{"id":463,"date":"2016-10-21T05:12:41","date_gmt":"2016-10-21T05:12:41","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=463"},"modified":"2021-07-07T06:51:03","modified_gmt":"2021-07-07T06:51:03","slug":"a_fiumei_capa_uborkaszezoni_sajtokacsa_vagy_verengzo_fenevad","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2016\/10\/21\/a_fiumei_capa_uborkaszezoni_sajtokacsa_vagy_verengzo_fenevad\/","title":{"rendered":"A fiumei c\u00e1pa; uborkaszezoni sajt\u00f3kacsa vagy v\u00e9rengz\u0151 fenevad?"},"content":{"rendered":"

Ami\u00f3ta csak a napi \u00e9s egy\u00e9b h\u00edrlapok (ide v\u00e9ve az online m\u00e9diumokat is) szerves r\u00e9szei lettek a mindennapoknak, rendre felbukkannak h\u00edrlapi kacs\u00e1k, divatos angol sz\u00f3val \u00e9lve hoax-ok is. Mindannyian tal\u00e1lkoztunk m\u00e1r szek\u00e9rder\u00e9knyi dinny\u00e9kr\u0151l, soha ki nem fogy\u00f3 energiaforr\u00e1sokr\u00f3l, k\u00e1v\u00e9t f\u0151z\u0151 kuty\u00e1kr\u00f3l, szt\u00e1rok (igaz\u00e1b\u00f3l sosem) viselt dolgair\u00f3l \u00e9s „\u00e9veken \u00e1t h\u00faz\u00f3d\u00f3 terhess\u00e9g\u00e9r\u0151l” sz\u00f3l\u00f3 h\u00edrekkel. Term\u00e9szetesen ezekn\u00e9l fajs\u00falyosabb h\u00edrek \u00e9s \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9letek is keringenek, de mivel nem t\u00f6r\u00fcnk a Konte\u00f3blog<\/span><\/a> bab\u00e9rjaira, el\u00e9gedj\u00fcnk meg annyival, hogy sem az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9let, sem a h\u00edrlapi kacsa nem mai tal\u00e1lm\u00e1ny, \u00e9s hat\u00e1suk al\u00f3l persze Magyarorsz\u00e1g – t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk idej\u00e9n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia r\u00e9sze – sem vonhatta ki mag\u00e1t.\u00a0Ennek egyik j\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja az 1880-as \u00e9vekt\u0151l rendre megjelen\u0151 „fiumei c\u00e1pa” legend\u00e1ja, amely a kissz\u00ednesek mellett a viccrovatok rendszeres szerepl\u0151je lett, annak ellen\u00e9re, hogy messze nem legend\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3!<\/p>\n

\"leidenfrost11.png\"
Fiumei-\u00f6b\u00f6lben fogott c\u00e1pa* (Leidenfrost 11. o.)<\/figcaption><\/figure>\n

*UPDATE:\u00a0Az eredeti k\u00e9pal\u00e1\u00edr\u00e1s szerint k\u00e9kc\u00e1pa, de ez t\u00e9ved\u00e9s. Az \u00e1llat minden bizonnyal nagy feh\u00e9r c\u00e1pa, de felmer\u00fclt, hogy heringc\u00e1pa is lehet. C\u00e1paszak\u00e9rt\u0151k, biol\u00f3gusok, tov\u00e1bbra is sz\u00e1m\u00edtunk seg\u00edts\u00e9getekre!<\/span><\/strong><\/em><\/p>\n

A c\u00e1p\u00e1kat legt\u00f6bb\u00fcnk Spielberg klasszikus\u00e1b\u00f3l<\/a> \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 A-t\u00f3l Zs-kateg\u00f3ri\u00e1ig terjed\u0151 filmekb\u0151l v\u00e9rszomjas, bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3, gyilkos ragadoz\u00f3kk\u00e9nt ismeri; b\u00e1r a 19. sz\u00e1zad v\u00e9ge fel\u00e9 is akadtak ezzel ellent\u00e9tes v\u00e9lem\u00e9nyek, a t\u00f6bbs\u00e9g m\u00e1r ekkor is ezen n\u00e9zeten volt, f\u0151leg a tenger\u00e9szek, akik haj\u00f3t\u00f6r\u00e9s eset\u00e9n sajnos t\u00f6bb esetben estek \u00e1ldozat\u00e1ul<\/a> a tengeri cs\u00facsragadoz\u00f3knak, \u00edgy biztos, ami biztos alapon minden k\u00edn\u00e1lkoz\u00f3 alkalmat megragadtak, hogy irts\u00e1k a fenevadakat<\/a>. A hatalmas, legend\u00e1kkal \u00f6vezett (de l\u00e9nyeg\u00e9ben ismeretlen) \u00e1llatok, illetve \u00f6nmag\u00e1ban a tenger, amelynek ma is csak eleny\u00e9sz\u0151 r\u00e9sz\u00e9t ismerj\u00fck, ide\u00e1lis terepet jelentettek a szenz\u00e1ci\u00f3ra \u00e9hes h\u00edrlap\u00edr\u00f3knak. Ennek megfelel\u0151en a strandszezon elej\u00e9t\u0151l a Budapesti H\u00edrlapt\u00f3l a N\u00e9pszav\u00e1ig minden \u00fajs\u00e1gban megjelentek az \u00fajabbn\u00e1l \u00fajabb c\u00e1pa\u00e9szlel\u00e9sekkel kapcsolatos h\u00edrek, s\u0151t, m\u00e9g g\u00fanyvers is sz\u00fcletett a fiumei c\u00e1p\u00e1r\u00f3l, amelyet a legt\u00f6bben a „muzsikasz\u00f3ra k\u00f6lt\u0151 ty\u00fak”, a „kacsafej\u0171 borj\u00fa” \u00e9s a „si\u00f3foki\/nagymarosi pofon” kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban (ez ut\u00f3bbi az, amit az ott nyaral\u00f3k csattantanak el egym\u00e1son, kicsit feldobva a nyaral\u00f3helyek lapos hangulat\u00e1t) emlegettek. „Hallott\u00e1k, Fium\u00e9ban m\u00e1r megint c\u00e1p\u00e1t fogtak?”<\/em>, mire az \u00farih\u00f6lgyek megborzongtak, az \u00fariemberek unottan megcs\u00f3v\u00e1lt\u00e1k fej\u00fcket, \u00e9s rendeltek egy habos kaka\u00f3t a frissen megborzongott \u00farih\u00f6lgyeknek. A ny\u00e1r pedig ment tov\u00e1bb…<\/p>\n

<\/p>\n

\"leidenfrost9.png\"<\/strong><\/em><\/p>\n

Egy, a Fiumei-\u00f6b\u00f6lben kifogott m\u00e9retes p\u00e9ld\u00e1ny (Leidenfrost 9. o.)<\/strong><\/em><\/p>\n

A vicces, g\u00fanyos h\u00edrek mellett ugyanakkor rendszeresen olvashatunk tonhalcsapd\u00e1kba keveredett hatalmas c\u00e1p\u00e1kr\u00f3l, \u00e9s t\u00f6bb tragikus h\u00edr is sz\u00f3l megt\u00e1madott f\u00fcrd\u0151z\u0151kr\u0151l, s\u0151t cs\u00f3nakokr\u00f3l is, nem egyszer t\u00falz\u00e1snak, „filmes toposznak” hat\u00f3 (de sokszor m\u00e9gis igaznak bizonyul\u00f3) r\u00e9szletekkel megf\u0171szerezve; annyi bizonyos, hogy az adriai c\u00e1pa, ha nem is a spielbergi vad\u00e1llat, de nem is kacsa (bocs\u00e1nat a k\u00e9pzavar\u00e9rt). Akkor m\u00e9gis hol az igazs\u00e1g? Az X-akt\u00e1k rajong\u00f3i egyb\u0151l r\u00e1v\u00e1ghatj\u00e1k, hogy „oda\u00e1t”, b\u00e1r ez esetben az eredeti angol verzi\u00f3 („out there”) sz\u00f3 szerinti ford\u00edt\u00e1sa – „odakint” – helyt\u00e1ll\u00f3bbnak tekinthet\u0151. Az odakint jelen esetben pedig az Adria \u00e9szaki medenc\u00e9je, pontosabban a Kvarner-\u00f6b\u00f6l (akkoriban Kvarner\u00f3i-, Quarner\u00f3i-k\u00e9nt is szerepel), amely az 1970-es \u00e9vekig t\u00f6bb nagytest\u0171 (emberre is vesz\u00e9lyes) c\u00e1pafaj, els\u0151sorban a nagy feh\u00e9r c\u00e1pa kedvelt \u00edv\u00f3helye volt.<\/p>\n

\n

Miut\u00e1n a c\u00e1p\u00e1k elevensz\u00fcl\u0151k\/toj\u00e1srak\u00f3k, s\u0151t egyes kor\u00e1bbi \u00edr\u00e1sok szerint m\u00e9g valamif\u00e9le „ut\u00f3dgondoz\u00e1s” is l\u00e9tezik egyes fajokn\u00e1l, nem tudom, az \u00edv\u00f3hely kifejez\u00e9s mennyire tekinthet\u0151 pontosnak. K\u00f6sz\u00f6nettel fogadom\u00a0biol\u00f3gi\u00e1ban j\u00e1rtasabb olvas\u00f3ink seg\u00edts\u00e9g\u00e9t!<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\"kvarner_gulf_map.png\"
A Kvarner-\u00f6b\u00f6l<\/a> (Kvarneri\u0107) kb. Rijeka \u00e9s Karlobag k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik.<\/figcaption><\/figure>\n

Annyi bizonyos, hogy m\u00e9g a Jugoszl\u00e1v Haditenger\u00e9szetnek is okoztak gondot a ragadoz\u00f3k, a hadihaj\u00f3sokat az 1960-as \u00e9vekig t\u00f6bb esetben vetett\u00e9k be c\u00e1pavad\u00e1szatra. Azt\u00e1n a t\u00falhal\u00e1sz\u00e1s (m\u00e1rmint zs\u00e1km\u00e1ny\u00e1llataik t\u00falhal\u00e1sz\u00e1sa, a legt\u00f6bb c\u00e1pa v\u00e9letlen\u00fcl ker\u00fcl h\u00e1l\u00f3ba) k\u00f6vetkezt\u00e9ben a c\u00e1p\u00e1k is m\u00e1s helyek ut\u00e1n n\u00e9ztek, viszont a 2000-es \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l \u00fajra nagyobb sz\u00e1mban jelent meg a t\u00e9rs\u00e9gben a nagy feh\u00e9r c\u00e1pa, \u00e9s persze a t\u00f6bbiek is. \u00c9s hogy mennyire komolyan vett\u00e9k a c\u00e1pahelyzetet a monarchia alatt is, azt j\u00f3l jelzi, hogy Fium\u00e9ben (ma Rijeka) nem kev\u00e9s fejp\u00e9nzt fizettek a kifogott c\u00e1p\u00e1k\u00e9rt, a strandokat pedig a f\u00fcrd\u0151z\u0151k biztons\u00e1ga \u00e9rdek\u00e9ben m\u00e1r akkor er\u0151s vash\u00e1l\u00f3kkal z\u00e1rt\u00e1k le. T\u00f6k\u00e9letes v\u00e9delmet persze ezek sem jelenthettek, f\u0151leg, ha az \u00faszni v\u00e1gy\u00f3k nem a kijel\u00f6lt helyen mentek a v\u00edzbe. Mivel c\u00e1p\u00e1k jelent\u0151s k\u00e1rokat okoztak a hal\u00e1szoknak, \u00edgy a tenger\u00e9szek mellett \u0151k sem t\u00fclekedtek volna a c\u00e1pav\u00e9d\u0151 egyes\u00fcletek tagfelv\u00e9tel\u00e9n\u00e9l. A legfontosabb zs\u00e1km\u00e1nynak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 tonhalat f\u0151leg \u00fagynevezett tonnar\u00e1kkal, h\u00e1l\u00f3b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt, a part mellett elhelyezett tonhalcsapd\u00e1kkal fogt\u00e1k, amelyekbe nem egyszer t\u00e9vedt a tonhalakat kerget\u0151 c\u00e1pa is. A hatalmas ragadoz\u00f3k sokszor egyszer\u0171en sz\u00e9tvert\u00e9k a tonn\u00e1r\u00e1t<\/a>, \u00e9s \u00edgy az aznapi zs\u00e1km\u00e1ny is el\u00faszott (sz\u00f3 szerint), de akadt arra is p\u00e9lda, hogy mire a hal\u00e1szok szigonyokkal-botokkal-pusk\u00e1kkal harck\u00e9ptelenn\u00e9 tett\u00e9k a c\u00e1p\u00e1t, az rendesen belakm\u00e1rozott a fog\u00e1sb\u00f3l. Na de el\u0151bb n\u00e9zz\u00fck, mit \u00edrt a sajt\u00f3 a fikt\u00edv \u00e9s val\u00f3s\u00e1gos fiumei c\u00e1p\u00e1kr\u00f3l!<\/p>\n

\"leidenfrost8.png\"
C\u00e1pavad\u00e1szat az Adri\u00e1n (Leidenfrost 8. o.)<\/figcaption><\/figure>\n

1911 nyar\u00e1n zajlott Marokk\u00f3ban az agadiri v\u00e1ls\u00e1g, amelyet az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa egyik jelent\u0151s el\u0151zm\u00e9ny\u00e9nek tekinthet\u00fcnk. Na de kit \u00e9rdekelnek a nagyhatalmi j\u00e1tszm\u00e1k, amikor Fium\u00e9ban megjelent a c\u00e1pa? Senkit, legal\u00e1bb is a kor n\u00e9pszer\u0171 \u00e9lclapja, a Borsszem Jank\u00f3 1911. j\u00falius 9-i k\u00e9pzelt riport egy amerikai popfesztiv\u00e1lr\u00f3l<\/span> „K\u00fclpolitikai eszmecsere a J\u00f3zsefv\u00e1rosban”<\/em> c\u00edm\u0171 cikke szerint.
\n<\/span><\/span><\/p>\n

„- Ki t\u00f6r\u0151dik Agadirral? Az a f\u0151, hogy a k\u00fclpolitik\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nj\u00e9k valami, mert itt a ny\u00e1r \u00e9s a <\/span>fiumei \u00f6b\u00f6lben m\u00e1r megjelent a c\u00e1pa<\/em>. A haj\u00f3knak is <\/em><\/span>meg kell jelenni Agadir el\u0151tt.”<\/span> <\/em>
\n<\/span><\/p><\/blockquote>\n

Ezen cikkre szinte napra pontosan egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb – 1912. j\u00falius 14-\u00e9n – jelent meg egy m\u00e1sik szat\u00edra, amely a sokakat \u00e9rint\u0151 rossz lak\u00e1sk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek (poloska, tet\u0151t\u00e9rb\u0151l kialak\u00edtott, emberi tart\u00f3zkod\u00e1sra sokszor nem alkalmas lak\u00e1sok) mellett a nyaral\u00e1si szok\u00e1sokat is kifigur\u00e1zza. A t\u00e1rca f\u0151h\u0151se, a v\u00e9konyp\u00e9nz\u0171 Spen\u00f3t Bal\u00e1zs igazi abb\u00e1ziai (ma Opatija) nyaral\u00e1sr\u00f3l \u00e1lmodik, amib\u0151l nem maradhat ki a fiumei c\u00e1pa sem!<\/span><\/p>\n

\"bsj120714.png\"
\u00c1lmodozni szabad! A t\u00f6rt\u00e9net szerint am\u00fagy a nyaral\u00e1s a val\u00f3s\u00e1gban v\u00e9g\u00fcl egy v\u00e1rosligeti perecez\u00e9sben mer\u00fclt ki…<\/figcaption><\/figure>\n

K\u00fcl\u00f6n \u00e9rdekess\u00e9g, hogy a Borsszem Jank\u00f3n\u00e1l m\u00e9g 1914 j\u00falius\u00e1ban sem tal\u00e1ltak „eml\u00edt\u00e9sre \u00e9rdemes” h\u00edreket, ugyanis kit\u00f6rni k\u00e9sz\u00fcl\u0151 h\u00e1bor\u00fa ide vagy oda, a fiumei c\u00e1pa csak helyet kapott a lap j\u00falius 12-i sz\u00e1m\u00e1ban. B\u00e1r t\u00e9ny, hogy a c\u00e1pat\u00e1mad\u00e1sok nem sz\u00e1m\u00edtottak gyakorinak az Adri\u00e1n, a gunyoros hangnem \u00e9s a „fantasy jelleg\u0171” st\u00edlus nem felt\u00e9tlen\u00fcl volt indokolt (err\u0151l l\u00e1sd k\u00e9s\u0151bb).<\/p>\n

\"bsj140712.png\"<\/p>\n

Az \u00e9lclap 1914. j\u00falius 26-\u00e1n k\u00f6z\u00f6lte a m\u00e1r eml\u00edtett g\u00fanyverset, amelyben az uborkaszezonban rendre felbukkan\u00f3 visszat\u00e9r\u0151 t\u00e9m\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt – minden val\u00f3s\u00e1goss\u00e1ga ellen\u00e9re – szerepel a fiumei c\u00e1pa is.<\/p>\n

\"bsjvers.png\"<\/p>\n

Akadtak az\u00e9rt komolyabb tud\u00f3s\u00edt\u00e1sok is. A Budapesti H\u00edrlap 1884. augusztus 20-\u00e1n egy r\u00f6vidh\u00edrben sz\u00e1molt be arr\u00f3l, hogy<\/span><\/p>\n

\u201eC\u00e1pa. A trieszti tengeri f\u00fcrd\u0151<\/span> k\u00f6zel\u00e9ben m\u00e1r t\u00f6bb nap \u00f3ta egy c\u00e1pa ijesztgeti a<\/span> f\u00fcrd\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get.\u201d<\/span><\/em><\/span><\/p><\/blockquote>\n

A c\u00e1pah\u00edrad\u00f3t ekkor m\u00e9g j\u00f3l eldugt\u00e1k a kissz\u00ednesek k\u00f6z\u00e9, a rendhagy\u00f3 m\u00f3don „trieszti” ragadoz\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 bejelent\u00e9s k\u00f6zvetlen\u00fcl egy doh\u00e1nyboltban puszt\u00edt\u00f3 macsk\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 tud\u00f3s\u00edt\u00e1s mellett kapott helyet. Kicsit k\u00e9s\u0151bb a Budapesti H\u00edrlap (1885. \u00e1prilis 23.) Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00c9rtes\u00edt\u0151je (ilyenkor mindig megd\u00f6bbenek, hogy mik voltak akkoriban) sz\u00e1mol be arr\u00f3l, hogy<\/p>\n

\n

\u201eA fiumei tenger\u00e9szeti hivatal<\/span>nak,<\/span> a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1g\u00e1t k\u00e9pez\u0151 pavilonj\u00e1ban<\/span> ma, kit\u00f6m\u00f6tt tengeri halakb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 <\/span>gazdag gy\u0171jtem\u00e9ny, k\u00f6zte egy a fiumei \u00f6b\u00f6lben fo<\/span>gott nagy <\/span>c\u00e1pa<\/span><\/em>, install\u00e1ltatott. Azonk\u00edv\u00fcl sz\u00e1mos csinos haj\u00f3modell \u00e9s haj\u00f3konstrukci\u00f3 minta \u00e1ll\u00edtta<\/span>tott fel, a melyek a haj\u00f3k\u00e9sz\u00edt\u00e9s egyes st\u00e1diumait <\/span><\/em>t\u00fcntetik el\u0151.\u201d<\/em><\/span><\/span><\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n

A kis cikkb\u0151l kider\u00fcl, hogy a fiumei c\u00e1pa, b\u00e1r rendre uborkaszezonban bukkant fel, egy\u00e1ltal\u00e1n nem a legend\u00e1k \u00e9s kacsafej\u0171 borj\u00fak (\u00e1 la Borsszem Jank\u00f3) vil\u00e1g\u00e1ba tartozott, b\u00e1r biztos az is, hogy egy t\u00e9nyleges \u00e9szlel\u00e9s ut\u00e1n a t\u00f6meghiszt\u00e9ria \u00e9s a korabeli „vicceskedv\u0171” trollok hat\u00e1s\u00e1ra – ahogy 1941-ben az USA keleti partj\u00e1n\u00e1l l\u00e1tott a n\u00e9met tengeralattj\u00e1r\u00f3k\u00e9 <\/a>– a bejelentett c\u00e1pa\u00e9szlel\u00e9sek sz\u00e1ma is megn\u00f6vekedett. K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1887-ben k\u00e9s\u0151n kezd\u0151d\u00f6tt a c\u00e1paszezon, viszont egyb\u0151l egy olyan h\u00edrrel, ami saj\u00e1tosan egyens\u00falyoz a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a bulv\u00e1r hat\u00e1r\u00e1n. Augusztus 12-\u00e9n az \u00fajs\u00e1g egy cikk\u00e9ben r\u00e9szletesen \u00edrnak az \u00e9vr\u0151l-\u00e9vre megjelen\u0151, \u00e9s persze mindig a „legnagyobb” fenevadr\u00f3l. A cikk \u00edr\u00f3ja l\u00e1that\u00f3an nem vette komolyan a h\u00edreket, mert \u00edr\u00e1s\u00e1t azzal z\u00e1rta, hogy <\/span><\/span><\/p>\n

\u201ef\u00e1jdalom, a c\u00e1pa m\u00e1r annyiszor kompromitt\u00e1lta mag\u00e1t a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt, <\/span>hogy igen bajos \u00f6t komolyan venni.\u201d<\/span><\/em><\/span><\/span><\/p>\n

\"bh870812.png\"<\/span><\/em><\/span><\/span><\/p>\n

B\u00e1r lehet, hogy a jelent\u00e9sek ez esetben t\u00faloztak az \u00e1llat m\u00e9ret\u00e9vel kapcsolatban, de t\u00e9ny, hogy az Adri\u00e1ban \u00e9l\u0151 (vagy ide l\u00e1togat\u00f3) feh\u00e9r c\u00e1p\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt meglehet\u0151sen\u00a0sok az extra nagy, vagyis az 5,5 m\u00e9teresn\u00e9l hosszabb p\u00e9ld\u00e1ny; 1927-ben p\u00e9ld\u00e1ul Rovinjn\u00e1l, 1940-ben pedig Izol\u00e1n\u00e1l akadt h\u00e1l\u00f3ba egy-egy 6 m\u00e9teresn\u00e9l nagyobb c\u00e1pa, de a rekordert (7 m\u00e9ter 13 centi) is viszonylag k\u00f6zel, M\u00e1lt\u00e1n\u00e1l fogt\u00e1k ki. Noha fiumei c\u00e1pa c\u00edmmel jelent meg az al\u00e1bbi h\u00edr is, ez esetben biztos, hogy nem bulv\u00e1r-kateg\u00f3ri\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3.
\n<\/span><\/p>\n

\n

\u201e(A fiumei c\u00e1pa<\/span>) e rendes ny\u00e1ri vend\u00e9g fel\u0151l az \u00fajs\u00e1gok azt a kedvez\u0151tlen h\u00edrt terjesztett\u00e9k <\/span>el, hogy voltak\u00e9pp nem l\u00e9tezik s a term\u00e9szethist\u00f3ri\u00e1ban csak a tengeri k\u00edgy\u00f3 \u00e9s az uborka mellett van <\/span>helye. Val\u00f3ban nem tudni, honnan sz\u00e1rmazhatott az <\/span>az eg\u00e9szen alaptalan hit, hogy a Quarneroban c\u00e1pa <\/span>soha sincs, holott r\u00e9gi tapasztal\u00e1s bizony\u00edtja, hogy <\/span>e ragadoz\u00f3 hal\u00f3ri\u00e1s a partok k\u00f6z\u00e9 szor\u00edtott tenge<\/span>rekbe j\u00e1r \u00edvni. Mint nek\u00fcnk <\/span>Fi\u00fam\u00e9b\u00f3l<\/span> \u00edrj\u00e1k <\/span>\u00e9pp most p\u00e9nteken fogtak a lovranai vizekben egy <\/span>m\u00e1sf\u00e9l m\u00e9ter hossz\u00fa,<\/span> h\u00e1rom hatalmas <\/span>fogsorral dicsekv\u0151 <\/span><\/span>c\u00e1p\u00e1t<\/span> s be is sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k <\/span>Fium\u00e9be<\/span>. K\u00e9pzelhet\u0151, hogy az abb\u00e1ziai tengeri f\u00fcrd\u0151 vend\u00e9geinek egyel\u0151re elment a kedve a h\u0171s habok<\/span>ban val\u00f3 ringat\u00f3dz\u00e1st\u00f3l, mert a c\u00e1pa legink\u00e1bb a <\/span>parthoz k\u00f6zel es\u0151 sek\u00e9lyes helyeket keresi f\u00f6l, <\/span>ikr\u00e1j\u00e1t lerakni. A voloskai parthat\u00f3s\u00e1g ki is adta a <\/span>rendeletet az abb\u00e1ziai f\u00fcrd\u0151igazgat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak, hogy <\/span>a szabad\u00fasz\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra f\u00f6nntartott helyet <\/span>er\u0151s <\/span>vas h\u00e1l\u00f3zattal v\u00e9tesse k\u00f6r\u00fcl.<\/span> Az <\/span>igazgat\u00f3s\u00e1g r\u00f6gt\u00f6n elk\u00e9sz\u00edttette az emberev\u0151 <\/span>sz\u00f6rnyeteg ellen v\u00e9d\u0151 h\u00e1l\u00f3t s az abb\u00e1ziai vend\u00e9gek <\/span>most m\u00e1r ism\u00e9t minden aggodalom n\u00e9lk\u00fcl f\u00fcr\u00f6dhet<\/span>nek \u00e9s \u00faszk\u00e1lhatnak.\u201d<\/span><\/span><\/span><\/em><\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n

A Budapesti H\u00edrlapban 1883. j\u00falius 3-\u00e1n k\u00f6z\u00f6lt h\u00edr alapj\u00e1n meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy az \u00fajs\u00e1gok rendre kacsak\u00e9nt t\u00e1lalt\u00e1k a h\u00edrt, a hat\u00f3s\u00e1gok komolyan vett\u00e9k a c\u00e1pavesz\u00e9lyt, \u00e9s m\u00e1r egy viszonylag kism\u00e9ret\u0171 (az\u00e9rt nem sz\u00edvesen tal\u00e1lkozn\u00e9k vele ny\u00edlt v\u00edzen) ragadoz\u00f3 megjelen\u00e9s\u00e9re \u00f3vint\u00e9zked\u00e9seket tettek. A f\u00e9lelem nem volt alaptalan, ugyanis nem eg\u00e9sz k\u00e9t h\u00e9ttel k\u00e9s\u0151bb, j\u00falius 12-\u00e9n egy hatalmas p\u00e9ld\u00e1ny akadt horogra, amelynek gyomr\u00e1ban a tud\u00f3s\u00edt\u00e1sok szerint emberi \u00e9s \u00e1llati maradv\u00e1nyokat is tal\u00e1ltak!<\/span><\/span><\/span><\/p>\n

\"bh880814.png\"
A Budapesti H\u00edrlap 1888. j\u00falius 14-i tud\u00f3s\u00edt\u00e1sa, m\u00e9g mindig a kissz\u00ednes kateg\u00f3ri\u00e1ban<\/figcaption><\/figure>\n

B\u00e1r a c\u00e1p\u00e1k l\u00e9nyeg\u00e9ben mindent elfogyasztanak, \u00e9s akadt r\u00e1 p\u00e9lda, hogy a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb haszn\u00e1lati t\u00e1rgyak (sapka, s\u00f6r\u00f6s\u00fcveg, konzervdoboz) mellett emberi \u00e9s\/vagy \u00e1llati maradv\u00e1nyokat is tal\u00e1ltak kifogott ragadoz\u00f3k gyomr\u00e1ban, de els\u0151re m\u00e9gis szenz\u00e1ci\u00f3hajh\u00e1sz\u00e1snak hat, hogy a h\u00edrlap szeptember 5-i cikke szerint h\u00e1rom nappal kor\u00e1bban is kifogtak egy hasonl\u00f3 m\u00e9ret\u0171 c\u00e1p\u00e1t, amelyr\u0151l
\n<\/span><\/span><\/span><\/p>\n

\n

\u201eAzt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy a <\/span>gyomr\u00e1ban egy n\u0151i com<\/span>bot \u00e9s cip\u0151t, meg egy matr\u00f3zka<\/span>b\u00e1tot tal\u00e1ltak.<\/span> De ebben m\u00e9lt\u00e1n lehet k\u00e9<\/span>telkedni, ha a c\u00e1pa sov\u00e1nys\u00e1g\u00e1t tekintj\u00fck.\u201d<\/span><\/span><\/span><\/span><\/em><\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n

A helyzet azonban az, hogy mindk\u00e9t eset – a m\u00e1sodikat okt\u00f3ber 23-\u00e1n jelentett\u00e9k – szerepel a c\u00e1pat\u00e1mad\u00e1sok hivatalos statisztik\u00e1j\u00e1ban – Global Shark Attack File GSAF 1888.07.04 \u00e9s GSAF 1888.10.23.R sz\u00e1mon, de az \u00e1ldozatok kil\u00e9t\u00e9t nem siker\u00fclt meg\u00e1llap\u00edtani. Az is lehet, hogy az \u00e1ldozatok nem a c\u00e1pat\u00e1mad\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben vesztett\u00e9k \u00e9let\u00fcket, hanem m\u00e1r hal\u00e1luk ut\u00e1n ker\u00fcltek a ragadoz\u00f3k <\/span><\/span><\/span><\/span>gyomr\u00e1ba, ahogy p\u00e9ld\u00e1ul 1721 j\u00fanius\u00e1ban (GSAF 1721.06.00.), vagy az 1908. december 28-i messinai f\u00f6ldreng\u00e9s \u00e9s sz\u00f6k\u0151\u00e1r ut\u00e1n is t\u00f6rt\u00e9nt. Ekkor a k\u00f6zel 200 000 \u00e1ldozat k\u00f6z\u00fcl rengetegen sodr\u00f3dtak ki a ny\u00edlt tengerre, \u00e9s akadt, aki c\u00e1p\u00e1k \u00e1ldozata lett (GSAF 1909.01.00). Leidenfrost Gyula, kor\u00e1nak h\u00edres tengerkutat\u00f3ja (1885-1967) is eml\u00edt\u00e9st tett egy hasonl\u00f3, a fentebbiek inverzek\u00e9nt tekinthet\u0151 trag\u00e9dia is:<\/p>\n

\n

\u201eKuba partjain 1932 november\u00e9ben hatalmas sz\u00f6k\u0151\u00e1r puszt\u00edtott. A tenger benyo<\/span>mult Santa Cruz del Sur v\u00e1ros utc\u00e1iba. A tengeri \u00e1rv\u00edzben verg\u0151d\u0151 embe<\/span>reket c\u00e1p\u00e1k t\u00e1madt\u00e1k meg \u00e9s a katasztr\u00f3fa ut\u00e1n 175 megcsonk\u00edtott holt<\/span>testet szedtek \u00f6ssze. Ezeket csak az\u00e9rt nem falt\u00e1k fel a c\u00e1p\u00e1k, mert a sz\u00f6k\u0151\u00e1r <\/span>amilyen hirtelen j\u00f6tt, olyan gyorsan vonult vissza, s vele egy\u00fctt a c\u00e1p\u00e1k is <\/span>jobbnak l\u00e1tt\u00e1k a v\u00e1rosb\u00f3l kivonulni. Sok csal\u00e1d siratja ennek a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s l\u00e1to<\/span>gat\u00e1snak az eml\u00e9k\u00e9t.\u201d [1]<\/strong><\/span><\/em><\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n

\"capatamadasok_az_adrian.jpg\"
N\u00e9h\u00e1ny c\u00e1pat\u00e1mad\u00e1s t\u00e9rk\u00e9pen: l\u00e1that\u00f3, hogy az Isztriai-f\u00e9lsziget t\u00e9rs\u00e9ge a ragadoz\u00f3k egyik kedvelt helye<\/a><\/figcaption><\/figure>\n

A nyilv\u00e1ntart\u00e1s szerint 1868 \u00e9s 2015 k\u00f6z\u00f6tt az Adri\u00e1n 34 olyan bizony\u00edtott c\u00e1pat\u00e1mad\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt, amelyben emberek haltak\u00a0 (21), vagy sebes\u00fcltek meg, emellett n\u00e9gy olyan eset is lezajlott, amikor az \u00e1llat cs\u00f3nakra vagy haj\u00f3ra t\u00e1madt, de a fed\u00e9lzeten tart\u00f3zkod\u00f3k nem s\u00e9r\u00fcltek meg. A szakirodalom megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet provok\u00e1lt (ha pl. vad\u00e1sznak az \u00e1llatra) \u00e9s nem provok\u00e1lt (pl. \u00fasz\u00f3ra t\u00e1mad\u00f3 hal) eseteket, mi most az \u00f6sszes\u00edtett adatokat k\u00f6z\u00f6lt\u00fck. A ragadoz\u00f3k t\u00f6bb esetben cs\u00f3nakokra is t\u00e1madtak, de egy 1944-ben k\u00e9nyszerlesz\u00e1llt amerikai bomb\u00e1z\u00f3 leg\u00e9nys\u00e9g\u00e9t is megt\u00e1madt\u00e1k. A t\u00e1mad\u00e1sok az 1970-es \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l folyamatosan ritkultak, Jugoszl\u00e1via (majd Horv\u00e1torsz\u00e1g) ter\u00fclet\u00e9n 1974 \u00e9s 2008 k\u00f6z\u00f6tt nem is t\u00f6rt\u00e9nt ilyen jelleg\u0171 incidens.<\/p>\n

\"kekcapa.jpg\"
K\u00e9kc\u00e1pa: nem tartozik a legvesz\u00e9lyesebbek k\u00f6z\u00e9, de az\u00e9rt jobb tartani a t\u00e1vols\u00e1got<\/a><\/figcaption><\/figure>\n

1890. j\u00fanius 20-\u00e1n (a statisztik\u00e1ban 26. szerepel, de mivel a 22-i Budapesti H\u00edrlapban jelent meg a h\u00edr, \u00edgy a kor\u00e1bbi id\u0151pont a hiteles) azonban ism\u00e9t lecsapott a fiumei c\u00e1pa, az \u00e1ldozat ez\u00fattal, ugyan s\u00falyos s\u00e9r\u00fcl\u00e9sekkel, de meg\u00faszta. K\u00fcl\u00f6n eml\u00edt\u00e9sre \u00e9rdemes a s\u00e9r\u00fclt, Silvio Mayonni \u00fasz\u00f3mester feles\u00e9g\u00e9nek b\u00e1tors\u00e1ga, aki gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl megt\u00e1madott f\u00e9rje seg\u00edts\u00e9g\u00e9re evezett, \u00e9s a v\u00edzb\u0151l is \u0151 h\u00fazta ki!<\/p>\n

\"bh900622.png\"
Az \u00f3vatlan \u00fasz\u00f3mester \u00e9s b\u00e1tor feles\u00e9g\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9nete, Budapesti H\u00edrlap 1890. j\u00fanius 22.<\/figcaption><\/figure>\n

Sajnos akadtak szerencs\u00e9tlenebb kimenetel\u0171 esetek is; 1908. j\u00falius 7-\u00e9n n\u00e9h\u00e1ny fiatal n\u0151 cs\u00f3nakb\u00f3l hal\u00e1szott (m\u00e1shol: cs\u00f3nak\u00e1ztak) Medola (ma Medulin) k\u00f6zel\u00e9ben, amikor c\u00e1p\u00e1k t\u00e1madt\u00e1k meg j\u00e1rm\u0171v\u00fcket. Az egyik utas, a 16 \u00e9ves Milena Scambelli a v\u00edzbe esett, \u00e9s egy ragadoz\u00f3 \u0151t is megt\u00e1madta. B\u00e1r t\u00e1rsai kih\u00fazt\u00e1k, \u00e9s k\u00f3rh\u00e1zba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, hamarosan belehalt a l\u00e1b\u00e1t \u00e9rt s\u00e9r\u00fcl\u00e9sekbe. M\u00e1s forr\u00e1sok arr\u00f3l \u00edrnak, hogy a l\u00e1ny az egyik evez\u0151vel\/egy vasr\u00faddal pr\u00f3b\u00e1lta meg elkergetni a c\u00e1p\u00e1kat, ek\u00f6zben esett a v\u00edzbe, \u00e9s m\u00e1r a parton, k\u00f3rh\u00e1zba sz\u00e1ll\u00edt\u00e1sa el\u0151tt elhunyt.<\/p>\n

\n

\u00a0\u201e(A c\u00e1pa \u00e1ldozata.) A sokat g\u00fanyolt ny\u00e1ri c\u00e1pa nagyon komoly h\u0151stettet vitt v\u00e9ghez. Sgam<\/span>belli <\/span><\/em>Milena<\/span><\/em> (sic!) 16 \u00e9ves hal\u00e1szle\u00e1nyt, mint Z\u00e1r\u00e1b\u00f3l <\/span>s\u00fcrg\u00f6nyzik, Medola sziget\u00e9n f\u00fcrd\u00e9sk\u00f6zben k\u00e9t <\/span>c\u00e1pa megt\u00e1madta. A le\u00e1ny vasr\u00faddal a c\u00e1p\u00e1k fel\u00e9 <\/span>s\u00fajtott, de elvesztette az egyens\u00falyt \u00e9s az egyik <\/span>c\u00e1pa a l\u00e1b\u00e1t leharapta. Odasiet\u0151 hal\u00e1szok kivon<\/span>szolt\u00e1k a megsebes\u00fclt le\u00e1nyt a partra, hol csakha<\/span>mar elv\u00e9rzett \u00e9s meghalt.\u201d<\/span><\/em><\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n

– olvashat\u00f3 a Pesti H\u00edrlap 1908. j\u00falius 24-i sz\u00e1m\u00e1ban. Figyelemrem\u00e9lt\u00f3 a r\u00f6vidh\u00edr elej\u00e9n l\u00e1that\u00f3 oldalv\u00e1g\u00e1s a c\u00e1pa-szkeptikusok fel\u00e9; minden bizonnyal t\u00f6bben voltak, akik eleinte csak nevettek a c\u00e1p\u00e1s h\u00edreken, de az ehhez hasonl\u00f3 esetek, vagy ak\u00e1r szem\u00e9lyes tapasztalat (ehhez el\u00e9g volt ak\u00e1r a kik\u00f6t\u0151ben vagy egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son megn\u00e9zni egy m\u00e1r d\u00f6gl\u00f6tt ragadoz\u00f3t is) hat\u00e1s\u00e1ra \u00e1tgondolt\u00e1k \u00e1ll\u00e1spontjukat.<\/p>\n

\"milena.png\"
Korabeli rajz a Milen\u00e1t \u00e9rt t\u00e1mad\u00e1sr\u00f3l (GSAF 1908.07.08.R)<\/figcaption><\/figure>\n

A sajt\u00f3 mellett term\u00e9szetesen a hazai tudom\u00e1nyos vil\u00e1g is \u00e9l\u00e9nken \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt a fiumei c\u00e1p\u00e1k ir\u00e1nt (is), \u00e9s ez az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, vagyis a tengerpart elveszt\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en is megmaradt.<\/p>\n

\n

\u201eA r\u00e9gi j\u00f3 b\u00e9kevil\u00e1gban az olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g egy kalap al\u00e1 foglalta a h\u00edrlapi kacs\u00e1t meg a <\/span>fiumei c\u00e1p\u00e1t<\/span>. Szent\u00fcl meg volt r\u00f3la gy\u0151z\u0151dve mindenki, hogy a <\/span><\/span>fiumei c\u00e1p\u00e1r\u00f3l<\/span> sz\u00f3l\u00f3 h\u00edrt a ravasz szerkeszt\u0151k \u00e9vr\u0151l-\u00e9vre elteszik, \u00e9s akkor veszik el\u0151, amikor az esem\u00e9nytelen ny\u00e1ri szezon bek\u00f6vetkezik. H\u00e1t <\/span>pedig nem volt igazuk, mert a h\u00edrlapi kacsa csak az \u00fajs\u00e1gok ‘has\u00e1bjain \u00e9l, <\/span>de a <\/span><\/span>fiumei c\u00e1pa<\/span> eleven val\u00f3s\u00e1g, ha nem is mindet Fiume k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n fogt\u00e1k. A \u201e<\/span>fiumei”<\/span> elnevez\u00e9s az\u00e9rt ragadt r\u00e1, mert a Quarner\u00f3ban fogott <\/span><\/span>c\u00e1p\u00e1k<\/span> legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t <\/span><\/span>Fium\u00e9be<\/span> sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Ennek megint k\u00e9t oka volt. Az egyik az, hogy a <\/span><\/span>c\u00e1p\u00e1k<\/span> fej\u00e9re a <\/span>fiumei<\/span><\/em> Tenger\u00e9szeti Hat\u00f3s\u00e1g tetemes v\u00e9rd\u00edjat t\u0171z\u00f6tt ki, a m\u00e1sik meg az, hogy Fi\u00fam\u00e9ban sok idegen megfordult, akik sz\u00edvesen <\/span><\/em>fizettek bel\u00e9ptid\u00edjat (sic!), csak hogy l\u00e1thass\u00e1k a tenger f\u00e9lelmetes harami\u00e1j\u00e1t.\u201d[2]<\/span><\/strong><\/em><\/span><\/span><\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n

– \u00edrta Leidenfrost Gyula kor\u00e1bban m\u00e1r id\u00e9zett, 1935-ben megjelent tanulm\u00e1ny\u00e1ban. Az, hogy a Magyar Adria Egyes\u00fclet egykori aleln\u00f6ke, aki maga is t\u00f6bb exped\u00edci\u00f3n vett r\u00e9szt \u0151fels\u00e9ge Naiade haj\u00f3j\u00e1n, foglalkozott a t\u00e9m\u00e1val, j\u00f3l mutatja annak jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. A tanulm\u00e1ny sorra veszi a korabeli tud\u00f3sok kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeit, \u00e9s a vil\u00e1gszerte m\u00e1r akkor is hatalmas szenz\u00e1ci\u00f3nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 c\u00e1pat\u00e1mad\u00e1sokat is. Leidenfrost \u00e9s egy m\u00e1sik neves tud\u00f3s, Entz G\u00e9za szerint a c\u00e1p\u00e1k megn\u00f6vekedett adriai jelenl\u00e9te a Szuezi-csatorna megnyit\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, az \u00e1llatoknak ugyanis \u00edgy m\u00e1r nem kellett megker\u00fclnie Afrik\u00e1t. Leidenfrost \u00edr\u00e1sa bevezet\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben k\u00fcl\u00f6n kit\u00e9rt a fiumei c\u00e1pa „kacsa” mivolt\u00e1ra is, t\u00e9telesen c\u00e1folva a szkeptikus \u00e9s g\u00fanyos \u00e1ll\u00edt\u00e1sokat.
\n<\/span><\/span><\/p>\n

\"leidenfrost_gyula.jpg\"
Leidenfrost Gyula (r\u00e9szlet a r\u00f3la k\u00e9sz\u00fclt 1995-\u00f6s filmb\u0151l)<\/a><\/figcaption><\/figure>\n

A kutat\u00f3 a kor ismereteinek megfelel\u0151, de humort sem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 \u00edr\u00e1s\u00e1ban a c\u00e1p\u00e1k \u00e9s hal\u00e1szok felh\u0151tlennek cseppet sem nevezhet\u0151 viszony\u00e1ra is kit\u00e9rt:
\n<\/span><\/span><\/p>\n

\n

\u201eA h\u00e1l\u00f3 felett a tengerparton hatalmas l\u00e9tra van. Annak a tetej\u00e9r\u0151l k\u00e9mlelik a vizet felv\u00e1ltva a hal\u00e1szok. \u00c9jjel-nappal, <\/span>dermeszt\u0151 b\u00f3r\u00e1ban \u00e9s fojt\u00f3 sirokk\u00f3ban ott gubbasztanak a l\u00e9tra tetej\u00e9n \u00e9s <\/span>a krist\u00e1lytiszta v\u00edzben messzir\u0151l \u00e9szreveszik a tonhalakat. Gyakran megesik, <\/span>hogy a tonhalak a c\u00e1pa \u00fcld\u00f6z\u00e9se el\u00f6l kit\u00e9rnek a megszokott ir\u00e1nyb\u00f3l \u00e9s elke<\/span>r\u00fclik a tonn\u00e1r\u00e1t. A hal\u00e1szok, akik a c\u00e1p\u00e1t am\u00fagy sem kedvelik, ilyenkor igen <\/span>er\u0151s kifejez\u00e9seket haszn\u00e1lnak a c\u00e1panemzets\u00e9g fel- \u00e9s lemen\u0151 \u00e1gbeli minden <\/span>tagj\u00e1ra. De ez a k\u00e1romkod\u00e1s igen enyhe ahhoz k\u00e9pest, ha a c\u00e1pa a tonhalak<\/span>kal egy\u00fctt rohan be a h\u00e1l\u00f3ba. A c\u00e1pa elvakult fal\u00e1nks\u00e1g\u00e1ban m\u00e9g a h\u00e1l\u00f3ban <\/span>is megd\u00e9zsm\u00e1lja a zs\u00e1km\u00e1nyt, vagy pedig \u00e9szreveszi, hogy csapd\u00e1ba ker\u00fclt <\/span>\u00e9s olyan er\u0151vel ront neki a h\u00e1l\u00f3nak, hogy kiszak\u00edtja a fal\u00e1t. M\u00e1r pedig egy<\/span>-egy tonhal\u00e1sz-h\u00e1l\u00f3 t\u00f6bb ezer peng\u0151be ker\u00fcl, nem is sz\u00f3lva arr\u00f3l, hogy a <\/span>kit\u00f6r\u0151 c\u00e1p\u00e1val egy\u00fctt a tonhalak is eg\u00e9rutat vesznek.\u201d[3]<\/span><\/strong><\/span><\/em><\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n

Leidenfrost tanulm\u00e1ny\u00e1nak szomor\u00fa aktualit\u00e1st adott, hogy 1934-1935 folyam\u00e1n h\u00e1rom hal\u00e1los t\u00e1mad\u00e1s is t\u00f6rt\u00e9nt k\u00f6zel azonos helysz\u00ednen (az akkor) Jugoszl\u00e1vi\u00e1hoz tartoz\u00f3 partszakaszn\u00e1l – b\u00e1r az egyik megt\u00f6rt\u00e9nt\u00e9t a mai napig vitatj\u00e1k. 1934. augusztus 21-\u00e9n, Susakn\u00e1l (ma Rijeka v\u00e1rosr\u00e9sze) mellett \u00e9rte hal\u00e1los c\u00e1pat\u00e1mad\u00e1s a neve alapj\u00e1n magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Nov\u00e1k \u00c1gnest. A 18 \u00e9ves helyi l\u00e1ny nem a leker\u00edtett helyen \u00faszott, hanem \u00e1tm\u00e1szva egy tonhalcsapd\u00e1n (ez extra kock\u00e1zat), a strand mellett ment a v\u00edzbe. Egy k\u00f6zelben tart\u00f3zkod\u00f3 hal\u00e1szhaj\u00f3r\u00f3l sikolyt hallottak, majd l\u00e1tt\u00e1k, hogy egy c\u00e1pa ler\u00e1ntja a l\u00e1nyt. Augusztus 23. \u00e9s 30. k\u00f6z\u00f6tt legal\u00e1bb k\u00e9t hatalmas, a t\u00e9rs\u00e9gben \u00faszk\u00e1l\u00f3 feh\u00e9r c\u00e1p\u00e1r\u00f3l \u00e9rkeztek jelent\u00e9sek hal\u00e1szokt\u00f3l \u00e9s katon\u00e1kt\u00f3l is; az egyiket 6 m\u00e9teresre, egy m\u00e1sikat 7 m\u00e9ter k\u00f6rny\u00e9kire becs\u00fclt\u00e9k, de ellenint\u00e9zked\u00e9seket nem foganatos\u00edtottak. (GSAF 1934.08.21.)
\n<\/span><\/p>\n

\"7.jpg\"
Tonnara m\u0171k\u00f6d\u00e9s k\u00f6zben: a h\u00e1l\u00f3ba sokszor c\u00e1p\u00e1k is ker\u00fcltek, ez\u00e9rt a fokozott kock\u00e1zat…<\/a><\/figcaption><\/figure>\n

 <\/p>\n

Alig n\u00e9gy nappal k\u00e9s\u0151bb \u00fajabb trag\u00e9di\u00e1r\u00f3l sz\u00e1moltak be a lapok;\u00a0 augusztus 26-\u00e1n szint\u00e9n Susakn\u00e1l, elt\u0171nt az egyik sz\u00e1lloda el\u0151tt f\u00fcrd\u0151z\u0151 18 (m\u00e1shol 16) \u00e9ves ljubljanai Zorica (Zorca, Zorka, Zurka) Prinz (Prince, Princ, Printz). Szemtan\u00fak szerint a l\u00e1ny, aki mintegy 30 m\u00e9terrel \u00faszott a v\u00e9d\u0151h\u00e1l\u00f3kon t\u00fal, egyszer csak vel\u0151tr\u00e1z\u00f3 sikolyt hallatott, majd egy hatalmas c\u00e1pa mag\u00e1val r\u00e1ntotta. A h\u00edrt hamarosan a New York Evening Post is lehozta, azzal a kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9ssel, hogy Zorica anyja meg\u00e1lmodta, hogy l\u00e1nya egy c\u00e1pa \u00e1ldozata lesz, ez\u00e9rt k\u00e9rte is, hogy ne menjen messze a partt\u00f3l, de a l\u00e1ny persze nem hallgatott r\u00e1. B\u00e1r a legnagyobb nyilv\u00e1noss\u00e1got ez az eset kapta, itt mer\u00fclt fel egyed\u00fcl, hogy a t\u00e1mad\u00e1s meg sem t\u00f6rt\u00e9nt. Felbukkant ugyanis egy szeptember 1-jei keltez\u00e9s\u0171 cikk, amely szerint Zorica otthon van a sz\u00fcleivel, \u00e9s egyetemi felv\u00e9telij\u00e9re k\u00e9sz\u00fcl. Az esettel kapcsolatban a mai napig megoszlanak a v\u00e9lem\u00e9nyek – Leidenfrost Gyula tanulm\u00e1ny\u00e1ban t\u00e9nyk\u00e9nt eml\u00edti Zorica hal\u00e1l\u00e1t, b\u00e1r neki j\u00f3val kevesebb lehet\u0151s\u00e9ge volt az \u00edr\u00e1s megjelen\u00e9se el\u0151tt esetleges ellenv\u00e9lem\u00e9nyekr\u0151l t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni – mindenesetre a GSAF adatb\u00e1zis\u00e1ban az eset „val\u00f3sz\u00edn\u0171leg soha nem t\u00f6rt\u00e9nt meg\/may have never happened” c\u00edmk\u00e9vel fut. (GSAF 1934.08.26.R) 1935. j\u00falius 1-j\u00e9n szint\u00e9n Susakn\u00e1l a csehszlov\u00e1k Mira Kudlich vesztette \u00e9let\u00e9t egy nagy feh\u00e9r c\u00e1pa t\u00e1mad\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben. Aznap d\u00e9lut\u00e1n 3 \u00f3ra k\u00f6r\u00fcl k\u00e9t hatalmas p\u00e9ld\u00e1ny bukkant fel a k\u00f6rny\u00e9ken, ezek egyike t\u00e1madta meg a partt\u00f3l kiss\u00e9 elt\u00e1volodott 22 \u00e9ves l\u00e1nyt. Az \u00e1llatokat n\u00e9h\u00e1ny nappal az eset el\u0151tt m\u00e1r \u00e9szlelt\u00e9k, s\u0151t olasz p\u00e9nz\u00fcgy\u0151r\u00f6k (1924 \u00e9s 1941 k\u00f6z\u00f6tt Fiume Olaszorsz\u00e1ghoz, Susak Jugoszl\u00e1vi\u00e1hoz tartozott) meg is pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k azokat agyonl\u0151ni, de nem j\u00e1rtak sikerrel, \u00e9s sajnos f\u00fcrd\u00e9si tilalmat sem rendeltek el. B\u00e1r nem vagyok szak\u00e9rt\u0151, de f\u00e9lelmetesek az egybees\u00e9sek Nov\u00e1k \u00c1gnes trag\u00e9di\u00e1j\u00e1val. (GSAF 1935.07.01.)<\/span><\/p>\n

\"susak.png\"
Susak egyik strandja 1935-ben (GSAF 1935.07.01.)<\/figcaption><\/figure>\n

A tengerkutat\u00f3nak persze saj\u00e1t c\u00e1pakalandja is akadt, de az szerencs\u00e9re – a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an – sokkal ink\u00e1bb a Borsszem Jank\u00f3 „tud\u00f3s\u00edt\u00e1saira” hasonl\u00edtott;<\/span><\/p>\n

\n

\u201eNekem, magamnak csak egy c\u00e1pakalandom volt, de \u2014 h\u00e1l’ Istennek \u2014 az sem eleven c\u00e1p\u00e1val. 1914-ben \u0150fels\u00e9ge<\/span> ,,Najade”<\/span> nev\u0171 hadihaj\u00f3j\u00e1n a <\/span>m\u00e1sodik Adria-exped\u00edci\u00f3t vezettem. Hossz\u00fa tengeri kalandoz\u00e1s ut\u00e1n Teodo <\/span>[ma Tivat, Montenegr\u00f3] kik\u00f6t\u0151j\u00e9be t\u00e9rt\u00fcnk be szenet f\u00f6lvenni. (\u2026) <\/span>Egy hajnalon az \u0151r\u00e1ll\u00f3 matr\u00f3z azzal vert fel \u00e1lmomb\u00f3l, hogy c\u00e1pa van elad\u00f3. <\/span>Felmentem a fed\u00e9lzetre. Haj\u00f3nk mell\u00e9 b\u00e1rka volt kik\u00f6tve. Rajta k\u00e9t hal\u00e1sz, <\/span>meg egy nagy r\u00f3ka-c\u00e1pa, amelyiknek akkora farka van, mint test\u00e9nek a <\/span>fele. (\u2026) A k\u00e9t hal\u00e1sz szapora sz\u00f3val igyekezett r\u00e1<\/span>besz\u00e9lni, vegyem meg a c\u00e1p\u00e1t. K\u00e9tsz\u00e1z koron\u00e1t k\u00e9rtek \u00e9rte, ami akkor nagy <\/span>p\u00e9nz volt. Nemhogy r\u00f3kac\u00e1p\u00e1t, de val\u00f3di ez\u00fcstr\u00f3k\u00e1t is lehetett \u00e9rte kapni, <\/span>s annak m\u00e9gis csak t\u00f6bb haszn\u00e1t l\u00e1tja az ember. \u00cdg\u00e9rtem \u00e9rte h\u00fasz koro<\/span>n\u00e1t. A k\u00e9t ember elk\u00e9k\u00fclt d\u00fch\u00e9ben, de lenyelt\u00e9k felh\u00e1borod\u00e1sukat \u00e9s eg\u00e9sz <\/span>eposzra val\u00f3 h\u0151stettet besz\u00e9ltek el, amit a r\u00f3kac\u00e1p\u00e1val v\u00edvott k\u00fczdelemben <\/span>k\u00f6vettek el. A nap m\u00e1r magasan j\u00e1rt az \u00e9gen. Hal\u00e1szaim veszedelmesen <\/span>kezdtek al\u00e1bb sz\u00e1llani az \u00e1rral. M\u00e1r csak \u00f6tven koron\u00e1n\u00e1l tartottak. \u00c9n <\/span>harmincn\u00e1l. Az \u00f6tvenn\u00e9l megk\u00f6t\u00f6tt\u00e9k magukat, \u00e9p \u00fagy, mint j\u00f3magam a <\/span>harmincn\u00e1l. Erre evez\u0151re kaptak, az olasz besz\u00e9det \u00e1tford\u00edtott\u00e1k horv\u00e1tra, <\/span>s abban a hiszemben, hogy nem \u00e9rtem meg \u0151ket, szilajul beleg\u00e1zoltak egy\u00e9ni <\/span>becs\u00fcletembe. Nem maradt rajtam keresztv\u00edz, de h\u00e1t \u2014 \u00e9n nem \u00e9rtettem. <\/span>Ellenben m\u00e9lyet l\u00e9legzettem, hogy megszabadultam a v\u00e1s\u00e1rt\u00f3l. Ugyan mit <\/span>is kezdtem volna egy j\u00f3kora r\u00f3kac\u00e1p\u00e1val, amikor egy kisebb angyalc\u00e1pa <\/span>konzerv\u00e1l\u00e1sa is annyi gondot adott? M\u00e1snap hallottam, hogy tisztel\u0151im be<\/span>eveztek a c\u00e1p\u00e1val Kattar\u00f3ba (sic!) \u00e9s ott kim\u00e9rt\u00e9k.\u201d[4]<\/span><\/strong><\/span><\/em><\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n

\"granica_izme_u_rijeke_i_su_aka_1937.JPG\"
Fiume \u00e9s Susak: j\u00f3l l\u00e1that\u00f3 a hat\u00e1rvonal is<\/a><\/figcaption><\/figure>\n

Leidenfrost is eml\u00edti, hogy a kutat\u00f3k (\u00e9s \u00edgy a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny) is megosztott abban, hogy a c\u00e1p\u00e1k \u00e1rtatlan j\u00f3sz\u00e1gok, vagy v\u00e9rszomjas gyilkol\u00f3g\u00e9pek; ez a vonulat l\u00e9nyeg\u00e9ben minden ezzel foglalkoz\u00f3 filmben is megfigyelhet\u0151 – ezekn\u00e9l \u00e1ltal\u00e1ban egybeesik a „tud\u00f3s kocka” \u00e9s a „t\u00f6k\u00f6s vad\u00e1sz” t\u00f6r\u00e9svonallal is. Az igazs\u00e1g, azon k\u00edv\u00fcl persze, hogy oda\u00e1t van, valahol a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt lehet, pont \u00fagy, ahogy a „h\u00edrlapi kacsa” \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g eset\u00e9ben. B\u00e1r a c\u00e1p\u00e1kr\u00f3l felhalmozott tud\u00e1sunk minden bizonnyal m\u00e9g rengeteget fog b\u0151v\u00fclni, abban mindenk\u00e9pp egyet\u00e9rthet\u00fcnk Leidenfrost Gyul\u00e1val, hogy „a c\u00e1p\u00e1k sokkal kevesebb szerencs\u00e9t<\/em>lens\u00e9get okoznak az embernek, mint az emberek egym\u00e1snak.”[5]<\/strong><\/em><\/span><\/p>\n

A Leidenfrost Gyul\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt filmet NAVA-hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9ssel rendelkez\u0151 olvas\u00f3ink meg is tekinthetik:<\/span><\/p>\n