{"id":8785,"date":"2018-03-04T17:33:41","date_gmt":"2018-03-04T17:33:41","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=8785"},"modified":"2018-03-04T21:42:12","modified_gmt":"2018-03-04T21:42:12","slug":"illik-peter-miert-jobb-13-diktator-mint-egy-recenzio-hahner-peter-13-diktator-fejezetek-a-forradalmak-tortentebol-cimu-koteterol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2018\/03\/04\/illik-peter-miert-jobb-13-diktator-mint-egy-recenzio-hahner-peter-13-diktator-fejezetek-a-forradalmak-tortentebol-cimu-koteterol\/","title":{"rendered":"Illik P\u00e9ter: Mi\u00e9rt jobb 13 dikt\u00e1tor, mint egy? Recenzi\u00f3 Hahner P\u00e9ter 13 dikt\u00e1tor. Fejezetek a forradalmak t\u00f6rt\u00e9nt\u00e9b\u0151l c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9r\u0151l"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: right;\"><em>Illik P\u00e9ter<\/em><\/p>\n<p><strong>(Hahner P\u00e9ter: 13 dikt\u00e1tor. Budapest, Animus Kiad\u00f3. 2017.)<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Hahner P\u00e9ter k\u00f6tete ig\u00e9nyes pap\u00edron, c\u00e9rnaf\u0171z\u00f6tt gerinccel, kem\u00e9nyfedeles bor\u00edt\u00f3val jelent meg, az ut\u00f3bbin a k\u00f6nyvben t\u00e1rgyalt 13 \u201edikt\u00e1tor\u201d k\u00e9pe szerepel, a h\u00e1tteret st\u00edlszer\u0171en a forradalom \u00e9s v\u00e9r sz\u00edne, a piros domin\u00e1lja. A k\u00f6tet st\u00edlusa ig\u00e9nyes, helyes\u00edr\u00e1sa szint\u00e9n, egyetlen apr\u00f3s\u00e1g maradt benne, az 1653-as d\u00e1tum helyett 1553 szerepel. (52. old.) T\u00f6rdel\u00e9se ugyancsak kellemes olvas\u00e1si \u00e9lm\u00e9nyt biztos\u00edt, egyetlen apr\u00f3 sz\u00e9ps\u00e9ghib\u00e1ja \u2013 amely azonban \u00edzl\u00e9s dolga \u2013, hogy egy n\u00e9ha-n\u00e9ha megjelen\u0151 \u00fajabb h\u00f3bortnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a c\u00edm vagy alc\u00edm alatti els\u0151 bekezd\u00e9s is beljebb h\u00fazva jelenik meg.<\/p>\n<div class='code-block code-block-3' style='margin: 8px auto; text-align: center; display: block; clear: both;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- baszad\u00e9k -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:inline-block;width:336px;height:280px\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"7992097991\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p><!--more--><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">M\u00e1r a formai adotts\u00e1gok \u00e1ttekint\u00e9sekor k\u00e9t dolog szemet sz\u00farhat: (1) a sz\u00f6veg k\u00e9t forradalomr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 verssel kezd\u0151dik, amelyekb\u0151l az egyik a Pet\u0151fi-klasszikus <em>F\u00f6lt\u00e1madott a tenger&#8230;<\/em> Ugyanakkor sem az 1848. \u00e9vi, sem pedig az 1956-os forradalom nem szerepel a k\u00f6tetben (b\u00e1r n\u00e9ha utal r\u00e1juk a szerz\u0151). Persze lehetne azzal \u00e9rvelni, hogy Hahner P\u00e9ter csak olyan forradalmakr\u00f3l besz\u00e9l, amelyekben lett egy dikt\u00e1tor. \u00c9s itt a dikt\u00e1tor fogalmat a szerz\u0151 igen t\u00e1gan, <em>pro forma<\/em> \u00e9rtelmezi, mivel p\u00e9ld\u00e1ul George Washingtont is szerepelteti, mert hat h\u00f3napra \u0151 is dikt\u00e1tori hatalmat kapott. (75. old.) Ugyanakkor ezt a hatalmat G\u00f6rgey Art\u00far is birtokolta, b\u00e1r igen r\u00f6vid id\u0151re\u2026 Mindj\u00e1rt ez a felvet\u00e9s jelzi, hogy milyen neh\u00e9z dolga lehetett a szerz\u0151nek a t\u00e9ma lehat\u00e1rol\u00e1sa sor\u00e1n. Hozz\u00e1 kell tenni, 10 forradalom \u00e9s 13 dikt\u00e1tor kiv\u00e1laszt\u00e1sa a rengetegb\u0151l valamilyen m\u00f3don csak \u00f6nk\u00e9nyes lehet, amire j\u00f3 p\u00e9lda a 444. hu list\u00e1ja, ami mind\u00f6ssze h\u00e1rom egyez\u00e9st mutat Hahner P\u00e9ter k\u00f6nyv\u00e9vel: <em>A 10 legv\u00e9resebb dikt\u00e1tor<\/em> (<a href=\"https:\/\/444.hu\/2013\/06\/20\/a-10-legveresebb-diktator\">https:\/\/444.hu\/2013\/06\/20\/a-10-legveresebb-diktator<\/a>) (2) A tartalomjegyz\u00e9kre pillantva l\u00e1that\u00f3, hogy a bevezet\u0151 h\u00fasz oldal, m\u00edg p\u00e9ld\u00e1ul a n\u00e9met forradalom le\u00edr\u00e1sa tizenk\u00e9t oldal, az azt k\u00f6vet\u0151 Hitler \u00e9letrajz ugyanennyi. Egy\u00e9bir\u00e1nt a kiv\u00e1lasztott forradalmak \u00e9s a benn\u00fck szerepl\u0151 dikt\u00e1torok nagyj\u00e1b\u00f3l mindannyian 10\u201315 oldal terjedelmet kaptak. Ebb\u0151l a recenzens sz\u00e1m\u00e1ra az k\u00f6vetkezik, hogy a szerz\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kosan egy olvasatban t\u00e1rgyalja az esem\u00e9nyeket, \u00e9s ezt a narrat\u00edv\u00e1t hat\u00e1rozza meg az el\u0151sz\u00f3ban. Ehhez viszont nagyon komolyan szelekt\u00e1lnia kellett, mivel a k\u00f6tetben szerepl\u0151 esem\u00e9nyeknek \u00e9s szem\u00e9lyeknek egyenk\u00e9nt is k\u00f6nyvt\u00e1rnyi szakirodalma van.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A fejezetekhez a k\u00f6tet v\u00e9g\u00e9n megadott bibliogr\u00e1fia r\u00f6vid, de j\u00f3 \u00edzl\u00e9ssel v\u00e1logatott, a legismertebb \u00e9s leg\u00fajabb szintetiz\u00e1l\u00f3 alapm\u0171vek szerepelnek benne. Ugyanakkor ezek haszn\u00e1lata n\u00e9mileg egyenetlen, amire h\u00e1rom p\u00e9lda \u00e1lljon itt: (1) Hahner P\u00e9ter szerint \u2013 term\u00e9szetesen vannak r\u00e1 \u00e9rvek \u2013 a francia forradalom jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1st hozott Franciaorsz\u00e1gban, m\u00edg az \u00e1ltala ford\u00edtott \u00e9s t\u00f6bbsz\u00f6r \u2013 b\u00e1r m\u00e1s k\u00f6zegben \u2013 id\u00e9zett Alexis de Tocqueville <em>A r\u00e9gi rend \u00e9s a forradalom<\/em> (Bp., 1994.) c. k\u00f6nyv\u00e9ben m\u00e1r a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n, eredeti forr\u00e1sok alapj\u00e1n arra jutott, hogy ezt tartom\u00e1nyi-korm\u00e1nyszervi szinten nem \u00edgy van. Ugyanakkor Tocqueville egyetlen aspektus\u00e1t hangs\u00falyozta a forradalomnak: a belpolitikai centraliz\u00e1ci\u00f3 tov\u00e1bbi er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t. (2) Szerepel ugyan Richard Pipest\u00f3l <em>Az orosz forradalom t\u00f6rt\u00e9nete<\/em>, a forradalom sz\u00f3 eredeti jelent\u00e9s\u00e9nek elemz\u00e9s\u00e9n\u00e9l m\u00e9gsem jelenik meg a szerz\u0151\u00e9vel majdnem azonos elm\u00e9lete. (3) Radzinszkij felvet\u00e9sei, miszerint nem volt Kornyilov-f\u00e9le puccs, \u00fczenet\u00e9t sz\u00e1nd\u00e9kosan rosszul dek\u00f3dolta a k\u00f3dfejt\u0151 (aki \u00e9ppen bolsevik p\u00e1rttag volt), vagy Berija \u00f6lte volna meg Szt\u00e1lint, illetve ut\u00f3bbi m\u00e1r tervezte a harmadik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat, szint\u00e9n kimaradt. Ami csak az\u00e9rt \u00e9rdekes, mert \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul felvet\u0151dhetett volna, hogy sz\u00e1mos dikt\u00e1tort a rendszeren bel\u00fclr\u0151l buktattak meg, illetve sokuk export\u00e1lni akarta a forradalm\u00e1t.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ekk\u00e9ppen e k\u00f6tet is egy f\u0151k\u00e9nt angol, francia \u00e9s magyar nyelv\u0171 szakirodalomra \u00e9p\u00fcl\u0151 ig\u00e9nyes szint\u00e9zis, de aki ismeri a felhaszn\u00e1lt k\u00f6teteket, az mindenk\u00e9ppen m\u00e9rlegelheti azok szelekt\u00e1l\u00e1s\u00e1nak mik\u00e9ntj\u00e9t. \u00c9ppen ez\u00e9rt kicsit zavar\u00f3, hogy a szerz\u0151 igyekezett ker\u00fclni a l\u00e1bjegyzeteket, ugyanakkor \u2013 szerencs\u00e9re! \u2013 nem tudott ellen\u00e1llni a gyakori id\u00e9z\u00e9s cs\u00e1b\u00edt\u00e1s\u00e1nak, \u00edgy a c\u00edmle\u00edr\u00e1sok a f\u0151sz\u00f6vegben z\u00e1r\u00f3jelben szerepelnek. Szerencs\u00e9sebb lett volna v\u00e9gjegyzeteket v\u00e1lasztani, mert ez kiel\u00e9g\u00edt k\u00e9t ig\u00e9nyt is: nem zavarja az \u00e9rdekl\u0151d\u0151 olvas\u00f3t, de biztos\u00edtja a l\u00e1bjegyzetelts\u00e9get \u00e9s a tov\u00e1bbi magyar\u00e1zatokat a professzion\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek is.<\/p>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p style=\"text-align: justify;\">M\u00e1r a formai \u00e1ttekint\u00e9sb\u0151l k\u00f6vetkezik a recenzens alapk\u00e9rd\u00e9se a k\u00f6tettel kapcsolatban: megn\u00e9zve t\u00edz forradalmat \u00e9s 13 dikt\u00e1tort r\u00f6viden, di\u00f3h\u00e9jban, ez mennyiben jobb, mint elolvasni egyes\u00e9vel mindegyikr\u0151l egy nagymonogr\u00e1fi\u00e1t? Az\u00e1ltal, hogy valamilyen koncepci\u00f3 szerint egym\u00e1s mell\u00e9 ker\u00fclnek (ezek \u00e9s csak ezek!), milyen t\u00f6bblet\u00e9lm\u00e9nyt ny\u00fajt a r\u00e9szekn\u00e9l azok \u00f6sszess\u00e9ge, Hahner P\u00e9ter szint\u00e9zise?<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A <em>\u201evalamilyen koncepci\u00f3t\u201d<\/em> a bevezet\u00e9s adja meg. (Itt \u00e9rdemes z\u00e1r\u00f3jelben megjegyezni, hogy ezen el\u0151sz\u00f3 kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1ga h\u00edvja fel a figyelmet az ut\u00f3sz\u00f3 \u2013 a recenzens sz\u00e1m\u00e1ra kiss\u00e9 f\u00e1j\u00f3 \u2013 hi\u00e1ny\u00e1ra.) B\u00e1r a szerz\u0151 tervei szerint szaktanulm\u00e1ny form\u00e1j\u00e1ban m\u00e9ly\u00edti majd el a koncepci\u00f3 kidolgoz\u00e1s\u00e1t. Hahner P\u00e9ter azon kev\u00e9s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz k\u00f6z\u00e9 tartozik, aki ismeretterjeszt\u0151 \u00e9s szak\u00edr\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t p\u00e1rhuzamosan folytatja, \u00edgy a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt sz\u00e1mos \u00e1thall\u00e1s van. Az alapk\u00e9rd\u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151: \u201e<em>Arra a k\u00e9rd\u00e9sre, mi\u00e9rt van ilyen szoros kapcsolat a forradalom \u00e9s a diktat\u00fara k\u00f6z\u00f6tt, a bevezet\u00e9sben pr\u00f3b\u00e1lok v\u00e1laszt adni.\u201d <\/em>(9. old.) A szerz\u0151 abb\u00f3l indul ki, hogy a forradalom, revol\u00faci\u00f3 a re-volvere ig\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3an nem valamif\u00e9le \u00faj\u00edt\u00e1st jelentett, hanem a r\u00e9gi j\u00f3 id\u0151kh\u00f6z val\u00f3 visszafordul\u00e1st. (9. old.) Hahner bizony\u00edtja is, hogy az angolok nem akartak semmif\u00e9le \u00faj\u00edt\u00e1st. (10. old.) Viszont ez igaz a francia forradalom kezdeti szakasz\u00e1ra is, ahol a kir\u00e1lyt\u00f3l v\u00e1rt\u00e1k a megold\u00e1st, az 1905. \u00e9vi orosz forradalomra, ahol a t\u00f6meg a \u201ec\u00e1r atyusk\u00e1t\u00f3l\u201d akart seg\u00edts\u00e9get, illetve \u00e9ppen a m\u00e1r eml\u00edtett Pipes \u00edrja, hogy az 1917. \u00e9vi orosz forradalom kit\u00f6r\u00e9s\u00e9ben komoly szerepe volt annak, hogy II. Mikl\u00f3s c\u00e1r \u00e9ppen fronton volt, azaz nem volt Szentp\u00e9terv\u00e1ron. \u00cdgy az\u00e9rt kirajzol\u00f3dik n\u00e9mi hasonl\u00f3s\u00e1g e forradalmak k\u00f6z\u00f6tt. A forradalom kifejez\u00e9s a 18. sz\u00e1zadi francia felvil\u00e1gosod\u00e1sban kapott \u00faj, progressz\u00edv \u00e9rtelmet, amikoris t\u00f6bben a forradalmat az \u00faj\u00edt\u00e1s eszk\u00f6z\u00e9nek tekintett\u00e9k. (11. old.) Ez ugyanakkor felveti a recenzensben azt a k\u00e9rd\u00e9st, hogy mi a helyzet \u2013 a k\u00f6tetben nem szerepl\u0151 \u2013 a n\u00e9metalf\u00f6ldi h\u00e1bor\u00faval (1566\u20131609), amely nem termelt ki dikt\u00e1tort, ellenben kialak\u00edtotta az els\u0151 eur\u00f3pai kapitalista k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1got. Hogy illeszkedik (illeszkedne) ez a forradalmak elm\u00e9let\u00e9be \u00e9s a k\u00f6tet koncepci\u00f3j\u00e1ba? Ugyanakkor a szerz\u0151 meg\u00e1llap\u00edtja, hogy a forradalmak val\u00f3j\u00e1ban nagyon is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l, \u00e9s ez\u00e9rt neh\u00e9z \u00e1ltal\u00e1nos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokat tenni r\u00f3luk. (15, 24. old.)<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Viszont a diktat\u00far\u00e1k anat\u00f3mi\u00e1j\u00e1ra j\u00f3val kevesebbet sz\u00e1n, csak sejteti, hogy azok viszont tal\u00e1n tipiz\u00e1lhat\u00f3ak tot\u00e1lis jelleg\u0171ekre (amelyek c\u00e9lja az \u00e9let teljes ellen\u0151rz\u00e9se) \u00e9s ett\u0151l elt\u00e9r\u0151kre, b\u00e1r nem t\u00f6r l\u00e1ndzs\u00e1t ennek haszn\u00e1lata mellett (24. old.) Ezt gyakorlati alapon lett volna m\u00e9gis \u00e9rdemes megtenni, mert \u00edgy egy k\u00f6tetben egy kalap al\u00e1 ker\u00fclt (fizikailag \u00e9rtve ezt, nyilv\u00e1n a szerz\u0151 nem tekinti \u0151ket egyenl\u0151nek) p\u00e9ld\u00e1ul Hitler, Szt\u00e1lin (viszont kimaradt Mussolini!) \u00e9s Washington, Garibaldi \u00e9s Che Guevara! Ez csak az\u00e9rt \u00e9rdekes, mert, ha elvonatkoztatunk a mor\u00e1lis elvekt\u0151l, akkor is van elm\u00e9leti keret, ami ezt a distinkci\u00f3t megteszi, \u00e9s meglep\u0151 magyar\u00e1zatot ad. Jonah Goldberg<em> Liberal Fascism: The Secret History of the American Left, From Mussolini to the Politics of Change<\/em> (USA, 2009) c. hatalmas vihart kavart k\u00f6tete \u00e9ppen azt fejti ki, hogy val\u00f3j\u00e1ban a 18. sz\u00e1zadban Franciaorsz\u00e1gban megsz\u00fclet\u0151 progressz\u00edv felvil\u00e1gosult-liber\u00e1lis gondolkod\u00e1s \u2013 ennek kiv\u00e1l\u00f3 jellemrajz\u00e1t adja: Pierre Chaunu <em>Felvil\u00e1gosod\u00e1s. Eur\u00f3pa kult\u00fart\u00f6rt\u00e9nete<\/em> c. k\u00f6tete (Bp., 1998.) \u00a0\u2013 sz\u00e1mos rokons\u00e1got mutat a k\u00e9s\u0151bbi fasiszta-n\u00e1ci eszm\u00e9vel (\u00e9ppen progresszivit\u00e1s\u00e1n\u00e1l fogva), \u00e9s pont a jakobinus diktat\u00fara az, amely els\u0151k\u00e9nt l\u00e9p fel annak ig\u00e9ny\u00e9v\u00e9l, hogy \u00e1ttranszform\u00e1lja az embert, \u00e9s megteremtse a \u201eforradalm\u00e1rt\u201d, amik\u00e9nt Hitler a \u201en\u00e1ci\u201d, m\u00edg a kommunizmus \u201ea kommunista embert\u201d k\u00edv\u00e1nja megalkotni. Ugyanakkor Hahner jelzi, hogy hasonl\u00f3 ig\u00e9ny m\u00e1r Cromwelln\u00e9l is felmer\u00fclt (53. o.)<\/p>\n<figure id=\"attachment_8789\" aria-describedby=\"caption-attachment-8789\" style=\"width: 1024px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-8789\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Mussolini_Roma_1922.jpg\" alt=\"\" width=\"1024\" height=\"765\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Mussolini_Roma_1922.jpg 1024w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Mussolini_Roma_1922-300x224.jpg 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Mussolini_Roma_1922-768x573.jpg 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Mussolini_Roma_1922-700x523.jpg 700w\" sizes=\"auto, (max-width: 1024px) 100vw, 1024px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-8789\" class=\"wp-caption-text\">Benito Mussolini feketeingesei k\u00f6r\u00e9ben, R\u00f3m\u00e1ban, 1922-ben. (Wikipedia)<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ez az interpret\u00e1ci\u00f3s keret egy\u00e9bk\u00e9nt a k\u00f6tet sz\u00e1mos elvarratlan sz\u00e1l\u00e1t magyar\u00e1zhatn\u00e1, p\u00e9ld\u00e1ul azt, hogy mi\u00e9rt tanulm\u00e1nyozta Lenin intenz\u00edven a francia forradalom \u00e9s jakobinus puccs t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, mi k\u00f6ze az erk\u00f6lcsnek a terrorhoz (Danton) vagy \u00e9ppen, mi\u00e9rt kellett a jakobinusoknak sz\u00e1mos olyan int\u00e9zked\u00e9st hozni (Isten helyett a legfels\u0151bb l\u00e9ny dics\u0151\u00edt\u00e9se, a napt\u00e1ri nevek megv\u00e1ltoztat\u00e1sa), amilyeneket mutatis mutandis a n\u00e1ci, fasiszta \u00e9s kommunista rendszerek is megtettek, \u00e9s amelyekkel az embereket hagyom\u00e1nyaikt\u00f3l, m\u00faltukt\u00f3l \u00e9s trad\u00edci\u00f3ikt\u00f3l akart\u00e1k elszak\u00edtani. Ugyan\u00edgy izgalmas lett volna a n\u00e1ci \u00e9s a fasiszta (ezt a szerz\u0151 egy c\u00e9lz\u00e1s erej\u00e9ig sejtet\u0151en egyben kezeli, v\u00f6. 245. old.), illetve n\u00e1ci \u00e9s kommunista rendszer \u00e9s eszme kapcsolatainak elemz\u00e9se, er\u0151s\u00edtette volna a k\u00f6tet fejezetei k\u00f6z\u00f6tti koh\u00e9zi\u00f3t, hiszen \u00e9ppen Szt\u00e1lin mondta a Nemzeti Szocialista N\u00e9met Munk\u00e1sp\u00e1rtr\u00f3l (NSDAP), hogy az l\u00e9nyeg\u00e9ben egy \u201eszocialista eretneks\u00e9g\u201d.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ugyanakkor van egy m\u00e1sik elm\u00e9leti keret is, amelybe beilleszthet\u0151 lenne Hahner k\u00f6nyve, amelynek k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9se alapvet\u0151en mor\u00e1lis: <em>\u201eLehet emberibb t\u00e1rsadalmat teremteni embertelen eszk\u00f6z\u00f6kkel?\u201d<\/em> (19. old.) \u00c1tfogalmazva, lehet rapid v\u00e1ltoz\u00e1sokkal \u00e1talak\u00edtani \u00e9s tart\u00f3s v\u00e1ltoz\u00e1sra b\u00edrni hatalmas gazdas\u00e1gi-t\u00e1rsadalmi-politikai rendszereket? A k\u00f6tetben p\u00e1rszor id\u00e9zet konzervat\u00edv (egy\u00e9bk\u00e9nt az angol liber\u00e1lis p\u00e1rt tagja volt!) Edmund Burke, \u00e9s a t\u0151le ered\u0151 brit konzervat\u00edv politikai filoz\u00f3fia szerint nem, mivel csak organikus v\u00e1ltoz\u00e1sok tudnak \u201e\u00e1tgy\u0171r\u0171zni\u201d az eg\u00e9sz t\u00e1rsadalmon. Ez csak az\u00e9rt \u00e9rdekes, mert p\u00e9ld\u00e1ul k\u00f6nny\u0171 meghat\u00e1rozni a francia forradalom kezdet\u00e9t (1789), de a v\u00e9g\u00e9t tal\u00e1n kev\u00e9sb\u00e9. E probl\u00e9m\u00e1t Hahner \u00fagy oldja meg, hogy Nap\u00f3leonig t\u00e1rgyalja a francia forradalmat egy fejezetben, a tov\u00e1bbi esem\u00e9nyeket m\u00e1r m\u00e1s fejezetc\u00edm alatt. M\u00e9g tov\u00e1bb gondolva ezt, a forradalmi eszme \u00e9s a diktat\u00fara az felt\u00e9telezi, hogy lehet fel\u00fclr\u0151l-lefel\u00e9 hat\u00f3 (from top to bottom elj\u00e1r\u00e1s) m\u00f3don v\u00e1ltoz\u00e1sokat induk\u00e1lni, m\u00edg az angolsz\u00e1sz gondolkod\u00e1s az alulr\u00f3l, auton\u00f3m szintekr\u0151l felfel\u00e9 tart\u00f3 kezdem\u00e9nyez\u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben hisz (from bottom to top). \u00c9rdemes lenne e 10 esem\u00e9nyben \u00e9s 13 dikt\u00e1torban e modellt v\u00e9gigk\u00f6vetni. A recenzens meg\u00e9rz\u00e9se szerint z\u00f6m\u00fckre a fel\u00fclr\u0151l-lefel\u00e9 hat\u00f3 modell igaz, \u00e9s annak sikere er\u0151sen k\u00e9tes.<\/p>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p style=\"text-align: justify;\">A bevezet\u00e9st k\u00f6vet\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi tabl\u00f3k (forradalom le\u00edr\u00e1sok) \u00e9s a f\u0151szerepl\u0151ik (dikt\u00e1torok) le\u00edr\u00e1sa t\u00f6m\u00f6r, ergonomikus \u00e9s t\u00e9nyk\u00f6zpont\u00fa. Szakmai t\u00e9ved\u00e9sekt\u0151l mentes, sokkal ink\u00e1bb azon lehet elgondolkodni (\u00e9s a tov\u00e1bbiakban a recenzens ezt teszi), hogy mit lehetne hozz\u00e1tenni (ha kell), azaz a m\u00e1r eml\u00edtett szelekci\u00f3s folyamat hogyan val\u00f3sul meg, illetve mit lehet jobban kidombor\u00edtani, milyen koh\u00e9zi\u00f3 j\u00f6n l\u00e9tre az egyes r\u00e9szek k\u00f6z\u00f6tt? B\u00e1r term\u00e9szetes, hogy egy k\u00f6nyv piaci term\u00e9k is, \u00edgy a terjedelmi korl\u00e1t, nyomdak\u00f6lts\u00e9g, elad\u00e1si \u00e1r befoly\u00e1solja a lehet\u0151s\u00e9geket.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az angol forradalom le\u00edr\u00e1sa logikusan vezet el Cromwell hatalomra l\u00e9p\u00e9s\u00e9ig, \u00e9s a szerz\u0151 meggy\u0151z\u0151en c\u00e1folja, hogy polg\u00e1ri lett volna a forradalom, illetve j\u00f3l illusztr\u00e1lja, hogy a t\u00e1rsadalomnak csak kis h\u00e1nyada vett r\u00e9szt a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00faban, aminek egy\u00e9bir\u00e1nt komoly t\u00f6rt\u00e9neti hagyom\u00e1nyai voltak Angli\u00e1ban, hiszen az eg\u00e9sz 13. sz\u00e1zad b\u00e1r\u00f3i h\u00e1bor\u00fakkal telt. Ugyanakkor k\u00e9t olyan esem\u00e9ny kiss\u00e9 elsikkadt, ami mot\u00edvumszer\u0171en felfedezhet\u0151 a k\u00e9s\u0151bbi forradalmak \u00e9s a diktat\u00far\u00e1k \u00e9letrajz\u00e1ban is. Az egyik a per. I. K\u00e1roly pere (39. old.) sz\u00e1mos tanuls\u00e1ggal szolg\u00e1lhat, tekintve, hogy tal\u00e1n az els\u0151 olyan eur\u00f3pai per, amelyben kir\u00e1lyt \u00edt\u00e9ltek el, tekintetbe v\u00e9ve, hogy kir\u00e1ly felett csak Isten \u00edt\u00e9lkezhetett addig, mivel \u0150 volt a hatalom v\u00e9gs\u0151 forr\u00e1sa. Azonban \u00e9ppen a felvil\u00e1gosod\u00e1s helyezi \u00faj alapra (a n\u00e9p\u00e9re) a hatalom forr\u00e1s\u00e1t, \u00edgy az uralkod\u00f3k is el\u00edt\u00e9lhet\u0151v\u00e9 v\u00e1ltak, tov\u00e1bb\u00e1 a 20. sz\u00e1zadi nagy diktat\u00far\u00e1ban is komoly jelent\u0151s\u00e9get kap a per, mint kirakat, amely az \u00edt\u00e9let \u2013 gyakran csak \u00e1ls\u00e1gos \u00e9s l\u00e1tsz\u00f3lagos \u2013 legitim\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik. B\u00e1r ismerve a szerz\u0151t, v\u00e1rhat\u00f3 t\u0151le a <em>13 kiv\u00e9gzett kir\u00e1ly<\/em> c. \u00fajabb k\u00f6tet! A m\u00e1sik a kir\u00e1lys\u00e1g k\u00e9rd\u00e9se. Tulajdonk\u00e9ppen Caesarig visszamen\u0151leg lehetne p\u00e9ld\u00e1t hozni arra, hogy az er\u0151szakkal hatalomra jutott emberek gyakran v\u00e1lasztott\u00e1k a kir\u00e1lys\u00e1got, mint legitim\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6zt. Caesar meg\u00f6l\u00e9s\u00e9nek egyik felt\u00e9telezett oka, hogy nem \u00e9rte be az \u00f6r\u00f6k\u00f6s dikt\u00e1tor c\u00edmmel, hanem kir\u00e1ly akart lenni. Cromwell b\u00f6lcsen visszautas\u00edtotta ezt (55. old.), de \u00e9rdekes p\u00e9ld\u00e1ul Lenin \u00e9s Szt\u00e1lin viszonya is a c\u00e1rizmushoz, mint legitim\u00e1ci\u00f3s elvhez: nem v\u00e9letlen Simon Sebag Montefiore k\u00f6nyv\u00e9nek c\u00edme sem: <em>Szt\u00e1lin \u2013 A V\u00f6r\u00f6s C\u00e1r udvara<\/em> (Bp., 2009.).<\/p>\n<figure id=\"attachment_8790\" aria-describedby=\"caption-attachment-8790\" style=\"width: 800px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-8790\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Oliver_Cromwell.jpg\" alt=\"\" width=\"800\" height=\"994\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Oliver_Cromwell.jpg 800w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Oliver_Cromwell-241x300.jpg 241w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Oliver_Cromwell-768x954.jpg 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Oliver_Cromwell-563x700.jpg 563w\" sizes=\"auto, (max-width: 800px) 100vw, 800px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-8790\" class=\"wp-caption-text\">Oliver Cromwell. Robert Walker festm\u00e9nye, 1649. (Wikipedia)<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az amerikai forradalomr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 r\u00e9szben Hahner meggy\u0151z\u0151en t\u00e1masztja al\u00e1 azt, hogy itt sem valamif\u00e9le \u00faj\u00edt\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3, az Amerik\u00e1ban \u00e9l\u0151 angol \u00e1llampolg\u00e1rok kor\u00e1bbi jogaikkal szerettek volna \u00e9lni. (67. old.) A f\u00fcggetlens\u00e9gi h\u00e1bor\u00fanak tekintett lexingtoni konfliktus azonban meg\u00e9r p\u00e1r sz\u00f3t. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag a Buckman Tavernb\u0151l (leegyszer\u0171s\u00edtve kocsm\u00e1b\u00f3l) kij\u00f6v\u0151 helyi milicist\u00e1k vezet\u0151je, John Parker kapit\u00e1ny a k\u00f6vetkez\u0151ket mondta: <em>&#8222;Stand your ground; don&#8217;t fire unless fired upon, but if they mean to have a war, let it begin here.&#8221;<\/em> Azut\u00e1n valaki visszal\u0151tt\u2026 Ez a t\u00f6rt\u00e9net t\u00f6bb szempontb\u00f3l is \u00e9rdekes, itt csak \u00e1lljon egy: Hahner a forradalmak le\u00edr\u00e1sakor mindig \u00e1ltal\u00e1nos t\u00e9nyez\u0151kkel indokol, ebbe illeszti bele egy-egy dikt\u00e1tor szem\u00e9ly\u00e9t. Azaz szint\u00e9zisre t\u00f6rekszik a glob\u00e1lis folyamatok \u00e9s a mikro szint, az ember k\u00f6z\u00f6tt. A lexingtoni t\u00f6rt\u00e9netben azonban egy l\u00e1tsz\u00f3lag cseppet sem jelent\u0151s ember \u2013 eredetileg farmer, 1775 szeptember\u00e9ben halt meg tuberkul\u00f3zisban \u2013 kap kiemelt jelent\u0151s\u00e9get (legal\u00e1bbis az ut\u00f3lagos \u00e9rtelmez\u00e9s szerint).<\/p>\n<figure id=\"attachment_8787\" aria-describedby=\"caption-attachment-8787\" style=\"width: 640px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-8787 size-large\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/plakat-700x331.png\" alt=\"\" width=\"640\" height=\"303\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/plakat-700x331.png 700w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/plakat-300x142.png 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/plakat-768x363.png 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/plakat.png 951w\" sizes=\"auto, (max-width: 640px) 100vw, 640px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-8787\" class=\"wp-caption-text\">A k\u00e9p forr\u00e1sa: National Archives 513806<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">A francia forradalom t\u00e1rgyal\u00e1sakor a szerz\u0151 kiszak\u00edtja azt a marxista narrat\u00edv\u00e1b\u00f3l, azaz az oszt\u00e1lyharc, a forradalom dics\u0151s\u00e9ge \u00e9s az elnyom\u00f3 gazdagok \u201eszerelmi h\u00e1romsz\u00f6g\u00e9b\u0151l\u201d. (83. old.) Viszont a t\u00f6rt\u00e9net kikerek\u00edthet\u0151 p\u00e1r ponton. Val\u00f3 igaz, hogy XVI. Lajos el\u0151nytelen k\u00fclsej\u0171 ember volt, \u00e9s az optimizmus l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben kezdte meg uralm\u00e1t (84. old.), azonban t\u00f6bb minden \u201em\u00e9rgezte\u201d e hangulatot. Feles\u00e9ge az osztr\u00e1k sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Marie Antoinette volt, aki nem \u00f6rvendett t\u00fal nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek, r\u00e1ad\u00e1sul 1777-ig nem sz\u00fcletett gyermek\u00fck sem, ami agg\u00f3dalommal \u00e9s n\u00e9mi humorral t\u00f6lt\u00f6tte el P\u00e1rizs lakoss\u00e1g\u00e1t, amelynek term\u00e9ke a \u201eK\u00e9pes vagy nem k\u00e9pes r\u00e1 a kir\u00e1ly?\u201d \u00e9s egy\u00e9b gunyoros hangv\u00e9tel\u0171 pamfletek \u00f6z\u00f6ne. E helyzeten az sem jav\u00edtott, hogy a kir\u00e1ly feles\u00e9ge meg\u00edrta csal\u00e1dj\u00e1nak f\u00e9rje renyhe szexu\u00e1lis szok\u00e1sait (egy\u00e9bir\u00e1nt Lajos mindenben elr\u00e9ved\u0151 t\u00edpus volt, kedvenc foglalatoss\u00e1ga az \u00f3rajav\u00edt\u00e1s volt kis m\u0171hely\u00e9ben), ami a Habsburg-h\u00e1z kiterjedt kapcsolati h\u00e1l\u00f3j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en elterjedt fels\u0151bb k\u00f6r\u00f6kben is. A probl\u00e9ma megold\u00e1sa v\u00e9lhet\u0151leg (t\u00f6bb elm\u00e9let is van) szint\u00e9n Habsburg oldalr\u00f3l j\u00f6tt, mivel (a k\u00e9s\u0151bbi II.) J\u00f3zsef, Marie Antoinette testv\u00e9re megl\u00e1togatta Lajost, \u00e9s a v\u00e9lhet\u0151leg e felvil\u00e1gos\u00edt\u00f3, f\u00e9rfi-a-f\u00e9rfival jelleg\u0171 besz\u00e9lget\u00e9s ut\u00f3hat\u00e1sa lett, hogy az ut\u00f3bbi jelent\u0151sen megv\u00e1ltoztatta hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1t a h\u00e1zas\u00e9lethez, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben megindult a gyermek\u00e1ld\u00e1s. \u00a0A forradalom kit\u00f6r\u00e9s\u00e9ben nemcsak a nagy folyamatok, hanem k\u00e9t igen irrit\u00e1l\u00f3 t\u00e9nyez\u0151 is k\u00f6zrej\u00e1tszott: (1) 1789 nyara igencsak forr\u00f3 volt annak ellen\u00e9re, hogy j\u00e9ges\u0151 verte el a term\u00e9st, \u00edgy a p\u00e1rizsi polg\u00e1rokat megviselte a v\u00edzhord\u00f3k sztr\u00e1jkja, ami miatt az emeleti lak\u00e1sokba nem jutott v\u00edz. (2) Ezt tet\u00e9zte a kir\u00e1lyi csal\u00e1d luxusa, amely j\u00f3, ha a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s 2%-t tette ki, m\u00e9gis sokkal jobban ingerelte az \u00e9hez\u0151 v\u00e1rosi szeg\u00e9nyeket, mint az, hogy a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9st val\u00f3j\u00e1ban a felvett k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6k \u00e9s a h\u00e1bor\u00fas kiad\u00e1sok roppantott\u00e1k meg, \u00e9ppen 1879-re. Ebben a k\u00f6zegben magyar\u00e1zhat\u00f3 a Bastille lerombol\u00e1sa is: itt nem politikai, hanem k\u00f6zt\u00f6rv\u00e9nyes b\u0171n\u00f6z\u0151k voltak, akik k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bben az utca szint alatti cell\u00e1kban voltak tartva, amelyek ablakai az utcai j\u00e1r\u00f3kel\u0151k bok\u00e1j\u00e1nak magass\u00e1g\u00e1ban voltak. Innen gyakorta kiab\u00e1ltak ki olyanokat, hogy \u0151ket k\u00ednozz\u00e1k vagy \u00e9heztetik. Az egyik ilyen ki\u00e1ltoz\u00f3 Sade m\u00e1rki volt (aki teljesen beteg szexu\u00e1lis fant\u00e1ziair\u00f3l h\u00edres, amelyekben a p\u00e9ld\u00e1tlan er\u0151szakot k\u00f6ti \u00f6ssze a szexu\u00e1lis \u00f6r\u00f6mmel, \u00e9s ezt t\u00f6bb k\u00f6tetben publik\u00e1lta is), akit v\u00e9g\u00fcl j\u00falius 4-\u00e9n r\u00e9szben emiatt \u00e1t is sz\u00e1ll\u00edtottak a charentoni elmegy\u00f3gyint\u00e9zetbe. Ez a jelleg\u0171 \u201epropaganda\u201d v\u00e9g\u00fcl t\u00e1ptalajra tal\u00e1lt, \u00e9s a d\u00fch\u00f6dt t\u00f6meg k\u00f6vetelte a foglyok szabadon bocs\u00e1jt\u00e1s\u00e1t j\u00falius 14-\u00e9n. Az embereket megnyugtatni k\u00edv\u00e1n\u00f3 b\u00f6rt\u00f6nigazgat\u00f3t (majd a b\u00f6rt\u00f6nbe hatolva a beosztottiat) a megvadult t\u00f6meg darabokra t\u00e9pte (puszta k\u00e9zzel), majd kiengedte a de Sade-hez hasonl\u00f3 k\u00f6zt\u00f6rv\u00e9nyeseket. A szerz\u0151 ezt r\u00e9szletesen meg\u00edrta <em>A Bastille bev\u00e9tele<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben. Ezen esem\u00e9ny meg\u00edt\u00e9l\u00e9se mai napig annyira nem tisztult le, hogy az Ubisoft c\u00e9g \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes j\u00e1t\u00e9k, az <em>Assassin\u2019s Creed: Unity<\/em>-t \u2013 amelynek t\u00f6rt\u00e9nelmi h\u00e1ttere a francia forradalom, \u00e9s azt az \u00e1ltalam fent eml\u00edtett szellemben \u00e1br\u00e1zolja \u2013 2014-ben a francia szocialist\u00e1k eln\u00f6ke Jean-Luc M\u00e9lenchon forradalom \u00e9s k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g ellenes propagand\u00e1nak min\u0151s\u00edtette. Mindenesetre, ha a Bastille ostroma az egyik legs\u00f6t\u00e9tebb pontja a forradalomnak, akkor a p\u00e1rizsi asszonyok menete (1789. okt\u00f3ber 5.) enn\u00e9l: t\u00f6bb ezer szeg\u00e9ny n\u0151 ment el a kir\u00e1ly\u00e9rt versailles-i vill\u00e1j\u00e1ba \u00e9s k\u00f6rbev\u00e9ve visszak\u00eds\u00e9rt\u00e9k P\u00e1rizsba. E k\u00e9t esem\u00e9ny az\u00e9rt \u00e9rdekes, mert nem puszt\u00e1n Hahner k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t (miszerint mennyiben f\u00fcgg \u00f6ssze a forradalom a diktat\u00far\u00e1val) veti fel, hanem azt is, hogy mennyire lehet tiszta egy forradalom? \u00a0Hahner kiemeli, hogy a forradalom konszolid\u00e1lhatatlan volt (ez\u00e9rt is k\u00e9rd\u00e9ses, hogy mikor is van a v\u00e9ge?), mert vezet\u0151i az \u00e1ltaluk artikul\u00e1lt k\u00f6z\u00e9rdekben hittek. (88. old.) Ez alapvet\u0151en a rousseau-i megfoghatatlan \u00e9s l\u00e1thatatlan k\u00f6z\u00f6s akaratra megy vissza, azonban ezzel az a probl\u00e9ma, hogy teljesen absztrakt. A jakobinusok, de a k\u00e9s\u0151bbi dikt\u00e1torok is, mint Hitler vagy Szt\u00e1lin nem gondolkodtak \u201eegy\u00e9nben\u201d, ez\u00e9rt voltak k\u00e9pesek ideol\u00f3gi\u00e1knak al\u00e1rendelni az embert, \u00e9s ez a szeml\u00e9let j\u00f3l manifeszt\u00e1l\u00f3dik az al\u00e1bbi, Szt\u00e1linnak tulajdon\u00edtott mond\u00e1sban: <em>\u201eEgy embert meg\u00f6lni gyilkoss\u00e1g, egymilli\u00f3t m\u00e1r statisztika.\u201d<\/em> A francia forradalom szempontj\u00e1b\u00f3l ez csak az\u00e9rt \u00e9rdekes, mert a mainstream felvil\u00e1gosult filoz\u00f3fusok (kiv\u00e9ve Montesquieu) egyike sem dolgozott az \u00e1llamigazgat\u00e1sban, nem volt gyakorlati tapasztalatuk, m\u00edg a k\u00f6zismert jakobinus vezet\u0151k mindegyike jog\u00e1sz volt \u2013 nem k\u00edv\u00e1nva megb\u00e1ntani az \u00fcgyv\u00e9deket \u00e9s jog\u00e1szokat \u2013, \u00edgy alapvet\u0151en absztrakci\u00f3kban, kateg\u00f3ri\u00e1kban \u00e9s esetekben gondolkodtak egy\u00e9nek helyett.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az ezt k\u00f6vetkez\u0151 h\u00e1rom fejezet kicsit eklektikusabb, mivel kett\u0151 k\u00f6z\u00fcl\u00fck gy\u0171jt\u0151t\u00e9ma: a latin-amerikai forradalmak \u00e9s a n\u00e9pek tavasza (1848). A harmadikra pedig ma m\u00e1r hajlamosabb az ember azt mondani a francia forradalomhoz vagy a k\u00e9s\u0151bbi tot\u00e1lis diktat\u00far\u00e1khoz viszony\u00edtva, hogy kisebb jelent\u0151s\u00e9g\u0171: a p\u00e1rizsi komm\u00fcn.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ezeket k\u00f6vetik a fajs\u00falyos t\u00e9m\u00e1k, els\u0151k\u00e9nt az orosz forradalom \u00e9s h\u00e1rom kiv\u00e1lasztott szerepl\u0151, Lenin, Trockij \u00e9s Szt\u00e1lin. K\u00f6z\u00fcl\u00fck Lenin kapja a legnegat\u00edvabb \u00e9rt\u00e9kel\u00e9st, ez\u00e1ltal Hahner szak\u00edt azzal a k\u00f6zkelet\u0171 felfog\u00e1ssal, hogy Lenin \u00e9s a kommunizmus j\u00f3, csak Szt\u00e1lin elrontotta. E n\u00e9zet alapjait egy\u00e9bk\u00e9nt Hruscsov tette le az SZKP XX. kongresszus\u00e1n 1956-ban. Ugyanakkor az al\u00e1bbi \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s kicsit ellentmond\u00e1sos:<em>\u201eHa azt tekintj\u00fck sikeres politikusnak, aki jobb \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket teremt embert\u00e1rsainak, akkor Lenin t\u00f6k\u00e9letesen kudarcot vallott. Ha viszont azt, aki minden \u00edg\u00e9ret\u00e9t megszegve \u00e9s milli\u00f3kkal szembeszeg\u00fclve is k\u00e9pes megtartani hatalm\u00e1t, akkor Lenin a XX. sz\u00e1zad legsikeresebb politikusa. Olyan rendszert alap\u00edtott, amely k\u00f6zel hetven \u00e9vvel t\u00fal\u00e9lte. \u0150 volt minden id\u0151k legsikeresebb totalit\u00e1rius dikt\u00e1tora.\u201d<\/em> (218. old.) Haladjunk mondatr\u00f3l mondatra: (1) K\u00e9rd\u00e9ses, hogy mit\u0151l tekinthet\u0151 valaki sikeres politikusnak, de Lenin felismerte, hogy a hadikommunizmus nem fenntarthat\u00f3, ez\u00e9rt vezette be a NEP-et, ami m\u00e9rs\u00e9kelten, de jav\u00edtotta az \u00e9letsz\u00ednvonalat. Ellenben k\u00e9s\u0151bb Szt\u00e1lin ezt is megsz\u00fcntette, illetve \u00e9rintetts\u00e9ge a Holodomorban, amelynek sor\u00e1n 7-10 milli\u00f3 ember halt \u00e9hen Ukrajn\u00e1ban, nem egy\u00e9rtelm\u0171. M\u00e9gis sokak szerint sz\u00e1nd\u00e9kos n\u00e9pirt\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3. Ezeket m\u00e9rlegelve, Szt\u00e1lin messze Lenin alatt teljes\u00edtett. (2) A m\u00e1sodik probl\u00e9ma szint\u00e9n \u00f6sszetett, tekintve, hogy a 100 milli\u00f3s lakoss\u00e1g\u00fa Oroszorsz\u00e1gban mind\u00f6ssze a t\u00e1rsadalom 10%-a volt munk\u00e1s, \u00edgy a marxi elm\u00e9letet csak tart\u00f3s hazugs\u00e1g \u00fatj\u00e1n lehetett megval\u00f3s\u00edtani: munk\u00e1sforradalmat kellett csin\u00e1lni a paraszts\u00e1ggal. Ez nem kiz\u00e1r\u00f3lagosan Lenin \u201e\u00e9rdeme\u201d. (3) Lehet, hogy val\u00f3ban \u0151 volt a \u201elegsikeresebb\u201d totalit\u00e1rius dikt\u00e1tor, itt azonban a szerz\u0151 hirtelen \u2013 minden \u00edg\u00e9rete ellen\u00e9re \u2013 m\u00e9gis megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet totalit\u00e1rius \u00e9s nem totalit\u00e1rius diktat\u00far\u00e1kat, mik\u00f6zben a k\u00f6tet t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9ben nem. E fejezetben Trockij portr\u00e9ja szint\u00e9n meglep\u0151 \u2013 Lenin \u00e9s Szt\u00e1lin k\u00f6z\u00f6tt \u2013, mivel nemhogy dikt\u00e1tor nem volt (legfeljebb kollabor\u00e1ns), de m\u00e9g a rendszer \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1 is avanzs\u00e1lt. A recenzens sz\u00e1m\u00e1ra e r\u00e9sz legk\u00ednz\u00f3bb k\u00e9rd\u00e9se az, hogy tulajdonk\u00e9ppen hogyan ker\u00fclt egy j\u00e9gcs\u00e1k\u00e1ny Mexik\u00f3ba ny\u00e1ron? Szt\u00e1linnal kapcsolatban t\u00f6bb \u00e9rtelmez\u00e9si lehet\u0151s\u00e9g is nyitva maradt, amelyet a recenzens m\u00e1r a szakirodalom kapcs\u00e1n jelzett.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A n\u00e1ci forradalom c. fejezet kezd\u0151 felvet\u00e9se, hogy lehet-e forradalomr\u00f3l besz\u00e9lni, mivel annak elvben halad\u00f3, progressz\u00edv, humanista ir\u00e1nyba kellene hatnia. (243. old.) Sz\u00e1mos megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sb\u0151l elemezve arra jut, hogy lehet, \u00e9s ez a k\u00f6tet egyik legizgalmasabb kalandt\u00fara-r\u00e9sze. Itt azonban \u00e9rdemes megjegyezni, hogy a szerz\u0151 a n\u00e1ci forradalmat csak Hitlerben \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1gban gondolkodva \u00e9rtelmezi, pedig m\u00e1s orsz\u00e1gokban \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul Norv\u00e9gi\u00e1ban a Quisling-korm\u00e1ny \u2013 is \u00e9rdekes lehet\u0151s\u00e9geket tartogat a t\u00e9ma. \u00c9ppen a fent eml\u00edtett Jonah Goldberg veti fel azt, hogy amint lehet besz\u00e9lni marxi, lenini vagy szt\u00e1lini kommunizmusr\u00f3l, \u00fagy lehet Mussolini-f\u00e9le fasizmusr\u00f3l (\u0151 is a n\u00e1cizmus egy \u00e1g\u00e1nak kezeli), hitlerizmusr\u00f3l, illetve egy\u00e9b n\u00e1cizmus-fajt\u00e1kr\u00f3l besz\u00e9lni.<\/p>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p style=\"text-align: justify;\">Az utols\u00f3 k\u00e9t r\u00e9sz K\u00edna \u00e9s benne Mao, illetve Kuba \u00e9s Che Guevara. Mindkett\u0151 t\u00e9nyszer\u0171 \u00e9s \u00e9rdekes \u00f6sszefoglal\u00f3, de felveti a k\u00e9rd\u00e9st, hogy mi\u00e9rt nem kaptak helyet az indok\u00ednai, illetve \u00e9szak-koreai kommunista diktat\u00far\u00e1k, valamint a Che Guevara portr\u00e9 h\u00e1tter\u00e9ben megh\u00faz\u00f3d\u00f3 forradalm\u00e1r, Fidel Castro, aki egy\u00e9bk\u00e9nt szint\u00e9n jogot tanult, a Havannai Egyetemen, \u00e9s tal\u00e1n az egyetlen olyan dikt\u00e1tor-forradalm\u00e1r, aki gazdag sz\u00fcl\u0151kt\u0151l sz\u00e1rmazott\u2026<\/p>\n<figure id=\"attachment_8788\" aria-describedby=\"caption-attachment-8788\" style=\"width: 700px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-8788\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/CheMoszkva.jpg\" alt=\"\" width=\"700\" height=\"770\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/CheMoszkva.jpg 700w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/CheMoszkva-273x300.jpg 273w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/CheMoszkva-636x700.jpg 636w\" sizes=\"auto, (max-width: 700px) 100vw, 700px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-8788\" class=\"wp-caption-text\">Che Guevara Moszkv\u00e1ban (Wikipedia)<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00c9s eljutottunk a hi\u00e1nyz\u00f3 r\u00e9szhez, az ut\u00f3sz\u00f3hoz. Erre az\u00e9rt lett volna sz\u00fcks\u00e9g, mert a szerz\u0151 sokkal ink\u00e1bb cs\u00ednj\u00e1n b\u00e1nik az \u00e9rtelmez\u00e9ssel, elm\u00e9letalkot\u00e1ssal \u00e9s v\u00e9lem\u00e9nyform\u00e1l\u00e1ssal, mint az \u00e1ltala felhaszn\u00e1lt szakirodalom, \u00edgy e r\u00e9sszel tudta volna szorosabb\u00e1 fonni a k\u00f6tet fejezeteit \u00f6sszek\u00f6t\u0151 sz\u00e1lakat. Mint bevezet\u00e9s\u00e9ben \u00edrta, a forradalmakban \u00e9s a diktat\u00far\u00e1kban nem sok k\u00f6z\u00f6s van, mind m\u00e1s, nem lehet modellt alkotni. De tal\u00e1n, ha a minden\u00e1ron mint\u00e1zatokat, \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket, folyamatokat keres\u0151 ember elm\u00e9je nem nyugszik, az\u00e9rt tal\u00e1l fel-felbukkan\u00f3 mot\u00edvumokat, amelyek t\u00f6bb forradalomban \u00e9s diktat\u00far\u00e1ban megjelennek (mint amennyiben nem).<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Mit kap az Olvas\u00f3 Hahner P\u00e9ter k\u00f6tet\u00e9t\u0151l? Mi\u00e9rt jobb 13 dikt\u00e1tor, mint egy? Az\u00e9rt, mert a szerz\u0151 a plutarkhoszi <em>P\u00e1rhuzamos \u00e9letrajzok<\/em> hagyom\u00e1ny\u00e1t k\u00f6vetve \u201ecsak\u201d \u2013 megjegyzend\u0151, hogy rendk\u00edv\u00fcl sz\u00e9les t\u00f6rt\u00e9nelmi ismeretek kellenek m\u00e1r a t\u00e9m\u00e1k helyes kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s a tartalomjegyz\u00e9k \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz is \u2013 egym\u00e1s mell\u00e9 tesz 13 dolgot. Ez m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban t\u00f6bb, mint a r\u00e9szek k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n.\u00a0 Az Olvas\u00f3 teh\u00e1t egy olyan apr\u00f3 mozaikokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 k\u00e9pet l\u00e1t, amely szoros, vonalmentes fot\u00f3v\u00e1 nem \u00e1ll \u00f6ssze. \u00c9ppen ez\u00e9rt a hi\u00e1ny\u00e9rzet: mi\u00e9rt nem \u00edrt Hahner m\u00e9g err\u0151l vagy arr\u00f3l (Quisling, Castro etc.)? De ez nem hiba, ink\u00e1bb a j\u00f3l meg\u00edrt k\u00f6tet okozta tov\u00e1bbgondol\u00e1si v\u00e1gy. Ugyanakkor gyakran nagyon izgalmas, egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00f6ztudott t\u00e9nyeket, r\u00e9szleteket, t\u00f6rt\u00e9neteket \u00e9s elm\u00e9leti \u00e9rtelmez\u00e9si elemeket mutat meg a leg\u00fajabb k\u00fclf\u00f6ldi szakirodalom alapj\u00e1n. Ez\u00e1ltal egy ig\u00e9nyes, szintetiz\u00e1l\u00f3 jelleg\u0171, tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 ismeretterjeszt\u0151 munka, amely er\u0151sebb elm\u00e9leti-tartalmi koh\u00e9zi\u00f3val a legszebb angol hagyom\u00e1nyokkal rendelkez\u0151 szint\u00e9zisteremt\u0151 szakmunk\u00e1kkal is versenyre kelne.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Illik P\u00e9ter (Hahner P\u00e9ter: 13 dikt\u00e1tor. Budapest, Animus Kiad\u00f3. 2017.) Hahner P\u00e9ter k\u00f6tete ig\u00e9nyes pap\u00edron, c\u00e9rnaf\u0171z\u00f6tt gerinccel, kem\u00e9nyfedeles bor\u00edt\u00f3val jelent meg, az ut\u00f3bbin a k\u00f6nyvben t\u00e1rgyalt 13 \u201edikt\u00e1tor\u201d k\u00e9pe szerepel, a h\u00e1tteret st\u00edlszer\u0171en a forradalom \u00e9s v\u00e9r sz\u00edne, a piros domin\u00e1lja. A k\u00f6tet st\u00edlusa ig\u00e9nyes, helyes\u00edr\u00e1sa szint\u00e9n, egyetlen apr\u00f3s\u00e1g maradt benne, az 1653-as d\u00e1tum helyett 1553 szerepel. (52. old.) T\u00f6rdel\u00e9se ugyancsak kellemes olvas\u00e1si \u00e9lm\u00e9nyt biztos\u00edt, egyetlen apr\u00f3 sz\u00e9ps\u00e9ghib\u00e1ja \u2013 amely azonban \u00edzl\u00e9s dolga \u2013, hogy egy n\u00e9ha-n\u00e9ha megjelen\u0151 \u00fajabb h\u00f3bortnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a c\u00edm vagy alc\u00edm alatti els\u0151 bekezd\u00e9s is beljebb&hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":8786,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[197],"tags":[194,948,14,492],"class_list":["post-8785","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kultura","tag-20-szazad","tag-diktator","tag-forradalom","tag-recenzio"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8785","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=8785"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8785\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":8792,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8785\/revisions\/8792"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/8786"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=8785"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=8785"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=8785"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}