{"id":8092,"date":"2018-02-04T18:11:11","date_gmt":"2018-02-04T18:11:11","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=8092"},"modified":"2021-10-12T06:46:52","modified_gmt":"2021-10-12T06:46:52","slug":"stromfeld_aurel_a_jos","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2018\/02\/04\/stromfeld_aurel_a_jos\/","title":{"rendered":"Stromfeld Aur\u00e9l, a j\u00f3s"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify;\">Stromfeld Aur\u00e9l (1878-1927) neve sokak sz\u00e1m\u00e1ra ismer\u0151s lehet, ami nem csoda, hiszen a Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g ha nem is hivatalos, de egy ideig t\u00e9nyleges katonai vezet\u0151jek\u00e9nt komoly sikereket \u00e9rt el az \u00e9szaki hadj\u00e1rat sor\u00e1n, 1919 tavasz\u00e1n, \u00e9s a folytat\u00e1s nem igaz\u00e1n rajta m\u00falott. A szeg\u00e9ny k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00fcl \u00e9rkezett vez\u00e9rkari ezredes mindig is nyitott volt a szoci\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1kra, ami v\u00e9g\u00fcl a szocdemek, majd a hozz\u00e1juk csatlakoz\u00f3\/vel\u00fck lepakt\u00e1l\u00f3 kommunist\u00e1k k\u00f6z\u00e9 vitte. Embers\u00e9ge ugyanakkor v\u00e9gig megmaradt, kegyetlenked\u00e9sekben sosem vett r\u00e9szt, ennek ellen\u00e9re p\u00e1ly\u00e1ja kett\u00e9t\u00f6rt a tan\u00e1cskorm\u00e1ny buk\u00e1sa ut\u00e1n: megfosztott\u00e1k rendfokozat\u00e1t\u00f3l \u00e9s b\u00f6rt\u00f6nbe is ker\u00fclt, igaz sosem katonai tettei\u00e9rt (hiszen haz\u00e1j\u00e1t v\u00e9dte), hanem mert tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel \u00fagymond meghosszabb\u00edtotta a Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g idej\u00e9t.<\/p>\n<div class='code-block code-block-3' style='margin: 8px auto; text-align: center; display: block; clear: both;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- baszad\u00e9k -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:inline-block;width:336px;height:280px\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"7992097991\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p style=\"text-align: justify;\"><!--more--><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">B\u00e1r a kiszabott b\u00fcntet\u00e9st sem kellett v\u00e9gig le\u00fclnie, katona sosem lehetett \u00fajra; rakt\u00e1rnok, majd mag\u00e1ntisztvisel\u0151 lett, \u00e9s v\u00e9gig kapcsolatban maradt a szocdemekkel \u00e9s az akkor illeg\u00e1lis (nan\u00e1, hogy az, ma sincs olyan \u00e1llam, amelyik megt\u0171r olyan szervezetet, amely hivatalosan is a fenn\u00e1ll\u00f3 keretek megd\u00f6nt\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00fcl) kommunist\u00e1kkal, ami\u00e9rt megint csak elj\u00e1r\u00e1s indult ellene, 6 h\u00f3napot volt vizsg\u00e1lati fogs\u00e1gban. Ma azonban nem a katona-Stromfeldr\u0151l, hanem a &#8222;j\u00f3sr\u00f3l&#8221; lesz sz\u00f3, aki m\u00e1r 1927 \u0151sz\u00e9n arr\u00f3l \u00edrt, hogy elker\u00fclhetetlen az \u00fajabb nagy h\u00e1bor\u00fa. Munk\u00e1j\u00e1ban, m\u00e9g ha annak balos-szocialista gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1val \u00e9s nyelvezet\u00e9vel nem is \u00e9rt\u00fcnk egyet, sz\u00e1mos \u00e9rdekes gondolat olvashat\u00f3, arr\u00f3l nem is besz\u00e9lve, hogy sajn\u00e1latos m\u00f3don igaza lett&#8230;<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Stromfeld Aur\u00e9l valahol igazi tragikus magyar karakter; 1878-ban sz\u00fcletett, m\u00e9rn\u00f6k apj\u00e1t kor\u00e1n elvesztette, \u00edgy nem csoda, hogy fiatal kora \u00f3ta a katonai p\u00e1lya \u00e9rdekelte, ahol j\u00f3 es\u00e9lye volt \u00e1llami \u00f6szt\u00f6nd\u00edjas helyre, r\u00e1ad\u00e1sul egy j\u00f3m\u00f3d\u00fa t\u00e1rsa m\u00e9g saj\u00e1t \u00f6szt\u00f6nd\u00edj\u00e1r\u00f3l is lemondott a jav\u00e1ra. \u0150 volt az els\u0151 honv\u00e9dtiszt, aki a b\u00e9csi Hadiakad\u00e9mia (Kriegschule, a monarchia katonai k\u00e9pz\u00e9s\u00e9nek cs\u00facsint\u00e9zete) tan\u00e1ra lehetett, k\u00f6nyvein pedig katonatisztek gener\u00e1ci\u00f3i nevelkedtek. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban vez\u00e9rkari beoszt\u00e1sokban szolg\u00e1lt; megj\u00e1rta az \u00f6sszes hadsz\u00ednteret, ir\u00e1ny\u00edtott visszavonul\u00e1st \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st egyar\u00e1nt, \u00e9s mindenhol meg\u00e1llta a hely\u00e9t.<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">&#8222;Egyenes, \u00e9l\u00e9nk, kezdem\u00e9nyez\u0151 jellem. Nagyon tehets\u00e9ges, vil\u00e1gos l\u00e1t\u00e1s\u00fa, biztos, gyors elhat\u00e1roz\u00e1s\u00fa. Rendk\u00edv\u00fcl munkak\u00e9pes, egy\u00e9nileg b\u00e1tor, meg\u00a0<\/span><\/em><em><span style=\"color: #800000;\">nem f\u00e9leml\u00edthet\u0151. F\u00e1radhatatlan, munkak\u00e9sz&#8230;&#8221;[1]\u00a0<\/span><\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0&#8211; \u00edrta r\u00f3la egyik felettese. Persze az \u00f6sszeoml\u00e1sra \u0151 sem lehetett hat\u00e1ssal; 1918 \u0151sz\u00e9n az olasz frontr\u00f3l \u00e9rt haza \u00e9s novemberben a Ludovika Akad\u00e9mia \u00e9l\u00e9re nevezt\u00e9k ki. Vagy 1918 december\u00e9ben, vagy 1919 janu\u00e1rj\u00e1ban l\u00e9pett be a szoci\u00e1ldemokrata p\u00e1rtba, majd egy ideig had\u00fcgyi \u00e1llamtitk\u00e1r is volt, de a Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g kiki\u00e1lt\u00e1sakor, 1919. m\u00e1rcius 21-\u00e9n nyugd\u00edjba ment, \u00e9s Gy\u0151rbe k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt feles\u00e9g\u00e9vel egy\u00fctt. \u00c1prilisban h\u00edvt\u00e1k vissza \u00e9s a V\u00f6r\u00f6s Hadsereg vez\u00e9rkari f\u0151n\u00f6kek\u00e9nt nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a sikeres \u00e9szaki hadj\u00e1rat terveinek kidolgoz\u00e1sa \u00e9s v\u00e9grehajt\u00e1sa. Miut\u00e1n a franci\u00e1k \u00e1ltal belengetett nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra a tan\u00e1cskorm\u00e1ny feladta a visszaszerzett ter\u00fcleteket, j\u00fanius 29-\u00e9n lemondott beoszt\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Kun B\u00e9l\u00e1\u00e9k buk\u00e1sa ut\u00e1n, augusztus k\u00f6zep\u00e9n vett\u00e9k \u0151rizetbe, \u00fcgy\u00e9t 1920 j\u00falius\u00e1ban t\u00e1rgyalta a hadb\u00edr\u00f3s\u00e1g.\u00a0Rendfokozat\u00e1nak \u00e9s kit\u00fcntet\u00e9seinek elveszt\u00e9se mellett h\u00e1rom \u00e9vre (m\u00e1shol 2 \u00e9v 9 h\u00f3nap olvashat\u00f3) \u00edt\u00e9lt\u00e9k, de 1921 november\u00e9ben szabadult. A Hung\u00e1ria kalapgy\u00e1rban lett rakt\u00e1ros, de gyorsan emelkedett a rangl\u00e9tr\u00e1n, \u00e9s nem sokkal k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r c\u00e9gvezet\u0151 volt. Emellett akt\u00edv szervez\u0151je maradt a szocdem p\u00e1rtnak, k\u00e9s\u0151bb pedig a kommunist\u00e1kkal is kapcsolatba ker\u00fclt, emiatt vett\u00e9k el\u0151 m\u00e1sodj\u00e1ra, b\u00e1r v\u00e9g\u00fcl felmentett\u00e9k az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s v\u00e1dja al\u00f3l. A meghurcol\u00e1sok, az anyagi neh\u00e9zs\u00e9gek ugyanakkor al\u00e1\u00e1st\u00e1k eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9t; 1927. okt\u00f3ber 12-\u00e9n torokgyullad\u00e1sban hunyt el.<\/p>\n<figure style=\"width: 400px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/s03.static.libri.hu\/cover\/24\/8\/1032324_5.jpg\" alt=\"\" width=\"400\" height=\"606\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\">A k\u00f6tet c\u00edmlapja (libri.hu)<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Nem sokkal kor\u00e1bban fejezte be K\u00e9sz\u00fcl az \u00faj h\u00e1bor\u00fa! c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t, amely csak hal\u00e1la ut\u00e1n jelenhetett meg, Madzsar J\u00f3zsef \u00e9letrajzi bevezet\u0151j\u00e9vel.<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">&#8222;A k\u00f6teless\u00e9gparancsolta \u00e9rz\u00e9sen f\u00f6l\u00fcl jogom van ezt a f\u00fczetet kiadni, mert a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt, sajnos, magam is ott voltam abban a konyh\u00e1ban, ahol a\u00a0<\/span><\/em><em><span style=\"color: #800000;\">h\u00e1bor\u00fat el\u0151k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k. A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat olyan helyeken k\u00fczd\u00f6ttem v\u00e9gig, amelyeken a h\u00e1bor\u00fa eg\u00e9sz) rettenetess\u00e9g\u00e9t annyira meg kellett ismernem, mint kev\u00e9s m\u00e1s egy\u00e9nnek \u00e9s az\u00f3ta nemcsak meggy\u0151z\u0151d\u00e9sb\u0151l, hanem mintegy vezekl\u00e9sk\u00e9pen, minden gondolatom arra ir\u00e1nyul, hogy a dolgoz\u00f3 emberis\u00e9g \u2014 \u00e9s els\u0151sorban a dolgoz\u00f3 magyar n\u00e9p \u2014 amellyel egy\u00fctt k\u00fczd\u00f6ttem \u00e9s amelyet annyit l\u00e1ttam szenvedni \u2014 ezen k\u00fczdelmek\u00e9rt \u00e9s szenved\u00e9sek\u00e9rt ellenszolg\u00e1ltat\u00e1st kapjon \u00e9s tov\u00e1bbi szenved\u00e9sekt\u0151l ment maradjon. Ez a f\u00fczet v\u00e9szjel, \u201eS. 0. S.\u201c akar lenni. Vajha ezt a v\u00e9szjelet meg\u00e9rten\u00e9 Magyarorsz\u00e1g dolgoz\u00f3 n\u00e9pe \u00e9s meghozn\u00e1 azt az eredm\u00e9nyt, hogy az elk\u00e1b\u00edtottakat, a tespedteket, a tuny\u00e1kat f\u00f6lr\u00e1zn\u00e1, az elvak\u00edtottakkal\u00a0<\/span><\/em><em><span style=\"color: #800000;\">a val\u00f3t megismertetve, a helyes \u00fatra t\u00e9r\u00edten\u00e9 \u00e9s m\u00e9g a megf\u00e9leml\u00edtettekbe is lelket \u00f6ntve, arra a bel\u00e1t\u00e1sra b\u00edrn\u00e1, hogy a meghuny\u00e1szkod\u00f3\u00bb \u00e9s gy\u00e1vas\u00e1g\u00a0<\/span><\/em><em><span style=\"color: #800000;\">helyett csak az \u00f6ntudatos f\u00f6ll\u00e9p\u00e9s \u00e1ltal mentheti meg saj\u00e1t mag\u00e1t \u00e9s csal\u00e1dj\u00e1t \u00faj nagy szerencs\u00e9tlens\u00e9gekt\u0151l.&#8221;[2]\u00a0<\/span><\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">&#8211; \u00edrta el\u0151szav\u00e1ban az ezredes, akit l\u00e1that\u00f3an b\u0171ntudat nyomasztott h\u00e1bor\u00fas szerepv\u00e1llal\u00e1sa miatt. Maga a k\u00f6tet hat nagyobb fejezetb\u0151l \u00e1ll; az els\u0151ben a kor divatos jelszavai, a leszerel\u00e9s \u00e9s a vil\u00e1gb\u00e9ke szemf\u00e9nyveszt\u0151 volt\u00e1r\u00f3l \u00e9rtekezett a szerz\u0151, aki a N\u00e9psz\u00f6vets\u00e9get is ostorozta; azt m\u00e1r nem \u00e9rhette meg, hogy kritik\u00e1ja mennyire jogosnak bizonyult n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, p\u00e9ld\u00e1ul <a href=\"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2016\/10\/20\/a-nepszovetseg-oldalarol-nem-varhato-zavar-az-olasz-etiop-haboru-es-a-nepszovetseg\/\"><span style=\"color: #800000;\">Olaszorsz\u00e1g Abessz\u00edniai h\u00e1bor\u00faja<\/span><\/a> idej\u00e9n. A b\u00e9ke szavatol\u00e1s\u00e1ra l\u00e9trej\u00f6tt szervezetr\u0151l azt olvashatjuk, hogy<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">&#8222;ezeken a m\u00e9rhetetlen p\u00e9nz\u00f6sszegeket f\u00f6lem\u00e9szt\u0151 konferenci\u00e1kon \u00f6sszegy\u00fclekezv\u00e9n a vil\u00e1g minden r\u00e9sz\u00e9b\u0151l \u00f6sszetoborzott \u00e1llamf\u00e9rfiak, g\u00f6r\u00f6gt\u0171z f\u00e9ny\u00e9ben megnyitj\u00e1k a konferenci\u00e1t, azut\u00e1n kisebb bizotts\u00e1gokban h\u00e1nyj\u00e1kvetik meg a b\u00e9ke k\u00e9rd\u00e9seit. Ezek a tan\u00e1cskoz\u00e1sok csak addig tartanak, am\u00edg elm\u00e9leti k\u00e9rd\u00e9sek k\u00f6r\u00fcl forognak \u00e9s senki \u00e9rdek\u00e9t nem s\u00e9rtik, mihelyt azonban valami t\u00e9nybeli \u00fcgyet kellene elint\u00e9zni, akkor a bizotts\u00e1gok besz\u00fcntetik m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcket, a legk\u00f6zelebbi konferenci\u00e1ra halasztj\u00e1k az \u00fcgyeket \u00e9s a sv\u00e1jci leveg\u0151ben fel\u00fcd\u00fclt id\u00fclt diplomat\u00e1k \u00fajra meggy\u00fajtj\u00e1k a g\u00f6r\u00f6gt\u00fczet, egy\u00fcttes b\u00e9ke\u00e9neket zengve a b\u00e9k\u00e9r\u0151l, t\u00e9nyleges eredm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcl sz\u00e9tmennek, hogy ism\u00e9t \u00f6sszej\u00f6jjenek.&#8221;[3]<\/span><\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">A leszerel\u00e9s t\u00e9nyleg k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9s volt a h\u00faszas \u00e9vekben, \u00e9s azt a h\u00e1bor\u00faban igencsak megroggyant Nagy-Britannia \u00e9s Franciaorsz\u00e1g k\u00e9pviselte els\u0151sorban. Az angolok a sz\u00e1mukra sz\u00fcks\u00e9ges, de iszonyatosan dr\u00e1ga flotta miatt is nagy bajban voltak; a tenger\u00e9szeti k\u00e9rd\u00e9seket az 1922-ben kezd\u0151d\u00f6tt washingtoni konferenci\u00e1n igyekeztek rendezni, ahol \u00f6t \u00e9v alatt annyit \u00e9rtek el, hogy az USA felz\u00e1rk\u00f3zott a britek mell\u00e9, \u00e9s lefektettek egy sor olyan krit\u00e9riumot, amelyet azt\u00e1n ott igyekeztek megszegni, ahol nem sz\u00e9gyelltek. Ahogy Stromfeld is fogalmazott, az eg\u00e9sz &#8222;leszerel\u00e9si miz\u00e9ria&#8221; arra ir\u00e1nyult, hogy mindenki a t\u00f6bbieket igyekezett r\u00e1venni a teljes leszerel\u00e9sre&#8230;<\/p>\n<figure style=\"width: 398px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/b\/b5\/Stromfeld_Aurel.JPG\" alt=\"File:Stromfeld Aurel.JPG\" width=\"398\" height=\"500\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\">Stromfeld Aur\u00e9l egy festm\u00e9nyen (<a href=\"https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Stromfeld_Aurel.JPG\"><span style=\"color: #800000;\">Wikimedia Commons<\/span><\/a>)<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">A m\u00e1sodik fejezet a h\u00e1bor\u00fa ok\u00e1val foglalkozik, \u00e9s itt jelenik meg el\u0151sz\u00f6r igaz\u00e1n a szocialista ideol\u00f3gia, az ezredes ugyanis mag\u00e1ban a kapitalista vil\u00e1grendben l\u00e1tta a h\u00e1bor\u00fak ok\u00e1t. A t\u0151k\u00e9s orsz\u00e1goknak ugyanis folyamatosan n\u00f6vekednie kell, amihez piac kell, \u00e9s miut\u00e1n m\u00e1r nem maradt szabadon &#8222;gyarmatos\u00edthat\u00f3&#8221; ter\u00fclet, k\u00e9nytelenek voltak egym\u00e1st\u00f3l szerezni. A bevezet\u00e9sben egy kis konte\u00f3 is helyet kap, a szerz\u0151 szerint ugyanis nem Ferenc Ferdin\u00e1nd meggyilkol\u00e1sa miatt robbant ki a h\u00e1bor\u00fa, \u00e9s<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">&#8222;Minden gondolkod\u00f3 ember el\u0151tt m\u00e1r a vil\u00e1gh\u00e1\u00adbor\u00fa alatt vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9vtizedek \u00f3ta a h\u00e1tt\u00e9rben lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3, a diplom\u00e1ciai \u00e9s gazdas\u00e1gi fegyverek minden nem\u00e9t latbavet\u0151 nagy politikai k\u00fczdelemnek fegyveres folytat\u00e1sa volt.&#8221;[4]<\/span><\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00c9rdemes ezt \u00f6sszevetni Henry Kissinger n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizeddel \u00e9s egy vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faval k\u00e9s\u0151bb le\u00edrt gondolataival. Szerinte az vezetett az els\u0151 vil\u00e1g\u00e9g\u00e9shez, hogy a r\u00e9sztvev\u0151k nem hogy megszegt\u00e9k volna, de bet\u0171r\u0151l bet\u0171re betartott\u00e1k kor\u00e1bban v\u00e1llalt k\u00f6telezetts\u00e9geiket. Az biztos, hogy vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa nem t\u00f6rt ki el\u0151zm\u00e9nyek n\u00e9lk\u00fcl, ahogy az is, hogy mind az eur\u00f3pai, mind a gyarmati ellent\u00e9tek miatt igen komoly fesz\u00fclts\u00e9gek alakultak ki az \u00f6reg kontinensen, \u00e9s a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s elleni mer\u00e9nylet j\u00f3form\u00e1n csak az a bizonyos \u00f3vatlanul felkattintott \u00f6ngy\u00fajt\u00f3 volt a puskaporos hord\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt. Ebben a fejezetben bukkan fel el\u0151sz\u00f6r az \u00fajabb h\u00e1bor\u00fa megemelkedett kock\u00e1zata. Stromfeld egy bizonyos Bowman nev\u0171 brit gazdas\u00e1gpolitikusra hivatkozva \u00edrta, hogy<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">&#8222;Am\u00edg a r\u00e9gi Eur\u00f3pa r\u00e9gebbi \u00e1llamai k\u00f6r\u00fcl 8000 kilom\u00e9ter r\u00e9gi hat\u00e1r volt, addig most 11.000 kilom\u00e9ter, melyb\u0151l k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 3000 kilom\u00e9ter\u00a0<\/span><\/em><em><span style=\"color: #800000;\">az \u00fajonnan f\u00f6l\u00e1ll\u00edtott hat\u00e1r. Minden uj hat\u00e1rm\u00e9rf\u00f6ld megsokszorozta a legk\u00f6zelebbi id\u0151re a lehets\u00e9ges nyugtalans\u00e1gok forr\u00e1sait az egyenl\u0151tlen \u00e9s egym\u00e1ssal szemben bar\u00e1ts\u00e1gtalan \u00e9rz\u00e9s\u0171 n\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt.&#8221;[5]<\/span><\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az itt le\u00edrtak j\u00f3form\u00e1n minden, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa (vagy a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa m\u00e1sodik fejezete) el\u0151zm\u00e9nyeivel foglalkoz\u00f3 filmben-k\u00f6nyvben-tanulm\u00e1nyban helyet kapnak&#8230; Stromfeld szerint a m\u00e1sik ok az, hogy 1926-ra nagyj\u00e1b\u00f3l helyre\u00e1llt a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti gazdas\u00e1gi helyzet (term\u00e9szetesen a gy\u0151ztes orsz\u00e1gokra \u00e9rtette ezt), \u00edgy ugyanoda ker\u00fclt\u00fcnk, ahov\u00e1 1914-ben, vagyis \u00fajabb piacok kellenek mindenkinek. Ezt el lehet \u00e9rni a bels\u0151 piac er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9vel is, de az ezredes szerint a kapitalizmus<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">&#8222;term\u00e9szet\u00e9ben rejlik, hogy ink\u00e1bb k\u00fcls\u0151 piacot keres.&#8221;[6] 25<\/span><\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ehhez persze sz\u00fcks\u00e9g van ahhoz, hogy a fejletlenebb orsz\u00e1gokat (illetve akkor a gyarmatokat is) gazdas\u00e1gi f\u00fcgg\u00e9sbe hozz\u00e1k, vagy ott tarts\u00e1k, vagyis ipari fejl\u0151d\u00e9s\u00fcket ahol csak lehet, megakassz\u00e1k (ezek a gondolatok is ismer\u0151sek lehetnek ak\u00e1r egy mai h\u00edrad\u00f3b\u00f3l is). Erre j\u00f6n m\u00e9g a hatalmas nyersanyagig\u00e9ny; Stromfeld szerint emiatt l\u00e9ptek fel a nyugati hatalmak az orosz \u00e9s a k\u00ednai forradalom ellen is. A k\u00f6vetkez\u0151 fejezet m\u00e1r a h\u00e1bor\u00fa el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel foglalkozik, ami &#8222;term\u00e9szetesen&#8221; csak igazs\u00e1gos, v\u00e9delmi h\u00e1bor\u00fa lehet. A szerz\u0151 szerint az el\u0151k\u00e9sz\u00fcletekhez elengedhetetlen\u00fcl fontos<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">&#8222;a) A hatalmi csoportok kialak\u00edt\u00e1sa (a. titkos<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">diplom\u00e1cia munk\u00e1ja):<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">h) a szellemi el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s;<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">ej a gyermekek \u00e9s az ifj\u00fas\u00e1g nevel\u00e9se:<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">d) a hadseregszervez\u00e9s;<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">e) a hadiipar \u00e9s hadianyag.&#8221;[7]<\/span><\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">K\u00fcl\u00f6n \u00e9rdekes Stromfeld azon m\u00e1r-m\u00e1r konte\u00f3ba hajl\u00f3 felvet\u00e9se, amely szerint<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">&#8222;M\u00e1r a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt nem egyes \u00e1llamok alkott\u00e1k a politikai \u00e9s had\u00e1szati egys\u00e9get, hanem t\u00f6bb \u00e1llamb\u00f3l alkotott \u00e1llamcsoportok. Ezt az \u00e1llam csoportot egy-egy nagyipari kapitalista \u00e1llam ir\u00e1ny\u00edtja, amelyet nagyhatalom n\u00e9vvel jel\u00f6lnek meg. Ennek folyt\u00e1n az egyes nemzeti \u00e1llamok t\u00e9nyleg egy, ha m\u00e9g ma nem is teljesen nemzetk\u00f6zi, de a nemzetenf\u00f6l\u00fcli kapitalista csoport uralma alatt \u00e1llanak.&#8221;[8]<\/span><\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<figure style=\"width: 1735px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"http:\/\/i.imgur.com\/KAk0GMt.png\" alt=\"\" width=\"1735\" height=\"982\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\">A Brit Birodalom 1921-ben (<a href=\"http:\/\/i.imgur.com\/KAk0GMt.png\"><span style=\"color: #800000;\">Forr\u00e1s<\/span><\/a>)<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">A szerz\u0151 \u00f6t nagyobb csoportba osztotta az orsz\u00e1gokat; ezeket persze egy-egy nagyhatalom vezette. \u00cdgy l\u00e9tezett szerinte amerikai, angol-olasz (igen, ekkor m\u00e9g j\u00f3ban voltak, r\u00e1ad\u00e1sul ide sorolta a Balti-t\u00e9rs\u00e9g \u00e9s Skandin\u00e1via \u00e1llamait is), francia (ide tartozott a &#8222;kisantant&#8221; is), jap\u00e1n \u00e9s forradalmi csoport, ut\u00f3bbiban K\u00edna \u00e9s a Szovjetuni\u00f3. Ezeknek mind megvolt a saj\u00e1t nyersanyagforr\u00e1sa (Jap\u00e1n mondjuk ezzel vitatkozott volna), \u00e9s a kapitalist\u00e1k, b\u00e1r egym\u00e1ssal is voltak \u00e9rdek\u00fctk\u00f6z\u00e9seik, els\u0151sorban a forradalmi csoport felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedtek, persze a nyersanyagok miatt. Az \u00e9pp csak l\u00e1bra \u00e1ll\u00f3 N\u00e9metorsz\u00e1g a szerz\u0151 szerint ekkor arra v\u00e1rt, hogy melyik csoporthoz tudna jobb felt\u00e9telekkel csatlakozni. Hogy k\u00e9s\u0151bb pont Berlin bor\u00edtja majd az asztalt, ekkor m\u00e9g nem nagyon l\u00e1tta senki&#8230; Figyelemre m\u00e9lt\u00f3ak a Nagy-Britanni\u00e1t alkot\u00f3 orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatok lazul\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00edrt sorok is, ami nem sokkal az \u00cdr Szabad\u00e1llam l\u00e9trej\u00f6tte ut\u00e1n \u00e9rthet\u0151ek voltak, de napjainkban, a sk\u00f3t f\u00fcggetlens\u00e9gi n\u00e9pszavaz\u00e1son t\u00fal ugyanolyan aktualit\u00e1ssal b\u00edrnak. Azt is nagyon j\u00f3l l\u00e1tta Stromfeld, hogy a P\u00e1rizs k\u00f6rny\u00e9ki b\u00e9k\u00e9kkel l\u00e9nyeg\u00e9ben lehetetlenn\u00e9 v\u00e1lt b\u00e1rmilyen k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai \u00e9s\/vagy balk\u00e1ni \u00f6sszefog\u00e1s, ahogy azt is, hogy ezek a b\u00e9k\u00e9k igencsak meg\u00e1gyaztak egy vagy t\u00f6bb j\u00f6v\u0151beli konfliktusnak is (ezt l\u00e1tta a francia Foch marsall \u00e9s Churchill is p\u00e9ld\u00e1ul).<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">&#8222;&#8230;az igazs\u00e1gtalan b\u00e9k\u00e9k sorozata, az orsz\u00e1gokat elv\u00e1laszt\u00f3 politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi hat\u00e1rok meghosszabb\u00edt\u00e1sa nagyon megn\u00f6velte a politikai konfliktusok lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00f3ta m\u00e1r nyolc koroszt\u00e1ly n\u0151tt fel, eg\u00e9sz \u00faj nemzed\u00e9k, amely csak k\u00f6nyvb\u0151l ismeri a l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rkot, a dr\u00f3ts\u00f6v\u00e9nyt, a gr\u00e1n\u00e1tot, a g\u00e9pfegyver kattog\u00e1s\u00e1t, a tankot, a rep\u00fcl\u0151t\u00e1mad\u00e1st \u00e9s a m\u00e9rges g\u00e1zokat. Ezeknek a koroszt\u00e1lyoknak az ellen\u00e1ll\u00e1sa a h\u00e1bor\u00faval szemben term\u00e9szetesen sokkal csek\u00e9lyebb, mint azok\u00e9 volt, akiknek a technika ilyen v\u00edvm\u00e1nyait a maguk test\u00e9n kellett tapasztalniok.&#8221;[9]<\/span><\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">A negyedik fejezet ism\u00e9t a leszerel\u00e9ssel foglalkozik, a leszerel\u00e9si-konferenci\u00e1kat az Od\u00fcsszei\u00e1b\u00f3l ismert Penelop\u00e9 sz\u0151ttes\u00e9hez hasonl\u00edtva; Od\u00fcsszeusz feles\u00e9ge ugyanis azzal hitegette k\u00e9r\u0151it, hogy akkor v\u00e1laszt, ha v\u00e9gzett a sz\u00f6v\u00e9ssel, viszont amit nappal k\u00e9sz\u00edtett, azt \u00e9jjelente visszabontotta. A kudarcot az ezredes a &#8222;szocializmus: b\u00e9ke, a kapitalizmus: h\u00e1bor\u00fa&#8221; jelsz\u00f3ra vezette vissza, ami az\u00e9rt finoman sz\u00f3lva sem teljesen igaz. Az viszont igen, hogy az egyoldal\u00fa, csak a veszteseket \u00e9rint\u0151 leszerel\u00e9s rengeteg vissz\u00e1ss\u00e1ggal j\u00e1rt. A f\u0151leg brit-francia demilitariz\u00e1l\u00e1s annak f\u00e9ny\u00e9ben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rtelmetlen volt, hogy k\u00f6zben Jap\u00e1n fegyverkezett, az USA is (tengeren), a szovjetek is (csak err\u0151l nem tudtak), s\u0151t Mussolini ekkoriban m\u00e1r igencsak t\u00f6bb hely ut\u00e1n \u00e1csing\u00f3zott a Nap alatt. Arr\u00f3l, hogy kicsiben ugyanezt j\u00e1tszotta Csehszlov\u00e1kia, Rom\u00e1nia \u00e9s <del>Jugoszl\u00e1via<\/del> a Szerb-Horv\u00e1t-Szlov\u00e9n Kir\u00e1lys\u00e1g is, m\u00e1r ne is besz\u00e9lj\u00fcnk&#8230; Tetten \u00e9rhet\u0151 a gondolatmenetben a szocdemek nagy dilemm\u00e1ja is, vagyis hogy haz\u00e1juk v\u00e9delm\u00e9ben besz\u00e1lljanak-e a gonosz imperialist\u00e1k h\u00e1bor\u00faj\u00e1ba, vagy mondjuk a n\u00e9met militarizmus ellen \u00e9r-e fegyvert fogni, persze csak a demokr\u00e1cia v\u00e9delm\u00e9ben. Ebben a fejezetben kapott helyet a haditechnika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos eszmefuttat\u00e1s is; Stromfeld k\u00fcl\u00f6n kiemelte a l\u00e9gier\u0151, f\u0151leg a bomb\u00e1z\u00f3k j\u00f6v\u0151beli jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, ami \u00fagy pl\u00e1ne \u00e9rdekes, hogy a l\u00e9gi h\u00e1bor\u00fa atyj\u00e1nak tartott Giulio Douhet is csak p\u00e1r \u00e9vvel kor\u00e1bban \u00f6nt\u00f6tte k\u00f6nyv form\u00e1ba hasonl\u00f3 n\u00e9zeteit.<\/p>\n<figure style=\"width: 367px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"http:\/\/www.bacs-kiskun-leveltar.hu\/V3\/SP07_mbn\/Gallery\/boag-01t-1-03p-n.jpg\" alt=\"Image result for trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s\" width=\"367\" height=\"500\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\">Revizionista plak\u00e1t; csak olyan politikai er\u0151 maradhatott meg, ami ezt k\u00e9pviselte. (<a href=\"http:\/\/www.bacs-kiskun-leveltar.hu\/V3\/SP07_mbn\/Tanulmanyok\/boag-01t-1.html\"><span style=\"color: #800000;\">B\u00e1cs-Kiskun Megyei Lev\u00e9lt\u00e1r<\/span><\/a>)<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az \u00f6t\u00f6dik fejezet k\u00fcl\u00f6n Magyarorsz\u00e1ggal foglalkozik, amely ekkor igencsak nagy fegyverkez\u00e9si lemarad\u00e1sban volt szomsz\u00e9daihoz k\u00e9pest, \u00e9s ezt a lemarad\u00e1st teljesen sosem siker\u00fclt behoznia. Stromfeld szerint ennek ellen\u00e9re igencsak er\u0151s volt a h\u00e1bor\u00fas vonal, rendre jelentek meg k\u00e9sz haditerveket tartalmaz\u00f3 cikkek is, b\u00e1r az \u00e1llami politika v\u00e9gig a b\u00e9k\u00e9s rev\u00edzi\u00f3t hangoztatta. Abban is l\u00e1tnoknak bizonyult az ezredes, ahogy haz\u00e1nk k\u00e9s\u0151bbi helyzet\u00e9t \u00f6sszefoglalta:<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">&#8222;Magyarorsz\u00e1g mint kis orsz\u00e1g, mint az imperialista politika objektuma, nem egyk\u00f6nnyen vonhatja ki mag\u00e1t az \u00faj h\u00e1bor\u00fas f\u00f6lfordul\u00e1sb\u00f3l.\u00a0K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, amikor, mint eml\u00edtett\u00fck, ezt nem is nagyon akarja.&#8221;[10]<\/span><\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">Hozz\u00e1tette, hogy Magyarorsz\u00e1g Trianonnal \u00e9letk\u00e9ptelenn\u00e9 v\u00e1lt, f\u0151leg, hogy ipar\u00e1b\u00f3l lakoss\u00e1g\u00e1hoz k\u00e9pest nagy r\u00e9szt hagytak meg, \u00edgy rengeteg f\u00f6l\u00f6sleges kapacit\u00e1s maradt (ezen pr\u00f3b\u00e1ltak \u00fagy v\u00e1ltoztatni, hogy a malmok egy r\u00e9sz\u00e9t konzervgy\u00e1rr\u00e1 \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e1t), bels\u0151 piac azonban nincs, \u00e9s az orsz\u00e1g m\u00e9ret\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an is arra van k\u00e1rhoztatva, hogy<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">&#8222;\u00e1gy\u00fat\u00f6ltel\u00e9k sz\u00e1ll\u00edt\u00f3ja legyen egyik vagy m\u00e1sik nagyhatalomnak.&#8221;[11]<\/span><\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">Megeml\u00edtette, hogy a magyar k\u00fclpolitika eleinte francia orient\u00e1ci\u00f3ban gondolkozott, sikertelen\u00fcl, majd pedig, hogy kit\u00f6rj\u00f6n az elszigetelts\u00e9gb\u0151l, k\u00e9nytelen volt lemondani a revizionizmusr\u00f3l, \u00e9s <em>&#8222;elment Kanossz\u00e1t j\u00e1rni a kisantant \u00e1llamaihoz is.&#8221;<\/em>[12] Persze akadtak, akik m\u00e1r ekkor az orosz-szovjet vonal mellett kardoskodtak (nem t\u00fal f\u00e9nyes eredm\u00e9nnyel, ami \u00e9rthet\u0151, <a href=\"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2017\/04\/05\/1941-szovjet-magyar-kapcsolatok-a-csucson\/\"><span style=\"color: #800000;\">enyh\u00fcl\u00e9s csak k\u00e9s\u0151bb indult meg<\/span><\/a>), de ez m\u00e1r csak az akkori nemzetk\u00f6zi viszonyok k\u00f6z\u00f6tt sem j\u00e1rhatott sikerrel, pedig Rom\u00e1ni\u00e1val szemben lett volna &#8222;k\u00f6z\u00f6s pont.&#8221; Az valahol kimaradt, hogy a szovjetekhez val\u00f3 k\u00f6zeled\u00e9s mennyiben lett volna m\u00e1sabb\/jobb, mint az egy\u00e9b nagyhatalmi orient\u00e1ci\u00f3.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A hatodik fejezet egyfajta z\u00e1rsz\u00f3, illetve haszn\u00e1lati utas\u00edt\u00e1s arra vonatkoz\u00f3an, hogy mit is tehet a kisember a h\u00e1bor\u00fa elker\u00fcl\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">&#8222;K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a h\u00e1bor\u00faelleni k\u00fczdelemnek legbiztosabb m\u00f3dja: a szocializmus megteremt\u00e9se. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne volna k\u00f6teless\u00e9ge minden munk\u00e1snak \u00e9s minden parasztnak a kapitalizmus uralkod\u00e1sa idej\u00e9n is akt\u00edv harcot folytatni a h\u00e1bor\u00fa ellen. A k\u00e9rd\u00e9s most teh\u00e1t\u00a0<\/span><\/em><em><span style=\"color: #800000;\">az, hogyan folytassuk a harcot a h\u00e1bor\u00fa ellen. A harc egyik m\u00f3dja a b\u00e9ke szellem\u00e9nek a terjeszt\u00e9se.&#8221;[13]<\/span><\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az, hogy a szocializmus l\u00e9te kiz\u00e1rja a h\u00e1bor\u00fat, m\u00e1ra megd\u0151lt, \u00e9s tal\u00e1n m\u00e1r 1927-ben is igencsak ut\u00f3pisztikusnak hangzott (kiv\u00e9ve persze ha szigor\u00faan megmaradunk elm\u00e9leti s\u00edkon), sokkal fontosabb azonban, hogy Stromfeld ezredes igyekezett arra is tan\u00e1csokat adni, hogy Magyarorsz\u00e1g hogyan maradhatna ki a j\u00f6v\u0151 h\u00e1bor\u00faj\u00e1b\u00f3l, amelyet szerinte ekkor m\u00e1r nagyban k\u00e9sz\u00edtettek el\u0151 (pl. a Rothermere-akci\u00f3t is egyfajta hergel\u00e9snek tartotta). Javaslatait a szocdem p\u00e1rt &#8222;sz\u00e1j\u00e1ba adta&#8221;, vagyis hogy mit kellene k\u00e9pviselni\u00fck. A legfontosabb, hogy nem szabad lebecs\u00fclni a vesz\u00e9lyt (ez k\u00e9s\u0151bb az appeasement politik\u00e1j\u00e1nak kudarca ut\u00e1n egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lt), \u00e9s nem szabad fel\u00fclni a revizionista gondolatnak, ugyanis az \u00f6nmag\u00e1ban arra szolg\u00e1l, hogy h\u00e1bor\u00fara hergelje a magyars\u00e1got. Stromfeld ugyanakkor nem mondott le idegenbe szakadt nemzett\u00e1rsair\u00f3l sem, a megold\u00e1st abban l\u00e1tta, hogy az \u0151 \u00f6nrendelkez\u00e9s\u00fck\u00e9rt kell k\u00fczden\u00fcnk, \u00e9s majd a szocializmus elhozza a megold\u00e1st. Megfigyelhet\u0151, hogy az ezredes &#8211; teljesen \u00e9rthet\u0151en &#8211; nem vette sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba a n\u00e9metek gy\u00f6keres v\u00e1lt\u00e1s\u00e1t, ugyanis eleve angol vezet\u00e9ssel kelet fel\u00e9 zajl\u00f3 h\u00e1bor\u00far\u00f3l \u00edrt; azzal nem is sz\u00e1molhatott, hogy kialakul a nemzetiszocializmus, ami azt\u00e1n 1939-ben a nemzetk\u00f6zivel k\u00f6z\u00f6sen rohanja le Lengyelorsz\u00e1got.<\/p>\n<figure style=\"width: 798px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/e\/e3\/Bundesarchiv_Bild_101I-121-0012-30%2C_Polen%2C_deutsch-sowjetische_Siegesparade%2C_Panzer.jpg\" alt=\"File:Bundesarchiv Bild 101I-121-0012-30, Polen, deutsch-sowjetische Siegesparade, Panzer.jpg\" width=\"798\" height=\"520\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\">K\u00f6z\u00f6s n\u00e9met-szovjet gy\u0151zelmi par\u00e1d\u00e9 Breszt-Litovszkban, 1939. szeptember 22. (<a href=\"https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bundesarchiv_Bild_101I-121-0012-30,_Polen,_deutsch-sowjetische_Siegesparade,_Panzer.jpg\"><span style=\"color: #800000;\">Wikimedia Commons<\/span><\/a>)<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Sajnos abban is t\u00e9vedett, hogy<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">&#8222;&#8230;nem is lesz t\u00f6bb\u00e9 h\u00e1bor\u00fa, ha a munk\u00e1soszt\u00e1ly, ha a n\u00e9p nagy t\u00f6megei nem akarj\u00e1k, ha k\u00fczdenek lankadatlanul, rend\u00edthetetlen\u00fcl a szocializmus\u00e9rt,\u00a0<\/span><\/em><em><span style=\"color: #800000;\">ha harcolnak a h\u00e1bor\u00fa ellen.&#8221;[14]<\/span><\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">B\u00e1r \u00e9rvel\u00e9se logikus, \u00e9s gondolatai sokszor a mai napig is aktu\u00e1lisak, akad n\u00e9h\u00e1ny dolog, amiben s\u00e1nt\u00edt az ezredes gondolatmenete. Ezek egy r\u00e9sz\u00e9t term\u00e9szetesen nem l\u00e1thatta el\u0151re. Az egyik ilyen, hogy \u00e9rvel\u00e9s\u00e9b\u0151l az j\u00f6n le, a h\u00e1bor\u00fa a kapitalista orsz\u00e1gok saj\u00e1tja. Pedig a szocialista \u00e1llamok \u00e9pp \u00fagy h\u00e1bor\u00faztak, ha \u00fagy hozta a helyzet &#8211; erre j\u00f3 p\u00e9lda az 1919-21-es szovjet-lengyel h\u00e1bor\u00fa. A k\u00e9pet az is \u00e1rnyalja, hogy akkoriban (\u00e9s m\u00e9g el\u00e9g sok\u00e1ig) nyugaton csak hivatalos, kozmetik\u00e1zott adatokb\u00f3l, illetve a Patyomkin-falvakban k\u00f6rbevezetett nyugati \u00e9rtelmis\u00e9giek le\u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l ismerhett\u00e9k, \u00edgy Stromfeld is csak t\u00e9ves adatokb\u00f3l, illetve r\u00e9szinform\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l vonhatott le k\u00f6vetkeztet\u00e9seket. Azt az\u00e9rt j\u00f3l l\u00e1tta, hogy Oroszorsz\u00e1g (sic!) csak <em>&#8222;k\u00e9nyszer\u0171 pacifizmusb\u00f3l&#8221;<\/em> nem ind\u00edt h\u00e1bor\u00fat Eur\u00f3pa ellen, az ugyanis t\u00f6nkretette volna nem \u00e9ppen ac\u00e9los gazdas\u00e1g\u00e1t. \u00dagy fogalmazott, hogy<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">&#8222;csak j\u00f3val t\u00e1volabbi perspekt\u00edv\u00e1ban k\u00e9pzelhet\u0151 el t\u00e1mad\u00f3 h\u00e1bor\u00fa Oroszorsz\u00e1g r\u00e9sz\u00e9r\u0151l Eur\u00f3pa ellen, mert ma egy ilyen h\u00e1bor\u00fa k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl a szovjetrendszer \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1ra vezetne.&#8221;[15]<\/span><\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">Szerencs\u00e9re ez a h\u00e1bor\u00fa csak hideg form\u00e1ban val\u00f3sult meg, a vil\u00e1grendek v\u00e9g\u00fcl a T\u00e1vol-Keleten, \u00e9s kisebb r\u00e9szben Afganiszt\u00e1nban csaptak \u00f6ssze &#8211; ezen helysz\u00edneknek Stromfeld is kiemelt jelent\u0151s\u00e9get tulajdon\u00edtott. Megfigyelhet\u0151 a k\u00f6nyvben az a Lenin \u00e1ltal is hangoztatott gondolat, miszerint az orsz\u00e1gok k\u00f6zti h\u00e1bor\u00fak \u00e1talakulnak oszt\u00e1lyharcc\u00e1, vagyis az egyenruh\u00e1ba k\u00e9nyszer\u00edtett francia \u00e9s n\u00e9met munk\u00e1sok m\u00e1r nem egym\u00e1st, hanem a francia \u00e9s n\u00e9met t\u0151k\u00e9seket fogj\u00e1k \u00fctni. Ez sem val\u00f3sult meg ebben a form\u00e1ban, viszont akkor ezt m\u00e9g nem vehett\u00e9k biztosra. Amit Stromfeld m\u00e1r nem \u00e9lhetett meg, hogy kapitalista \u00e9s szocialista \u00e1llamok fognak \u00f6ssze (igaz, csak r\u00f6vid id\u0151re) kapitalista \u00e1llamok ellen. B\u00e1r az \u00f6nmag\u00e1ban is j\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s, hogy a szocialista (m\u00e9g ha nemzeti is) N\u00e9metorsz\u00e1got hova lehetett volna besorolni. Abban mindenesetre igaza volt az ezredesnek, hogy az \u00e9let h\u00e1bor\u00fa n\u00e9lk\u00fcl is pont el\u00e9g kegyetlen \u00e9s k\u00fczdelmes, f\u00f6l\u00f6sleges ezt m\u00e9g tet\u00e9zni is&#8230;<\/p>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<hr \/>\n<p>[1] Stromfeld 6. o. (\u00c9letrajzi bevezet\u0151)<\/p>\n<p>[2] 13-14. o.<\/p>\n<p>[3] 16. o.<\/p>\n<p>[4] 21. o.<\/p>\n<p>[5] 23. o.<\/p>\n<p>[6] 25. o.<\/p>\n<p>[7] 32-33. o.<\/p>\n<p>[8] 33. o.<\/p>\n<p>[9] 42. o.<\/p>\n<p>[10] 52. o.<\/p>\n<p>[11] 53. o.<\/p>\n<p>[12] 55. o.<\/p>\n<p>[13] 60. o.<\/p>\n<p>[14] 64. o.<\/p>\n<p>[15] 41. o.<\/p>\n<p>Forr\u00e1s:<\/p>\n<p>Stromfeld Aur\u00e9l: <a href=\"http:\/\/real-eod.mtak.hu\/5265\/1\/000903118.pdf\"><span style=\"color: #800000;\">K\u00e9sz\u00fcl az \u00faj h\u00e1bor\u00fa!<\/span><\/a> Vil\u00e1goss\u00e1g Nyomda, Budapest, 1928. (\u00c9letrajzi bevezet\u00e9ssel ell\u00e1tta Dr. Madzsar J\u00f3zsef)<\/p>\n<p>Az \u00e9letrajzi adatok forr\u00e1sa:<\/p>\n<p class=\"sdfootnote-western\" align=\"justify\"><span style=\"font-family: 'Times New Roman', serif;\"><span style=\"font-size: medium;\">Sz\u00edjj Jol\u00e1n \u2013 Ravasz Istv\u00e1n (szerk.): Magyarorsz\u00e1g az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban \u2013 Lexikon A-Zs, Petit Real Kiad\u00f3, Budapest, 2000.<\/span><\/span><span style=\"color: #000000;\"><span style=\"font-family: 'Times New Roman', serif;\"><span style=\"font-size: medium;\"> 626. o., <\/span><\/span><\/span><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><span style=\"color: #000000;\"><span style=\"font-family: 'Times New Roman', serif;\"><span style=\"font-size: medium;\"><a href=\"http:\/\/mek.oszk.hu\/00300\/00355\/html\/ABC13280\/14179.htm\"><span style=\"color: #800000;\">Magyar \u00c9letrajzi Lexikon<\/span><\/a> <\/span><\/span><\/span><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><span style=\"color: #000000;\"><span style=\"font-family: 'Times New Roman', serif;\"><span style=\"font-size: medium;\">B\u0151vebben l\u00e1sd: Het\u00e9s Tibor: Stromfeld Aur\u00e9l Zr\u00ednyi Katonai Kiad\u00f3, Budapest, 1978.<\/span><\/span><\/span><\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/www.sothebys.com\/en\/news-video\/blogs\/all-blogs\/london-calling\/2017\/10\/greatest-wwi-painting-britain-leading-war-artist-crw-nevinson.html\"><strong><span style=\"color: #800000;\">A nyit\u00f3k\u00e9pen r\u00e9szlet\u00a0Christopher Richard Wynne Nevinson <em>A dawn, 1914<\/em> c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9b\u0151l.<\/span><\/strong><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Stromfeld Aur\u00e9l (1878-1927) neve sokak sz\u00e1m\u00e1ra ismer\u0151s lehet, ami nem csoda, hiszen a Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g ha nem is hivatalos, de egy ideig t\u00e9nyleges katonai vezet\u0151jek\u00e9nt komoly sikereket \u00e9rt el az \u00e9szaki hadj\u00e1rat sor\u00e1n, 1919 tavasz\u00e1n, \u00e9s a folytat\u00e1s nem igaz\u00e1n rajta m\u00falott. A szeg\u00e9ny k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00fcl \u00e9rkezett vez\u00e9rkari ezredes mindig is nyitott volt a szoci\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1kra, ami v\u00e9g\u00fcl a szocdemek, majd a hozz\u00e1juk csatlakoz\u00f3\/vel\u00fck lepakt\u00e1l\u00f3 kommunist\u00e1k k\u00f6z\u00e9 vitte. Embers\u00e9ge ugyanakkor v\u00e9gig megmaradt, kegyetlenked\u00e9sekben sosem vett r\u00e9szt, ennek ellen\u00e9re p\u00e1ly\u00e1ja kett\u00e9t\u00f6rt a tan\u00e1cskorm\u00e1ny buk\u00e1sa ut\u00e1n: megfosztott\u00e1k rendfokozat\u00e1t\u00f3l \u00e9s b\u00f6rt\u00f6nbe is ker\u00fclt, igaz&hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":8123,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[781,1,6],"tags":[32,507,899,1287],"class_list":["post-8092","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-20-szazad-2","category-egyeb","category-kommunizmus","tag-i-vilaghaboru","tag-konyv","tag-stromfeld-aurel","tag-stromfeld-aurel-a-jos"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8092","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=8092"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8092\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":8388,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8092\/revisions\/8388"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/8123"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=8092"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=8092"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=8092"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}