{"id":8759,"date":"2018-03-01T14:04:06","date_gmt":"2018-03-01T14:04:06","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=8759"},"modified":"2018-03-23T18:16:26","modified_gmt":"2018-03-23T18:16:26","slug":"a-mai-ember-megjelenese-europaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2018\/03\/01\/a-mai-ember-megjelenese-europaban\/","title":{"rendered":"A mai ember megjelen\u00e9se Eur\u00f3p\u00e1ban"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify;\">Az anat\u00f3miai \u00e9rtelemben vett mai ember (<em>Homo sapiens<\/em>) sikeres elterjed\u00e9s\u00e9hez az is hozz\u00e1j\u00e1rulhatott, hogy k\u00e9pes volt alkalmazkodni a megv\u00e1ltozott \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez, ez\u00e1ltal tov\u00e1bbfejlesztve az eszk\u00f6zk\u00e9sz\u00edt\u0151 k\u00e9szs\u00e9geit. A 150 \u00e9ve, 1868-ban a franciaorsz\u00e1gi Cr\u00f4-Magnonban felt\u00e1rt maradv\u00e1nyok r\u00e9v\u00e9n pedig kicsit k\u00f6zelebbr\u0151l is megismerhett\u00fck \u0151seinket. A <em>Homo sapiens<\/em> megjelen\u00e9s\u00e9nek helysz\u00edne m\u00e9g mindig vita t\u00e1rgya. Az Eti\u00f3pi\u00e1ban (Omo-foly\u00f3, Turkana-t\u00f3), Tanz\u00e1ni\u00e1ban (Laetoli) \u00e9s D\u00e9l-Afrik\u00e1ban (Kelders-barlang, Florisbad) tal\u00e1lt 100-150.000 \u00e9ves emberi kopony\u00e1k, illetve egy\u00e9b leletek \u00e9s az ezeken v\u00e9gzett genetikai vizsg\u00e1latok alapj\u00e1n t\u00f6bben \u00fagy v\u00e9lik, hogy a <em>Homo sapiens<\/em> Afrik\u00e1b\u00f3l ered. Afrik\u00e1n k\u00edv\u00fcl Izraelben (Qafzeh \u00e9s Skhul barlangok) tal\u00e1ltak hasonl\u00f3 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 emberi maradv\u00e1nyokat, amik kb. 90-100.000 \u00e9vesek lehetnek, \u00e9s ezek lehetnek a Homo sapiens Afrik\u00e1n k\u00edv\u00fcli el\u0151fordul\u00e1s\u00e1nak els\u0151 bizony\u00edt\u00e9kai. Mind Afrik\u00e1ban, mind Izraelben archaikus k\u0151eszk\u00f6z\u00f6ket is tal\u00e1ltak az emberi maradv\u00e1nyok mellett.<\/p>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p><!--more--><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A mai ember val\u00f3sz\u00edn\u0171leg 50-60 000 \u00e9vvel ezel\u0151tt jelent meg Eur\u00e1zsia ter\u00fclet\u00e9n. Paleoantropol\u00f3gusok szerint ez a terjeszked\u00e9s egybeesett a nyelv \u00e9s a modern technol\u00f3giai elj\u00e1r\u00e1sok kifejleszt\u00e9s\u00e9nek id\u0151szak\u00e1val. Azonban ennek id\u0151pontj\u00e1t \u00e9s lefoly\u00e1s\u00e1nak hossz\u00e1t illet\u0151en m\u00e9g mindig nincs egyet\u00e9rt\u00e9s. Egyesek szerint a v\u00e1ltoz\u00e1s 100.000 \u00e9vvel ezel\u0151tt kezd\u0151d\u00f6tt \u00e9s fokozatosan zajlott le, m\u00e1sok szerint k\u00e9s\u0151bb kezd\u0151d\u00f6tt \u00e9s hirtelen ment v\u00e9gbe. Ezek az emberek feltehet\u0151en m\u00e1r haszn\u00e1ltak valamilyen nyelvet.<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><span style=\"color: #800000;\"><em>\u201eA maradv\u00e1nyok anat\u00f3miai vizsg\u00e1lata nem bizony\u00edtja k\u00e9ts\u00e9get kiz\u00e1r\u00f3an a nyelvhaszn\u00e1latot \u2013 nem is veti el ugyan \u2013, ink\u00e1bb a d\u00edsz\u00edt\u00e9sek, v\u00e9setek, szobrok \u00e9s m\u00e1s szimbolikus jelent\u0151s\u00e9g\u0171 t\u00e1rgyak\u201d<\/em>,<a href=\"#_ftn1\" name=\"_ftnref1\">[1]<\/a> <\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en teh\u00e1t a fejlett eszk\u00f6zk\u00e9sz\u00edt\u0151 technik\u00e1k megl\u00e9t\u00e9re alapozz\u00e1k. Ahogy az is vitatott, hogy az izraeli maradv\u00e1nyok mellett tal\u00e1lt t\u00e1rgyak ritu\u00e1lis s\u00edrmell\u00e9kletk\u00e9nt ker\u00fclhettek az elhunyt mell\u00e9. A kenyai Enkapune Ya Mut\u00f3b\u00f3l el\u0151ker\u00fclt 46.000 \u00e9ves, strucctoj\u00e1sh\u00e9jb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt f\u00fcz\u00e9r viszont ezt a c\u00e9lt szolg\u00e1lhatta.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Mindenesetre ebben az id\u0151szakban a mai ember nagyj\u00e1b\u00f3l teljesen lev\u00e1ltotta az archaikus ember eur\u00e1zsiai popul\u00e1ci\u00f3it, s\u0151t Ausztr\u00e1li\u00e1ba is eljutott 35.000 \u00e9vvel ezel\u0151tt. Eur\u00e1zsia \u00e9szaki ter\u00fcletein feltehet\u0151en 40.000 \u00e9vvel ezel\u0151tt jelent meg, ezt Bulg\u00e1ri\u00e1ban (Bacho Kiro) \u00e9s Oroszorsz\u00e1gban (Kosztyenki) tal\u00e1lt leletek bizony\u00edtj\u00e1k. A csontv\u00e1zak alapj\u00e1n m\u00e9g a tr\u00f3pusi \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez igazod\u00f3 tulajdons\u00e1gokat lehet rajtuk kimutatni, azonban az egyre fejlettebb eszk\u00f6zhaszn\u00e1lat seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ezek az emberek m\u00e1r k\u00e9pesek voltak alkalmazkodni az \u00e9szaki f\u00e9ltek\u00e9n uralkod\u00f3, hidegebb \u00e9ghajlati k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez: mesters\u00e9ges lak\u00f3helyeket \u00e9p\u00edtettek, csontt\u0171vel ruh\u00e1t varrtak. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg innen terjeszkedtek nyugat fel\u00e9, majd 30.000 \u00e9vvel ezel\u0151ttig szinte teljesen kiszor\u00edtott\u00e1k az itt \u00e9l\u0151 neanderv\u00f6lgyieket. Azt m\u00e9g mindig nem tudni hogyan t\u00f6rt\u00e9nt mindez. Ami biztos, hogy a r\u00e9g\u00e9szek eddig nem tal\u00e1ltak modern emberhez kapcsolhat\u00f3 nyomokat neanderv\u00f6lgyi r\u00e9tegek alatt. Eur\u00f3pa nyugati r\u00e9sz\u00e9n Ausztri\u00e1ban (Willendorf), N\u00e9metorsz\u00e1gban (Vogelherd), Angli\u00e1ban (Paviland) \u00e9s Franciaorsz\u00e1gban (Cr\u00f4-Magnon) bukkantak r\u00e1 a mai ember maradv\u00e1nyaira.<\/p>\n<figure id=\"attachment_8761\" aria-describedby=\"caption-attachment-8761\" style=\"width: 640px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-8761 size-large\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Eyzies-Cro-Magnon-2-700x471.jpg\" alt=\"\" width=\"640\" height=\"431\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Eyzies-Cro-Magnon-2-700x471.jpg 700w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Eyzies-Cro-Magnon-2-300x202.jpg 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Eyzies-Cro-Magnon-2-768x517.jpg 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Eyzies-Cro-Magnon-2.jpg 1000w\" sizes=\"auto, (max-width: 640px) 100vw, 640px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-8761\" class=\"wp-caption-text\">A cr\u00f4-magnoni sziklamened\u00e9k (<a href=\"https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Eyzies-Cro-Magnon-2.jpg\"><span style=\"color: #800000;\">Wikimedia Commons<\/span><\/a>)<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">A franciaorsz\u00e1gi sziklam\u00e9lyed\u00e9sben fekv\u0151 leleteket 1868 m\u00e1rcius\u00e1ban, egy \u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9s sor\u00e1n fedezt\u00e9k fel Les Eyzies falu k\u00f6zel\u00e9ben, majd Louis Lartet t\u00e1rta fel a k\u0151mened\u00e9ket, Henry Christy t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val. Az ott tal\u00e1lt emberi csontokr\u00f3l meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy az itteni t\u00edpusp\u00e9ld\u00e1nyok (Cr\u00f4 Magnon 1) a <em>Homo sapiens<\/em> egy korai, fels\u0151 paleolitikum idej\u00e9n \u00e9lt maradv\u00e1nyai, illetve hogy nem azonosak az ekkoriban Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9l\u0151 <em>Homo sapiens neanderthalensis<\/em> fajjal. A barlangban n\u00e9gy feln\u0151tt \u00e9s egy kisgyermek csontv\u00e1z\u00e1t valamint egy\u00e9b csontt\u00f6red\u00e9keket tal\u00e1ltak. Az emberi maradv\u00e1nyokon, \u00e9s a mellett\u00fck tal\u00e1lt \u00e1llati csontokon v\u00e9gzett vizsg\u00e1latok alapj\u00e1n a leletek kb. 30-32.000 \u00e9vesek lehetnek. Egy\u00e9bir\u00e1nt manaps\u00e1g m\u00e1r ritk\u00e1n haszn\u00e1lj\u00e1k a cr\u00f4-magnoni ember elnevez\u00e9st, mivel a felfedez\u00e9se \u00f3ta meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy nem egy k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 <em>Homo sapiens<\/em> fajr\u00f3l van sz\u00f3, ez\u00e9rt a kutat\u00f3k ink\u00e1bb m\u00e1r anat\u00f3miailag modern embernek (AMH) vagy korai modern embernek (EMH) nevezik a fels\u0151 paleolitikum idej\u00e9n \u00e9lt \u0151seinket.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A m\u00e9szk\u0151be v\u00e1jt mened\u00e9kben az emberi csontok mellett tal\u00e1lt kagyl\u00f3k \u00e9s \u00e1llati eredet\u0171 fogak (amelyek megmunk\u00e1lts\u00e1ga tal\u00e1n arra utal, hogy cs\u00fcng\u0151- vagy nyakl\u00e1ncd\u00edszk\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k \u0151ket) alapj\u00e1n ezeket az embereket sz\u00e1nd\u00e9kosan, temetkez\u00e9si ritu\u00e1l\u00e9val k\u00eds\u00e9rve helyezt\u00e9k el ezen a helyen. Hasonl\u00f3 ritu\u00e1lis temetkez\u00e9s lehetett a Lagar Velho-i mened\u00e9khelyen (Portug\u00e1lia) tal\u00e1lt kb. 24.000 \u00e9vvel ezel\u0151tt \u00e9lt kisgyermek\u00e9 is, akinek a test\u00e9t v\u00f6r\u00f6s okkerrel fedt\u00e9k be a temet\u00e9s el\u0151tt. M\u00e1s temetkez\u00e9sekn\u00e9l egyszer\u0171en csak a s\u00edrba sz\u00f3rt\u00e1k az okkerport. A ritu\u00e1lis gy\u00e1szszertart\u00e1s sor\u00e1n az elhunytakat v\u00e1ltozatos testhelyzetekben temett\u00e9k el, gyakran kisebb t\u00e1rgyakkal egy\u00fctt.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A korai modern emberek k\u00fcls\u0151re nem sokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztek a mai modern embert\u0151l. Kiss\u00e9 robosztusabbak, magasak voltak, er\u0151s v\u00e9gtagokkal \u00e9s sz\u00e9les arccal. Cr\u00f4-Magnon 1-nek (50 \u00e9vesn\u00e9l fiatalabb f\u00e9rfi) magas, kerek kopony\u00e1ja \u00e9s szinte f\u00fcgg\u0151leges homloka volt.<\/p>\n<figure id=\"attachment_8762\" aria-describedby=\"caption-attachment-8762\" style=\"width: 835px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-8762 size-full\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/sapiens_Cromagon_HOP_3qtr_rt_sq.jpg\" alt=\"\" width=\"835\" height=\"641\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/sapiens_Cromagon_HOP_3qtr_rt_sq.jpg 835w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/sapiens_Cromagon_HOP_3qtr_rt_sq-300x230.jpg 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/sapiens_Cromagon_HOP_3qtr_rt_sq-768x590.jpg 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/sapiens_Cromagon_HOP_3qtr_rt_sq-700x537.jpg 700w\" sizes=\"auto, (max-width: 835px) 100vw, 835px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-8762\" class=\"wp-caption-text\">Cr\u00f4-magnoni f\u00e9rfi kopony\u00e1ja (<a href=\"http:\/\/humanorigins.si.edu\/evidence\/human-fossils\/fossils\/cro-magnon-1\"><span style=\"color: #800000;\">humanorigins.si<\/span><\/a>)<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az itt felt\u00e1rt maradv\u00e1nyok alapj\u00e1n tov\u00e1bb\u00e1 az is meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy az ekkoriban \u00e9lt emberek nagy fizikai terhel\u00e9snek voltak kit\u00e9ve. Az egyik f\u00e9rfin\u00e9l gomb\u00e1s fert\u0151z\u00e9s, t\u00f6bbekn\u00e9l a nyaki csigoly\u00e1k deform\u00e1l\u00f3d\u00e1sa mutathat\u00f3 ki, ami traum\u00e1s s\u00e9r\u00fcl\u00e9sre utal, a feln\u0151tt n\u0151 kopony\u00e1j\u00e1n pedig egy r\u00e9gebben keletkezett, de begy\u00f3gyult t\u00f6r\u00e9s l\u00e1that\u00f3. A t\u00e9ny, hogy ezek az emberek ilyen s\u00falyos s\u00e9r\u00fcl\u00e9seket is t\u00fal\u00e9ltek, arra enged k\u00f6vetkeztetni, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjai \u00e1polt\u00e1k egym\u00e1st \u00e9s odafigyeltek egym\u00e1sra.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00c9szak-Eur\u00e1zsi\u00e1ban a lel\u0151helyek alapj\u00e1n a mai ember m\u0171v\u00e9szi tev\u00e9kenys\u00e9geket is folytatott, illetve ritu\u00e1lis temetkez\u00e9ssel vettek b\u00facs\u00fat az elhunytakt\u00f3l. A r\u00e9g\u00e9szek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00a0eur\u00f3pai lel\u0151helyekr\u0151l elnevezett aurignaci, solutr\u00e9i, gravetti \u00e9s magdal\u00e9ni kult\u00far\u00e1val azonos\u00edtj\u00e1k a fels\u0151 paleolitikum idej\u00e9n \u00e9lt korai modern ember kult\u00far\u00e1j\u00e1t Eur\u00f3p\u00e1ban. Ezek tipikus p\u00e9ld\u00e1i a V\u00e9nusz-szobrok, illetve a f\u0151leg Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban tal\u00e1lt barlangrajzok.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A val\u00f3sz\u00edn\u0171leg term\u00e9kenys\u00e9gi c\u00e9lb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett n\u0151i szobrok k\u00e9t legjellemz\u0151bb tulajdons\u00e1ga az arc kidolgoz\u00e1s\u00e1nak hi\u00e1nya \u00e9s a g\u00f6mb\u00f6lyded testalkat. Ugyanakkor el\u0151fordulnak annyira absztrakt megform\u00e1l\u00e1sok, hogy n\u00e9ha azt is neh\u00e9z meg\u00e1llap\u00edtani, hogy embert \u00e1br\u00e1zol egy\u00e1ltal\u00e1n. A n\u0151i figur\u00e1k n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t mutatja, hogy Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1t\u00f3l Szib\u00e9ri\u00e1ig el\u0151fordulnak ilyen leletek, viszont nyugatr\u00f3l kelet fel\u00e9 haladva \u00e9szrevehet\u0151, hogy a figur\u00e1k egyre stiliz\u00e1ltabbak. H\u00edres szobrok p\u00e9ld\u00e1ul a Willendorfi V\u00e9nusz (Ausztria), a Doln\u00ed V\u011bstonice-i V\u00e9nusz (Csehorsz\u00e1g), de ugyanebb\u0151l a r\u00e9gi\u00f3b\u00f3l ker\u00fclt el\u0151 egy mamutagyarb\u00f3l faragott, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg n\u0151t \u00e1br\u00e1zol\u00f3, er\u0151sen stiliz\u00e1lt szobrocska.<\/p>\n<div id='gallery-1' class='gallery galleryid-8759 gallery-columns-2 gallery-size-medium'><figure class='gallery-item'>\n\t\t\t<div class='gallery-icon portrait'>\n\t\t\t\t<a href='https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2018\/03\/01\/a-mai-ember-megjelenese-europaban\/vestonicka_venuse_edit\/'><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"154\" height=\"300\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Vestonicka_venuse_edit-154x300.jpg\" class=\"attachment-medium size-medium\" alt=\"\" aria-describedby=\"gallery-1-8944\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Vestonicka_venuse_edit-154x300.jpg 154w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Vestonicka_venuse_edit-768x1500.jpg 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Vestonicka_venuse_edit-358x700.jpg 358w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Vestonicka_venuse_edit.jpg 524w\" sizes=\"auto, (max-width: 154px) 100vw, 154px\" \/><\/a>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<figcaption class='wp-caption-text gallery-caption' id='gallery-1-8944'>\n\t\t\t\t[1] Doln\u00ed V\u011bstonice-i V\u00e9nusz\n\t\t\t\t<\/figcaption><\/figure><figure class='gallery-item'>\n\t\t\t<div class='gallery-icon portrait'>\n\t\t\t\t<a href='https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2018\/03\/01\/a-mai-ember-megjelenese-europaban\/rod-with-breasts-mammoth-ivory-85centimeters-dolni-vestonice-czech-republic\/'><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"169\" height=\"300\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Rod-with-breasts-mammoth-ivory-85centimeters-Dolni-Vestonice-Czech-Republic-169x300.jpg\" class=\"attachment-medium size-medium\" alt=\"\" aria-describedby=\"gallery-1-8945\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Rod-with-breasts-mammoth-ivory-85centimeters-Dolni-Vestonice-Czech-Republic-169x300.jpg 169w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/Rod-with-breasts-mammoth-ivory-85centimeters-Dolni-Vestonice-Czech-Republic.jpg 380w\" sizes=\"auto, (max-width: 169px) 100vw, 169px\" \/><\/a>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<figcaption class='wp-caption-text gallery-caption' id='gallery-1-8945'>\n\t\t\t\t[2] Doln\u00ed V\u011bstonice-i V\u00e9nusz\n\t\t\t\t<\/figcaption><\/figure>\n\t\t<\/div>\n\n<p><a href=\"https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Vestonicka_venuse_edit.jpg#mw-jump-to-license\">[1]<\/a>\u00a0<a href=\"https:\/\/www.researchgate.net\/figure\/Rod-with-breasts-mammoth-ivory-85centimeters-Dolni-Vestonice-Czech-Republic_fig5_265090963\">[2]<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Term\u00e9szetesen m\u00e1s szobrocsk\u00e1kat is k\u00e9sz\u00edtettek, kisebb, az aurignaci kult\u00far\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, mamutagyarb\u00f3l faragott \u00e1llatalakokat tal\u00e1ltak p\u00e9ld\u00e1ul N\u00e9metorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n egy depozitban (Vogelherd).<\/p>\n<div id='gallery-2' class='gallery galleryid-8759 gallery-columns-2 gallery-size-medium'><figure class='gallery-item'>\n\t\t\t<div class='gallery-icon landscape'>\n\t\t\t\t<a href='https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2018\/03\/01\/a-mai-ember-megjelenese-europaban\/800px-mut-9846\/'><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"300\" height=\"206\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/800px-MUT-9846-300x206.jpg\" class=\"attachment-medium size-medium\" alt=\"\" aria-describedby=\"gallery-2-8946\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/800px-MUT-9846-300x206.jpg 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/800px-MUT-9846-768x528.jpg 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/800px-MUT-9846-700x481.jpg 700w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/800px-MUT-9846.jpg 799w\" sizes=\"auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px\" \/><\/a>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<figcaption class='wp-caption-text gallery-caption' id='gallery-2-8946'>\n\t\t\t\t[1 ] Vogelherdi l\u00f3szobrocska\n\t\t\t\t<\/figcaption><\/figure><figure class='gallery-item'>\n\t\t\t<div class='gallery-icon landscape'>\n\t\t\t\t<a href='https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2018\/03\/01\/a-mai-ember-megjelenese-europaban\/800px-vogelherd_mammut_2006\/'><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"300\" height=\"200\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/800px-Vogelherd_Mammut_2006-300x200.jpg\" class=\"attachment-medium size-medium\" alt=\"\" aria-describedby=\"gallery-2-8947\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/800px-Vogelherd_Mammut_2006-300x200.jpg 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/800px-Vogelherd_Mammut_2006-768x512.jpg 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/800px-Vogelherd_Mammut_2006-700x466.jpg 700w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/800px-Vogelherd_Mammut_2006.jpg 800w\" sizes=\"auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px\" \/><\/a>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<figcaption class='wp-caption-text gallery-caption' id='gallery-2-8947'>\n\t\t\t\t[2] Vogelherdi mamutszobrocska\n\t\t\t\t<\/figcaption><\/figure>\n\t\t<\/div>\n\n<p><a href=\"https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:MUT-9846.jpg\">[1]<\/a>\u00a0<a href=\"https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Vogelherd_Mammut_2006.jpg\">[2]<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A barlangrajzok fest\u00e9s\u00e9hez vas-oxidot, v\u00f6r\u00f6s \u00e9s s\u00e1rga okkert, a fekete sz\u00ednhez mang\u00e1nt vagy m\u00e9g val\u00f3sz\u00edn\u0171bb, hogy faszenet haszn\u00e1ltak. Ezeket vagy \u00f6nmagukban haszn\u00e1lt\u00e1k kr\u00e9tak\u00e9nt, vagy el\u0151fordult, hogy v\u00edzzel, esetleg \u00e1llati zsirad\u00e9kkal kevert\u00e9k be \u0151ket. A XX. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben a barlangrajzok tekintet\u00e9ben a r\u00e9g\u00e9sz Henri Breuil n\u00e9gy fejl\u0151d\u00e9si szintet k\u00fcl\u00f6n\u00edtett el, b\u00e1r manaps\u00e1g m\u00e1r megk\u00e9rd\u0151jelezik ezek k\u00fcl\u00f6nv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t, a munkafolyamatot illet\u0151en ink\u00e1bb k\u00e9t szakaszra osztj\u00e1k: aurignaci-p\u00e9rigordi \u00e9s solutr\u00e9i-magdal\u00e9ni. Az els\u0151 szakaszra a csak ujjal festett rajzok jellemz\u0151ek, b\u00e1r egyes helyeken m\u00e1r megjelenik a vonalak bekarcol\u00e1sa is. Emellett a korai munk\u00e1k jellegzetess\u00e9ge a kevert perspekt\u00edva, amikor az \u00e1llatokat \u2013 \u00e1ltal\u00e1ban feln\u0151tt egyedeket \u2013 teljesen profilb\u00f3l \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k, viszont egyes r\u00e9szeit, mint p\u00e9ld\u00e1ul a szarvait vagy a pat\u00e1it \u00fagy, mintha szemb\u0151l l\u00e1tn\u00e1nk. Ugyanakkor mindegyik korszakra jellemz\u0151, hogy<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><span style=\"color: #800000;\"><em>\u201ckev\u00e9s a jelenet, \u00e9s nincs semmi h\u00e1tt\u00e9r, sem n\u00f6v\u00e9nyzet k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck. \u00c1ltal\u00e1ban az alapvonal is hi\u00e1nyzik. A barlang fal\u00e1nak reped\u00e9seit, m\u00e9lyed\u00e9seit \u00e9s domborulatait gyakran ig\u00e9nyes \u00e9s kifinomult munk\u00e1val dolgozt\u00e1k bele az \u00e1br\u00e1kba.\u201d<\/em><a href=\"#_ftn1\" name=\"_ftnref1\">[2]<\/a> <\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">Tov\u00e1bb\u00e1 csak n\u00e9h\u00e1ny helyen fordulnak el\u0151 (eddig Franciaorsz\u00e1gban \u00e9s D\u00e9l-Spanyolorsz\u00e1gban), de k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl az aurignaci kult\u00far\u00e1ra jellemz\u0151ek a k\u00e9zrajzok is. Vagy a fest\u00e9kes tenyer\u00fcket nyomt\u00e1k a barlang fal\u00e1ra, vagy a tenyer\u00fcket a falon tartva f\u00fajt\u00e1k, illetve sz\u00f3rt\u00e1k k\u00f6rbe. \u00c9rdekes megfigyel\u00e9s, hogy a negat\u00edv k\u00e9zlenyomatokhoz a bal kezet, a pozit\u00edv lenyomatokhoz a jobb kezet haszn\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A m\u00e1sodik szakasz kezdet\u00e9t neh\u00e9z meg\u00e1llap\u00edtani. Amik val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e1r a solutr\u00e9i kult\u00fara term\u00e9kei, azok a Le Roc de Sern\u00e9l (Franciaorsz\u00e1g) tal\u00e1lt m\u00e9szk\u0151fr\u00edz rajzai. B\u00e1r ezek annyira nem sz\u00e1m\u00edtanak barlangrajznak, mert s\u00falyos k\u0151t\u00f6mb\u00f6k ugyan, de hordozhat\u00f3ak. Illetve val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a lascaux-i barlang (Franciaorsz\u00e1g) egyes \u00e1br\u00e1i is ehhez a korszakhoz tartozhatnak.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A barlangrajzokkal kapcsolatban k\u00e9t dolog szorul magyar\u00e1zatra, hogy mi\u00e9rt festett\u00e9k ezeket a k\u00e9peket, illetve mi\u00e9rt fordulnak el\u0151 a barlangok h\u00e1ts\u00f3, nehezen megk\u00f6zel\u00edthet\u0151, teh\u00e1t a legt\u00f6bb ember sz\u00e1m\u00e1ra kev\u00e9sb\u00e9 l\u00e1that\u00f3 r\u00e9szein is. Viszont el\u00e9g keveset tudunk a m\u0171v\u00e9szet ezen \u00e1g\u00e1nak val\u00f3di jelent\u00e9s\u00e9r\u0151l. John Waechter szerint a l\u2019art pour l\u2019art t\u00fal egy\u00e9rtelm\u0171 magyar\u00e1zat, ez viszont nem indokoln\u00e1 a barlangrajzok nagy r\u00e9sz\u00e9t, maximum a szem\u00e9lyes t\u00e1rgyak d\u00edsz\u00edt\u00e9seit. A rajzok elhelyezked\u00e9s\u00e9t illet\u0151en a kutat\u00f3k t\u00f6bb lehets\u00e9ges magyar\u00e1zatot is tal\u00e1ltak. Az egyik indokl\u00e1s szerint a totemizmushoz lehet k\u00f6ze. Eszerint egyes emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek egy t\u00e1rggyal, \u00e1ltal\u00e1ban \u00e1llattal vagy n\u00f6v\u00e9nnyel azonos\u00edtj\u00e1k magukat, amihez k\u00fcl\u00f6nleges kapcsolat f\u0171zi \u0151ket. Ez legal\u00e1bb n\u00e9h\u00e1ny esetben megmagyar\u00e1zn\u00e1 egyes \u00e1llatok rajzait, amik \u00edgy egy totemikus ritu\u00e1l\u00e9 keret\u00e9ben ker\u00fcltek a falra. Egy m\u00e1sik, val\u00f3sz\u00edn\u0171bb magyar\u00e1zat szerint \u201cmegid\u00e9z\u0151\u201d m\u00e1gia lehetett, amely \u00e1ltal a vad\u00e1sz hatalmat szerzett az \u00e1llat felett azzal, hogy lerajzolta azt a vad\u00e1szatot megel\u0151z\u0151en. Ez a vad\u00e1szatot seg\u00edt\u0151 var\u00e1zslat ak\u00e1r indokolhatn\u00e1 is azt a rengeteg rajzot, amin az \u00e1llatokat megsebezve vagy oldalukb\u00f3l kil\u00f3g\u00f3 l\u00e1ndzs\u00e1val \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k. Egy \u00e1tfog\u00f3 vizsg\u00e1lat pedig sor\u00e1n meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy bizonyos \u00e1llatok mindig a barlang fal\u00e1nak egy bizonyos pontj\u00e1n kapnak helyet. A b\u00f6l\u00e9nyeket, lovakat \u00e9s mamutokat t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt a f\u0151 termek k\u00f6zponti hely\u00e9n \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k, a medv\u00e9ket \u00e9s oroszl\u00e1nokat enn\u00e9l kiss\u00e9 h\u00e1tr\u00e9bb, a szarvasokat pedig oldalt, a f\u00e9lrees\u0151bb falr\u00e9szeken. Azonban ez is csak bizonytalan k\u00f6vetkeztet\u00e9s, \u00e9s a felt\u00e1rt barlangrajzok becs\u00fclt kora miatt ink\u00e1bb csak a k\u00e9s\u0151bbi id\u0151szakokra vonatkoztathat\u00f3, mindenesetre fellelhet\u0151 valamilyen rendszer a korai modern emberek barlangdekor\u00e1ci\u00f3ival kapcsolatban.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><div class='code-block code-block-3' style='margin: 8px auto; text-align: center; display: block; clear: both;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- baszad\u00e9k -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:inline-block;width:336px;height:280px\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"7992097991\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n<\/p>\n<hr \/>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref1\" name=\"_ftn1\">[1]<\/a> Hoffecker, John: A mai ember t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa. In: Bahn, Paul G. (szerk.): A r\u00e9g\u00e9szet vil\u00e1gatlasza. Kossuth Kiad\u00f3, Budapest, 2002, 28.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref1\" name=\"_ftn1\">[2]<\/a> Bahn, Paul G.: A j\u00e9gkorszak m\u0171v\u00e9szete. In: Bahn, Paul G. (szerk.): A r\u00e9g\u00e9szet vil\u00e1gatlasza. Kossuth Kiad\u00f3, Budapest, 2002, 33.<\/p>\n<p><strong>Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"http:\/\/humanorigins.si.edu\/evidence\/human-fossils\/fossils\/cro-magnon-1\"><span style=\"color: #800000;\">What does it mean to be human?<\/span><\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"https:\/\/www.thoughtco.com\/we-dont-call-them-cro-magnon-170738\"><span style=\"color: #800000;\">Why don\u2019t we call them Cro-Magnon anymore?<\/span><\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Bahn, Paul G.: A j\u00e9gkorszak m\u0171v\u00e9szete. In: Bahn, Paul G. (szerk.): A r\u00e9g\u00e9szet vil\u00e1gatlasza. Kossuth Kiad\u00f3, Budapest, 2002.\u00a032\u201333.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Hoffecker, John: A mai ember t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa. In: Bahn, Paul G. (szerk.): A r\u00e9g\u00e9szet vil\u00e1gatlasza. Kossuth Kiad\u00f3, Budapest, 2002.\u00a028\u201329.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Waechter, John: Man before History. Peter Bedrick Books, New York, 1990.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A nyit\u00f3k\u00e9pen <a href=\"https:\/\/arthistory909.files.wordpress.com\/2016\/05\/2-lascaux-cave-drawing-143bbe7dd5476229878.jpg\"><span style=\"color: #800000;\">egy Lascaux-i barlangrajz<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az anat\u00f3miai \u00e9rtelemben vett mai ember (Homo sapiens) sikeres elterjed\u00e9s\u00e9hez az is hozz\u00e1j\u00e1rulhatott, hogy k\u00e9pes volt alkalmazkodni a megv\u00e1ltozott \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez, ez\u00e1ltal tov\u00e1bbfejlesztve az eszk\u00f6zk\u00e9sz\u00edt\u0151 k\u00e9szs\u00e9geit. A 150 \u00e9ve, 1868-ban a franciaorsz\u00e1gi Cr\u00f4-Magnonban felt\u00e1rt maradv\u00e1nyok r\u00e9v\u00e9n pedig kicsit k\u00f6zelebbr\u0151l is megismerhett\u00fck \u0151seinket. A Homo sapiens megjelen\u00e9s\u00e9nek helysz\u00edne m\u00e9g mindig vita t\u00e1rgya. Az Eti\u00f3pi\u00e1ban (Omo-foly\u00f3, Turkana-t\u00f3), Tanz\u00e1ni\u00e1ban (Laetoli) \u00e9s D\u00e9l-Afrik\u00e1ban (Kelders-barlang, Florisbad) tal\u00e1lt 100-150.000 \u00e9ves emberi kopony\u00e1k, illetve egy\u00e9b leletek \u00e9s az ezeken v\u00e9gzett genetikai vizsg\u00e1latok alapj\u00e1n t\u00f6bben \u00fagy v\u00e9lik, hogy a Homo sapiens Afrik\u00e1b\u00f3l ered. Afrik\u00e1n k\u00edv\u00fcl Izraelben (Qafzeh \u00e9s Skhul&hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":29,"featured_media":8760,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[1,943],"tags":[945,958,944],"class_list":["post-8759","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egyeb","category-oskor","tag-cro-magnon","tag-homo-sapiens","tag-oskor"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8759","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/29"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=8759"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8759\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":8957,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8759\/revisions\/8957"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/8760"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=8759"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=8759"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=8759"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}