{"id":7539,"date":"2017-12-28T15:36:12","date_gmt":"2017-12-28T15:36:12","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=7539"},"modified":"2019-07-07T09:51:50","modified_gmt":"2019-07-07T09:51:50","slug":"kiemelt-relacioju-terseg-a-kozel-kelet-konyvrecenzio-a-magyar-arab-kapcsolatok-torteneterol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2017\/12\/28\/kiemelt-relacioju-terseg-a-kozel-kelet-konyvrecenzio-a-magyar-arab-kapcsolatok-torteneterol\/","title":{"rendered":"&#8222;Kiemelt rel\u00e1ci\u00f3j\u00fa t\u00e9rs\u00e9g&#8221;: A K\u00f6zel-Kelet &#8211; K\u00f6nyvrecenzi\u00f3 a magyar-arab kapcsolatok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify;\"><b>Napjainkban a K\u00f6zel-Kelet eml\u00edt\u00e9sekor a legt\u00f6bb magyarnak \u2013 sajn\u00e1latos, de nem el\u00edt\u00e9lhet\u0151 m\u00f3don \u2013 olyan dolgok jutnak el\u0151sz\u00f6r az esz\u00e9be, mint a \u201emigr\u00e1ci\u00f3s v\u00e1ls\u00e1g, k\u00e1osz, sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges iszlamizmus, vagy a terrorizmus\u201d. Pedig volt id\u0151szak a magyar t\u00f6rt\u00e9nelemben, amikor Budapest az arab t\u00e9rs\u00e9g egyes orsz\u00e1gaival\u00a0 nagyon j\u00f3 viszonyt \u00e1polt, valamint az \u00e1llami m\u00e9dia pozit\u00edv sz\u00ednben t\u00fcntette fel a &#8222;halad\u00f3 szellemis\u00e9g\u0171&#8221; arab \u00e1llamok \u00e9s mozgalmak harc\u00e1t Izraellel, illetve az &#8222;imperialist\u00e1kkal&#8221; szemben. A mai napig, Magyarorsz\u00e1gon bel\u00fcl &#8211; els\u0151sorban azok, akik a szocializmus idej\u00e9n telepedtek le a haz\u00e1nkban &#8211; \u00e9s k\u00edv\u00fcl nem kev\u00e9s nosztalgi\u00e1val gondolnak vissza ezekre a gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u0151 kapcsolatokra.\u00a0<\/b><b>J. Nagy L\u00e1szl\u00f3 \u00e1ltal \u00edrt\u00a0<\/b><em style=\"font-weight: bold;\">Magyarorsz\u00e1g \u00e9s az arab vil\u00e1g 1947-1989. <\/em><b>JATE Press, Szeged, 2017., k\u00f6nyv seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel most sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 betekint\u00e9st nyerhet\u00fcnk ebbe az intenz\u00edv, de a konfliktusokt\u00f3l\u00a0\u00e9s probl\u00e9m\u00e1kt\u00f3l kor\u00e1ntsem mentes\u00a0<\/b><strong>kapcsolatrendszerbe.\u00a0<\/strong><\/p>\n<div class='code-block code-block-3' style='margin: 8px auto; text-align: center; display: block; clear: both;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- baszad\u00e9k -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:inline-block;width:336px;height:280px\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"7992097991\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p><!--more--><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Hab\u00e1r a magyar k\u00fclpolitika \u00e9vek \u00f3ta meghirdette a \u201ekeleti\u201d \u00e9s a \u201ed\u00e9li nyit\u00e1s strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t\u201d, valahogy ez a v\u00e1lt\u00e1s nem nagyon volt megfigyelhet\u0151 a magyarorsz\u00e1gi szakirodalomban. Ugyanis sok\u00e1ig hi\u00e1nyoztak a kor\u00e1bbi t\u00f6rt\u00e9nelmi korszakokat r\u00e9szletesen bemutat\u00f3 m\u0171vek, amelyekkel p\u00e1rhuzamot lehetett volna vonni &#8211; vagy esetleg kontrasztba lehetett volna \u00e1ll\u00edtani &#8211; az egykori \u00e9s a mai magyar korm\u00e1nyok \u00c1zsia-, Afrika- \u00e9s Latin-Amerika-politik\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tt. Ez term\u00e9szetesen nem azt jelenti, hogy ne sz\u00fclettek volna k\u00f6nyvek Magyarorsz\u00e1g \u00e9s egy \u201eharmadik vil\u00e1gbeli&#8221; \u00e1llam, esetleg egy-egy afrikai \u00e9s \u00e1zsiai szubr\u00e9gi\u00f3 k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l. P\u00e9ld\u00e1ul az elm\u00falt id\u0151szakban Kelet-\u00c1zsia t\u00e9m\u00e1ban t\u00f6bb \u00e9rdekes monogr\u00e1fia is napvil\u00e1got l\u00e1tott, amelyek vagy t\u00f6bb korszakon \u00e1t mutatt\u00e1k be a k\u00e9t orsz\u00e1g viszony\u00e1nak legfontosabb elemeit\u00a0<em>(<\/em>Wintermantel P\u00e9ter:<em> Nippon-babona. A magyar-jap\u00e1n kapcsolatok t\u00f6rt\u00e9nete.<\/em>\u00a02017.),<em>\u00a0<\/em>vagy csup\u00e1n egy a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem szempontj\u00e1b\u00f3l kritikus \u00e9s meghat\u00e1roz\u00f3 esem\u00e9nyre \u00f6sszpontos\u00edtottak (Csoma M\u00f3zes:<em> Korea \u00e9s Magyarorsz\u00e1g 1956-ban. Az \u201eUr\u00e1lban\u201d tal\u00e1lkozunk!<\/em>\u00a02016.).<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Csakhogy a K\u00f6zel-Kelet, pontosabb az arab orsz\u00e1gok eset\u00e9ben, m\u00e1r nem ennyire j\u00f3 a helyzet. Nem az\u00e9rt, mert egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00edrtak volna t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi munk\u00e1kat Magyarorsz\u00e1g \u00e9s az arab orsz\u00e1gok kapcsolat\u00e1r\u00f3l: tanulm\u00e1nyok, k\u00f6nyvfejezetek, szakpolitikai elemz\u00e9sek vagy ak\u00e1r szakdolgozatok \u00e9s doktori \u00e9rtekez\u00e9sek tucatjai jelentek meg a t\u00e9m\u00e1val kapcsolatban. \u00c1m ezek egy\u00e1ltal\u00e1n nem foglalkoztak \u00e1tfog\u00f3an Magyarorsz\u00e1g \u00e9s az eg\u00e9sz arab t\u00e9rs\u00e9g viszony\u00e1val, helyette ink\u00e1bb egy-egy orsz\u00e1gra vagy id\u0151szakra koncentr\u00e1ltak. A nagyobb, K\u00f6zel-Kelet szinte eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t \u00e1tfog\u00f3 m\u0171vek eset\u00e9ben pedig alig volt \u201emagyar kitekint\u00e9s\u201d, de azok is a legjobb esetben csup\u00e1n p\u00e1r oldalt jelentettek, \u00e9s gyakran n\u00e9lk\u00fcl\u00f6ztek b\u00e1rmif\u00e9le primer forr\u00e1st vagy \u00e9ppen lev\u00e9lt\u00e1ri kutat\u00e1st.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-7546 alignleft\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/12\/meghivo_jnagy.png\" alt=\"\" width=\"273\" height=\"395\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/12\/meghivo_jnagy.png 273w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/12\/meghivo_jnagy-207x300.png 207w\" sizes=\"auto, (max-width: 273px) 100vw, 273px\" \/>Teh\u00e1t summa summarum: sok\u00e1ig senki nem v\u00e1llalkozott arra, hogy egy \u00e1tfog\u00f3 kapcsolatt\u00f6rt\u00e9neti monogr\u00e1fi\u00e1t \u00edrjon Magyarorsz\u00e1gnak \u00e9s az Arab Liga 22 tag\u00e1llam\u00e1nak<a href=\"#_ftn1\" name=\"_ftnref1\">[1]<\/a> viszony\u00e1r\u00f3l. Legal\u00e1bbis mostan\u00e1ig, mivel 2017-ben J. Nagy L\u00e1szl\u00f3nak, a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem professzor emeritus\u00e1nak \u00e9s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sznek, siker\u00fclt bet\u00f6ltenie ezt a r\u00e9g\u00f3ta t\u00e1ntorg\u00f3 \u0171rt. A szerz\u0151 a\u00a0<em>Magyarorsz\u00e1g \u00e9s az arab vil\u00e1g 1947-1989<\/em>. c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9vel, a hazai \u00e9s a k\u00fclf\u00f6ldi terepen, illetve lev\u00e9lt\u00e1rakban v\u00e9gzett kutat\u00e1sai alapj\u00e1n tudom\u00e1nyos, m\u00e9gis olvasm\u00e1nyos st\u00edlusban mutatja be az arab-magyar kapcsolatok kor\u00e1ntsem unalmas \u00e9s sz\u00e1raz t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">J. Nagy nem el\u0151sz\u00f6r v\u00e1gott neki ennek a feladatnak: a szegedi t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sznek err\u0151l a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l t\u00f6bb mint t\u00edz \u00e9vvel ezel\u0151tt jelent meg egy kapcsolatt\u00f6rt\u00e9neti m\u0171ve.<a href=\"#_ftn2\" name=\"_ftnref2\">[2]<\/a> Csakhogy akkor csup\u00e1n 1975-ig vizsg\u00e1lta a k\u00e9rd\u00e9st, mik\u00f6zben a mostani m\u0171v\u00e9ben m\u00e1r 1989-ig elemezte az arab-magyar kapcsolatok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Ugyan\u00fagy a szerz\u0151 az 1975 el\u0151tti \u00e9vekre vonatkoz\u00f3an sok \u00faj inform\u00e1ci\u00f3val, illetve esem\u00e9nnyel \u00e9s forr\u00e1sk\u00f6zl\u00e9ssel eg\u00e9sz\u00edtette ki a kor\u00e1bbi monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t. S\u0151t, a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz az utols\u00f3 alfejezetekben a rendszerv\u00e1lt\u00e1s id\u0151szak\u00e1ra \u00e9s az Antal-korm\u00e1ny k\u00f6zel-keleti politik\u00e1j\u00e1ra is, ami val\u00f3ban eg\u00e9szen egyedi sz\u00ednt k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z a k\u00f6nyvnek, hiszen ezzel m\u00e9g kor\u00e1bban senki nem foglalkozott.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az Olvas\u00f3nak m\u00e1r val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a k\u00f6nyv elej\u00e9n felt\u0171nhetett, hogy a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz sem az izraeli-magyar viszonyra, sem pedig a r\u00e9gi\u00f3 nem arab muszlim orsz\u00e1gaira \u2013 T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g \u00e9s Ir\u00e1n \u2013 nem t\u00e9r ki r\u00e9szletesen. Ez sz\u00e1nd\u00e9kos d\u00f6nt\u00e9s volt J. Nagy r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, hiszen mindegyik t\u00e9ma (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Izrael) \u00f6nmag\u00e1ban egy k\u00fcl\u00f6n k\u00f6tetet tenne ki. Ennek ellen\u00e9re annak sem kell cs\u00fcggednie, ha valaki emiatt v\u00e1s\u00e1roln\u00e1 meg a k\u00f6nyvet, hiszen a nagyobb region\u00e1lis esem\u00e9nyek kapcs\u00e1n \u2013 legyen sz\u00f3 akar az arab-izraeli h\u00e1bor\u00fakr\u00f3l, az 1957-es sz\u00edriai v\u00e1ls\u00e1gr\u00f3l vagy a rendk\u00edv\u00fcl v\u00e9res iraki-ir\u00e1ni h\u00e1bor\u00far\u00f3l \u2013 a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz mindk\u00e9pp r\u00e9szletes okfejt\u00e9sbe kezd az \u00f6sszes oldal \u00e1ll\u00e1spontjait, reakci\u00f3it, c\u00e9ljait \u00e9s terveit illet\u0151en.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">J. Nagy L\u00e1szl\u00f3 a k\u00f6nyve elej\u00e9n lesz\u00f6gezte, hogy az esem\u00e9nyeket a lehet\u0151 legobjekt\u00edvebben igyekszik bemutatni, ami a k\u00f6zel-keleti t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1sban <del>lehetetlen<\/del> val\u00f3ban neh\u00e9z feladat, hiszen bizonyos fok\u00fa szubjektivit\u00e1s mindig fellelhet\u0151 a szakirodalom ter\u00e9n is. A szerz\u0151 szubjektivit\u00e1sa ebben az esetben mind\u00f6ssze annyiban mer\u00fcl ki, hogy nem minden mozzanatot \u00edr le, az \u00e1ltala kev\u00e9sb\u00e9 fontosnak tartott dolgokat kihagyta a monogr\u00e1fi\u00e1b\u00f3l, egyes esem\u00e9nyeket vagy id\u0151szakokat nem r\u00e9szletezte, gyakran m\u00e1s tudom\u00e1nyos \u00edr\u00e1sokra hagyja a b\u0151vebb t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1st, amelyekre utal egy k\u00fcl\u00f6n l\u00e1bjegyzetben vagy mondatban. Ugyan\u00fagy a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz nem kezd bele felesleges elm\u00e9leti vit\u00e1kba, \u00e9rtelmez\u00e9si keretekkel kapcsolatos kritik\u00e1kba vagy \u00e9ppen a sz\u00f3haszn\u00e1latok \u00e9s kifejez\u00e9sek k\u00f6r\u00fcl kialakult pol\u00e9mi\u00e1kba, hiszen b\u00e1r lehet ezekt\u0151l \u201esokkal tudom\u00e1nyosabbnak\u201d sz\u00e1m\u00edt egy k\u00f6nyv, de \u00edgy jelent\u0151sen rontott volna a sz\u00f6veg olvasm\u00e1nyoss\u00e1g\u00e1n, illetve szerkezeti fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9n.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ami viszont m\u00e1r \u00edgy is tagolt: <em>Magyarorsz\u00e1g \u00e9s az arab vil\u00e1g 1947-1989.<\/em> k\u00f6nyv hat nagyfejezetb\u0151l, de t\u00f6bb tucatnyi alfejezetb\u0151l \u00e1ll. Ezek a fejezetek l\u00e9nyeg\u00e9ben egy-egy nagyobb peri\u00f3dust vizsg\u00e1lnak, de nem kiz\u00e1r\u00f3lag az arab-magyar kapcsolatok szem\u00fcveg\u00e9n kereszt\u00fcl. Ez\u00e9rt a\u00a0k\u00f6nyv messze t\u00falmutat egy \u201e\u00e1tlagos\u201d kapcsolatt\u00f6rt\u00e9neti k\u00f6nyv keretein is. Az Olvas\u00f3 ugyanis egy \u00e1tfog\u00f3 k\u00e9pet kaphat a k\u00f6zel-keleti h\u00e1bor\u00fakr\u00f3l, puccsokr\u00f3l, arab vezet\u0151kr\u0151l, ideol\u00f3giai vit\u00e1kr\u00f3l vagy ak\u00e1r a k\u00fcls\u0151 hatalmak, mint az Egyes\u00fclt \u00c1llamok, Franciaorsz\u00e1g, vagy a Szovjetuni\u00f3 szerep\u00e9r\u0151l. B\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz legnagyobb hangs\u00falyt a diplom\u00e1ci\u00e1ra \u00e9s az akkori politikai elit \u2013 n\u00e9ha igencsak pejorat\u00edv \u2013 v\u00e9lem\u00e9nyeire fekteti, nem hi\u00e1nyozhatnak az elemz\u00e9sekb\u0151l a kereskedelem, kult\u00fara, s\u0151t, a sport szerepe sem.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">J. Nagy L\u00e1szl\u00f3 az els\u0151 fejezet\u00e9t a t\u00f6rt\u00e9nelmi el\u0151zm\u00e9nyek bemutat\u00e1s\u00e1nak szentelte, ami a k\u00f6nyv eset\u00e9ben azt jelenti, hogy a XVI. sz\u00e1zadig visszamen\u0151leg mutatta be a magyar-arab kapcsolatokat, igaz, a\u00a0t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz sokszor \u00e9rint\u0151legesen foglalkozik a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tti korszakkal, hiszen nem ez k\u00e9pezi a k\u00f6nyv f\u0151 gerinci\u00e9t. Viszont m\u00e9g \u00edgy is sok olyan kev\u00e9sb\u00e9 ismert dologra h\u00edvja fel a figyelmet, mint p\u00e9ld\u00e1ul a \u201emagyarabok\u201d (jelent\u00e9se magyar t\u00f6rzs) t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re D\u00e9l-Egyiptomban, amelyet sok\u00e1ig m\u00edtosznak gondoltak.<a href=\"#_ftn3\" name=\"_ftnref3\">[3]<\/a> A szerz\u0151 olyan magyarok \u00e9let\u00e9t ismerteti r\u00f6viden, akik a t\u00e9rs\u00e9gben j\u00e1rtak vagy \u00e9ppen fogs\u00e1gba estek, hiszen az \u00fajkor idej\u00e9n a F\u00f6ldk\u00f6zi-tengeren nagym\u00e9ret\u0171 kal\u00f3zkod\u00e1s zajlott, amely sor\u00e1n magyar t\u00faszokat is szedtek. Nem hi\u00e1nyozhat ebb\u0151l a r\u00e9szb\u0151l az sem, hogy mik\u00e9pp v\u00e9lekedtek a magyar sajt\u00f3ban \u00e9s az irodalomban a \u201emes\u00e9s \u00e9s rejt\u00e9lyes Orientr\u0151l\u201d, mivel a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a magyar \u00e9rtelmis\u00e9get egyre jobban \u00e9rdekelni kezdte a vil\u00e1g t\u00f6bbi r\u00e9gi\u00f3ja. A szerz\u0151 bemutatta az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia \u00e9s a t\u00e9rs\u00e9g \u00e1llamai k\u00f6z\u00f6tti gazdas\u00e1gi kapcsolatokat. Ugyan\u00fagy kit\u00e9rt a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti Magyarorsz\u00e1g k\u00f6zel-keleti \u201epr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1saira\u201d, de Budapestnek ez id\u0151 t\u00e1jt csak Egyiptommal (1928) \u00e9s Irakkal (1937) siker\u00fclt felvennie a diplom\u00e1ciai kapcsolatokat. Ugyanakkor minden politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi eredm\u00e9ny semmis\u00e9 tett a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa, amely ut\u00e1n Magyarorsz\u00e1gnak\u00a0 szinte a null\u00e1r\u00f3l kellett kezdenie.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00c9ppen ez\u00e9rt kor\u00e1ntsem v\u00e9letlen, hogy az eg\u00e9sz k\u00f6nyv kronol\u00f3giai id\u0151pontj\u00e1t az 1947-es esztend\u0151 jelenti. Ebben az \u00e9vben \u00e9rkezett meg az els\u0151 magyar nagyk\u00f6vet az els\u0151 arab orsz\u00e1gba, vagyis Egyiptomba. A t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz a fejezet tov\u00e1bbi r\u00e9sz\u00e9ben f\u0151leg Egyiptomra helyezte a hangs\u00falyt, hiszen Kair\u00f3 volt\u00a0 a legfontosabb \u2013 \u00e9s bizonyos szempontb\u00f3l m\u00e9g jelenleg is meghat\u00e1roz\u00f3 \u2013 szerepl\u0151 a K\u00f6zel-Keleten, politikai ir\u00e1nyad\u00f3 \u00e9s igazod\u00e1si pont az arabok sz\u00e1m\u00e1ra. Ugyanakkor a J.Nagy a t\u00f6bbi arab orsz\u00e1g (Irak, Sz\u00edria stb.) eset\u00e9ben el\u00e9rt sikereket vagy elszenvedett kudarcokat sem hagyja figyelmen k\u00edv\u00fcl. 1990-ig a magyar k\u00fclpolitika legfontosabb priorit\u00e1sai k\u00f6z\u00e9 tartozott, hogy Budapest min\u00e9l el\u0151bb felvegye a diplom\u00e1ciai kapcsolatokat az \u00f6sszes arab \u00e1llammal, m\u00e9gha ez nem is mindig j\u00e1rt diplom\u00e1ciai k\u00e9pviseletek megnyit\u00e1s\u00e1val.\u00a0<a href=\"#_ftn4\" name=\"_ftnref4\">[4]<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Enn\u00e9l a r\u00e9szn\u00e9l mindenk\u00e9pp meg kell eml\u00edteni egy \u00e9rdekess\u00e9get: a magyar futball kor\u00e1ntsem elhanyagolhatatlan szerep\u00e9t. A magyar labdar\u00fag\u00f3 v\u00e1logatott 1954 janu\u00e1rj\u00e1ban \u00e9rkezett Egyiptomba, ahol egy h\u00f3napig tart\u00f3 turn\u00e9n vett r\u00e9szt, cs\u00facspontja pedig a febru\u00e1r 22-i m\u00e9rk\u0151z\u00e9s volt, amelyet 25 ezren k\u00f6vetettek figyelemmel. A meccs visszhangja rendk\u00edv\u00fcl pozit\u00edv volt, annak ellen\u00e9re, hogy a magyarok 3:0-ra legy\u0151zt\u00e9k az egyiptomiakat.<a href=\"#_ftn5\" name=\"_ftnref5\">[5]<\/a> A futballnak a diplom\u00e1ci\u00e1ban j\u00e1tszott szerepe pedig a k\u00f6nyvben rendszeresen visszat\u00e9r. Maga J. Nagy L\u00e1szl\u00f3 is egy szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9ny\u00e9n kereszt\u00fcl mutatta be a magyar foci jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t: amikor \u00a0a szerz\u0151 egy alg\u00e9riai faluban j\u00e1rt, amelynek k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n Bart\u00f3k B\u00e9la 1913-ban is kutatta a magyar zene keleti gy\u00f6kereit, t\u00edz \u00e9v k\u00f6r\u00fcli gyerekekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 gyerekcsoport tagjainak &#8222;felcsillant a szeme&#8221;, amikor megtudt\u00e1k, hogy \u0151 magyar, majd a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz legnagyobb meglepet\u00e9s\u00e9re elkezdt\u00e9k sorolni az Aranycsapat tagjait. <a href=\"#_ftn6\" name=\"_ftnref6\">[6]<\/a><\/p>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p><iframe loading=\"lazy\" title=\"Egypt-Hungary 0:3 \/ Egyiptom-Magyarorsz\u00e1g 0:3 (0:1)Az Aranycsapat Afrik\u00e1ban Feb.12.1954 Cairo\" width=\"640\" height=\"480\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/T93v31_5wic?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Mivel Magyarorsz\u00e1g a keleti t\u00f6mb r\u00e9sze volt, ez\u00e9rt nem hi\u00e1nyozhat a Szovjetuni\u00f3 \u00e9s a t\u00f6bbi \u201ebar\u00e1ti orsz\u00e1g\u201d k\u00f6zel-keleti politik\u00e1j\u00e1nak bemutat\u00e1sa sem. A szerz\u0151 itt t\u00f6k\u00e9letesen r\u00e1mutatott arra, hogy a sok\u00e1ig figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyott \u00e9s Szt\u00e1lin k\u00fclpolitikai gondolkod\u00e1s\u00e1ban margin\u00e1lis szerepet bet\u00f6lt\u0151 K\u00f6zel-Kelet mik\u00e9pp v\u00e1lt Hruscsov idej\u00e9n a hidegh\u00e1bor\u00fa egyik legfontosabb frontvonal\u00e1v\u00e1. Ugyan\u00fagy a szerz\u0151 magyar\u00e1zatot szolg\u00e1ltat arra n\u00e9zve is, hogy a kor\u00e1bban ellens\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 \u201earab nemzeti burzso\u00e1zi\u00e1b\u00f3l\u201d \u00e9s \u201efasizmus fel\u00e9 hajl\u00f3 katonai diktat\u00far\u00e1kb\u00f3l\u201d mik\u00e9pp lettek a \u201eb\u00e9ket\u00e1bor tagjainak imperialistaellenes sz\u00f6vets\u00e9gesei\u201d.<a href=\"#_ftn7\" name=\"_ftnref7\">[7]<\/a> Ahogyan Moszkva egyre nagyobb szerepet j\u00e1tszott a K\u00f6zel-Keleten, \u00fagy v\u00e1lt a t\u00e9rs\u00e9g a magyar k\u00fclpolitika sz\u00e1m\u00e1ra \u2013 a korabeli sz\u00f3haszn\u00e1lattal \u00e9lve \u2013 \u201ekiemelt rel\u00e1ci\u00f3v\u00e1\u201d. Csakhogy ez vice versa is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt: amint egy arab orsz\u00e1gnak megromlott a viszonya a Szovjetuni\u00f3val, az szinte azonnal kihatott a Budapesttel fenntartott kapcsolatokra is.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ebb\u0151l kifoly\u00f3lag a k\u00f6nyv k\u00f6vetkez\u0151 nagyobb fejezete Magyarorsz\u00e1g \u2013 \u00e9s ezzel p\u00e1rhuzamosan\u00a0 a keleti blokk \u2013 egyre m\u00e9ly\u00fcl\u0151 arab kapcsolatair\u00f3l sz\u00f3l. Kor\u00e1ntsem v\u00e9letlen, hogy az eg\u00e9sz fejezetnek a kiindul\u00f3pontja a szuezi v\u00e1ls\u00e1g, hiszen a szerz\u0151 magyar\u00e1zatot ad arra, hogy az arabok \u2013 de a \u201eharmadik vil\u00e1g\u201d nagy r\u00e9sze is \u2013 mi\u00e9rt \u00edt\u00e9lte el kev\u00e9sb\u00e9 a Szovjetuni\u00f3t\u00a0 a magyar forradalom lever\u00e9s\u00e9\u00e9rt, mint a nyugati \u00e1llamokat Egyiptom megt\u00e1mad\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Ugyan\u00fagy a hatalomra ker\u00fcl\u0151 K\u00e1d\u00e1r J\u00e1nosnak sem csak amiatt volt fontos a m\u00e1sodik arab-izraeli h\u00e1bor\u00fa, mert ezzel el lehetett terelni a vil\u00e1g figyelm\u00e9t az &#8222;ellenforradalomr\u00f3l&#8221;, a Vars\u00f3i Szerz\u0151d\u00e9s tag\u00e1llamainak &#8222;seg\u00e9lyny\u00fajt\u00e1s\u00e1r\u00f3l&#8221; \u00e9s a &#8222;konszolid\u00e1ci\u00f3r\u00f3l&#8221;.\u00a0 Ugyanis a magyar kommunista vezet\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra a legfontosabb k\u00fclpolitikai c\u00e9lkit\u0171z\u00e9st ekkoriban a nemzetk\u00f6zi elszigetelts\u00e9g cs\u00f6kkent\u00e9se, illetve a &#8222;magyar k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 ENSZ-vita&#8221; megakad\u00e1lyoz\u00e1sa jelentette. Mindkett\u0151 eset\u00e9ben a K\u00e1d\u00e1r-korm\u00e1ny &#8222;sz\u00e1m\u00edthatott az arab \u00e1llamok t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek j\u00f3indulat\u00fa \u2013 tart\u00f3zkod\u00f3 vagy t\u00e1mogat\u00f3 \u2013 \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s\u00e1ra&#8221;.<a href=\"#_ftn8\" name=\"_ftnref8\">[8]<\/a><\/p>\n<figure id=\"attachment_7544\" aria-describedby=\"caption-attachment-7544\" style=\"width: 640px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-large wp-image-7544\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/12\/H\u00e1fez.-700x432.png\" alt=\"\" width=\"640\" height=\"395\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/12\/H\u00e1fez.-700x432.png 700w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/12\/H\u00e1fez.-300x185.png 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/12\/H\u00e1fez..png 752w\" sizes=\"auto, (max-width: 640px) 100vw, 640px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-7544\" class=\"wp-caption-text\">H\u00e1fez el-Aszad sz\u00edriai eln\u00f6k 1978. december 1-j\u00e9n a Beloiannisz H\u00edrad\u00e1stechnikai Gy\u00e1rba l\u00e1togatott \u00e9s egy telefont kapott aj\u00e1nd\u00e9kba. Forr\u00e1s: <em>Magyarorsz\u00e1g \u00e9s az arab vil\u00e1g 1947-1989.<\/em>, 182.<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n \u00e9s a hatvanas \u00e9vek elej\u00e9n a legfontosabb k\u00f6zel-keleti priorit\u00e1sok k\u00f6z\u00e9 sorolhat\u00f3 a m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 viszonyrendszer meger\u0151s\u00edt\u00e9se \u00e9s kib\u0151v\u00edt\u00e9se (legf\u0151k\u00e9pp Egyiptommal \u00e9s Sz\u00edri\u00e1val), illetve a gyarmati uralom al\u00f3l felszabadul\u00f3 orsz\u00e1gokkal (Alg\u00e9ria) val\u00f3 diplom\u00e1ciai kapcsolatfelv\u00e9tel.\u00a0A magyar vezet\u00e9s m\u00e1r nemcsak retorikailag, hanem anyagilag is t\u00e1mogatta ezeket az orsz\u00e1gokat vagy a helyi arab korm\u00e1nyok, Izrael esetleg egy nyugati orsz\u00e1g ellen harcol\u00f3 csoportokat. S\u0151t, a hatvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l Budapestnek siker\u00fclt m\u00e9g a Nyugat-bar\u00e1t monarchi\u00e1kkal, mint Jord\u00e1ni\u00e1val \u00e9s Kuvaittal (1964), a forradalom el\u0151tti L\u00edbi\u00e1val (1967) hivatalos \u00e9rintkez\u00e9sbe ker\u00fclnie.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ez viszont nem kev\u00e9s diplom\u00e1ciai fesz\u00fclts\u00e9get gener\u00e1lt. P\u00e9ld\u00e1ul Franciaorsz\u00e1g az \u00f6tvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n szinte \u00e1lland\u00f3an tiltakozott a Magyar R\u00e1di\u00f3 arab nyelv\u0171 ad\u00e1sai miatt, amelyben az arab orsz\u00e1gokat t\u00e1mogatt\u00e1k vagy \u00e9ppen az alg\u00e9riai felkel\u0151ket b\u00e1tor\u00edtott\u00e1k az \u201eimperialist\u00e1k elleni harcra\u201d. P\u00e1rizs csak Magyarorsz\u00e1g ENSZ-tags\u00e1gi k\u00e9relm\u00e9nek megv\u00e9t\u00f3z\u00e1s\u00e1val fenyegetve tudta r\u00e1b\u00edrni a magyar vezet\u00e9st arra, hogy sz\u00fcntesse meg az ad\u00e1st<em>.<\/em><a href=\"#_ftn9\" name=\"_ftnref9\">[9]<\/a> Ugyan\u00fagy nem kev\u00e9s b\u00edr\u00e1lat \u00e9rkezett a magyar fegyversz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nyok miatt, amelyek a hatnapos h\u00e1bor\u00fa (1967) ut\u00e1n lend\u00fcltek fel. Vagy az\u00e9rt kritiz\u00e1lt\u00e1k Budapestet, mert az 1973-as negyedik arab-izraeli h\u00e1bor\u00fa alatt a szovjetek \u00e1ltal fel\u00e1ll\u00edtott l\u00e9gih\u00eddon kereszt\u00fcl, a t\u00f6bbi &#8222;bar\u00e1ti orsz\u00e1ggal&#8221; k\u00f6z\u00f6sen sz\u00e1ll\u00edtottak hadianyagot Sz\u00edri\u00e1nak.<a href=\"#_ftn10\" name=\"_ftnref10\">[10]<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A k\u00f6vetkez\u0151 nagyobb fejezet Nasszer 1970-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la ut\u00e1n kezd\u0151dik, mert ekkoriban jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1sok kezd\u0151dtek a k\u00f6zel-keleti r\u00e9gi\u00f3ban. El\u0151sz\u00f6r is a hatnapos h\u00e1bor\u00faban elszenvedett veres\u00e9g miatt az arab nacionalizmus f\u00e9nye megkopott, \u00e9s az ideol\u00f3gia folyamatosan erod\u00e1l\u00f3dott, mik\u00f6zben a politikai iszl\u00e1m l\u00e9pett a hely\u00e9be, amely fokozatosan teret nyert az arab orsz\u00e1gokban. Ugyan\u00fagy a hetvenes \u00e9vekben \u2013 az olaj\u00e1rrobban\u00e1st k\u00f6vet\u0151en \u2013 olyan Nyugat-bar\u00e1t monarchi\u00e1k er\u0151s\u00f6dtek meg, mint Sza\u00fad-Ar\u00e1bia. Magyarorsz\u00e1g legfontosabb k\u00f6zel-keleti partnerein\u00e9l \u00fan. <a href=\"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2017\/08\/19\/a-helyreigazitott-forradalom-47-eve-szuletett-meg-az-aszad-rendszer\/\">\u201ehelyreigaz\u00edt\u00f3\/jav\u00edt\u00f3\/korrekci\u00f3s\u201d<\/a> forradalmak zajlottak, amelyek a keleti blokk sz\u00e1m\u00e1ra felem\u00e1s eredm\u00e9nnyel z\u00e1rultak. Mik\u00f6zben egyes esetekben (Irak, Sz\u00edria) m\u00e9g ink\u00e1bb elm\u00e9ly\u00fclt a viszony, m\u00e1sokn\u00e1l pont az ellenkez\u0151je t\u00f6rt\u00e9nt: Egyiptom l\u00e1tv\u00e1nyosan \u201eszak\u00edtott\u201d a keleti blokkal \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok fel\u00e9 fordult, egy csap\u00e1ssal v\u00e9get vetve a kor\u00e1bban rendk\u00edv\u00fcl szoros \u2013 t\u00f6bbek k\u00f6zt katonai \u2013 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9snek.\u00a0J. Nagy L\u00e1szl\u00f3 helyesen jegyezte meg ebben a fejezetben, hogy a hetvenes \u00e9vekben m\u00e9g nem t\u00f6rt\u00e9nt meg az arab-magyar kapcsolatok \u00e1ltal\u00e1nos roml\u00e1sa, hanem helyette ink\u00e1bb csak a s\u00falypontok \u00e1thelyez\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l lehet besz\u00e9lni. Ugyanis Budapest \u00e9s az eg\u00e9sz keleti blokk sz\u00e1m\u00e1ra Kadhafi L\u00edbi\u00e1ja, H\u00e1fez el-Aszad Sz\u00edri\u00e1ja \u00e9s Szadd\u00e1m Huszein Irakja v\u00e1lt a legfontosabb partnerr\u00e9, akik gyakran l\u00e1togattak el a &#8222;b\u00e9ket\u00e1borba&#8221;, k\u00f6zt\u00fck Magyarorsz\u00e1gra is.\u00a0<a href=\"#_ftn11\" name=\"_ftnref11\">[11]<\/a><\/p>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<figure id=\"attachment_7543\" aria-describedby=\"caption-attachment-7543\" style=\"width: 552px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-7543\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/12\/Kadhafi.png\" alt=\"\" width=\"552\" height=\"424\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/12\/Kadhafi.png 552w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/12\/Kadhafi-300x230.png 300w\" sizes=\"auto, (max-width: 552px) 100vw, 552px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-7543\" class=\"wp-caption-text\">K\u00e1d\u00e1r J\u00e1nos fogadja Kadhafit 1981. szeptember 23-\u00e1n. Forr\u00e1s:\u00a0<em>Magyarorsz\u00e1g \u00e9s az arab vil\u00e1g 1947-1989<\/em>., 240.<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Am\u00edg a hetvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben m\u00e9g siker\u00fclt valamennyire szinten tartani a kapcsolatokat, addig a nyolcvanas \u00e9vekben m\u00e1r komoly visszaes\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9ntek. Az \u00f6t\u00f6dik nagyobb fejezet pont azt mutatja be, hogy mikor, mi\u00e9rt \u00e9s hogyan ker\u00fcltek vesz\u00e9lybe a kor\u00e1bban stabilnak tartott magyar-arab, t\u00e1gabb kontextusban az arab \u00e9s a szocialista orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatok. Ennek okai r\u00f6viden az al\u00e1bbiak voltak: az afganiszt\u00e1ni szovjet intervenci\u00f3; az ir\u00e1ni iszl\u00e1m forradalom; az iraki-ir\u00e1ni h\u00e1bor\u00fa, amely eset\u00e9ben Magyarorsz\u00e1g szint\u00e9n mindk\u00e9t felet kiszolg\u00e1lta. <a href=\"#_ftn12\" name=\"_ftnref12\">[12]<\/a> Ezzel p\u00e1rhuzamosan a magyar oldalr\u00f3l is egyre t\u00f6bb neh\u00e9zs\u00e9g \u00fct\u00f6tte fel a fej\u00e9t, mivel Budapest k\u00e9nytelen volt nyugati hiteleket felvenni. A kommunista vezet\u00e9snek a nyolcvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l cs\u00f6kkentenie kellett az arab orsz\u00e1gokkal fenntartott gazdas\u00e1gi kapcsolatok intenzit\u00e1s\u00e1t, egyre t\u00f6bb \u00fczlett\u0151l \u00e1llt el vagy nem teljes\u00edtette a k\u00f6telezetts\u00e9geit, mik\u00f6zben az arab orsz\u00e1gok gyakran &#8222;elfelejtett\u00e9k&#8221; kifizetni a magyar \u00e1rukat, a katonai-m\u0171szaki-tudom\u00e1nyos seg\u00e9lyny\u00fajt\u00e1st vagy a szocialista orsz\u00e1gok hiteleit.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">J. Nagy L\u00e1szl\u00f3 kit\u00e9r rendszerv\u00e1lt\u00e1s k\u00f6r\u00fcli \u00e9vekre, amelyek jelent\u0151s t\u00f6r\u00e9st okoztak magyar-arab kapcsolatokban, igaz, nem az \u00f6sszes \u00e1llam, hanem az olyan &#8222;tradicion\u00e1lis partnerek&#8221; eset\u00e9ben, mint Alg\u00e9ria, Palesztin Felszabad\u00edt\u00e1si Szervezet vagy Sz\u00edria. Ennek oka pedig els\u0151sorban nem a szocializmus buk\u00e1sa \u00e9s a Szovjetuni\u00f3t\u00f3l val\u00f3 elt\u00e1volod\u00e1s volt, hanem Izrael. 1987-ben a Zsid\u00f3 Vil\u00e1gkongresszus V\u00e9grehajt\u00f3 Bizotts\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete sor\u00e1n el\u0151sz\u00f6r tartott \u00fcl\u00e9st egy szocialista orsz\u00e1gban, vagyis Magyarorsz\u00e1gon. Ezen bejelentett\u00e9k az 1967-ben, vagyis a hatnapos h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n megszakadt diplom\u00e1ciai kapcsolatok \u00fajrafelv\u00e9tel\u00e9t.<a href=\"#_ftn13\" name=\"_ftnref13\">[13]<\/a> Az utols\u00f3 jelent\u0151sebb esem\u00e9ny, amelyet a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz r\u00e9szletesebben elemzett, Antall J\u00f3zsef egykori minisztereln\u00f6k 1991-es egyiptomi \u00fatja volt, amikor a magyar korm\u00e1nyf\u0151 tal\u00e1lkozott Mub\u00e1rak egyiptomi eln\u00f6kkel.<a href=\"#_ftn14\" name=\"_ftnref14\">[14<\/a><a href=\"#_ftn13\" name=\"_ftnref13\">]<\/a><a href=\"#_ftn14\" name=\"_ftnref14\"><\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">J. Nagy L\u00e1szl\u00f3 a k\u00f6nyv\u00e9ben az esem\u00e9nyek bemutat\u00e1s\u00e1n \u00e9s elemz\u00e9s\u00e9n k\u00edv\u00fcl m\u00e9g legt\u00f6bbsz\u00f6r \u2013 a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz szavaival \u00e9lve \u2013 \u201ebesz\u00e9lteti a forr\u00e1sokat\u201d. Vagyis ez azt jelenti, hogy a szerz\u0151 sokszor, hosszasan id\u00e9z a nagyk\u00f6veti jelent\u00e9sekb\u0151l, a bels\u0151 haszn\u00e1latra sz\u00e1nt anyagokb\u00f3l, illetve a korabeli sajt\u00f3b\u00f3l. R\u00e1ad\u00e1sul ezekkel a dokumentumokkal nemcsak a f\u0151 sz\u00f6vegben lehet tal\u00e1lkozni, hanem a mell\u00e9kletekben is, mivel a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz k\u00f6zel hatvan oldalon kereszt\u00fcl k\u00f6z\u00f6lte az \u00e1ltala feldolgozott forr\u00e1sok egy t\u00f6red\u00e9k\u00e9t. A k\u00f6zz\u00e9tett dokumentumok pedig rendk\u00edv\u00fcl soksz\u00edn\u0171ek: az arab orsz\u00e1gok hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa a \u201emagyar k\u00e9rd\u00e9shez\u201d; az arab-magyar kereskedelmi kapcsolatok mutat\u00f3i; az arab politikusok magyarorsz\u00e1gi programjainak le\u00edr\u00e1sai; politikai portr\u00e9k Szadd\u00e1m Huszeinr\u0151l \u00e9s Kadhafir\u00f3l; a rendszerv\u00e1lt\u00e1ssal kapcsolatos arab hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s stb. Ezeknek az iratoknak a sz\u00e1rmaz\u00e1si helye legt\u00f6bbsz\u00f6r pedig a K\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9rium, MSZMP vagy az arab orsz\u00e1gban l\u00e9v\u0151 magyar nagyk\u00f6vets\u00e9gek.<\/p>\n<figure id=\"attachment_7542\" aria-describedby=\"caption-attachment-7542\" style=\"width: 570px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" wp-image-7542\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/12\/Losonci-P\u00e1l.-png-700x439.png\" alt=\"\" width=\"570\" height=\"357\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/12\/Losonci-P\u00e1l.-png-700x439.png 700w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/12\/Losonci-P\u00e1l.-png-300x188.png 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/12\/Losonci-P\u00e1l.-png-768x482.png 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/12\/Losonci-P\u00e1l.-png.png 880w\" sizes=\"auto, (max-width: 570px) 100vw, 570px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-7542\" class=\"wp-caption-text\">Losonczi P\u00e1l az Orsz\u00e1gh\u00e1z el\u0151tt fogadja Dzsaber al-Ahmed al-Dzsaber asz-Szab\u00e1h kuvaiti em\u00edrt 1981. szeptember 14-\u00e9n.Forr\u00e1s: <em>Magyarorsz\u00e1g \u00e9s az arab vil\u00e1g 1947-1989<\/em>., 211.<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">A forr\u00e1sok eset\u00e9ben m\u00e9g sz\u00fcks\u00e9ges megjegyezni, hogy a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz a monogr\u00e1fia meg\u00edr\u00e1sa sor\u00e1n nem kiz\u00e1r\u00f3lag a magyar lev\u00e9lt\u00e1rakra hagyatkozott. J. Nagy L\u00e1szl\u00f3 ugyanis els\u0151sorban azzal szerzett mag\u00e1nak h\u00edrnevet \u00e9s elismer\u00e9st a magyar t\u00f6rt\u00e9nelemtudom\u00e1nyban, hogy a francia nyelvismeret\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en rendszeres lev\u00e9lt\u00e1ri kutat\u00e1sokat v\u00e9gzett Franciaorsz\u00e1gban, illetve az egykori francia gyarmatokon. Az eddigi munk\u00e1ss\u00e1ga legink\u00e1bb \u2013 de nem kiz\u00e1r\u00f3lag \u2013 a Mediterr\u00e1neum XIX. \u00e9s XX. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9nete k\u00f6r\u00e9 csoportosult, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a Magrebnek (Marokk\u00f3, Alg\u00e9ria, Tun\u00e9zia \u00e9s L\u00edbia) nevezett r\u00e9gi\u00f3 ter\u00e9n \u00e9rt el jelent\u0151s eredm\u00e9nyeket, amelyek olyan egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1nyos munk\u00e1k megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9hez vezetett, mint az <em>Az alg\u00e9riai h\u00e1bor\u00fa 1954-1962 <\/em>vagy <em>A Magreb-orsz\u00e1gok t\u00f6rt\u00e9nete a 20. sz\u00e1zadban<\/em>. Ebb\u0151l kifoly\u00f3lag a <em>Magyarorsz\u00e1g \u00e9s az arab vil\u00e1g 1947-1989<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvb\u0151l sem hi\u00e1nyozhatnak a francia nyelv\u0171 lev\u00e9lt\u00e1ri forr\u00e1sok, amelyek egy r\u00e9sz\u00e9t a franciaorsz\u00e1gi, m\u00e1sik r\u00e9sz\u00e9t viszont az \u00e9szak-afrikai arch\u00edvumokban lelte fel. Ugyanez igaz a bibliogr\u00e1fi\u00e1ra is. Hab\u00e1r a szerz\u0151 sz\u00e9p sz\u00e1mmal id\u00e9zi a magyarorsz\u00e1gi tudom\u00e1nyos \u00edr\u00e1sokat \u00e9s \u00fajs\u00e1gokat (Szabad N\u00e9p, N\u00e9pszabads\u00e1g, Magyar Nemzet), de a k\u00fclf\u00f6ldi szakirodalom nagy r\u00e9sz\u00e9t legink\u00e1bb nem az angolsz\u00e1sz, hanem a francia nyelv\u0171 monogr\u00e1fi\u00e1k, tanulm\u00e1nyok \u00e9s sajt\u00f3term\u00e9kek teszik ki. S\u0151t, az eg\u00e9sz k\u00f6nyv egy francia nyelv\u0171 \u00f6sszefoglal\u00f3val v\u00e9gz\u0151dik.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A recenzi\u00f3 \u00edr\u00f3ja szerint a\u00a0<em>Magyarorsz\u00e1g \u00e9s az arab vil\u00e1g 1947-1989<\/em> k\u00f6nyv legnagyobb er\u00e9nye, hogy a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sznek siker\u00fclt re\u00e1lis k\u00e9pet adnia arr\u00f3l, hogy a szocialista orsz\u00e1gok sz\u00e1m\u00e1ra milyen lehet\u0151s\u00e9gek ad\u00f3dtak a K\u00f6zel-Keleten, mennyiben tudta Budapest kiakn\u00e1zni ezeket az adotts\u00e1gokat, illetve a felek milyen eredm\u00e9nyeket vagy \u00e9ppen kudarcokat voltak k\u00e9nytelenek elk\u00f6nyvelni. A mell\u00e9kletek, a t\u00e1bl\u00e1zatok \u00e9s a forr\u00e1sok t\u00fckr\u00e9ben pedig ez a k\u00f6nyv egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 nemcsak a kapcsolatt\u00f6rt\u00e9neti vagy a k\u00f6zel-keleti historiogr\u00e1fi\u00e1ban, hanem el\u0151kel\u0151 helyet szerzett mag\u00e1nak az eg\u00e9sz magyarorsz\u00e1gi t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyban. Teh\u00e1t b\u00e1tran \u00e1ll\u00edthat\u00f3, hogy az Olvas\u00f3 J. Nagy L\u00e1szl\u00f3 \u00e9letm\u0171v\u00e9t tartja a kez\u00e9ben akkor, amikor eme k\u00f6nyv lapjait forgatja.<\/p>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<hr \/>\n<p><strong>Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/strong><\/p>\n<p>J. Nagy L\u00e1szl\u00f3:<em> Magyarorsz\u00e1g \u00e9s az arab t\u00e9rs\u00e9g<\/em>. JATE Press, Szeged, 2006.<\/p>\n<p>J. Nagy L\u00e1szl\u00f3:<em> Magyarorsz\u00e1g \u00e9s az arab vil\u00e1g 1947-1989. <\/em>JATE Press, Szeged, 2017.<\/p>\n<p>Hivatkoz\u00e1sok, megjegyz\u00e9sek:<\/p>\n<p>A bor\u00edt\u00f3k\u00e9pen:\u00a0K\u00e1d\u00e1r J\u00e1nos \u00e9s Jasszer Arafat tal\u00e1lkoz\u00f3ja 1983. \u00e1prilis 20-\u00e1n. Forr\u00e1s: <em>Magyarorsz\u00e1g \u00e9s az arab vil\u00e1g 1947-1989<\/em>., 228.<\/p>\n<hr \/>\n<p><a href=\"#_ftnref1\" name=\"_ftn1\">[1]<\/a> Arab Liga tag\u00e1llamai: Alg\u00e9ria, Bahrein, Comore-szigetek, Dzsibuti, Egyiptom, Egyes\u00fclt Arab Em\u00edrs\u00e9gek, Irak, Jemen, Jord\u00e1nia, Katar, Kuvait, Libanon, L\u00edbia, Maurit\u00e1nia, Marokk\u00f3, Om\u00e1n, Palesztina, Sza\u00fad-Ar\u00e1bia, Szom\u00e1lia, Szud\u00e1n, Sz\u00edria \u00e9s Tun\u00e9zia.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref2\" name=\"_ftn2\">[2]<\/a> J. Nagy L\u00e1szl\u00f3: <em>Magyarorsz\u00e1g \u00e9s az arab t\u00e9rs\u00e9g<\/em>. JATE Press, Szeged, 2006.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref3\" name=\"_ftn3\">[3]<\/a>\u00a0J.Nagy L\u00e1szl\u00f3:\u00a0<em>Magyarorsz\u00e1g \u00e9s az arab vil\u00e1g 1947-1989. <\/em>JATE Press, Szeged, 2017., 7.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref4\" name=\"_ftn4\">[4]<\/a>\u00a0 A rendszerv\u00e1lt\u00e1sig Kuvait kiv\u00e9tel\u00e9vel az \u00f6sszes Perzsa-\u00f6b\u00f6l menti monarchia tart\u00f3zkodott att\u00f3l, hogy elm\u00e9ly\u00edtse a viszony\u00e1t a keleti t\u00f6mb \u00e1llamaival. Egyr\u00e9szt az\u00e9rt, mert sziklaszil\u00e1rdan nyugati &#8211; \u00e9s azon bel\u00fcl is amerikai &#8211; sz\u00f6vets\u00e9gesek voltak. M\u00e1sr\u00e9szt elutas\u00edtott\u00e1k a kommunizmus ateizmus\u00e1t \u00e9s az oszt\u00e1lyharcot. Harmadr\u00e9szt pedig a keleti blokk orsz\u00e1gai t\u00e1mogatt\u00e1k az arab nacionalista mozgalmakat \u00e9s orsz\u00e1gokat (pl. Egyiptom), amelyet a helyi uralkod\u00f3h\u00e1z saj\u00e1t mag\u00e1ra \u00e9s a monarchia int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9re n\u00e9zve s\u00falyos biztons\u00e1gpolitikai kock\u00e1zatnak tartott. 1995-ben Sza\u00fad-Ar\u00e1bia volt az utols\u00f3 olyan arab \u00e1llam, amely nemcsak Magyarorsz\u00e1ggal, hanem a legt\u00f6bb egykori szocialista orsz\u00e1ggal vette fel a diplom\u00e1ciai kapcsolatokat.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref5\" name=\"_ftn5\">[5]<\/a> Uo. 24-28.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref6\" name=\"_ftn6\">[6]<\/a> A k\u00f6nyv h\u00e1tlapj\u00e1n szerepl\u0151 t\u00f6rt\u00e9net.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref7\" name=\"_ftn7\">[7]<\/a> Uo. 22.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref8\" name=\"_ftn8\">[8]<\/a> Uo. 44<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref9\" name=\"_ftn9\">[9]<\/a> Uo.69.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref10\" name=\"_ftn10\">[10]<\/a> T\u00f6bbek k\u00f6zt 90 T-54-et; 12 db M\u00edg-21 \u00e9s F-13-as rep\u00fcl\u0151t, p\u00e1nc\u00e9lt\u00f6r\u0151ket, k\u00e9zifegyvereket \u00e9s l\u0151szereket. Uo. 149.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref11\" name=\"_ftn11\">[11]\u00a0<\/a>A recenzi\u00f3ban szerepl\u0151 arab nevek olyan form\u00e1ban szerepelnek, ahogyan azok a vizsg\u00e1lt k\u00f6nyvben el\u0151fordulnak.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref12\" name=\"_ftn12\">[12]<\/a>\u00a0Uo. 213-217.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref13\" name=\"_ftn13\">[13]<\/a>\u00a0Uo. 255.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref14\" name=\"_ftn14\">[14]<\/a>\u00a0Uo. 262.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Napjainkban a K\u00f6zel-Kelet eml\u00edt\u00e9sekor a legt\u00f6bb magyarnak \u2013 sajn\u00e1latos, de nem el\u00edt\u00e9lhet\u0151 m\u00f3don \u2013 olyan dolgok jutnak el\u0151sz\u00f6r az esz\u00e9be, mint a \u201emigr\u00e1ci\u00f3s v\u00e1ls\u00e1g, k\u00e1osz, sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges iszlamizmus, vagy a terrorizmus\u201d. Pedig volt id\u0151szak a magyar t\u00f6rt\u00e9nelemben, amikor Budapest az arab t\u00e9rs\u00e9g egyes orsz\u00e1gaival\u00a0 nagyon j\u00f3 viszonyt \u00e1polt, valamint az \u00e1llami m\u00e9dia pozit\u00edv sz\u00ednben t\u00fcntette fel a &#8222;halad\u00f3 szellemis\u00e9g\u0171&#8221; arab \u00e1llamok \u00e9s mozgalmak harc\u00e1t Izraellel, illetve az &#8222;imperialist\u00e1kkal&#8221; szemben. A mai napig, Magyarorsz\u00e1gon bel\u00fcl &#8211; els\u0151sorban azok, akik a szocializmus idej\u00e9n telepedtek le a haz\u00e1nkban &#8211; \u00e9s k\u00edv\u00fcl nem kev\u00e9s nosztalgi\u00e1val&hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":19,"featured_media":7541,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[1,3],"tags":[1289,521,854,859,224,858,857,856,855,93,492,113,464],"class_list":["post-7539","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egyeb","category-hideghaboru","tag-kiemelt-relacioju-terseg-a-kozel-kelet-konyvrecenzio-a-magyar-arab-kapcsolatok-torteneterol","tag-algeria","tag-arab-magyar-kapcsolatok","tag-aranycsapat","tag-egyiptom","tag-futball","tag-irak","tag-j-nagy-laszlo","tag-magyarabok","tag-magyarorszag","tag-recenzio","tag-rendszervaltas","tag-sziria"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7539","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/19"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=7539"}],"version-history":[{"count":16,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7539\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":7844,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7539\/revisions\/7844"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/7541"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=7539"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=7539"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=7539"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}