{"id":928,"date":"2016-11-27T16:00:24","date_gmt":"2016-11-27T16:00:24","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=928"},"modified":"2021-09-20T14:40:16","modified_gmt":"2021-09-20T14:40:16","slug":"lovatett_szeremseg","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2016\/11\/27\/lovatett_szeremseg\/","title":{"rendered":"L\u00f3v\u00e1tett Szer\u00e9ms\u00e9g \u2013 Hogyan (ne) ferd\u00edts\u00fcnk forr\u00e1sokat?"},"content":{"rendered":"

Szerz\u0151: Per\u00e9nyi K\u00e1roly<\/strong><\/p>\n

Jelen sorok \u00edr\u00f3ja 2010-ben, honfoglal\u00e1s kori r\u00e9g\u00e9szettel foglalkoz\u00f3 szakdolgozat\u00e1nak \u00edr\u00e1sakor szembes\u00fclt egy m\u00e1ig feloldatlan dilemm\u00e1val. Mik\u00f6zben a r\u00e9g\u00e9szettudom\u00e1ny \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny k\u00e9pvisel\u0151inek a honfoglal\u00f3 magyarok \u00e9letm\u00f3dj\u00e1val kapcsolatos vit\u00e1ja t\u00f6bb szempontb\u00f3l lez\u00e1ratlan \u00e9s katarzis n\u00e9lk\u00fcli maradt, addig nem kev\u00e9s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz megmaradt a honfoglal\u00f3kkal kapcsolatos \u00edrott forr\u00e1sok felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1n\u00e1l \u2013 olyan forr\u00e1sokn\u00e1l, melyek jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9nek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez nyelvtud\u00e1s \u00e9s k\u00fcl\u00f6n szakk\u00e9pzetts\u00e9g (p\u00e9ld\u00e1ul arab filol\u00f3gia, turkol\u00f3gia) sz\u00fcks\u00e9geltetik. Egyes kutat\u00f3k tudom\u00e1nyos s\u00falya vagy iskolateremt\u0151 szerepe eset\u00e9ben pedig j\u00f3t\u00e9kony f\u00e1tylat bor\u00edtottak a nem is oly ritka filol\u00f3giai elt\u00e9velyed\u00e9sekre.<\/strong><\/p>\n

\"01-031\"
A Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g a 12. sz. m\u00e1sodik fel\u00e9ben.
In: H\u00f3man B\u00e1lint: Magyar t\u00f6rt\u00e9net.<\/figcaption><\/figure>\n

A kilencvenes \u00e9vekben Krist\u00f3 Gyula t\u00f6bb k\u00f6tet\u00e9ben is \u00e1ll\u00e1st foglalt a honfoglal\u00f3 magyars\u00e1g nom\u00e1d jellege mellett, \u00fajj\u00e1\u00e9lesztve a honfoglal\u00f3k \u00e9letm\u00f3dj\u00e1val, t\u00e1rsadalm\u00e1val kapcsolatos szakmai vit\u00e1kat. \u00c1ll\u00e1spontj\u00e1t t\u00f6bb, olykor jelent\u0151s tartalmi \u00e1tfed\u00e9st mutat\u00f3 kiadv\u00e1nyban ismertette: ekkor l\u00e1tott napvil\u00e1got A magyar \u00e1llam megsz\u00fclet\u00e9se (1995), a Magyar honfoglal\u00e1s \u2013 honfoglal\u00f3 magyarok (1996), a Honfoglal\u00e1s \u00e9s t\u00e1rsadalom (1996) vagy A magyar nemzet megsz\u00fclet\u00e9se (1997). Fenti m\u0171veit tudatosan a honfoglal\u00e1s millecenten\u00e1rium\u00e1ra \u00e9s az \u00e1llamalap\u00edt\u00e1s ezredik \u00e9vfordul\u00f3ja id\u0151z\u00edtette, gyakran ismeretterjeszt\u0151 form\u00e1ban is \u00fajrak\u00f6z\u00f6lve tudom\u00e1nyos \u00edr\u00e1sait. Ez Krist\u00f3 szakmai tekint\u00e9ly\u00e9vel egy\u00fctt nagy publicit\u00e1st biztos\u00edtott az elm\u00e9let\u00e9nek. Mib\u0151l \u00e1llott Krist\u00f3 elm\u00e9lete? A neves szegedi medievista (t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szk\u00e9nt nagyon helyesen) az az \u00e1ll\u00e1spontot k\u00e9pviselte, hogy a 9\u201310. sz\u00e1zad t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t az \u00edrott forr\u00e1sok ment\u00e9n lehet megragadni. Azt vallotta, hogy hogy a 12\u201313. sz\u00e1zadi esem\u00e9nyekr\u0151l besz\u00e1mol\u00f3 k\u00fatf\u0151k is a honfoglal\u00f3kra vonatkoztathat\u00f3k. Krist\u00f3 Gyula kilencvenes \u00e9vekben k\u00e9pviselt, els\u0151sorban \u00edrott k\u00fatf\u0151kre t\u00e1maszkod\u00f3 \u00e1ll\u00e1spontja a honfoglal\u00f3 magyars\u00e1g nom\u00e1d jelleg\u00e9t \u00e9s kis l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1t emelte ki, de a nagy\u00e1llattart\u00f3 \u00e9s nyomokban v\u00e1ndorl\u00f3 \u00e9letform\u00e1val a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vsz\u00e1zadokban is sz\u00e1molt.<\/p>\n

Szerinte \u201eha az im\u00e9nt a 12. sz\u00e1zadban \u00e9lt \u00e9s alkotott Kinnamos azon h\u00edr\u00e9t id\u00e9zt\u00fck, hogy a magyarok tudatosan nevelt\u00e9k lovaikat, akkor ezzel teljes \u00f6sszhangban \u00edrta Kinnamos id\u0151sebb kort\u00e1rsa, Mikha\u00e9l p\u00e1tri\u00e1rka, hogy \u00bbhadd vesszen a Szer\u00e9ms\u00e9g, Paionia [Pannonia] legk\u00f6v\u00e9rebb f\u00f6ldje, a l\u00f3nevel\u0151, a foly\u00f3k \u00f6nt\u00f6zte\u00ab, illetve Kinnamos fiatalabb kort\u00e1rsa, Nik\u00e9tas Khoniat\u00e9s, hogy a Szer\u00e9ms\u00e9g a \u00bbhunok [magyarok] f\u00f6ldj\u00e9nek legterm\u00e9kenyebb r\u00e9sze, mely l\u00f3nevel\u0151 s\u00edks\u00e1gokk\u00e1 lapul\u00ab. Ez annyit jelent, hogy a magyarorsz\u00e1gi s\u00edk vid\u00e9keken m\u00e9g a 12. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n is nagy sz\u00e1mban tartottak-neveltek a magyarok lovakat, nyilv\u00e1n a nagy kiterjed\u00e9s\u0171 legel\u0151k\u00f6n.\u201d[1]<\/a> <\/span>B\u00e1r a neves szegedi medievista n\u00e9zeteit t\u00f6bben vitatt\u00e1k,[2]<\/a><\/span> els\u0151sorban az k\u00e9pezte vita t\u00e1rgy\u00e1t, hogy hogyan interpret\u00e1lta<\/em> Krist\u00f3 a biz\u00e1nci forr\u00e1sokat, de nem sokan k\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k meg a forr\u00e1sismeret\u00e9t.<\/p>\n

\"gyula_kristo_1939-2004_hungarian_historiographer\"
Krist\u00f3 Gyula (1939 \u2013 2004) 1971 k\u00f6r\u00fcl.<\/figcaption><\/figure>\n

A Krist\u00f3 Gyula \u00e1ltal felsorolt biz\u00e1nci forr\u00e1sok irodalmi el\u0151k\u00e9pe sz\u00e1munkra a korszak irodalm\u00e1nak teljes \u00e1ttekint\u00e9se, mikrofilol\u00f3gia megfigyel\u00e9sek \u00e9s forr\u00e1s\u00fctk\u00f6ztet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl is nyilv\u00e1nval\u00f3nak t\u0171nik. A l\u00f3nevel\u0151<\/em> kifejez\u00e9s a Hom\u00e9rosznak tulajdon\u00edtott m\u0171vekben lelhet\u0151 fel Tr\u00f3ja \u00e9s Argosz eposzi jelz\u0151jek\u00e9nt, de az eposzok szerepl\u0151ivel \u2013 Agamemn\u00f3n, Neszt\u00f3r \u2013 kapcsolatban is megjelenik; ha a h\u0151sk\u00f6ltem\u00e9nyek magyar nyelv\u0171 tolm\u00e1csol\u00e1s\u00e1t n\u00e9zz\u00fck, a gimn\u00e1ziumi tananyagnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Ilias<\/em>ban tizen\u00f6t, a m\u00e1sik hom\u00e9roszi eposzban h\u00e9t alkalommal t\u0171nik el\u0151. Ennek ellen\u00e9re megjegyzend\u0151, hogy Devecseri G\u00e1bor mind a \u1f31\u03c0\u03c0\u03cc\u03b2\u03bf\u03c4\u03bf\u03bd, mind a Neszt\u00f3r jelz\u0151jek\u00e9nt szerepl\u0151 \u1f31\u03c0\u03c0\u03b7\u03bb\u03ac\u03c4\u03b1 sz\u00f3t \u201el\u00f3nevel\u0151k\u00e9nt\u201d tolm\u00e1csolta, vagyis a metrikai szempontokra nagyobb hangs\u00falyt fektetett, mint a tartalmi jelent\u00e9sre! Nem k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s fokon<\/em> \u00a0a k\u00f6vetkez\u0151ket jelenthetj\u00fck ki:<\/p>\n

A Mikha\u00e9l konstantin\u00e1polyi p\u00e1tri\u00e1rka besz\u00e9d\u00e9ben elhangz\u00f3 \u1f30\u03c0\u03c0\u03ac\u03c3\u03b9\u03bc\u03bf\u03bd<\/strong> kifejez\u00e9s[3]<\/a><\/span> nem a lovak nevel\u00e9s\u00e9hez kapcsol\u00f3dik, hanem \u201elovagl\u00e1sra alkalmasat\u201d, a sz\u00f6veg\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s szerint lovass\u00e1g \u00e1ltal haszn\u00e1lhat\u00f3 terepet jelent.[4]<\/a><\/span> A Nik\u00e9tas Ch\u00f3niat\u00e9s \u00e1ltal haszn\u00e1lt \u1f30\u03c0\u03c0\u03ae\u03bb\u03b1\u03c4\u03b1<\/strong>[5]<\/a><\/span> sz\u00f3 (korabeli jelent\u00e9se \u2019kocsiharcos\u2019, \u2019chariot-fighter\u2019) tudatos antikiz\u00e1l\u00e1snak t\u0171nhet, elv\u00e9gre a harci szekeres harcmodorra utal \u2013 a bel\u0151le k\u00e9pzett mell\u00e9kn\u00e9v nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel a ter\u00fclet jelz\u0151jek\u00e9nt szerepel.[6]<\/a><\/span> A forr\u00e1s Magoulias \u00e1ltali, e sorok \u00edr\u00f3j\u00e1nak v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9vel egyez\u0151 ford\u00edt\u00e1sa mindenesetre a Duna \u00e9s Sz\u00e1va k\u00f6z\u00f6tti vid\u00e9k lovagl\u00e1sra val\u00f3 alkalmass\u00e1g\u00e1val sz\u00e1mol,[7]<\/a><\/span> de a mondat nem utal l\u00f3teny\u00e9szt\u00e9sre. V\u00e9g\u00fcl: a Krist\u00f3 \u00e1ltal felhozott Kinnamos-cit\u00e1tumok nem tartalmaznak utal\u00e1st a Szer\u00e9ms\u00e9gre, valamint a lovak nevel\u00e9s\u00e9vel nem hozhat\u00f3ak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe.<\/p>\n

\"Konstantin\u00e1poly
Konstantin\u00e1poly 11. sz\u00e1zadi l\u00e1tk\u00e9pe<\/figcaption><\/figure>\n

A filol\u00f3giai magyar\u00e1zatok mellett ki kell t\u00e9rn\u00fcnk a Krist\u00f3 \u00e1ltal felsorolt forr\u00e1sok felhaszn\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1ra. A m\u0171faj (dics\u0151\u00edt\u0151 besz\u00e9d) \u00e9s egyes st\u00edluselemek alapj\u00e1n felvethetj\u00fck, hogy Mikha\u00e9l konstantin\u00e1polyi p\u00e1tri\u00e1rka \u00f3kori el\u0151k\u00e9pekre \u00e9p\u00edtett. A szakirodalomban felmer\u00fclt, de nem sz\u00e1m\u00edt kiz\u00e1r\u00f3lagosnak, hogy Nik\u00e9tas Ch\u00f3niat\u00e9s a steppei n\u00e9pcsoportokkal[8]<\/a><\/span> \u00e9s a 12. sz\u00e1zadi magyarokkal kapcsolatban[9]<\/a><\/span> klasszikus toposzokat haszn\u00e1lt; Ioannes Kinnamos forr\u00e1s\u00e9rt\u00e9k\u00e9vel kapcsolatban pedig \u00e9rdemes felh\u00edvni a figyelmet arra, hogy megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1ga \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes inform\u00e1ci\u00f3i mellett a biz\u00e1nci\u2013magyar viszony \u00e9rint\u00e9sekor gyakran \u00e9lt toposzokkal.[10]<\/a> <\/span>\u00c9rdekes k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny m\u00e9g, hogy a d\u00e9lvid\u00e9ki \u00f6sszet\u0171z\u00e9sek nem mindegyike kapcsol\u00f3dik a magyarokhoz, ha a \u201ehagyom\u00e1nyos\u201d hun\u2013magyar azonos\u00edt\u00e1ssal szemben figyelembe vessz\u00fck Kinnamosnak a Szer\u00e9ms\u00e9gben tart\u00f3zkod\u00f3 k\u00e1liz katon\u00e1kr\u00f3l adott h\u00edrad\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

\"siksag\"
A Jacques Paul Migne \u00e1ltal szerkesztett Patrologiae Cursus Completus, Series Graeca sorozat 139. k\u00f6tet\u00e9b\u0151l (1865), mely Nik\u00e9tas Ch\u00f3niat\u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti m\u0171v\u00e9t is tartalmazza latin ford\u00edt\u00e1ssal egy\u00fctt. (Figyelj\u00fck meg a 19. sz\u00e1zadi kiad\u00f3 latin ford\u00edt\u00e1s\u00e1t! \u201eIn patentes campos\u201d szerepel, azaz \u201esz\u00e9les s\u00edks\u00e1gokra.\u201d)<\/figcaption><\/figure>\n

V\u00e9gezet\u00fcl felvethetj\u00fck a ford\u00edt\u00f3 szerep\u00e9t is. A \u201el\u00f3nevel\u0151\u201d sz\u00f3 eredeti jelent\u00e9s\u00e9t\u0151l f\u00fcggetlen haszn\u00e1lata Moravcsik Gyula egy kor\u00e1bbi munk\u00e1j\u00e1ban is fellelhet\u0151: szerinte Kaisareiai Prokopios (500\u2013565) perzsa h\u00e1bor\u00far\u00f3l \u00edrott munk\u00e1ja a kelet-eur\u00f3pai stepp\u00e9t l\u00f3nevel\u0151, v\u00edzben gazdag s\u00edks\u00e1gk\u00e9nt jellemezte.[11]<\/a> <\/span>Meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy Moravcsik eszt\u00e9tikai vagy \u00e1ltalunk ismeretlen okokn\u00e1l fogva t\u00f6bb g\u00f6r\u00f6g kifejez\u00e9st egyazon magyar k\u00f6zn\u00e9vvel adott vissza, a val\u00f3dit\u00f3l r\u00e9szben elt\u00e9r\u0151 jelent\u00e9st adva, a tartalmi- \u00e9s sz\u00f6vegegyez\u00e9s l\u00e1tszat\u00e1t keltve (Mikha\u00e9l \u00e9s Ch\u00f3niat\u00e9s ugyanis elt\u00e9r\u0151 szavakat haszn\u00e1lt).<\/p>\n

\u00d6sszefoglal\u00e1sk\u00e9pp megjegyezhetj\u00fck, hogy a kor\u00e1bban t\u00e1rgyalt biz\u00e1nci k\u00fatf\u0151k nem t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1 Krist\u00f3 Gyula l\u00f3tart\u00e1ssal- \u00e9s teny\u00e9szt\u00e9ssel sz\u00e1mol\u00f3, indukt\u00edv[12]<\/a> <\/span>felfog\u00e1s\u00e1t, mindenesetre a magyars\u00e1g honfoglal\u00e1s- \u00e9s \u00c1rp\u00e1d-kori \u00e9letm\u00f3dj\u00e1val, gazd\u00e1lkod\u00e1s\u00e1val kapcsolatban a fenti forr\u00e1sokat nem tekinthetj\u00fck m\u00e9rvad\u00f3nak.<\/p>\n

Az objektivit\u00e1s kedv\u00e9\u00e9rt fontosnak tartjuk lesz\u00f6gezni, hogy az \u00c1rp\u00e1d-kori Szer\u00e9ms\u00e9g demogr\u00e1fiai \u00e9s gazdas\u00e1gi t\u00e9nyez\u0151ir\u0151l kev\u00e9s adatot ismer\u00fcnk, amit a h\u00e1bor\u00fas puszt\u00edt\u00e1sok k\u00e9rd\u00e9se tov\u00e1bb \u00e1rnyal: a 12. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n a biz\u00e1nci hader\u0151 z\u00f6m\u00e9nek szinte \u00e9venk\u00e9nt bek\u00f6vetkez\u0151 inv\u00e1zi\u00f3ja, a 13. sz\u00e1zadi mongol t\u00e1mad\u00e1s, tov\u00e1bbi Magyarorsz\u00e1g d\u00e9li szomsz\u00e9djainak 14. sz\u00e1zadi bet\u00f6r\u00e9sei alapj\u00e1ban v\u00e1ltoztatt\u00e1k meg a frontter\u00fclet arculat\u00e1t; a vid\u00e9k sz\u0151l\u0151kult\u00far\u00e1ja \u00e9s v\u00e1rosh\u00e1l\u00f3zata a k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori oszm\u00e1n puszt\u00edt\u00e1sokkal \u00e1ldozott le. Hogy a 12. sz\u00e1zadi Szer\u00e9ms\u00e9g term\u00e9szet- \u00e9s t\u00e1rsadalomf\u00f6ldrajzi viszonyai mennyiben szolg\u00e1lt\u00e1k a l\u00f3teny\u00e9szt\u00e9st s hogy a t\u00e1rgyalt biz\u00e1nci forr\u00e1sokb\u00f3l milyen tov\u00e1bbi k\u00f6vetkeztet\u00e9seket vonhatunk le az \u00c1rp\u00e1d-kori \u00e1llattart\u00e1sr\u00f3l vagy ak\u00e1r hadszervezetr\u0151l, azt a k\u00e9s\u0151bbi kutat\u00e1s hivatott eld\u00f6nteni.<\/p>\n

Mi a tanuls\u00e1g mindebb\u0151l? Ismert, hogy az \u0151st\u00f6rt\u00e9net legt\u00f6bb hazai kutat\u00f3ja magyar ford\u00edt\u00e1sban<\/em> tanulm\u00e1nyozta a biz\u00e1nci \u00e9s muszlim k\u00fatf\u0151ket. (A helyzet az\u00f3ta annyiban v\u00e1ltozott, hogy egyre kevesebben tudnak latinul.) Krist\u00f3 sz\u00e1mtalanszor hangot adott annak, hogy a honfoglal\u00f3 magyars\u00e1g t\u00e1rsadalomszervezet\u00e9t, gazdas\u00e1gi h\u00e1tter\u00e9t legjobban az \u00edrott forr\u00e1sokb\u00f3l ismerhetj\u00fck meg. A szerz\u0151 napjainkban is sokszor id\u00e9zett szaktekint\u00e9lynek sz\u00e1m\u00edt \u2013 nem csup\u00e1n Szegeden, hanem az ELTE b\u00f6lcs\u00e9szkar\u00e1n is, ahol A magyar \u00e1llam megsz\u00fclet\u00e9se<\/em> c. k\u00f6nyve mindm\u00e1ig tananyag. Mivel Krist\u00f3 Gyula a legtehets\u00e9gesebb medievist\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt eml\u00edtend\u0151, \u00e9rdemes belegondolni, hogy lektor\u00e1l\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1ban mit alkothattak a kev\u00e9sb\u00e9 tehets\u00e9ges t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek.<\/p>\n

Ann\u00e1l \u00e9rdekesebbnek tartjuk, hogy a fenti t\u00e9ved\u00e9s k\u00e9t \u00e9vtizeden \u00e1t senkinek sem t\u0171nhetett fel.<\/p>\n

(A cikk \u00e1tdolgozott, b\u0151v\u00edtett v\u00e1ltozata nyomtat\u00e1sban is megjelent: Per\u00e9nyi K\u00e1roly: L\u00f3v\u00e1tett Szer\u00e9ms\u00e9g \u2013 Hogyan [ne] ferd\u00edts\u00fcnk forr\u00e1sokat? In: Nem \u200bmindennapi t\u00f6rt\u00e9nelem. Szerk.: Balogh-Ebner M\u00e1rton et al. Budapest, Gondolat Kiad\u00f3, 2017.)<\/p>\n

\n

Az NTF T\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz M\u0171hely ingyenesen teszi mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyeit, ingyenesen bocs\u00e1tja rendelkez\u00e9sre ismeretterjeszt\u0151 cikkeit. A szerkeszt\u00e9s, t\u00f6rdel\u00e9s \u00e9s a honlap fenntart\u00e1sa azonban nek\u00fcnk is p\u00e9nzbe ker\u00fcl, k\u00e9rj\u00fck, adom\u00e1ny\u00e1val t\u00e1mogassa \u00fcgy\u00fcnket, hogy a j\u00f6v\u0151ben is el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tegy\u00fck cikkeinket olvas\u00f3ink sz\u00e1m\u00e1ra. Sz\u00edves t\u00e1mogat\u00e1sukat Patreon oldalunkon (link)\u00a0<\/a>v\u00e1rjuk.<\/strong><\/p>\n

\n

Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p\u00fcnk\u00f6n:<\/strong>
\nR\u00e9szlet Feszty \u00c1rp\u00e1d:\u00a0 A magyarok bej\u00f6vetele c. festm\u00e9ny\u00e9b\u0151l. Egy \u00fajabb toposz a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9b\u0151l.<\/p>\n

Irodalom, jegyzetek, forr\u00e1sok<\/strong><\/p>\n

[1]<\/a><\/span> Krist\u00f3 Gyula: Honfoglal\u00e1s \u00e9s t\u00e1rsadalom<\/em>. Budapest, 1996. 36. A Krist\u00f3 \u00e1ltal id\u00e9zett sz\u00f6veghelyek: Az \u00c1rp\u00e1d-kori magyar t\u00f6rt\u00e9net biz\u00e1nci forr\u00e1sai.<\/em> \u00d6sszegy\u0171jt\u00f6tte Moravcsik Gyula. Budapest, Akad\u00e9miai, 1984., 19882<\/sup> 214., 237., 239., 155., 268.<\/p>\n

[2]<\/a> <\/span>Tak\u00e1cs Mikl\u00f3s: A 10. sz\u00e1zadi magyar-szl\u00e1v viszonyr\u00f3l \u00e9s a honfoglal\u00f3 magyarok \u00e9letm\u00f3dj\u00e1r\u00f3l. (N\u00e9h\u00e1ny megjegyz\u00e9s Krist\u00f3 Gyula: A magyar \u00e1llam megsz\u00fclet\u00e9se c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9r\u0151l.) Sz\u00e1zadok<\/em> 131. (1997), 168\u2013215., a tov\u00e1bbiakban: Tak\u00e1cs 1997.; R\u00e9v\u00e9sz L\u00e1szl\u00f3: Krist\u00f3 Gyula k\u00f6nyv\u00e9r\u0151l. Uo. 215\u2013233.; Krist\u00f3 Gyula: A honfoglal\u00f3k r\u00e9g\u00e9szeti hagyat\u00e9k\u00e1nak keltez\u00e9s\u00e9r\u0151l. (Rendhagy\u00f3 v\u00e1lasz b\u00edr\u00e1l\u00f3imnak.) Uo. 234\u2013275.<\/p>\n

[3]<\/a><\/span> \u201eHadd vesszen a Szer\u00e9ms\u00e9g, Paionia legk\u00f6v\u00e9rebb f\u00f6ldje, a l\u00f3nevel\u0151, a foly\u00f3k \u00f6nt\u00f6zte <\/em>[\u1f30\u03c0\u03c0\u03ac\u03c3\u03b9\u03bc\u03bf\u03bd \u03ba\u03b1\u03b9 \u03ba\u03b1\u03c4\u03ac\u03c1\u03c1\u03c5\u03c4\u03bf\u03bd]!\u201d Moravcsik 1988. 155.<\/p>\n

[4]<\/a><\/span> A hippasimon<\/em> kifejez\u00e9st \u201elovass\u00e1gi haszn\u00e1latra el\u0151ny\u00f6snek\u201d ford\u00edtja: Bugh, Glenn Richard: The Horsemen of Athens.<\/em> Princeton University Press, 1988. 10., 29\u201330.<\/p>\n

[5]<\/a><\/span> \u201eMegh\u00f3d\u00edtotta Phrangochoriont, mely a hunok f\u00f6ldj\u00e9nek legterm\u00e9kenyebb r\u00e9sze, mely l\u00f3nevel\u0151 s\u00edks\u00e1gokk\u00e1 lapul <\/em>[\u03c0\u03b5\u03b4\u03af\u03b1 \u03b0\u03c0\u03c4\u03b9\u03ac\u03b6\u03bf\u03bd \u1f30\u03c0\u03c0\u03ae\u03bb\u03b1\u03c4\u03b1], s amely a Sz\u00e1va \u00e9s a Duna foly\u00f3k k\u00f6zt ter\u00fcl el<\/em>\u2026\u201d L\u00e1sd Moravcsik 1988. 268.<\/p>\n

[6]<\/a><\/span> A \u1f31\u03c0\u03c0\u03ae\u03bb\u03b1\u0306\u03c4\u03bf\u03c2, \u2013\u03bf\u03bd mell\u00e9kn\u00e9v (jelent\u00e9se: lovagl\u00e1sra alkalmas) haszn\u00e1lat\u00e1ra, a k\u00e9pzett \u00e9s rokon \u00e9rtelm\u0171 szavakra l\u00e1sd Liddell \u2013 Scott \u2013 Jones: English-Greek lexicon<\/em>, 19969 <\/sup>833.<\/p>\n

[7]<\/a><\/span> Az angol nyelv\u0171 kiad\u00e1s szerint \u201eFrangochorion, the richest land in Hungary, which lies among <\/em>plains suited to the driving of horse [kiemel\u00e9s t\u0151lem \u2013 P. K.], between the Sava and Istros rivers.\u201d O City of Byzantium: Annals of Niketas Choniates.<\/em> Transl. Magoulias, Harry. Detroit, 1984. 12.<\/p>\n

[8]<\/a><\/span> Az antikvit\u00e1sra jellemz\u0151 mot\u00edvumok \u00e9s sztereot\u00edpi\u00e1k Nik\u00e9tas Ch\u00f3niat\u00e9s \u00e1ltali tov\u00e1bb\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9hez l\u00e1sd Gie\u00dfauf, Johannes: A lovasnom\u00e1d fegyverzet \u00e9s harcmodor az ellenfelek besz\u00e1mol\u00f3inak t\u00fckr\u00e9ben. In: Fegyveres nom\u00e1dok, nom\u00e1d fegyverek.<\/em> Szerk.: Balogh L\u00e1szl\u00f3 \u2013 Keller L\u00e1szl\u00f3. (M\u0150K. 21.) Budapest, Balassi, 2004. 29. Ch\u00f3niat\u00e9s kun k\u00f6nny\u0171lovass\u00e1gr\u00f3l alkotott v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9hez: V\u00e1s\u00e1ry Istv\u00e1n: Cumans and Tatars. Oriental Military in the Pre-Ottoman Balkans, 1185\u20131365. <\/em>Cambridge University Press, 2005. 55\u201356.<\/p>\n

[9]<\/a><\/span> Berkes Lajos: Magyarok Nik\u00e9tas Ch\u00f3niat\u00e9sn\u00e1l. Antik Tanulm\u00e1nyok<\/em> 55. (2011), 49\u201369.<\/p>\n

[10]<\/a><\/span> Toposznak tarthatjuk azt is, ahogy a biz\u00e1nci hadvezet\u00e9s min\u0151s\u00e9gi f\u00f6l\u00e9ny\u00e9t kiemelte a \u201eszervezetlen\u201d magyarokkal szemben, v\u00f6. Birkenmeier, John W.: The Development of the Komnenian Army 1081\u20131180.<\/em> Brill, 2002. 119., 32. jegyzet.<\/p>\n

[11]<\/a> <\/span>Moravcsik Gyula: A honfoglal\u00e1s el\u0151tti magyars\u00e1g \u00e9s a kereszt\u00e9nys\u00e9g. In: Eml\u00e9kk\u00f6nyv Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly hal\u00e1l\u00e1nak kilencsz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n.<\/em> Szerk.: Ser\u00e9di Jusztini\u00e1n. Budapest, MTA, 1938. 203\u2013204. Prokopios 1509-es, latin nyelv\u0171 kiad\u00e1sa szerint \u201eHinc campi sunt equis apti pascendis\u2026\u201d<\/em> Angol ford\u00edt\u00e1sa: \u201eFrom there on there are plains suitable for riding and extremely well watered, and extensive tracts used as pasture land for horses, and level besides.\u201d<\/em> Procopius: History of the Wars.<\/em> Books I and II. Transl. Dewing, H. B. Harvard University Press, 1971. X., [2\u201310.]<\/p>\n

[12]<\/a><\/span> Az egyedib\u0151l \u00e1ltal\u00e1nosra k\u00f6vetkeztet\u0151 kutat\u00f3i elj\u00e1r\u00e1shoz: Krist\u00f3 Gyula: A magyar \u00e1llam megsz\u00fclet\u00e9se.<\/em> (Szegedi K\u00f6z\u00e9pkort\u00f6rt\u00e9neti K\u00f6nyvt\u00e1r 8.) Szeged, 1995. 9.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Szerz\u0151: Per\u00e9nyi K\u00e1roly Jelen sorok \u00edr\u00f3ja 2010-ben, honfoglal\u00e1s kori r\u00e9g\u00e9szettel foglalkoz\u00f3 szakdolgozat\u00e1nak \u00edr\u00e1sakor szembes\u00fclt egy m\u00e1ig feloldatlan dilemm\u00e1val. Mik\u00f6zben a r\u00e9g\u00e9szettudom\u00e1ny \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny k\u00e9pvisel\u0151inek a honfoglal\u00f3 magyarok \u00e9letm\u00f3dj\u00e1val kapcsolatos vit\u00e1ja t\u00f6bb szempontb\u00f3l lez\u00e1ratlan \u00e9s katarzis n\u00e9lk\u00fcli maradt, addig nem kev\u00e9s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz megmaradt a honfoglal\u00f3kkal kapcsolatos \u00edrott forr\u00e1sok felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1n\u00e1l \u2013 olyan forr\u00e1sokn\u00e1l, melyek jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9nek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez nyelvtud\u00e1s \u00e9s k\u00fcl\u00f6n szakk\u00e9pzetts\u00e9g (p\u00e9ld\u00e1ul arab filol\u00f3gia, turkol\u00f3gia) sz\u00fcks\u00e9geltetik. Egyes kutat\u00f3k tudom\u00e1nyos s\u00falya vagy iskolateremt\u0151 szerepe eset\u00e9ben pedig j\u00f3t\u00e9kony f\u00e1tylat bor\u00edtottak a nem is oly ritka filol\u00f3giai elt\u00e9velyed\u00e9sekre. A kilencvenes \u00e9vekben Krist\u00f3 Gyula t\u00f6bb…<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":930,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[1,7],"tags":[179,178,177],"class_list":["post-928","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egyeb","category-kozepkor","tag-bizanc","tag-honfoglalas","tag-magyarsag"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/928","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=928"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/928\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15269,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/928\/revisions\/15269"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/930"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=928"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=928"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=928"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}