{"id":4299,"date":"2017-06-12T04:51:31","date_gmt":"2017-06-12T04:51:31","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=4299"},"modified":"2021-02-15T07:50:21","modified_gmt":"2021-02-15T07:50:21","slug":"az_egyesult_allamok_beavatkozik_kubaban_a_teller_es_a_platt_cikkely","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2017\/06\/12\/az_egyesult_allamok_beavatkozik_kubaban_a_teller_es_a_platt_cikkely\/","title":{"rendered":"Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok beavatkozik Kub\u00e1ban; a Teller- \u00e9s a Platt-cikkely"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify;\"><strong>A XX. sz\u00e1zad folyam\u00e1n az Egyes\u00fclt \u00c1llamok sokszor tekintett saj\u00e1t h\u00e1ts\u00f3 udvarak\u00e9nt Latin-Amerik\u00e1ra, a latin-amerikaiak pedig gyakran gondoltak \u00fagy \u00c9szak-Amerik\u00e1ra, mint az \u0151ket elnyom\u00f3 \u00e9s megnyomor\u00edt\u00f3 kolosszusra.\u00a0Ennek a nem t\u00fal kiegyenl\u00edtett viszonynak a gy\u00f6kerei nagyj\u00e1b\u00f3l a XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re ny\u00falnak vissza, \u00e9s szoros kapcsolatban vannak a Kuba \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok XIX. sz\u00e1zad v\u00e9gi viszony\u00e1val is.<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><!--more--><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A a XIX. sz\u00e1zad minden szempontb\u00f3l\u00a0az Egyes\u00fclt \u00c1llamok gyarapod\u00e1s\u00e1t hozta: sz\u00e9pen\u00a0beh\u00fazt\u00e1k az indi\u00e1nokt\u00f3l a m\u00e9g megmaradt f\u00f6ldeket,\u00a0k\u00f6zben bev\u00e1s\u00e1roltak a franci\u00e1kt\u00f3l, oroszokt\u00f3l, illetve\u00a0szereztek ter\u00fcleteket a mexik\u00f3iakt\u00f3l is. A ter\u00fcleti gyarapod\u00e1ssal egy id\u0151ben a fiatal \u00e1llam gazdas\u00e1ga is egyre jobban p\u00f6f\u00f6g\u00f6tt, nagyv\u00e1llalatai egyre er\u0151sebbek \u00e9s hatalmasabbak lettek.<\/p>\n<figure style=\"width: 610px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"imgnotext\" src=\"http:\/\/m.blog.hu\/na\/napitortenelmiforras\/image\/zsombor\/kuba\/38_00392.jpg\" alt=\"38_00392.jpg\" width=\"610\" height=\"397\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><a href=\"http:\/\/www.senate.gov\/artandhistory\/art\/common\/image\/Ga_cartoon_38_00392.htm\"><span style=\"color: #800000;\">Az egyre t\u00f6bb hatalommal b\u00edr\u00f3 nagyv\u00e1llalatok \u00e9rdekeit a politik\u00e1nak is figyelembe kellett vennie<\/span><\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Spanyolorsz\u00e1gr\u00f3l viszont, hmm\u2026 h\u00e1t nem\u00a0nem nagyon tudunk hasonl\u00f3akat mondani. A sz\u00e1zad elej\u00e9n elvesztett\u00e9k szinte az \u00f6sszes d\u00e9l-amerikai gyarmatukat, \u00e9s\u00a0a anyaorsz\u00e1gi politika sem mutatott k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb stabilit\u00e1st.<\/p>\n<figure style=\"width: 823px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"imgnotext open-in-modal\" src=\"http:\/\/m.blog.hu\/na\/napitortenelmiforras\/image\/zsombor\/kuba\/1_republica_espa_ola_la_flaca_19th_century.jpg\" alt=\"1_republica_espa_ola_la_flaca_19th_century.jpg\" width=\"823\" height=\"621\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><a href=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/8\/88\/1\u00ba_rep\u00fablica_espa\u00f1ola_La_Flaca_19th_century.jpg\"><span style=\"color: #800000;\">Enn\u00e9l nagyobb egys\u00e9get is mutatott m\u00e1r Spanyolorsz\u00e1g<\/span><\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az el\u0151z\u0151 k\u00e9p egy\u00e9bk\u00e9nt az 1873-as els\u0151 k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g idej\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik, amikor, ahogy l\u00e1that\u00f3 is, volt n\u00e9mi vita \u00e9s civakod\u00e1s az orsz\u00e1g politikai j\u00f6v\u0151j\u00e9r\u0151l. Ami azonban a mi szempontunkb\u00f3l m\u00e9g enn\u00e9l is \u00e9rdekesebb, hogy\u00a0szint\u00e9n ekkoriban folyt a m\u00e9g Spanyolorsz\u00e1ghoz tartoz\u00f3 Kuba els\u0151 f\u00fcggetlens\u00e9gi h\u00e1bor\u00faja, az 1868-ban kezd\u0151d\u00f6tt t\u00edz \u00e9ves h\u00e1bor\u00fa.<\/p>\n<figure style=\"width: 1260px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"imgnotext open-in-modal\" src=\"http:\/\/m.blog.hu\/na\/napitortenelmiforras\/image\/zsombor\/kuba\/entrada_triunfal_de_arsenio_martinez_campos_en_la_habana_1878.jpg\" alt=\"entrada_triunfal_de_arsenio_martinez_campos_en_la_habana_1878.jpg\" width=\"1260\" height=\"927\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Ten_Years'_War#\/media\/File:Entrada_triunfal_de_Arsenio_Mart%C3%ADnez_Campos_en_La_Habana,_1878.jpg\"><span style=\"color: #800000;\">A spanyoloknak ez\u00fattal m\u00e9g siker\u00fclt meg\u0151rizni\u00fck a Kuba feletti ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st\u2026<\/span><\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u2026innent\u0151l kezdve a kubaiak viszont m\u00e1r folyamatosan pr\u00f3b\u00e1lkoztak, hogy v\u00e9gre \u2013 a t\u00f6bbi egykori spanyol gyarmathoz hasonl\u00f3an \u2013 \u0151k is f\u00fcggetlenek lehessenek. Az utols\u00f3 ilyen pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s 1895-ben indult a k\u00f6lt\u0151 Jos\u00e9 Mart\u00ed vezet\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n<figure style=\"width: 556px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"imgnotext\" src=\"http:\/\/m.blog.hu\/na\/napitortenelmiforras\/image\/zsombor\/kuba\/556px-cub-69b-republica_de_cuba-one_silver_peso_1936.jpg\" alt=\"556px-cub-69b-republica_de_cuba-one_silver_peso_1936.jpg\" width=\"556\" height=\"480\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Jos\u00e9_Mart%C3%AD#\/media\/File:CUB-69b-Rep\u00fablica_de_Cuba-one_silver_peso_(1936).jpg\"><span style=\"color: #800000;\">Jos\u00e9 Mart\u00edb\u00f3l k\u00e9s\u0151bb a kubai k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g nagy h\u0151se lett<\/span><\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az izmait\u00a0pr\u00f3b\u00e1lgat\u00f3 fiatal Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamok f\u00f6ldr\u00e9sszel kapcsolatos politik\u00e1j\u00e1t ekkoriban alapvet\u0151en az 1823-as <span style=\"color: #800000;\"><a style=\"color: #800000;\" href=\"http:\/\/www.rubicon.hu\/magyar\/oldalak\/1823_december_2_a_monroe_doktrina_meghirdetese\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">Monroe-doktr\u00edna<\/a><\/span>\u00a0hat\u00e1rozta meg. Ez tulajdonk\u00e9ppen eleinte\u00a0azt a c\u00e9lt szolg\u00e1lta, hogy Latin-Amerika f\u00fcggetlened\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en az Egyes\u00fclt \u00c1llamok az eur\u00f3pai hatalmak esetleges restaur\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rekv\u00e9seit megg\u00e1tolja a kontinensen, a f\u00fcggetlens\u00e9gi harcok ut\u00e1n kialakult status qu\u00f3t viszont\u00a0nem k\u00edv\u00e1nta megbolygatni. Id\u0151vel azonban az amerikaiak a doktr\u00edna \u00e9rtelm\u00e9ben \u00e9s a saj\u00e1t biztons\u00e1guk meg\u0151rz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben egyre t\u00f6bbsz\u00f6r avatkoztak be a szomsz\u00e9dos \u00e1llamok \u00fcgyeibe.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">R\u00e1ad\u00e1sul Kub\u00e1t az amerikaiak m\u00e1r kor\u00e1bban kin\u00e9zt\u00e9k maguknak. Az 1825 \u00e9s 1829 k\u00f6z\u00f6tt az eln\u00f6ki sz\u00e9ket elfoglal\u00f3 John Quincy Adams p\u00e9ld\u00e1ul ezt mondta a karibi szigetorsz\u00e1gr\u00f3l:<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\"><span lang=\"hu-HU\">\u201e&#8230;a politik\u00e1nak is megvannak a maga gravit\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rv\u00e9nyei, s Kuba, ahogy elszakad Spanyolorsz\u00e1gt\u00f3l, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en az Egyes\u00fclt \u00c1llamokhoz fog kapcsol\u00f3dni; ahogy az \u00e9rett gy\u00fcm\u00f6lcs leesik a f\u00e1r\u00f3l, \u00fagy fog Kuba is az USA \u00f6l\u00e9be pottyanni. [\u2026]\u00a0<\/span><span lang=\"hu-HU\">Ezek a szigetek [ti. Kuba \u00e9s Puerto Rico] elhelyezked\u00e9s\u00fckn\u00e9l fogva az \u00e9szak-amerikai kontinens term\u00e9szetes tartoz\u00e9kai, egyik\u00fck pedig, Kuba szigete, amely a mi partjaink k\u00f6zel\u00e9ben ter\u00fcl el, sz\u00e1mos okb\u00f3l rendk\u00edv\u00fcli jelent\u0151s\u00e9g\u0171 lett \u00e1llamsz\u00f6vets\u00e9g\u00fcnk politikai \u00e9s kereskedelmi \u00e9rdekei sz\u00e1m\u00e1ra [\u2026] nincs egyetlen k\u00fclf\u00f6ldi ter\u00fclet sem, amelyet \u00f6ssze lehetne hasonl\u00edtani vele, \u00e9s e szigettel val\u00f3 kapcsolatainknak csaknem ugyanolyanokk\u00e1 kell v\u00e1lniuk, amilyenek egyes \u00e1llamainkat egym\u00e1shoz f\u0171zik [\u2026] Ha gondolatban \u00e1ttekintj\u00fck a legk\u00f6zelebbi \u00f6tven \u00e9v esem\u00e9nyeinek v\u00e1rhat\u00f3 menet\u00e9t, szinte ellen\u00e1llhatatlanul alakul ki benn\u00fcnk az a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s, hogy Kub\u00e1nak sz\u00f6vets\u00e9gi k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gunkkal val\u00f3 egyes\u00edt\u00e9se elker\u00fclhetetlen lesz sz\u00f6vets\u00e9g\u00fcnk fennmarad\u00e1sa \u00e9s \u00e9ps\u00e9g\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l.\u201d<br \/>\n(L\u00e9n\u00e1rt)<\/span><\/span><\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0Ahogy az id\u00e9zet is mutatja,\u00a0az Egyes\u00fclt \u00c1llamoknak komoly \u00fczleti \u00e9rdekelts\u00e9gei voltak Kub\u00e1ban, amelyek egyre jobban s\u00e9r\u00fcltek az el\u0151bb eml\u00edtett, 1895-ben kirobbant, majd egyre jobban elh\u00faz\u00f3d\u00f3 \u00e9s bizonytalan kimenetel\u0171 konfliktussal. Az amerikai \u00fczleti k\u00f6r\u00f6k pedig, ahogy a karikat\u00fara is mutatta, ott m\u00e1r ott \u00e1lltak a politikusok m\u00f6g\u00f6tt, \u00e9s a kies\u0151 nyeres\u00e9g\u00fck miatt egyre el\u00e9gedetlenebbek voltak. A c\u00e9ljuk viszont nem\u00a0a h\u00e1bor\u00fa kiterjeszt\u00e9se volt, hanem a konfliktus mihamarabbi megold\u00e1sa, hogy ez\u00e1ltal vesztes\u00e9geiknek v\u00e9gre v\u00e9ge szakadjon. Az amerikai k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny viszont meglehet\u0151sen\u00a0spanyolellenes volt, k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a szenz\u00e1ci\u00f3hajh\u00e1sz lapok hat\u00e1svad\u00e1sz c\u00edmeinek.<\/p>\n<figure style=\"width: 1000px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"imgnotext open-in-modal\" src=\"http:\/\/m.blog.hu\/na\/napitortenelmiforras\/image\/zsombor\/kuba\/spanishmisrule.jpg\" alt=\"spanishmisrule.jpg\" width=\"1000\" height=\"651\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><a href=\"https:\/\/www.neh.gov\/events\/tiny-nation-big-problems-cuba-in-american-history\"><span style=\"color: #800000;\">Az amerikai k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny \u00edgy l\u00e1tta a probl\u00e9m\u00e1t<\/span><\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ennek ellen\u00e9re az eln\u00f6k, William McKinley sem nagyon akart h\u00e1bor\u00fat, ink\u00e1bb diplom\u00e1ciai \u00faton szerette volna kezelni a konfliktust. A spanyolok viszont nem voltak t\u00fal nyitottak a b\u00e9ket\u00e1rgyal\u00e1sokra.<\/p>\n<figure style=\"width: 560px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"imgnotext\" src=\"http:\/\/m.blog.hu\/na\/napitortenelmiforras\/image\/zsombor\/kuba\/560px-la_fallera_de_l_oncle_sam.JPG\" alt=\"560px-la_fallera_de_l_oncle_sam.JPG\" width=\"560\" height=\"480\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Spanyol\u2013amerikai_h\u00e1bor\u00fa#\/media\/File:La_fallera_de_l%27oncle_Sam.JPG\"><span style=\"color: #800000;\">A spanyolok \u00edgy l\u00e1tt\u00e1k a probl\u00e9m\u00e1t<\/span><\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az eln\u00f6k v\u00e9g\u00fcl egy hadihaj\u00f3t k\u00fcld\u00f6tt Havann\u00e1ban az ottani amerikai \u00e1llampolg\u00e1rok \u00e9s az amerikai \u00fczleti \u00e9rdekek v\u00e9delm\u00e9re. A v\u00e1ros kik\u00f6t\u0151j\u00e9ben \u00e1llom\u00e1soz\u00f3 haj\u00f3\u00a0viszont m\u00e1ig tiszt\u00e1zatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt felrobbant \u00e9s els\u00fcllyedt.<\/p>\n<figure style=\"width: 400px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"imgnotext\" src=\"http:\/\/m.blog.hu\/na\/napitortenelmiforras\/image\/zsombor\/kuba\/ussmaine.jpg\" alt=\"ussmaine.jpg\" width=\"400\" height=\"315\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Spanish\u2013American_War#\/media\/File:USSMaine.jpg\"><span style=\"color: #800000;\">Az 1898. febru\u00e1r 15-\u00e9n els\u00fcllyed USS Maine<\/span><\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ezt k\u00f6vet\u0151en az amerikai k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny v\u00e9gk\u00e9pp h\u00e1bor\u00fas hangulatba hajszolta mag\u00e1t.<\/p>\n<figure style=\"width: 360px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"imgnotext\" src=\"http:\/\/m.blog.hu\/na\/napitortenelmiforras\/image\/zsombor\/kuba\/360px-independence_seaport_museum_226.JPG\" alt=\"360px-independence_seaport_museum_226.JPG\" width=\"360\" height=\"480\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Spanyol\u2013amerikai_h\u00e1bor\u00fa#\/media\/File:Independence_Seaport_Museum_226.JPG\"><span style=\"color: #800000;\">A New York-i sajt\u00f3 el\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171en h\u00e1bor\u00fap\u00e1rti lett<\/span><\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">B\u00e1r az eln\u00f6k tov\u00e1bbra is ellenezte a h\u00e1bor\u00fat, n\u00e9zeteivel lassacsk\u00e1n egyed\u00fcl maradt, v\u00e9g\u00fcl pedig m\u00e1r \u0151 maga k\u00e9rt felhatalmaz\u00e1st a <span style=\"color: #000000;\">katonai beavatkoz\u00e1sra<\/span>. A kongresszus ezt meg is adta nekik, \u00e1m az err\u0151l sz\u00f3l\u00f3 hat\u00e1rozatot kieg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k az \u00fagynevezett Teller-cikkellyel, amely biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1nta, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok nem fogja annekt\u00e1lni a ter\u00fcleteket a h\u00e1bor\u00fa el\u00fclt\u00e9vel.<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">&#8222;A kubai n\u00e9p f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9nek elismer\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6z\u00f6s hat\u00e1rozat, amely k\u00f6veteli, hogy a spanyol korm\u00e1ny mondjon le Kuba szigete felett gyakorolt fennhat\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s korm\u00e1nyzat\u00e1r\u00f3l, \u00e9s vonja vissza sz\u00e1razf\u00f6ldi, illetve tengeri\u00a0er\u0151it Kub\u00e1r\u00f3l \u00e9s a kubai vizekr\u0151l, valamint utas\u00edtja az Egyes\u00fclt \u00c1llamok eln\u00f6k\u00e9t, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e9s tengeri er\u0151it haszn\u00e1lva\u00a0szerezzen \u00e9rv\u00e9nyt a jelen hat\u00e1rozatnak.<\/span><\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">[\u2026]\u00a0a Kuba sziget\u00e9n, a hat\u00e1runk k\u00f6zel\u00e9ben t\u00f6bb mint h\u00e1rom \u00e9ve uralkod\u00f3 iszonyatos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek\u00a0s\u00falyosan megs\u00e9rtett\u00e9k\u00a0az Egyes\u00fclt \u00c1llamok n\u00e9p\u00e9nek j\u00f3\u00e9rz\u00e9s\u00e9t, meggyal\u00e1zt\u00e1k a kereszt\u00e9ny civiliz\u00e1ci\u00f3t, \u00e9s ek\u00f6zben\u00a0egy, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokhoz tartoz\u00f3 \u00e9s Havanna kik\u00f6t\u0151j\u00e9ben bar\u00e1ti l\u00e1togat\u00e1son tart\u00f3zkod\u00f3\u00a0csatahaj\u00f3, valamint\u00a0vele egy\u00fctt k\u00e9tsz\u00e1zhatvanhat f\u0151nyi tiszt \u00e9s leg\u00e9nys\u00e9g\u00a0pusztul\u00e1s\u00e1hoz\u00a0vezetettek, \u00e9s ez\u00e9rt m\u00e1r teljess\u00e9ggel t\u0171rhetetlenn\u00e9 v\u00e1ltak.<\/span><\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">[\u2026]<\/span><\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">\u00c9ppen ez\u00e9rt az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamok kongresszus\u00e1ban \u00f6sszeh\u00edvott szen\u00e1tusa \u00e9s k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1za elhat\u00e1rozta, hogy El\u0151sz\u00f6r: Kuba sziget\u00e9nek lak\u00f3i szabadok, illetve f\u00fcggetlenek \u00e9s a jogn\u00e1l fogva annak is kell lenni\u00fck.<\/span><\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">M\u00e1sodszor: Az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamok feladata, hogy k\u00f6vetelje, \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok Korm\u00e1nya ezennel k\u00f6veteli is, hogy a Spanyol Korm\u00e1ny azonnal mondjon le a Kuba sziget\u00e9n\u00a0gyakorolt\u00a0 hatalm\u00e1r\u00f3l \u00e9s korm\u00e1nyzat\u00e1r\u00f3l, sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e9s haditenger\u00e9szeti er\u0151it pedig vonja vissza Kub\u00e1r\u00f3l \u00e9s a Kuba vizeir\u0151l.<\/span><\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">Harmadszor. Az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamok eln\u00f6ke legyen utas\u00edtva \u00e9s felhatalmazva, hogy haszn\u00e1lja az Egyes\u00fclt \u00c1llamok teljes sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e9s tengeri erej\u00e9t, a\u00a0tag\u00e1llamok nemzet\u0151rs\u00e9g\u00e9t pedig az Egyes\u00fclt \u00c1llamok szolg\u00e1lat\u00e1ba h\u00edvja\u00a0olyan m\u00e9rt\u00e9kig, amennyire az\u00a0sz\u00fcks\u00e9ges ahhoz, hogy ezeknek a rendelkez\u00e9seknek \u00e9rv\u00e9nyt szerezzen.<\/span><\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">Negyedszer. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok ezennel tagadja, hogy b\u00e1rmilyen hajland\u00f3s\u00e1ga vagy sz\u00e1nd\u00e9ka lenne, hogy fels\u00e9gjogot, illet\u00e9kess\u00e9get vagy ellen\u0151rz\u00e9st gyakoroljon az eml\u00edtett szigetek felett, kiv\u00e9ve ezek pacifik\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, valamint kijelenti, hogy elt\u00f6k\u00e9lt sz\u00e1nd\u00e9ka, hogy ennek megt\u00f6rt\u00e9nt\u00e9vel a sziget korm\u00e1nyzat\u00e1t \u00e9s ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t annak n\u00e9p\u00e9re hagyja.&#8221;<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">(James R. Arnold)<\/span><\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00c9rdekes megfigyelni, hogy a kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s csak Kub\u00e1ra vonatkozott: m\u00e1s t\u00e9rs\u00e9gbeli spanyol gyarmatokra (a F\u00fcl\u00f6p-szigetekre, Puerto Ric\u00f3ra, Guamra) viszont nem. A gyorsan v\u00e9get \u00e9r\u0151, \u00e9s teljes amerikai sikerrel z\u00e1rul\u00f3 h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n ezeket a ter\u00fcleteket l\u00e9nyeg\u00e9ben be is olvasztotta az Egyes\u00fclt \u00c1llamok.\u00a0Az antiimperialista \u00e9rz\u00fcletre is alapoz\u00f3 Teller-cikkely miatt viszont Kub\u00e1val nem lehetett ugyanezt elj\u00e1tszani, \u00fagyhogy erre valami m\u00e1st kellett kital\u00e1lni. A sziget el\u0151bb amerikai protektor\u00e1tus lett, majd 1902-ben saj\u00e1t korm\u00e1nyt alak\u00edthatott. Az amerikaiak \u00f6nk\u00e9pe viszont a sikeres h\u00e1bor\u00faval kezdett megv\u00e1ltozni. Sokan m\u00e1r nem \u00f3dzkodtak annyira a terjeszked\u00e9st\u0151l \u00e9s a gyarmatszerz\u00e9st\u0151l.<\/p>\n<figure style=\"width: 342px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"imgnotext\" src=\"http:\/\/m.blog.hu\/na\/napitortenelmiforras\/image\/zsombor\/kuba\/342px-puck_cover2.jpg\" alt=\"342px-puck_cover2.jpg\" width=\"342\" height=\"480\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Spanish\u2013American_War#\/media\/File:Puck_cover2.jpg\"><span style=\"color: #800000;\">Amerika a vil\u00e1ghatalommal kac\u00e9rkodik<\/span><\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00cdgy azt\u00e1n a politikai \u00e9let imperializmusp\u00e1rti r\u00e9sze pr\u00f3b\u00e1lta az ink\u00e1bb antiimperialista Teller-cikkely is visszacsin\u00e1lni valahogy. V\u00e9g\u00fcl siker\u00fclt kik\u00e9nyszer\u00edteni\u00fck, hogy az \u00faj kubai alkotm\u00e1nynak r\u00e9sze legyen egy m\u00e1sik\u00a0amerikai t\u00f6rv\u00e9nycikk, a Platt-cikkely is.<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em><span style=\"color: #800000;\">&#8222;Az ezernyolcsz\u00e1z-kilencvennyolc \u00e1prilis 20-\u00e1n elfogadott Egy\u00fcttes Hat\u00e1rozatban foglaltak teljes\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, amely \u201eA kubai n\u00e9p f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9nek elismer\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben\u201d c\u00edmet viselte, s amely k\u00f6vetelte, hogy Spanyolorsz\u00e1g Korm\u00e1nya mondjon le fennhat\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s a korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1r\u00f3l Kuba Sziget\u00e9n, \u00e9s vonja ki sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e9s tengeri haderej\u00e9t Kub\u00e1b\u00f3l \u00e9s Kuba vizeir\u0151l, \u00e9s utas\u00edtotta Eln\u00f6k\u00e9t, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e9s tengeri haderej\u00e9nek alkalmaz\u00e1s\u00e1val juttassa \u00e9rv\u00e9nyre ezeket a hat\u00e1rozatokat, s az Eln\u00f6k ezen okm\u00e1ny \u00e1ltal felhatalmaz\u00e1st nyert arra, hogy az eml\u00edtett Sziget Korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1t \u00e9s ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t saj\u00e1t n\u00e9p\u00e9re b\u00edzza, mihelyt azon a Szigeten Korm\u00e1ny j\u00f6n l\u00e9tre egy olyan Alkotm\u00e1ny alapj\u00e1n, melyben \u2013 annak r\u00e9szek\u00e9nt vagy egy ahhoz csatolt rendelkez\u00e9sben \u2013 meghat\u00e1roz\u00e1sra ker\u00fclnek a Kuba \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok k\u00f6z\u00f6tt a j\u00f6v\u0151ben fenntartand\u00f3 kapcsolatok, melyek l\u00e9nyeg\u00e9ben a k\u00f6vetkez\u0151k:<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">I.<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">Kuba Korm\u00e1nya nem k\u00f6t a j\u00f6v\u0151ben semmilyen idegen Hatalommal vagy Hatalmakkal olyan Szerz\u0151d\u00e9st vagy m\u00e1s egyezm\u00e9nyt, amely Kuba f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t csorb\u00edthatja vagy f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9nek csorb\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozza, sem olyat, mely valami m\u00f3don idegen Hatalmat vagy Hatalmakat felhatalmazna arra vagy sz\u00e1mukra enged\u00e9lyezn\u00e9, hogy gyarmatos\u00edt\u00e1s r\u00e9v\u00e9n hadi, illetve tenger\u00e9szeti c\u00e9lra vagy egy\u00e9b m\u00f3don az eml\u00edtett Sziget ter\u00fclet\u00e9nek b\u00e1rmely darabj\u00e1t elfoglalhassa vagy afelett ellen\u0151rz\u00e9st gyakorolhasson.<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">II.<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">Az eml\u00edtett Korm\u00e1ny nem v\u00e1llal, illetve nem halmoz fel olyan \u00e1llamad\u00f3ss\u00e1got, amely kamatainak fizet\u00e9s\u00e9re \u00e9s v\u00e9gs\u0151 t\u00f6rleszt\u00e9s\u00e9re \u2013 a Korm\u00e1ny foly\u00f3 kiad\u00e1sainak teljes\u00edt\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en \u2013 el\u00e9gtelennek min\u0151s\u00fcljenek szok\u00e1sos bev\u00e9telei.<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">III.<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">Kuba Korm\u00e1nya beleegyezik abba, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9lhet az intervenci\u00f3 jog\u00e1val Kuba f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9se, egy \u2013 az \u00e9let, a tulajdon \u00e9s az egy\u00e9ni szabads\u00e1g v\u00e9delm\u00e9re alkalmas \u2013 Korm\u00e1ny fenntart\u00e1sa, valamint azon k\u00f6telezetts\u00e9gek teljes\u00edt\u00e9se v\u00e9gett, melyek a P\u00e1rizsi Szerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Kub\u00e1ra vonatkoz\u00f3lag az Egyes\u00fclt \u00c1llamokra h\u00e1rulnak, \u00e9s amelyeket most Kuba Korm\u00e1ny\u00e1nak kell mag\u00e1ra v\u00e1llalnia \u00e9s teljes\u00edtenie.<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">IV.<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">Hogy minden int\u00e9zked\u00e9s, amelyet az Egyes\u00fclt \u00c1llamok Kub\u00e1ban a katonai megsz\u00e1ll\u00e1s idej\u00e9n hozott \u00e9rv\u00e9nyesnek tekintess\u00e9k \u00e9s joger\u0151re emelkedjen, \u00e9s minden bel\u0151l\u00fck fakad\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyesen szerzett jog fenntartass\u00e9k \u00e9s megv\u00e9delmeztess\u00e9k.<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">V.<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">Hogy Kuba Korm\u00e1nya teljes\u00edti, \u00e9s amennyiben sz\u00fcks\u00e9ges, v\u00e9grehajtja a m\u00e1r elk\u00e9sz\u00fclt terveket \u00e9s az \u00fajabbakat \u2013 amelyekr\u0151l a felek k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen fognak meg\u00e1llapodni \u2013 a Sziget lakoss\u00e1ga eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00e1s\u00e1nak megszervez\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, abb\u00f3l a c\u00e9lb\u00f3l, hogy elker\u00fclj\u00e9k a j\u00e1rv\u00e1nyok \u00e9s fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1t, megoltalmazva \u00edgy Kuba n\u00e9p\u00e9t \u00e9s kereskedelm\u00e9t csak\u00fagy, mint az Egyes\u00fclt \u00c1llamok d\u00e9li kik\u00f6t\u0151inek kereskedelm\u00e9t \u00e9s n\u00e9p\u00e9t.<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">VI.<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">Hogy Isla de Pinos nem ker\u00fcl be Kub\u00e1nak az Alkotm\u00e1ny \u00e1ltal javasolt hat\u00e1rai k\u00f6z\u00e9, \u00edgy tulajdonjog\u00e1nak rendez\u00e9se egy j\u00f6v\u0151beni Szerz\u0151d\u00e9sre marad.<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">VII.<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">Hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok sz\u00e1m\u00e1ra megteremt\u0151djenek a felt\u00e9telek Kuba f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re \u00e9s n\u00e9p\u00e9nek meg\u00f3v\u00e1s\u00e1ra csak\u00fagy, mint saj\u00e1t v\u00e9delm\u00e9re, Kuba Korm\u00e1nya eladja vagy b\u00e9rbe adja az Egyes\u00fclt \u00c1llamoknak a sz\u00e9nfelvev\u0151, illetve tenger\u00e9szeti \u00e1llom\u00e1sok l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges f\u00f6ldeket, bizonyos meghat\u00e1rozott helyeken, melyek az Egyes\u00fclt \u00c1llamok Eln\u00f6k\u00e9vel egyeztetve ker\u00fclnek majd kijel\u00f6l\u00e9sre.<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">VIII.<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">Hogy a j\u00f6v\u0151beni nagyobb biztons\u00e1g \u00e9rdek\u00e9ben Kuba Korm\u00e1nya az el\u0151z\u0151 rendelkez\u00e9seket egy, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokkal k\u00f6tend\u0151 \u00c1lland\u00f3 Szerz\u0151d\u00e9sben r\u00f6gz\u00edti.&#8221;<\/span><\/em><br \/>\n<em><span style=\"color: #800000;\">(Panyi Krisztina ford\u00edt\u00e1sa \u2013 Aetas)<\/span><\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ez az amerikai\u2013kubai kapcsolatokat 1934-ig meghat\u00e1roz\u00f3 szerz\u0151d\u00e9s teh\u00e1t egy\u00e9rtelm\u0171 amerikai dominanci\u00e1t hozott mag\u00e1val. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a cikkely VII. pontj\u00e1nak\u00a0k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamoknak m\u00e1ig katonai b\u00e1zisa lehet Guantanam\u00f3n.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n<\/p>\n<figure style=\"width: 640px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"imgnotext\" src=\"http:\/\/m.blog.hu\/na\/napitortenelmiforras\/image\/zsombor\/kuba\/28628r.jpg\" alt=\"28628r.jpg\" width=\"640\" height=\"422\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><a href=\"https:\/\/sites.tufts.edu\/fletchergender\/2016\/04\/02\/us-cuba-relations-political-cartoons-in-the-spanish-american-war\/\"><span style=\"color: #800000;\">Az amerikaiak egy r\u00e9sze hajlott arra, hogy pozit\u00edv sz\u00ednben l\u00e1ssa az Egyes\u00fclt \u00c1llamok sziget f\u00f6l\u00f6tti aty\u00e1skod\u00e1s\u00e1t<\/span><\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Persze sokaknak nem tetszett, hogy a hirtelen felb\u00e1torodott Egyes\u00fclt \u00c1llamok r\u00f6gt\u00f6n\u00a0a vil\u00e1g csend\u0151r\u00e9nek kezdte k\u00e9pzelni mag\u00e1t.\u00a0A <a href=\"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2017\/01\/11\/a-monroe-elv-a-gyakorlatban-roosevelts-rough-riders\/\"><span style=\"color: #800000;\">spanyol\u2013amerikai h\u00e1bor\u00faban is harcol\u00f3 Theodore Roosevelt\u00a0<\/span><\/a>m\u00e1r nem csak a szomsz\u00e9dban akart rendet tenni<\/p>\n<figure style=\"width: 550px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"imgnotext\" src=\"http:\/\/m.blog.hu\/na\/napitortenelmiforras\/image\/zsombor\/kuba\/126118-004-432d5696.jpg\" alt=\"126118-004-432d5696.jpg\" width=\"550\" height=\"367\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><a href=\"http:\/\/jackdurish.com\/uploads\/3\/4\/1\/4\/34146456\/7543373.jpg?245\"><span style=\"color: #800000;\">A vil\u00e1g csend\u0151re<\/span><\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">A kubaiak sem felt\u00e9tlen\u00fcl ugr\u00e1ltak \u00f6r\u00f6m\u00fckben az \u00fajf\u00e9le \u201ef\u00fcggetlens\u00e9g\u201d ut\u00e1n.<\/p>\n<figure style=\"width: 795px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"imgnotext open-in-modal\" src=\"http:\/\/m.blog.hu\/na\/napitortenelmiforras\/image\/zsombor\/kuba\/enmienda_platt.JPG\" alt=\"enmienda_platt.JPG\" width=\"795\" height=\"581\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Platt_Amendment#\/media\/File:Enmienda_Platt.JPG\"><span style=\"color: #800000;\">Forr\u00e1s<\/span><\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00c9s ahogy azt m\u00e1r tudjuk, az amerikai elnyom\u00e1s elleni harc Kub\u00e1ban v\u00e9g\u00fcl a sz\u00e1zad tov\u00e1bbi r\u00e9sz\u00e9ben is meghat\u00e1roz\u00f3 maradt.<\/p>\n<figure style=\"width: 221px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"imgnotext\" src=\"http:\/\/m.blog.hu\/na\/napitortenelmiforras\/image\/zsombor\/kuba\/enmienda-platt.jpg\" alt=\"enmienda-platt.jpg\" width=\"221\" height=\"320\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><a href=\"http:\/\/4.bp.blogspot.com\/-Wv_skZ71PxA\/UTJ08X2kzkI\/AAAAAAAADFc\/vXxr7XNOvVU\/s320\/enmienda-platt.jpg\"><span style=\"color: #800000;\">Forr\u00e1s<\/span><\/a><\/figcaption><\/figure>\n<h3 style=\"text-align: center;\">Ha tetszett a cikk, <span style=\"color: #800000;\"><a style=\"color: #800000;\" href=\"https:\/\/www.facebook.com\/napitortenelmiforras\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">k\u00f6vessen minket a Facebookon<\/a><\/span> is!<\/h3>\n<p style=\"text-align: justify;\"><div class='code-block code-block-3' style='margin: 8px auto; text-align: center; display: block; clear: both;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- baszad\u00e9k -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:inline-block;width:336px;height:280px\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"7992097991\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n<\/p>\n<hr \/>\n<p><strong>Az NTF T\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz M\u0171hely ingyenesen teszi mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyeit, ingyenesen bocs\u00e1tja rendelkez\u00e9sre ismeretterjeszt\u0151 cikkeit. A szerkeszt\u00e9s, t\u00f6rdel\u00e9s \u00e9s a honlap fenntart\u00e1sa azonban nek\u00fcnk is p\u00e9nzbe ker\u00fcl, k\u00e9rj\u00fck, adom\u00e1ny\u00e1val t\u00e1mogassa \u00fcgy\u00fcnket, hogy a j\u00f6v\u0151ben is el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tegy\u00fck cikkeinket olvas\u00f3ink sz\u00e1m\u00e1ra. Sz\u00edves t\u00e1mogat\u00e1sukat <span style=\"color: #800000;\"><a style=\"color: #800000;\" href=\"https:\/\/www.patreon.com\/ntf_hu\">Patreon oldalunkon (link)\u00a0<\/a><\/span>v\u00e1rjuk.<\/strong><\/p>\n<hr \/>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><small>Dokumentumok az 1898. \u00e9vi spanyol\u2013amerikai h\u00e1bor\u00fa t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l. Platt-cikkely (ford. Panyi Krisztina). <em>Aetas<\/em>, 1998\/4.<\/small><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><small>James R. Arnold \u2013 Roberta Wiener: <em>Understanding US Military Confilcts through Primary Sources<\/em>. ABC-CLIO, Santa Barbara, 2016.<\/small><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><small>L\u00e9n\u00e1rt Andr\u00e1s: Latin-Amerika a Monroe-doktr\u00edna (1823\u20132013) \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban. <em>Orpheus Noster,<\/em> 2016\/4.<\/small><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><small>Zelei D\u00e1vid: Mi\u00e9rt sokkolt 1898? Egy gondolati kataklizma nyom\u00e1ban. <span style=\"color: #800000;\"><a style=\"color: #800000;\" href=\"http:\/\/www.prae.hu\/prae\/lazarillo.php?menu_id=112&amp;jid=6&amp;jaid=33\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">Lazarillo<\/a><\/span>.<\/small><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><span style=\"color: #800000;\"><strong>A nyit\u00f3k\u00e9pen karikat\u00fara Amerika &#8222;kig\u00f6mb\u00f6ly\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l&#8221;.<\/strong><\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A XX. sz\u00e1zad folyam\u00e1n az Egyes\u00fclt \u00c1llamok sokszor tekintett saj\u00e1t h\u00e1ts\u00f3 udvarak\u00e9nt Latin-Amerik\u00e1ra, a latin-amerikaiak pedig gyakran gondoltak \u00fagy \u00c9szak-Amerik\u00e1ra, mint az \u0151ket elnyom\u00f3 \u00e9s megnyomor\u00edt\u00f3 kolosszusra.\u00a0Ennek a nem t\u00fal kiegyenl\u00edtett viszonynak a gy\u00f6kerei nagyj\u00e1b\u00f3l a XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re ny\u00falnak vissza, \u00e9s szoros kapcsolatban vannak a Kuba \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok XIX. sz\u00e1zad v\u00e9gi viszony\u00e1val is.<\/p>\n","protected":false},"author":8,"featured_media":4300,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[443,1],"tags":[40,487,121,270],"class_list":["post-4299","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-19-szazad","category-egyeb","tag-amerikai-egyesult-allamok","tag-expanzio","tag-kuba","tag-spanyolorszag"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4299","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/8"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4299"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4299\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11872,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4299\/revisions\/11872"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4300"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4299"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=4299"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=4299"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}