{"id":3320,"date":"2017-04-29T16:49:38","date_gmt":"2017-04-29T16:49:38","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=3320"},"modified":"2021-01-20T07:53:20","modified_gmt":"2021-01-20T07:53:20","slug":"szivos_fanatizalt_kegyetlen_es_a_terszinnel_ismeros_lazadokkal_kellett_harcolniuk_osztrak-magyar_tengereszek_a_bokszerlazadas_levereseben","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2017\/04\/29\/szivos_fanatizalt_kegyetlen_es_a_terszinnel_ismeros_lazadokkal_kellett_harcolniuk_osztrak-magyar_tengereszek_a_bokszerlazadas_levereseben\/","title":{"rendered":"&#8222;Sz\u00edv\u00f3s, fanatiz\u00e1lt, kegyetlen, \u00e9s a t\u00e9rsz\u00ednnel ismer\u0151s l\u00e1zad\u00f3kkal kellett harcolniuk&#8230;&#8221; Osztr\u00e1k-magyar tenger\u00e9szek a bokszerl\u00e1zad\u00e1s lever\u00e9s\u00e9ben"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify;\">Ahogy arr\u00f3l itt \u00e9s blogunkon is t\u00f6bb alkalommal esett m\u00e1r sz\u00f3, az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia haditenger\u00e9szete a j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny <a href=\"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2016\/10\/17\/los-maximummal-brudor-reka-scharfsutze-velebit-dinara-ofelsege-romboloi-akcioban\/\"><span style=\"color: #800000;\">\u00f6sszecsap\u00e1s<\/span><\/a> mellett sz\u00e1mos <a href=\"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2016\/10\/27\/kannibalok-foldjen-egyszeru-felfedezoutnak-indult\/\"><span style=\"color: #800000;\">exped\u00edci\u00f3ban<\/span><\/a> \u00e9s b\u00e9keteremt\u0151-b\u00e9kefenntart\u00f3 akci\u00f3ban is r\u00e9szt vett. Ma az egyik ilyen b\u00e9keteremt\u0151 akci\u00f3t ismertetj\u00fck, ami abb\u00f3l a szempontb\u00f3l is rendk\u00edv\u00fclinek sz\u00e1m\u00edt, hogy a Pekingben \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n bevetett tenger\u00e9szek biztos dobog\u00f3sok a &#8222;haz\u00e1jukt\u00f3l legmesszebb harcol\u00f3 hadfiak&#8221; vet\u00e9lked\u0151j\u00e9ben. Na de mit kerestek a 20. sz\u00e1zad hajnal\u00e1n cs\u00e1sz\u00e1ri \u00e9s kir\u00e1lyi (meg persze m\u00e1s nemzetis\u00e9g\u0171) tenger\u00e9szek \u00e9s katon\u00e1k K\u00edn\u00e1ban, \u00e9s mi\u00e9rt volt sz\u00fcks\u00e9g harcba vet\u00e9s\u00fckre?<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n<\/p>\n<p><!--more--><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A 19. sz\u00e1zadra a gyarmattart\u00f3 hatalmakn\u00e1l kialakult az a gyakorlat, hogy a t\u00e1voli \u00e9rdekelts\u00e9gekkel a flotta tartja az \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st, \u00e9s v\u00e9szesetben hadihaj\u00f3k futnak ki nyom\u00e1sgyakorl\u00e1s, illetve adott esetben fegyveres fell\u00e9p\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. Ebb\u0151l n\u0151ttek ki a &#8222;k\u00e9ksisakos 1.0&#8221; k\u00fcldet\u00e9sek, amelyeken m\u00e1r t\u00f6bb orsz\u00e1g flott\u00e1ja m\u0171k\u00f6d\u00f6tt egy\u00fctt, a c\u00e9l pedig \u00e1ltal\u00e1ban nem &#8222;barb\u00e1r t\u00f6rzsek&#8221;, hanem renitensked\u0151 \u00e1llamok jobb bel\u00e1t\u00e1sra b\u00edr\u00e1sa volt. Ilyen akci\u00f3kban az angol, francia \u00e9s olasz egys\u00e9gek mellett rendre felbukkantak Ferenc J\u00f3zsef haj\u00f3i is, \u00e1ltal\u00e1ban akkor, amikor az Eur\u00f3pa beteg ember\u00e9nek tartott T\u00f6r\u00f6k Birodalmat kellett helyre tenni Kr\u00e9t\u00e1n vagy Kis-\u00c1zsi\u00e1ban.<\/p>\n<figure style=\"width: 900px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/elearning-gilman.remote-learner.net\/pluginfile.php\/75313\/mod_resource\/content\/2\/China%20as%20a%20pie%20divided.jpg\" width=\"900\" height=\"1211\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><a href=\"https:\/\/elearning-gilman.remote-learner.net\/pluginfile.php\/75313\/mod_resource\/content\/2\/China%20as%20a%20pie%20divided.jpg\"><span style=\"color: #800000;\">Az el\u0151zm\u00e9nyek egy k\u00e9pben<\/span><\/a>; itt m\u00e9g csak \u00f6t nagyhatalom osztozkodik a k\u00ednai tort\u00e1n (pizz\u00e1n?). Eredeti megjelen\u00e9s:\u00a0Le Petit Journal, 1898. janu\u00e1r 16.<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">N\u00e9mileg m\u00e1s volt a helyzet K\u00edn\u00e1ban: az orsz\u00e1got hatalmas m\u00e9retei miatt meg sem pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k gyarmatos\u00edtani, ugyanakkor az eur\u00f3pai befoly\u00e1s iszonyatosan er\u0151s volt. Az 1842-ben lez\u00e1rult els\u0151 \u00f3piumh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a britek, valamint a t\u00f6bbi nagyhatalom (ide \u00e9rtve az ekkor \u00e9bredez\u0151 Jap\u00e1nt is) K\u00edna sz\u00e1m\u00e1ra nagyon g\u00e1z szerz\u0151d\u00e9seket k\u00e9nyszer\u00edtettek a finoman sz\u00f3lva is rossz b\u0151rben l\u00e9v\u0151 cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1gra, emellett pedig koncesszi\u00f3kat szereztek \u00e9s k\u00fcl\u00f6nleges \u00f6vezeteket hoztak l\u00e9tre &#8211; ilyen volt p\u00e9ld\u00e1ul a sok\u00e1ig portug\u00e1l birto<span style=\"color: #000000;\">k Maka\u00f3, illetve a m\u00e9g ma is k\u00fcl\u00f6nleges st\u00e1tusz\u00fa Hong Kong is &#8211; a Monarchia p\u00e9ld\u00e1ul Csingtauba\u00a0f\u00e9szkelte be mag\u00e1t, de szerep\u00fck term\u00e9szetesen elhanyagolhat\u00f3 volt a t\u00f6bbiek mellett. Mivel K\u00edna lakoss\u00e1ga m\u00e1r akkor is nagyon jelent\u0151s volt, az eur\u00f3paiak &#8211; els\u0151sorban a britek &#8211; a nyers er\u0151 helyett a<a href=\"http:\/\/napitortenelmiforras.blog.hu\/2015\/12\/14\/het_tenger_schwarzgelb_ordogei_vii_az_opiumszivo_alma\"><span style=\"color: #800000;\"> &#8222;(drog)os(z)d meg \u00e9s uralkodj&#8221;<\/span><\/a><\/span> elvet k\u00f6vetve el\u00e1rasztott\u00e1k az orsz\u00e1got \u00f3piummal, amelyre hamarosan k\u00ednaiak t\u00f6megei (persze nem csak \u0151k) kaptak r\u00e1, olyannyira, hogy az Amerik\u00e1ba k\u00f6zleked\u0151 haj\u00f3kat \u00f3piumoz\u00f3szob\u00e1kkal kellett ell\u00e1tni. Term\u00e9szetesen a lakoss\u00e1g t\u00f6bbs\u00e9ge az\u00e9rt nem lett f\u00fcgg\u0151, de a legt\u00f6bben csendes belenyugv\u00e1ssal fogadt\u00e1k a helyzetet. Nem \u00edgy a bokszerek, vagyis az\u00a0Igazs\u00e1got Teremt\u0151 \u00d6k\u00f6l T\u00e1rsas\u00e1ga, akik nem hogy nem akart\u00e1k elfogadni a helyzetet, de az 1890-es \u00e9vekt\u0151l egyre er\u0151teljesebben szervezkedtek a nyugatiak ellen.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><span style=\"color: #800000;\"><em>&#8222;A z\u00f6mmel parasztokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 szervezet harcot hirdetett minden ellen, ami az egykori K\u00ednai Birodalmat ilyen m\u00e9lyre juttatta: a sorban els\u0151 helyen a f\u00e9lgyarmati gazdas\u00e1gi rendszert ki\u00e9p\u00edt\u0151 k\u00fclf\u00f6ldiek szerepeltek, de a bokszerek hasonl\u00f3 gy\u0171l\u00f6lettel viseltettek a misszion\u00e1riusok \u2013 \u00e9s a kereszt\u00e9ny k\u00ednaiak \u2013, valamint a tehetetlen Mandzsu-dinasztia ir\u00e1nt is.&#8221;<\/em><\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">&#8211; <a href=\"http:\/\/www.rubicon.hu\/magyar\/oldalak\/1900_augusztus_14_a_bokszerlazadas_bukasa\/\"><span style=\"color: #800000;\">\u00edrta r\u00f3luk<\/span><\/a> Tarj\u00e1n M. Tam\u00e1s, kieg\u00e9sz\u00edtve azzal, hogy a nyugatellenes vonal mellett s\u00falyos bels\u0151 fesz\u00fclts\u00e9gek is szerepet kaptak. Ce-Hszi r\u00e9gensasszony 1898-ban elmozd\u00edtotta a t\u00f6rv\u00e9nyes (reformp\u00e1rti) uralkod\u00f3t, Juang-Hsz\u00fc cs\u00e1sz\u00e1rt, \u00e9s cs\u00e1sz\u00e1rn\u0151k\u00e9nt eleinte burkoltan, majd 1898-t\u00f3l ny\u00edltan is a bokszerek mell\u00e9 \u00e1llt, a nyugati hatalmak rosszall\u00e1sa ellen\u00e9re. A l\u00e1zad\u00f3k (a bokszerek mellett m\u00e9g sz\u00e1mos kisebb csoport is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt) els\u0151dleges c\u00e9lpontjai a feh\u00e9r misszion\u00e1riusok \u00a0voltak (itt szerepet kaptak a vall\u00e1si ellent\u00e9tek is), akiket 1898-t\u00f3l egyre t\u00f6bbsz\u00f6r t\u00e1madtak meg, \u00e9s nem egyszer \u00f6sszecsaptak a korm\u00e1nycsapatokkal is. Az egyre s\u00falyosbod\u00f3 helyzet miatt 1900 \u00e1prilis\u00e1ban Nagy-Britannia, az Egyes\u00fclt \u00c1llamok, N\u00e9metorsz\u00e1g, Olaszorsz\u00e1g, Franciaorsz\u00e1g, Oroszorsz\u00e1g \u00e9s az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia flotatt\u00fcntet\u00e9st szervezett Taku kik\u00f6t\u0151je el\u0151tt, majd m\u00e1jus 31-\u00e9n 16 jap\u00e1n haj\u00f3val kieg\u00e9sz\u00fclve a Cseli-\u00f6b\u00f6lben vonultak fel, valamint csapatokat k\u00fcldtek Pekingbe, k\u00e9pviseleteik meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n<figure style=\"width: 800px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a5\/Boxer1900.jpg\/800px-Boxer1900.jpg\" width=\"800\" height=\"1145\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Boxer_Rebellion#\/media\/File:Boxer1900.jpg\"><span style=\"color: #800000;\">Bokszer harcos<\/span><\/a> a l\u00e1zad\u00e1s alatt: legt\u00f6bbj\u00fcknek csak kard \u00e9s l\u00e1ndzsa jutott<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">J\u00fanius 11-\u00e9n a pekingi er\u0151dv\u00e1rost v\u00e9d\u0151 muszlim k\u00ednai katon\u00e1k \u00f6lt\u00e9k meg\u00a0a jap\u00e1n k\u00f6vets\u00e9g titk\u00e1r\u00e1t (ezek a katon\u00e1k m\u00e1r 1898 \u0151sz\u00e9t\u0151l fenyegett\u00e9k a k\u00fclk\u00e9pviseleteket, eg\u00e9szen addig, am\u00edg amerikai tenger\u00e9szgyalogosok nem \u00e9rkeztek a diplomatanegyedbe), j\u00fanius 20-\u00e1n pedig bokszerek meggyilkolt\u00e1k Clemens von Ketteler n\u00e9met k\u00f6vetet.\u00a0A monarchia haj\u00f3i k\u00f6z\u00fcl ekkor csak a Zenta cirk\u00e1l\u00f3 \u00e1llom\u00e1sozott a k\u00f6rny\u00e9ken; a haj\u00f3 partra sz\u00e1ll\u00f3 k\u00fcl\u00f6n\u00edtm\u00e9nye (3 tiszt + 30 tenger\u00e9sz) koll\u00e9g\u00e1ikkal (5 francia, 75 orosz, 75 brit, 60 amerikai, 50 n\u00e9met, 40 olasz \u00e9s 30 jap\u00e1n tenger\u00e9sz) egy\u00fctt j\u00fanius 3-\u00e1n\u00a0m\u00e9g el\u00e9rt Pekingbe, de a m\u00e1sodik k\u00f6rben \u00fatnak ind\u00edtott 70 f\u0151 csak Tiencsinig jutott. Ezzel egy id\u0151ben a Kaiserin un K\u00f6nigin Maria Theresia p\u00e1nc\u00e9los cirk\u00e1l\u00f3, nem sokkal k\u00e9s\u0151bb pedig a Kaiserin Elisabeth \u00e9s az Aspern cirk\u00e1l\u00f3k is megindultak a k\u00ednai vizek fel\u00e9.<\/p>\n<figure style=\"width: 1024px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/dd\/Western_Legations_Peking_1900_Clowes_Vol_VII.jpeg\/1024px-Western_Legations_Peking_1900_Clowes_Vol_VII.jpeg\" width=\"1024\" height=\"786\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Boxer_Rebellion#\/media\/File:Western_Legations_Peking_1900_Clowes_Vol_VII.jpeg\"><span style=\"color: #800000;\">A pekingi diplomatanegyed a l\u00e1zad\u00e1s alatt.<\/span><\/a> J\u00f3l kivehet\u0151k a k\u00ednai \u00e9s nyugati \u00e1ll\u00e1sok, heveny\u00e9szett v\u00e9dvonalak.<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">A helyzet ekkor igen v\u00e1ls\u00e1gos volt; Pekinget k\u00f6r\u00fclz\u00e1rt\u00e1k a l\u00e1zad\u00f3k, akik Tiencsin k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n is mozgol\u00f3dni kezdtek, r\u00e1ad\u00e1sul j\u00fanius 17-\u00e9n a cs\u00e1sz\u00e1rn\u0151 ny\u00edltan a felkel\u00e9s mell\u00e9 \u00e1llt. Ugyanekkor indult meg Takub\u00f3l (Dagu) Edward Seymour brit altengernagy vezet\u00e9s\u00e9vel mintegy 2000 tenger\u00e9sz \u00e9s katona (k\u00f6zt\u00fck a Zenta h\u00e9t l\u00f6vege \u00e9s azok kezel\u0151i) a f\u0151v\u00e1ros fel\u00e9, \u00e1m Tiencsin ut\u00e1n hamar elakadtak a t\u00faler\u0151ben l\u00e9v\u0151, \u00e9s most m\u00e1r j\u00f3l felszerelt korm\u00e1nycsapatokkal is megt\u00e1mogatott l\u00e1zad\u00f3k miatt; j\u00fanius 21-\u00e9n az uralkod\u00f3 gyakorlatilag hadat \u00fczent minden k\u00fclf\u00f6ldinek, viszont a tartom\u00e1nyi korm\u00e1nyz\u00f3k sokszor nem hajtott\u00e1k v\u00e9gre a parancsot. A kontingens Hsiku er\u0151dj\u00e9ben s\u00e1ncolta el mag\u00e1t, ott is v\u00e1rt\u00e1k be a j\u00fanius 25-\u00e9n befut\u00f3 16 000 f\u0151nyi er\u0151s\u00edt\u00e9st. M\u00e9g szint\u00e9n 17-\u00e9n a k\u00ednai k\u00e9zen l\u00e9v\u0151 Taku er\u0151djeib\u0151l l\u0151ni kezdt\u00e9k a sz\u00f6vets\u00e9ges haj\u00f3kat, a tenger\u00e9szek \u00edgy k\u00e9nytelenek voltak megostromolni az er\u0151ss\u00e9get. Tiencsinben \u00e9s Pekingben a feh\u00e9r emberek k\u00f6zben a diplomatanegyedekben igyekeztek els\u00e1ncolni magukat. A sebt\u00e9ben meger\u0151s\u00edtett pekingi v\u00e1rosr\u00e9sz v\u00e9g\u00fcl 55 napig \u00e1llta az ostromot, a Tiencsinben k\u00f6rbez\u00e1rtakat (k\u00f6zt\u00fck egy fiatal amerikai b\u00e1nyam\u00e9rn\u00f6k\u00f6t, bizonyos Herbert Hoovert is) j\u00falius 13-\u00e1n mentett\u00e9k fel a nyugati csapatok. A nyolc sz\u00f6vets\u00e9ges ehhez\u00a054 000 katon\u00e1t \u00a0&#8211; Jap\u00e1n (20\u00a0840 f\u0151), Oroszorsz\u00e1g (13\u00a0150 f\u0151), Nagy Britannia (12\u00a0020 f\u0151), Franciaorsz\u00e1g (3520 f\u0151), USA (3420 f\u0151), N\u00e9metorsz\u00e1g (900 f\u0151), Olaszorsz\u00e1g (80 f\u0151), Ausztria-Magyarorsz\u00e1g (75 f\u0151) &#8211; \u00e9s 82 hadihaj\u00f3t vez\u00e9nyelt a t\u00e9rs\u00e9gbe, \u00e1m \u00edgy sem volt k\u00f6nny\u0171 dolguk; b\u00e1r a k\u00ednaiak nagy r\u00e9sze kik\u00e9pzetlen \u00e9s szervezetlen volt, fanatikus lelkesed\u00e9s\u00fck miatt nagyon kem\u00e9ny ellenf\u00e9lnek bizonyultak. Augusztus 2-\u00e1n indult meg a nagyhatalmak kb. 20 000 f\u0151s hadereje Peking fel\u00e9 (kb. 120 kilom\u00e9ter); vel\u00fck szemben a korm\u00e1nycsapatok mintegy 70 000 katon\u00e1ja \u00e9s 50 000-100 000 bokszer \u00e1llt. A hatalmas sz\u00e1mbeli f\u00f6l\u00e9ny ellen\u00e9re a k\u00ednaiak nem vitt\u00e9k t\u00falz\u00e1sba a harcot, f\u0151leg miut\u00e1n egy r\u00e9sz\u00fck Yangcunn\u00e1l veres\u00e9get szenvedett. Pekinget m\u00e1r komolyabban v\u00e9dt\u00e9k, a v\u00e1rost 14-\u00e9n foglalt\u00e1k el, s\u00falyos utcai harcok ut\u00e1n.<\/p>\n<figure style=\"width: 1440px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/1\/17\/Military_Operations_in_Northern_China_--_1900.jpg\" width=\"1440\" height=\"1132\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><a href=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/1\/17\/Military_Operations_in_Northern_China_--_1900.jpg\"><span style=\"color: #800000;\">A Tiencsin-Peking k\u00f6z\u00f6tti m\u0171veletek.<\/span><\/a> Fekete pontokkal jel\u00f6lve Seymour altengernagy els\u0151, sikertelen t\u00e1mad\u00e1sa<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">A f\u0151v\u00e1ros elleni harcokban mintegy 500 cs\u00e1sz\u00e1ri \u00e9s kir\u00e1lyi tenger\u00e9sz vett r\u00e9szt, legt\u00f6bben a 7-\u00e9n befutott Maria Theresia cirk\u00e1l\u00f3r\u00f3l; k\u00f6z\u00fcl\u00fck elesett Eduard Thomann von Montalmar fregattkapit\u00e1ny, a Zenta parancsnoka, a Kaiserin un K\u00f6nigin Maria Theresia \u00e9s az Aspern leg\u00e9nys\u00e9g\u00e9b\u0151l pedig Pap Lajos kad\u00e9t \u00e9s \u00f6t tenger\u00e9sz. S\u00falyosan megsebes\u00fclt b\u00e1r\u00f3 Boyneburg \u00e9s Mayer kad\u00e9t, Demeter Gy\u00f6rgy sorhaj\u00f3z\u00e1szl\u00f3s \u00e9s 26 tenger\u00e9sz (k\u00f6z\u00fcl\u00fck legal\u00e1bb 3 magyar); Mayer kad\u00e9t \u00e9s 5 matr\u00f3z k\u00e9s\u0151bb <del>belehaltak sebes\u00fcl\u00e9seikbe<\/del> t\u00edfusz \u00e1ldozat\u00e1ul esett (k\u00f6sz\u00f6nj\u00fck olvas\u00f3nknak a pontos\u00edt\u00e1st!). Ferenc J\u00f3zsef tenger\u00e9szeinek \u00e9s persze a t\u00f6bbieknek is<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><span style=\"color: #800000;\"><em>&#8222;(&#8230;) neh\u00e9z sorsuk volt: sz\u00edv\u00f3s, fanatiz\u00e1lt, kegyetlen, \u00e9s a t\u00e9rsz\u00ednnel (terepviszonyokkal) ismer\u0151s l\u00e1zad\u00f3kkal kellett harcolniuk, sokszor elszigetelt, kisebb csoportokban. (&#8230;) Tenger\u00e9szeink a leghevesebb harcokat a Peiho foly\u00f3 torkolata k\u00f6zel\u00e9ben fekv\u0151 Peitang er\u0151d elfoglal\u00e1s\u00e1n\u00e1l v\u00edvt\u00e1k&#8230;Ezek a harcok nek\u00fcnk, magyaroknak az\u00e9rt is nevezetesek, mert a tenger\u00e9szk\u00fcl\u00f6n\u00edtm\u00e9ny magyar tagjai majdnem valamennyien r\u00e9szt vettek e sz\u00edv\u00f3s k\u00fczdelemben.&#8221;[1]<\/em><\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0&#8211; \u00edrja Csonkar\u00e9ti K\u00e1roly a Magyar Katona c\u00edm\u0171 kiadv\u00e1nyra hivatkozva. A Zenta parancsnok\u00e1t Peking el\u0151tt egy \u00f6sszecsap\u00e1s sor\u00e1n gr\u00e1n\u00e1tszil\u00e1nk tal\u00e1lta mellkason; el\u0151sz\u00f6r a francia k\u00f6vets\u00e9g kertj\u00e9ben temett\u00e9k el, k\u00e9s\u0151bb az osztr\u00e1k-magyar k\u00fclk\u00e9pviselet s\u00edrboltj\u00e1ba helyezt\u00e9k \u00e1t f\u00f6ldi maradv\u00e1nyait. Az eml\u00edtett Peitang a Taku-er\u0151drendszer egyik eleme volt, amelyet aknaz\u00e1r is v\u00e9dett. Pap kad\u00e9t alatt az egyik akna robbant fel, \u00edgy halt h\u0151si hal\u00e1lt.<\/p>\n<figure style=\"width: 1024px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/49\/Boxer2y.jpg\/1024px-Boxer2y.jpg\" width=\"1024\" height=\"713\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Boxer_Rebellion#\/media\/File:Boxer2y.jpg\"><span style=\"color: #800000;\">Egys\u00e9gben az er\u0151!<\/span> <\/a>Amerikai, indiai, francia, olasz, angol, n\u00e9met, osztr\u00e1k-magyar \u00e9s jap\u00e1n katon\u00e1k a harcok ut\u00e1n.<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">A cs\u00e1sz\u00e1rn\u0151 Peking bev\u00e9tele el\u0151tt nem sokkal \u00e1lruh\u00e1ban Hszianba menek\u00fclt, az \u00e9letben maradt bokszerek nagy r\u00e9sze pedig az orsz\u00e1g bels\u0151 ter\u00fcleteire h\u00faz\u00f3dott. Miut\u00e1n j\u00faniust\u00f3l a mandzs\u00fariai hat\u00e1rszakaszon t\u00f6bb t\u00e1mad\u00e1s is \u00e9rte az oroszokat, \u00fagy gondolt\u00e1k, itt az id\u0151 ke\u00fckbe venni a teljes orsz\u00e1gr\u00e9szt; b\u00e1r a bokszerekkel szimpatiz\u00e1l\u00f3 rabl\u00f3k \u00e9s gerill\u00e1k m\u00e9g sok\u00e1ig ellen\u00e1lltak, szeptember v\u00e9g\u00e9re teljes Mandzs\u00faria Oroszorsz\u00e1ghoz ker\u00fclt, amivel j\u00f3l meg\u00e1gyaztak a p\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb kirobban\u00f3 orosz-jap\u00e1n h\u00e1bor\u00fanak. A f\u0151v\u00e1ros bev\u00e9tele ut\u00e1n m\u00e9g n\u00e9gy h\u00f3napon \u00e1t folytak a harcok; a Zenta \u00e9s a Kaiserin Elisabeth v\u00e9g\u00fcl 1901. j\u00fanius 22-\u00e9n indult haza, de a m\u00e1sik k\u00e9t egys\u00e9g maradt, hogy biztos\u00edtsa az osztr\u00e1k-magyar \u00e1llampolg\u00e1rok \u00e9s l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek v\u00e9delm\u00e9t. Ez a rendszer, term\u00e9szetesen v\u00e1ltott haj\u00f3kkal, de eg\u00e9szen az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig fennmaradt. Gy\u0151ri Lajos \u00edgy \u00edrt ezzel, illetve a K\u00edn\u00e1ra kir\u00f3tt \u00fajabb hadisarccal kapcsolatban:<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><span style=\"color: #800000;\"><em>&#8222;A sz\u00f6vets\u00e9ges eur\u00f3pai hadsereg megverte a k\u00ednai sereget \u00e9s bevett\u00e9k Pekinget. 1901-ben K\u00edna, Peking \u00e9s Tiencsin v\u00e1rosok megsz\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n, megal\u00e1z\u00f3 b\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt. Nagy hadik\u00e1rp\u00f3tl\u00e1st fizetett \u00e9s t\u00f6bb v\u00e1rosban volt k\u00e9nytelen megengedni idegen \u00e1llam csapatainak tart\u00e1s\u00e1t, amelyeknek teljes ell\u00e1t\u00e1s\u00e1t \u00e9s zsoldj\u00e1t K\u00edna fizette. Tiencsin v\u00e1rosa, \u00e9szaki K\u00edna f\u0151kik\u00f6t\u0151helye a Peih\u00f3 folyam partj\u00e1n 800.000 lakossal, fel lett osztva a nagyhatalmak k\u00f6z\u00f6tt ker\u00fcletekre \u00e9s minden ker\u00fcletben az oda beosztott katonas\u00e1g vette \u00e1t a teljes k\u00f6zigazgat\u00e1st. Egyik \u00e1llam ter\u00fclet\u00e9r\u0151l nem volt szabad a 137 m\u00e1sikra \u00e1tmenni fegyveresen \u00e9s ha ez m\u00e9gis megt\u00f6rt\u00e9nt, minden elfogott, fegyvert visel\u0151 idegen katona ut\u00e1n v\u00e1lts\u00e1gd\u00edjat kellett fizetni. Az osztr\u00e1k \u00e9s magyar monarchia ker\u00fclete az eloszt\u00e1s folyt\u00e1n \u00e9ppen a v\u00e1ros k\u00f6zep\u00e9be esett. A fel\u00fcgyel\u0151 \u0151rs\u00e9g 2 tiszt vezet\u00e9se alatt 45 emberb\u0151l \u00e1llott. A ker\u00fclet rendj\u00e9nek fenntart\u00e1s\u00e1ra 80 kik\u00e9pzett k\u00ednai rend\u0151r \u00fcgyelt, de ezek tenger\u00e9szeink fel\u00fcgyelete al\u00e1 tartoztak.&#8221;[2]<\/em><\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">A bokszerl\u00e1zad\u00e1s sor\u00e1n a nyugati csapatok 2500 f\u0151t, a k\u00ednai korm\u00e1nyer\u0151k 2000 f\u0151t vesztettek, a l\u00e1zad\u00f3k vesztes\u00e9gei nem ismertek. A legs\u00falyosabb vesztes\u00e9geket a civil lakoss\u00e1g szenvedte, mintegy 100 000 f\u0151t a l\u00e1zad\u00f3k, 5000 f\u0151t pedig a nagyhatalmak katon\u00e1i gyilkoltak meg, els\u0151sorban a Peking bev\u00e9tel\u00e9t k\u00f6vet\u0151 h\u00e1rom napos fosztogat\u00e1s sor\u00e1n.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<figure style=\"width: 600px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"http:\/\/www.kuk-kriegsmarine.it\/navi\/incrociatori\/kaiserin-maria-theresia\/big\/1.jpg\" width=\"600\" height=\"389\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><span style=\"color: #800000;\"><a style=\"color: #800000;\" href=\"http:\/\/www.kuk-kriegsmarine.it\/navi\/incrociatori\/kaiserin-maria-theresia\/big\/1.jpg\">A Kaiserin und K\u00f6nigin Maria Theresia p\u00e1nc\u00e9los cirk\u00e1l\u00f3<\/a><\/span><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">A cs\u00e1sz\u00e1ri \u00e9s kir\u00e1lyi hadiflotta szempontj\u00e1b\u00f3l a bevet\u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrt; bebizonyosodott, hogy az els\u0151sorban adriai alkalmaz\u00e1sra felk\u00e9sz\u00edtett haj\u00f3k \u00e9s leg\u00e9nys\u00e9g hosszabb t\u00e1von, &#8222;klasszikus&#8221; tengeri hatalmakkal egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve is meg\u00e1llj\u00e1k hely\u00fcket. Nem v\u00e9letlen\u00fcl t\u00e1viratozta az uralkod\u00f3 gr\u00f3f Rudolf Montecuccoli altengernagynak, a k\u00f6tel\u00e9k\u00a0parancsnok\u00e1nak, hogy<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><span style=\"color: #800000;\"><em>&#8222;Miut\u00e1n a Zenta \u00e9s a Kaiserin Elisabeth hazai vizekre \u00e9rkezett, \u00f6r\u00f6mmel t\u00f6lt el, hogy \u00f6n\u00f6knek, a haj\u00f3parancsnoknak \u00e9s a t\u00f6rzsnek ugyan\u00fagy, mint haj\u00f3rajom teljes szem\u00e9lyzet\u00e9nek, ami\u00e9rt Kelet-\u00c1zsi\u00e1ban neh\u00e9z \u00e9s rendk\u00edv\u00fcli k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00f3an \u00e9s eredm\u00e9nyesen k\u00fczd\u00f6ttek, kifejezhetem ki\u00e9rdemelt h\u00e1l\u00e1mat \u00e9s k\u00f6sz\u00f6netemet. Fogadj\u00e1k sz\u00edvb\u0151l j\u00f6v\u0151 j\u00f3k\u00edv\u00e1ns\u00e1gomat szerencs\u00e9s hazat\u00e9r\u00e9s\u00fckkor. Ferenc J\u00f3zsef.&#8221;[3]<\/em><\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n<figure style=\"width: 522px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"http:\/\/mateinfo.hu\/irasok\/navy-boxerlazadas1_elemei\/image004.jpg\" width=\"522\" height=\"299\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><a href=\"http:\/\/mateinfo.hu\/\"><span style=\"color: #800000;\">A Nyolc Nemzet Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek csapatai egy 1900-as jap\u00e1n festm\u00e9nyen<\/span><\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">UPDATE: Egyik olvas\u00f3nk h\u00edvta fel a figyelmet egy eml\u00e9kz\u00e1szl\u00f3ra, amelyet a Kaiserin und K\u00f6nigin Maria Theresia cirk\u00e1l\u00f3 egyik tenger\u00e9sze kaphatott aj\u00e1nd\u00e9kba. A z\u00e1szl\u00f3n l\u00e1that\u00f3 a cirk\u00e1l\u00f3, \u00e9s mivel magyar haj\u00f3sr\u00f3l van sz\u00f3, nemzetisz\u00edn d\u00edsz\u00edt\u00e9s \u00e9s magyar c\u00edmerek is, valamint a &#8222;PEKINK SZEPTEMBER 2-\u00c1N CHINA&#8221; felirat, amib\u0151l tudjuk, hogy a k\u00ednai f\u0151v\u00e1rosig eljut\u00f3 k\u00fcl\u00f6n\u00edtm\u00e9nyr\u0151l van sz\u00f3. A z\u00e1szl\u00f3 amiatt is \u00e9rdekes, mert egy korai \u00e9s sz\u00e9p p\u00e9ld\u00e1ja a nem hivatalos katonai eml\u00e9keknek; leszerel\u0151z\u00e1szl\u00f3k \u00e9vtizedekig k\u00e9sz\u00fcltek b\u00e9keid\u0151ben is, a misszi\u00f3s eml\u00e9kek pedig ma a felvarr\u00f3k k\u00e9p\u00e9ben \u00e9lnek tov\u00e1bb a legt\u00f6bb orsz\u00e1gban. Olvas\u00f3nknak k\u00f6sz\u00f6nj\u00fck a kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9st!<\/p>\n<figure style=\"width: 816px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/ha\/hatodikalabardos\/image\/2009-01-03\/5630909\/SMS_Maria_Theresia.JPG\" width=\"816\" height=\"1024\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\"><a href=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/ha\/hatodikalabardos\/image\/2009-01-03\/5630909\/SMS_Maria_Theresia.JPG\"><span style=\"color: #800000;\">Sz\u0171cs J\u00e1nos eml\u00e9kz\u00e1szl\u00f3ja a misszi\u00f3b\u00f3l<\/span><\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">UPDATE 2.: Akit \u00e9rdekelnek a monarchiabeli Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Jap\u00e1n 1869-1913 k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatai, <a href=\"https:\/\/www.academia.edu\/10594242\/A_Monarchia-beli_Magyarorsz%C3%A1g_%C3%A9s_a_Meidzsi-_%C3%A9s_kora_Tajs%C3%B3-korabeli_Jap%C3%A1n_Kapcsolatt%C3%B6rt%C3%A9nete_1869-1913_\"><span style=\"color: #800000;\">b\u0151vebben itt olvashat r\u00f3luk<\/span><\/a>. K\u00f6sz\u00f6nj\u00fck a kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9st!<\/p>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<hr \/>\n<p style=\"text-align: justify;\">[1] Csonkar\u00e9ti 93. o.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">[2] Gy\u0151ri 136-137. o.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">[3] Csonkar\u00e9ti 93-94. o.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>Felhaszn\u00e1lt forr\u00e1sok:<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Csonkar\u00e9ti K\u00e1roly: Cs\u00e1sz\u00e1ri \u00e9s kir\u00e1lyi hadihaj\u00f3k, Hajja \u00e9s Fiai Kiad\u00f3, Debrecen, 2002.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Gy\u0151ri Lajos:\u00a0<a href=\"http:\/\/mtdaportal.extra.hu\/books\/gyori_lajos_a_csaszari_es_kiralyi_haditenereszet.pdf\"><span style=\"color: #800000;\">A cs\u00e1sz\u00e1ri \u00e9s kir\u00e1lyi haditenger\u00e9szet b\u00e9k\u00e9ben \u00e9s h\u00e1bor\u00faban<\/span><\/a>, Nagy K\u00e1roly \u00e9s t\u00e1rsai grafikai m\u0171int\u00e9zete, Debrecen, 1935.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Tarj\u00e1n M. Tam\u00e1s: <a href=\"http:\/\/www.rubicon.hu\/magyar\/oldalak\/1900_augusztus_14_a_bokszerlazadas_bukasa\/\"><span style=\"color: #800000;\">1900. augusztus 14. A bokszerl\u00e1zad\u00e1s buk\u00e1sa<\/span><\/a>, Rubicon Online<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Veperdi Andr\u00e1s (szerk.): <a href=\"http:\/\/mateinfo.hu\/\"><span style=\"color: #800000;\">\u00a0Az osztr\u00e1k-magyar haditenger\u00e9szet r\u00e9szv\u00e9tele a k\u00ednai boxerl\u00e1zad\u00e1s lever\u00e9s\u00e9ben<\/span><\/a><u><\/u><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"http:\/\/cdn.history.com\/sites\/2\/2013\/12\/boxer-rebellion-hero-H.jpeg\"><span style=\"color: #800000;\">A nyit\u00f3k\u00e9pen: sz\u00f6vets\u00e9ges csapatok utcai harcban a l\u00e1zad\u00f3k ellen<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Ahogy arr\u00f3l itt \u00e9s blogunkon is t\u00f6bb alkalommal esett m\u00e1r sz\u00f3, az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia haditenger\u00e9szete a j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny \u00f6sszecsap\u00e1s mellett sz\u00e1mos exped\u00edci\u00f3ban \u00e9s b\u00e9keteremt\u0151-b\u00e9kefenntart\u00f3 akci\u00f3ban is r\u00e9szt vett. Ma az egyik ilyen b\u00e9keteremt\u0151 akci\u00f3t ismertetj\u00fck, ami abb\u00f3l a szempontb\u00f3l is rendk\u00edv\u00fclinek sz\u00e1m\u00edt, hogy a Pekingben \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n bevetett tenger\u00e9szek biztos dobog\u00f3sok a &#8222;haz\u00e1jukt\u00f3l legmesszebb harcol\u00f3 hadfiak&#8221; vet\u00e9lked\u0151j\u00e9ben. Na de mit kerestek a 20. sz\u00e1zad hajnal\u00e1n cs\u00e1sz\u00e1ri \u00e9s kir\u00e1lyi (meg persze m\u00e1s nemzetis\u00e9g\u0171) tenger\u00e9szek \u00e9s katon\u00e1k K\u00edn\u00e1ban, \u00e9s mi\u00e9rt volt sz\u00fcks\u00e9g harcba vet\u00e9s\u00fckre?<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":3331,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[390,81,389,42],"class_list":["post-3320","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egyeb","tag-bokszerlazadas","tag-haditengereszet","tag-kina","tag-osztrak-magyar-monarchia"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3320","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3320"}],"version-history":[{"count":16,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3320\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":9796,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3320\/revisions\/9796"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3331"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3320"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3320"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3320"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}