{"id":9945,"date":"2018-07-14T17:26:39","date_gmt":"2018-07-14T17:26:39","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=9945"},"modified":"2022-04-13T08:01:36","modified_gmt":"2022-04-13T08:01:36","slug":"bastille-nap-bagdadban-az-1958-as-iraki-forradalom","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2018\/07\/14\/bastille-nap-bagdadban-az-1958-as-iraki-forradalom\/","title":{"rendered":"Bastille-nap Bagdadban &#8211; az 1958-as iraki forradalom"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify;\"><strong>Kev\u00e9s olyan nap van az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben, amelynek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l nincs vita a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00e9s a laikusok k\u00f6z\u00f6tt. J\u00falius 14-e is ezen jeles napok k\u00f6z\u00e9 tartozik, hiszen az 1789-ben kit\u00f6rt <\/strong><strong>francia forradalom nemcsak Franciaorsz\u00e1got v\u00e1ltoztatta meg, hanem egyben egy teljesen \u00faj ir\u00e1nyt szabott a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelem alakul\u00e1s\u00e1nak \u00e9s a nyugati gondolkod\u00e1snak. Azonban ez a d\u00e1tum egy m\u00e1sik korszakban, a vil\u00e1gunk egy m\u00e1sik r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ban szint\u00e9n kiemelt fontoss\u00e1ggal b\u00edr: az 1955-t\u0151l 1958-ig tart\u00f3 id\u0151szak k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen &#8222;turbulensnek&#8221; sz\u00e1m\u00edtott a K\u00f6zel-Keleten, mivel\u00a0egym\u00e1st k\u00f6vett\u00e9k a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ls\u00e1gok, de hatvan \u00e9vvel ezel\u0151tt ezen a napon Irakban tet\u0151ztek be igaz\u00e1n a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek. Itt olyan esem\u00e9nyre ker\u00fclt sor, amely<\/strong><strong>\u00a0meghat\u00e1rozta az arab orsz\u00e1g, a t\u00e9rs\u00e9g \u00e9s a hidegh\u00e1bor\u00fa t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t. Dwight D. Eisenhower amerikai eln\u00f6k \u00fagy nyilatkozott a &#8222;bagdadi Bastille-r\u00f3l&#8221;, hogy &#8222;ez<b>\u00a0a legnagyobb v\u00e1ls\u00e1g Korea \u00f3ta, mivel ez volt az az orsz\u00e1g, amely a k\u00f6zel-keleti b\u00e1sty\u00e1nknak sz\u00e1m\u00edtott&#8221;<\/b><\/strong><b>.<\/b><a style=\"font-weight: bold;\" name=\"_ftnref1\"><\/a><a style=\"font-weight: bold;\" href=\"#_ftn1\">[1]<\/a><b>\u00a0<\/b><\/p>\n<div class='code-block code-block-3' style='margin: 8px auto; text-align: center; display: block; clear: both;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- baszad\u00e9k -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:inline-block;width:336px;height:280px\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"7992097991\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p><!--more--><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Irak egyike volt azon k\u00f6zel-keleti orsz\u00e1goknak, amelyet az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az antant-hatalmak \u00f6nk\u00e9nyesen hoztak l\u00e9tre a felboml\u00f3 Oszm\u00e1n-T\u00f6r\u00f6k Birodalomb\u00f3l, mik\u00f6zben egy\u00e1ltal\u00e1n nem vett\u00e9k figyelembe a helyi szok\u00e1sokat, s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 etnikum\u00fa, illetve vall\u00e1si felekezet\u0171 n\u00e9peket k\u00e9nyszer\u00edtettek egy \u00e1llamba. A sokat k\u00e1rhoztatott 1916-os <a href=\"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2018\/06\/19\/nepszovetsegi-mandatumok-az-elso-vilaghaboru-utan\/\">Sykes\u2013Picot <span style=\"color: #800000;\">(\u00e9s Szazonov) egyezm\u00e9ny \u00e9rtelm\u00e9ben<\/span><\/a> ez a ter\u00fclet\u00a0(Mezopot\u00e1mia Mand\u00e1tum n\u00e9ven) brit befoly\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt. S\u0151t,\u00a0 Bagdad, Kuvait, a mai Irak d\u00e9li, Sza\u00fad-Ar\u00e1bia \u00e9szakkeleti r\u00e9sze \u201eV\u00f6r\u00f6s Z\u00f3n\u00e1v\u00e1\u201d v\u00e1lt, vagyis ezt a ter\u00fcletet k\u00f6zvetlen\u00fcl Londonb\u00f3l ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k. Irak \u00e1llamform\u00e1ja kir\u00e1lys\u00e1g lett, amelynek \u00e9l\u00e9re a H\u00e1simita uralkod\u00f3csal\u00e1d tagja, I. Feiszal bin Huszein \u00e1llt.<a name=\"_ftnref2\"><\/a><a href=\"#_ftn2\">[2]\u00a0<\/a>Hab\u00e1r 1930-ban k\u00f6t\u00f6tt angol-iraki szerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Bagdad k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb megkaphatta a f\u00fcggetlens\u00e9get \u00e9s bel\u00e9phetett a N\u00e9psz\u00f6vets\u00e9gbe, ez kor\u00e1ntsem jelentette\u00a0 a brit \u201egy\u00e1mkod\u00e1s&#8221;\u00a0 a v\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n<figure style=\"width: 258px\" class=\"wp-caption alignright\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"\" src=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/c\/ce\/Nouri_Al-Saeed%2C_1950s.jpg\" alt=\"\" width=\"258\" height=\"318\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\">N\u00fari asz-Sza\u00edd (1888-1958)\u00a0A k\u00e9p forr\u00e1sa: <a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/File:Nouri_Al-Saeed,_1950s.jpg\">Wikimedia Commons<\/a>.<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">A brit hadsereg csak a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n vonult ki teljesen az orsz\u00e1gb\u00f3l (1948-as angol-iraki szerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben), de l\u00e9nyeg\u00e9ben tov\u00e1bbra is London hat\u00e1rozta meg az arab \u00e1llam k\u00fcl- \u00e9s gazdas\u00e1gpolitik\u00e1j\u00e1t. P\u00e9ld\u00e1ul a brit diplom\u00e1cia b\u00e1b\u00e1skodott az iraki-t\u00f6r\u00f6k v\u00e9delmi szerz\u0151d\u00e9s al\u00e1\u00edr\u00e1sa, vagyis az \u00fan. &#8222;Bagdadi Paktum&#8221; felett,\u00a0amellyel az \u00e9v v\u00e9g\u00e9re megsz\u00fcletett a K\u00f6zel-Keleti Szerz\u0151d\u00e9s Szervezete (<em>Middle East Treaty Organization\/METO<\/em>).<a name=\"_ftnref3\"><\/a><a href=\"#_ftn3\">[3]<\/a>\u00a0Ezzel p\u00e1rhuzamosan az angolsz\u00e1szok mindig igyekeztek Nyugat-bar\u00e1t elemekkel felt\u00f6lteni az iraki korm\u00e1nyt \u00e9s a hadsereget. K\u00f6z\u00fcl\u00fck is \u201ekiemelkedett&#8221; N\u00fari asz-Sza\u00edd, akit 1930 \u00e9s 1958 k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bbsz\u00f6r el\u00fcld\u00f6ztek a hatalomb\u00f3l, de a v\u00e9g\u00e9n mindig visszat\u00e9rhetett a minisztereln\u00f6ki sz\u00e9kbe <b>\u2013 <\/b> 28 \u00e9v alatt nyolcszor volt korm\u00e1nyf\u0151, sohasem k\u00e9tszer egym\u00e1s ut\u00e1ni ciklusban). Sza\u00eddr\u00f3l akkoriban az a h\u00edr j\u00e1rta, hogy \u201em\u00e9g az angolokn\u00e1l is britebb\u201d: a turkom\u00e1n (iraki t\u00fcrkm\u00e9n kisebbs\u00e9g) csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 szunnita politikus ki nem \u00e1llhatta az irakiakat; k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a m\u00e1s vall\u00e1si felekezethez tartoz\u00f3 honfit\u00e1rsait (ennek t\u00f6bbsz\u00f6r hangot adott a besz\u00e9djeiben); rendszeresen whiskyt ivott \u00e9s szivarozott; otthonosabban mozgott Londonban, mint az iraki f\u0151v\u00e1rosban; \u00f6lt\u00f6nyeit pedig a londoni Saville Rowban k\u00e9sz\u00edtette.<a name=\"_ftnref4\"><\/a><a href=\"#_ftn4\">[4]<\/a> H\u0171s\u00e9ge a \u201ekoron\u00e1k\u201d (brit \u00e9s az iraki) ir\u00e1nt megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlennek sz\u00e1m\u00edtott, legfontosabb sz\u00f6vets\u00e9gese volt II. Feiszal kir\u00e1lynak, aki b\u00e1r 1953-ban el\u00e9rte a nagykor\u00fas\u00e1got, szinte mindenben Sza\u00eddra hagyatkozott.<a name=\"_ftnref5\"><\/a><a href=\"#_ftn5\">[5]<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u0150 pedig ezt teljes m\u00e9rt\u00e9kben kihaszn\u00e1lta: Irakb\u00f3l egy region\u00e1lis nagyhatalmat, egy vezet\u0151 arab arab \u00e1llamot k\u00edv\u00e1nt l\u00e9trehozni, m\u00e9gpedig a nyugati orsz\u00e1gok t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val. Bagdad er\u0151teljesen rivaliz\u00e1lt a t\u00f6bbi arab kir\u00e1lys\u00e1ggal, f\u0151leg Sza\u00fad-Ar\u00e1bi\u00e1val, Sz\u00edria felett tot\u00e1lis kontrollt akart szerezni, mik\u00f6zben az egyiptomi Gamal Abden Nasszert \u00e9s \u00e1ltala k\u00e9pviselt arab nacionalizmust a monarchia int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9re n\u00e9zve vesz\u00e9lyesnek \u00edt\u00e9lte, hiszen Egyiptomban \u00e9pp a katonatisztek buktatt\u00e1k meg a helyi uralkod\u00f3t 1952-ben. Ugyan\u00fagy a Szovjetuni\u00f3r\u00f3l \u00e9s a kommunizmusr\u00f3l sem v\u00e9lekedtek m\u00e1sk\u00e9pp, amit j\u00f3l t\u00fckr\u00f6z\u00f6tt Irak rendk\u00edv\u00fcl rossz viszonya a keleti blokk \u00e1llamaival. P\u00e9ld\u00e1ul Magyarorsz\u00e1g eset\u00e9ben minden diplom\u00e1ciai tapogat\u00f3z\u00e1st mereven elutas\u00edtottak \u00e9s csak az 1958-as forradalom ut\u00e1n l\u00e9ptek hivatalos \u00e9rintkez\u00e9sbe, de az is el\u0151fordult, hogy a m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 diplom\u00e1ciai kapcsolatokat megszak\u00edtott\u00e1k (p\u00e9ld\u00e1ul a Szovjetuni\u00f3val). Mindv\u00e9gig t\u00e1mogatt\u00e1k az angolsz\u00e1sz \u00e9rdekeket a K\u00f6zel-Keleten \u00e9s egyet\u00e9rtettek a katonai t\u00f6mb\u00f6k l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val. S\u0151t, az sem volt ritka, hogy egyes k\u00e9rd\u00e9sekben ny\u00edltan szembementek Washingtonnal, ha \u0151k vesz\u00e9lyeztett\u00e9k London region\u00e1lis poz\u00edci\u00f3it&#8221;. Emiatt kor\u00e1ntsem v\u00e9letlen, hogy Irakot \u201eaz imperialist\u00e1k legh\u0171s\u00e9gesebb arab csatl\u00f3sak\u00e9nt\u201d tartott\u00e1k sz\u00e1mon a &#8222;n\u00e9pi demokr\u00e1ci\u00e1kban&#8221; , mint ahogyan azt az orsz\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 cikkekben rendre megjegyezt\u00e9k. P\u00e9ld\u00e1ul:<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><span style=\"color: #800000;\">\u201eNuri Szaid m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta azon mesterkedik, hogy Irak csatlakozz\u00e9k az amerikaiak tervezett k\u00f6zel-keleti katonai paktum\u00e1hoz. Amikor a \u201ek\u00f6z\u00e9p-keleti parancsnoks\u00e1g&#8221; l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak terve n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel ezel\u0151tt megbukott a k\u00f6zel-keleti n\u00e9pek ellen\u00e1ll\u00e1sa miatt, Nuri Szaid volt az, aki \u201e\u00faj&#8221; elgondol\u00e1s\u00e1val menteni akarta az imperialist\u00e1k terv\u00e9t, s olyan \u201eauton\u00f3m\u201c katonai szervezetet javasolt az arab orsz\u00e1goknak, amely \u201ecsak fegyvereket \u00e9s szak\u00e9rt\u0151ket&#8221; kapna az amerikai\u2014angol imperialist\u00e1kt\u00f3l.\u201d \u2013 <\/span>\u00a0<a name=\"_ftnref6\"><\/a><a href=\"#_ftn6\">[6]<\/a><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u2013 olvashat\u00f3 a Szabad N\u00e9p egyik 1955 elej\u00e9n megjelent cikk\u00e9ben, amelyben szinte \u00e1lland\u00f3an arra eml\u00e9keztett\u00e9k a magyar olvas\u00f3t, hogy Irakban \u201e<em>egy fasisztajelleg\u0171 diktat\u00fara m\u0171k\u00f6dik<\/em>\u201d.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Term\u00e9szetesen az ilyen cikkek \u00e9s v\u00e9lem\u00e9nyek magukon viselt\u00e9k az adott korszak tipikus jegyeit, t\u00falz\u00e1sait \u00e9s ferd\u00edt\u00e9seit, de egy dologban viszont egy\u00e1ltal\u00e1n nem t\u00e9vedtek a\u00a0 szocialista orsz\u00e1gok elemz\u0151i \u00e9s \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i: az iraki t\u00e1rsadalom val\u00f3ban hatalmas ellenszenvvel viseltetett a helyi vezet\u00e9s ir\u00e1nt. Ugyan akkoriban Irak f\u0151 exportcikk\u00e9t a k\u0151olaj (a vil\u00e1g k\u0151olajtereml\u00e9s\u00e9nek csaknem t\u00edz sz\u00e1zal\u00e9ka innen sz\u00e1rmazott) jelentette, de a bev\u00e9tel \u00f6tven sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t az Iraq Petroleum Company, vagy m\u00e1s nyugati energetikai v\u00e1llalat \u2013 Standard Oil of California, Socony Mobil \u2013 tette zsebre. Azt a p\u00e9nzt pedig, amit Bagdad megkapott, azt sem az orsz\u00e1g fejleszt\u00e9s\u00e9re vagy moderniz\u00e1ci\u00f3ra k\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k el, hanem a f\u00e9ny\u0171z\u0151 \u00e9letm\u00f3d fenntart\u00e1s\u00e1ra. R\u00e1ad\u00e1sul az \u00f6tvenes \u00e9vekben eleve nem l\u00e9tezett saj\u00e1t iraki gazdas\u00e1gpolitika, mindenr\u0151l James Arthur Salter egykori gazdas\u00e1gminiszter d\u00f6nt\u00f6tt, aki egy percig sem habozott, ha az irakiakat s\u00falyosan \u00e9rint\u0151 vagy n\u00e9pszer\u0171tlen int\u00e9zked\u00e9sr\u0151l volt sz\u00f3. Mindezek k\u00f6vetkezt\u00e9ben Irakban olyan m\u00e9ret\u0171 elszeg\u00e9nyed\u00e9s \u00e9s f\u00f6ldveszt\u00e9s zajlott le, hogy az orsz\u00e1g d\u00e9li, s\u00edit\u00e1k lakta ter\u00fcletek \u00e9l\u0151k nagy r\u00e9sze ad\u00f3srabszolgas\u00e1gba ker\u00fclt, \u00e9s \u00e9hb\u00e9r\u00e9rt dolgoztatt\u00e1k \u0151ket az iraki nagycsal\u00e1dok f\u00f6ldjein \u2013 a monarchia idej\u00e9n 619 \u00fan. &#8222;feud\u00e1lis sejks\u00e9g&#8221; tartotta kez\u00e9ben az iraki term\u0151f\u00f6ldek t\u00f6bb mint 75 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t.\u00a0Ehhez p\u00e1rosult m\u00e9g egy er\u0151teljes politikai elnyom\u00e1s is: minden olyan politikai mozgalmat \u00fcld\u00f6ztek, ami kicsit is vesz\u00e9lyeztette a monarchia egys\u00e9g\u00e9t vagy az orsz\u00e1g \u00e1llamform\u00e1j\u00e1t, legyenek azok vall\u00e1sos szervezetek (az egyiptomi Muszlim Testv\u00e9ris\u00e9g helyi \u00e1gai), ateista kommunist\u00e1k, nacionalist\u00e1k (Baasz P\u00e1rt, avagy az Arab \u00dajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s P\u00e1rtja) vagy nyugati t\u00edpus\u00fa demokr\u00e1ci\u00e1t k\u00f6vetel\u0151 szoci\u00e1ldemokrat\u00e1k, mint a Nemzeti Demokrata P\u00e1rt (NDP) tagjai. Ez\u00e9rt a legt\u00f6bb politikai mozgalom \u00f6nv\u00e9delmi c\u00e9lb\u00f3l saj\u00e1t fegyveres csoportot hozott l\u00e9tre, amelyek n\u00e9ha teljesen t\u00f6rzsi \u00e9s ter\u00fcletei alapon szervez\u0151dtek (l\u00e9nyeg\u00e9ben a mai iraki mil\u00edci\u00e1k el\u0151k\u00e9pei), de csak nagyon ritk\u00e1n mertek \u00f6sszecsapni a hat\u00f3s\u00e1gokkal.<\/p>\n<p><iframe loading=\"lazy\" title=\"King Feisal Visits Britain (1956)\" width=\"640\" height=\"480\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/XOY5-qkztvc?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe><\/p>\n<p>Angol filmh\u00edrad\u00f3r\u00e9szlet II. Feiszal 1956-os nagy-britanniai k\u00f6r\u00fatj\u00e1r\u00f3l. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n Nagy-Britanni\u00e1ban \u00e9lt \u00e9s v\u00e9gezte a k\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyai.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az, hogy v\u00e9g\u00fcl forradalom t\u00f6rhetett ki Irakban, k\u00e9t csoportnak volt k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151: az 1934-ben alakult Iraki Kommunista P\u00e1rtnak (IKP), \u00e9s a hadsereg soraiban l\u00e9trej\u00f6v\u0151, egyiptomi mint\u00e1ra l\u00e9trej\u00f6tt Szabad Tiszteknek. Ugyanakkor mindketten, a t\u00f6bbi iraki mozgalomhoz k\u00e9pest legal\u00e1bbis, kezdetben sokkal kisebb \u00e9s elt\u00e9r\u0151 t\u00e1rsadalmi b\u00e1zissal rendelkeztek. Az IKP-nak p\u00e9ld\u00e1ul a kurdok \u00e9s az elszeg\u00e9nyedett s\u00edit\u00e1k voltak a tagjai. M\u00e1r 1955-ben fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a saj\u00e1t fegyveres alakulatukat \u00e9s orsz\u00e1gszerte titkos fegyverrakt\u00e1rakat hoztak l\u00e9tre \u2013 ilyeneket hozott l\u00e9tre \u00e9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb Szadd\u00e1m Huszein is, \u00e9s ilyeneket fosztottak ki az Iszl\u00e1m \u00c1llam terrorist\u00e1i 2014-ben \u2013 l\u00e9tre, de hi\u00e1nyoztak a tapasztalt katonatisztek, akik a harcba vezett\u00e9k volna \u0151ket. Abdel-Kerim Kasszem dand\u00e1rt\u00e1bornok \u00e1ltal alap\u00edtott \u00e9s ir\u00e1ny\u00edtott Szabad Tisztek legink\u00e1bb olyan szunnit\u00e1kb\u00f3l \u00e1llt, akik a harmincas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, a britek elleni komolyabb l\u00e1zad\u00e1sok idej\u00e9n v\u00e9geztek a bagdadi katonai akad\u00e9mi\u00e1n. Ugyanakkor l\u00e9tsz\u00e1muk mind\u00f6ssze 200 f\u0151t sz\u00e1ml\u00e1lt, vagyis az iraki tisztikar mind\u00f6ssze \u00f6t sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t tett\u00e9k ki, \u00e9s a k\u00f6zponti, v\u00e9grehajt\u00f3 szerv\u00fcket csak 1956 v\u00e9g\u00e9n hozt\u00e1k l\u00e9tre.<a name=\"_ftnref7\"><\/a><a href=\"#_ftn7\">[7]<\/a>\u00a0 Eset\u00fckben pont a politikai h\u00e1tt\u00e9rb\u00e1zis hi\u00e1nyzott, mivel a legitim\u00e1ci\u00f3 szempontj\u00e1b\u00f3l sz\u00fcks\u00e9g\u00fck volt az iraki t\u00e1rsadalom t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra \u00e9s egy n\u00e9pfront l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra is.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A k\u00e9p csoport k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatfelv\u00e9telre ugyan m\u00e1r 1955-ben sor ker\u00fclt, de kezdeti idegenked\u00e9s, bizalmatlans\u00e1g \u00e9s ideol\u00f3giai ellent\u00e9t nem kedvezett a puccs megszervez\u00e9s\u00e9nek. Sokkal ink\u00e1bb az akkori k\u00fcl- \u00e9s belpolitikai esem\u00e9nyek k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k \u0151ket az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre, de m\u00e9g a l\u00e1tszat\u00e1t is el akart\u00e1k ker\u00fclni annak, hogy b\u00e1rmif\u00e9le kapcsolat lenne a felek k\u00f6z\u00f6tt \u2013 az IKP p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e9g \u00e9vekig a keleti blokk el\u0151tt is titkolta a &#8222;bonapartista tisztekkel val\u00f3 kooper\u00e1ci\u00f3t&#8221;. Ezen a t\u00e9ren, ahogyan arra az iraki forradalom el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t elemz\u0151 1958-as magyarorsz\u00e1gi jelent\u00e9sben r\u00e1mutattak, a szuezi v\u00e1ls\u00e1g sz\u00e1m\u00edtott a meghat\u00e1roz\u00f3 esem\u00e9nynek: \u00e1ltal\u00e1nos\u00a0\u00a0felh\u00e1borod\u00e1st v\u00e1ltott ki Irakban, hogy Bagdad t\u00fal \u201eenyh\u00e9n\u201d reag\u00e1lt a brit-francia-izraeli t\u00e1mad\u00e1sokra.<a name=\"_ftnref9\"><\/a><a href=\"#_ftn9\">[8]<\/a> S\u0151t, l\u00e9nyeg\u00e9ben Nasszer nagyobb n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett Irakban, mint az eg\u00e9sz uralkod\u00f3csal\u00e1d \u00e9s korm\u00e1ny egy\u00fcttv\u00e9ve, \u00e9s Egyiptom megt\u00e1mad\u00e1s\u00e1t &#8222;Irak \u00e9s az eg\u00e9sz arabs\u00e1g elleni t\u00e1mad\u00e1snak&#8221; min\u0151s\u00edtett\u00e9k.<sup><a name=\"_ftnref10\"><\/a><\/sup><a href=\"#_ftn10\"><sup>[9]<\/sup><\/a>\u00a0Szerte az orsz\u00e1gban t\u00f6bb ezres t\u00fcntet\u00e9sek robbantak ki, amelyet az iraki korm\u00e1ny csak a stat\u00e1rium bevezet\u00e9s\u00e9vel \u00e9s t\u00f6bb tucat hal\u00e1los \u00e1ldozat \u00e1r\u00e1n tudott leverni. Az IKP m\u00e1r ekkor a Sza\u00edd-korm\u00e1ny megbuktat\u00e1s\u00e1t tartotta az egyetlen j\u00e1rhat\u00f3 \u00fatnak \u00e9s k\u00e9rte a Szabad Tisztek min\u00e9l el\u0151bbi beavatkoz\u00e1s\u00e1t. Kasszem egy\u00e1ltal\u00e1n nem z\u00e1rk\u00f3zott el az \u00e1llamcs\u00ednyt\u0151l, \u00e9s \u00fagy tervezte, hogy mivel ekkor tartj\u00e1k az \u00e9ves nagy hadgyakorlatot Irakban, akkor annak &#8222;leple alatt&#8221; bevonulnak Bagdadba. Ez az\u00e9rt sz\u00e1m\u00edtott k\u00fcl\u00f6nleges esem\u00e9nynek, mert ez volt az egyetlen alkalom a Szabad Tisztek sz\u00e1m\u00e1ra, amikor az \u00e1ltaluk vezetett katonai egys\u00e9gek \u00e9lesl\u0151szert kaptak, mivel a bel\u00fcgy- \u00e9s a v\u00e9delmi miniszt\u00e9rium csak a gyakorl\u00f3l\u0151szerek haszn\u00e1lat\u00e1t enged\u00e9lyezte az orsz\u00e1gon bel\u00fcl \u00e1llom\u00e1soz\u00f3, nem az iraki hat\u00e1rokon szolg\u00e1l\u00f3 egys\u00e9gekn\u00e9l. Csakhogy az NDP \u00e9s a t\u00f6bbi p\u00e1rt elz\u00e1rk\u00f3zott a hatalom\u00e1tv\u00e9telt\u0151l, \u00edgy v\u00e9g\u00fcl Kasszem \u00e9s az IKP a puccs elhalaszt\u00e1sa mellett d\u00f6nt\u00f6tt.\u00a0<a href=\"#_ftn9\">[10]<\/a><\/p>\n<figure id=\"attachment_9936\" aria-describedby=\"caption-attachment-9936\" style=\"width: 640px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-large wp-image-9936\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/NYC29770-700x482.jpg\" alt=\"\" width=\"640\" height=\"441\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/NYC29770-700x482.jpg 700w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/NYC29770-300x206.jpg 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/NYC29770-768x529.jpg 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/NYC29770.jpg 1023w\" sizes=\"auto, (max-width: 640px) 100vw, 640px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-9936\" class=\"wp-caption-text\">Abdel-Kerim Kasszem (jobb) \u00e9s Abdesz-Szal\u00e1m \u00c1ref (bal) az 1958. j\u00falius 14-i f\u0151szerepl\u0151i. A k\u00e9p forr\u00e1sa: <a href=\"https:\/\/twitter.com\/akhbarak\/status\/992714794380783617\">Twitter<\/a>.<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ezt k\u00f6vet\u0151en a felek az egys\u00e9g megteremt\u00e9s\u00e9n f\u00e1radoztak, hetenk\u00e9nt cser\u00e9l\u0151d\u0151 k\u00f6zvet\u00edt\u0151k\u00f6n kereszt\u00fcl t\u00e1rgyaltak. Az egyeztet\u00e9seknek v\u00e9g\u00fcl 1957 tavasz\u00e1n lett l\u00e1that\u00f3 eredm\u00e9nye. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 politikai er\u0151k l\u00e9trehozt\u00e1k az \u00fan. Nemzeti Egys\u00e9gfrontot, amely a METO-b\u00f3l val\u00f3 kil\u00e9p\u00e9sr\u0151l, a keleti blokkal val\u00f3 viszony jav\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, f\u00f6ldreformr\u00f3l \u00e9s \u00e1llamos\u00edt\u00e1sr\u00f3l stb. sz\u00f3l\u00f3 igencsak radik\u00e1lis programot fogadtak el.<a href=\"#_ftn12\">[11]<\/a>\u00a0Miut\u00e1n l\u00e9trej\u00f6tt a kell\u0151 politikai h\u00e1tt\u00e9r, Kasszemet a saj\u00e1t k\u00e9r\u00e9s\u00e9re Jord\u00e1ni\u00e1ba vez\u00e9nyelt\u00e9k \u00e1t<a name=\"_ftnref12\"><\/a><a href=\"#_ftn12\">[12]<\/a>, \u00edgy \u0151 nyugodtan, b\u00e1rmif\u00e9le gyan\u00fat ker\u00fclve k\u00e9pes volt megszervezni egy puccsot a beosztottjaival, legink\u00e1bb helyettes\u00e9vel \u00e9s a Szabad Tisztek m\u00e1sodik ember\u00e9vel, Abdesz-Szal\u00e1m \u00c1ref ezredessel. P\u00e1r h\u00e9ttel k\u00e9s\u0151bb ism\u00e9t egy \u00fajabb megfelel\u0151 alkalom k\u00edn\u00e1lkozott a puccsra, amikor Sza\u00edd \u00e9s II. Feiszal Amm\u00e1nba utazott, hogy t\u00e1rgyaljon a Huszein jord\u00e1niai kir\u00e1llyal. Az \u00fat sor\u00e1n felkerest\u00e9k volna az orsz\u00e1gban \u00e1llom\u00e1soz\u00f3 iraki kontingenst. Kasszem biztos\u00edtotta a Nemzeti Egys\u00e9gfront p\u00e1rtjait arr\u00f3l, hogy balesetnek \u00e1lc\u00e1zott mer\u00e9nylettel \u201emegsemmis\u00edti a teljes iraki vezet\u00e9st\u201d, mik\u00f6zben odahaza a p\u00e1rtok mil\u00edci\u00e1i \u00e1tveszik a hatalmat. Csakhogy az utols\u00f3 pillanatban lef\u00fajt\u00e1k az akci\u00f3t: Sza\u00eddot rosszull\u00e9t fogta el, \u00e9s nem jelent meg a katonai felvonul\u00e1son, s Bagdadban l\u00e9v\u0151 p\u00e1rtok (f\u0151leg az NDP) nem tartott\u00e1k elegend\u0151nek a rendelkez\u00e9s\u00fckre \u00e1ll\u00f3 fegyvereseket a korm\u00e1ny megd\u00f6nt\u00e9s\u00e9re.\u00a0<a href=\"#_ftn12\">[13]<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az id\u0151 viszont egyre s\u00fcrgetett. Miut\u00e1n 1958 elej\u00e9n\u00a0<a href=\"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2018\/02\/23\/a-kozel-kelet-osztrak-magyar-monarchiaja-az-egyesult-arab-koztarsasag\/\">Egyiptom \u00e9s Sz\u00edria egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9b\u0151l l\u00e9trej\u00f6tt az Egyes\u00fclt Arab K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g (EAK),<\/a>\u00a0Bagdad \u00e9s a Nyugat megijedt, hiszen ebben az arab nacionalist\u00e1k \u00e9s a Szovjetuni\u00f3 tot\u00e1lis k\u00f6zel-keleti gy\u0151zelm\u00e9t l\u00e1tt\u00e1k. Ez\u00e9rt II. Feiszal \u00e9s Huszein gyorsan meg\u00e1llapodott az Arab F\u00f6der\u00e1ci\u00f3 l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, amelyet az EAK-ra adott &#8222;megfelel\u0151 v\u00e1lasznak &#8222;tartottak. Azonban az Arab F\u00f6der\u00e1ci\u00f3, amely Irak \u00e9s Jord\u00e1nia hadsereg\u00e9t \u00e9s k\u00fclpolitik\u00e1j\u00e1t k\u00edv\u00e1nta \u00f6sszehangolni, sz\u00e1m\u00edtott az utols\u00f3 cseppnek a poh\u00e1rban, hiszen most m\u00e1r az iraki t\u00e1rsadalom, a politikai ellenz\u00e9k \u00e9s a hadsereg is \u00fagy l\u00e1tta, hogy a Sza\u00edd-korm\u00e1ny minden marad\u00e9k f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t elvesz\u00edtette, tot\u00e1lisan kiszolg\u00e1lt\u00e1k az orsz\u00e1gukat az angolsz\u00e1szoknak. Ez\u00e9rt \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy abban az \u00e9vben mindenk\u00e9pp megbuktatj\u00e1k a monarchi\u00e1t, csak az alkalomra v\u00e1rtak. Ezt a kedvez\u0151 lehet\u0151s\u00e9get a Libanonban 1958 tavasz\u00e1t\u00f3l zajl\u00f3 t\u00fcntet\u00e9sek teremtett\u00e9k meg, amelyek ny\u00e1r elej\u00e9n egy polg\u00e1rh\u00e1bor\u00faval fenyegetettek. Tartva att\u00f3l, hogy ez az el\u00e9gedetlens\u00e9gi hull\u00e1m \u00e1tterjedhet a k\u00f6rnyez\u0151 orsz\u00e1gokba is, ez\u00e9rt London utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u2013 \u00edgy elker\u00fclve azt a v\u00e1dat, hogy a szuezi intervenci\u00f3 ut\u00e1n ism\u00e9t beavatkozik egy arab orsz\u00e1gba\u00a0\u2013 Bagdad ism\u00e9t Jord\u00e1ni\u00e1ba k\u00fcldte a katon\u00e1it. \u00c9s ism\u00e9t azokat, akik p\u00e1r h\u00f3nappal kor\u00e1bban az arab orsz\u00e1gban \u00e1llom\u00e1soztak \u00e9s megszervezt\u00e9k a puccsot.<a href=\"#_ftn12\">[14]<\/a><\/p>\n<figure style=\"width: 522px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/0\/05\/Arab_Federation_talks_between_Jordan_and_Iraq_early_1958.png\" alt=\"\" width=\"522\" height=\"364\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\">Az iraki-jord\u00e1n t\u00e1rgyal\u00e1sok 1958 febru\u00e1rj\u00e1ban, miut\u00e1n bejelentett\u00e9k az EAK l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t. Eset\u00fckben m\u00e9g nagyobb volt a kapkod\u00e1s \u00e9s emiatt egyik uralkod\u00f3 sem m\u00e9rte fel igaz\u00e1n, hogy mekkora t\u00e1mogatotts\u00e1ga van egy ilyen \u00e1llamalakulatnak. Ennek meg is lett az eredm\u00e9nye p\u00e1r h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb&#8230; A k\u00e9p forr\u00e1sa: <a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/File:Arab_Federation_talks_between_Jordan_and_Iraq_early_1958.png\">Wikimedia Commons.<\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">A 19. \u00e9s a 20. dand\u00e1rt \u00f6sszevont\u00e1k, kib\u0151v\u00edtett\u00e9k \u00e9s \u00fajra Kasszemet nevezt\u00e9k ki parancsnoknak. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a siets\u00e9g sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra \u00edrhat\u00f3, hogy enged\u00e9lyezt\u00e9k sz\u00e1mukra az \u00e9lesl\u0151szerrel val\u00f3 felszerelkez\u00e9st a t\u00e1borhely\u00fck\u00f6n, a Bagdadt\u00f3l t\u00f6bb mint sz\u00e1z kilom\u00e9terre \u00e9szakkeletre fekv\u0151\u00a0Dzsalavla kisv\u00e1rosban. Ugyan\u00fagy a Jord\u00e1ni\u00e1ba val\u00f3 gyorsabb eljut\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben j\u00f3v\u00e1hagyt\u00e1k a m\u00f3dos\u00edtott \u00fatvonaltervet, vagyis a f\u0151v\u00e1roson val\u00f3 \u00e1thalad\u00e1st.<a name=\"_ftnref15\"><\/a><a href=\"#_ftn15\">[15]\u00a0<\/a>Kasszem tudta, hogy a j\u00falius 11-\u00e9n kapott parancs megteremtette a t\u00f6k\u00e9letes lehet\u0151s\u00e9get a cselekv\u00e9sre. A saj\u00e1t embereit nevezte ki az egys\u00e9gek \u00e9l\u00e9re, s az eg\u00e9sz puccs ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00c1ref ezredest b\u00edzta meg. Err\u0151l \u00e9rtes\u00edtette a Nemzeti Egys\u00e9gfrontot, ahol ism\u00e9t nem alakult ki egys\u00e9ges \u00e1ll\u00e1spont: az NDP tov\u00e1bbra is t\u00e1vol maradt, igaz,\u00a0biztos\u00edtotta a Szabad Tiszteket, hogy nem \u00e1ll az \u00fatjukba \u00e9s hallgat\u00f3lagosan beleegyeznek az \u00e1llamcs\u00ednybe. <a name=\"_ftnref16\"><\/a><a href=\"#_ftn16\">[16]\u00a0<\/a>Ellenben a kommunist\u00e1k igencsak aktiviz\u00e1lt\u00e1k magukat, mivel j\u00falius 13-\u00e1n megnyitott\u00e1k a titkos rakt\u00e1rakat \u00e9s hozz\u00e1l\u00e1ttak a &#8222;legmegb\u00edzhat\u00f3bb elvt\u00e1rsak felfegyverz\u00e9s\u00e9hez&#8221;. Demonstr\u00e1ci\u00f3kat kezdtek el szervezni, utas\u00edtott\u00e1k a tags\u00e1gi b\u00e1zisukat, hogy v\u00f6r\u00f6s z\u00e1szl\u00f3kkal a kez\u00fckben vonuljanak fel a v\u00e1rosokban.<a name=\"_ftnref17\"><\/a><a href=\"#_ftn17\">[17]<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">J\u00falius 14-\u00e9n a hajnali \u00f3r\u00e1kban \u00c1ref a 20.dand\u00e1rral Bagdad fel\u00e9 vette az ir\u00e1nyt, mik\u00f6zben Kasszem a 19.dand\u00e1rral Dzsalavl\u00e1ban maradt, hivatalosan &#8222;tartal\u00e9kban&#8221;, rossz nyelvek szerint &#8222;nem b\u00edzott a puccs siker\u00e9ben \u00e9s felk\u00e9sz\u00fclt egy ellencsap\u00e1sra&#8221;. \u00c1ref mik\u00f6zben az iraki f\u0151v\u00e1ros fel\u00e9 tartott, \u00fcgyesen oldotta meg a figyelemelterel\u00e9st: azokat az egys\u00e9geket, amelyeknek h\u0171s\u00e9ge megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151 volt, el\u0151re k\u00fcldte a hivatalos \u00fatvonalon, akik probl\u00e9ma n\u00e9lk\u00fcl \u00e1tjutottak az ellen\u0151rz\u0151pontokon, mik\u00f6zben a t\u00f6bbiek &#8222;technikai okok miatt&#8221; lemaradoztak. Ezeket a &#8222;m\u0171szaki gondokat&#8221; jelentett\u00e9k a miniszt\u00e9riumoknak, \u00e9s k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, hogy egyes j\u00e1rm\u0171veiknek sz\u00fcks\u00e9g\u00fck van a f\u0151v\u00e1rosban val\u00f3 meg\u00e1ll\u00e1sra, jav\u00edt\u00e1sra \u00e9s felt\u00f6lt\u00e9sre. Az \u00fczeneteket \u2013 val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a korai id\u0151pont miatt \u2013 v\u00e1lasz n\u00e9lk\u00fcl hagyt\u00e1k, \u00edgy a kir\u00e1lyi g\u00e1rda vagy a bel\u00fcgyi csapatok sem t\u00f6r\u0151dtek t\u00fals\u00e1gosan az egyre nagyobb sz\u00e1mban felbukkan\u00f3 katon\u00e1kkal, mivel nem kaptak hat\u00e1rozott parancsot a meg\u00e1ll\u00edt\u00e1sukra. \u00datk\u00f6zben csatlakozott hozz\u00e1juk az Els\u0151 Hadoszt\u00e1ly is, amelynek parancsnoka szint\u00e9n a Szabad Tisztek k\u00f6z\u00e9 tartozott. A v\u00e1roshat\u00e1r \u00e1tl\u00e9p\u00e9se ut\u00e1n k\u00e9t r\u00e9szre szakadtak a puccsist\u00e1k. Az egyik megsz\u00e1llta Bagdad keleti r\u00e9sz\u00e9t, ahol puskal\u00f6v\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl elfoglalt\u00e1k a v\u00e9delmi miniszt\u00e9riumot \u00e9s itt l\u00e9v\u0151 katonai b\u00e1zisokat, a vez\u00e9rkari f\u0151n\u00f6k\u00f6t pedig az \u00e1lm\u00e1b\u00f3l r\u00e1zt\u00e1k fel.<a href=\"#_ftn17\">[18]<\/a>\u00a0Az \u00c1ref vezette 20. dand\u00e1r els\u0151 \u00fatja a bagdadi r\u00e1di\u00f3toronyhoz vezetett, amit szint\u00e9n hal\u00e1los \u00e1ldozatuk n\u00e9lk\u00fcl siker\u00fclt elfoglalni.\u00a0Reggel 6:30-kor v\u00e1ratlanul katonadalok zend\u00fcltek fel \u00e9s az ezredes felolvasta a Szabad Tisztek ki\u00e1ltv\u00e1ny\u00e1t (ami nem kis n\u00e9pszer\u0171s\u00e9get hozott \u00c1ref sz\u00e1m\u00e1ra, hiszen \u0151t tartott\u00e1k a &#8222;forradalom igazi vez\u00e9r\u00e9nek \u00e9s h\u0151s\u00e9nek&#8221;). Bejelentett\u00e9k a Sza\u00edd-korm\u00e1ny buk\u00e1s\u00e1t, az \u201eimperialistaellenes er\u0151k kudarc\u00e1t\u201d, a semlegess\u00e9gi politik\u00e1hoz val\u00f3 igazod\u00e1st \u00e9s az Iraki K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9t.<a name=\"_ftnref18\"><\/a><a href=\"#_ftn18\">[19]\u00a0<\/a>Besz\u00e9d\u00e9t azzal a felsz\u00f3l\u00edt\u00e1ssal fejezte be, hogy a lakoss\u00e1g csatlakozzon a katon\u00e1khoz, \u00e9s \u201elegyenek tan\u00fai egy korrupt \u00e9s \u00e1rul\u00f3kkal teli rezsim buk\u00e1s\u00e1nak\u201d, ami mint k\u00e9s\u0151bb bebizonyosodott, el\u0151re igencsak \u00e1t nem gondolt l\u00e9p\u00e9snek bizonyult.<\/p>\n<figure style=\"width: 177px\" class=\"wp-caption alignright\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"\" src=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/9\/91\/14_July_revolution_1958_Baghdad_-_mutilated_corpse_of_Abd_ul_Ilah.jpg\" alt=\"\" width=\"177\" height=\"289\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\">A tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s megcsonk\u00edtott holttest\u00e9t l\u00f3gatj\u00e1k le egy erk\u00e9lyr\u0151l. A k\u00e9p forr\u00e1sa: <a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/14_July_Revolution#\/media\/File:14_July_revolution_-_mutilated_corpse.jpg\">Wikimedia Commons.<\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">A r\u00e1di\u00f3besz\u00e9d\u00e9t k\u00f6vet\u0151en \u00c1ref k\u00e9t egys\u00e9get ind\u00edtott \u00fatnak: az egyiket az al-Rahab kir\u00e1lyi palot\u00e1hoz, a m\u00e1sikat pedig Sza\u00edd rezidenci\u00e1j\u00e1hoz. A palot\u00e1n\u00e1l m\u00e1r \u00e9rtes\u00fcltek az esem\u00e9nyekr\u0151l, ahol a kir\u00e1lyi g\u00e1rda \u00e9s a test\u0151rs\u00e9g t\u00fczet nyitott a katon\u00e1kra. A helyi besz\u00e1mol\u00f3k szerint az intenz\u00edv t\u0171zharc sor\u00e1n a katon\u00e1knak vissza kellett vonulniuk \u00e9s egy kis ideig \u00fagy t\u0171nt, hogy akkor \u00e9s ott v\u00e9get vetnek az eg\u00e9sz \u00e1llamcs\u00ednynek.\u00a0<a href=\"#_ftn19\">[20]<\/a>\u00a0Csakhogy m\u00e1ig nem tiszt\u00e1zott okok miatt az uralkod\u00f3 \u00e9s a koronaherceg fegyverlet\u00e9telre utas\u00edtotta az embereit. Mik\u00f6zben a katon\u00e1k lefegyverezt\u00e9k a kir\u00e1lyi g\u00e1rd\u00e1t, az egys\u00e9g sz\u00e1zadosa, aki nem volt a Szabad Tisztek tagja, felsorakoztatta az uralkod\u00f3csal\u00e1d tagjait. Majd fel\u00e1ll\u00edtott egy g\u00e9ppusk\u00e1t \u00e9s t\u00fczet nyitott II. Feiszalra \u00e9s annak \u2013 f\u0151leg n\u0151kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 \u2013 rokons\u00e1g\u00e1ra. Az uralkod\u00f3 holttest\u00e9t egy l\u00e1mpavasra fesz\u00edtett\u00e9k fel \u00e9s a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6ssel egy\u00fctt nyilv\u00e1nosan meggyal\u00e1zt\u00e1k.\u00a0<a name=\"_ftnref20\"><\/a><a href=\"#_ftn20\">[21]<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ezzel szemben Sza\u00edd rezidenci\u00e1j\u00e1hoz tart\u00f3 katonatisztek nem tudt\u00e1k elfogni a minisztereln\u00f6k\u00f6t, mert id\u0151ben \u00e9rtes\u00fclt a ki\u00e9rkez\u0151 katonai egys\u00e9gekr\u0151l, \u00e9s m\u00e9g a h\u00edd lez\u00e1r\u00e1sa el\u0151tt \u00e1tjutott a Tigris t\u00faloldal\u00e1ra. Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen megr\u00e9m\u00edtette az \u00e1llamcs\u00edny szervez\u0151it, hiszen ha a korm\u00e1nyf\u0151nek siker\u00fcl elhagynia a f\u0151v\u00e1rost, akkor k\u00f6nnyen a r\u00e9gi rendszerhez h\u0171 egys\u00e9gek \u00e9l\u00e9re \u00e1lhat \u00e9s polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fat robbantana ki az orsz\u00e1gban. Ezt mindenk\u00e9pp meg akart\u00e1k akad\u00e1lyozni, 10\u00a0000 iraki d\u00edn\u00e1r nagys\u00e1g\u00fa v\u00e9rd\u00edjat t\u0171ztek ki a fej\u00e9re, szinte az eg\u00e9sz v\u00e1ros kereste, de aznap m\u00e9gsem tudt\u00e1k elfogni. Sza\u00edd j\u00falius 15-\u00e9n elindult a f\u0151v\u00e1rosb\u00f3l, de az egyik ellen\u0151rz\u0151ponton lebukott, mert hi\u00e1ba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt n\u0151i ruh\u00e1ba, azonnal gyan\u00fat keltett a rajta l\u00e9v\u0151 f\u00e9rfi cip\u0151vel. A katon\u00e1k helyben lel\u0151tt\u00e9k \u00e9s eltemett\u00e9k. \u00c1m m\u00e9g aznap a cs\u0151csel\u00e9k ki\u00e1sta a holttestet \u00e9s v\u00e9gighurcolta Bagdad utc\u00e1in, mik\u00f6zben felgy\u00fajtott\u00e1k, megcsonk\u00edtott\u00e1k, s\u0151t, busszal t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e1thaladtak a tetemen, am\u00edg a helyi besz\u00e1mol\u00f3k szerint \u00fagy n\u00e9zett ki, mint a r\u00e9gi\u00f3ban n\u00e9pszer\u0171 basturma (m\u00e1s n\u00e9ven\u00a0pastirma) nev\u0171 \u00e9tel.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ez is azt bizony\u00edtotta, hogy a puccsist\u00e1k elvesztett\u00e9k a kontrollt az esem\u00e9nyek felett. \u00c1ref felh\u00edv\u00e1sa ut\u00e1n ugyanis \u00e1tszakadt a g\u00e1t, \u00e9s az \u00e9vek \u00f3ta elfojtott indulatok egyszerre t\u00f6rtek a felsz\u00ednre. Bagdad utc\u00e1it t\u00f6bb sz\u00e1zezer ember \u00e1rasztotta el, a rend\u0151rs\u00e9g \u00e9s a kir\u00e1lyh\u0171 er\u0151k n\u00e9mi r\u00e1besz\u00e9l\u00e9s vagy fenyeget\u00e9s ut\u00e1n \u00e1t\u00e1lltak. A\u00a0d\u00e9li \u00f3r\u00e1kban v\u00e1logat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl t\u00e1madtak meg mindenkit, akinek b\u00e1rmi k\u00f6ze volt a r\u00e9gi rendszerhez, de a k\u00fclf\u00f6ldi \u00e1llampolg\u00e1r szint\u00e9n vesz\u00e9lyben ker\u00fcltek. Bet\u00f6rtek p\u00e9ld\u00e1ul a Bagdad Hotelbe, amerikai \u00e9s jord\u00e1niai \u00e1llampolg\u00e1rokat koncoltak fel. A brit nagyk\u00f6vets\u00e9g \u00e9p\u00fclet\u00e9t felgy\u00fajtott\u00e1k \u00e9s a katonai attas\u00e9 benn\u00e9gett az \u00e9p\u00fcletben. Az ilyenfajta incidensek komoly fejf\u00e1j\u00e1st id\u00e9ztek el\u0151 a Szabad Tisztek \u00e9s a Nemzeti Egys\u00e9gfront k\u00f6r\u00e9ben egyar\u00e1nt.\u00a0Kasszem att\u00f3l tartott, hogy az ilyen atrocit\u00e1sok nemcsak rossz sz\u00ednben t\u00fcntetik fel az \u00faj vezet\u00e9st, de jelent\u0151sen megn\u00f6velik egy nyugati katonai intervenci\u00f3t es\u00e9lyeit. Ez kor\u00e1ntsem volt alaptalan felt\u00e9telez\u00e9s. Az iraki forradalom h\u00edr\u00e9re az Egyes\u00fclt \u00c1llamok <a href=\"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2017\/01\/30\/ketes-orokseg-az-eisenhower-doktrina\/\"><span style=\"color: #800000;\">az Eisenhower-doktr\u00edna \u00e9rtelm\u00e9ben<\/span><\/a> arra utas\u00edtotta a tenger\u00e9szgyalogs\u00e1got \u00e9s a Mediterr\u00e1neum keleti t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben fekv\u0151 Hatodik Flott\u00e1t, hogy stabiliz\u00e1lj\u00e1k a helyzetet Libanonban, ahol m\u00e1r Irakhoz hasonl\u00f3 m\u00e9reteket \u00f6lt\u00f6tt az el\u00e9gedetlens\u00e9g. Vagyis gyakorlatban azt jelentette, hogy j\u00falius 15-\u00e9n hajnalban mintegy 15 000 katona sz\u00e1llt partra az orsz\u00e1gban. Nagy-Britannia pedig k\u00e9t nappal k\u00e9s\u0151bb 6600 ejt\u0151erny\u0151st vez\u00e9nyelt \u00e1t Jord\u00e1ni\u00e1ba. Att\u00f3l tartva, hogy ez val\u00f3j\u00e1ban egy Irak elleni nyugati t\u00e1mad\u00e1s nyit\u00e1ny\u00e1t jelenti, az arab orsz\u00e1gban kij\u00e1r\u00e1si tilalmat vezetett be, a k\u00fclf\u00f6ldi diplom\u00e1ciai k\u00e9pviseleteket meger\u0151s\u00edtett\u00e9k, a k\u00fclf\u00f6ldi \u00e1llampolg\u00e1rokat pedig v\u00e9delem al\u00e1 helyezt\u00e9k, \u00e9s Kasszem biztos\u00edtotta Londont, hogy betartja a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egyezm\u00e9nyeket.<\/p>\n<p><object id=\"StrobeMediaPlayback\" type=\"application\/x-shockwave-flash\" name=\"StrobeMediaPlayback\" width=\"430\" height=\"400\" classid=\"clsid:d27cdb6e-ae6d-11cf-96b8-444553540000\" codebase=\"http:\/\/download.macromedia.com\/pub\/shockwave\/cabs\/flash\/swflash.cab#version=10,0,0,0\"><param name=\"movie\" value=\"http:\/\/filmhiradokonline.hu\/smp\/StrobeMediaPlayback.swf\" \/><param name=\"quality\" value=\"high\" \/><param name=\"bgcolor\" value=\"#000000\" \/><param name=\"allowfullscreen\" value=\"true\" \/><param name=\"flashvars\" value=\"&amp;src=rtmp:\/\/filmhiradokonline.hu\/vod\/mp4:\/fo\/mvh-58-31&amp;clipStartTime=107&amp;clipEndTime=215&amp;autoHideControlBar=true&amp;streamType=vod&amp;autoPlay=false&amp;poster=http:\/\/filmhiradokonline.hu\/keyframe\/fo\/mvh-58-31-02.jpg\" \/><embed src=\"http:\/\/filmhiradokonline.hu\/smp\/StrobeMediaPlayback.swf\" width=\"430\" height=\"400\" id=\"StrobeMediaPlayback\" quality=\"high\" bgcolor=\"#000000\" name=\"StrobeMediaPlayback\" allowfullscreen=\"allowfullscreen\" pluginspage=\"http:\/\/www.adobe.com\/go\/getflashplayer\" flashvars=\"&amp;src=rtmp:\/\/filmhiradokonline.hu\/vod\/mp4:\/fo\/mvh-58-31&amp;clipStartTime=107&amp;clipEndTime=215&amp;autoHideControlBar=true&amp;streamType=vod&amp;autoPlay=false&amp;poster=http:\/\/filmhiradokonline.hu\/keyframe\/fo\/mvh-58-31-02.jpg\" type=\"application\/x-shockwave-flash\" \/><\/object><\/p>\n<p>Magyar filmh\u00edrad\u00f3r\u00e9szlet a K\u00f6zel-Keleten rendk\u00edv\u00fcl esem\u00e9nyd\u00fasnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 1958 j\u00falius\u00e1r\u00f3l. (Megtekint\u00e9s\u00e9hez enged\u00e9lyezni kell a Flash Playert)\u00a0<a href=\"http:\/\/filmhiradokonline.hu\/watch.php?id=14489\">Link<\/a>.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az iraki forradalom v\u00e1ratlans\u00e1ga \u00e9s v\u00e9res lezajl\u00e1sa sokkolta az akkori vil\u00e1got. A nyugati sajt\u00f3 heteken \u00e1t a t\u00e9m\u00e1val foglalkozott, de a keleti orsz\u00e1gok \u00fajs\u00e1gaiban \u00e9s diplom\u00e1ciai k\u00f6r\u00f6kben is\u00a0 kiemelten foglalkoztak a t\u00e9m\u00e1val, nem kev\u00e9s \u201ek\u00e1r\u00f6r\u00f6mmel\u201d fogadva, hogy a &#8222;imperialist\u00e1k elvesztett\u00e9k legfontosabb k\u00f6zel-keleti b\u00e1sty\u00e1jukat&#8221;. Az \u00faj iraki korm\u00e1ny ugyanis szinte azonnal felvette a kapcsolatokat a keleti blokk orsz\u00e1gaival (k\u00f6zt\u00fck Magyarorsz\u00e1ggal is), az \u00e9v v\u00e9g\u00e9re m\u00e1r a legt\u00f6bbj\u00fckkel nagyk\u00f6veti szintre emelt\u00e9k a diplom\u00e1ciai kapcsolatokat, s hamarosan t\u00f6bb sz\u00e1z kelet-eur\u00f3pai szak\u00e9rt\u0151 \u2013 katonai kik\u00e9pz\u0151kt\u0151l, k\u00f6zgazd\u00e1szokon \u00e1t eg\u00e9szen az \u00e1ltal\u00e1nos iskolai tan\u00e1rokig bez\u00e1r\u00f3lag \u2013 \u00e9rkezett az arab orsz\u00e1gba.\u00a0Londonban \u00e9s Washingtonban egyar\u00e1nt meg voltak gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy Nasszer \u00e1ll az eg\u00e9sz iraki felfordul\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt, de az egyiptomi eln\u00f6k semmif\u00e9le k\u00f6zvetlen szerepet nem j\u00e1tszott az esem\u00e9nyekben.<a href=\"#_ftn22\">[22]<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Csakhogy mik\u00f6zben a brit vezet\u00e9s fokozatosan\u00a0 belet\u00f6r\u0151d\u00f6tt Bagdad elveszt\u00e9s\u00e9be, addig az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban k\u00f6vetelni kezdt\u00e9k az Eisenhower-doktr\u00edna alkalmaz\u00e1s\u00e1t Irak eset\u00e9ben is. Ugyanis John Foster Dulles k\u00fcl\u00fcgyminiszter \u00e9s a CIA is \u00fagy l\u00e1tta, hogy az iraki esem\u00e9nyek val\u00f3j\u00e1ban a Szovjetuni\u00f3 k\u00f6zel-keleti helyzet\u00e9t er\u0151s\u00edtik. Hab\u00e1r azt tudt\u00e1k, hogy a j\u00falius 14-\u00e9n az orsz\u00e1g \u00e9l\u00e9re \u00e1ll\u00f3\u00a0 Kasszem egy\u00e1ltal\u00e1n nem kommunista, de mivel az IKP bejutott az iraki parlamentbe \u00e9s sz\u00e9p sz\u00e1mban kapott fontos poz\u00edci\u00f3kat, ez\u00e9rt \u0151k v\u00e1ltak a t\u00e1bornok legfontosabb hatalmi t\u00e1masz\u00e1v\u00e1. Hamarosan elterjedt, hogy Moszkva seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel Bagdad kommunista forradalmakat fog export\u00e1lni a szomsz\u00e9dos arab orsz\u00e1gokba (EAK sz\u00edriai r\u00e9sz\u00e9re, Jord\u00e1ni\u00e1ba, Sza\u00fad-Ar\u00e1bi\u00e1ba), amelyeknek k\u00f6vetkezt\u00e9ben l\u00e9trej\u00f6n a &#8222;V\u00f6r\u00f6s Term\u00e9keny F\u00e9lhold&#8221;. Csakhogy egy dolgot nem vettek sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba: Irak bels\u0151 megosztotts\u00e1g\u00e1t, amely m\u00e1r j\u00f3val a forradalom el\u0151tt, a puccs szervez\u00e9se sor\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r megmutatkozott. Alig nyolc h\u00f3napot kellett v\u00e1rni arra, hogy a kor\u00e1bbi sz\u00f6vets\u00e9gesek egym\u00e1s ellen forduljanak \u00e9s \u00fagy pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k Kasszemet elt\u00e1vol\u00edtani a hatalom \u00e9l\u00e9r\u0151l (m\u00e9ghozz\u00e1 egykori emberei, akiket \u00c1ref vezetettet), mint ahogyan \u0151 szerezte meg a hatalmat. Irakban az 1958-as forradalomt\u00f3l kezdve a mindennapi \u00e9let r\u00e9sz\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtottak a puccsok, l\u00e1zad\u00e1sok \u00e9s a v\u00e9res lesz\u00e1mol\u00e1sok, \u00e9s azt k\u00f6vet\u0151 kaotikus \u00e9s zavaros id\u0151szaknak v\u00e9g\u00fcl egy nacionalista, felt\u00f6rekv\u0151 \u00e9s agressz\u00edv politikus, egy bizonyos Szadd\u00e1m Huszein vetett v\u00e9get. Ez azonban m\u00e1r egy m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9net.<\/p>\n<hr \/>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p style=\"text-align: center;\"><strong>A cikk az Arcanum Digit\u00e1lis Tudom\u00e1nyt\u00e1r \u00e9s a Napi T\u00f6rt\u00e9nelmi Forr\u00e1s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel j\u00f6tt l\u00e9tre.\u00a0<\/strong><\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/adtplus.arcanum.hu\/hu\/\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignnone size-medium wp-image-4560 aligncenter\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/07\/adt-logo-hu-350.655280d015fe-300x51.png\" sizes=\"auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/07\/adt-logo-hu-350.655280d015fe-300x51.png 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/07\/adt-logo-hu-350.655280d015fe.png 350w\" alt=\"\" width=\"300\" height=\"51\" \/><\/a><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<hr \/>\n<p><strong>Az NTF T\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz M\u0171hely ingyenesen teszi mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyeit, ingyenesen bocs\u00e1tja rendelkez\u00e9sre ismeretterjeszt\u0151 cikkeit. A szerkeszt\u00e9s, t\u00f6rdel\u00e9s \u00e9s a honlap fenntart\u00e1sa azonban nek\u00fcnk is p\u00e9nzbe ker\u00fcl, k\u00e9rj\u00fck, adom\u00e1ny\u00e1val t\u00e1mogassa \u00fcgy\u00fcnket, hogy a j\u00f6v\u0151ben is el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tegy\u00fck cikkeinket olvas\u00f3ink sz\u00e1m\u00e1ra. Sz\u00edves t\u00e1mogat\u00e1sukat <span style=\"color: #800000;\"><a style=\"color: #800000;\" href=\"https:\/\/www.patreon.com\/ntf_hu\">Patreon oldalunkon (link)\u00a0<\/a><\/span>v\u00e1rjuk.<\/strong><\/p>\n<hr \/>\n<p>Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p:\u00a0Pillanatk\u00e9p az 1958. j\u00falius 14-i bagdadi t\u00fcntet\u00e9sr\u0151l. A k\u00e9p forr\u00e1sa: <a href=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/7\/7e\/1958_revolution_in_Iraq.jpg\">Wikimedia Commons<\/a><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><em>Lev\u00e9lt\u00e1ri forr\u00e1sok:<\/em><\/p>\n<p>Magyar Nemzeti Lev\u00e9lt\u00e1r Orsz\u00e1gos Lev\u00e9lt\u00e1ra (MNL OL) &#8211; bagdadi nagyk\u00f6vets\u00e9g<\/p>\n<p><em>Sajt\u00f3forr\u00e1sok:<\/em><\/p>\n<p><em>Szabad N\u00e9p\u00a0<\/em><\/p>\n<p><em>Felhaszn\u00e1lt szakirodalom:<\/em><\/p>\n<p>Aburish, Said K.: <em>Nasser:<\/em> <em>The Last Arab<\/em>. Thomas Dunne Books, New York, 2004.<\/p>\n<p>Ashton, Nigel John: <em>Eisenhower, Macmillan and the Problem of Nasser: Anglo-American Relations and Arab Nationalism<\/em>. Macmillan Press, London, 1996.<\/p>\n<p>Barrett, Roby:\u00a0<em>Intervention in Iraq, 1958-1959<\/em>. In:\u00a0<em>The Middle East Institute Policy Brief.\u00a0\u00a0<\/em>No. 11., (2008), 1-12.<\/p>\n<p>Eisenhower, Dwight D.: <em>The White House Years. Waging Peace, 1956-1961<\/em>. Doubleday, New York, 1965.<\/p>\n<p>J. Nagy L\u00e1szl\u00f3:\u00a0<em>Magyarorsz\u00e1g \u00e9s az arab vil\u00e1g 1947-1989.\u00a0<\/em>JATE Press, Szeged, 2017.<\/p>\n<p>Ligeti Lajos:\u00a0<em>Keleti nevek magyar helyes\u00edr\u00e1sa.\u00a0<\/em>Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, Budapest, 1981.<\/p>\n<p>Lugosi Gy\u0151z\u0151 (szerk.):\u00a0<em>Dokumentumok a K\u00f6zel-Kelet XX. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez.<\/em>\u00a0L\u2019Harmattan Kiad\u00f3, Budapest, 2006.<\/p>\n<p>Sorby, Karol R.: <em>The Free Officers\u2019 Movement and the 1958 Revolution in Iraq.\u00a0<\/em>In:\u00a0<em>Asian and African Studies. <\/em>Vol.\u00a014., No.1., (2005). 22-44.<\/p>\n<p><em>Hivatkoz\u00e1sok, jegyzetek:\u00a0<\/em><\/p>\n<p><a name=\"_ftn1\"><\/a><a href=\"#_ftnref1\">[1]<\/a>\u00a0Eisenhower, 1965: 269.<\/p>\n<p><a name=\"_ftn2\"><\/a><a href=\"#_ftnref2\">[2]<\/a> A cikkben az arab nevek, kifejez\u00e9sek \u00e9s szavak \u00e1t\u00edr\u00e1sa a Ligeti Lajos:\u00a0<em>Keleti nevek magyar helyes\u00edr\u00e1sa.<\/em>\u00a0Budapest: Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, 1981. c\u00edm\u0171 m\u0171ve alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a name=\"_ftn3\"><\/a><a href=\"#_ftnref3\">[3]<\/a> 1955. febru\u00e1r 24-\u00e9n Bagdadban Irak \u00e9s T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g al\u00e1\u00edrt egy h\u00e1romnyelv\u0171 \u2013 angol, arab, t\u00f6r\u00f6k \u2013 v\u00e9delmi egyezm\u00e9nyt. Ez nyolc cikkelyb\u0151l \u00e1llt, amely \u00e9rtelm\u00e9ben Irak \u00e9s T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g \u201ea t\u00e9rs\u00e9g b\u00e9k\u00e9je \u00e9s biztons\u00e1ga \u00e9rdek\u00e9ben\u201d egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dik egym\u00e1ssal, s minden vit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9st b\u00e9k\u00e9s \u00faton rendeznek. Hivatalosan szabad volt az egyezm\u00e9ny b\u00e1rmely m\u00e1s k\u00f6zel-\u00e9s k\u00f6z\u00e9p-keleti orsz\u00e1g el\u0151tt, illetve szabadon kil\u00e9phettek bel\u0151le. \u00c1prilis 2-\u00e1n Nagy-Britannia, szeptember 17-\u00e9n Pakiszt\u00e1n \u00e9s november 11-\u00e9n Ir\u00e1n csatlakozott a v\u00e9delmi szerz\u0151d\u00e9hez. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok hivatalosan megfigyel\u0151 st\u00e1tusszal rendelkezett, de k\u00fcl\u00f6n k\u00e9toldal\u00fa meg\u00e1llapod\u00e1sokat k\u00f6t\u00f6tt a tag\u00e1llamokkal. A c\u00e9lja egy\u00e9rtelm\u0171en Szovjetuni\u00f3 feltart\u00f3ztat\u00e1sa volt a K\u00f6zel-\u00e9s K\u00f6z\u00e9p-Keleten, viszont egyre nagyobb hangs\u00falyt kapott benne az arab nacionalizmus \u00e9s Egyiptom elleni harc is.<\/p>\n<p><a name=\"_ftn4\"><\/a><a href=\"#_ftnref4\">[4]<\/a>\u00a0Aburish, 2004: 77.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a name=\"_ftn5\"><\/a><a href=\"#_ftnref5\">[5]<\/a> Egy iraki t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz elmond\u00e1sa szerint Sza\u00edd meg\u00edt\u00e9l\u00e9se az iraki t\u00e1rsadalom fels\u0151 vagy tanult r\u00e9teg\u00e9ben mai napig negat\u00edv, l\u00e9nyeg\u00e9ben &#8222;Irak\u00a0Quislingjek\u00e9nt&#8221; tartj\u00e1k sz\u00e1mon.<\/p>\n<p><a name=\"_ftn6\"><\/a><a href=\"#_ftnref6\">[6]<\/a> Szil\u00e1gyi \u00c9va: <em>Mi t\u00f6rt\u00e9nik Irakban?\u00a0<\/em>In:\u00a0<em>Szabad N\u00e9p. 1<\/em>3. \u00e9vf., 12. sz., 1955. janu\u00e1r 13.<\/p>\n<p><a name=\"_ftn7\"><\/a><a href=\"#_ftnref7\">[7]<\/a>\u00a0Sorby, 2005: 28.<\/p>\n<p><a name=\"_ftn8\"><\/a><a href=\"#_ftnref8\">[8]<\/a> <em>Az iraki forradalom el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se<\/em> <em>1958.<\/em> In: MNL OL, Bagdad, M-KS 288.f. 32.<\/p>\n<p><a name=\"_ftn9\"><\/a><a href=\"#_ftnref9\">[9]<\/a> Barrett, 2008: 2.<\/p>\n<p><a name=\"_ftn10\"><\/a><a href=\"#_ftnref10\">[10]<\/a> <em>Az iraki forradalom el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se<\/em> <em>1958.<\/em> In: MNL OL, Bagdad, M-KS 288.f. 32.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a name=\"_ftn11\"><\/a><a href=\"#_ftnref11\">[11]<\/a>\u00a0A szuezi v\u00e1ls\u00e1g ut\u00e1n felkel\u00e9sek robbantak ki szerte Jord\u00e1ni\u00e1ban is, amelyek az Egyiptom melletti ki\u00e1ll\u00e1st \u00e9s a &#8222;nyugati agresszorokkal&#8221; val\u00f3 szak\u00edt\u00e1st k\u00f6vetelt\u00e9k a helyi korm\u00e1nyt\u00f3l. A helyzetet bonyol\u00edtotta, hogy ekkoriban Szuleim\u00e1n N\u00e1bulszi volt az orsz\u00e1g minisztereln\u00f6ke, aki ismert volt nacionalizmus\u00e1r\u00f3l \u00e9s ny\u00edlt Kair\u00f3 ir\u00e1nti szimp\u00e1ti\u00e1j\u00e1r\u00f3l, \u00e9s a keleti blokkal val\u00f3 kapcsolatok rendez\u00e9s\u00e9t hirdette. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9s Nagy-Britannia, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az 1957 elej\u00e9n meghirdetett Eisenhower-doktr\u00edna t\u00fckr\u00e9ben, egyre nagyobb vesz\u00e9lyforr\u00e1snak \u00edt\u00e9lte N\u00e1bulszit. 1957-ben a CIA seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megbuktatt\u00e1k \u0151t: mik\u00f6zben a nyugati orsz\u00e1gok p\u00e9nzzel j\u00e1rultak hozz\u00e1 Huszein kir\u00e1ly hatalm\u00e1nak stabiliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1hoz, addig az iraki monarchia katonai csapatokat k\u00fcld\u00f6tt Jord\u00e1ni\u00e1ba egy puccs vagy polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa megakad\u00e1lyoz\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n<p><a name=\"_ftn12\"><\/a><a href=\"#_ftnref12\">[12]<\/a> J. Nagy, 2017: 54.<\/p>\n<p><a name=\"_ftn13\"><\/a><a href=\"#_ftnref13\">[13]\u00a0<\/a> <em>Az iraki forradalom el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se<\/em> <em>1958.<\/em> In: MNL OL, Bagdad, M-KS 288.f. 32.<\/p>\n<p><a name=\"_ftn14\"><\/a><a href=\"#_ftnref14\">[14]<\/a>\u00a0Barrett, 2008: 2-3.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a name=\"_ftn15\"><\/a><a href=\"#_ftnref15\">[15]<\/a> Ez annyira \u201emaradand\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyt\u201d okozott az iraki t\u00f6rt\u00e9nelemben, hogy ett\u0151l kezdve eg\u00e9szen Szadd\u00e1m Huszein 2003-as buk\u00e1s\u00e1ig az iraki eln\u00f6kh\u00f6z h\u0171 elitegys\u00e9geken (K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi G\u00e1rda) k\u00edv\u00fcl egyetlen m\u00e1s fegyveres er\u0151 sem k\u00f6zel\u00edthette meg Bagdadot.<\/p>\n<p><a name=\"_ftn16\"><\/a><a href=\"#_ftnref16\">[16]<\/a>\u00a0<em>Az iraki forradalom el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se<\/em> <em>1958.<\/em> In: MNL OL, Bagdad, M-KS 288.f. 32.<\/p>\n<p><a name=\"_ftn17\"><\/a><a href=\"#_ftnref17\">[17]<\/a> J. Nagy, 2017: 55.<\/p>\n<p><a name=\"_ftn18\"><\/a><a href=\"#_ftnref18\">[18]<\/a>\u00a0 Sorby, 2005:\u00a032.<\/p>\n<p><a name=\"_ftn19\"><\/a><a href=\"#_ftnref19\">[19]<\/a>\u00a0 A teljes ki\u00e1ltv\u00e1ny olvashat\u00f3: <em>Az iraki fegyveres er\u0151k f\u0151parancsnoks\u00e1g\u00e1nak ki\u00e1ltv\u00e1nya a monarchia megd\u00f6nt\u00e9s\u00e9r\u0151l<\/em>. In: Lugosi Gy\u0151z\u0151 (szerk.): <em>Dokumentumok a K\u00f6zel-Kelet XX. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez<\/em>. Budapest: L\u2019Harmattan Kiad\u00f3, 2006., 388.<\/p>\n<p><a name=\"_ftn20\"><\/a><a href=\"#_ftnref20\">[20]<\/a> Sorby, 2005:\u00a033.<\/p>\n<p><a name=\"_ftn21\"><\/a><a href=\"#_ftnref21\">[21]<\/a>\u00a0A mai napig vita t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pezi a t\u00f6rt\u00e9nelemtudom\u00e1nyban, hogy a Szabad Tisztek sz\u00e1nd\u00e9kosan v\u00e9gezt\u00e9k ki az uralkod\u00f3csal\u00e1dot vagy a sz\u00e1zados \u00f6n\u00e1ll\u00f3an cselekedet.\u00a0 Ugyanis az egys\u00e9g parancsnok\u00e1val p\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb interj\u00fat k\u00e9sz\u00edtettek, amely sor\u00e1n megk\u00e9rdezt\u00e9k Ib\u00falszit\u00f3l, hogy szabad akarat\u00e1b\u00f3l vagy parancsra cselekedett? \u0150 erre azt v\u00e1laszolta: <em>&#8222;Csak annyit tettem, hogy Palesztin\u00e1ra gondoltam \u00e9s az ujjam automatikusan r\u00e1fon\u00f3dott a g\u00e9ppuska ravasz\u00e1ra&#8221;<\/em>.<em>\u00a0\u00a0<\/em><\/p>\n<p><a name=\"_ftn23\"><\/a><a href=\"#_ftnref23\">[22]<\/a> Ashton, 1996: 167.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Kev\u00e9s olyan nap van az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben, amelynek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l nincs vita a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00e9s a laikusok k\u00f6z\u00f6tt. J\u00falius 14-e is ezen jeles napok k\u00f6z\u00e9 tartozik, hiszen az 1789-ben kit\u00f6rt francia forradalom nemcsak Franciaorsz\u00e1got v\u00e1ltoztatta meg, hanem egyben egy teljesen \u00faj ir\u00e1nyt szabott a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelem alakul\u00e1s\u00e1nak \u00e9s a nyugati gondolkod\u00e1snak. Azonban ez a d\u00e1tum egy m\u00e1sik korszakban, a vil\u00e1gunk egy m\u00e1sik r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ban szint\u00e9n kiemelt fontoss\u00e1ggal b\u00edr: az 1955-t\u0151l 1958-ig tart\u00f3 id\u0151szak k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen &#8222;turbulensnek&#8221; sz\u00e1m\u00edtott a K\u00f6zel-Keleten, mivel\u00a0egym\u00e1st k\u00f6vett\u00e9k a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ls\u00e1gok, de hatvan \u00e9vvel ezel\u0151tt ezen a napon Irakban tet\u0151ztek be&hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":19,"featured_media":10278,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[1041,1047,1049,857,1040,1046,1048,31,1050,1042],"class_list":["post-9945","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hideghaboru","tag-1958-julius-14","tag-arab-foderacio","tag-aref","tag-irak","tag-iraki-forradalom","tag-iraki-kommunista-part","tag-kasszem","tag-nagy-britannia","tag-nuri-asz-szaid","tag-szabad-tisztek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/9945","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/19"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=9945"}],"version-history":[{"count":13,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/9945\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15638,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/9945\/revisions\/15638"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/10278"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=9945"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=9945"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=9945"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}