{"id":4494,"date":"2017-06-26T11:55:11","date_gmt":"2017-06-26T11:55:11","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=4494"},"modified":"2017-07-02T12:16:58","modified_gmt":"2017-07-02T12:16:58","slug":"mussolini-es-a-dunai-hajozas-i-amit-a-hatterrol-tudni-erdemes","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2017\/06\/26\/mussolini-es-a-dunai-hajozas-i-amit-a-hatterrol-tudni-erdemes\/","title":{"rendered":"Mussolini \u00e9s a dunai haj\u00f3z\u00e1s I. \u2013 amit a h\u00e1tt\u00e9rr\u0151l tudni \u00e9rdemes"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: right;\"><b>Tinku Bal\u00e1zs<\/b><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>A Magyar M\u0171szaki \u00e9s K\u00f6zleked\u00e9si M\u00fazeumban egy kor\u00e1bban elhanyagolt, t\u00f6bb mint 2.000 \u00fcvegnegat\u00edvb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 f\u00e9nyk\u00e9p-egy\u00fcttes ker\u00fclt feldolgoz\u00e1sra, melyb\u0151l egy v\u00e1logat\u00e1s v\u00e1lik el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 a Fortepan oldal\u00e1n. A negat\u00edvok p\u00f3tolhatatlan t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rt\u00e9ket k\u00e9pviselnek, mivel a DDSG \u00f3budai haj\u00f3gy\u00e1r\u00e1ban \u00e9s a Ganz Haj\u00f3gy\u00e1rban \u00e9p\u00edtett haj\u00f3kr\u00f3l, a haj\u00f3gy\u00e1ri munk\u00e1kr\u00f3l szerezhet\u00fcnk els\u0151 k\u00e9zb\u0151l inform\u00e1ci\u00f3kat &#8211; nagyj\u00e1b\u00f3l a sz\u00e1zadfordul\u00f3 \u00e9s az 1950-es \u00e9vek k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban. A f\u00e9nyk\u00e9panyag egyik sorozat\u00e1n kereszt\u00fcl egy ismeretterjeszt\u0151 \u00edr\u00e1sban szeretn\u00e9m bemutatni, milyen \u00e9rt\u00e9ket is k\u00e9pvisel, illetve milyen haj\u00f3z\u00e1st\u00f6rt\u00e9neti relevanci\u00e1val b\u00edr a f\u00e9nyk\u00e9p-egy\u00fcttes.<\/strong><\/p>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p><!--more--><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><u>Az Olasz Kapcsolat (francia helyett)<\/u><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa lez\u00e1r\u00f3 b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9sek ut\u00e1ni Kelet-Eur\u00f3pa \u00e9s Balk\u00e1n-f\u00e9lsziget a francia k\u00fclpolitikai t\u00f6rekv\u00e9sek els\u0151dleges cselekv\u00e9si mezej\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A francia hegem\u00f3niak\u00eds\u00e9rlet egyik sarokk\u00f6ve a kisantant (Csehszlov\u00e1kia, Rom\u00e1nia, k\u00e9s\u0151bbi Jugoszl\u00e1via) francia orient\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak meg\u0151rz\u00e9se volt, amelyb\u0151l term\u00e9szetszer\u0171leg k\u00f6vetkezett a vesztes \u00e1llamokkal szembeni kev\u00e9ss\u00e9 t\u00e1mogat\u00f3i hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s. Az eur\u00f3pai politikai \u00e1trendez\u00e9ssel, gazdas\u00e1gi poz\u00edci\u00f3ival el\u00e9gedetlen, 1922-t\u0151l fasiszta Olaszorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra ez a szitu\u00e1ci\u00f3 nagy lehet\u0151s\u00e9geket rejtett, ez\u00e9rt Mussolini kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re az Olasz Kir\u00e1lys\u00e1g Ausztria \u00e9s Magyarorsz\u00e1g fel\u00e9 nyitott. 1927. \u00e1pr. 5-\u00e9n R\u00f3m\u00e1ban al\u00e1\u00edrt\u00e1k az olasz-magyar bar\u00e1ts\u00e1gi szerz\u0151d\u00e9st, melynek c\u00e9lja a francia befoly\u00e1s (\u00e9s alig titkoltan Jugoszl\u00e1via) gyeng\u00edt\u00e9se volt. Az olasz k\u00f6zeled\u00e9s a magyar vezet\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra is kulcsfontoss\u00e1g\u00fa volt, mivel ez\u00e1ltal tudott kit\u00f6rni a k\u00fclpolitikai elszigetelts\u00e9gb\u0151l. Az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s a \u201930-as \u00e9vekben v\u00e1lt igaz\u00e1n hangs\u00falyoss\u00e1 mindk\u00e9t f\u00e9l sz\u00e1m\u00e1ra, amikor Olaszorsz\u00e1g el kezdte szorosabbra f\u0171zni kapcsolatait Ausztri\u00e1val. Azzal az Ausztri\u00e1val, mely 1931-ben bar\u00e1ts\u00e1gi \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si, 1933-ban pedig kereskedelmi szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6tt Magyarorsz\u00e1ggal. Azzal a Magyarorsz\u00e1ggal, melynek G\u00f6mb\u00f6s Gyula volt a minisztereln\u00f6ke 1932-t\u0151l 1936-ig, akinek az els\u0151 k\u00fclf\u00f6ldi \u00fatja az olasz k\u00fclpolitikai orient\u00e1ci\u00f3 t\u00e1mogat\u00f3jak\u00e9nt R\u00f3m\u00e1ba vezetett.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A korszak egyik legfontosabb olasz k\u00fclpolitikai dokumentuma az 1933. szept. 29-i Dunai Eml\u00e9kirat (<em>Memorandum italiano per la\u00a0 questione danubiana<\/em>), mely szerint a dunai r\u00e9gi\u00f3 Olaszorsz\u00e1g term\u00e9szetes h\u00e1torsz\u00e1ga. Ennek \u00e9rtelm\u00e9ben Ausztri\u00e1val \u00e9s Magyarorsz\u00e1ggal az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st, a gazdas\u00e1gi kapcsolatok m\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9t kell el\u0151seg\u00edteni, Jugoszl\u00e1vi\u00e1val szemben azonban dezintegr\u00e1l\u00f3 politik\u00e1t kell folytatni. Az egym\u00e1sra tal\u00e1l\u00e1s nem v\u00e9letlen; Olaszorsz\u00e1g \u00e9s Magyarorsz\u00e1g k\u00fclpolitikai t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9nek k\u00f6z\u00f6s pontja a hat\u00e1rrev\u00edzi\u00f3val egybek\u00f6t\u00f6tt eur\u00f3pai \u00fajrarendez\u00e9s el\u00e9r\u00e9se volt. A tov\u00e1bbi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re Ausztria, Olaszorsz\u00e1g \u00e9s Magyarorsz\u00e1g 1934. m\u00e1rc. 17-\u00e9n h\u00e1rmassz\u00f6vets\u00e9get hozott l\u00e9tre (l\u00e1sd <em>R\u00f3mai jegyz\u0151k\u00f6nyvek<\/em>), azonban a kezdem\u00e9nyez\u00e9s a n\u00e9met befoly\u00e1s gyors er\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9vel erej\u00e9t vesztette, az Anschlu\u00df ut\u00e1n pedig semmiss\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n<figure id=\"attachment_4537\" aria-describedby=\"caption-attachment-4537\" style=\"width: 291px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" wp-image-4537\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/1-239x300.png\" alt=\"\" width=\"291\" height=\"365\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/1-239x300.png 239w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/1.png 515w\" sizes=\"auto, (max-width: 291px) 100vw, 291px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-4537\" class=\"wp-caption-text\">G\u00f6mb\u00f6s, Mussolini \u00e9s Dollfu\u00df R\u00f3m\u00e1ban. 1934. m\u00e1rcius. <a href=\"http:\/\/www.tankonyvtar.hu\/hu\/tartalom\/tamop425\/2011_0001_520_magyarorszag_tortenete\/ch03s06.html\">Forr\u00e1s<\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re 1936 m\u00e1rcius\u00e1ban ism\u00e9t tal\u00e1lkozott a h\u00e1rom korm\u00e1nyf\u0151:<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"http:\/\/filmhiradokonline.hu\/watch.php?id=1817\">http:\/\/filmhiradokonline.hu\/watch.php?id=1817<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Mussolini dunai k\u00fclpolitik\u00e1ja term\u00e9szetesen nemcsak diplom\u00e1ciai \u00faton volt akt\u00edv, hanem gazdas\u00e1gi t\u00e9ren is igyekezett poz\u00edci\u00f3kat szerezni. Ennek legjelent\u0151sebb l\u00e9p\u00e9se a DDSG szan\u00e1l\u00e1s\u00e1ban val\u00f3 olasz r\u00e9szv\u00e9tel volt. Az 1829-ben alap\u00edtott DDSG (<em>erste Donau-Dampfschiffahrts-Gesellschaft<\/em>) a legr\u00e9gibb \u00e9s legjelent\u0151sebb dunai haj\u00f3z\u00e1si t\u00e1rsas\u00e1gnak sz\u00e1m\u00edtott, az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni rendez\u00e9s azonban s\u00falyosan \u00e9rintette. Haj\u00f3parkj\u00e1nak nagy r\u00e9sz\u00e9t elvesztette, egy haj\u00f3gy\u00e1ra (az \u00d3budai Haj\u00f3gy\u00e1r) egy m\u00e1sik orsz\u00e1g f\u0151v\u00e1ros\u00e1ban helyezkedett el, k\u00e9pzett szem\u00e9lyi \u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak egy r\u00e9sze idegen orsz\u00e1gok \u00e1llampolg\u00e1ra lett \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl er\u0151s konkurenciaharcot kellett folytatnia az \u00faj haj\u00f3z\u00e1si t\u00e1rsas\u00e1gokkal.<a href=\"#_ftn1\" name=\"_ftnref1\">[1]<\/a> Jelent\u0151s poz\u00edci\u00f3kkal rendelkezett m\u00e9g \u00edgy is; 1924-t\u0151l az MFTR-rel (<em>Magyar Folyam- \u00e9s Tengerhaj\u00f3z\u00e1si Rt.<\/em>) k\u00f6z\u00f6sen (60-40 ar\u00e1nyban) t\u00f6bbs\u00e9gi tulajdonosa volt a n\u00e9met <em>S\u00fcddeutsche Donaudampfschiffahrt-Gesellschaft<\/em>nak, k\u00e9t saj\u00e1t haj\u00f3gy\u00e1ra (Korneuburg, \u00d3buda) volt, valamint a mecseki sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1szat 99.9%-\u00e1t birtokolta. Ennek ellen\u00e9re a t\u00e1rsas\u00e1g a gazdas\u00e1gi vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1g miatt p\u00e9nz\u00fcgyileg rendk\u00edv\u00fcl neh\u00e9z helyzetbe ker\u00fclt. Az osztr\u00e1k \u00e1llam \u00e9s a Creditanstalt az angolok kiv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1val \u00e9s t\u0151kebevon\u00e1ssal pr\u00f3b\u00e1lta konszolid\u00e1lni a t\u00e1rsas\u00e1g helyzet\u00e9t. Ez az 1934\/35-\u00f6s p\u00e9nz\u00fcgyi szan\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n siker\u00fclt is, amikor 50.000 \u00faj r\u00e9szv\u00e9nyt bocs\u00e1tottak ki 10 milli\u00f3 schilling \u00e9rt\u00e9kben, melyet az olasz \u00e1llami h\u00e1tter\u0171 <em>Societ\u00e0 Finanziamenti Esteri<\/em> v\u00e1s\u00e1rolt fel \u2013 term\u00e9szetesen Mussolini \u00e9s Schuschnigg j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1val. Az S.F.E. 46.3%-os tulajdoni r\u00e9szt szerzett a DDSG-ben, m\u00edg az \u00e1llam 26.2%-ot, a Creditanstalt pedig 24.5%-ot. Az S.F.E.-r\u0151l \u00e9rdemes p\u00e1r sz\u00f3t sz\u00f3lni. Kor\u00e1bbi neve <em>Societ\u00e0 per lo sviluppo economico in Albania<\/em> (S.V.E.A., 1925-1935) volt \u00e9s Alb\u00e1nia legnagyobb k\u00fclf\u00f6ldi befektet\u0151jek\u00e9nt jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott az orsz\u00e1g olasz \u00e9rdekszf\u00e9r\u00e1ba csatol\u00e1s\u00e1ban.<a href=\"#_ftn2\" name=\"_ftnref2\">[2]<\/a> 1935-ben \u00e1talak\u00edtott\u00e1k a t\u00e1rsas\u00e1got, hogy Alb\u00e1ni\u00e1n t\u00fal m\u00e1s orsz\u00e1gokban is szerezzen befektet\u00e9seket. P\u00e9ld\u00e1ul az Olaszorsz\u00e1ghoz k\u00f6zeled\u0151 Ausztri\u00e1ban\u2026<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A r\u00f6vid \u00e9let\u0171nek bizonyul\u00f3 olasz ipari befoly\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a DDSG moderniz\u00e1lta a korneuburgi haj\u00f3gy\u00e1r\u00e1t, ahol \u00f6t \u00e9p\u00fcl\u0151 haj\u00f3 is FIAT motort kapott (a Feldherrnklasse motorhaj\u00f3i \u00e9s a ROMULUS vontat\u00f3 motorhaj\u00f3), m\u00edg az \u00d3budai Haj\u00f3gy\u00e1r kiseg\u00edt\u0151 szerepk\u00f6rre lett be\u00e1ll\u00edtva. Ez az id\u0151szak egyben Emil Fey ausztrofasiszta politikus DDSG eln\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek id\u0151szaka is, aki 1935. november 7-t\u0151l 1938. m\u00e1rcius 15-ig, a Gestapo \u00e1ltali letart\u00f3ztat\u00e1s\u00e1ig vezette a v\u00e1llalatot. 1938-ban, Ausztria megsz\u0171n\u00e9se ut\u00e1n az S.F.E. \u00e9s a Creditanstalt r\u00e9szv\u00e9nycsomagjait a n\u00e1cik kiv\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k, az \u00faj t\u00f6bbs\u00e9gi (99.9%-os) tulajdonos a Reichswerke Hermann G\u00f6ring neh\u00e9zipari megakonszern lett. Ebbe a konszernbe \u00e9p\u00edtett\u00e9k be Ausztria neh\u00e9zipar\u00e1nak legjav\u00e1t, valamint a DDSG-t \u00e9s a COMOS-t (<em>Continentale Motorschiffahrtsgesellschaft<\/em>) is. A konszern nemcsak N\u00e9metorsz\u00e1gban szerzett befektet\u00e9seket, hanem szerte a megsz\u00e1llt \u00e9s n\u00e9met-sz\u00f6vets\u00e9ges Eur\u00f3p\u00e1ban, \u00edgy nem meglep\u0151 m\u00f3don 1941-re Eur\u00f3pa legnagyobb v\u00e1llalat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt (!) t\u00f6bb mint f\u00e9lmilli\u00f3 alkalmazottal.<a href=\"#_ftn3\" name=\"_ftnref3\">[3]<\/a> Mindezt \u00fagy, hogy embermilli\u00f3k harcoltak katonai \u00e1llom\u00e1nyban Eur\u00f3pa-szerte \u2013 limit\u00e1lva a munkaer\u0151-\u00e1llom\u00e1nyt, illetve \u00fagy, hogy 1941\/42-ben a DDSG szem\u00e9lyi \u00e1llom\u00e1nya 12-13.000 f\u0151 k\u00f6r\u00fcl mozgott!<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Magyarorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra ezek a folyamatok a DDSG magyarorsz\u00e1gi kitetts\u00e9gei miatt sem voltak k\u00f6z\u00f6mb\u00f6sek. Az olasz befoly\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t jelzi, hogy az I. (1938. nov. 2.) \u00e9s a II. b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9sek (1940. aug. 30.) m\u00e1r nem n\u00e9gyhatalmi, hanem csak olasz-n\u00e9met k\u00e9thatalmi hat\u00e1rrev\u00edzi\u00f3k voltak,<a href=\"#_ftn4\" name=\"_ftnref4\">[4]<\/a> melyekben a n\u00e9metek j\u00e1tszott\u00e1k a fontosabb szerepet. Magyarorsz\u00e1g 1940. nov. 20-\u00e1n csatlakozott a H\u00e1romhatalmi Egyezm\u00e9nyhez, majd 1941-ben a B\u00e1cska, Baranyai-h\u00e1romsz\u00f6g \u00e9s a Murak\u00f6z visszaszerz\u00e9s\u00e9vel k\u00fclpolitikai t\u00e9ren v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen fel\u00fclkerekedett a n\u00e9met orient\u00e1ci\u00f3 az olasz orient\u00e1ci\u00f3n. Az olasz befoly\u00e1ssal azonban sz\u00e1molni kellett a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben is, hiszen Olaszorsz\u00e1g az orsz\u00e1g legfontosabb sz\u00f6vets\u00e9ges\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtott a \u201930-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig; politikai, gazdas\u00e1gi, p\u00e9nz\u00fcgyi (Magyar-Olasz Bank) \u00e9s kultur\u00e1lis hat\u00e1sa a magyar vezet\u00e9s \u00e9s \u00e9rtelmis\u00e9g igazod\u00e1si pontj\u00e1v\u00e1 tette. Mindez m\u00e9g \u00fagy is igaz, hogy Mussolini keleti politik\u00e1ja 1939 ut\u00e1n l\u00e9nyeg\u00e9ben \u00f6sszeomlott<a href=\"#_ftn5\" name=\"_ftnref5\">[5]<\/a> \u00e9s hi\u00e1ba k\u00fczd\u00f6tt az olasz vezet\u00e9s, egyik k\u00fclpolitikai veres\u00e9g \u00e9rte a m\u00e1sikat \u2013 jelent\u0151s r\u00e9szben Hitler miatt.<a href=\"#_ftn6\" name=\"_ftnref6\">[6]<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><u>Merre lejt a Duna? \u00c9szakra<\/u><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A k\u00e9rd\u00e9sre r\u00f6viden \u00e9s k\u00f6nnyen lehet v\u00e1laszolni; a Duna tulajdonk\u00e9ppen \u201erossz ir\u00e1nyba folyik\u201d. Az als\u00f3, d\u00e9lkeleti r\u00e9gi\u00f3 gazdas\u00e1ga agr\u00e1rjelleg\u0171, m\u00edg a fels\u0151, \u00e9szaknyugati ter\u00fcletek iparilag fejlettebb, urbaniz\u00e1ltabb karakterisztik\u00e1val b\u00edrnak. Ez azt jelenti, hogy p\u00e9ld\u00e1ul a d\u00e9li gabon\u00e1t csak folyam\u00e1r ellen\u00e9ben lehet sz\u00e1ll\u00edtani a vas\u00fati konkurencia mellett &#8211; versenyezve pl. az \u00e9szak-amerikai importtal is (!), illetve az \u00e9szaki f\u00e9lk\u00e9sz-k\u00e9szterm\u00e9kek sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si el\u0151nyt is \u00e9lveznek d\u00e9li ir\u00e1nyba, \u00edgy m\u00e9g er\u0151sebb \u00e1rversenyre tudj\u00e1k k\u00e9nyszer\u00edteni a helyi, fejletlenebb ipart. Vagy konkurenci\u00e1t t\u00e1maszthatnak orsz\u00e1gon bel\u00fcl a nem dunai \u00e1llamok ipari exportj\u00e1nak. Ezen fel\u00fcl a dunai \u00e1rusz\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00e9g dr\u00e1g\u00e1bb is, mint a tengeri a magasabb szem\u00e9lyi \u00e9s sz\u00e1ll\u00edt\u00f3kapacit\u00e1sbeli kiad\u00e1sok miatt. Lehet eml\u00edteni m\u00e9g a folyamszab\u00e1lyoz\u00e1ssal \u00e9s v\u00edz\u00fcgyi szolg\u00e1lattal kapcsolatos h\u00e1tr\u00e1nyt (m\u00e9g ha ez l\u00e9nyeg\u00e9ben egys\u00e9gesen, de nem azonos m\u00e9rt\u00e9kben okoz versenyh\u00e1tr\u00e1nyt mindegyik f\u00e9lnek) vagyis az \u00e1rvizeket, a j\u00e9gzajl\u00e1st, a m\u00e9lys\u00e9ggel \u00e9s sz\u00e9less\u00e9ggel egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3 sodr\u00e1st, sz\u0171k\u00fcleteket, \u00e9les kanyarokat \u2013 az ehhez szorosan kapcsol\u00f3d\u00f3 folyamszab\u00e1lyoz\u00e1si \u00e9s folyamkotr\u00f3 fenntart\u00f3 munk\u00e1latokat \u2013 \u00e9s szezon\u00e1lis v\u00edz\u00e1ll\u00e1si adotts\u00e1gokat. Ehhez j\u00f6n m\u00e9g a ki\u00e9p\u00edtett kik\u00f6t\u0151k \u00e9s a vas\u00fati infrastrukt\u00fara <em>h\u00fazd meg, ereszd meg<\/em> kereskedelempolitikai j\u00e1t\u00e9ktere \u2013 illet\u0151leg k\u00e9s\u0151bb, de m\u00e1r a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt jelentkez\u0151 m\u0171szaki jelleg\u0171 korl\u00e1toz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k, mint a Vaskapu-szoros, a hidak vagy az \u00e1tereszt\u0151 zsilipek N\u00e9metorsz\u00e1gban. Valamint jelen volt a szint\u00e9n a d\u00e9li \u00e1llamok sz\u00e1m\u00e1ra \u2013 b\u00e1r nem mindig \u2013 h\u00e1tr\u00e1nyos v\u00e1mok \u00e9s kereskedelmi szerz\u0151d\u00e9sek k\u00e9rd\u00e9se is, \u00edgy ez a meglehet\u0151sen komplex k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r el is vezet a nemzetk\u00f6zi jogi szab\u00e1lyoz\u00e1s problematik\u00e1j\u00e1hoz. L\u00e1ssuk, milyen szab\u00e1lyok vonatkoztak a Dun\u00e1ra, mint nemzetk\u00f6zi v\u00edzi \u00fatra!<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A Duna els\u0151, nemzetk\u00f6zi jogi \u00e9rtelemben vett haj\u00f3z\u00e1si szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak az 1857-es Duna akt\u00e1t tekintj\u00fck \u2013 j\u00f3llehet ez a felfog\u00e1s bizonyos fenntart\u00e1sokkal kezelend\u0151. Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9seket k\u00f6vet\u0151en a gy\u0151ztes hatalmak teljes m\u00e9rt\u00e9kben \u00fajj\u00e1szervezt\u00e9k mind a szab\u00e1lyoz\u00e1si, mint a tulajdoni viszonyokat; nemcsak a hadi, de a kereskedelmi flott\u00e1t is felosztott\u00e1k a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt, amelyek r\u00e9v\u00e9n \u00faj (pl. csehszlov\u00e1k) \u00e9s\/vagy er\u0151sebb (jugoszl\u00e1v, rom\u00e1n) haj\u00f3z\u00e1si t\u00e1rsas\u00e1gok \u00e1lltak fel. Az 1921. j\u00fal. 23-i p\u00e1rizsi Duna-egyezm\u00e9ny (Magyarorsz\u00e1gon <em>1923. \u00e9vi XIV. tc<\/em>.) a Dun\u00e1t Ulmt\u00f3l a Fekete-tengerig nemzetk\u00f6zi v\u00edzi \u00fatnak nyilv\u00e1n\u00edtotta, melyen a haj\u00f3z\u00e1s egyar\u00e1nt szabad a partmenti \u00e9s nem partmenti \u00e1llamok \u00e1llampolg\u00e1rai \u00e9s c\u00e9gei sz\u00e1m\u00e1ra (szemben a kor\u00e1bbi helyzettel). A szab\u00e1lyoz\u00e1s r\u00e1ad\u00e1sul nemcsak mag\u00e1ra a Dun\u00e1ra vonatkozott, hanem kiterjedt a Morva \u00e9s a Thaya v\u00edzfoly\u00e1s\u00e1nak azon r\u00e9sz\u00e9re, amely Ausztria \u00e9s Csehszlov\u00e1kia hat\u00e1r\u00e1t k\u00e9pezi; a Dr\u00e1v\u00e1ra Barcst\u00f3l a torkolatig; a Tisz\u00e1ra a Szamos torkolat\u00e1t\u00f3l kezdve \u00e9s a Marosra Aradt\u00f3l a szegedi torkolatig. Az egyezm\u00e9ny \u00e9rtelm\u00e9ben k\u00e9t nemzetk\u00f6zi szervezet j\u00f6tt l\u00e9tre: \u00faj int\u00e9zm\u00e9nyk\u00e9nt a Nemzetk\u00f6zi Dunabizotts\u00e1g (<em>Internationale Donau-Kommission<\/em>, IDK) Ulmt\u00f3l Br\u0103il\u00e1ig \u00e9s Duna-delt\u00e1ban Br\u0103il\u00e1t\u00f3l Sulin\u00e1ig az \u00fajj\u00e1szervezett Eur\u00f3pai Dunabizotts\u00e1g (<em>Europ\u00e4ische Donau-Kommission<\/em>, EDK). Az IDK tagjai a partmenti \u00e1llamok k\u00e9pvisel\u0151i (valamint Franciaorsz\u00e1g, Nagy-Britannia, Olaszorsz\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151i), az EDK azonban nagyhatalmi bizotts\u00e1g (tagjai: Franciaorsz\u00e1g, Nagy-Britannia, Olaszorsz\u00e1g \u00e9s Rom\u00e1nia). A k\u00e9t bizotts\u00e1g munk\u00e1ja r\u00f6viden \u00e9rdekegyeztet\u0151i, fel\u00fcgyeleti \u00e9s v\u00edz\u00fcgyi, statisztikai szerepk\u00f6r\u00f6kb\u0151l \u00e1llt \u00f6ssze, valamint fel\u00e1ll\u00edtottak egy orsovai sz\u00e9khely\u0171 m\u0171szaki \u00e9s k\u00f6zigazgat\u00e1si szakszolg\u00e1latot (Vaskapu \u00e9s Zuhatagok Int\u00e9z\u0151s\u00e9ge), melynek feladata az \u00d3-Moldova \u00e9s Turnu-Severin k\u00f6z\u00f6tti szakasz haj\u00f3zhat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak fenntart\u00e1sa volt. Az \u00faj Duna-szab\u00e1lyoz\u00e1s nemcsak a kisantant \u00e1llamok haj\u00f3z\u00e1si t\u00e1rsas\u00e1gainak kedvezett, hanem lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy kor\u00e1bban soha nem l\u00e1tott lobog\u00f3k alatt, nem partmenti \u00e1llamokban bejegyzett t\u00e1rsas\u00e1gok is haj\u00f3zhassanak a Dun\u00e1n.<\/p>\n<div class='code-block code-block-3' style='margin: 8px auto; text-align: center; display: block; clear: both;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- baszad\u00e9k -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:inline-block;width:336px;height:280px\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"7992097991\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<figure id=\"attachment_4538\" aria-describedby=\"caption-attachment-4538\" style=\"width: 680px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" wp-image-4538\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/2-300x191.jpg\" alt=\"\" width=\"680\" height=\"433\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/2-300x191.jpg 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/2-768x490.jpg 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/2-700x446.jpg 700w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/2.jpg 1024w\" sizes=\"auto, (max-width: 680px) 100vw, 680px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-4538\" class=\"wp-caption-text\">Francia, belga \u00e9s rom\u00e1n haj\u00f3k az imm\u00e1r Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz tartoz\u00f3 kom\u00e1romi kik\u00f6t\u0151ben a &#8217;20-as \u00e9vekben. Korabeli k\u00e9peslap. Forr\u00e1s: A szerz\u0151 gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az \u00faj helyzethez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1sban a kor\u00e1bban riv\u00e1lis k\u00e9t t\u00e1rsas\u00e1g, a DDSG \u00e9s az MFTR r\u00e1eszm\u00e9lt, hogy csak k\u00f6z\u00f6s \u00fczletpolitik\u00e1val tudnak kil\u00e1balni szorult helyzet\u00fckb\u0151l. 1926-ban a k\u00f6z\u00f6s tulajdon\u00fa S\u00fcddeutsch\u00e9-vel egy\u00fctt l\u00e9trehoztak egy \u00dczemk\u00f6z\u00f6ss\u00e9get (<em>Betriebsgemeinschaft der Donauschiffahrten<\/em> \/ Dunahaj\u00f3z\u00e1si t\u00e1rsas\u00e1gok \u00dczemk\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge), melynek keretein bel\u00fcl \u00f6sszehangolt\u00e1k a szem\u00e9ly- \u00e9s \u00e1rusz\u00e1ll\u00edt\u00e1si d\u00edjszab\u00e1saikat, hogy a megl\u00e9v\u0151 infrastruktur\u00e1lis, eszk\u00f6z- \u00e9s szem\u00e9lyi \u00e1llom\u00e1nyaikat a lehet\u0151 leggazdas\u00e1gosabban tudj\u00e1k haszn\u00e1lni. Egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a Bayerischer Lloyd (BL) is csatlakozott hozz\u00e1juk, majd 1929-ben egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si szerz\u0151d\u00e9ssel a holland-osztr\u00e1k COMOS (\u00e9s a francia SND!) is. Az \u00fczemk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi meg\u00e1llapod\u00e1s meghat\u00e1rozta, hogy az \u00e1rubeszerz\u00e9s Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s Bulg\u00e1ri\u00e1ban az MFTR, N\u00e9metorsz\u00e1gban a BL, Ausztri\u00e1ban, Jugoszl\u00e1vi\u00e1ban \u00e9s Rom\u00e1ni\u00e1ban a DDSG felel\u0151ss\u00e9ge.<a href=\"#_ftn7\" name=\"_ftnref7\">[7]<\/a> A c\u00e9l az SND \u00e9s a francia befoly\u00e1s valamint a kisantant gazdas\u00e1gi szor\u00edt\u00e1s\u00e1nak gyeng\u00edt\u00e9se volt, amit a gazdas\u00e1gi vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1gnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en nagyon gyorsan siker\u00fclt el\u00e9rni; p\u00e1r \u00e9ven bel\u00fcl egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6ttek az \u00dczemk\u00f6z\u00f6ss\u00e9ggel a csehszlov\u00e1k, a jugoszl\u00e1v \u00e9s a rom\u00e1n haj\u00f3z\u00e1si t\u00e1rsas\u00e1gok is. Ezzel p\u00e1rhuzamosan egy m\u00e1sik kartell-szervezet is l\u00e9trej\u00f6tt; a GEDEWE (<em>Gemeinschaft der Donauwerften<\/em> \/ Dunai haj\u00f3gy\u00e1rak k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge). Ebben az osztr\u00e1k \u00e9s magyar haj\u00f3gy\u00e1rak meg\u00e1llapodtak, hogy bizonyos jav\u00edt\u00e1si munk\u00e1kra egys\u00e9ges \u00e1rszab\u00e1st alkalmaznak, \u00faj haj\u00f3k \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re pedig kv\u00f3t\u00e1kat \u00e1llap\u00edtanak meg a r\u00e9sztvev\u0151k k\u00f6z\u00f6tt. Ez a r\u00e9gi haj\u00f3z\u00e1si t\u00e1rsas\u00e1gok sz\u00e1m\u00e1ra volt kedvez\u0151 (az \u00d3budai Haj\u00f3gy\u00e1r \u00e9s a Ganz k\u00f6z\u00f6tt voltak komoly s\u00farl\u00f3d\u00e1sok emiatt) \u00e9s sikeres kezdem\u00e9nyez\u00e9snek bizonyult az \u00faj t\u00e1rsas\u00e1gok elleni gazdas\u00e1gi h\u00e1bor\u00faban. Ezen fel\u00fcl 1933-t\u00f3l l\u00e9tezett m\u00e9g egy <em>Tankgemeinschaft<\/em> nev\u0171 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s is a holland-osztr\u00e1k COMOS, a n\u00e9met BL, az osztr\u00e1k DDSG, a n\u00e9met-magyar S\u00fcddeutsche \u00e9s a magyar MFTR k\u00f6z\u00f6tt, mely az olajsz\u00e1ll\u00edt\u00e1sban a k\u00f6z\u00f6s \u00fczletpolitik\u00e1t fogta \u00f6ssze.<a href=\"#_ftn8\" name=\"_ftnref8\">[8]<\/a> Ez a r\u00f6videsen b\u0151v\u00fcl\u0151 COMOS-DDSG-MFTR-BL domin\u00e1lta kartell-szervez\u0151d\u00e9s sikeresen tudta a saj\u00e1t haszn\u00e1ra ford\u00edtani az 1921-es szab\u00e1lyoz\u00e1s okozta h\u00e1tr\u00e1nyokat, sikeresen tudta megszor\u00edtani az \u00faj haj\u00f3z\u00e1si t\u00e1rsas\u00e1gokat \u2013 egyszersmind lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy k\u00e9s\u0151bb a n\u00e1ci N\u00e9metorsz\u00e1g befoly\u00e1sa \u00e9pp a dunai \u00fat ment\u00e9n terjedjen tova. Tov\u00e1bb\u00e1 ezek a fejlem\u00e9nyek az olasz k\u00fclpolitikai \u00e9rdekekkel is egybeestek.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">1933\/34-t\u0151l a francia-rom\u00e1n gazdas\u00e1gi kapcsolatok er\u0151teljes gyeng\u00fcl\u00e9snek indultak, m\u00edg a n\u00e9met orient\u00e1ci\u00f3 a fentebb kifejtett szervez\u0151d\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt, sarokba szor\u00edtva a kisantant \u00e1llamok haj\u00f3z\u00e1si t\u00e1rsas\u00e1gait. Ez az orient\u00e1ci\u00f3 az <em>Anschlu\u00df<\/em>, Csehszlov\u00e1kia megsz\u00e1ll\u00e1sa \u00e9s Franciaorsz\u00e1g \u00f6sszeoml\u00e1sa ut\u00e1n v\u00e1lt domin\u00e1nss\u00e1, s\u0151t, 1939\/40-re a n\u00e1ci N\u00e9metorsz\u00e1g hegem\u00f3n poz\u00edci\u00f3t szerzett a <em>Betriebsgemeinschaft<\/em>-ban \u00e9s a GEDEW\u00c9-ben, tulajdonk\u00e9ppen \u201emeghekkelte\u201d a teljes dunai haj\u00f3z\u00e1st. \u00c9rdemes csak \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9s v\u00e9gett sz\u00e1mba venni a n\u00e9met hegem\u00f3nia eszk\u00f6z\u00e1llom\u00e1ny\u00e1t a dunai haj\u00f3z\u00e1sban; n\u00e9gy haj\u00f3z\u00e1si t\u00e1rsas\u00e1g (DDSG, BL, COMOS, Josef Wallner<a href=\"#_ftn9\" name=\"_ftnref9\">[9]<\/a>), h\u00e1rom jelent\u0151s haj\u00f3gy\u00e1r (Korneuburg, Linz, \u00d3buda), egy magyar sz\u00e9nb\u00e1nya-r\u00e9gi\u00f3 vas\u00fattal (a DDSG mecseki sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1i a Moh\u00e1cs-P\u00e9cs Vas\u00fattal), t\u00f6bb belf\u00f6ldi \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi telephely a Duna ment\u00e9n, valamint r\u00e9szv\u00e9nytulajdon (50%) a bolg\u00e1r Dunav haj\u00f3z\u00e1si t\u00e1rsas\u00e1gban. Nem csoda, hogy nemcsak Rom\u00e1ni\u00e1ban, hanem Jugoszl\u00e1vi\u00e1ban \u00e9s f\u0151leg Magyarorsz\u00e1gon jelent\u0151sen megn\u0151tt a n\u00e9met politikai befoly\u00e1s.<\/p>\n<figure id=\"attachment_4540\" aria-describedby=\"caption-attachment-4540\" style=\"width: 365px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" wp-image-4540\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/3-1-211x300.jpg\" alt=\"\" width=\"365\" height=\"519\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/3-1-211x300.jpg 211w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/3-1-493x700.jpg 493w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/3-1.jpg 571w\" sizes=\"auto, (max-width: 365px) 100vw, 365px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-4540\" class=\"wp-caption-text\">\u00dczemk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g rekl\u00e1mplak\u00e1tja 1939-b\u0151l. <a href=\"http:\/\/www.polpi.net\/Fahrplan%201939%201.jpg\">Forr\u00e1s<\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ezzel el is \u00e9rkezt\u00fcnk a dunai sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s legfontosabb \u00e1ruj\u00e1hoz, az olajhoz. A sz\u00e1zadfordul\u00f3 idej\u00e9n felfut\u00f3 olajsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s nehezen tudta kiel\u00e9g\u00edteni az exponenci\u00e1lisan n\u00f6vekv\u0151, b\u00e1r iparilag kezdetleges olajipari ig\u00e9nyeket. Ennek legegyszer\u0171bb m\u00f3dja a cs\u0151vezet\u00e9k volt, t\u00e1vols\u00e1gi \u00e1rusz\u00e1ll\u00edt\u00e1sban pedig a haj\u00f3z\u00e1s.<a href=\"#_ftn10\" name=\"_ftnref10\">[10]<\/a> A Monarchia idej\u00e9n az olajsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s (m\u00e9g) kisebb jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrt a dunai forgalomban, de az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa r\u00f6videsen bebizony\u00edtotta, hogy nemcsak a rom\u00e1n gabona, hanem a rom\u00e1n olaj is kulcsfontoss\u00e1g\u00fa a dunai gazdas\u00e1gi r\u00e9gi\u00f3ban. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a minden szempontb\u00f3l \u00faj k\u00f6rnyezetben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontoss\u00e1 v\u00e1lt az olaj, olajsz\u00e1rmaz\u00e9kok importja \u2013 f\u0151leg Magyarorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, ahol ez\u00e9rt kezdt\u00e9k el Csepelen egy petr\u00f3leumkik\u00f6t\u0151 \u00e9s olajfinom\u00edt\u00f3 ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. A dunai\/balk\u00e1ni r\u00e9gi\u00f3 olajsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak kulcsai a Constan\u021b\u00e1-ba \u00e9s Giurgiu-ba vezet\u0151 rom\u00e1n cs\u0151vezet\u00e9kek voltak, onnan sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k tov\u00e1bb &#8211; t\u00f6bbnyire tengeren \u2013 N\u00e9metorsz\u00e1gba \u00e9s m\u00e1shova. A tengeri sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s olcs\u00f3bb \u00e9s hat\u00e9konyabb volt, mint a dunai, \u00edgy a jugoszl\u00e1v olajimport is tengeri \u00faton ment. Akik ezt nem tehett\u00e9k meg (Ausztria, Csehszlov\u00e1kia, Magyarorsz\u00e1g), azoknak \u201emaradt\u201d a dr\u00e1g\u00e1bb, komplik\u00e1ltabb dunai v\u00edzi \u00fat. Term\u00e9szetesen N\u00e9metorsz\u00e1gba (Regensburgba) tov\u00e1bbra is ment k\u0151olaj dunai \u00faton a bajor\/d\u00e9ln\u00e9met iparnak, a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt pedig k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00f6tt a dunai \u00fat annak relat\u00edv biztons\u00e1goss\u00e1ga miatt.<\/p>\n<div class='code-block code-block-3' style='margin: 8px auto; text-align: center; display: block; clear: both;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- baszad\u00e9k -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:inline-block;width:336px;height:280px\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"7992097991\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-4541 aligncenter\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/4-155x300.jpg\" alt=\"\" width=\"311\" height=\"603\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/4-155x300.jpg 155w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/4-361x700.jpg 361w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/4.jpg 528w\" sizes=\"auto, (max-width: 311px) 100vw, 311px\" \/><\/p>\n<figure id=\"attachment_4542\" aria-describedby=\"caption-attachment-4542\" style=\"width: 406px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-4542 \" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/5-300x252.jpg\" alt=\"\" width=\"406\" height=\"341\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/5-300x252.jpg 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/5-768x645.jpg 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/5-700x588.jpg 700w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/5.jpg 899w\" sizes=\"auto, (max-width: 406px) 100vw, 406px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-4542\" class=\"wp-caption-text\">A rom\u00e1n olajexport viszonylatai. Forr\u00e1s: Maurice Pearton: Oil and the Romanian state. 1895-1948. Oxford, 1971. 146. \u00e9s 200.<\/figcaption><\/figure>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<figure id=\"attachment_4544\" aria-describedby=\"caption-attachment-4544\" style=\"width: 519px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" wp-image-4544\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/6-241x300.jpg\" alt=\"\" width=\"519\" height=\"646\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/6-241x300.jpg 241w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/6-768x955.jpg 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/6-563x700.jpg 563w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/6.jpg 824w\" sizes=\"auto, (max-width: 519px) 100vw, 519px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-4544\" class=\"wp-caption-text\">Magyarorsz\u00e1g olajipari lehet\u0151s\u00e9gei \u00e9s adotts\u00e1gai 1943-ban. Forr\u00e1s: Cseh Valentin: A Petr\u00f3leum-kik\u00f6t\u0151. Zalaegerszeg, 2014. 83.<\/figcaption><\/figure>\n<figure id=\"attachment_4545\" aria-describedby=\"caption-attachment-4545\" style=\"width: 806px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" wp-image-4545\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/7-300x200.jpg\" alt=\"\" width=\"806\" height=\"537\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/7-300x200.jpg 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/7-768x512.jpg 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/7-700x466.jpg 700w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/7.jpg 1024w\" sizes=\"auto, (max-width: 806px) 100vw, 806px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-4545\" class=\"wp-caption-text\">Egy tipikus olajsz\u00e1ll\u00edt\u00f3 usz\u00e1ly, az MFTR &#8222;T.XV.&#8221; sz\u00e1m\u00fa tankusz\u00e1ly a haj\u00f3gy\u00e1ri \u00f6b\u00f6lben 1938-ban. Forr\u00e1s: MMKM T\u00f6rt\u00e9neti F\u00e9nyk\u00e9pek Gy\u0171jtem\u00e9nye,\u00a0MMKM TFGY 2017.1.353.<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az 1921-es szab\u00e1lyoz\u00e1s k\u00e9t legelsz\u00e1ntabb ellenz\u0151je N\u00e9metorsz\u00e1g \u00e9s Rom\u00e1nia volt, az 1930-as \u00e9vekt\u0151l pedig felz\u00e1rk\u00f3zott mell\u00e9j\u00fck Ausztria, Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Olaszorsz\u00e1g. Hitler hatalomra jut\u00e1sa ut\u00e1n N\u00e9metorsz\u00e1g er\u0151teljesebb dunai r\u00e9gi\u00f3s k\u00fclpolitik\u00e1ba kezdett. 1936. november 14-\u00e9n bejelentette kil\u00e9p\u00e9s\u00e9t az IDK-b\u00f3l, hazah\u00edvta k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9t \u00e9s a n\u00e9metorsz\u00e1gi Duna-szakaszt nacionaliz\u00e1lta. Az 1938-as <em>Anschlu\u00df<\/em>-szal a n\u00e9met folyamszakasz jelent\u0151sen meghosszabbodott, amik\u00e9nt a Duna menti \u00e1llamok n\u00e9met orient\u00e1ci\u00f3ja is er\u0151s\u00f6d\u00f6tt. Ennek folyom\u00e1nyak\u00e9nt az 1940. szept. 5-re B\u00e9csbe \u00f6sszeh\u00edvott konferencia az IDK megsz\u00fcntet\u00e9se mellett d\u00f6nt\u00f6tt. A bizotts\u00e1g feladatainak ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ra megalakult a Folyamtan\u00e1cs (Flu\u00dfrat, Donau-Rat \u2013 <em>Beratender Ausschuss f\u00fcr Donauangelegenheiten oberhalb Br\u0103ila<\/em>), vagyis a Br\u0103ila feletti Dunai \u00fcgyek vitel\u00e9re hivatott tan\u00e1csad\u00f3 v\u00e1lasztm\u00e1ny N\u00e9metorsz\u00e1g eln\u00f6klete alatt. Csak az eln\u00f6k\u00f6t ad\u00f3 \u00e1llam k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek volt joga \u00fcl\u00e9seket \u00f6sszeh\u00edvni, az eln\u00f6ki tags\u00e1g pedig \u00f6r\u00f6k\u00f6s volt. Tagjai; Olaszorsz\u00e1g, Magyarorsz\u00e1g, Szlov\u00e1kia, Bulg\u00e1ria, Rom\u00e1nia \u00e9s Jugoszl\u00e1via (1941-ig). 1941 febru\u00e1rj\u00e1t\u00f3l r\u00f6vid ideig a Szovjetuni\u00f3 is tag volt besszar\u00e1biai Duna-szakasza miatt. A Folyamtan\u00e1cs az els\u0151 \u00fcl\u00e9s\u00e9t 1940. szept. 12-\u00e9n tartotta, 1941 szeptember\u00e9ben pedig d\u00f6nt\u00f6tt Horv\u00e1torsz\u00e1g felv\u00e9tel\u00e9r\u0151l.<a href=\"#_ftn11\" name=\"_ftnref11\">[11]<\/a> A tan\u00e1cs a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9ig t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 ell\u00e1tta funkci\u00f3j\u00e1t, b\u00e1r bizotts\u00e1gi munk\u00e1j\u00e1nak jelent\u0151s r\u00e9sze az IDK felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lt.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az IDK-hoz hasonl\u00f3an a nagyhatalmi h\u00e1tter\u0171 EDK sorsa is megpecs\u00e9tel\u0151d\u00f6tt 1940-re. A bizotts\u00e1gi tag Rom\u00e1nia t\u00f6bbsz\u00f6r is megk\u00eds\u00e9relte korl\u00e1tozni a Bizotts\u00e1g jogk\u00f6r\u00e9t, ami 1938-ban a sinaia-i egyezm\u00e9nyben<a href=\"#_ftn12\" name=\"_ftnref12\">[12]<\/a> m\u00e1r jelent\u0151s eredm\u00e9nyeket hozott. Ezzel egy id\u0151ben az er\u0151s\u00f6d\u0151 n\u00e1ci N\u00e9metorsz\u00e1g k\u00f6vetelte, hogy tags\u00e1got kapjon az EDK-ban, amelyet v\u00e9g\u00fcl 1939. m\u00e1rcius 1-\u00e9n teljes\u00edtettek is.<a href=\"#_ftn13\" name=\"_ftnref13\">[13]<\/a> 1940 \u0151sz\u00e9re Franciaorsz\u00e1g \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1val \u00e9s a Szovjetuni\u00f3 el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9vel az \u00e9rintett hatalmak \u00faj int\u00e9zm\u00e9nyi strukt\u00far\u00e1t k\u00edv\u00e1ntak l\u00e9trehozni az EDK \u00e9s az IDK hely\u00e9n. Az EDK-t \u00e9rint\u0151 bukaresti t\u00e1rgyal\u00e1sok \u0151sszel v\u00e9g\u00fcl nem vezettek eredm\u00e9nyre. Nagy-Britannia lemondott az EDK-ban val\u00f3 tov\u00e1bbi r\u00e9szv\u00e9telr\u0151l, Olaszorsz\u00e1g pedig megal\u00e1z\u00f3 m\u00f3don csak N\u00e9metorsz\u00e1g nyom\u00e1s\u00e1ra maradhatott a t\u00e1rgyal\u00f3asztal m\u00f6g\u00f6tt, egy\u00e9bk\u00e9nt a t\u00e1rgyal\u00e1sok a szovjet \u00e9s a n\u00e9met k\u00fcld\u00f6ttek k\u00f6z\u00f6tt zajlottak. B\u00e1r a t\u00e1rgyal\u00e1sok 1940 v\u00e9g\u00e9re eredm\u00e9nytelen\u00fcl z\u00e1rultak, az esem\u00e9ny jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy novemberben Rom\u00e1nia, m\u00e1rciusban pedig Bulg\u00e1ria is csatlakozott a H\u00e1romhatalmi egyezm\u00e9nyhez. Mint l\u00e1that\u00f3, 1940\/41-re az olasz befoly\u00e1s l\u00e9nyeg\u00e9ben minim\u00e1lisra cs\u00f6kkent a n\u00e9met befoly\u00e1ssal szemben; Magyarorsz\u00e1gon a d\u00f6nt\u00e9sek meghozatala el\u0151tt a n\u00e9met \u00e9rdekek sz\u00e1mba v\u00e9tele megker\u00fclhetetlenn\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n<hr \/>\n<p><strong>Bor\u00edt\u00f3k\u00e9pen:<\/strong>\u00a0A SINDA PIEMONTE (1941) vontat\u00f3 csavaros motorhaj\u00f3 parancsnoki h\u00eddja,\u00a0MMKM TFGY 2017.1.572.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong><u>Forr\u00e1sok:<\/u><\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Magyar Folyamhaj\u00f3z\u00e1si \u00e9vk\u00f6nyv 1941<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Magyar Folyamhaj\u00f3z\u00e1si \u00e9vk\u00f6nyv 1942<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Magyar Folyamhaj\u00f3z\u00e1si \u00e9vk\u00f6nyv 1943<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"http:\/\/www.esteri.it\/mae\/resource\/doc\/2015\/05\/1_direzione_generale_affari_politici_rg_2ele.pdf\">http:\/\/www.esteri.it\/mae\/resource\/doc\/2015\/05\/1_direzione_generale_affari_politici_rg_2ele.pdf<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"https:\/\/1000ev.hu\">https:\/\/1000ev.hu<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Magyar t\u00f6rt\u00e9neti sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9ny I. &#8211; 1914-1999. Szerk.: Nagy Istv\u00e1n, Romsics Ign\u00e1c. Bp, 2000.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">MMKM T\u00f6rt\u00e9neti F\u00e9nyk\u00e9pek Gy\u0171jtem\u00e9nye<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong><u>Szakirodalom:<\/u><\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">CSEH Valentin: A Petr\u00f3leum-kik\u00f6t\u0151. Zalaegerszeg, 2014.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Donau-Schiffahrt. Band 6. Regensburg, 1992.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Gertrude ENDERLE-BURCEL: Konkurrenz auf der Donau \u2013 Anfang und Ende der Betriebsgemeinschaft\u00a0 der Ersten\u00a0\u00a0 Donau-Dampfschiffahrtsgesellschaft mit der k\u00f6niglich ungarischen Flu\u00df- und Seeschiffahrts A.-G. in der Zwischenkriegszeit. IN: Unternehmertum im Spannungsfeld von Politik und Gesellschaft. Unternehmerische Aktivita\u0308ten in historischer Perspektive. Szerk.: Herbert MATIS, Andreas RESCH, Dieter STIEFEL. Wien-Berlin-Mu\u0308nster, 2010. 171-184.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Emanuela FERRARI: Italia &amp; Albania. Collaborazione urbanistica e storica. Online: <a href=\"http:\/\/www.instoria.it\/home\/italia_&amp;_albania.htm\">http:\/\/www.instoria.it\/home\/italia_&amp;_albania.htm<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Spiridon G. FOCAS: The Lower Danube river. East European Monographs. No. CCXXVII. New York, 1987.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Stephen GOROVE: Law and Politics of the Danube. An Interdisciplinary Study. The Hague, 1964.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Helmuth GR\u00d6SSING, Ernst-Ulrich FUNK, Manfred SAUER, Johannes BINDER: Rot-Weiss-Rot auf Blauen Wellen. 150 Jahre DDSG. Wien, 1979.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">HOLL\u00d3 Szilvia Andrea, ZSIGMOND G\u00e1bor: A fatest\u0171 b\u00e1rk\u00e1t\u00f3l a tengerj\u00e1r\u00f3 \u00f3ri\u00e1sig. Haj\u00f3\u00e9p\u00edt\u00e9s Budapesten. Bp., 2014.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Frank MARZARI: Projects for an Italian-led Balkan Bloc of Neutrals, September\u2013December 1939. The Historical Journal. 1970\/4., 767-788.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Maurice PEARTON: Oil and the Romanian state. 1895-1948. Oxford, 1971.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Giorgio PETRACCHI: Pinocchio, the Cat, and the Fox. Italy between Germany and the Soviet Union, 1939-1941. IN: From Peace to War: Germany, Soviet Russia, and the World, 1939-1941. Szerk.: Bernd WEGNER. Providence-Oxford, 1997.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Franz PISECKY: 150 Jahre Eisenschiffbau an der \u00f6sterreichischen Donau. Linz, 1990.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"http:\/\/www.polpi.net\">http:\/\/www.polpi.net<\/a><\/p>\n<p><strong>Jegyzetek:<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref1\" name=\"_ftn1\">[1]<\/a> \u00c9ppen ez\u00e9rt 1920-ban a t\u00e1rsas\u00e1g vezet\u00e9se \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte a brit <em>The River Syndicate Ltd.<\/em> r\u00e9szv\u00e9nyv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1t, mivel rem\u00e9lte, hogy a brit t\u0151ke \u00e9s kapcsolat kell\u0151en er\u0151s h\u00e1tteret biztos\u00edt majd a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni helyzetben. A brit t\u00e1rsas\u00e1g nem v\u00e1ltotta be a rem\u00e9nyeket \u00e9s 1933-ban el is adt\u00e1k a r\u00e9szv\u00e9nycsomagjukat a Creditanstalt-nak. Egy\u00e9bk\u00e9nt ugyanez a brit csoport 1920 \u00e9s 1930 k\u00f6z\u00f6tt 49%-os r\u00e9szv\u00e9nytulajdonos volt az MFTR-ben is<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref2\" name=\"_ftn2\">[2]<\/a> Emanuela Ferrari: Italia &amp; Albania. Collaborazione urbanistica e storica. Online: <a href=\"http:\/\/www.instoria.it\/home\/italia_&amp;_albania.htm\">http:\/\/www.instoria.it\/home\/italia_&amp;_albania.htm<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref3\" name=\"_ftn3\">[3]<\/a> Jogut\u00f3dja, egyben Ausztria legnagyobb neh\u00e9zipari konszernje a ma is l\u00e9tez\u0151<em> Vereinigte \u00d6sterreichische Eisen und Stahlwerke<\/em> (V\u00d6EST) lett \u2013 jelenlegi neve Voestalpine AG.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref4\" name=\"_ftn4\">[4]<\/a> Hasonl\u00f3an az 1940. szeptember 7-i craiovai rom\u00e1n-bolg\u00e1r hat\u00e1rrev\u00edzi\u00f3s egyezm\u00e9nyhez, \u00e1m ezt a sz\u00f6vets\u00e9ges hatalmak egys\u00e9gesen pozit\u00edvan fogadt\u00e1k.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref5\" name=\"_ftn5\">[5]<\/a> 1939 \u0151sz\u00e9n az olasz vezet\u00e9s tett egy gyenge k\u00eds\u00e9rletet egy semleges blokk kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra a balk\u00e1ni \u00e1llamokra \u00e9p\u00edtve, de ez a k\u00fclpolitikai szitu\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a n\u00e9met vezet\u00e9s miatt kudarcba fulladt. A kezdem\u00e9nyez\u00e9s egyetlen elk\u00f6telezett t\u00e1mogat\u00f3ja \u2013 nem v\u00e9letlen\u00fcl \u2013 Rom\u00e1nia volt. L\u00e1sd: Frank Marzari: Projects for an Italian-led Balkan Bloc of Neutrals, September\u2013December 1939. The Historical Journal. 1970\/4., 767-788.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref6\" name=\"_ftn6\">[6]<\/a> Giorgio Petracchi: Pinocchio, the Cat, and the Fox. Italy between Germany and the Soviet Union, 1939-1941. In: From Peace to War: Germany, Soviet Russia, and the World, 1939-1941. Szerk.: Bernd WEGNER. 499-524.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref7\" name=\"_ftn7\">[7]<\/a> A COMOS 1937-ben v\u00e1lt teljes jog\u00fa tagg\u00e1.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref8\" name=\"_ftn8\">[8]<\/a> Az 1930-as \u00e9vekben a h\u00e1rom legnagyobb dunai olajsz\u00e1ll\u00edt\u00f3 haj\u00f3z\u00e1si t\u00e1rsas\u00e1g (sz\u00e1ll\u00edtott mennyis\u00e9g szerint) a COMOS, a BL \u00e9s a DDSG voltak. Szorosan ut\u00e1nuk k\u00f6vetkezett a jugoszl\u00e1v JRB \u00e9s az Anglo-Danubian.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref9\" name=\"_ftn9\">[9]<\/a> A h\u00e1rom nagy t\u00e1rsas\u00e1g haj\u00f3ib\u00f3l fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a k\u00f6z\u00f6s vezet\u00e9s\u0171 <em>Deutsche Schiffahrtsgrupp\u00e9t<\/em>, m\u00edg a Wallner GmbH f\u00fcggetlen maradhatott. K\u00e9s\u0151bb ehhez j\u00f6tt m\u00e9g a jugoszl\u00e1v haj\u00f3z\u00e1si t\u00e1rsas\u00e1g, a JRB romjaib\u00f3l fel\u00e1ll\u00edtott, n\u00e9met ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00fa <em>S\u00fcdosteurop\u00e4ische Reederei<\/em> haj\u00f3parkja, valamint 40% r\u00e9szv\u00e9nytulajdon a horv\u00e1t <em>Hribrod<\/em> haj\u00f3z\u00e1si t\u00e1rsas\u00e1gban. A DDSG-MFTR k\u00f6z\u00f6s tulajdon\u00fa S\u00fcddeutsch\u00e9t a tulajdoni r\u00e9szar\u00e1nynak megfelel\u0151en felosztott\u00e1k, a t\u00e1rsas\u00e1got haj\u00f3z\u00e1si v\u00e1llalatk\u00e9nt megsz\u00fcntett\u00e9k.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref10\" name=\"_ftn10\">[10]<\/a> Regensburgban m\u00e1r 1910-ben meg\u00e9p\u00edtettek egy petr\u00f3leumkik\u00f6t\u0151t, 1913-ban pedig a bajorok egy \u00faj haj\u00f3z\u00e1si t\u00e1rsas\u00e1got (<em>Bayerischer Lloyd<\/em>) alap\u00edtottak az olajsz\u00e1ll\u00edt\u00e1sban val\u00f3 f\u00fcggetlen r\u00e9szv\u00e9telre.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref11\" name=\"_ftn11\">[11]<\/a> A jugoszl\u00e1v JRB romjaib\u00f3l a n\u00e9metek szerveztek saj\u00e1t haj\u00f3z\u00e1si t\u00e1rsas\u00e1got (<em>S\u00fcdosteurop\u00e4ische Reederei<\/em> GmbH (SOR), Wien-Belgrad), majd 1942. m\u00e1rc. 21-\u00e9n n\u00e9met seg\u00edts\u00e9ggel a horv\u00e1tok Z\u00e1gr\u00e1bban megalap\u00edtott\u00e1k a Horv\u00e1t Folyamhaj\u00f3z\u00e1si Rt.-t 51% horv\u00e1t \u00e1llami tulajdonnal. A <em>Hribrod<\/em> (Hrvatsko rije\u010dno brodarstvo) n\u00e9vleges alapt\u0151k\u00e9je 100 milli\u00f3 kuna volt.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref12\" name=\"_ftn12\">[12]<\/a> Egyes szerz\u0151k dunai M\u00fcnchenk\u00e9nt is emlegetik a sinaia-i egyezm\u00e9nyt \u2013 joggal.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref13\" name=\"_ftn13\">[13]<\/a> Az olasz diplom\u00e1cia ebben kulcsszerepet j\u00e1tszott.<\/p>\n<p style=\"text-align: center;\">A cikk a Magyar M\u0171szaki \u00e9s K\u00f6zleked\u00e9si M\u00fazeum \u00e9s a Napi T\u00f6rt\u00e9nelmi Forr\u00e1s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek keret\u00e9ben j\u00f6tt l\u00e9tre.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/www.kozlekedesimuzeum.hu\/\" data-slimstat=\"1\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-3562 aligncenter\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/04\/14729210_1248966758480430_3213784558583842018_n.png\" alt=\"14729210_1248966758480430_3213784558583842018_n\" width=\"496\" height=\"169\" \/><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Tinku Bal\u00e1zs A Magyar M\u0171szaki \u00e9s K\u00f6zleked\u00e9si M\u00fazeumban egy kor\u00e1bban elhanyagolt, t\u00f6bb mint 2.000 \u00fcvegnegat\u00edvb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 f\u00e9nyk\u00e9p-egy\u00fcttes ker\u00fclt feldolgoz\u00e1sra, melyb\u0151l egy v\u00e1logat\u00e1s v\u00e1lik el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 a Fortepan oldal\u00e1n. A negat\u00edvok p\u00f3tolhatatlan t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rt\u00e9ket k\u00e9pviselnek, mivel a DDSG \u00f3budai haj\u00f3gy\u00e1r\u00e1ban \u00e9s a Ganz Haj\u00f3gy\u00e1rban \u00e9p\u00edtett haj\u00f3kr\u00f3l, a haj\u00f3gy\u00e1ri munk\u00e1kr\u00f3l szerezhet\u00fcnk els\u0151 k\u00e9zb\u0151l inform\u00e1ci\u00f3kat &#8211; nagyj\u00e1b\u00f3l a sz\u00e1zadfordul\u00f3 \u00e9s az 1950-es \u00e9vek k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban. A f\u00e9nyk\u00e9panyag egyik sorozat\u00e1n kereszt\u00fcl egy ismeretterjeszt\u0151 \u00edr\u00e1sban szeretn\u00e9m bemutatni, milyen \u00e9rt\u00e9ket is k\u00e9pvisel, illetve milyen haj\u00f3z\u00e1st\u00f6rt\u00e9neti relevanci\u00e1val b\u00edr a f\u00e9nyk\u00e9p-egy\u00fcttes.<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":4535,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[505],"class_list":["post-4494","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egyeb","tag-had-technika"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4494","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4494"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4494\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4567,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4494\/revisions\/4567"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4535"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4494"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=4494"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=4494"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}