1956 

Nyitott koporsók az ‘56-os utcán

A szovjet hadseregnek több olyan eszköze is volt, amelyeket harci körülmények között először 1956-ban a magyar forradalmárok ellen próbált ki. Ilyen volt a híres és a világban sok helyen még ma is használt AK–47-es gépkarabély, a blogunkon már megénekelt, a második világháború alatt kifejlesztett T–34-es tank továbbfejlesztett változata, a T–54, valamint a jelen bejegyzés témájául szolgáló, 1950-ben rendszeresített  BTR–152-es csapatszállító is. Egy még épségben látható BTR–152-es a Hősök terén fotó: FORTEPAN/Berkó Pál A szovjet hadvezetésnek minden reménye meglehetett arra, hogy katonáit a kor követelményeinek mindenben megfelelő csapatszállítókban fogja a magyar forradalmárok közé küldeni, hiszen a…

Tovább
Szocializmus 

A vasutat szerető miniszter, akit a vasút nem szeretett

Az 1891-ben született Bebrits Lajos életének hetvenkét éve alatt igen változatos pályát futott be. Mindössze két évnyi vasúti tisztképző tanfolyamot végzett, ennek ellenére volt forgalmi tiszt, szakszervezeti vezető, a kommunista párt amerikai aktivistája, Sztálin börtöneinek lakója, miniszter, a végén pedig egy kis diplomatáskodás és turisztikai szakértés is belefért. Egy dolog azonban valószínűleg egész pályája során elkísérte: a vasút iránti szeretete.

Tovább
Forrás 

Egy japán térkép az első világháború idejéből

Az első világháború előestéjére a legtöbb mai távol-keleti ország az európai nagyhatalmak és az Egyesült-Államok befolyása alatt állt. Ezek között akadtak olyanok, akik a nyugati országok tényleges gyarmatainak számítottak, míg másokat – például Kínát – egyoldalú szerződések sorával lényegében félgyarmati sorba kényszerítettek. A nyugatiak ezeknek az alávetett országoknak a lakóit az afrikaiakhoz, indiánokhoz vagy más nem fehér népcsoportokhoz hasonlóan nem nézték túl sokba, és a korban divatos szociáldarwinista elképzeléseknek megfelelően alsóbbrendű, barbár, civilizálásra szoruló fajok tagjainak gondolták őket. Mindemellett tartottak is tőlük, attól félve, hogy a keleti barbár népek áradata egyszer maga alá temetheti a nyugati civilizációt.…

Tovább

Plano Cohen

Amit – mint később kiderült – valójában nem is a brazil kommunisták írtak, hanem Olímpio Mourão Filho, a brazil katonaság egyik tagja. A tervezetet 1937. szeptember 30-án „leplezte le” Góes Monteiro, brazil vezérkari főnök. A hamisított dokumentum a katonai vezetők megölését, a munkások és diákok fellázítását, a politikai foglyok szabadon bocsájtását, illetve az állami vezetők túszul ejtését vetítette előre. Mindez valójában csak ürügyet teremtett arra, hogy az 1930 óta hivatalát viselő Getúlio Vargas elnök a brazil alkotmány rendelkezései ellenére továbbra is hatalmon maradhasson, elnöki jogköreit pedig tovább erősíthesse: nem sokkal később ostromállapotot…

Tovább