{"id":9613,"date":"2018-06-19T17:05:49","date_gmt":"2018-06-19T17:05:49","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=9613"},"modified":"2019-03-16T09:48:51","modified_gmt":"2019-03-16T09:48:51","slug":"nepszovetsegi-mandatumok-az-elso-vilaghaboru-utan","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2018\/06\/19\/nepszovetsegi-mandatumok-az-elso-vilaghaboru-utan\/","title":{"rendered":"N\u00e9psz\u00f6vets\u00e9gi mand\u00e1tumok az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: right;\"><em>Kloska Tam\u00e1s<\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151est\u00e9j\u00e9n a N\u00e9met Birodalom csek\u00e9ly sz\u00e1m\u00fa (\u00e9s jelent\u00e9ktelenebb) gyarmattal rendelkezett, mint a t\u00f6bbi nagyhatalom. A vil\u00e1g\u00e9g\u00e9s kit\u00f6r\u00e9s\u00e9vel ez a n\u00e9h\u00e1ny\u00a0kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rt\u00e9kes kol\u00f3nia is a harcok sz\u00ednhely\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. M\u00edg Jap\u00e1n a csendes-\u00f3ce\u00e1ni t\u00e9rs\u00e9g n\u00e9met ter\u00fcleteire f\u00f3kusz\u00e1lt, addig Nagy-Britanni\u00e1nak a h\u00e1bor\u00fa alatt a hadm\u0171veletek Afrik\u00e1ra val\u00f3 kiterjeszt\u00e9se volt fontos: t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Szuezi-csatorna v\u00e9delme, a n\u00e9met flottab\u00e1zisok \u00e9s a szikrat\u00e1v\u00edr\u00f3-\u00e1llom\u00e1sok elfoglal\u00e1sa, k\u00e9s\u0151bb pedig a n\u00e9met tengeralattj\u00e1r\u00f3-h\u00e1bor\u00fa kiterjeszt\u00e9s\u00e9nek megakad\u00e1lyoz\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. A N\u00e9met Cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1g afrikai \u00e9s csendes \u00f3ce\u00e1ni gyarmatait \u2013 n\u00e9h\u00e1ny kiv\u00e9tellel \u2013 m\u00e1r a h\u00e1bor\u00fa legelej\u00e9n elfoglalt\u00e1k az antantcsapatok, a volt Oszm\u00e1n Birodalom k\u00f6zel-keleti arab nyelv\u0171 ter\u00fcleteinek rendez\u00e9se pedig az 1916-os \u00e9vt\u0151l v\u00e1lt \u00e9get\u0151en fontos k\u00e9rd\u00e9ss\u00e9. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n ezekb\u0151l a k\u00e9rd\u00e9ses ter\u00fcletekb\u0151l j\u00f6tt l\u00e9tre a mand\u00e1tumrendszer, amely tulajdonk\u00e9ppen n\u00e9psz\u00f6vets\u00e9gi ellen\u0151rz\u00e9s \u00e1lc\u00e1ja alatt a (f\u0151k\u00e9nt brit \u00e9s francia) gyarmati uralom tov\u00e1bbi kiterjeszt\u00e9s\u00e9t jelentette.<\/strong><\/p>\n<div class='code-block code-block-3' style='margin: 8px auto; text-align: center; display: block; clear: both;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- baszad\u00e9k -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:inline-block;width:336px;height:280px\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"7992097991\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p><!--more--><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0 \u00a0A vil\u00e1g\u00e9g\u00e9s ut\u00e1n a bevezet\u0151ben eml\u00edtett ter\u00fcleteket a gy\u0151ztesek a h\u00f3d\u00edt\u00e1s jog\u00e1n k\u00edv\u00e1nt\u00e1k megtartani. H\u00e1bor\u00fas er\u0151fesz\u00edt\u00e9seiket anna a c\u00e9lnak az el\u00e9r\u00e9s\u00e9re ford\u00edtott\u00e1k, hogy a feloszt\u00e1s sor\u00e1n majd min\u00e9l nagyobb ter\u00fcletet szerezhessenek meg a volt n\u00e9met gyarmatokb\u00f3l \u00e9s oszm\u00e1n ter\u00fcletekb\u0151l. Az 1919-es p\u00e1rizsi b\u00e9kekonferenci\u00e1n a n\u00e9metek gyarmataikt\u00f3l val\u00f3 megfoszt\u00e1s\u00e1ra a f\u0151 \u00e9rv az afrikaiakkal szembeni embertelen b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d volt. A Woodrow Wilson amerikai eln\u00f6k \u00e1ltal megfogalmazott tizenn\u00e9gy pont k\u00f6z\u00fcl azonban az \u00f6t\u00f6dik tartalmazta az \u00f6nrendelkez\u00e9s jog\u00e1t is, kil\u00e1t\u00e1sba helyezve, hogy <em>\u201eaz \u00e9rdekelt lakoss\u00e1g \u00e9rdekei ugyanolyan s\u00fallyal essenek latba, mint annak a korm\u00e1nynak m\u00e9lt\u00e1nyos ig\u00e9nyei, amelynek ig\u00e9nyei jogoss\u00e1g\u00e1t el kell b\u00edr\u00e1lni.\u201d<\/em><span style=\"color: #800000;\"><strong>[1]<\/strong> <\/span>A Wilson \u00e1ltal 1918. janu\u00e1rban megfogalmazott \u00e1ll\u00e1spont 1919-re m\u00e1r nem volt olyan szil\u00e1rd, azonban az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamok megn\u00f6vekedett befoly\u00e1s\u00e1val alapvet\u0151en m\u00e9gis a brit \u00e9s francia moh\u00f3s\u00e1g ellens\u00falyoz\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedett: a volt n\u00e9met kol\u00f3ni\u00e1kat addig gyarmattal nem rendelkez\u0151 eur\u00f3pai \u00e1llamok gy\u00e1ms\u00e1g\u00e1ra k\u00edv\u00e1nta b\u00edzni. Nagy-Britannia \u00e9s Franciaorsz\u00e1g \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don mindent megtettek az\u00e9rt, hogy meggy\u0151zz\u00e9k Wilsont terve kivitelezhetetlens\u00e9g\u00e9r\u0151l, valamint arr\u00f3l, hogy a gyarmatok j\u00f6v\u0151j\u00e9r\u0151l \u0151k maguk tudnak a legmegfelel\u0151bben gondoskodni. A kompromisszumot a brit\u2013francia \u00e9s amerikai \u00e1ll\u00e1spont k\u00f6z\u00f6tt a n\u00e9psz\u00f6vets\u00e9gi mand\u00e1umrendszer jelentette.\u00a0A mand\u00e1tum, mint \u00e1llamforma \u00faj jogi k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny volt.<br \/>\nA vil\u00e1g\u00e9g\u00e9st lez\u00e1r\u00f3 P\u00e1rizs k\u00f6rny\u00e9ki b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9sek keret\u00e9ben megt\u00f6rt\u00e9nt a vesztes \u00e1llamok egyes birtokainak \u00fajraoszt\u00e1sa, azonban ez a m\u00e1r eml\u00edtett amerikai nyom\u00e1sra ez nem j\u00e1rhatott a volt gyarmatok, valamint k\u00fclbirtoknak tekintett ter\u00fcletek nagyhatalmak \u00e1ltali annekt\u00e1l\u00e1s\u00e1val. Az 1919-es p\u00e1rizsi b\u00e9kekonferencia azt az elvet fogadta el, hogy ezeket a ter\u00fcleteket egyes hatalmaknak kell \u2013 \u00e1tmenetileg \u2013 fel\u00fcgyelni\u00fck, form\u00e1lisan a N\u00e9psz\u00f6vets\u00e9g \u00e9gisze alatt. A mand\u00e1tumter\u00fcletek igazgat\u00e1s\u00e1t illet\u0151en a mandat\u00e1rius hatalmak sz\u00e1m\u00e1ra korl\u00e1toz\u00f3 el\u0151\u00edr\u00e1sokat is kik\u00f6t\u00f6ttek: nem l\u00e9tes\u00edthettek katonai t\u00e1maszpontokat, valamint a helyi lakoss\u00e1g k\u00f6z\u00fcl sem \u00e1ll\u00edthattak katon\u00e1kat, tov\u00e1bb\u00e1 a f\u00f6ldek kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa \u00e9s a k\u00e9nyszermunka b\u00e1rmilyen form\u00e1ja is tiltva volt. A mand\u00e1tumter\u00fcletek igazgat\u00e1s\u00e1t a Nemzetek Sz\u00f6vets\u00e9ge el\u0151tti rendszeres, \u00e9venk\u00e9nti besz\u00e1mol\u00e1si k\u00f6telezetts\u00e9ggel szab\u00e1lyozt\u00e1k, tov\u00e1bb\u00e1 az erre a c\u00e9lra fel\u00e1ll\u00edtott \u00c1lland\u00f3 Mand\u00e1tumbizotts\u00e1g ellen\u0151reit meghat\u00e1rozott id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt be kellett engedni a sz\u00f3ban forg\u00f3 ter\u00fcletekre. L\u00e9nyeg\u00e9ben ez volt a mand\u00e1tumrendszer, amelyet a T\u00edzek Tan\u00e1csa (az \u00f6t nagyhatalom korm\u00e1nyf\u0151i \u00e9s k\u00fcl\u00fcgyminiszterei: Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamok, Nagy-Britannia, Franciaorsz\u00e1g, Olaszorsz\u00e1g, Jap\u00e1n stb.) 1919. janu\u00e1r 30-\u00e1n fogadott el.\u00a0A mand\u00e1tumrendszer tulajdonk\u00e9ppen mell\u0151zte Olaszorsz\u00e1got az osztozkod\u00e1sb\u00f3l, ellentmondva az 1915-\u00f6s londoni egyezm\u00e9nynek, amely alapj\u00e1n az olaszok az antant oldal\u00e1n l\u00e9ptek be a h\u00e1bor\u00faba. Kompenz\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt az angolok Egyiptom, Szud\u00e1n \u00e9s Brit Kelet-Afrika hat\u00e1rter\u00fcleteib\u0151l adtak \u00e1t f\u00f6lds\u00e1vokat az olaszoknak, a franci\u00e1kkal azonban nehezebb volt a meg\u00e1llapod\u00e1s, ebb\u0151l kifoly\u00f3lag az olasz\u2013francia ellent\u00e9t a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti korszakban is fenn\u00e1llt.<span style=\"color: #800000;\"><strong>[2]<\/strong><\/span><\/p>\n<figure id=\"attachment_9618\" aria-describedby=\"caption-attachment-9618\" style=\"width: 672px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-9618\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/05\/The_Gap_in_the_Bridge-300x212.png\" alt=\"\" width=\"672\" height=\"475\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/05\/The_Gap_in_the_Bridge-300x212.png 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/05\/The_Gap_in_the_Bridge-768x544.png 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/05\/The_Gap_in_the_Bridge-700x495.png 700w\" sizes=\"auto, (max-width: 672px) 100vw, 672px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-9618\" class=\"wp-caption-text\">\u201eA h\u00e9zag a h\u00eddon.\u201d A brit Punch magazin karikat\u00far\u00e1ja a N\u00e9psz\u00f6vets\u00e9gr\u0151l.\u00a0Forr\u00e1s:\u00a0Punch. 1919. december 10.<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>A mand\u00e1tum fogalma:<\/strong> a Nemzetek Sz\u00f6vets\u00e9ge \u00e1ltal a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a gy\u0151ztes hatalmaknak adott megb\u00edzat\u00e1s a volt n\u00e9met gyarmatok \u00e9s t\u00f6r\u00f6k ter\u00fcletek korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A mand\u00e1tumrendszert a <strong>Nemzetek Sz\u00f6vets\u00e9ge Egyezs\u00e9gokm\u00e1ny\u00e1nak 22. cikkelye<\/strong> szab\u00e1lyozta:<\/p>\n<ol style=\"text-align: justify;\">\n<li>Oly gyarmatokra \u00e9s ter\u00fcletekre n\u00e9zve, amelyek az elm\u00falt h\u00e1bor\u00fa k\u00f6vetkezt\u00e9ben megsz\u0171ntek az \u0151ket azel\u0151tt korm\u00e1nyz\u00f3 \u00c1llamok fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 tartozni, s amelyeken oly n\u00e9pek laknak, amelyek a mai vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen neh\u00e9z viszonyai k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9g nem tudj\u00e1k \u00f6nmagukat korm\u00e1nyozni, alapelv\u00fcl mondatik ki, hogy ezeknek a n\u00e9peknek j\u00f3l\u00e9te \u00e9s fejl\u0151d\u00e9se a civiliz\u00e1ci\u00f3 szent hivat\u00e1sa, amelynek biztos\u00edt\u00e9kait fel kell venni a jelen Egyeszs\u00e9gokm\u00e1nyba.<\/li>\n<li>Ez alapelv gyakorlati megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak legalkalmasabb m\u00f3dja az, hogy a n\u00e9pek felett val\u00f3 gy\u00e1ms\u00e1gra megb\u00edz\u00e1st azok a fejlettebb nemzetek nyernek, amelyek seg\u00e9deszk\u00f6zeikn\u00e9l, tapasztalataikn\u00e1l vagy f\u00f6ldrajzi helyzet\u00fckn\u00e9l fogva legink\u00e1bb k\u00e9pesek \u00e9s hajland\u00f3ak ennek a felel\u0151ss\u00e9gnek v\u00e1llal\u00e1s\u00e1ra; ezek a nemzetek a gy\u00e1ms\u00e1got, mint a Sz\u00f6vets\u00e9g megb\u00edzottjai, ennek nev\u00e9ben gyakoroln\u00e1k.<\/li>\n<li>A megb\u00edz\u00e1s jelleg\u00e9nek az illet\u0151 n\u00e9p fejl\u0151d\u00e9si foka, a ter\u00fclet f\u00f6ldrajzi fekv\u00e9se, gazdas\u00e1gi viszonyai \u00e9s m\u00e1s egy\u00e9b k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei szerint kell k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znie.<\/li>\n<li>Bizonyos k\u00f6z\u00fcletek, amelyek azel\u0151tt a T\u00f6r\u00f6k Birodalomhoz tartoztak, a fejletts\u00e9gnek oly fok\u00e1t \u00e9rt\u00e9k el, hogy f\u00fcggetlen nemzetk\u00e9nt ideiglenesen elismerhet\u0151k, azzal a felt\u00e9tellel, hogy k\u00f6zigazgat\u00e1suk valamely Megb\u00edzott Hatalom tan\u00e1csad\u00f3 \u00e9s t\u00e1mogat\u00f3 vezet\u00e9se al\u00e1 helyeztess\u00e9k addig az id\u0151pontig, amikor m\u00e1r \u00f6nmaguk is tudj\u00e1k sorsukat int\u00e9zni. A Megb\u00edzott Hatalom v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1n\u00e1l els\u0151sorban ezeknek a k\u00f6z\u00fcleteknek k\u00edv\u00e1ns\u00e1gait kell tekintetbe venni.<\/li>\n<li>M\u00e1s n\u00e9pek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a k\u00f6z\u00e9p-afrikaiak, olyan fejl\u0151d\u00e9si fokon \u00e1llnak, hogy a Megb\u00edzott Hatalmat kell felel\u0151ss\u00e9 tenni a ter\u00fcletnek olyan k\u00f6zigazgat\u00e1s\u00e1\u00e9rt, amely a lelkiismereti \u00e9s vall\u00e1sszabads\u00e1got a k\u00f6zrend \u00e9s a j\u00f3 erk\u00f6lcs k\u00f6vetelte korl\u00e1toz\u00e1sokkal biztos\u00edtja, tov\u00e1bb\u00e1 biztos\u00edtja bizonyos vissza\u00e9l\u00e9seknek, mint a rabszolga-, fegyver- \u00e9s szeszkereskedelemnek megtilt\u00e1s\u00e1t, valamint er\u0151d\u00f6k, hadi vagy tenger\u00e9szeti t\u00e1mpontok l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a bennsz\u00fcl\u00f6ttek katonai kik\u00e9pz\u00e9s\u00e9nek megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t, kiv\u00e9ve, ha ez a kik\u00e9pz\u00e9s rend\u0151ri \u00e9s ter\u00fcletv\u00e9delmi c\u00e9lokat szolg\u00e1l; a Megb\u00edzott Hatalomnak a Sz\u00f6vets\u00e9g m\u00e1s tagjai r\u00e9sz\u00e9re is biztos\u00edtani kell a kereskedelem \u00e9s \u00e1ruforgalom azonos lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t.<\/li>\n<li>V\u00e9g\u00fcl vannak olyan ter\u00fcletek, mint D\u00e9lnyugat-Afrika \u00e9s a Csendes-\u00f3ce\u00e1n d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9nek bizonyos szigetei, amelyek csek\u00e9ly n\u00e9ps\u0171r\u0171s\u00e9g\u00fckn\u00e9l, kis terjedelm\u00fckn\u00e9l, a civiliz\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zpontjait\u00f3l val\u00f3 t\u00e1voll\u00e9t\u00fckn\u00e9l, a Megb\u00edzott Hatalom ter\u00fclet\u00e9vel f\u00f6ldrajzi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00fckn\u00e9l vagy m\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny\u00fckn\u00e9l fogva, legkedvez\u0151bben a Megb\u00edzott Hatalom t\u00f6rv\u00e9nyei szerint \u00e9s ter\u00fclet\u00e9nek alkot\u00f3 r\u00e9szek\u00e9nt igazgathat\u00f3ak, fenntartva a bennsz\u00fcl\u00f6tt lakoss\u00e1g \u00e9rdek\u00e9ben fentebb felsorolt biztos\u00edt\u00e9kokat.<\/li>\n<li>A megb\u00edz\u00e1s minden eset\u00e9ben a Megb\u00edzott Hatalomnak a Tan\u00e1cshoz \u00e9venk\u00e9nt jelent\u00e9st kell tennie a re\u00e1 b\u00edzott ter\u00fcletr\u0151l.<\/li>\n<li>Ha a Megb\u00edztott Hatalom jogk\u00f6r\u00e9nek, ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9nek vagy k\u00f6zigazgat\u00e1s\u00e1nak terjedelm\u00e9re vonatkoz\u00f3lag a Sz\u00f6vets\u00e9g tagjai el\u0151zetesen nem \u00e1llapodtak meg, erre n\u00e9zve minden egyes esetben a Tan\u00e1cs kifejezetten hat\u00e1roz.<\/li>\n<li>\u00c1lland\u00f3 Bizotts\u00e1got kell alak\u00edtani av\u00e9gb\u0151l, hogy a Megb\u00edzott Hatalmak \u00e9vi jelent\u00e9seit \u00e1tvegye, megvizsg\u00e1lja \u00e9s a Tan\u00e1csnak a megb\u00edz\u00e1sok v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 minden k\u00e9rd\u00e9sben v\u00e9lem\u00e9nyt adjon.<span style=\"color: #800000;\"><strong>[3]<\/strong><\/span><\/li>\n<\/ol>\n<p style=\"text-align: justify;\">L\u00e9nyeg\u00e9ben h\u00e1romf\u00e9le \u2013 \u201e<strong>A\u201d, \u201eB\u201d \u00e9s \u201eC\u201d jelleg\u0171<\/strong> \u2013 mand\u00e1tumot l\u00e9tes\u00edtettek, amelyek a k\u00f6vetkez\u0151k voltak (z\u00e1r\u00f3jelben a mandat\u00e1rius \u00e1llam neve):<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>\u201e<\/strong><strong>A<\/strong><strong>\u201d<\/strong> \u2013 olyan, az Oszm\u00e1n Birodalom ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt \u00e1llt k\u00f6zel-keleti ter\u00fcletek, amelyek a t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai fejl\u0151d\u00e9s viszonylag magasabb fok\u00e1t \u00e9rt\u00e9k el, \u00edgy f\u00fcggetlened\u00e9s\u00fck r\u00f6vid \u00e1tmeneti id\u0151szak ut\u00e1n k\u00e9pzelhet\u0151 el. Ide tartozott Sz\u00edria \u00e9s Libanon (Franciaorsz\u00e1g), valamint Palesztina, Transzjord\u00e1nia \u00e9s Irak (Mezopot\u00e1mia Mand\u00e1tum n\u00e9ven \u2013 Nagy-Britannia).<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>\u201e<\/strong><strong>B<\/strong><strong>\u201d<\/strong> \u2013 ebbe a t\u00edpusba f\u0151k\u00e9nt az afrikai volt n\u00e9met gyarmatok tartoztak, amelyek eset\u00e9ben a f\u00fcggetlened\u00e9s hosszabb t\u00e1von volt lehets\u00e9ges. \u201eB\u201d t\u00edpus\u00fa mand\u00e1tum volt Kamerun \u00e9s Togo (Nagy-Britannia \u00e9s Franciaorsz\u00e1g) N\u00e9met Kelet-Afrika (Tanganyika \u2013 Nagy-Britannia, Ruanda-Urundi \u2013 Belgium \u00e9s Portug\u00e1lia).<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>\u201e<\/strong><strong>C<\/strong><strong>\u201d<\/strong> \u2013 az utols\u00f3 kateg\u00f3ria alatt a csendes-\u00f3ce\u00e1ni n\u00e9met gyarmatokat \u00e9s N\u00e9met D\u00e9lnyugat-Afrik\u00e1t \u00e9rtett\u00e9k, amely ter\u00fcleteket ig\u00e9ny eset\u00e9n m\u00e1s \u00e1llamokhoz lehetett csatolni. \u00dagymint N\u00e9met D\u00e9lnyugat-Afrika (D\u00e9l-afrikai Uni\u00f3), N\u00e9met-Szamoa (\u00daj-Z\u00e9land), Nauru (Nagy-Britannia Ausztr\u00e1lia \u00e1ltal), N\u00e9met-Guinea (Ausztr\u00e1lia), valamint a Mariana-, Karolina \u00e9s Marshall-szigetek + a santungi n\u00e9met koncesszi\u00f3s ter\u00fcletet mandat\u00e1rius megb\u00edzat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl (Jap\u00e1n).<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>A N\u00e9met Birodalom volt gyarmatai (\u201eB\u201d \u00e9s \u201eC\u201d mand\u00e1tumok)<\/strong><\/p>\n<figure id=\"attachment_9890\" aria-describedby=\"caption-attachment-9890\" style=\"width: 854px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><a href=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/Deutsche_Kolonien.png\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-9890\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/Deutsche_Kolonien-700x342.png\" alt=\"\" width=\"854\" height=\"417\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/Deutsche_Kolonien-700x342.png 700w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/Deutsche_Kolonien-300x147.png 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/Deutsche_Kolonien-768x375.png 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/Deutsche_Kolonien.png 1357w\" sizes=\"auto, (max-width: 854px) 100vw, 854px\" \/><\/a><figcaption id=\"caption-attachment-9890\" class=\"wp-caption-text\">A N\u00e9met Birodalom volt gyarmatai. Forr\u00e1s: <a href=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/a\/a7\/Deutsche_Kolonien.PNG\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Wikimedia Commons<\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>Togo (\u201eB\u201d)<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">N\u00e9metorsz\u00e1g egyik els\u0151 gyarmata volt, 1884-ben a n\u00e9met afrika-utaz\u00f3 Gustav Nachtigal Otto von Bismarck kancell\u00e1r megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l a helyi t\u00f6rzsf\u0151kkel val\u00f3 megegyez\u00e9s ut\u00e1n ugyanezen \u00e9v j\u00falius 4-\u00e9n a ter\u00fcletet n\u00e9met kol\u00f3ni\u00e1v\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta. A legfejlettebb n\u00e9met gyarmatnak sz\u00e1m\u00edtott, Tog\u00f3ban utakat, hidakat \u00e9s h\u00e1rom vas\u00fatvonalat is ki\u00e9p\u00edtettek, tov\u00e1bb\u00e1 az afrikai n\u00e9met gyarmatok k\u00f6z\u00fcl egyed\u00fcl itt volt r\u00e1di\u00f3\u00e1llom\u00e1s.<strong><span style=\"color: #800000;\">[4]<\/span><\/strong> R\u00f6gt\u00f6n az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa elej\u00e9n, 1914. augusztus 6-\u00e1n brit \u00e9s francia koloni\u00e1lis csapatok t\u00e1madt\u00e1k meg; n\u00e9mi sz\u00f3rv\u00e1nyos l\u00f6v\u00f6ld\u00f6z\u00e9s ut\u00e1n a n\u00e9met hely\u0151rs\u00e9g augusztus 27-\u00e9n tette le a fegyvert, el\u0151tte azonban felrobbantott\u00e1k a r\u00e1di\u00f3ad\u00f3t. Az antant ezzel els\u0151 gy\u0151zelm\u00e9t aratta a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban, egy\u00fattal pedig a kapcsolattart\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t is megsz\u00fcntette Berlin \u00e9s a t\u00f6bbi n\u00e9met gyarmat k\u00f6z\u00f6tt.<strong><span style=\"color: #800000;\">[5]<\/span><\/strong> A ter\u00fcleten l\u00e9trej\u00f6v\u0151 brit\u2013francia kondom\u00ednium 1916-ban \u00f6sszeomlott; Togot brit \u00e9s francia z\u00f3n\u00e1kra osztott\u00e1k fel. Form\u00e1lisan 1922. j\u00falius 20-\u00e1n hoztak l\u00e9tre n\u00e9psz\u00f6vets\u00e9gi mand\u00e1tumk\u00e9nt k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n ter\u00fcletet: Brit- \u00e9s Francia-Togof\u00f6ldet. Brit-Togof\u00f6ld 1956-ben a f\u00fcggetlenn\u00e9 v\u00e1l\u00f3 Gh\u00e1na (akkori nev\u00e9n Aranypart) mellett voksolt, a francia r\u00e9sz pedig 1960-ban v\u00e1lt f\u00fcggetlenn\u00e9.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>Kamerun (\u201eB\u201d)<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Kamerunt portug\u00e1l haj\u00f3sok fedezt\u00e9k fel, akik a ter\u00fcletet \u201e<em>R\u00e1kfoly\u00f3nak\u201d<\/em>\u00a0(Rio dos Camar\u00f5es) nevezt\u00e9k el. A n\u00e9met gyarmatot szint\u00e9n Gustav Nachtigal alap\u00edtotta 1884-ben, az infrastrukt\u00fara ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez pedig k\u00e9nyszermunkarendszert vezetett be. N\u00e9met-Kamerunt mindenfel\u0151l a k\u00e9s\u0151bbi ellens\u00e9ges antantorsz\u00e1gok gyarmatai vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl, 1914 augusztus\u00e1ban brit, francia \u00e9s belga csapatok t\u00e1madt\u00e1k meg. A n\u00e9metek viszonylag er\u0151sebb ellen\u00e1ll\u00e1st fejtettek ki a t\u00e9rs\u00e9gben, az antantnak csak 1916 elej\u00e9re siker\u00fclt a n\u00e9met csapatokat\u00a0a szomsz\u00e9dos spanyol gyarmat, Rio Muni (ma Egyenl\u00edt\u0151i Guinea) ter\u00fclet\u00e9re kiszor\u00edtania.<strong><span style=\"color: #800000;\">[6]<\/span><\/strong> Form\u00e1lisan 1922. j\u00falius 20-\u00e1n osztott\u00e1k fel Brit- \u00e9s Francia-Kamerunra mand\u00e1tumter\u00fcletk\u00e9nt. A franci\u00e1k fejlesztett\u00e9k az infrastrukt\u00far\u00e1t \u00e1s \u00e1talak\u00edtott\u00e1k a k\u00e9nyszermunkarendszert, a britek pedig Nig\u00e9ri\u00e1b\u00f3l korm\u00e1nyozt\u00e1k a saj\u00e1t r\u00e9sz\u00fcket, \u00edgy az \u0151slakosok tulajdonk\u00e9ppen \u201ea gyarmat gyarmat\u00e1nak\u201d \u00e9rezhett\u00e9k magukat. Francia-Kamerun 1960. janu\u00e1r 1-\u00e9n v\u00e1lt f\u00fcggetlenn\u00e9, majd 1961-ben Brit-Kamerunban n\u00e9pszavaz\u00e1st tartottak, amelynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt a d\u00e9li r\u00e9sz Francia-Kamerunnal egyes\u00fclt, \u00edgy megalakult a Kameruni Sz\u00f6vets\u00e9gi K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g. Brit-Kamerun \u00e9szaki r\u00e9sze (muszlim-t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 ter\u00fclet) pedig a n\u00e9pszavaz\u00e1st k\u00f6vet\u0151en Nig\u00e9ria r\u00e9sze lett.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>N\u00e9met Kelet-Afrika (\u201eB\u201d)<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az egykori n\u00e9met gyarmat a mai Ruanda, Burundi \u00e9s Tanganyika ter\u00fclet\u00e9n fek\u00fcdt, a kol\u00f3nia alapjait Carl Peters vetette meg 1885-ben, amikor a kor szok\u00e1sainak megfelel\u0151en a f\u00f6ldet k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u201eszerz\u0151d\u00e9sekkel\u201d v\u00e1s\u00e1rolta meg a t\u00f6rzsf\u0151n\u00f6k\u00f6kt\u0151l \u00e9s a szult\u00e1nokt\u00f3l. 1886. okt\u00f3ber 29-\u00e9n N\u00e9metorsz\u00e1g \u00e9s Nagy-Britannia meg\u00e1llapodott kelet-afrikai \u00e9rdekszf\u00e9r\u00e1ik elhat\u00e1rol\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Az egyezm\u00e9nyben elismert\u00e9k Zanzib\u00e1r szuverenit\u00e1s\u00e1t \u00e9s a zanzib\u00e1ri szult\u00e1n egy 10 m\u00e9rf\u00f6ld m\u00e9lys\u00e9g\u0171 sz\u00e1razf\u00f6ldi ter\u00fcletet kapott. 1887-ben Peters szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6tt a szult\u00e1nnal: a N\u00e9met Kelet-Afrikai T\u00e1rsas\u00e1g \u00e1tvette a zanzib\u00e1ri sz\u00e1razf\u00f6ldi ter\u00fclet igazgat\u00e1s\u00e1t s egy\u00e9ves b\u00e9rleti d\u00edj fej\u00e9ben a szult\u00e1n nev\u00e9ben tengerparti v\u00e1mokat \u00e1llap\u00edthatott meg. 1888-ban azonban a szerz\u0151d\u00e9s \u00e9letbe l\u00e9p\u00e9se ellen kit\u00f6rt a Bushiri-felkel\u00e9s, amelyet n\u00e9met tenger\u00e9szgyalogosok vertek le. Az 1905 \u00e9s 1907 k\u00f6z\u00f6tt a fej- \u00e9s kunyh\u00f3ad\u00f3 bevezet\u00e9se miatt kit\u00f6rt maji-maji felkel\u00e9s lever\u00e9se t\u00f6bb mint 75 ezer bennsz\u00fcl\u00f6tt \u00e9let\u00e9t k\u00f6vetelte. A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9sekor N\u00e9met Kelet-Afrika v\u00e9der\u0151inek parancsoka, Paul von Lettow-Vorbeck t\u00e1bornok arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy a mintegy 2500 km\u00b2-es ter\u00fcleten kev\u00e9s ember\u00e9vel csak gerillah\u00e1bor\u00fat \u00e9rdemes folytatnia: n\u00e9met k\u00fcl\u00f6n\u00edtm\u00e9nyek j\u00e1rtak \u00e1t az \u00e9szakon szomsz\u00e9dos brit fennhat\u00f3s\u00e1g\u00fa Ugand\u00e1ba vasutakat rong\u00e1lni. A part menti vizeken j\u00e1r\u0151r\u00f6z\u0151 n\u00e9met K\u00f6nigsberg cirk\u00e1l\u00f3 pedig belop\u00f3zott Zanzib\u00e1r kik\u00f6t\u0151j\u00e9be \u00e9s sz\u00e9tl\u0151tte az \u00e9ppen jav\u00edt\u00e1s alatt \u00e1ll\u00f3 brit Pegasus nev\u0171 hadihaj\u00f3t. A n\u00e9metek \u00fcld\u00f6z\u00e9s\u00e9re a britek indiai csapatokat hoztak a t\u00e9rs\u00e9gbe, majd 1916 m\u00e1rcius\u00e1ban a sz\u00f6vets\u00e9gesek Brit Kelet-Afrik\u00e1b\u00f3l, \u00c9szak-Rhodesi\u00e1b\u00f3l, Nyaszaf\u00f6ldr\u0151l \u00e9s Belga-Kong\u00f3b\u00f3l (belga csend\u0151r\u00f6k) ind\u00edtottak koncentr\u00e1lt t\u00e1mad\u00e1st. A belg\u00e1kat az angolok a kezdeti vonakod\u00e1s ut\u00e1n csak ekkor vont\u00e1k be a hadm\u0171veletekbe, tartottak ugyanis att\u00f3l, hogy gy\u0151zelem eset\u00e9n Belgium is be fog jelentkezni a n\u00e9met ter\u00fcletek\u00e9rt. A kelet-afrikai gerillaharc 1917 \u0151sz\u00e9ig folyt. B\u00e1r d\u00f6nt\u0151 csap\u00e1st soha nem m\u00e9rtek r\u00e1, a folyamatos csetepat\u00e9k lassan felmorzsolt\u00e1k Lettow-Vorbeck csapatait. A brit csapatok ugyan mindv\u00e9gig nyom\u00e1ban voltak, \u00e1m sosem tudt\u00e1k beker\u00edteni. Lettow-Vorbeck csapata (175 n\u00e9met \u00e9s 3000 askari) csak 1918. november 25-\u00e9n, 14 nappal a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat lez\u00e1r\u00f3\u00a0compi\u00e8gne-i fegyversz\u00fcneti egyezm\u00e9ny megk\u00f6t\u00e9se ut\u00e1n tette le v\u00e9g\u00fcl a fegyvert.<span style=\"color: #800000;\"><strong>[7]<\/strong><\/span> A volt n\u00e9met gyarmatot Ruanda-Urundi n\u00e9ven Belgium kapta meg mand\u00e1tumk\u00e9nt (hivatalosan csak 1922. j\u00falius 20-\u00e1n), \u00e1m ebb\u0151l a ter\u00fcletb\u0151l egy kis s\u00e1vot Portug\u00e1li\u00e1nak is juttattak. Belgium 1925-ben k\u00f6zigazgat\u00e1silag Kong\u00f3hoz csatolta Ruanda-Urundit.<span style=\"color: #800000;\"><strong>[8]<\/strong><\/span> Tanganyika szint\u00e9n 1925-ben Nagy-Britannni\u00e1hoz ker\u00fclt. 1964-ben Tanganyika egyes\u00fclt Zanzib\u00e1r sziget\u00e9vel, az \u00faj \u00e1llam neve Tanz\u00e1nia lett.<\/p>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>N\u00e9met D\u00e9lnyugat-Afrika (\u201eC\u201d)<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">N\u00e9met D\u00e9lnyugat-Afrika a mai Nam\u00edbia ter\u00fclet\u00e9t \u00f6leli fel. 1884-ben alap\u00edtotta Adolf L\u00fcderitz, 1890-ben a Helgoland-Zanzib\u00e1r egyezm\u00e9ny \u00e9rtelm\u00e9ben a Caprivi-s\u00e1vval n\u00f6velt\u00e9k meg a gyarmat ter\u00fclet\u00e9t. A kol\u00f3ni\u00e1ra sok n\u00e9met telepes \u00e9rkezett, mivel az gazdag volt gy\u00e9m\u00e1ntban \u00e9s aranyban. A herero \u00e9s nama t\u00f6rzsek 1904 \u00e9s 1907 k\u00f6z\u00f6tt l\u00e1zadtak fel a n\u00e9met gyarmati uralom ellen. A felkel\u00e9s lever\u00e9s\u00e9t a 20. sz\u00e1zad els\u0151 n\u00e9p\u00edrt\u00e1s\u00e1nak tekintik, a herer\u00f3k a megtorl\u00e1sok sor\u00e1n 75\u201380, a nam\u00e1k pedig 50\u201360 sz\u00e1zal\u00e9kos vesztes\u00e9get szenvedtek.<strong><span style=\"color: #800000;\">[9]<\/span><\/strong> A n\u00e9met korm\u00e1ny 2004-ben k\u00e9rt hivatalosan bocs\u00e1natot az esem\u00e9nyek\u00e9rt. A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n 1914 szeptember\u00e9ben a D\u00e9l-afrikai Uni\u00f3 t\u00e1madta meg a gyarmatot, a n\u00e9met hely\u0151rs\u00e9g csek\u00e9ly ellen\u00e1ll\u00e1st tudott csak kifejteni.A n\u00e9metek sz\u00e1m\u00e1ra azonban kap\u00f3ra j\u00f6tt a D\u00e9l-Afrikai Uni\u00f3ban a b\u00farok \u00e1ltal az angolbar\u00e1t korm\u00e1ny ellen kirobantott Maritz-l\u00e1zad\u00e1s, amely 1914. szeptember 15-t\u0151l 1915 janu\u00e1rj\u00e1ig h\u00faz\u00f3d\u00f3tt el.<b>\u00a0<\/b>Csak a b\u00far l\u00e1zad\u00e1s\u00a0lever\u00e9se ut\u00e1n, j\u00falius 9-\u00e9n tudt\u00e1k legy\u0151zni a n\u00e9met csapatokat.<span style=\"color: #800000;\"><strong>[10]<\/strong><\/span> D\u00e9lnyugat-Afrika hivatalosan 1922. okt\u00f3ber 1-t\u0151l lett a D\u00e9l-Afrikai Uni\u00f3 mand\u00e1tumter\u00fclete (csak angol nyom\u00e1sra nem olvasztott\u00e1k be az Uni\u00f3ba). A d\u00e9l-afrikai t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t egy\u00e9bk\u00e9nt kiterjesztett\u00e9k D\u00e9lnyugat-Afrik\u00e1ra is, \u00edgy annak k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00e1sa v\u00e9g\u00fcl m\u00e9g pap\u00edron sem \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt, gyakorlatilag a D\u00e9l-Afrikai Uni\u00f3 \u00f6t\u00f6dik tartom\u00e1ny\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. A D\u00e9l-Afrikai Uni\u00f3 eg\u00e9szen 1990. m\u00e1rcius 21-ig korm\u00e1nyozta a ter\u00fcletet (igaz, a mand\u00e1tumrendszert 1966-ban az ENSZ elt\u00f6r\u00f6lte).<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>N\u00e9met \u00daj-Guinea (\u201eC\u201d)<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A n\u00e9metek csendes-\u00f3ce\u00e1ni ter\u00fcletei sz\u00e1m\u00edtottak a legjelent\u00e9ktelenebbnek kol\u00f3ni\u00e1ik k\u00f6z\u00fcl. Gazdas\u00e1gi jelent\u0151s\u00e9g\u00fck k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen csek\u00e9ly volt, ink\u00e1bb preszt\u00edzs\u00e9rt\u00e9knek fogt\u00e1k fel \u0151ket. 1873-ban siker\u00fclt gyarmatos\u00edtaniuk \u00daj-Guinea keleti fel\u00e9t, 1884-ben Otto Finsch 1884-ben nyilv\u00e1n\u00edtotta a n\u00e9met cs\u00e1sz\u00e1r birtok\u00e1nak a ter\u00fcletet. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt ausztr\u00e1l csapatok t\u00e1madt\u00e1k meg, minim\u00e1lis n\u00e9met ellen\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n 1914. szeptember v\u00e9g\u00e9re az ausztr\u00e1lok\u00e9 lett. Form\u00e1lisan 1920. december 17-t\u0151l kapta meg Ausztr\u00e1lia a mand\u00e1tumot. 1975. szeptember 16-\u00e1n v\u00e1lt f\u00fcggetlenn\u00e9.<strong><span style=\"color: #800000;\">[11]<\/span><\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>N\u00e9met-Szamoa (\u201eC\u201d)<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">N\u00e9met-Szamoa az utols\u00f3k\u00e9nt megszerzett csendes-\u00f3ce\u00e1ni n\u00e9met gyarmat volt. Az itteni n\u00e9met befoly\u00e1s fesz\u00fclts\u00e9gekhez vezetett a britekkel \u00e9s amerikaiakkal, ez\u00e9rt 1899-ben h\u00e1romhatalmi egyezm\u00e9nyben rendezt\u00e9k a ter\u00fcleti k\u00e9rd\u00e9seket, a N\u00e9met Birodalom a nyugati hossz\u00fas\u00e1g 171. fok\u00e1t\u00f3l nyugatra l\u00e9v\u0151 szigeteket kapta meg. A ter\u00fclet 1908-ra \u00f6nell\u00e1t\u00f3 gyarmatt\u00e1 v\u00e1lt. 1914-ben \u00faj-z\u00e9landi csapatok sz\u00e1lltak partra \u00e9s ellen\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl sz\u00e1molt\u00e1k fel a n\u00e9met ellen\u0151rz\u00e9st.<span style=\"color: #800000;\"><strong>[12]<\/strong><\/span> \u00daj-Z\u00e9land 1920. december 17-\u00e9n kapta meg Nyugat-Szamoa n\u00e9ven a ter\u00fclet mand\u00e1tum\u00e1t. Szamoa 1962. janu\u00e1r 1-\u00e9n v\u00e1lt f\u00fcggetlenn\u00e9.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>A Csendes-\u00f3ce\u00e1ni szigetek (\u201eC\u201d)<\/strong> (Karolina-szigetek, Marshall-szigetek, Bismarck-szigetek, Salamon-szigetek, Palau, amelyek k\u00f6z\u00fcl az els\u0151 kett\u0151t\u00a0 N\u00e9metorsz\u00e1g Spanyolorsz\u00e1gt\u00f3l v\u00e1s\u00e1rolta meg az 1899-es n\u00e9met\u2013spanyol szerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben 25 milli\u00f3 spanyol peset\u00e1\u00e9rt), valamint a santungi (Csingtao) koncesszi\u00f3s ter\u00fclet tulajdonosa mandat\u00e1rius megb\u00edzat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl Jap\u00e1n lett <span style=\"color: #800000;\"><strong>[13]<\/strong><\/span>, aki m\u00e1r a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa elej\u00e9n, 1914 okt\u00f3ber\u00e9ben elfoglalta ezeket a szigeteket.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>A volt Oszm\u00e1n Birodalom ter\u00fcletei (\u201eA\u201d mand\u00e1tum)<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0 \u00a0Az Oszm\u00e1n Birodalom ter\u00fcleteinek feloszt\u00e1s\u00e1val kapcsolatban el\u0151zm\u00e9nyk\u00e9nt mindenk\u00e9pp meg kell eml\u00edten\u00fcnk az 1916-os Sykes\u2013Picot(\u2013Szazonov) egyezm\u00e9nyt \u00e9s a megk\u00f6t\u00e9s\u00e9ig vezet\u0151 esem\u00e9nyeket. Az 1912\u20131913-as Balk\u00e1n-h\u00e1bor\u00fakb\u00f3l veres\u00e9ggel kikecmerg\u0151, kimer\u00fclt Birodalom a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n m\u00e9g mag\u00e1ban foglalta Sz\u00edri\u00e1t, Paleszt\u00edn\u00e1t, Mezopot\u00e1mi\u00e1t \u00e9s az Arab-f\u00e9lsziget nyugati, partmenti s\u00e1vj\u00e1t, form\u00e1lisan eg\u00e9szen Jemenig. 1914 november\u00e9ben a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k a k\u00f6zponti hatalmak oldal\u00e1n l\u00e9ptek be a h\u00e1bor\u00faba; ami nem keltett k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben nagy aggodalmat az antanthatalmak k\u00f6r\u00e9ben. A britek mindenesetre a \u201ebiztons\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt\u201d megsz\u00e1llt\u00e1k B\u00e1szr\u00e1t \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 olajipari l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyeket, tov\u00e1bb\u00e1 az oroszokkal k\u00f6z\u00f6s hadm\u0171veletben igyekeztek min\u00e9l hamarabb kicsikarni a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ellen k\u00f6nny\u0171nek v\u00e9lt gy\u0151zelmet. Az oszm\u00e1nok ugyanakkor nem v\u00e1rt meglepet\u00e9seket okoztak: a brit mezopot\u00e1miai exped\u00edci\u00f3s sereg egy r\u00e9sz\u00e9t \u2013 igaz, n\u00e9met seg\u00edts\u00e9ggel \u2013 1916 elej\u00e9n beker\u00edtett\u00e9k \u00e9s megad\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k, tov\u00e1bb\u00e1 az ambici\u00f3zus Gallipoli-hadm\u0171velet is kudarcot vallott (ahol n\u00e9met tisztek \u00e9s osztr\u00e1k\u2013magyar egys\u00e9gek is seg\u00edtett\u00e9k a t\u00f6r\u00f6k\u00f6ket, err\u0151l l\u00e1sd: <a href=\"http:\/\/nagyhaboru.blog.hu\/2015\/11\/28\/osztrak_magyar_tuzeregysegek_tevekenysege_a_gallipoli-felszigeten\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Saj\u00f3 Gy\u00f6rgy \u00edr\u00e1s\u00e1t<\/a>).<br \/>\nAz antanthatalmaknak be kellett l\u00e1tniuk, hogy az Oszm\u00e1n Birodalom m\u00e9gsem olyan k\u00f6nny\u0171 ellenf\u00e9l, mint amilyennek eleinte gondolt\u00e1k \u00e9s nagyobb er\u0151ket kell mozg\u00f3s\u00edtani a legy\u0151z\u00e9s\u00e9hez. Ez a feladat els\u0151sorban a britekre h\u00e1rult, akik B\u00e1szra \u00e9s a Szuezi-csatorna fel\u0151l k\u00eds\u00e9reltek meg ism\u00e9t behatolni t\u00f6r\u00f6k ter\u00fcletre, ehhez azonban igyekeztek felhaszn\u00e1lni a helyi arab lakoss\u00e1got is. <span class=\"selected\" data-canvas-width=\"20.824826152985377\">Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt a\u00a0<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"74.32772360322916\">modern <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"46.60611461913516\">arab <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"125.1987011429942\">nacionalizmus<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"134.82345935576694\">\u00a0<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"96.5165374470466\">alapvet\u0151en <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"47.93168012149309\">angol<\/span> <span class=\"selected\" data-canvas-width=\"66.02853089281435\">kre\u00e1ci\u00f3 <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"42.66784030053554\">volt. Nem\u00a0 lehet k\u00e9ts\u00e9ges, hogy a<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"22.03512508992087\">z<\/span> <span class=\"selected\" data-canvas-width=\"37.88427783550476\">arab <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"156.64726240908004\">nacionalizmus<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"51.96600991127808\">\u00a0<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"57.69091599392536\">el\u0151bb-<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"52.9649868116058\">ut\u00f3bb <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"129.50198625209816\">mindenk\u00e9ppen <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"88.35182239629128\">megjelent <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"57.7869714651107\">volna, <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"29.56587403085285\">azonban\u00a0<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"44.185516745264174\">els\u0151 <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"98.97555750939173\">t\u00f6rt\u00e9nelmi <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"112.13515706178566\">sz\u00ednrel\u00e9p\u00e9se az\u00a0<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"71.38842618495724\">Oszm\u00e1n <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"94.61463911757652\">Birodalom <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"58.74752617696427\">sz\u00e9tve<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"59.247014627128124\">r\u00e9s\u00e9hez\u00a0<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"27.70239788985693\">\u00e9s <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"18.404228279114378\">a <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"110.59826952281993\">K\u00f6zel-Kelet <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"108.734793381824\">feloszt\u00e1s\u00e1ra <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"29.16244105187435\">ir\u00e1<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"53.36841979058429\">nyul\u00f3 <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"70.88893773479337\">eur\u00f3pai <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"83.22246023499322\">tervekhez kapcsol\u00f3dik<\/span>. A britek \u00e1ltal szervezett t\u00f6r\u00f6kellenes felkel\u00e9s 1916 j\u00fanius\u00e1ban realiz\u00e1l\u00f3dott: Mekk\u00e1ban Husszein serif, a k\u00f6rnyez\u0151 sivatagban pedig fiai, Fejsz\u00e1l \u00e9s Abdullah vezet\u00e9s\u00e9vel. A Fejsz\u00e1lhoz k\u00fcld\u00f6tt brit \u00f6sszek\u00f6t\u0151 tiszt, Thomas Edward (Ar\u00e1biai) Lawrence eg\u00e9szen Bejr\u00fat k\u00f6rny\u00e9k\u00e9ig vezetett porty\u00e1kat a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ellen.<span style=\"color: #800000;\"><strong>[14]<\/strong><br \/>\n<\/span>\u00a0 \u00a0Az arabok \u00e9s britek kooper\u00e1ci\u00f3ja felkeltette a franci\u00e1k gyanakv\u00e1s\u00e1t. Amikor 1915-ben a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elleni hadm\u0171veletek intenz\u00edvebb\u00e9 v\u00e1ltak, a nyugati hadsz\u00ednt\u00e9ren a h\u00e1bor\u00fas vesztes\u00e9gek jav\u00e1t addig ink\u00e1bb visel\u0151 franci\u00e1k is \u201ebejelentkeztek\u201d a v\u00e1rhat\u00f3 osztozkod\u00e1sra a t\u00f6r\u00f6k ter\u00fcleteket illet\u0151en, noha a k\u00f6zel-keleti hadsz\u00ednt\u00e9ren egyel\u0151re minim\u00e1lis volt a katonai jelenl\u00e9t\u00fck. Hogy a ter\u00fcleti vit\u00e1kat id\u0151ben rendezz\u00e9k, 1916-ban Nagy-Britannia \u00e9s Franciaorsz\u00e1g a brit Sir Mark Sykes (aki egy\u00e9bk\u00e9nt 1919-ben spanyoln\u00e1th\u00e1ban hunyt el), \u00e9s a francia Fran\u00e7ois Georges-Picot diplomat\u00e1k nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett egyezm\u00e9nyben d\u00f6nt\u00f6tt a feloszt\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Az egyezm\u00e9ny \u201e<em>a k\u00f6zvetlen vagy k\u00f6zvetett igazgat\u00e1s vagy ellen\u0151rz\u00e9s<\/em>\u201d kifejez\u00e9st haszn\u00e1lta, \u00e9s Franciaorsz\u00e1gnak juttatta a Damaszkusz\u2013Moszul vonalt\u00f3l \u00e9szakra es\u0151, strat\u00e9giailag fontos \u00e9s olajban gazdag ter\u00fcletet, m\u00edg Nagy-Britanni\u00e1nak ett\u0151l d\u00e9lre a G\u00e1za\u2013Kirkuk vonalt\u00f3l terjed\u0151 t\u00e9rs\u00e9get.<span style=\"color: #800000;\"><strong>[15]<\/strong> <\/span>Az egyezm\u00e9ny titkos volt, \u00edgy az arabokhoz deleg\u00e1lt brit tisztek korm\u00e1nyuk k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 kommunik\u00e1ci\u00f3ja nyom\u00e1n nyugodt lelkiismerettel tettek \u00edg\u00e9retet az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 arab \u00e1llamis\u00e1g l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra. A Sykes\u2013Picot egyezm\u00e9nyt form\u00e1lisan az oroszokkal is j\u00f3v\u00e1hagyatt\u00e1k (ez\u00e9rt pontosabban Sykes\u2013Picot\u2013Szazonov egyezm\u00e9nyk\u00e9nt kell eml\u00edten\u00fcnk, Szergej Szazonov orosz k\u00fcl\u00fcgyminiszter volt), azonban a bolsevik hatalom\u00e1tv\u00e9telt k\u00f6vet\u0151en az \u00faj orosz vezet\u00e9s egyik els\u0151 l\u00e9p\u00e9se a titkos c\u00e1ri meg\u00e1llapod\u00e1sok nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozatala volt. A szerz\u0151d\u00e9st az\u00a0<em>Izvestia<\/em> \u00e9s\u00a0<em>Pravda<\/em>\u00a0\u00fajs\u00e1gok k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k 1917. november 23-\u00e1n. A\u00a0kisziv\u00e1rogtat\u00e1s botr\u00e1nyt okozott, ugyanis a h\u00e1bor\u00faba \u00e9ppencsak bel\u00e9p\u0151 Egyes\u00fclt \u00c1llamok eln\u00f6ke, a n\u00e9pek \u00f6nrendelkez\u00e9si jog\u00e1nak sz\u00f3sz\u00f3l\u00f3ja, Wilson is el\u00edt\u00e9lte a titkos meg\u00e1llapod\u00e1st, r\u00e1ad\u00e1sul n\u00f6velte az antanthatalmak \u00e9s az arabok k\u00f6z\u00f6tti bizalmatlans\u00e1got.<\/p>\n<figure id=\"attachment_9894\" aria-describedby=\"caption-attachment-9894\" style=\"width: 699px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><a href=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/MPK1-426_Sykes_Picot_Agreement_Map_signed_8_May_1916.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-9894\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/MPK1-426_Sykes_Picot_Agreement_Map_signed_8_May_1916-700x680.jpg\" alt=\"\" width=\"699\" height=\"679\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/MPK1-426_Sykes_Picot_Agreement_Map_signed_8_May_1916-700x680.jpg 700w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/MPK1-426_Sykes_Picot_Agreement_Map_signed_8_May_1916-300x291.jpg 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/MPK1-426_Sykes_Picot_Agreement_Map_signed_8_May_1916-768x746.jpg 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/MPK1-426_Sykes_Picot_Agreement_Map_signed_8_May_1916-45x45.jpg 45w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/MPK1-426_Sykes_Picot_Agreement_Map_signed_8_May_1916.jpg 1024w\" sizes=\"auto, (max-width: 699px) 100vw, 699px\" \/><\/a><figcaption id=\"caption-attachment-9894\" class=\"wp-caption-text\">A Sykes\u2013Picot(\u2013Szazonov)-egyezm\u00e9ny.\u00a0A k\u00e9kkel sz\u00ednezett r\u00e9sz francia, a piros pedig brit fennhat\u00f3s\u00e1g al\u00e1 ker\u00fcl, az A z\u00f3na francia, a B pedig brit befoly\u00e1si ter\u00fclet lesz. Forr\u00e1s: <a href=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/f\/f9\/MPK1-426_Sykes_Picot_Agreement_Map_signed_8_May_1916.jpg\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Wikimedia Commons<\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0 \u00a0Az 1918 okt\u00f3ber\u00e9ben bek\u00f6vetkez\u0151 t\u00f6r\u00f6k katonai \u00f6sszeoml\u00e1skor az Ar\u00e1biai Lawrence-szel kooper\u00e1l\u00f3 arabok igyekeztek min\u00e9l nagyobb ter\u00fcletet fennhat\u00f3s\u00e1guk al\u00e1 vonni: a mudrosi fegyversz\u00fcnet napj\u00e1ig (okt\u00f3ber 30.) a brit csapatokkal k\u00f6z\u00f6sen nagyj\u00e1b\u00f3l az egyezm\u00e9ny szerinti francia z\u00f3n\u00e1ban l\u00e9v\u0151 Alepp\u00f3 vonal\u00e1n\u00e1l \u00e1lltak meg, m\u00edg a mezopot\u00e1miai brit csapatok megk\u00eds\u00e9relt\u00e9k a f\u0151k\u00e9nt kurdok lakta Moszuli Vilajet elfoglal\u00e1s\u00e1t. Ezt k\u00f6vet\u0151en az arabok Fejsz\u00e1l vezet\u00e9s\u00e9vel meg is kezdt\u00e9k egy sz\u00edriai arab kir\u00e1lys\u00e1g megalak\u00edt\u00e1s\u00e1t, amely a tervek szerint mag\u00e1ban foglalta volna Palesztin\u00e1t, Sz\u00edri\u00e1t, a mai Jord\u00e1ni\u00e1t \u00e9s Libanont, valamint a mai T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g egy kisebb r\u00e9sz\u00e9t. A franci\u00e1k \u00e9rtelemszer\u0171en nehezm\u00e9nyezt\u00e9k, hogy az arabok Damaszkuszban saj\u00e1t \u00e1llamot alak\u00edtanak, azt pedig f\u0151leg nem n\u00e9zt\u00e9k j\u00f3 szemmel, hogy az arab tervek szerint a k\u00e9k, francia megsz\u00e1ll\u00e1s\u00fa z\u00f3na is Nagy-Sz\u00edria r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik. Er\u0151demonstr\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt 1919 november\u00e9ben a kor\u00e1bbin\u00e1l nagyobb francia kontingenst tettek partra Bejr\u00fatban. A francia csapatoknak h\u00e1rom feladatuk volt: 1. Megsz\u00e1llni \u00e9s ellen\u0151rz\u00e9s alatt tartani a mai Libanonnal nagyj\u00e1b\u00f3l egyez\u0151 s\u00e1vot (amely a Sykes\u2013Picot egyezm\u00e9ny \u00e9rtelm\u00e9ben Franciaorsz\u00e1g\u00e9). 2. Megsz\u00e1llni a m\u00e9g t\u00f6r\u00f6k ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s alatt l\u00e9v\u0151, szint\u00e9n a franci\u00e1knak \u00edg\u00e9rt Anat\u00f3liai ter\u00fcleteket. 3. Kiterjeszteni a francia a befoly\u00e1st az A z\u00f3n\u00e1ra, \u00e9s amennyiben lehets\u00e9ges, elzavarni Fejsz\u00e1lt \u00e9s arabjait. A franci\u00e1k 1920 elej\u00e9n a Fejsz\u00e1l \u00e1ltal megalak\u00edtott Sz\u00edr Kir\u00e1lys\u00e1ggal val\u00f3 \u201ehat\u00e1rvillong\u00e1st\u201d k\u00f6vet\u0151en elfoglalt\u00e1k Damaszkuszt, \u00edgy k\u00f6zvetlen francia ellen\u0151rz\u00e9s al\u00e1 vont\u00e1k a bels\u0151 ter\u00fcleteket is. Sz\u00edria pacifik\u00e1l\u00e1sa mellett azonban m\u00e1r nem maradt erej\u00fck a m\u00e1sodik c\u00e9lra, az anat\u00f3liai ter\u00fcletek elfoglal\u00e1s\u00e1ra. Ezek a ter\u00fcletek az 1920. augusztus 20-i s\u00e8vres-i b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben magukban foglalt\u00e1k Urfa \u00e9s Gaziantep v\u00e1ros\u00e1t is, de a Kemal pasa (a k\u00e9s\u0151bbi Atat\u00fcrk) vezet\u00e9s\u00e9vel fell\u00e9p\u0151 t\u00f6r\u00f6k\u00f6kkel a franci\u00e1k n\u00e9mi csetepat\u00e9 ut\u00e1n c\u00e9ljaik el\u00e9r\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl t\u0171zsz\u00fcnetet k\u00f6t\u00f6ttek.<span style=\"color: #800000;\"><strong>[16]<br \/>\n<\/strong><\/span>\u00a0 \u00a0M\u00edg az eur\u00f3pai rendez\u00e9st illet\u0151en Nagy-Britannia a m\u00e9rt\u00e9kletess\u00e9g h\u00edv\u00e9nek l\u00e1tszott, addig a K\u00f6zel-Keleten a brit k\u00fclpolitika az orosz gyarmati konkurencia kies\u00e9s\u00e9vel teljes mozg\u00e1sszabads\u00e1ghoz jutott, \u00e9s a tradicion\u00e1lisnak mondhat\u00f3 vonalat kezdte el \u00fajra k\u00f6vetni. A britek India biztons\u00e1g\u00e1t elk\u00e9pzelhetetlennek tartott\u00e1k er\u0151s k\u00f6zel-keleti, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen t\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gi poz\u00edci\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl. A fentebb eml\u00edtett francia\u2013t\u00f6r\u00f6k t\u0171zsz\u00fcnetnek az angolok nem \u00f6r\u00fcltek, az volt a gyan\u00fajuk ugyanis, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kihaszn\u00e1lj\u00e1k a Sz\u00edri\u00e1b\u00f3l a franci\u00e1k miatt Mezopot\u00e1mi\u00e1ba kiszor\u00edtott arab csapatok \u00e1ltal a brit ter\u00fcleteken kirobbantott l\u00e1zad\u00e1st \u00e9s megsz\u00e1llj\u00e1k Moszult. A kimer\u00fclt t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek erre v\u00e9g\u00fcl m\u00e1r nem maradt el\u00e9g erej\u00fck, a britek pedig Fejsz\u00e1l iraki tr\u00f3nra \u00fcltet\u00e9s\u00e9vel stabiliz\u00e1lt\u00e1k k\u00f6zel-keleti helyzet\u00fcket, a moszuli k\u00e9rd\u00e9s rendez\u00e9s\u00e9t pedig a t\u00f6r\u00f6k\u00f6kkel egyet\u00e9rt\u00e9sben a N\u00e9psz\u00f6vets\u00e9gre b\u00edzt\u00e1k (amely 1924 augusztus\u00e1ban kezdett el foglalkozni az \u00fcggyel).<strong><span style=\"color: #800000;\">[17]\u00a0<\/span><\/strong><span style=\"color: #800000;\"><span style=\"color: #000000;\"><span style=\"color: #333333;\">Abban, hogy Moszul v\u00e9g\u00fcl az Iraki Kir\u00e1lys\u00e1g\u00e9 (\u00e9s \u00e1ltala a mandat\u00e1rius hatalom Nagy-Britanni\u00e1\u00e9) lett, nagy szerepet j\u00e1tszott gr\u00f3f Teleki P\u00e1l \u2013 mint nemzetk\u00f6zileg elismert f\u00f6ldrajztud\u00f3s \u2013 magyar minisztereln\u00f6k is. L\u00e1sd Ny\u00e1ri G\u00e1bor erre vonatkoz\u00f3 \u00edr\u00e1s\u00e1t:\u00a0<\/span><br \/>\n<a href=\"http:\/\/www.southeast-europe.org\/pdf\/25\/dke_25_m_h_Nyari-Gabor_Teleki-Pal-es-a-Moszul-kerdes.pdf\">http:\/\/www.southeast-europe.org\/pdf\/25\/dke_25_m_h_Nyari-Gabor_Teleki-Pal-es-a-Moszul-kerdes.pdf<\/a><\/span><\/span><strong><span style=\"color: #800000;\"><br \/>\n<\/span><\/strong>\u00a0 \u00a0A Sykes\u2013Picot egyezm\u00e9ny a Szentf\u00f6ld hovatartoz\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t sem rendezte. Mivel azonban a britek nagy v\u00e9r\u00e1ldozattal foglalt\u00e1k el azt, be akart\u00e1k biztos\u00edtani magukat Palesztin\u00e1ban. \u00c9ppen ez\u00e9rt Nagy-Britannia az 1917-es Balfour-deklar\u00e1ci\u00f3val egy \u201ezsid\u00f3 nemzeti otthon\u201d l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra tett \u00edg\u00e9retet. A cionista aspir\u00e1ci\u00f3k felkarol\u00e1s\u00e1t\u00f3l az angol vezet\u0151 k\u00f6r\u00f6k sokat v\u00e1rtak, ugyanis a cionizmus ellens\u00falyt jelenthetett az \u00e9bred\u0151 arab nacionalizmussal szemben, amit\u0151l egy\u00e9bk\u00e9nt joggal tarthattak, hiszen \u00f6ntudatuk felkelt\u00e9s\u00e9hez saj\u00e1t maguk j\u00e1rultak hozz\u00e1 a vil\u00e1g\u00e9g\u00e9s sor\u00e1n.<strong><span style=\"color: #800000;\">[18]<\/span><\/strong> A k\u00f6zvetlen brit ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00fa Palesztin\u00e1t a zsid\u00f3k \u00e9s az arabok megfelel\u0151 egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek biztos\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lasztott\u00e1k a Jord\u00e1non t\u00fali ter\u00fcletekt\u0151l, amelynek uralkod\u00f3j\u00e1v\u00e1 (Transzjord\u00e1nia em\u00edrje) Fejsz\u00e1l testv\u00e9r\u00e9t, Abdullahot tett\u00e9k meg.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0 \u00a01923-ra az egykori t\u00f6r\u00f6k ter\u00fcleteken teh\u00e1t n\u00e9gy \u00faj \u00e1llamalakulat j\u00f6tt l\u00e9tre: Sz\u00edria \u00e9s Libanon Mand\u00e1tumter\u00fclet (francia k\u00e9zben), Palesztina Mand\u00e1tumter\u00fclet (brit k\u00e9zben), Transzjord\u00e1nia Mand\u00e1tumter\u00fclet \u00e9s Irak Mand\u00e1tumter\u00fclet (brit k\u00e9zben, de viszonylag auton\u00f3m korm\u00e1nyzattal). Mekka k\u00f6rny\u00e9ke r\u00f6vid id\u0151re val\u00f3ban f\u00fcggetlenn\u00e9 v\u00e1lt, k\u00e9s\u0151bb pedig Sza\u00fad-Ar\u00e1bi\u00e1ba olvasztott\u00e1k. A francia sz\u00edriai \u00e9s libanoni mand\u00e1tum 1943-ig tartott, a k\u00e9t f\u00fcggetlenn\u00e9 v\u00e1lt \u00e1llam ter\u00fclet\u00e9r\u0151l 1946-ban t\u00e1voztak az utols\u00f3 francia csapatok. Palesztin\u00e1ban a brit mand\u00e1tum 1948. m\u00e1jus 14-\u00e9n sz\u0171nt meg, \u00edgy David Ben-Gurion Tel-Avivban kiki\u00e1lthatta az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 Izrael \u00e1llam megalakul\u00e1s\u00e1t. Az utols\u00f3 brit katon\u00e1k ugyanezen \u00e9v j\u00fanius 30-\u00e1n hagyt\u00e1k el az orsz\u00e1got, r\u00f6gt\u00f6n ezut\u00e1n pedig kit\u00f6rt az els\u0151 arab\u2013izraeli h\u00e1bor\u00fa. Transzjord\u00e1nia 1946. m\u00e1jus 25-\u00e9n v\u00e1lt f\u00fcggetlenn\u00e9 \u00e9s felvette a Transzjord\u00e1niai Hasemita Kir\u00e1lys\u00e1g nevet, majd 1949-t\u0151l elhagyta a Transz-nevet. Irak sz\u00e1m\u00e1ra n\u00e9vleg az 1930-ban megk\u00f6t\u00f6tt angol\u2013iraki szerz\u0151d\u00e9s hozta el a f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t, amely k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1932. okt\u00f3ber 9-\u00e9n l\u00e9pett hat\u00e1lyba. 1932-ben Irak a N\u00e9psz\u00f6vets\u00e9gbe is bel\u00e9pett, azonban ez nem jelentette a teljes f\u00fcggetlens\u00e9get, mivel tov\u00e1bbra is brit csapatok \u00e1llom\u00e1soztak az orsz\u00e1gban.<br \/>\nA k\u00f6zel-keleti arab ter\u00fcleteken a p\u00e1rizsi b\u00e9kekonferencia\u00a0\u2013 \u00e9s a mand\u00e1tumrendszer\u00a0\u2013 a gyarmati uralom kiterjeszt\u00e9s\u00e9t jelentette.\u00a0<span class=\"selected\" data-canvas-width=\"22.172368525422385\">A <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"88.61321488062187\">t\u00falnyom\u00f3 <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"79.46210835250258\">befoly\u00e1st <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"59.672840485444596\">\u00e9lvez\u0151 brit \u00e9s francia<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"126.11368684064408\">\u00a0<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"150.74541524549855\">sz\u0171kl\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u0171s\u00e9g\u00a0<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"20.304017609264694\">\u00e9s <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"95.80064646624892\">moh\u00f3s\u00e1g<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"23.583164115174114\">\u00a0<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"54.887574363448884\">olyan <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"58.77679463789958\">er\u0151ket <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"31.8382247957484\">sza<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"70.7113627349885\">bad\u00edtott <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"36.62349091774411\">fel, <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"79.97685809470929\">amelyek <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"24.99395970492584\">az <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"55.87894423732847\">eg\u00e9sz <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"61.71277464900452\">t\u00e9rs\u00e9g, <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"27.8346156896962\">s\u0151t <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"25.089283731260412\">az <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"52.485408899817564\">eg\u00e9sz <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"51.09367811533276\">vil\u00e1g <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"73.17072261442057\">sz\u00e1m\u00e1ra a\u00a0<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"19.77020306179107\">de<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"102.94994844134214\">stabiliz\u00e1ci\u00f3t<\/span> <span class=\"selected\" data-canvas-width=\"23.201868009835803\">je<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"82.39808836360753\">lentett\u00e9k. <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"18.759768382644566\">A <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"125.19857618783215\">j\u00f3v\u00e1tehetetlen <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"80.51067264218291\">d\u00f6nt\u00e9sek <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"46.842226540810664\">elm\u00e9<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"75.13439755691282\">ly\u00edtett\u00e9k <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"16.357602919013246\">a <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"71.37863091933052\">Nyugat <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"24.078849052113906\">\u00e9s <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"15.347168239866742\">a <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"53.99152851590386\">Kelet <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"65.0491155707147\">k\u00f6z\u00f6tti <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"32.352974537955106\">sza<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"77.93692393114938\">kad\u00e9kot, <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"117.59171888633298\">konzerv\u00e1lt\u00e1k <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"24.479209962719125\">a K\u00f6zel-Kelet\u00a0<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"138.1435789640676\">elmaradotts\u00e1g\u00e1t <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"23.068414372967396\">\u00e9s <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"13.44068771317522\">a <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"122.8345403347347\">szeg\u00e9nys\u00e9g\u00e9t, <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"92.4833703498057\">er\u0151s\u00edtett\u00e9k <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"45.24078289838979\">vagy <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"56.48901800586976\">megte<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"84.74305941143811\">remtett\u00e9k <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"14.451122392321725\">a <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"123.21583644007299\">szemben\u00e1ll\u00e1st <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"114.63667406996115\">kereszt\u00e9nyek <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"20.36121202506544\">\u00e9s <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"107.33485365273262\">muszlimok, valamint\u00a0<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"64.11494011263585\">zsid\u00f3k <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"24.479209962719125\">\u00e9s <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"102.18735623066553\">muszlimok <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"59.13902593797097\">k\u00f6z\u00f6tt.<\/span><span style=\"color: #800000;\"><strong>[19]\u00a0<\/strong><\/span>Az angolok \u00e9s franci\u00e1k mand\u00e1tumter\u00fcleteiken l\u00e9nyeg\u00e9ben a kor\u00e1bbi gyarmataikon meghonos\u00edtott uralmi rendszer\u00fcket alkalmazt\u00e1k. D\u00e9lnyugat-Afrika kiv\u00e9tel\u00e9vel a n\u00e9met telepesek mindenhonnan t\u00e1vozni k\u00e9nyszer\u00fcltek, vagyonukat pedig elkobozt\u00e1k. A versailles-i b\u00e9k\u00e9vel a legnagyobb kiterjed\u00e9s\u0171 afrikai birtokkal rendelkez\u0151 Franciaorsz\u00e1g f\u00e9lmilli\u00f3 n\u00e9gyzetkilom\u00e9ternyi ter\u00fclettel \u00e9s 3,5 milli\u00f3 lakossal, Nagy-Britannia pedig k\u00e9tmilli\u00f3 n\u00e9gyzetkilom\u00e9terrel \u00e9s \u00f6tmilli\u00f3 lakossal n\u00f6velte meg gyarmatbirodalm\u00e1t.<span style=\"color: #800000;\"><strong>[20]\u00a0<\/strong><\/span>Az \u00e1tmenetileg dikt\u00e1l\u00f3, majd b\u00e9keteremt\u0151 szerep\u00e9b\u0151l visszavonul\u00f3 Egyes\u00fclt \u00c1llamok pedig mind Eur\u00f3p\u00e1t, mind mag\u00e1t a Nemzetek Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t mag\u00e1ra hagyta. A versailles-washingtoni b\u00e9kerendszer b\u00e9k\u00e9tlens\u00e9gben hagyta nemcsak Eur\u00f3p\u00e1t, hanem a K\u00f6zel-Keletet is.<\/p>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<figure id=\"attachment_9896\" aria-describedby=\"caption-attachment-9896\" style=\"width: 832px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><a href=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/w79_Mandate_System.gif\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-9896\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/w79_Mandate_System-300x192.gif\" alt=\"\" width=\"832\" height=\"532\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/w79_Mandate_System-300x192.gif 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/w79_Mandate_System-768x491.gif 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/w79_Mandate_System-700x447.gif 700w\" sizes=\"auto, (max-width: 832px) 100vw, 832px\" \/><\/a><figcaption id=\"caption-attachment-9896\" class=\"wp-caption-text\">A mand\u00e1tumrendszer 1926 k\u00f6r\u00fcl. <a href=\"http:\/\/www.wall-maps.com\/Classroom\/HISTORY\/World-History\/w79_Mandate_System.gif\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Forr\u00e1s<\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">A mand\u00e1tumrendszer \u201eut\u00f3dja\u201d az Egyes\u00fclt Nemzetek Szervezete \u00e1ltal l\u00e9trehozott gy\u00e1ms\u00e1gi rendszer. A Gy\u00e1ms\u00e1gi Tan\u00e1csot 1945-ben hozt\u00e1k l\u00e9tre, a N\u00e9psz\u00f6vets\u00e9g mand\u00e1tumrendszere hely\u00e9be l\u00e9p\u0151 gy\u00e1ms\u00e1gi rendszer fel\u00fcgyelet\u00e9re. A gy\u00e1ms\u00e1gi ter\u00fcletek a kor\u00e1bbi mand\u00e1tumrendszer ter\u00fcleteib\u0151l \u00e9s a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban vesztes orsz\u00e1gok elcsatolt ter\u00fcleteib\u0151l tev\u0151dtek \u00f6ssze. A gy\u00e1ms\u00e1g alatt \u00e1ll\u00f3 ter\u00fcletek mindegyike f\u00fcggetlen \u00e1llamm\u00e1 vagy m\u00e1s \u00e1llam szerves r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. 1994. november 1-j\u00e9n az utols\u00f3 ilyen ter\u00fclet, Palau f\u00fcggetlenn\u00e9 v\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n befejezte m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, de hivatalosan m\u00e9g mindig l\u00e9tezik.<\/p>\n<hr \/>\n<p><strong>Az NTF T\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz M\u0171hely ingyenesen teszi mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyeit, ingyenesen bocs\u00e1tja rendelkez\u00e9sre ismeretterjeszt\u0151 cikkeit. A szerkeszt\u00e9s, t\u00f6rdel\u00e9s \u00e9s a honlap fenntart\u00e1sa azonban nek\u00fcnk is p\u00e9nzbe ker\u00fcl, k\u00e9rj\u00fck, adom\u00e1ny\u00e1val t\u00e1mogassa \u00fcgy\u00fcnket, hogy a j\u00f6v\u0151ben is el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tegy\u00fck cikkeinket olvas\u00f3ink sz\u00e1m\u00e1ra. Sz\u00edves t\u00e1mogat\u00e1sukat <span style=\"color: #800000;\"><a style=\"color: #800000;\" href=\"https:\/\/www.patreon.com\/ntf_hu\">Patreon oldalunkon (link)\u00a0<\/a><\/span>v\u00e1rjuk.<\/strong><\/p>\n<hr \/>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p><b><strong>A nyit\u00f3k\u00e9pen: <\/strong><\/b>Uncle Sam (az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat megtestes\u00edt\u0151 figura, magyarul tal\u00e1n a legtal\u00e1l\u00f3bb megfogalmaz\u00e1s r\u00e1 az \u201e\u00e1llamb\u00e1csi\u201d) tehetetlen\u00fcl n\u00e9zi, ahogy az eur\u00f3pai hatalmak elvetik a h\u00e1bor\u00faskod\u00e1s magvait az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n.\u00a0<strong><a href=\"http:\/\/paintingandframe.com\/uploadpic\/others\/big\/1-league_of_nations_cartoon.jpg\">Forr\u00e1s<\/a><\/strong><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><b>Jegyzetek:<\/b><\/p>\n<p><strong>[1]<\/strong>\u00a0Halmosy D\u00e9nes: N<em>emzetk\u00f6zi szerz\u0151d\u00e9sek 1918\u20131945. <\/em>K\u00f6zgazdas\u00e1gi \u00e9s Jogi, Bp., 1983. 22. p.<\/p>\n<p><strong>[2]<\/strong> Afrika t\u00f6rt\u00e9nete a 19\u201320. sz\u00e1zadban. In: B\u00far G\u00e1bor:\u00a0<em>Afrika-t\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok.<\/em> Mundus, Bp., 2009. 34\u201335. pp.<\/p>\n<p><strong>[3]\u00a0<\/strong><em>Halmosy,<\/em> 1983.\u00a038\u201352. p.<\/p>\n<p><strong>[4]\u00a0\u00a0<\/strong>N\u00e9meth Istv\u00e1n \u2013 Juh\u00e1sz D\u00e1niel: <em>N\u00e9met gyarmatpolitika a 19\u201320. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n<\/em>. Grotius E-K\u00f6nyvt\u00e1r 48\/2012. 42\u201343. pp.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/www.grotius.hu\/doc\/pub\/SIQUOQ\/2012_9_nemeth-juhasz_grotius_e-konyvtar_47.pdf\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">http:\/\/www.grotius.hu\/doc\/pub\/SIQUOQ\/2012_9_nemeth-juhasz_grotius_e-konyvtar_47.pdf<\/a> (2018.06.14.)<\/p>\n<p><strong>[5]<\/strong>\u00a0<em>B\u00far,<\/em> 2009. 32. p.<\/p>\n<p><strong>[6]<\/strong>\u00a0Uo.<\/p>\n<p><strong>[7]<\/strong>\u00a0<em>N\u00e9meth\u2013Juh\u00e1sz,<\/em> 2012. 60\u201363. pp.<\/p>\n<p><strong>[8]<\/strong>\u00a0Uo.\u00a035. p.<\/p>\n<p><strong>[9]<\/strong> A Herer\u00f3k hal\u00e1lmenete. Egy alig sz\u00e1mon tartott \u00e9vfordul\u00f3. In:\u00a0B\u00far G\u00e1bor:\u00a0<em>Afrika-t\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok.<\/em> Mundus, Bp., 2009. 218. p.<\/p>\n<p><strong>[10]\u00a0<\/strong><em>N\u00e9meth\u2013Juh\u00e1sz,<\/em> 2012. 60. p.<\/p>\n<p><strong>[11]\u00a0<\/strong>Hudson, W. J.: Australia&#8217;s experience as a mandatory power. In:\u00a0<i>Australian Outlook<\/i>. 19. (1965) 1. 35\u201346. pp.<\/p>\n<p><strong>[12]\u00a0<\/strong>Smith, Stephen John:\u00a0<i>The Samoa (N.Z.) Expeditionary Force 1914\u20131915<\/i>. Ferguson &amp; Osborn, Wellington, 1924. 58. p.<\/p>\n<p><strong>[13]<\/strong> <em>Halmosy,<\/em> 1983. 56. p.<\/p>\n<p><strong>[14]\u00a0<\/strong>Barr, James: <em>A Line in the Sand \u2013<\/em><em> Britain, France and the Struggle That Shaped the Middle East. <\/em>[ebook]\u00a0Simon &amp; Schuster, London, 2011.<\/p>\n<p><strong>[15]\u00a0<\/strong>Balogh Andr\u00e1s: A b\u00e9kekonferencia \u00e9s az arab vil\u00e1g. In: <em>Hist\u00f3ria.<\/em> 1995\/5-6. 20. p.<\/p>\n<p><strong>[16]\u00a0<\/strong><em>A hat\u00e1rok, amelyeket az Iszl\u00e1m \u00c1llam meghaladna. <\/em>Pangea. Minden, ami f\u00f6ldtudom\u00e1ny.<br \/>\n<a href=\"http:\/\/pangea.blog.hu\/2015\/04\/15\/a_hatarok_amelyeket_az_iszlam_allam_meghaladna\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">http:\/\/pangea.blog.hu\/2015\/04\/15\/a_hatarok_amelyeket_az_iszlam_allam_meghaladna<\/a>\u00a0(2018.06.14.)<\/p>\n<p><strong>[17] <\/strong>Di\u00f3szegi Istv\u00e1n: <em>A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szak diplom\u00e1ciat\u00f6rt\u00e9nete, 1919\u20131939.<\/em> Ikva, Bp., 1992.<\/p>\n<p><strong>[18]<\/strong> <em>Balogh,<\/em> 1995. 20. p.<\/p>\n<p><strong>[19]\u00a0<\/strong>Uo. 21.<\/p>\n<p><strong>[20]\u00a0<\/strong>Afrika t\u00f6rt\u00e9nete a 19\u201320. sz\u00e1zadban. In: B\u00far G\u00e1bor:\u00a0<em>Afrika-t\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok.<\/em> Mundus, Bp., 2009. 35. p.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>Felhaszn\u00e1lt \u00e9s aj\u00e1nlott irodalom:<\/strong><\/p>\n<p><em>A hat\u00e1rok, amelyeket az Iszl\u00e1m \u00c1llam meghaladna. <\/em>Pangea. Minden, ami f\u00f6ldtudom\u00e1ny.<br \/>\n<a href=\"http:\/\/pangea.blog.hu\/2015\/04\/15\/a_hatarok_amelyeket_az_iszlam_allam_meghaladna\">http:\/\/pangea.blog.hu\/2015\/04\/15\/a_hatarok_amelyeket_az_iszlam_allam_meghaladna <\/a>(2018.06.14.)<\/p>\n<p>Balogh Andr\u00e1s: A b\u00e9kekonferencia \u00e9s az arab vil\u00e1g. In: <em>Hist\u00f3ria.<\/em> 1995\/5-6. 17\u201321. pp.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Barr, James: <em>A Line in the Sand \u2013<\/em><em> Britain, France and the Struggle That Shaped the Middle East. <\/em>[ebook]\u00a0Simon &amp; Schuster, London, 2011.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">B\u00far G\u00e1bor: <em>Afrika-t\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok.<\/em> Mundus, Bp., 2009.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Di\u00f3szegi Istv\u00e1n: <em>A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szak diplom\u00e1ciat\u00f6rt\u00e9nete, 1919\u20131939.<\/em> Ikva, Bp., 1992.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Halmosy D\u00e9nes: N<em>emzetk\u00f6zi szerz\u0151d\u00e9sek 1918\u20131945. <\/em>K\u00f6zgazdas\u00e1gi \u00e9s Jogi, Bp., 1983.<\/p>\n<p>Hudson, W.J.: Australia&#8217;s experience as a mandatory power. In:\u00a0<i>Australian Outlook<\/i>. 19. (1965) 1.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Matz, Nele: Civilization and the Mandate System under the League of Nations as Origin of Trusteeship. In: <em>Max Planck Yearbook of United Nations Law.<\/em> Vol. 9. 2005. 47\u201395. pp.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">N\u00e9meth Istv\u00e1n \u2013 Juh\u00e1sz D\u00e1niel: <em>N\u00e9met gyarmatpolitika a 19\u201320. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n<\/em>. Grotius E-K\u00f6nyvt\u00e1r 48\/2012.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"http:\/\/www.grotius.hu\/doc\/pub\/SIQUOQ\/2012_9_nemeth-juhasz_grotius_e-konyvtar_47.pdf\">http:\/\/www.grotius.hu\/doc\/pub\/SIQUOQ\/2012_9_nemeth-juhasz_grotius_e-konyvtar_47.pdf<\/a> (2018.06.14.)<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Northedge, F.S.: <em>The League of Nations: Its Life and Times, 1920\u20131946.<\/em> Holmes &amp; Meier, Leicester, 1986.<\/p>\n<p>Smith, Stephen John:\u00a0<i>The Samoa (N.Z.) Expeditionary Force 1914\u20131915<\/i>. Ferguson &amp; Osborn, Wellington, 1924.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Kloska Tam\u00e1s Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151est\u00e9j\u00e9n a N\u00e9met Birodalom csek\u00e9ly sz\u00e1m\u00fa (\u00e9s jelent\u00e9ktelenebb) gyarmattal rendelkezett, mint a t\u00f6bbi nagyhatalom. A vil\u00e1g\u00e9g\u00e9s kit\u00f6r\u00e9s\u00e9vel ez a n\u00e9h\u00e1ny\u00a0kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rt\u00e9kes kol\u00f3nia is a harcok sz\u00ednhely\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. M\u00edg Jap\u00e1n a csendes-\u00f3ce\u00e1ni t\u00e9rs\u00e9g n\u00e9met ter\u00fcleteire f\u00f3kusz\u00e1lt, addig Nagy-Britanni\u00e1nak a h\u00e1bor\u00fa alatt a hadm\u0171veletek Afrik\u00e1ra val\u00f3 kiterjeszt\u00e9se volt fontos: t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Szuezi-csatorna v\u00e9delme, a n\u00e9met flottab\u00e1zisok \u00e9s a szikrat\u00e1v\u00edr\u00f3-\u00e1llom\u00e1sok elfoglal\u00e1sa, k\u00e9s\u0151bb pedig a n\u00e9met tengeralattj\u00e1r\u00f3-h\u00e1bor\u00fa kiterjeszt\u00e9s\u00e9nek megakad\u00e1lyoz\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. A N\u00e9met Cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1g afrikai \u00e9s csendes \u00f3ce\u00e1ni gyarmatait \u2013 n\u00e9h\u00e1ny kiv\u00e9tellel \u2013 m\u00e1r a h\u00e1bor\u00fa legelej\u00e9n elfoglalt\u00e1k az&hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":9887,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[781,4],"tags":[1018,34,122,1016,31,1014,118,41,1015,1019],"class_list":["post-9613","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-20-szazad-2","category-i-vilaghaboru","tag-arab-felkeles","tag-franciaorszag","tag-japan","tag-mandatum","tag-nagy-britannia","tag-nemet-birodalom","tag-nepszovetseg","tag-orosz-birodalom","tag-oszman-birodalom","tag-sykes-picot-egyezmeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/9613","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=9613"}],"version-history":[{"count":50,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/9613\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11798,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/9613\/revisions\/11798"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/9887"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=9613"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=9613"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=9613"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}