{"id":4081,"date":"2017-06-06T15:22:31","date_gmt":"2017-06-06T15:22:31","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=4081"},"modified":"2017-06-06T15:22:31","modified_gmt":"2017-06-06T15:22:31","slug":"elfuseralt-bloff-vitak-a-hatnapos-haboru-eredeterol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2017\/06\/06\/elfuseralt-bloff-vitak-a-hatnapos-haboru-eredeterol\/","title":{"rendered":"Elfuser\u00e1lt bl\u00f6ff? &#8211; Vit\u00e1k a hatnapos h\u00e1bor\u00fa eredet\u00e9r\u0151l"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify;\"><strong>A h\u00e1bor\u00fa, ami \u00f6r\u00f6kre megv\u00e1ltoztatta a K\u00f6zel-Keletet. A h\u00e1bor\u00fa, ami megteremtette a mai K\u00f6zel-Keletet. A h\u00e1bor\u00fa, ami m\u00e9g tov\u00e1bbi \u00f6tven \u00e9vig meg fogja hat\u00e1rozni a K\u00f6zel-Keletet. Mostan\u00e1ban ilyen \u00e9s ehhez hasonl\u00f3 megnevez\u00e9sekkel lehet tal\u00e1lkozni a hatnapos h\u00e1bor\u00faval, avagy a harmadik arab-izraeli konfliktussal kapcsolatban, amelynek most van a f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zados \u00e9vfordul\u00f3ja. Ugyanakkor ez az \u00f6tven \u00e9v sem von le semmit annak aktualit\u00e1s\u00e1b\u00f3l, hiszen a h\u00e1bor\u00fa a \u201er\u00f6vids\u00e9ge\u201d ellen\u00e9re k\u00f6zkedvelt t\u00e9ma, amit m\u00e1r sz\u00e1mtalan aspektusb\u00f3l \u2013 katonai hadm\u0171veletekt\u0151l kezdve, a nagyhatalmak hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1n \u00e1t, eg\u00e9szen a hossz\u00fat\u00e1v\u00fa politikai-ideol\u00f3giai k\u00f6vetkezm\u00e9nyekig bez\u00e1r\u00f3lag \u2013 vizsg\u00e1ltak meg. A n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t mi sem bizony\u00edtja jobban, hogy m\u00e9g 2017-ben is k\u00e9pes komoly vit\u00e1kat gerjeszteni a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00e9s a laikusok k\u00f6r\u00e9ben. \u00c9ppen ez\u00e9rt az NTF is egy olyan cikkel k\u00e9sz\u00fclt, amely betekint\u00e9st ny\u00fajt a hatnapos h\u00e1bor\u00far\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 nemzetk\u00f6zi vit\u00e1knak az egyik l\u00e9nyeges, t\u00f6bb \u00e9vtizede vitatott k\u00e9rd\u00e9seibe: Prevent\u00edv h\u00e1bor\u00fa volt-e a hatnapos h\u00e1bor\u00fa? 1967 nyar\u00e1n t\u00e9nyleg k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n \u00e1llt-e a k\u00f6z\u00f6s arab t\u00e1mad\u00e1s Izrael ellen? Komolyan gondolt-e Gamel Abden Nasszer, hogy a k\u00f6zel-keleti \u201esz\u00f6vets\u00e9geseivel\u201d (Jord\u00e1nia, Sz\u00edria, Irak) egy\u00fctt lerohanja Izraelt?<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><!--more--><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><div class='code-block code-block-3' style='margin: 8px auto; text-align: center; display: block; clear: both;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- baszad\u00e9k -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:inline-block;width:336px;height:280px\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"7992097991\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A h\u00e1bor\u00fa alatt \u00e9s ut\u00e1n az arab \u00e9s az egykori szocialista orsz\u00e1gok hivatalos narrat\u00edv\u00e1ja szerint \u201eIzrael volt az agresszor, amely az imperialist\u00e1k\/amerikaiak eszk\u00f6zek\u00e9nt ind\u00edtott\u00e1k el a h\u00e1bor\u00fat\u201d, de a nyugati\/izraeli szakmai k\u00f6r\u00f6kben ezt elutas\u00edtottak \u00e9s puszta propagand\u00e1nak\u00a0 min\u0151s\u00edtett\u00e9k annak felt\u00e9telez\u00e9s\u00e9t, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00e9sz\u00fclt arab t\u00e1mad\u00e1s Izrael ellen<a href=\"#_ftn1\" name=\"_ftnref1\">[1].<\/a> Ugyanakkor m\u00e1r h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny vezet\u0151 izraeli politikus m\u00e1sk\u00e9pp nyilatkozott\u00a0 a h\u00e1bor\u00fa eredet\u00e9r\u0151l vagy \u00e9pp prevent\u00edv jelleg\u00e9r\u0151l. P\u00e9ld\u00e1ul Men\u00e1hem Begin<a href=\"#_ftn2\" name=\"_ftnref2\">[2]<\/a> izraeli eln\u00f6k 1982. augusztus 8-\u00e1n a jeruzs\u00e1lemi Nemzetv\u00e9delmi Koll\u00e9giumban elhangzott \u00fcnnep\u00e9lyes besz\u00e9d\u00e9ben kijelentette: <em>\u201eaz 1967-es h\u00e1bor\u00fa nem sz\u00fcks\u00e9g sz\u00fclte h\u00e1bor\u00fa volt, hanem sokkal ink\u00e1bb v\u00e1laszt\u00e1sok h\u00e1bor\u00faja\u2026 Nasszer nem akart minket megt\u00e1madni. Mi d\u00f6nt\u00f6tt\u00fcnk arr\u00f3l, hogy megt\u00e1madjuk \u0151t.<\/em><a href=\"#_ftn3\" name=\"_ftnref3\">[3]<\/a> Hasonl\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nyeket fogalmazott meg Jich\u00e1k Rabin vez\u00e9rkari f\u0151n\u00f6k vagy Izrael els\u0151 eln\u00f6ke, D\u00e1vid Ben Gurion is.<a href=\"#_ftn4\" name=\"_ftnref4\">[4]\u00a0<\/a> Miut\u00e1n pedig megny\u00edltak a nyugati \u00e9s az egykori szocialista orsz\u00e1gok lev\u00e9lt\u00e1rai, valamint Izraelben is kutatni lehetett a diplom\u00e1ciai \u00e9s a katonai arch\u00edvumokban, igencsak \u00e1rnyal\u00f3dott a k\u00e9p a hatnapos h\u00e1bor\u00far\u00f3l. Nemcsak az angolsz\u00e1sz hidegh\u00e1bor\u00fas\/k\u00f6zel-keleti t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek (John Quigley, Jesse Ferris, Laura M. James), de m\u00e9g az izraeli kutat\u00f3k (Guy Laron, Tom Segev) k\u00f6r\u00e9ben is jelent\u0151s \u201em\u00edtoszrombol\u00e1s\u201d vette kezdet\u00e9t, vagyis annak c\u00e1fol\u00e1sa, hogy a harmadik arab-izraeli h\u00e1bor\u00fa Izrael r\u00e9sz\u00e9r\u0151l egy megel\u0151z\u0151 csap\u00e1s volt, mivel 1967 nyar\u00e1n egy egyiptomi\/arab t\u00e1mad\u00e1st k\u00e9sz\u00fclt az orsz\u00e1g ellen. Jelen cikkben az ezzel kapcsolatos \u00f6t leggyakoribb \u00e9rv ker\u00fcl bemutat\u00e1sra.<a href=\"#_ftn5\" name=\"_ftnref5\">[5]<\/a><\/p>\n<p><iframe loading=\"lazy\" title=\"The Six-Day War Begins - 1967 | Today in History | 5 June 16\" width=\"640\" height=\"360\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/qzhQae2zNQQ?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe><\/p>\n<p>Brit filmh\u00edrad\u00f3r\u00e9szlet a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9r\u0151l.<\/p>\n<ol style=\"text-align: justify;\">\n<li><em>A jemeni intervenci\u00f3<\/em><\/li>\n<\/ol>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00c1ltal\u00e1ban az els\u0151 \u00e9s leggyakrabban hangoztatott ellen\u00e9rv egy k\u00e9sz\u00fcl\u0151 egyiptomi t\u00e1mad\u00e1s c\u00e1fol\u00e1s\u00e1ra az 1962 \u00e9s 1970 k\u00f6z\u00f6tt zajlott jemeni polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa szokott lenni. Nasszer egyiptomi eln\u00f6k ugyanis m\u00e1r a kezdett\u0151l fogva er\u0151forr\u00e1st \u00e9s katon\u00e1t nem k\u00edm\u00e9lve avatkozott be az Arab-f\u00e9lsziget d\u00e9lnyugati r\u00e9sz\u00e9ben fekv\u0151 orsz\u00e1g belpolitikai t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seibe. 1962. szeptember 26-\u00e1n az Abdell\u00e1h asz-Szall\u00e1l ezredes \u00e1ltal vezetett nacionalista Jemeni Szabad Tisztek Szervezete megd\u00f6nt\u00f6tte a jemeni imam\u00e1tust (Mutavakkilita Kir\u00e1lys\u00e1got), \u00e9s kiki\u00e1ltott\u00e1k a Jemeni Arab K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1got. Azonban nem mindenki t\u00f6r\u0151d\u00f6tt bele az \u00faj helyzetbe \u00e9s a royalist\u00e1k \u2013 r\u00e9gi rendszer t\u00e1mogat\u00f3i \u2013 fell\u00e1zadtak a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1giak ellen. Ezzel egy polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa vette kezdet\u00e9t: a royalist\u00e1kat az \u00d6b\u00f6l-menti monarchi\u00e1k (Sza\u00fad-Ar\u00e1bia, Ir\u00e1n) \u00e9s Nagy-Britannia t\u00e1mogatta.<a href=\"#_ftn6\" name=\"_ftnref6\">[6]<\/a> Szall\u00e1l ezzel szemben Egyiptomt\u00f3l \u00e9s a Szovjetuni\u00f3t\u00f3l kapott seg\u00edts\u00e9get.<a href=\"#_ftn7\" name=\"_ftnref7\">[7]<\/a> A jemeni polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa elej\u00e9n m\u00e9g csak egy sz\u00e1zadnyi egyiptomi kommand\u00f3s \u00e9s ejt\u0151erny\u0151s volt a f\u0151v\u00e1rosban, akik nem vettek r\u00e9szt a v\u00e1roson k\u00edv\u00fcli hadm\u0171veletekben. Azonban 1963-ban Sz\u00e1llal ezredes elvesztette a kezdem\u00e9nyez\u00e9st: az egyiptomiak miatt \u2013 akikben a helyiek h\u00f3d\u00edt\u00f3kat l\u00e1ttak \u2013 sz\u00e1mos kor\u00e1bban semleges t\u00f6rzs \u00e1llt \u00e1t a kir\u00e1lyp\u00e1rtiak oldal\u00e1ra, akadozott a szocialista orsz\u00e1gokb\u00f3l j\u00f6v\u0151 ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s, valamint nagy volt a sz\u00e9th\u00faz\u00e1s a jemeni hadvezet\u00e9s\u00e9ben is.<a href=\"#_ftn8\" name=\"_ftnref8\">[8]<\/a><\/p>\n<figure id=\"attachment_4110\" aria-describedby=\"caption-attachment-4110\" style=\"width: 545px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-4110\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/740px-Yemencivilwar.png\" alt=\"Forr\u00e1s: Link\" width=\"545\" height=\"442\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-4110\" class=\"wp-caption-text\">Szall\u00e1l \u00e9s az egyiptomiak vezette hadj\u00e1ratok 1963\/64-ben. A royalist\u00e1k nemcsak meg\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gp\u00e1rtiakat, hanem 1964-t\u0151l t\u00f6bb hadm\u0171velet ind\u00edtottak a jemeni f\u0151v\u00e1ros, Szanaa elfoglal\u00e1s\u00e1ra. K\u00e9p forr\u00e1sa: <a href=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/6c\/Yemencivilwar.png\/800px-Yemencivilwar.png\">Link<\/a>.<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az egyiptomiak kik\u00e9pz\u00e9si \u00e9s tan\u00e1csad\u00f3i feladatokon t\u00fal a felkel\u00e9s elleni (Counterinsurgency \u2013 COIN) hadm\u0171veletekben is r\u00e9szt vettek. Azonban ezek kor\u00e1ntsem voltak sikeresek, hiszen az egyiptomi hader\u0151 nem ilyenfajta h\u00e1bor\u00fara volt felk\u00e9sz\u00edtve, mik\u00f6zben a hadvezet\u00e9s k\u00f6r\u00e9ben nagyfok\u00fa magabiztoss\u00e1g \u00e9s inkompetencia uralkodott.<a href=\"#_ftn9\" name=\"_ftnref9\">[9]<\/a> A royalist\u00e1k \u201e\u00fcss \u00e9s fuss\u201d (hit-and-run) taktik\u00e1t alkalmazva, a tiszteket elrabolva \u00e9s katon\u00e1kat megcsonk\u00edtva siker\u00fclt teljesen demoraliz\u00e1lniuk az egyiptomi hader\u0151t. Csakhogy Kair\u00f3 nem kivonta, hanem ink\u00e1bb n\u00f6velte a csapatai l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1t: 1965-re a Jemenben \u00e1llom\u00e1soz\u00f3 egyiptomi hader\u0151 sz\u00e1ma el\u00e9rte a 70 000 f\u0151t, ami a teljes egyiptomi hader\u0151 majdnem fel\u00e9t jelentette.<a href=\"#_ftn10\" name=\"_ftnref10\">[10]<\/a> Pont emiatt mer\u00fclt fel sok t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz k\u00f6r\u00e9ben a k\u00e9rd\u00e9s, hogy vajon Nasszer val\u00f3ban h\u00e1bor\u00fat k\u00e9sz\u00fclt ind\u00edtani Izrael ellen akkor, amikor 2000 kilom\u00e9terre arr\u00e9bb egy v\u00e9res \u00e9s semmif\u00e9le eredm\u00e9nyeket nem hoz\u00f3 konfliktusban vett r\u00e9szt? Mennyire lehetett re\u00e1lis 1967 nyar\u00e1n egy Egyiptom \u00e1ltal ind\u00edtott h\u00e1bor\u00fa, ha Kair\u00f3 m\u00e9g azon \u00e9v elej\u00e9n a jemeni csapater\u0151s\u00edt\u00e9s mellett d\u00f6nt\u00f6tt? Ugyan\u00fagy r\u00e1mutattak arra is, hogy amikor 1967.m\u00e1jus\u00e1t\u00f3l kezdet\u00e9t vette a S\u00ednai-f\u00e9lsziget militariz\u00e1ci\u00f3ja, akkor a kor\u00e1bban tervezett 10-12 hadoszt\u00e1ly helyett, csak h\u00e1rom gyalogoshadoszt\u00e1ly \u00e9s 830 p\u00e1nc\u00e9lozott j\u00e1rm\u0171 \u00e1sta be mag\u00e1t az egyiptomi-izraeli hat\u00e1ron, mik\u00f6zben olyan tartal\u00e9kosokb\u00f3l \u00e9s nem megfelel\u0151en kik\u00e9pzett katon\u00e1kb\u00f3l \u00e1llt volna &#8222;t\u00e1mad\u00f3\u00e9k&#8221;, akiket &#8222;m\u00e9g Jemenben sem mertek bevetni&#8221;.<a href=\"#_ftn11\" name=\"_ftnref11\">[11]<\/a> Az egyiptomi H\u00f3d\u00edt\u00f3 (K\u00e1h\u00edr) \u2013 terv nem egy inv\u00e1zi\u00f3hoz, csup\u00e1n az izraeli t\u00e1mad\u00e1s lelass\u00edt\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s id\u0151nyer\u00e9shez lett volna el\u00e9g addig, am\u00edg \u00e1tcsoportos\u00edtott\u00e1k volna az er\u0151iket Jemenb\u0151l. Nasszer t\u00f6k\u00e9letesen tiszt\u00e1ban volt azzal, hogy egy Izrael ellen ind\u00edtott hadj\u00e1rattal Egyiptom k\u00e9t vagy ak\u00e1r t\u00f6bb frontos h\u00e1bor\u00faba keveredhet, ami minden hadvisel\u0151 f\u00e9l r\u00e9m\u00e1lma. A jemeni intervenci\u00f3 teljes kudarc volt: az 1967-es kivonul\u00e1sig t\u00f6bb mint 10\u00a0000 egyiptomi katona \u00e1ldozta az \u00e9let\u00e9t <a href=\"#_ftn12\" name=\"_ftnref12\">[12]<\/a> egy eleve veszett \u00fcgy\u00e9rt, mivel az egyiptomiak t\u00e1voz\u00e1s\u00e1val Szall\u00e1l hatalma \u00f6sszeomlott \u00e9s m\u00e9g id\u0151ben elmenek\u00fclt Irakba, miel\u0151tt puccsal megbuktatt\u00e1k volna \u0151t. Tal\u00e1n maga Nasszer fogalmazta meg a legjobban, hogy mit is jelentett sz\u00e1m\u00e1ra az eg\u00e9sz egyiptomi r\u00e9szv\u00e9tel: \u201eJemen az \u00e9n Vietnamom. Egyiptom soha nem fog is visszat\u00e9rni az arab orsz\u00e1gba.\u201d<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n<\/p>\n<figure id=\"attachment_4111\" aria-describedby=\"caption-attachment-4111\" style=\"width: 1000px\" class=\"wp-caption alignnone\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-4111\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/p\u00e1nc\u00e9los-a-sivatagban.jpg\" alt=\"Egy elakadt T-34\/85 harckocsi a jemeni hegyekben. Az egyiptomi hadvezet\u00e9s kezdetben egy\u00e1ltal\u00e1n nem tanulm\u00e1nyozta a topogr\u00e1fiai t\u00e9rk\u00e9peket \u00e9s t\u00f6bbsz\u00f6r &quot;tankokkal akartak felmenni a hegyre&quot;. Ennek meg is volt az eredm\u00e9nye.. K\u00e9p forr\u00e1sa: Link\" width=\"1000\" height=\"644\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-4111\" class=\"wp-caption-text\">Egy elakadt T-34\/85 harckocsi a jemeni hegyekben. Az egyiptomi hadvezet\u00e9s kezdetben egy\u00e1ltal\u00e1n nem tanulm\u00e1nyozta a topogr\u00e1fiai t\u00e9rk\u00e9peket \u00e9s t\u00f6bbsz\u00f6r &#8222;tankokkal akartak felmenni a hegyekre&#8221;. Ennek meg is lett az eredm\u00e9nye&#8230; K\u00e9p forr\u00e1sa: <a href=\"http:\/\/img.gagdaily.com\/uploads\/posts\/edu\/2013\/00000a47_big.jpg\">Link<\/a><\/figcaption><\/figure>\n<ol style=\"text-align: justify;\" start=\"2\">\n<li><em>Gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g\u00a0 <\/em><\/li>\n<\/ol>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ez az \u00e9rv szorosan k\u00f6t\u0151dik Nasszer jemeni intervenci\u00f3j\u00e1hoz, b\u00e1r nem kiz\u00e1r\u00f3lag a katonai beavatkoz\u00e1s felel\u0151s az egyiptomi gazdas\u00e1g akkori rossz helyzet\u00e9\u00e9rt. A hatvanas \u00e9vekben sok harmadik vil\u00e1gbeli orsz\u00e1gban le\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00f6tt a helyi valuta, \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1sokat sz\u00fcntettek meg, puccsok zajlottak t\u00f6bb orsz\u00e1gban (Argent\u00edna, T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g) \u00e9s t\u00f6bb f\u00fcggetlenn\u00e9 v\u00e1lt \u00e1llam t\u00fals\u00e1gosan is a k\u00fclf\u00f6ldi seg\u00e9lyekre \u00e9s importra hagyatkozott. A nagyhatalmak is v\u00e1ltoztattak a kor\u00e1bbi politik\u00e1jukon: mik\u00f6zben Hruscsov \u00e9s Kennedy szinte versenyt folytatott egym\u00e1ssal a harmadik vil\u00e1gba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 seg\u00e9lyez\u00e9s\u00e9rt (legyen az fegyver vagy \u00e9lelmiszer), addig Brezsnyev \u00e9s Lyndon B.Johson m\u00e1r visszafogta, s egyre ink\u00e1bb politikai vagy katonai felt\u00e9telekhez k\u00f6t\u00f6tte \u0151ket.<a href=\"#_ftn13\" name=\"_ftnref13\"><sup>[13]<\/sup><\/a> Nem volt ez m\u00e1sk\u00e9pp Egyiptom eset\u00e9ben sem, hiszen 1964-ben Johnson le\u00e1ll\u00edtotta az orsz\u00e1gba ir\u00e1nyul\u00f3 \u00e9lelmiszerseg\u00e9lyt, mik\u00f6zben Hruscsov elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa a Szovjetuni\u00f3 \u00e9l\u00e9r\u0151l komoly visszaes\u00e9st okozott az egyiptomi-szovjet kapcsolatokban. Szint\u00e9n ett\u0151l az \u00e9vt\u0151l kezdve v\u00e1lt \u00e9rezhet\u0151v\u00e9 a jemeni h\u00e1bor\u00fa k\u00f6lts\u00e9ge, mert a hadsereg kiad\u00e1sai m\u00e1r az \u00e9szak-afrikai orsz\u00e1g tartal\u00e9kjait em\u00e9sztette fel. 1965-re gyakorlatilag \u00f6sszeomlott az egyiptomi p\u00e9nz\u00fcgyi rendszer: 100 milli\u00f3 doll\u00e1r al\u00e1 cs\u00f6kkent az orsz\u00e1g k\u00fclf\u00f6ldi valuta tartal\u00e9ka, a k\u00fcls\u0151 \u00e1llamad\u00f3ss\u00e1g \u2013 legink\u00e1bb a szocialista orsz\u00e1gok ir\u00e1ny\u00e1ba \u2013 el\u00e9rte a 1,4 milli\u00e1rd doll\u00e1rt.<a href=\"#_ftn14\" name=\"_ftnref14\"><sup>[14]<\/sup><\/a> A nyugati \u00e1llamok \u00e9s a nemzetk\u00f6zi p\u00e9nz\u00fcgyi int\u00e9zetek az egyiptomi vezet\u00e9s \u201et\u00falzott szovjetbar\u00e1ts\u00e1ga\u201d miatt nem b\u00edztak Nasszerben, ez\u00e9rt nem is voltak hajland\u00f3ak \u00fajabb hiteleket adni Kair\u00f3nak. Mivel az egyiptomi polcokr\u00f3l fokozatosan elt\u0171ntek az olyan \u00e1ruk, mint a rizs, a cukor, \u00e9s a liszt, vagy p\u00e9ld\u00e1ul a h\u00e9t egyik fel\u00e9ben csak h\u00fast a m\u00e1sikban pedig kukoric\u00e1t \u00e9s kenyeret lehetett venni, a lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben rohamosan n\u00f6vekedett az el\u00e9gedetlens\u00e9g.<a href=\"#_ftn15\" name=\"_ftnref15\">[15]<\/a> 1965-t\u0151l kezdve \u00e1lland\u00f3sultak a sztr\u00e1jkok \u00e9s a t\u00fcntet\u00e9sek, s a kor\u00e1bban betiltott\u00a0 \u00e9s \u00fcld\u00f6z\u00f6tt Muszlim Testv\u00e9ris\u00e9g szint\u00e9n \u00a0aktiviz\u00e1lta mag\u00e1t. Vagyis Egyiptom-szerte szabot\u00e1zsakci\u00f3kat \u00e9s politikai gyilkoss\u00e1gokat hajtottak v\u00e9gre, a Testv\u00e9ris\u00e9g c\u00e9lja egy \u00e1ltal\u00e1nos felkel\u00e9s kirobbant\u00e1sa volt Nasszer ellen.<a href=\"#_ftn16\" name=\"_ftnref16\"><sup>[16]<\/sup><\/a> A probl\u00e9m\u00e1kat Nasszer is \u00e9rz\u00e9kelte, aki 1967 elej\u00e9n kijelentette: \u201eaz egyiptomi gazdas\u00e1g nem engedhet mag\u00e1nak egy \u00fajabb h\u00e1bor\u00fat, m\u00e9g olyat se, ami p\u00e1r napig tart\u201d.<a href=\"#_ftn17\" name=\"_ftnref17\"><sup>[17]<\/sup><\/a>\u00a0 Ny\u00e1rra a rendszer legitimit\u00e1sa \u00e9s hatalma meggyeng\u00fclt, s egyre gyakrabban cikkeztek arr\u00f3l, hogy \u201ca nasszerizmus a v\u00e9g\u00e9hez k\u00f6zeledik\u201d, vagy \u201eegy forradalom k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n \u00e1ll Egyiptom\u201d.<\/p>\n<figure id=\"attachment_4112\" aria-describedby=\"caption-attachment-4112\" style=\"width: 573px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-4112\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/Fig-7-Tahrir-Sq-June1967-post-defeat-protest.jpg\" alt=\"fig-7-tahrir-sq-june1967-post-defeat-protest\" width=\"573\" height=\"482\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-4112\" class=\"wp-caption-text\">Nasszer melletti t\u00fcntet\u00e9s 1967 j\u00fanius\u00e1ban. Nasszerre n\u00e9zve a hatnapos h\u00e1bor\u00fa egyik &#8222;pozit\u00edv&#8221; k\u00f6vetkezm\u00e9nye az volt, hogy a rossz gazdas\u00e1gi helyzet miatt kirobbant demonstr\u00e1ci\u00f3k hirtelen az egyiptomi eln\u00f6k melletti szimp\u00e1tiat\u00fcntet\u00e9sekbe csaptak \u00e1t. Forr\u00e1s: <a href=\"http:\/\/i7kiyasharazad.blogspot.hu\/2015\/07\/1952.html\">Link<\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">A t\u00fcntet\u0151k lecsillap\u00edt\u00e1sa l\u00e9tk\u00e9rd\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lt a rendszer sz\u00e1m\u00e1ra, ez\u00e9rt Nasszer gazdas\u00e1gi fejleszt\u00e9seket, \u00fajabb \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1sokat, \u00e1ruk visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9t stb. \u00edg\u00e9rte meg. Ehhez azonban p\u00e9nz kellett, s mivel az Egyes\u00fclt \u00c1llamok vagy m\u00e1s nyugati orsz\u00e1g nem akarta hitelezni az egyiptomi gazdas\u00e1got, ez\u00e9rt a szocialista orsz\u00e1gokt\u00f3l vagy ak\u00e1r arab monarchi\u00e1kt\u00f3l igyekezett k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ket k\u00e9rni. Viszont akkoriban Kair\u00f3nak nem \u00e9ppen a legjobb volt a viszonya ezekkel a t\u00e9rs\u00e9gekkel, \u00edgy \u0151k is k\u00f6nnyen nemet mondtak minden egyiptomi k\u00e9r\u00e9sre. Azonban akadt egy kiv\u00e9tel, amely eset\u00e9ben minden arab (\u00e9s szocialista) orsz\u00e1gnak \u201ek\u00f6teless\u00e9ge lett volna&#8221; megseg\u00edtenie Nasszert. \u00c9s ezt a kiv\u00e9telt Izrael jelentette. Az\u00f3ta a \u201ebl\u00f6ff-te\u00f3ri\u00e1nak\u201d elnevezett \u00e9rv szerint Nasszer nem h\u00e1bor\u00fat akart, hanem h\u00e1bor\u00fas helyzetet. Nem \u0151 akart t\u00e1madni, hanem azt akarta, hogy \u0151t t\u00e1madj\u00e1k meg. Nem katonailag akarta legy\u0151zni Izraelt, hanem politikailag (ak\u00e1rcsak 1956-os szuezi v\u00e1ls\u00e1g idej\u00e9n).\u00a0 Kock\u00e1zatos terv volt, de k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy \u00f3ri\u00e1si politikai gy\u0151zelmet jelenthetett volna az egyiptomi eln\u00f6k sz\u00e1m\u00e1ra: ism\u00e9t megszerezte volna a hazai \u00e9s a region\u00e1lis arab k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t; a Szovjetuni\u00f3 ny\u00edltan Egyiptom mell\u00e9 \u00e1llt volna;\u00a0 vissza nem t\u00e9r\u00edtend\u0151 gazdas\u00e1gi \u00e9s katonai seg\u00e9lyeket kapott volna Kair\u00f3. Csakhogy Nasszer egy dologgal nem sz\u00e1molt, vagy legal\u00e1bbis rendk\u00edv\u00fcl al\u00e1becs\u00fclte: a legt\u00f6bb arab orsz\u00e1g egyiptomi eln\u00f6k ir\u00e1nt \u00e9rzett ellenszenv\u00e9t \u00e9s az arab \u00e1llamok k\u00f6z\u00f6tti rivaliz\u00e1l\u00e1st.<a href=\"#_ftn18\" name=\"_ftnref18\"><\/a><\/p>\n<ol style=\"text-align: justify;\" start=\"3\">\n<li><em>Az arab hidegh\u00e1bor\u00fa <\/em><\/li>\n<\/ol>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az \u00f6tvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben bontakozott ki az \u00fan. \u201earab hidegh\u00e1bor\u00fa\u201d, ahol az egyik oldalon a Szovjetuni\u00f3 \u00e1ltal t\u00e1mogatott arab nacionalista \u00e1llamok, a m\u00e1sikon pedig a nyugati sz\u00f6vets\u00e9ges, konzervat\u00edv arab monarchi\u00e1k \u00e1lltak. Hab\u00e1r k\u00f6zvetlen h\u00e1bor\u00fa nem t\u00f6rt ki a felek k\u00f6z\u00f6tt, a mai k\u00f6zel-keleti helyzethez hasonl\u00f3an proxy (helyettes) h\u00e1bor\u00fakat v\u00edvtak egym\u00e1ssal. Napirenden voltak az egym\u00e1s ellen ir\u00e1nyul\u00f3 puccsok, forradalmak \u00e9s mer\u00e9nyletek megszervez\u00e9se. Ugyan\u00fagy intenz\u00edv propagandah\u00e1bor\u00fa d\u00falt a felek k\u00f6z\u00f6tt, mik\u00f6zben a kiemelt harc folyt a k\u00f6rnyez\u0151 arab orsz\u00e1gok\u00e9rt is. Sok\u00e1ig val\u00f3ban \u00fagy t\u0171nt, hogy \u201eIzrael jelenti az egyetlen kiv\u00e9telt\u201d, amely ellen az arab orsz\u00e1gok hajland\u00f3ak \u00e9s k\u00e9pesek \u00f6sszefogni. Az izraeli politika gyakran hangs\u00falyozta, hogy \u201ecsak ellens\u00e9ges, t\u00f6bb sz\u00e1z milli\u00f3 arabbal van k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve, akiknek egyetlen c\u00e9ljuk a zsid\u00f3k tengerbe szor\u00edt\u00e1sa\u201d.\u00a0 \u00c1m az izraeli katonai-politikai vezet\u00e9s \u00e9s h\u00edrszerz\u00e9s t\u00f6k\u00e9letesen tiszt\u00e1ban volt az arab orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tti t\u00f6r\u00e9svonalakkal. Azt is tudt\u00e1k, hogy az arab vezet\u0151k kijelent\u00e9sei egy \u201ek\u00f6z\u00f6s arab Izrael-ellenes koal\u00edci\u00f3r\u00f3l\u201d sokkal ink\u00e1bb retorikai fog\u00e1sok, amik els\u0151sorban a hazai k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nynek sz\u00f3lnak \u00e9s megval\u00f3sul\u00e1sukra &#8211; az arab vezet\u0151k k\u00f6z\u00f6tti ellent\u00e9tek miatt &#8211; csek\u00e9ly az es\u00e9ly. Ebben a n\u00e9zet\u00fckben er\u0151s\u00edtette \u0151ket az is, hogy az 1964. janu\u00e1r 13-16-a k\u00f6z\u00f6tt tartott kair\u00f3i Arab Cs\u00facstal\u00e1lkoz\u00f3n Nasszer ugyan felsz\u00f3l\u00edtotta az arab \u00e1llamokat, hogy hozzanak l\u00e9tre egy k\u00f6z\u00f6s arab parancsnoks\u00e1got (Joint Arab Command \u2013 JAC), ami \u00f6sszehangoln\u00e1 az arab orsz\u00e1gok hadseregeinek Izrael-ellenes hadm\u0171veleteit, de nem t\u00f6rt\u00e9nt semmi el\u0151rel\u00e9p\u00e9s ezen a t\u00e9ren. S\u0151t, pont az ellenkez\u0151je\u00a0 kezdett megval\u00f3sulni: egy Egyiptom ellen ir\u00e1nyul\u00f3 region\u00e1lis sz\u00f6vets\u00e9g k\u00f6rvonalai bontakoztak ki, amelynek f\u0151 szervez\u0151je Sza\u00fad-Ar\u00e1bia volt. 1965-ben Fejsz\u00e1l sza\u00fadi kir\u00e1ly Teher\u00e1nba utazott, \u00e9s Ir\u00e1nnal megk\u00f6t\u00f6tte az \u201eIszl\u00e1m Paktumot\u201d, amely arr\u00f3l sz\u00f3lt, hogy Jemenben k\u00f6z\u00f6sen harcoln\u00e1nak az \u201eistentelen egyiptomi rezsim ellen\u201d. Huszein bin Talal jord\u00e1niai kir\u00e1llyal is megegyeztek egy \u201eIszl\u00e1m Kongresszus\u201d fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, ami ellens\u00falyozhatn\u00e1 az Arab Lig\u00e1t \u00e9s Nasszer arab nacionalista sz\u00f6vets\u00e9geseit.<a href=\"#_ftn19\" name=\"_ftnref19\">[19]<\/a><\/p>\n<figure id=\"attachment_4117\" aria-describedby=\"caption-attachment-4117\" style=\"width: 660px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-4117\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/kair\u00f3i-konfi.jpg\" alt=\"Sz\u00ednes k\u00e9p az 1964-es kair\u00f3i konferenci\u00e1r\u00f3l. Az Arab Liga cs\u00facstal\u00e1lkoz\u00f3 egyetlen komolyabb eredm\u00e9nye a Palesztin Felszabad\u00edt\u00e1si Szervezetet (PFSZ) fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa volt, amely ny\u00edltan harcba bocs\u00e1tkozik majd Izrael ellen. \u00c1m az arab orsz\u00e1gok hamarosan \u00f6sszevitatkoztak azon, hogy ki legyen a PFSZ legf\u0151bb t\u00e1mogat\u00f3ja vagy kinek politik\u00e1j\u00e1hoz igazodjanak. K\u00e9p forr\u00e1sa: Link.\" width=\"660\" height=\"459\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-4117\" class=\"wp-caption-text\">Sz\u00ednes k\u00e9p az 1964-es kair\u00f3i konferenci\u00e1r\u00f3l. Az Arab Liga cs\u00facstal\u00e1lkoz\u00f3 egyetlen komolyabb eredm\u00e9nye a Palesztin Felszabad\u00edt\u00e1si Szervezetet (PFSZ) fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, amelynek feladata &#8222;az izraeli megsz\u00e1ll\u00f3k elleni ny\u00edlt harc \u00e9s Palesztina felszabad\u00edt\u00e1sa&#8221; volt. \u00c1m az arab orsz\u00e1gok rendre \u00f6sszevitatkoztak azon, hogy ki legyen a PFSZ legf\u0151bb t\u00e1mogat\u00f3ja vagy kinek politik\u00e1j\u00e1hoz igazodjon a palesztin szervezet. K\u00e9p forr\u00e1sa: <a href=\"http:\/\/jazarah.net\/photos-of-the-arabian-league-summit-1964-in-cairo\/\">Link<\/a>.<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy az izraeli vezet\u00e9snek &#8211; arab orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tti ellent\u00e9t t\u00fckr\u00e9ben &#8211; igencsak meglepet\u00e9st okozott, amikor Jord\u00e1nia \u00e9s Egyiptom 1967. m\u00e1jus 30-\u00e1n egy v\u00e9delmi meg\u00e1llapod\u00e1st k\u00f6t\u00f6tt egym\u00e1ssal. Ennek \u00e9rtelm\u00e9ben \u2013 f\u00e9lret\u00e9ve az Amm\u00e1n \u00e9s Kair\u00f3 k\u00f6z\u00f6tti komoly ellent\u00e9teket \u2013 Egyiptom \u201emegv\u00e9di \u00e9s megseg\u00edti\u201d Jord\u00e1ni\u00e1t, ha izraeli t\u00e1mad\u00e1s \u00e9ri. Ezt Izrael egy\u00e9rtelm\u0171en h\u00e1bor\u00fara val\u00f3 k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00e9snek min\u0151s\u00edtette, ahogyan azt Simon Peresz k\u00e9s\u0151bbi izraeli eln\u00f6k megfogalmazta: \u201emostant\u00f3l kezdve egy az orosz fegyverekkel megt\u00f6lt\u00f6tt ban\u00e1n vett k\u00f6r\u00fcl minket\u201d.<a href=\"#_ftn20\" name=\"_ftnref20\">[20]<\/a> Ugyanakkor az egyiptomi-jord\u00e1niai v\u00e9delmi meg\u00e1llapod\u00e1s kor\u00e1ntsem volt el\u0151zm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcli. Az egyik oka, hogy 1966. november 12-\u00e9n egy arab szabot\u00e1zsakci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nt Jeruzs\u00e1lemben, valamint Hebron mellett egy akna robbant fel, ami v\u00e9gzett h\u00e1rom izraeli katon\u00e1val. Az izraeli hadsereg v\u00e1lasza gyors \u00e9s kem\u00e9ny volt: p\u00e1nc\u00e9losokkal \u00e9s l\u00e9gier\u0151vel kar\u00f6ltve bevonult a jord\u00e1niai k\u00f6zigazgat\u00e1si ter\u00fclet alatt l\u00e9v\u0151 Ciszjord\u00e1ni\u00e1ba, elfoglalta a Samu nev\u0171 falut, el\u00fcld\u00f6zte az ott \u00e9l\u0151 lakosokat \u00e9s lerombolta a h\u00e1zaikat. A jord\u00e1niai hadsereg k\u00f6zbel\u00e9pett, de csup\u00e1n vesztes\u00e9geket k\u00f6nyvelhettek el: 18 halott katona \u00e9s t\u00f6bb tucat sebes\u00fclt.<a href=\"#_ftn21\" name=\"_ftnref21\"><sup>[21]<\/sup><\/a> Huszein l\u00e1tva azt, hogy a r\u00e9gi\u00f3n k\u00edv\u00fcli sz\u00f6vets\u00e9gesei k\u00f6z\u00fcl \u2013 Nagy-Britannia \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u2013 senki nem \u00edt\u00e9lte el az izraeli hadsereg akci\u00f3j\u00e1t, \u00fagy \u00e9rezte, hogy cserben hagyt\u00e1k Amm\u00e1nt. Jord\u00e1nia egyed\u00fcl aligha lett volna k\u00e9pes szembesz\u00e1llni Izraellel \u00e9s ez\u00e9rt k\u00e9nytelen volt egy katonailag er\u0151s sz\u00f6vets\u00e9gest keresni mag\u00e1nak. Ironikus, hogy Jord\u00e1nia sz\u00e1m\u00e1ra az egyetlen re\u00e1lis alternat\u00edv\u00e1t akkoriban pont az az Egyiptom jelentette, amellyel Huszeinnek nemcsak rossz volt a viszonya, hanem egy Kair\u00f3-ellen ir\u00e1nyul\u00f3 sz\u00f6vets\u00e9g l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val igyekezett elszigetelni az egyiptomi eln\u00f6k\u00f6t.<a href=\"#_ftn22\" name=\"_ftnref22\"><\/a><\/p>\n<figure id=\"attachment_4116\" aria-describedby=\"caption-attachment-4116\" style=\"width: 514px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" wp-image-4116\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/l\u00e1togat\u00e1s.jpg\" alt=\"Nasszer \u00e9s Huszein miut\u00e1n al\u00e1\u00edrt\u00e1k a v\u00e9delmi szerz\u0151d\u00e9st 1967-ben. A k\u00e9t f\u00e9rfi k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9ly ellenszenv volt: az egyik rendezv\u00e9nyen Nasszer nyilv\u00e1nosan \u201elekurv\u00e1zta\u201d a jord\u00e1niai kir\u00e1lyt. Huszein t\u00f6bbsz\u00f6r azt nyilatkozta az egyiptomi eln\u00f6kr\u0151l hogy egy \u201egy\u00e1va alak, aki az ENSZ m\u00f6g\u00e9 b\u00fajik, ha Izraelr\u0151l van sz\u00f3\u201d.\" width=\"514\" height=\"315\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-4116\" class=\"wp-caption-text\">Nasszer \u00e9s Huszein miut\u00e1n al\u00e1\u00edrt\u00e1k a v\u00e9delmi szerz\u0151d\u00e9st . A k\u00e9t f\u00e9rfi k\u00f6z\u00f6tt nagyon rossz volt a viszony: az egyik rendezv\u00e9nyen Nasszer nyilv\u00e1nosan \u201elekurv\u00e1zta\u201d a jord\u00e1niai kir\u00e1lyt. Huszein t\u00f6bbsz\u00f6r azt nyilatkozta az egyiptomi eln\u00f6kr\u0151l hogy egy \u201egy\u00e1va alak, aki az ENSZ m\u00f6g\u00e9 b\u00fajik, ha Izraelr\u0151l van sz\u00f3\u201d. Forr\u00e1s: <a href=\"http:\/\/images1.maghress.com\/almassae\/161620\">Link<\/a>.<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Tov\u00e1bb\u00e1 a m\u00e1jus 30-\u00e1n k\u00f6t\u00f6tt meg\u00e1llapod\u00e1s nem a jord\u00e1niai uralkod\u00f3 \u00f6tlete vagy akarata volt. A jord\u00e1niai hadsereg jelent\u0151s r\u00e9sze ugyanis Nasszer-p\u00e1rti volt, ahogyan a lakoss\u00e1g is ink\u00e1bb az egyiptomihoz hasonl\u00f3 arab nacionalizmust akart, nem pedig egy konzervat\u00edv arab monarchi\u00e1t. A puccs lehet\u0151s\u00e9ge m\u00e1r 1956 \u00f3ta ott l\u00f3gott a leveg\u0151ben, mert a katonai vezet\u00e9s nagy r\u00e9sze el\u00e9gedetlen volt az uralkod\u00f3 izraeli \u00e9s Nyugat-bar\u00e1t politik\u00e1j\u00e1val.<a href=\"#_ftn22\" name=\"_ftnref22\">[22] <\/a>Az izraeli-jord\u00e1niai hat\u00e1rincidens ut\u00e1n a hadvezet\u00e9s k\u00f6vetelni kezdte a megtorl\u00e1st, egyre fokozta a nyom\u00e1st az uralkod\u00f3n, hogy Amm\u00e1n a &#8222;megb\u00edzhatatlan&#8221; Nyugat \u00e9s Sza\u00fad-Ar\u00e1bia helyett Egyiptom \u00e9s a Szovjetuni\u00f3 fel\u00e9 forduljon fegyverek\u00e9rt. S\u0151t m\u00e9g arra k\u00e9sztett\u00e9k Huszeint, hogy egyezzen bele az iraki csapatok \u201emegh\u00edv\u00e1s\u00e1ba\u201d \u00e9s jord\u00e1niai jelenl\u00e9t\u00e9be. (Bagdad a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt 100 iraki p\u00e1nc\u00e9lost, egy gyalogoshadoszt\u00e1lyt \u00e9s k\u00e9t vad\u00e1szrep\u00fcl\u0151-sz\u00e1zadot telep\u00edtett Jord\u00e1ni\u00e1ba). Csakhogy ut\u00f3lagosan is felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy vajon Jord\u00e1ni\u00e1nak mennyire jelentett\u00a0 garanci\u00e1t az Egyiptommal k\u00f6t\u00f6tt v\u00e9delmi meg\u00e1llapod\u00e1s?\u00a0 Hajland\u00f3 lett volna-e Nasszer katonailag megseg\u00edteni Huszeint, ha Izrael megt\u00e1madja \u0151t? Nos, erre a k\u00e9rd\u00e9sre a v\u00e1laszt Sz\u00edria esete szolg\u00e1ltatta.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n<\/p>\n<ol style=\"text-align: justify;\" start=\"4\">\n<li><em>Ir\u00e1ny\u00edthatatlan sz\u00f6vets\u00e9ges(ek)<\/em><\/li>\n<\/ol>\n<p style=\"text-align: justify;\">A hatnapos h\u00e1bor\u00faval foglalkoz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek k\u00f6r\u00e9ben konszenzus van arra vonatkoz\u00f3an, hogy mely esem\u00e9ny tekinthet\u0151 a hatnapos h\u00e1bor\u00fa k\u00f6zvetlen el\u0151zm\u00e9ny\u00e9nek: 1967. \u00e1prilis 7-i izraeli-sz\u00edr l\u00e9gi\u00fctk\u00f6zett. Ennek kiv\u00e1lt\u00f3 oka az, hogy izraeli traktorok jelentek meg a demilitariz\u00e1lt \u00f6vezetben, amikre a sz\u00edriai t\u00fcz\u00e9rs\u00e9g t\u00fczet nyitott. Az izraeli l\u00e9gier\u0151 vad\u00e1szbomb\u00e1z\u00f3kat k\u00fcld\u00f6tt az \u00e1gy\u00fak elhallgattat\u00e1s\u00e1ra. A sz\u00edrek h\u00e9t rep\u00fcl\u0151g\u00e9pet vesz\u00edttek, mik\u00f6zben az izraeliek egyet sem. Ennek oka, hogy Szal\u00e1h Dzsad\u00edd, a sz\u00edriai Baasz P\u00e1rt\u00a0 \u00e9s az orsz\u00e1g vezet\u0151je nem b\u00edzott H\u00e1fez el-Aszad v\u00e9delmi miniszter jelent\u00e9seiben \u00e9s azt hitte, hogy egy izraeli t\u00e1mad\u00e1s csak \u00fcr\u00fcgyet szolg\u00e1ltat a sz\u00edriai hadseregnek egy \u00fajabb puccsra, s emiatt kiz\u00e1r\u00f3lag makett (dummy) rak\u00e9t\u00e1kkal engedte felszerelni a vad\u00e1szg\u00e9peket.<a href=\"#_ftn23\" name=\"_ftnref23\">[23] <\/a><\/p>\n<p>https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=PGHcaLwTquQ<\/p>\n<p>Amerikai filmh\u00edrad\u00f3r\u00e9szlet az 1967. \u00e1prilis 7-i\u00a0 hat\u00e1rincidensr\u0151l.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az incidenst k\u00f6vet\u0151en felizzott a h\u00e1bor\u00fas propaganda Sz\u00edri\u00e1ban, mindennapos riad\u00f3gyakorlatokat rendeltek el Damaszkuszban, folyamatos k\u00e9sz\u00fclts\u00e9gben tartott\u00e1k a Gol\u00e1n-fenns\u00edkon \u00e1llom\u00e1soz\u00f3 er\u0151ket, valamint utas\u00edtott\u00e1k a PFSZ-t, hogy n\u00f6velje meg a szabot\u00e1zsakci\u00f3i sz\u00e1m\u00e1t az izraeli c\u00e9lpontok ellen. \u00c1m a sz\u00edriai vezet\u00e9s tiszt\u00e1ban volt azzal, hogy hi\u00e1ba a rengeteg szovjet katonai seg\u00e9ly, egyed\u00fcl nem k\u00e9pesek szembesz\u00e1llni Izraellel, m\u00e9g egy korl\u00e1tozott h\u00e1bor\u00fa kimenetele is t\u00f6bb mint k\u00e9ts\u00e9ges volt a sz\u00e1mukra. Ugyanakkor Damaszkusz b\u00edzott abban, hogy Egyiptom megv\u00e9di \u0151t a tov\u00e1bbi izraeli t\u00e1mad\u00e1sokt\u00f3l, s\u0151t egy\u00fcttesen ind\u00edtanak b\u00fcntet\u0151hadj\u00e1ratot Izrael ellen. A sz\u00edriai vezet\u00e9s ebb\u00e9li rem\u00e9nye kor\u00e1ntsem volt alaptalan, hiszen 1966 november\u00e9ben Egyiptom \u00e9s Sz\u00edria v\u00e9delmi szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6tt egym\u00e1ssal (ugyanolyat, amilyet p\u00e1r h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb Egyiptom \u00e9s Jord\u00e1nia k\u00f6t\u00f6tt egym\u00e1ssal, csak az orsz\u00e1gneveket \u00e9s hivatalos szem\u00e9lyek nev\u00e9t cser\u00e9lt\u00e9k ki). Ennek szellem\u00e9ben \u00e1prilis 7-e ut\u00e1n egy sz\u00edriai deleg\u00e1ci\u00f3 utazott ki Kair\u00f3ba, hogy r\u00e1vegy\u00e9k Nasszert a meg\u00e1llapod\u00e1s betart\u00e1s\u00e1ra. Azonban az egyiptomi eln\u00f6k csal\u00f3d\u00e1st okozott a sz\u00edriai vezet\u00e9snek: nem k\u00fcld\u00f6tt rep\u00fcl\u0151g\u00e9peket \u00e9s pil\u00f3t\u00e1kat Sz\u00edri\u00e1ba, nem t\u00e1madta meg Izraelt, ahogyan a k\u00fcl\u00f6nleges egys\u00e9gek bevet\u00e9s\u00e9t is ellenezte, mert azokra Jemenben volt sz\u00fcks\u00e9ge. Az egyiptomi eln\u00f6k azzal tagadta meg a k\u00e9r\u00e9st, hogy a szerz\u0151d\u00e9s csak \u201eegy teljes k\u00f6r\u0171\u201d h\u00e1bor\u00fara vonatkozik, nem pedig a \u201ehat\u00e1rvillong\u00e1sokra\u201d. <a href=\"#_ftn24\" name=\"_ftnref24\">[24]<\/a>\u00a0 P\u00e1r nappal k\u00e9s\u0151bb pedig felsz\u00f3l\u00edtotta a sz\u00edriai vezet\u00e9st, hogy azonnal fogja vissza a PFSZ-t \u00e9s ne provok\u00e1lja Izraelt. \u00a0B\u00e1r hivatalosan Egyiptom \u00e9s Sz\u00edria egym\u00e1s sz\u00f6vets\u00e9geseinek sz\u00e1m\u00edtottak, a h\u00e1tt\u00e9rben intenz\u00edv rivaliz\u00e1l\u00e1s zajlott a k\u00e9t orsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt, ami \u00e1rny\u00e9kot vetett minden katonai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fckre. Nasszer m\u00e9g 1967-ben is neheztelt Damaszkuszra, mert kor\u00e1bban kil\u00e9pett az Egyiptom \u00e9s Sz\u00edria egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9b\u0151l l\u00e9trehozott Egyes\u00fclt Arab K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gb\u00f3l. Az egyiptomi eln\u00f6k az 1966-ban v\u00e9res \u00e1llamcs\u00ednnyel hatalomra ker\u00fclt Baasz P\u00e1rt sz\u00e9ls\u0151baloldali frakci\u00f3t pedig kisz\u00e1m\u00edthatatlannak, radik\u00e1lisnak \u00e9s szovjet b\u00e1bnak tartotta. Ugyan\u00fagy Nasszernek az sem tetszett, hogy Damaszkusz Kair\u00f3 rov\u00e1s\u00e1ra n\u00f6velte a befoly\u00e1s\u00e1t a PFSZ-ben, 1966-ban m\u00e9g egy bels\u0151 hatalom\u00e1tv\u00e9telt is megszerveztek az \u201eegyiptomi sz\u00e1rny\u201d ellen. V\u00e9g\u00fcl pedig Kair\u00f3nak k\u00e9ts\u00e9gei voltak a sz\u00edriai hadsereg harck\u00e9pess\u00e9g\u00e9t illet\u0151en: els\u0151sorban nem a fegyverzet min\u0151s\u00e9ge (ugyan\u00fagy szovjet, csehszlov\u00e1k, bolg\u00e1r fegyvereket haszn\u00e1ltak, mint az egyiptomiak), hanem a hadvezet\u00e9sben \u00e9s a tisztikarban uralkod\u00f3 \u00e1llapotok miatt.\u00a0 Az 1966-os puccs ut\u00e1n ugyanis Sz\u00edrib\u00e1n 2000 katonatisztet \u00e9s 4000 tiszthelyettest t\u00e1vol\u00edtottak el. Nasszer csak azut\u00e1n v\u00e1ltoztatta meg a Sz\u00edri\u00e1val kapcsolatos hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1t, amikor m\u00e1jus 12-\u00e9n befutott \u2013 a szovjet KGB \u00e1ltal tov\u00e1bb\u00edtott \u2013 jelent\u00e9s a &#8222;Sz\u00edria ellen ir\u00e1nyul\u00f3 \u00e9s ter\u00fcleteit megsz\u00e1ll\u00f3&#8221; izraeli hadm\u0171veletr\u0151l, amely p\u00e1r \u00f3ra m\u00falva megindul.<a href=\"#_ftn25\" name=\"_ftnref25\">[25]<\/a> A jelent\u00e9s ut\u00e1n Nasszer \u00f6sszeh\u00edvta a vez\u00e9rkart \u00e9s a megbesz\u00e9l\u00e9s alatt h\u00e1rom opci\u00f3 mer\u00fclt fel<sup> <a href=\"#_ftn26\" name=\"_ftnref26\">[26]<\/a><\/sup>: enged a hadseregnek nyom\u00e1s\u00e1nak \u00e9s megt\u00e1madja Izraelt. Ennek kimenetele azonban k\u00e9ts\u00e9ges, mivel Nasszer tartott az angolsz\u00e1sz v\u00e1laszl\u00e9p\u00e9st\u0151l, valamint a vil\u00e1g (f\u0151leg a szocialista orsz\u00e1gok) \u201ek\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny\u00e9nek elveszt\u00e9s\u00e9r\u0151l\u201d. 2. Tov\u00e1bbra is fenntartja, s\u0151t n\u00f6veli a fesz\u00fclts\u00e9get Izraellel szemben. Ez arra k\u00e9szteti Izraelt, hogy \u0151 t\u00e1madjon el\u0151sz\u00f6r. Lehet, hogy katonailag veres\u00e9get szenved el Kair\u00f3, de \u00f3ri\u00e1si politikai gy\u0151zelmet arat, amivel meger\u0151s\u00edtheti a rendszer legitim\u00e1ci\u00f3j\u00e1t az orsz\u00e1gon bel\u00fcl \u00e9s k\u00edv\u00fcl. (a bl\u00f6ff te\u00f3ria) 3. Visszakozik, de ezzel tov\u00e1bb cs\u00f6kkenteni a preszt\u00edzs\u00e9t az arab vil\u00e1gban \u00e9s otthon. Ezzel a l\u00e9p\u00e9ssel pedig egy puccsot kock\u00e1ztat, amelyet az egyiptomi hadsereg hajtana v\u00e9gre. K\u00e9s\u0151bb viszont kider\u00fclt, hogy egy esetleges \u00e1llamcs\u00edny felt\u00e9telez\u00e9se kor\u00e1ntsem volt alaptalan dolog.<\/p>\n<ol style=\"text-align: justify;\" start=\"5\">\n<li><em>Hadsereg vs. egyiptomi eln\u00f6k<\/em><\/li>\n<\/ol>\n<p style=\"text-align: justify;\">Nasszer ezredes akt\u00edv tagja volt a Szabad Tisztek nev\u0171 csoportnak, amely 1952-ben megbuktatta az egyiptomi monarchi\u00e1t. Nasszer ezut\u00e1n fokozatosan emelkedett fel a rangl\u00e9tr\u00e1n, egyre jelent\u0151sebb poz\u00edci\u00f3kat szerzett meg, majd pedig kiszor\u00edtotta hatalomb\u00f3l Mohamed Nag\u00edb egyiptomi eln\u00f6k\u00f6t is. Hab\u00e1r 1956-ban m\u00e1r \u0151 volt Egyiptom de jure ir\u00e1ny\u00edt\u00f3ja, a nyugati \u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal ellent\u00e9tben kor\u00e1ntsem rendelkezett korl\u00e1tlan hatalommal. M\u00e9g neki is \u201eaj\u00e1nlatos volt\u201d figyelembe venni \u00e9s kiel\u00e9g\u00edteni a hadsereg ig\u00e9nyeit. Az egyiptomi eln\u00f6k \u00e9s a hadsereg k\u00f6z\u00f6tt sok\u00e1ig zavartalan volt a viszony, hiszen az 1955-ben al\u00e1\u00edrt csehszlov\u00e1k-egyiptomi fegyverv\u00e1s\u00e1rl\u00e1si szerz\u0151d\u00e9ssel a kor sz\u00ednvonal\u00e1nak megfelel\u0151 technol\u00f3gi\u00e1val szerelt\u00e9k fel az egyiptomi hader\u0151t, valamint a szuezi v\u00e1ls\u00e1g idej\u00e9n elszenvedett katonai veres\u00e9gb\u0151l siker\u00fclt politikai gy\u0151zelmet kov\u00e1csolnia. Az \u00e9vek sor\u00e1n a hadsereg rengeteg t\u00e1mogat\u00e1st kapott, a katonai p\u00e1lya vonz\u00f3 \u00e9s anyagilag kifizet\u0151d\u0151 hivat\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt, mik\u00f6zben a katonai parancsnokok egyre nagyobb szeletet has\u00edtottak ki a politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi ter\u00fcleteken.\u00a0 Ugyanakkor a hatvanas \u00e9vekben egyre t\u00f6bb dologban volt \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9s Nasszer \u00e9s a t\u00e1bornoki kar k\u00f6z\u00f6tt. Az el\u00e9gedetlenked\u0151 katonai vezet\u0151k sz\u00f3szol\u00f3ja az am\u00fagy Nasszerrel kor\u00e1bban szoros bar\u00e1ts\u00e1got \u00e1pol\u00f3 Abdel-Hak\u00edm Amer v\u00e9delmi miniszter volt.<a href=\"#_ftn27\" name=\"_ftnref27\"><\/a><\/p>\n<figure id=\"attachment_4139\" aria-describedby=\"caption-attachment-4139\" style=\"width: 385px\" class=\"wp-caption alignright\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-4139\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/nasser-amer-1.jpg\" alt=\"Amikor m\u00e9g j\u00f3bar\u00e1tok voltak: Amer \u00e9s Nasszer egym\u00e1sr\u00f3l nevezt\u00e9k el az egyik fi\u00fajukat is. M\u00e1r a szuezi v\u00e1ls\u00e1g idej\u00e9n megrend\u00fclt a bizalma benne. Ugyanis Amer a brit-izraeli-francia t\u00e1mad\u00e1s h\u00edr\u00e9re \u00f6sszeomlott \u00e9s Nasszernek kellett levezetnie az egyiptomi er\u0151k evaku\u00e1l\u00e1s\u00e1t. Ezt az\u00f3ta sem bocs\u00e1totta meg Nasszer, de Amer viszont az egyiptomi eln\u00f6k\u00f6t okolta a h\u00e1bor\u00fa kiprovok\u00e1l\u00e1s\u00e1\u00e9rt.\" width=\"385\" height=\"441\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-4139\" class=\"wp-caption-text\">Amikor m\u00e9g j\u00f3bar\u00e1tok voltak: Amer \u00e9s Nasszer egym\u00e1sr\u00f3l nevezt\u00e9k el az egyik gyerek\u00fcket (Gamel \u00e9s\u00a0Abdel-Hak\u00edm). Csakhogy Nasszer bizalma Amer ir\u00e1nt m\u00e1r a szuezi v\u00e1ls\u00e1g k\u00f6vet\u0151en megrend\u00fclt, mivel \u0151 brit-francia-izraeli t\u00e1mad\u00e1s h\u00edr\u00e9re \u00f6sszeomlott \u00e9s Nasszernek kellett levezetnie az egyiptomi er\u0151k evaku\u00e1l\u00e1s\u00e1t. Amer k\u00e9s\u0151bb viszont az egyiptomi eln\u00f6k\u00f6t okolta a h\u00e1bor\u00fa kiprovok\u00e1l\u00e1s\u00e1\u00e9rt \u00e9s a katonai kudarc\u00e9rt. Forr\u00e1s: <a href=\"http:\/\/www.egy.com\/giza\/00-01-20.php\">Link.<\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">A k\u00e9t f\u00e9rfi k\u00f6z\u00f6tti viszony a jemeni beavatkoz\u00e1s ut\u00e1n romlott meg v\u00e9szesen. A hadsereg el\u00e9gedetlen volt a h\u00e1bor\u00fa alakul\u00e1s\u00e1val, ez\u00e9rt annak kiterjeszt\u00e9s\u00e9n f\u00e1radozott: nemcsak a teljes egyiptomi hader\u0151t akart\u00e1k bevetni, hanem nyom\u00e1st gyakoroltak Nasszerre, hogy bomb\u00e1zza a sza\u00fadi, a jord\u00e1niai, de ak\u00e1r a brit fennhat\u00f3s\u00e1g al\u00e1 tartoz\u00f3 D\u00e9l-Jemenben l\u00e9v\u0151 katonai b\u00e1zisokat is. 1964-ben a hadsereg nyom\u00e1s\u00e1ra Nasszernek egyszerre kellett kineveznie Amert aleln\u00f6knek \u00e9s f\u0151parancsnok-helyettesnek, gyakorlatilag \u0151 lett &#8222;Egyiptom m\u00e1sodik embere\u201d. Ezzel p\u00e1rhuzamosan \u00f3ri\u00e1siv\u00e1 duzzadt az elbizakodotts\u00e1guk is. Olyan v\u00e9lem\u00e9nyeket hangoztattak, hogy a szocialista orsz\u00e1gok fegyvereivel \u00e9s \u201etan\u00e1csad\u00f3ik\u201d \u00e1ltal kik\u00e9pzett egyiptomi hader\u0151\u00a0 \u201ek\u00e9pes leck\u00e9t adni Izraelnek\u201d; az egyiptomi l\u00e9gier\u0151 m\u00e1r nemcsak Egyiptom, hanem b\u00e1rmely m\u00e1sik arab \u00e1llam l\u00e9gter\u00e9t k\u00e9pes megv\u00e9deni; a jemeni intervenci\u00f3 \u201ehasznos (sic!) tapasztalatot ny\u00fajtott&#8221; egy sikeres Izrael-ellenes h\u00e1bor\u00fahoz<a href=\"#_ftn28\" name=\"_ftnref28\"><sup>[28]<\/sup><\/a> \u00a0A Nasszer-Amer k\u00f6z\u00f6tti ellent\u00e9t az \u00e1prilis 7-i sz\u00edriai l\u00e9giincidens ut\u00e1n v\u00e1lt nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1. Amer ny\u00edltan javasolta, hogy k\u00fcldj\u00e9k Sz\u00edri\u00e1ba az egyiptomi l\u00e9gier\u0151t \u00e9s onnan adjanak l\u00e9gifedezetet a sz\u00edriai csapatoknak. M\u00e1jus 19-\u00e9n Nasszer felsz\u00f3l\u00edtotta az UNEF egys\u00e9geseket, hogy vonuljanak ki G\u00e1z\u00e1b\u00f3l \u00e9s a S\u00ednai-f\u00e9lszigetr\u0151l, miut\u00e1n m\u00e1jus 16-\u00e1n Amer vezette csapatok \u00f6nhatalm\u00falag bevonultak Sharm al-Sheik t\u00e9rs\u00e9gbe.<a href=\"#_ftn29\" name=\"_ftnref29\"><sup>[29]<\/sup><\/a> Az izraeliek sz\u00e1m\u00e1ra a v\u00edzv\u00e1laszt\u00f3-vonalat a Tir\u00e1ni-szoros lez\u00e1r\u00e1sa jelentette, ami egyszerre volt a szem\u00fckben a nemzetk\u00f6zi jog megs\u00e9rt\u00e9se \u00e9s cassus belli. Ezt szint\u00e9n az egyiptomi hadsereg \u201ejavasolta\u201d, de Nasszer n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l ez nem Izrael, hanem sokkal ink\u00e1bb a nyugati katonai jelenl\u00e9t ellen ir\u00e1nyult. Ugyanis Johnson eln\u00f6k m\u00e1jus 22-\u00e9n utas\u00edtotta az amerikai Hatodik Flott\u00e1t, hogy vonuljon a Kelet-Mediterr\u00e1neum t\u00e9rs\u00e9g\u00e9be.<a href=\"#_ftn30\" name=\"_ftnref30\">[30]<\/a> Nasszer sz\u00e1m\u00e1ra ez\u00e9rt a Tir\u00e1ni-szoros lez\u00e1r\u00e1sa az Izraelnek ny\u00fajtott nyugati ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s (vagy k\u00f6zvetlen katonai beavatkoz\u00e1s) megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t, vagy v\u00e9gs\u0151 soron az eg\u00e9sz Szuezi-csatorna lez\u00e1r\u00e1s\u00e1nak f\u0151pr\u00f3b\u00e1j\u00e1t jelentette.<a href=\"#_ftn31\" name=\"_ftnref31\"><sup>[31]<\/sup><\/a> Nasszer esem\u00e9nyek feletti uralm\u00e1nak elveszt\u00e9s\u00e9t \u00e9s az egyiptomi hadsereggel val\u00f3 ny\u00edlt \u00f6sszet\u0171z\u00e9st j\u00f3l szimboliz\u00e1lta az az eset is, amikor m\u00e1jus 27-\u00e9n Amer \u00e1ltal\u00e1nos t\u00e1mad\u00e1st akart ind\u00edtani Izrael ellen. A dokumentumok tan\u00fas\u00e1ga szerint m\u00e9g mag\u00e1t az egyiptomi eln\u00f6k\u00f6t is a szovjet nagyk\u00f6vet \u00e9rtes\u00edtette a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 t\u00e1mad\u00e1sr\u00f3l. S\u0151t, a nagyk\u00f6vet egyenesen felsz\u00f3l\u00edtotta Nasszert, hogy ne engedje meg kit\u00f6rni a h\u00e1bor\u00fat, mert \u201eha \u0151k adj\u00e1k le az els\u0151 l\u00f6v\u00e9st, akkor azzal elvesz\u00edthetik Moszkva t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t\u201d.<a href=\"#_ftn32\" name=\"_ftnref32\"><sup>[32]<\/sup><\/a> A k\u00e9t szem\u00e9ly k\u00f6z\u00f6tti konfliktus kihatott a h\u00e1bor\u00fa menet\u00e9re is: az izraeli t\u00e1mad\u00e1s napj\u00e1n (j\u00fanius 5.) Amer elhagyta a frontot, \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa alatt\u00a0 az er\u0151dd\u00e9 alak\u00edtott h\u00e1z\u00e1ban tart\u00f3zkodott. K\u00f6zben arra utas\u00edtotta az egyiptomi hadsereget, hogy vonuljanak ki a S\u00ednai-f\u00e9lszigetr\u0151l, de els\u0151sorban nem Kair\u00f3 megv\u00e9d\u00e9se miatt: p\u00e1r nappal az izraeli t\u00e1mad\u00e1s kezdete ut\u00e1n arra k\u00e9sz\u00fclt, hogy bevonul a f\u0151v\u00e1rosba \u00e9s \u201eelmagyar\u00e1zza a veres\u00e9g okait\u201d. Vagyis ez gyakorlatban azt jelentette, hogy minden\u00e9rt Nasszert teszi majd felel\u0151ss\u00e9 \u00e9s elrendeli az elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1t. Csakhogy a sebt\u00e9ben megtervezett puccs nem siker\u00fclt, mert Kair\u00f3ban Nasszer-p\u00e1rti tisztek megakad\u00e1lyoztak a r\u00e1di\u00f3\u00e1llom\u00e1s elfoglal\u00e1s\u00e1t. Ezzel p\u00e1rhuzamosan Nasszer is elej\u00e9t akarta venni egy v\u00e9res \u00e1llamcs\u00ednynek. J\u00fanius 9-\u00e9n tartott telev\u00edzi\u00f3s besz\u00e9d\u00e9ben eln\u00e9z\u00e9st k\u00e9rt mindenkit\u0151l \u00e9s bejelentette lemond\u00e1s\u00e1t. Azonban a hat\u00e1s az ellenkez\u0151j\u00e9t v\u00e1ltotta ki: azok a t\u00fcntet\u0151k, akik kor\u00e1bban kem\u00e9nyen t\u00e1madt\u00e1k az egyiptomi eln\u00f6k\u00f6t a jemeni h\u00e1bor\u00fa \u00e9s a rossz gazdas\u00e1gi helyzet miatt, s\u00edr\u00e1sban \u00e9s Nasszer \u00e9ltet\u0151 jelszavakban t\u00f6rt ki. Az arab vil\u00e1gban Tun\u00e9zi\u00e1t\u00f3l Irakig t\u00f6bb t\u00edzezren azt skand\u00e1lt\u00e1k, hogy \u201eGamel, Gamel, mi a te katon\u00e1ig vagyunk.\u201d<a href=\"#_ftn33\" name=\"_ftnref33\"><sup>[33]<\/sup><\/a> Emiatt Nasszer huszonn\u00e9gy \u00f3r\u00e1val k\u00e9s\u0151bb visszavonta lemond\u00e1s\u00e1t \u00e9s \u00e9rz\u00e9kelve az orsz\u00e1gon bel\u00fcli poz\u00edci\u00f3ja megszil\u00e1rdul\u00e1s\u00e1t, hozz\u00e1l\u00e1tott a hadseregen bel\u00fcli tisztogat\u00e1sokhoz. Az elk\u00f6vetkezend\u0151 hetekben 600 tisztet \u00e9s k\u00e9t t\u00e1bornokot v\u00e1ltottak le vagy hurcoltak b\u00edr\u00f3s\u00e1g el\u00e9.\u00a0 \u00c1m Amernek nem adott meg a lehet\u0151s\u00e9g a t\u00e1rgyal\u00e1sokon val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telre: 1967. szeptember 14-\u00e9n \u201emegengedt\u00e9k neki, hogy becs\u00fcletb\u0151l \u00e9s Nasszerrel val\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1gb\u00f3l kifoly\u00f3lag megm\u00e9rgezheti mag\u00e1t.\u201d<a href=\"#_ftn34\" name=\"_ftnref34\"><sup>[34]<\/sup><\/a> A hatnapos h\u00e1bor\u00fa veres\u00e9g\u00e9nek magyar\u00e1zata\u00a0 legink\u00e1bb ez a pont vitatott. Ferris\u00a0 a jemeni intervenci\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyeir\u0151l \u00edrt monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban megjegyezte: a diplom\u00e1ciai iratok k\u00f6z\u00f6tt nincs nyoma annak, hogy mekkora volt az ellent\u00e9t a k\u00e9t f\u00e9rfi k\u00f6z\u00f6tt, de hozz\u00e1tette azt is, hogy ugyan\u00fagy ar\u00e1nytalanul keveset foglalkoznak Amerrel, mik\u00f6zben \u0151 volt Egyiptom m\u00e1sodik embere.<a href=\"#_ftn35\" name=\"_ftnref35\">[35]<\/a> Aburish a Nasszerr\u0151l \u00edrt \u00e9letrajzi k\u00f6nyv\u00e9ben r\u00e1mutatott arra, hogy Egyiptom arab ellenfelei m\u00e1r Amer hal\u00e1l\u00e1nak m\u00e1snapj\u00e1n propaganda-fegyvert gy\u00e1rtottak a t\u00e1bornok \u00f6ngyilkoss\u00e1g\u00e1b\u00f3l, \u00e9s egy eml\u00e9kiratot kezdtek el terjeszteni sz\u00e9les k\u00f6rben, amelyben Amer r\u00e9szletesen besz\u00e1molt az egyiptomi eln\u00f6kkel val\u00f3 konfront\u00e1ci\u00f3ir\u00f3l. Ennek pikant\u00e9ri\u00e1ja, hogy a kor\u00e1bban sz\u00f6vets\u00e9gesnek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 jord\u00e1niai (!) h\u00edrszerz\u00e9s szerkesztette meg.<a href=\"#_ftn36\" name=\"_ftnref36\">[36]<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-full wp-image-4120\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/06\/By-Franklin-The-Daily-Mirror-June-8-1967.jpg\" alt=\"by-franklin-the-daily-mirror-june-8-1967\" width=\"552\" height=\"500\" \/>Ezek voltak az \u00f6t leggyakoribb \u00e9rvek azzal kapcsolatban, hogy Egyiptom\/Nasszer mi\u00e9rt nem akarta megt\u00e1madni Izraelt, de m\u00e9g tucatnyi m\u00e1s olyan te\u00f3ria (n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6z\u00fcl\u00fck finoman sz\u00f3lva is a val\u00f3s\u00e1ggal k\u00f6sz\u00f6n\u0151viszonyban sem l\u00e9v\u0151 \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9let) l\u00e9tezik, amivel magyar\u00e1zni pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k a h\u00e1bor\u00fa eredet\u00e9t. Term\u00e9szetesen a cikkben r\u00e9szletesebben kibontott pontokr\u00f3l m\u00e9g mindig zajlanak vit\u00e1k, hogy vajon ezek k\u00f6z\u00fcl melyik,\u00a0 mindegyik vagy \u00e9ppen egyik sem ad t\u00f6k\u00e9letes magyar\u00e1zatot a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9nek okaira. Tal\u00e1n mind k\u00f6z\u00fcl Aba Eban, a hatnapos h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n l\u00e9v\u0151 izraeli k\u00fcl\u00fcgyminiszter foglalta \u00f6ssze a legt\u00f6k\u00e9letesebben, hogy mi volt az egyiptomiak mozgat\u00f3rug\u00f3ja: <em>\u201eNasszer nem akart h\u00e1bor\u00fat; \u0151 gy\u0151zelmet akart h\u00e1bor\u00fa n\u00e9lk\u00fcl.\u201d<\/em><a href=\"#_ftn18\" name=\"_ftnref18\">[18]<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A bor\u00edt\u00f3k\u00e9pen a brit &#8216;<em>The Daily Mail<\/em>&#8216; m\u00e1jus 19-i napilap karikat\u00far\u00e1ja l\u00e1that\u00f3. Forr\u00e1s: <a href=\"http:\/\/mideastcartoonhistory.com\/1965to1976\/1967\/1967_06.jpg\">Link. <\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Bibliogr\u00e1fia:<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Aburish , Said K:\u00a0<em>Nasser: The Last Arab<\/em>. New York: Thomas Dunne Books, 2004.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Baylis, Thomas: <em>How Israel Was Won. A Concise History of the Arab-Israeli Conflict<\/em>. Maryland: Lexington Books, 1999.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Eban, Abba: <em>Abba Eban: an autobiography<\/em>. New York: Random House, 1977.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ferris, Jesse: <em>Nasser&#8217;s Gamble. How Intervention Caused the Six-Day War and the Decline of Egyptian Power<\/em>. Princeton: Pricenton Univeristy Press, 2013.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">James, M. Laura: <em>Egypt \u2013 Dangerous Illusions. <\/em>In: Lousi, Wm. Roger and Avi Shlaim (eds.): <em>The 1967 Arab-Israeli War Origins and Consequences. <\/em>Cambridge: Cambridge University Press, 2012.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Laron, Guy: <em>The Six-Day War: The Breaking of the Middle East. <\/em>New Haven: Yale University Press, 2017.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ligeti Lajos:\u00a0<em>Keleti nevek magyar helyes\u00edr\u00e1sa.<\/em>\u00a0Budapest: Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, 1981.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Prantner Zolt\u00e1n: <em>Abdullah asz-Szall\u00e1l: Jemen Quislingje?<\/em> In: <em>Mediterr\u00e1n Vil\u00e1g 8. <\/em>Veszpr\u00e9m: Veszpr\u00e9mi Hum\u00e1n Tudom\u00e1nyok\u00e9rt Alap\u00edtv\u00e1ny, 2008.\u00a0 59-73.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Rubenberg, A. Cheryl: <em>Encyclopedia of the Isreal-Palestiniain Conflict<\/em>. <em>Volume 3, R-Z<\/em> London: Lynne Reinner Publishers, 2010.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref1\" name=\"_ftn1\">[1]<\/a>\u00a0 B\u0151vebben a magyar szocialista sajt\u00f3 hatnapos h\u00e1bor\u00faval kapcsolatos megnyilv\u00e1nul\u00e1sair\u00f3l l\u00e1sd az NTF egyik kor\u00e1bbi \u00edr\u00e1s\u00e1t:\u00a0<span class=\"byline\"><span class=\"author vcard\">Balogh-Ebner M\u00e1rton: &#8222;<em>Megsemmis\u00edtj\u00fck a cionist\u00e1kat \u00e9s a t\u00f6bbieket&#8221;<\/em>. 2016. december 14.\u00a0 Forr\u00e1s: <a href=\"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2016\/12\/14\/megsemmisitjuk-a-cionistakat-es-a-tobbieket\/\">Link<\/a>.\u00a0<\/span><\/span><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref2\" name=\"_ftn2\">[2] <\/a>A cikkben az arab \u00e9s izraeli nevek, kifejez\u00e9sek \u00e9s szavak \u00e1t\u00edr\u00e1sa sor\u00e1n a \u201eLigeti Lajos:\u00a0<em>Keleti nevek magyar helyes\u00edr\u00e1sa.<\/em>\u00a0Budapest: Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, 1981.\u201d<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref3\" name=\"_ftn3\">[3]\u00a0 <\/a>Rubenberg, A. Cheryl: <em>Encyclopedia of the Israel-Palestiniain Conflict<\/em>. <em>Volume 3, R-Z.<\/em> London: Lynne Reinner Publishers, 2010., 1573.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref4\" name=\"_ftn4\">[4]<\/a> <span class=\"byline\"><span class=\"author vcard\">Rabin: \u201e<em>Nasszer nyeres\u00e9get akart h\u00e1bor\u00fa n\u00e9lk\u00fcl<\/em>.\u201d Ben Gurion: \u201e<em>Soha nem gondoltam, hogy Nasszer h\u00e1bor\u00fat akart volna ind\u00edtani.\u201d<\/em> Baylis, Thomas: <em>How Israel Was Won. A Concise History of the Arab-Israeli Conflict<\/em>. Maryland: Lexington Books, 1999., 172.<\/span><\/span><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref5\" name=\"_ftn5\">[5]<\/a> Terjedelmi okok miatt csak az egyiptomi oldalra van id\u0151 kit\u00e9rni, \u00edgy az izraeli, jord\u00e1niai, sz\u00edriai, nyugati vagy \u00e9ppen a szovjet szempontok, \u00e9rvek vagy vit\u00e1s r\u00e9szek csak \u00e9rint\u0151legesen ker\u00fclnek bemutat\u00e1sra. A prevent\u00edv h\u00e1bor\u00fa koncepci\u00f3j\u00e1nak jogoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l l\u00e1sd Quigley, John: <em>The Six-Day War and Israeli Self-Defense<\/em>. Ohio: Ohio State University, 2012. Az izraeli hadvezet\u00e9sben zajl\u00f3 vit\u00e1kr\u00f3l \u00e9s ellent\u00e9tekr\u0151l: Segev, Tom: <em>1967: Israel, the War, and the Year That Transformed the Middle East<\/em>.\u00a0 New York: Metropolitan Books, 2005. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9s Nagy-Britannia szerep\u00e9r\u0151l l\u00e1sd Rodman, David: <em>The role of US diplomacy in the lead-up to the Six Day War: balancing moral commitments and national interests.<\/em> Brighton: Sussex Academic Press, 2012.\u00a0 A szovjetek hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s c\u00e9ljair\u00f3l: Morozov, Boris \u2013 Ro&#8217;i, Yaacov: <em>The Soviet Union and the June 1967 Six Day War<\/em>. Stanford: Stanford University Press. 2008.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref6\" name=\"_ftn6\">[6]<\/a> London fegyvereket \u00e9s kik\u00e9pz\u0151ket k\u00fcld\u00f6tt a royalist\u00e1knak, mivel att\u00f3l tartott, hogy Sz\u00e1llal \u00e9s Nasszer c\u00e9lja a brit protektor\u00e1tus alatt l\u00e9v\u0151 \u00c1den kik\u00f6t\u0151v\u00e1ros\u00e1nak \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 ter\u00fcletek elfoglal\u00e1sa. P\u00e9ld\u00e1ul az egyik 1962-es jemeni csata ut\u00e1n tizenhat brit katona ker\u00fclt fogs\u00e1gba, akiket hosszas diplom\u00e1ciai alkudoz\u00e1sok ut\u00e1n engedtek szabadon 1963-ban.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref7\" name=\"_ftn7\">[7]<\/a> A szovjet t\u00e1mogat\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt legink\u00e1bb az \u00e1llt, hogy Jemen t\u00f6k\u00e9letes kiindul\u00f3pontja \u00e9s h\u00e1tt\u00e9rb\u00e1zisa lett volna egy kelet-afrikai szovjet terjeszked\u00e9snek. Tov\u00e1bb\u00e1 egy Moszkva-bar\u00e1t jemeni vezet\u00e9s ellens\u00falyozhatta volna azoknak a nyugati orsz\u00e1goknak a befoly\u00e1s\u00e1t az Arab-f\u00e9lszigeten, melyeknek t\u00e1maszpontjaik voltak Sza\u00fad-Ar\u00e1bi\u00e1ban, D\u00e9l-Jemenben \u00e9s Om\u00e1nban egyar\u00e1nt. S\u0151t, a szovjet vezet\u00e9s nem titkolt c\u00e9lja volt, hogy k\u00f6zvetlen ellen\u0151rz\u00e9s al\u00e1 vegye a vil\u00e1gkereskedelem egyik legfontosabb szoros\u00e1nak tartott B\u00e1b el-Mandebet, ahol m\u00e1r akkoriban naponta t\u00f6bb sz\u00e1z ezer k\u0151olajnyi haladt \u00e1t. \u00a0A keleti blokk orsz\u00e1gai katonai szak\u00e9rt\u0151ket, oktat\u00f3kat \u00e9s pil\u00f3t\u00e1kat k\u00fcldtek Jemenbe, akik gyakran k\u00f6zvetlen\u00fcl vettek r\u00e9szt a harcokban. P\u00e9ld\u00e1ul a szovjet Tupoljev-16-os bomb\u00e1z\u00f3k nemcsak a royalist\u00e1k, hanem a jemeni-sza\u00fadi hat\u00e1r ment\u00e9n fekv\u0151 sza\u00fadi t\u00e1maszpontokat is bomb\u00e1zt\u00e1k. B\u0151vebben a szovjet intervenci\u00f3r\u00f3l l\u00e1sd: Ferris, Jesse: <em>Nasser&#8217;s Gamble. How Intervention Caused the Six-Day War and the Decline of Egyptian Power<\/em>. Princeton: Pricenton Univeristy Press, 2013., 70-94.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref8\" name=\"_ftn8\">[8]<\/a> Ekkoriban terjedt el, hogy Szall\u00e1l nem m\u00e1s, mint \u201eNasszer Quslingje\u201d, mert annyira kiszolg\u00e1lta az egyiptomiakat, mint az egykori norv\u00e9g minisztereln\u00f6k Adolf Hitlert. B\u0151vebben Szall\u00e1l\u00f3l l\u00e1sd: Prantner Zolt\u00e1n: <em>Abdullah asz-Szall\u00e1l: Jemen Quislingje?<\/em> In: <em>Mediterr\u00e1n Vil\u00e1g 8. <\/em>Veszpr\u00e9m: Veszpr\u00e9mi Hum\u00e1n Tudom\u00e1nyok\u00e9rt Alap\u00edtv\u00e1ny, 2008.\u00a0 59-73.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref9\" name=\"_ftn9\">[9]<\/a>A h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt az egyiptomi f\u0151parancsnoks\u00e1g szerint a jemeniek \u201cnem jelenthetnek kih\u00edv\u00e1st\u201d, mert csak \u201ek\u00e9zifegyverrel \u00e9s k\u00e9sekkel\u201d vannak felszerelve. \u201eAz egyiptomi ejt\u0151erny\u0151s\u00f6knek el\u00e9g csak megafonokat, t\u0171zij\u00e1t\u00e9kokat \u00e9s f\u00fcstgr\u00e1n\u00e1tokat\u00a0 bevetni\u00fck, \u00e9s \u201cm\u00e1ris menek\u00fcl\u0151re fogj\u00e1k\u201d \u2013 ilyen \u00e9s ehhez hasonl\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nyek kiv\u00e1l\u00f3an szeml\u00e9ltetett\u00e9k az egyiptomi tisztek arroganci\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref10\" name=\"_ftn10\">[10]<\/a> Laron, Guy: <em>The Six-Day War: The Breaking of the Middle East. <\/em>New Haven: Yale University Press. 2017., 59.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref11\" name=\"_ftn11\">[11]<\/a> Laron, Guy i.m. 206. A mai napig vita t\u00e1rgya, hogy a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt Nasszer mekkora l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa hader\u0151t \u00e1llom\u00e1soztatott az egyiptomi-izraeli hat\u00e1r ment\u00e9n. Itt is sz\u00e9les sk\u00e1l\u00e1n mozognak az adatok: alig \u00f6tvenezrest\u0151l kezdve eg\u00e9szen t\u00f6bb mint 100\u00a0000 becsl\u00e9sig bez\u00e1r\u00f3lag lehet tal\u00e1lkozni sz\u00e1mokkal.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref12\" name=\"_ftn12\">[12]<\/a> Az egyiptomi korm\u00e1ny hivatalosan 1607 egyiptomi katona hal\u00e1l\u00e1t ismerte el a jemeni intervenci\u00f3 sor\u00e1n.\u00a0 Ugyanakkor a legt\u00f6bb szakmai becsl\u00e9s 10-20 ezer k\u00f6z\u00e9 teszi az \u00e1ldozatok sz\u00e1m\u00e1t, de van olyan is, ami 60\u00a0000 (!) f\u0151re becs\u00fcli.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref13\" name=\"_ftn13\">[13]<\/a> Az amerikaiak els\u0151sorban a katonai sz\u00f6vets\u00e9gbe val\u00f3 csatlakoz\u00e1st (CENTO, SEATO) a keleti t\u00f6mbbel \u00e9s azok sz\u00f6vets\u00e9geseivel val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9t, vagy az orsz\u00e1g demokratiz\u00e1l\u00f3d\u00e1st k\u00f6vetelt\u00e9k, mik\u00f6zben a szovjetek szint\u00e9n b\u00e1zisokat (Egyiptomban p\u00e9ld\u00e1ul kik\u00f6t\u0151t), katonai szak\u00e9rt\u0151ik \u00e9s tan\u00e1csad\u00f3ik belesz\u00f3l\u00e1s\u00e1t a katonai \u00fcgyeikbe, valamint a kommunist\u00e1kkal szembeni retorzi\u00f3k (gyakran \u00fcld\u00f6z\u00e9sek) visszavon\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref14\" name=\"_ftn14\">[14]<\/a> Laron, Guy i.m. 63.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref15\" name=\"_ftn15\">[15]<\/a> Ferris, Jesse i.m. 209.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref16\" name=\"_ftn16\">[16]<\/a> A Muszlim Testv\u00e9ris\u00e9g \u00e9s a Szabad Tisztek k\u00f6z\u00f6tt kezdetben j\u00f3 volt a viszony, mivel mindketten els\u0151dleges ellens\u00e9g\u00fcknek Nagy-Britanni\u00e1t \u00e9s az egyiptomi monarchi\u00e1t tekintett\u00e9k. Az 1952-es forradalom alatt egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dtek egym\u00e1ssal, de kis id\u0151 eltelt\u00e9vel\u00a0 Nasszer \u00e9s a Muszlim Testv\u00e9ris\u00e9g szembefordult egym\u00e1ssal, ami a szervezet betilt\u00e1s\u00e1hoz, sivatagba val\u00f3 sz\u00e1m\u0171zet\u00e9shez \u00e9s a radik\u00e1lis iszlamista ir\u00e1nyzat (Kutb-vonal) el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9hez vezetett. B\u0151vebben az egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti harcokr\u00f3l l\u00e1sd: <a href=\"http:\/\/www.globoport.hu\/47890\/az-egyiptomi-muszlim-testveriseg-es-a-hadsereg-harca-ii-resz\/\">Link<\/a>.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref17\" name=\"_ftn17\">[17]<\/a> Aburish , Said K:\u00a0<em>Nasser: The Last Arab<\/em>. New York: Thomas Dunne Books, 2004., 257.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref18\" name=\"_ftn18\">[18]<\/a> Eban, Abba: <em>Abba Eban: an autobiography<\/em>. New York: Random House, 1977.,360.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref19\" name=\"_ftn19\">[19]<\/a> Ferris, Jesse i.m. 256-257.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref20\" name=\"_ftn20\">[20]<\/a> James, M. Laura: <em>Egypt \u2013 Dangerous Illusions. <\/em>In: Lousi, Wm. Roger and Avi Shlaim (eds.): <em>The 1967 Arab-Israeli War Origins and Consequences. <\/em>Cambridge: Cambridge University Press, 2012., 70.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref21\" name=\"_ftn21\">[21]<\/a> Cheryl A.Rubenberg i.m. 1573.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref22\" name=\"_ftn22\">[22]<\/a> Az egyiptomi-jord\u00e1niai ellent\u00e9tr\u0151l \u00e9s egy esetleges Kair\u00f3 vezette puccsr\u00f3l l\u00e1sd az egyik kor\u00e1bbi NTF cikkbet: Krajcs\u00edr Luk\u00e1cs: <em>K\u00e9tes \u00f6r\u00f6ks\u00e9g: Hatvan \u00e9ves az Eisenhower-doktr\u00edna. <\/em>2017. janu\u00e1r 30. Forr\u00e1s: <a href=\"http:\/\/napitortenelmiforras.blog.hu\/2016\/11\/16\/a_helyreigazitott_forradalom\">Link<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref23\" name=\"_ftn23\">[23]<\/a> Laron, Guy i.m.42. A sz\u00edriai politikai \u00e9s katonai vezet\u00e9s k\u00f6z\u00f6tti ellent\u00e9tr\u0151l, valamint a hatnapos h\u00e1bor\u00faban elszenvedett veres\u00e9gr\u0151l b\u0151vebben: Krajcs\u00edr Luk\u00e1cs:\u00a0<em>A helyreigaz\u00edtott forradalom<\/em>. 2016. november 16. Forr\u00e1s: <a href=\"http:\/\/napitortenelmiforras.blog.hu\/2016\/11\/16\/a_helyreigazitott_forradalom\">Link<\/a>.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref24\" name=\"_ftn24\">[24]<\/a> Baylis, Thomas i.m.158.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref25\" name=\"_ftn25\">[25]<\/a> A jelent\u00e9s hiteless\u00e9ge a mai napig vitatott. M\u00e1jus 12-\u00e9n az izraeli hadsereg m\u00e9g nem \u00e1llt k\u00e9szen \u2013 legink\u00e1bb politikai okok miatt \u2013 egy katonai offenz\u00edva megind\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Sokan megk\u00e9rd\u0151jelezik a szovjet \u00e9rtes\u00fcl\u00e9st: egyesek szerint Moszkva \u00edgy akarta gerjeszteni a fesz\u00fclts\u00e9get a K\u00f6zel-Keleten, hogy indokot tal\u00e1ljon <a href=\"http:\/\/mult-kor.hu\/cikk.php?id=18235\">az izraeli atomer\u0151m\u0171 (Dimona) lebomb\u00e1z\u00e1s\u00e1ra. M<\/a>\u00e1sok szerint viszont a KGB \u00e1ltal \u201emagas izraeli helyekre be\u00e9p\u00edtett forr\u00e1s\u201d nem volt m\u00e1s, mint egy kett\u0151s \u00fcgyn\u00f6k, n\u00e9v szerint <a href=\"http:\/\/www.telegraph.co.uk\/news\/obituaries\/1567972\/Victor-Grayevsky.html\">Viktor Grajewski<\/a>. Az izraeli vezet\u00e9s ugyanis \u00edgy akarta kipuhatolni a szovjetek \u00e9s az arab orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tti kommunik\u00e1ci\u00f3t, valamint felm\u00e9rni Egyiptom \u00e9s Sz\u00edria reakci\u00f3j\u00e1t egy izraeli t\u00e1mad\u00e1s eset\u00e9n. Tov\u00e1bb\u00e1 fontos megjegyezni, hogy a lengyel Grajewski kor\u00e1ntsem ismeretlen alak a hidegh\u00e1bor\u00fas k\u00e9mt\u00f6rt\u00e9nelemben: \u0151 volt az, aki hozz\u00e1jutott majd lem\u00e1solta a XX. kongresszuson elhangzott titkos Hruscsov-besz\u00e9det, amit \u00e1tadott az izraeli nagyk\u00f6vets\u00e9gnek. Innen ker\u00fclt a CIA kez\u00e9be, akik az izraeli Sin B\u00e9t belbiztons\u00e1gi szolg\u00e1lattal egy\u00fctt hozt\u00e1k nyilv\u00e1noss\u00e1gra a szt\u00e1linizmus b\u0171neit tartalmaz\u00f3 besz\u00e9det.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref26\" name=\"_ftn26\">[26]<\/a> James, M. Laura i.m. 66.; Jesse, Ferris\u00a0 i.m. 267-268.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref28\" name=\"_ftn28\">[28]<\/a> Laron, Guy i.m.80.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref29\" name=\"_ftn29\">[29]<\/a> Az UNEF (United Nations Emergency Force) a szuezi-v\u00e1ls\u00e1g ut\u00e1n hozt\u00e1k l\u00e9tre, amely egy \u201e\u00e9l\u0151 s\u00f6v\u00e9nyt\u201d jelentett Egyiptom \u00e9s Izrael k\u00f6z\u00f6tt. A sz\u00e1znyolcvan kilom\u00e9ter hossz\u00fa szakaszon 3500 k\u00e9ksisakos teljes\u00edtett b\u00e9kefenntart\u00f3 \u00e9s megfigyel\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9get. Az egyiptomiak S\u00ednai-f\u00e9lszigetre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 katonai bevonul\u00e1s\u00e1t az izraeli hadvezet\u00e9s \u00e9s a nemzetk\u00f6zi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g nem \u00e9rtelmezte h\u00e1bor\u00fas cselekedetnek, hiszen 1960-ban is t\u00f6rt\u00e9nt hasonl\u00f3 eset. Ugyanakkor, ahogyan Jich\u00e1k Rabin vez\u00e9rkari f\u0151n\u00f6k egy \u00e9vvel a hatnapos h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a francia <em>Le Monde <\/em>magazinnak elismerte, az izraeli h\u00edrszerz\u00e9s \u00e9s hadvezet\u00e9s tiszt\u00e1ban volt az egyiptomiak \u201erelat\u00edve alacsony\u201d l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1val.\u00a0 \u201eA<em> k\u00e9t hadoszt\u00e1ly, amit m\u00e1jus 14-\u00e9n (Nasszer) a S\u00ednai-f\u00e9lszigetre k\u00fcld\u00f6tt nem lett volna elegend\u0151 egy Izrael ellen ir\u00e1nyul\u00f3 offenz\u00edv hadj\u00e1rat megind\u00edt\u00e1s\u00e1ra . \u0150 tudta ezt \u00e9s mi is tudtuk\u201d . Le Monde<\/em> 1968. febru\u00e1r 28.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref30\" name=\"_ftn30\">[30]<\/a> Baylis, Thomas: i.m. 160.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref31\" name=\"_ftn31\">[31]<\/a> Sz\u00fcks\u00e9ges hozz\u00e1tenni, hogy Izrael sz\u00e1m\u00e1ra is ink\u00e1bb szimbolikus jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrt a Tir\u00e1ni-szoros lez\u00e1r\u00e1sa, mintsem konkr\u00e9t gazdas\u00e1gi vagy biztons\u00e1gpolitikai h\u00e1tr\u00e1nyokkal. Az 1956-os szuezi v\u00e1ls\u00e1g \u00f3ta tiszt\u00e1ban voltak a szoros sebezhet\u0151s\u00e9g\u00e9vel, \u00e9s ez\u00e9rt fokozatosan m\u00e1s kik\u00f6t\u0151kbe ir\u00e1ny\u00edtotta \u00e1t a haj\u00f3forgalmat. Egyed\u00fcl az afrikai \u00e9s \u00e1zsiai orsz\u00e1gokkal folytatott kereskedelemn\u00e9l haszn\u00e1lt\u00e1k az Akabai-\u00f6bl\u00f6t, de 1960-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9re ezekkel a r\u00e9gi\u00f3kkal folytatott kereskedelem m\u00e9lypontra s\u00fcllyedt. Ez megl\u00e1tszott a haj\u00f3forgalmon is: 1965 \u00e9s 1967 k\u00f6z\u00f6tt egyetlen izraeli haj\u00f3 sem haladt \u00e1t a Tir\u00e1ni-szoroson. Laron, Guy i.m. 204.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref32\" name=\"_ftn32\">[32]<\/a> James, M. Laura i.m. 68.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref33\" name=\"_ftn33\">[33]<\/a> Aburish , K. Said i.m. 268.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref34\" name=\"_ftn34\">[34]<\/a> A mai napig nem tiszt\u00e1zott, hogy Amer \u201ekatonai becs\u00fcletb\u0151l\u201d v\u00e9gzett \u00f6mag\u00e1val vagy\u00a0 Nasszer utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra gyilkolt\u00e1k meg \u0151t. A legt\u00f6bb t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz szerint ugyanaz t\u00f6rt\u00e9nt, mint a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt Erwin Rommel t\u00e1bornok eset\u00e9ben, amikor kider\u00fclt r\u00f3la, hogy tudott a Hitler elleni mer\u00e9nyletr\u0151l. Vagyis Amernek szint\u00e9n felaj\u00e1nlott\u00e1k, hogy \u00f6nkez\u00e9vel vethet v\u00e9get az \u00e9let\u00e9nek, \u00e9s ebben az esetben katonai temet\u00e9st, kit\u00fcntet\u00e9st kap \u00e9s csal\u00e1dj\u00e1t nem \u00e9ri b\u00e1nt\u00f3d\u00e1s. Ha nem fogadta volna el ezt az opci\u00f3t, akkor pert ind\u00edtottak volna \u0151 \u00e9s csal\u00e1dja ellen. A b\u00edr\u00f3s\u00e1gi t\u00e1rgyal\u00e1sok v\u00e9g\u00e9n pedig megfosztott\u00e1k volna a posztj\u00e1r\u00f3l \u00e9s k\u00f6t\u00e9l \u00e1ltali hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k volna.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref35\" name=\"_ftn35\">[35]<\/a> Ferris, Jesse i.m. 37.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref36\" name=\"_ftn36\">[36]<\/a> Aburish , K. Said i.m. 277-278.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A h\u00e1bor\u00fa, ami \u00f6r\u00f6kre megv\u00e1ltoztatta a K\u00f6zel-Keletet. A h\u00e1bor\u00fa, ami megteremtette a mai K\u00f6zel-Keletet. A h\u00e1bor\u00fa, ami m\u00e9g tov\u00e1bbi \u00f6tven \u00e9vig meg fogja hat\u00e1rozni a K\u00f6zel-Keletet. Mostan\u00e1ban ilyen \u00e9s ehhez hasonl\u00f3 megnevez\u00e9sekkel lehet tal\u00e1lkozni a hatnapos h\u00e1bor\u00faval, avagy a harmadik arab-izraeli konfliktussal kapcsolatban, amelynek most van a f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zados \u00e9vfordul\u00f3ja. Ugyanakkor ez az \u00f6tven \u00e9v sem von le semmit annak aktualit\u00e1s\u00e1b\u00f3l, hiszen a h\u00e1bor\u00fa a \u201er\u00f6vids\u00e9ge\u201d ellen\u00e9re k\u00f6zkedvelt t\u00e9ma, amit m\u00e1r sz\u00e1mtalan aspektusb\u00f3l \u2013 katonai hadm\u0171veletekt\u0151l kezdve, a nagyhatalmak hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1n \u00e1t, eg\u00e9szen a hossz\u00fat\u00e1v\u00fa politikai-ideol\u00f3giai k\u00f6vetkezm\u00e9nyekig bez\u00e1r\u00f3lag \u2013 vizsg\u00e1ltak meg.&hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":19,"featured_media":4108,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[1,3],"tags":[472,469,242,224,468,473,465,272,462,466,467,463,240,470,471,464,115],"class_list":["post-4081","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egyeb","category-hideghaboru","tag-amer","tag-arab-hideghaboru","tag-egyesult-allamok","tag-egyiptom","tag-gazdasagi-valsag","tag-hatarincidensek","tag-hatnapos-haboru","tag-hideghaboru","tag-izrael","tag-jemen","tag-jemeni-intervencio","tag-jordania","tag-kozel-kelet","tag-preventiv-haboru","tag-szaud-arabia","tag-sziria","tag-szovjetunio"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4081","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/19"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4081"}],"version-history":[{"count":20,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4081\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4203,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4081\/revisions\/4203"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4108"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4081"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=4081"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=4081"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}