I. Világháború 

Jubilál a rohamsisak

Kloska Tamás Az első világégés négy háborús éve számos haditechnikai újítást eredményezett, a hadviselés offenzív és defenzív területén egyaránt. A gyalogos katona egyik új védelmi felszerelési tárgya „a repeszek elleni védelemre szolgáló sisak”, avagy közkeletű nevén a rohamsisak lett, amit száz éve alkottak meg.

Tovább
Forrás I. Világháború 

Gáza – ahol magyar tüzérek brit tankokkal találkoztak

Jogosan vetődhet fel a kérdés, hol találkozhattak magyar katonák tankokkal az első világháború során? Hiszen a Monarchia nem gyártott harckocsit, illetve nem harcolt olyan fronton, ahol farkasszemet nézhetett volna a világégés egyik haditechnikai újításával. (Jegyezzük itt azért meg, hogy 1918-ban, a háború végén néhány osztrák–magyar egység harcolt a nyugati hadszíntéren is, elképzelhető tehát, hogy „összefutothattak” ott is tankokkal.) Mit keresett tehát néhány száz magyar katona 1916-ban török szövetségese oldalán a palesztin fronton? Nos, az osztrák–magyar csapatok látványa nem volt szokatlan a hadszíntéren, hiszen már az 1915-ös Gallipoli-hadműveletben is segédkeztek a…

Tovább
Forrás I. Világháború 

“Los, maximummal, Brúdör!” – Réka, Scharfsütze, Velebit, Dinara; Őfelsége rombolói akcióban

A Császári és Királyi Haditengerészet megalakulásáról, nagykorúvá válásáról, harcairól és expedícióiról is többször esett már szó blogunkon (is). A flotta legfontosabb erőpróbája az első világháború volt, amelyben a lenézett (ám világviszonylatban is jelentős, a szakirodalom által 5. vagy 6., tehát “pontszerző” helyre rangsorolt) hajóhad tökéletesen hajtotta végre fő feladatát, az adriai partok védelmét, emellett pedig az ellenség zaklatására, és az otrantói tengerzár többszöri feltörésére is futotta erejéből. Nagyobb vállalkozásba ugyan csak két alkalommal fogtak, de a kisebb egységek – torpedónaszádok, rombolók, gyorscirkálók és tengeralattjárók – napi szinten járták a tengert,…

Tovább