„Jani bácsi! Kapitány elvtárs!” – A Herszoni Hajógyár, a Clark Ádám úszódaru és a tragikus balesetet szenvedett Hableány hajó háttértörténete

Tóth Eszter Zsófia

Amikor megterveznek és megépítenek egy hajtó, megépítenek egy úszódarut, nagy kereskedelmi sikerek, sikeres beruházások, boldogan hajókirándulásokon részt vevő emberek jelennek meg a tervezők lelki szemei előtt, semmiképp sem katasztrófák képei. Mindenesetre a 2019. május 29-i katasztrófa előtt a Hableány évtizedeken át szolgálta a kirándulókat. A katasztrófa után után az áldozatok méltó végtisztességének megadásában meghatározó szerepet játszott a Clark Ádám úszódaru, amely nélkül jóformán lehetetlen lett volna kiemelni a hajóroncsot. A Hableány hajó és az úszódaru sorsa véglegesen összefonódott, mikor az úszódaru felszínre hozta a roncsot, benne az áldozatok holttestével. E cikkben a 2019. május 29-i tragikus hajókatasztrófa történeti hátterének jártam utána. A Hableány hajó mely gyárban készült, mit tudunk a mentésben részt vevő Clark Ádám hajódaruról?

Itt olvasható egy összefoglaló a hajókatasztrófáról.

A Hableány motoros személyhajót 1949-ben gyártották a Herszoni Hajógyárban a Szovjetunióban. A hajókat az úgynevezett blokkos építési módszerrel építették. Vagyis a hajó egyes „szeleteit” a hatalmas fedett szerelőműhelyekben már cső- és elektromos hálózattal együtt készítik el és az egységet csak ezután vontatják ki a szabadtéri építőpályára. A herszoni hajók tehát éppúgy „futószalagon” készültek, mint a házgyári épületek. A magyar és a szovjet hajózás összefonódása kényszerű következménye volt annak, hogy Magyarország a szovjet birodalom része lett a második világháború után. 1946-ban alakult meg a Magyar-Szovjet Hajózási Rt. 1949. júliusában kötötték meg a magyar-szovjet műszaki-tudományos együttműködést a vízi közlekedés területén. 1954-ben alakult meg a MAHART. [1] 

Herszon a Dnyeper torkolatánál található, ma ukrán kikötőváros. 1961-ben az Ország-Világ újságírója virágos faluhoz hasonlította, amelyet gyárerődök szegélyeznek.[2] ezer lakosa volt, híres dinnyeföldekkel és sárga napraforgókkal.Testvérvárosa Zalaegerszeg volt. Herszon magyar vonatkozása, hogy Rózsás János 1946. május 4. és szeptember 17. között a város külterületén levő 31-es munkatáborban dolgozott, először szőlőműveléseknél, majd Dnyeper-parti építkezéseknél.

A Herszonban készült Vörösmarty teherhajó hivatalos átadásán készült fénykép (Drobni Nándor/Hajóregiszter)

1953-ban ebben a hajógyárban építették az első szovjet tankhajókat, a Groznijt és a Kherszont. Magyarország számára államközi szerződéssel, a KGST munkamegosztásnak megfelelően építettek hajókat. A gyár az elmúlt fél évszázadban közel 300 hajót gyártott a világ 26 országába. Elsősorban kereskedelmi célokra használatos hajókat építettek és építenek, de jégtörőket és tankhajókat is. 1959-ben bocsátották vízre a Leninszkij Komszomol hajót. 1971-ben a Balaton óceánjáró készült a MAHART-nak a herszoni gyárban. Egy hajó megépítése az Esti Hírlap cikke szerint az első lemez megmunkálásától az ünnepélyes pezsgőbontásig hat hónap. (A két hajó végül Ady és Petőfi néven állt szolgálatba 1972-ben és 1973-ban.)

1980-ban a 14900 tonna hordképességű, 162.5 méter hosszú, automatizált Vörösmarty tengerjáró hajót készítették a MAHART-nak.[3] „Hét láb a tőke alatt”- ez egy szerencsekívánság volt vízre bocsátás előtt, ami azt jelentette, hogy legyen mindig hétlábnyi víz a hajó legalsó pontja alatt, mert akkor nem süllyed el, nem fut zátonyra. A Herszoni Hajógyárban a MAHART számára gyártott hajó esetén magyarok is dolgoztak kint, többek között Lakatos László és Süveges László.[4] Hogyan avatták fel a hajót?

„A zenekar eljátszotta a két ország himnuszát. Elhangzottak az ünnepi beszédek. A keresztanya meghatott szavai még a Fülekben csengtek: „Szerencsés hajózást a világ tengerein! Legyen a neved Vörösmarty!” A pezsgősüveg nagyot puffanva, nedvével megöntözte az acélt. Habzó patakocska gyöngyözött a kecses hajóóriás orrlemezén és lassú, méltóságteljes mozgással megindultak a sínen gördülő zsámolyok.”[5] 

A hajó névadó anyja Szűrös Mátyásné, a moszkvai magyar nagykövet felesége volt. A gyár ma is működik.

Az elődök: az Ady Endre és József Attila úszódaruk dolgoznak a Szabadság híd újjáépítésén, 1946. (Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum TFGY 2017.1.1104/FORTEPAN)

A Clark Ádám úszódaru, a Hableány roncsainak kiemelője

A Magyar Hajó és Darugyárban készítették el az 1980-ban Magyarország legnagyobb teljesítményű úszódaruját, amely 120 tonnás emelőképességű volt. Hossza 40 méter, szélessége 18 méter. 5 mérföldes állóvízi sebességgel közlekedett munkaterületei között, 42 méteres magasságig emelhette terhét. A korábban épített úszódaruk mind külföldre kerültek, ez volt az első, hazai vizeken dolgozó daru. A daru megalkotói voltak: Ivits Tibor főkonstruktőr, Mikó György konstrukciós osztályvezető, Szabó Imre konstrukciós osztályvezető és Löcsik Pál irányító-tervező.[6] Avatási ünnepségének részletei is fennmaradtak az utókornak:

„A „keresztanya” tisztét Barta Istvánné, a Hídépítő Vállalat köztiszteletben álló munkásnője vállalta. Néhány szóval megemlékezett az úszódaru névadójáról és a magyarországi hídépítés történetéről. Ezután az elektromos készülékkel elégette a hagyományos pezsgősüveg egyik felfüggesztő zsinórját, majd a palack a hajótesthez csapódott. Harsantak a vezényszavak, a munkások egyszerre oldották ki a köteleket, és a több száz tormás acéltömeg lassan becsúszott a vízbe.”[7] 

Hídelem beemelése az Árpád híd kiszélesítésénél, 1981. (UVATERV/FORTEPAN, 99192)

A darut használták az Árpád híd kiszélesítésénél. A darunak 1981-ben 12 fős személyzete volt, többek között Tengerész Jóska, polgári nevén Illés Tóth József, aki korábban tengeri hajós volt, de nősülése után már a Dunán maradt.[8] A magyar Hírlap cikkírója óriás zsiráfhoz hasonlította a darut, amelynek kapitánya Szarvas János volt. Jani bácsi, kapitány elvtárs! – kereste matróza a kapitányt az újságíró látogatásakor. Az Árpád híd átépítése volt az utolsó feladata, mielőtt 55 évesen nyugdíjba ment. Még a második világháború után, a hidak újjáépítésekor kezdett dolgozni, majd matrózként bejárta a világot.[9] 1982. február 3-án az Árpád-hídról a Dunába zuhant teherautót hosszú és alapos előkészület után február 4-én a késő délutáni órákban a Clark Ádám úszódaru emelte ki.[10] 1989-ben a Budafok Hárosról Csepel-sziget felett a Duna felé átívelő autópályahíd építésénél használták az úszódarut.[11] 

A hajókatasztrófa döbbenetes képsorait nem feledjük, de azoknak a szakembereknek az emberfeletti, áldozatos, heteken át tartó munkáját, akik a katasztrófa következményeit enyhítették, „megcselekedték, amit megkövetelt a haza.”

A Hableány 2005-ben (Kosztolicz Péter/Hajóregiszter)

A Hableány hajó adatai:

Épült 1949, Herszoni Hajóépítő és Hajójavító (Khersonskiy Sudo. Zavod), Herszon, Kherson, UA, (Ukrajna).
Legnagyobb hossz: 27,25 m.
Szélesség a főbordán: 4,8 m.
Legnagyobb merülés: 0,89 m.
Főgép típus: 3D6.
Főgép teljesítmény: 150 LE.
Holtvízi sebesség: 19 km/h
Befogadó képesség: 150 fő
Főgépcsere 199?
Főgép típus: RÁBA 150.
Főgép teljesítmény: 150 LE
Befogadó képesség: 60 fő
Forrás: Hajóregiszter

 

 

 

 


Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.


Jegyzetek:

[1] Közlekedéstudományi Szemle, 1979/9. 395. o.
[2] Ország-Világ, 1961. november 1. 6. o.
[3] Esti Hírlap, 1980. január 11. 4. o.
[4] Népszabadság, 1979. december 2. 9. o.
[5] Magyar Ifjúság, 1979. december 7. 10. o.
[6] Műszaki Élet, 1982. június 24. 1. o., Kortárs, 1983. 8. 1191. o.
[7] Magyar Hírlap, 1980. október 22. 8. o.
[8] Ország-Világ 1981. augusztus 26. 2. o.
[9] Magyar Hírlap, 1981 november 1. 13. o.
[10] Autó Motor 1982. június 15. 37. o.
[11] Népszabadság, 1989. szeptember 6. 1. o.

A nyitóképen az Árpád híd kiszélesítése 1982-ben a Margit-szigetről fotózva, balra a Clark Ádám úszódaru (MAGYAR RENDŐR/FORTEPAN, 66727)

Facebook Kommentek