19. század Forrás Forrásközlés 

Egy rablással gyanúsított postamester levele

A történelem során számtalanszor fordult elő, hogy valaki, valakik egy felsőbb hatósághoz, parancsnoksághoz, minisztériumhoz vagy magához a legfőbb hatalmat birtokló királyhoz, császárhoz írtak levelet segítséget kívánó ügyük megoldásának reményében. E kérelmek a legkülönfélébbek lehettek, hisz akad például, aki csak valamilyen támogatást szeretett volna kapni, de akadt, aki egyenesen az életéért könyörgött, vagy csak nyomorúságos helyzetén szeretett volna valahogy javítani. Ezt az utat választotta Roxer Mihály, az egykori komlóskeresztesi [ma Szlovákiában található] postamester is, aki a vele szemben fennálló igazságtalanság miatt írt levelet Baross Gábor kereskedelemügyi miniszterhez.

Tovább
19. század Forrás 

„A zsivány sírján nem nő fű” – Renkó Kálmán futóbetyár halála

A 19. századi Magyarországon szinte minden tájegység életre hívta a maga betyáralakját. Így beszélhetünk dél-alföldi betyárokról, kiskunságiakról, vagy bakonyi betyárokról. E poszt „főhőse” akár több helyen is szerepelhetne, mivel a „pályafutását” délen, a Bácska vidéken kezdte, míg a halál végül a Bakony erdejében érte. Ekkor már 144 bűneset és 18 börtönév volt mögötte, illetve az a több mint 100 csendőr, akik őt és társait üldözték.

Tovább
19. század Forrás 

„A civilizációnak még sok kivánnivalója van Magyarországon” – Postakocsirablás Soroksáron

„Simára akarok megborotválkozni. Sietek. Hajamat sem süttetni sem nyiratni nem akarom, hanem csak fésülje simán hátra. Az egyiptomi híreket nem hallottam, de nem is akarok róluk semmit sem tudni. Engem sem a politika, sem a soroksári postarablás, sem a legújabb párbajok nem érdekelnek.”[1] A Békés című lap híre szerint ezekkel a mondatokkal tért be egy úriember az egyik borbélyüzletbe 1886-ban, előre megkímélve magát a borbélyok felesleges fecsegésétől. Ekkor már közel négy év telt el azóta, hogy 1882. december 2-án este a Soroksárról Budapestre tartó postakocsit kirabolták, a kocsist és kísérőjét…

Tovább
Cigányság Forrás 

A falu és cigányai

Németh György Valamikor 1942 elején a Tolna megyei Kajdacs községben a csendőrök őrizetbe vették Kolompár Máriát. A többször büntetett cigány nő ellen lopás volt a vád. Már a községből kifelé kísérték (hogy a járási székhely Paks, vagy a nagydorogi csendőrőrs laktanyája volt a cél, nem derült ki), amikor kiszabadítására Kolompár István, Kolompár Imre, Kolompár János, Kolompár András és Kolompár József „nagy lármával és káromkodással a csendőrjárőr után szaladtak”, sőt egyikük „lóra kapott és úgy akart nekirontani a csendőröknek”. A csendőrök azonban valamennyit elfogták és hatósági közeg elleni erőszak miatt átadták…

Tovább
Forrás 

Az utolsó híres alföldi betyár – Farkas Jancsi kapcabetyár*

Farkas Jancsi Hódmezővásárhelyen született 1838-ban. A Ráday-kort követően, az 1880-as években tevékenykedett, s talán ennek köszönhetően a róla szóló népi emlékek a folklór helyett már mindinkább a valóságot tükrözik. Bár nevét nem tartották olyan nagyra, mint Rózsa Sándorét vagy Bogár Imréét mégis hírhedté vált a Dél-Alföldön.

Tovább