{"id":2191,"date":"2017-02-16T07:49:46","date_gmt":"2017-02-16T07:49:46","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=2191"},"modified":"2019-01-05T20:48:27","modified_gmt":"2019-01-05T20:48:27","slug":"semmilyen-korulmenyek-kozott-sem-adja-fel-semlegesseget-kovetjelentesek-az-elso-vilaghaboru-spanyolorszagabol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2017\/02\/16\/semmilyen-korulmenyek-kozott-sem-adja-fel-semlegesseget-kovetjelentesek-az-elso-vilaghaboru-spanyolorszagabol\/","title":{"rendered":"\u201eSemmilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt sem adja fel semlegess\u00e9g\u00e9t.\u201d  K\u00f6vetjelent\u00e9sek az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa Spanyolorsz\u00e1g\u00e1b\u00f3l"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify;\"><strong>Mi\u00e9rt maradt semleges Spanyolorsz\u00e1g az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban? K\u00eds\u00e9rletezett-e a k\u00e9t hatalmi t\u00f6mb a spanyolok megnyer\u00e9s\u00e9vel vagy legal\u00e1bb a k\u00f6zhangulat befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1val? Milyen szerepet j\u00e1tszott az orsz\u00e1g a b\u00e9keaj\u00e1nlatok k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9ben? Hogyan l\u00e1tt\u00e1k mindezt az osztr\u00e1k-magyar diplomat\u00e1k? \u00c9s hogy ker\u00fclt a k\u00f6zponti hatalmak \u00e9s spanyol t\u00e1mogat\u00f3ik viszony\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba egy br\u00fcsszeli szobor?<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n<!--more--><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban egym\u00e1snak fesz\u00fcl\u0151 k\u00e9t sz\u00f6vets\u00e9gi rendszer form\u00e1l\u00f3d\u00e1sa m\u00e1r \u00e9vekkel kor\u00e1bban lez\u00e1rult. Ha a k\u00e9t szemben\u00e1ll\u00f3 t\u00e1bort t\u00e9rk\u00e9pre vet\u00edten\u00e9nk, felt\u0171nne a \u201elyuk\u201d az Ib\u00e9riai-f\u00e9lszigeten. Portug\u00e1lia t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s gazdas\u00e1gi okokb\u00f3l az antanthoz h\u00fazott (be is l\u00e9ptek a h\u00e1bor\u00faba, de nem sok vizet zavartak Eur\u00f3p\u00e1ban, a Monarchi\u00e1t is csak annyiban \u00e9rintette a dolog, hogy a b\u00e9ke ut\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny cs\u00e1sz\u00e1ri-kir\u00e1lyi hadihaj\u00f3 a portug\u00e1l flott\u00e1hoz ker\u00fclt).\u00a0 De mi volt a helyzet Spanyolorsz\u00e1ggal?<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az Amerika elleni <span style=\"color: #800000;\"><a style=\"color: #800000;\" href=\"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2017\/01\/11\/a-monroe-elv-a-gyakorlatban-roosevelts-rough-riders\/\">h\u00e1bor\u00fa<\/a> <\/span>annyira megviselte a flott\u00e1t, hogy aligha tudt\u00e1k volna m\u00e9g egyszer \u00f6sszekaparni \u00e9s a hadsereg sem volt er\u0151s. Nem volt mit harcba k\u00fcldeni \u00e9s f\u0151leg nem volt mi\u00e9rt.\u00a0 Wydenbruck madridi osztr\u00e1k-magyar nagyk\u00f6vet egy 1913. m\u00e1jusi jelent\u00e9s\u00e9ben megindokolta, mi\u00e9rt is akartak a spanyolok kimaradni az eg\u00e9szb\u0151l. Ekkor \u00e9pp arr\u00f3l volt sz\u00f3, hogy Spanyolorsz\u00e1g tal\u00e1n az antanthoz csatlakozik, de az \u00e9rvek alkalmazhat\u00f3ak a m\u00e1sik forgat\u00f3k\u00f6nyvre is.<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><span style=\"color: #800000;\">\u201eAmennyiben Spanyolorsz\u00e1g kil\u00e9p eddigi elszigetelts\u00e9g\u00e9b\u0151l, sz\u00e1mos ter\u00fcleten tudja seg\u00edteni a sz\u00f6vets\u00e9geseit [\u2026] felaj\u00e1nlhatja kik\u00f6t\u0151it, v\u00e9delmi \u00e1ll\u00e1sait a sz\u00f6vets\u00e9ges flott\u00e1nak, ugyanakkor [az antant tagjai] arra vonatkoz\u00f3an nem tudnak meggy\u0151z\u0151 \u00e9rvvel szolg\u00e1lni, hogy milyen el\u0151nyt jelentene [a csatlakoz\u00e1s] Spanyolorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra [\u2026] Csak h\u00e9be-h\u00f3ba lehet hallani ter\u00fcletei v\u00e9delm\u00e9r\u0151l, illetve esetleges gazdas\u00e1gi el\u0151ny\u00f6kr\u0151l. Az el\u0151bbit azonban az 1907-es f\u00f6ldk\u00f6zi-tengeri szerz\u0151d\u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben m\u00e1r am\u00fagy is garant\u00e1lja, ami pedig a gazdas\u00e1gi k\u00e9rd\u00e9seket illeti, nem szabad szem el\u0151l t\u00e9veszteni, hogy a sz\u00f6vets\u00e9g mindenekel\u0151tt iszony\u00fa terheket r\u00f3na [az orsz\u00e1gra, mert t\u00f6bbet kellene k\u00f6lteni] a hadsereg \u00e9s a flotta meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s t[ulajdon]k[\u00e9ppen] felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli elk\u00f6telezetts\u00e9get is jelentene.\u201d<\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">M\u00e9g \u00edgy is volt es\u00e9ly arra, hogy Spanyolorsz\u00e1got siker\u00fcl meggy\u0151zni \u00e9s elk\u00f6telezi mag\u00e1t, \u00fagyhogy a nagyk\u00f6vetek szorgosan b\u00fajt\u00e1k a sajt\u00f3t \u00e9s figyelt\u00e9k a spanyol diplomat\u00e1kat. M\u00e9g az olyan, mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 gesztus is \u00faj kontextusba ker\u00fclt, mint a kir\u00e1ly l\u00e1togat\u00e1sa az \u00fajonnan beiktatott francia eln\u00f6kn\u00e9l, Poincar\u00e9n\u00e1l vagy a kir\u00e1lyi csal\u00e1d megszokott ny\u00e1ri l\u00e1togat\u00e1sa Angli\u00e1ban (csak most oda-vissza francia kit\u00e9r\u0151vel). 1913 szeptember\u00e9nek v\u00e9g\u00e9n <span style=\"color: #800000;\"><a style=\"color: #800000;\" href=\"http:\/\/napitortenelmiforras.blog.hu\/2015\/12\/21\/merenylet_marseille-ben_i\">Barthou<\/a> <\/span>francia minisztereln\u00f6k \u00e9rkezett Baszkf\u00f6ldre egy vill\u00e1ml\u00e1togat\u00e1sra. A hivatalos indok egy francia iskola \u00e1tad\u00e1sa \u00e9s egy \u00e1tnevezett utca \u201efelavat\u00e1sa\u201d volt, a Monarchia nagyk\u00f6vete azonban rosszat szimatolt, mert ehhez el\u00e9g lett volna valami miniszt\u00e9riumi hivatalnokot k\u00fcldeni. A francia korm\u00e1nyf\u0151 <em>\u201ej\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny besz\u00e9det tartott, melyek mindegyike tulajdonk\u00e9ppen ugyanazt a c\u00e9lt szolg\u00e1lta: Spanyolorsz\u00e1g csatlakozzon Franciaorsz\u00e1ghoz olyan szorosan, amennyire csak lehet.\u201d<\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Persze ennek akadnak ellenz\u0151i, \u00edrta a nagyk\u00f6vet. Spanyolorsz\u00e1gban ugyanis a nap\u00f3leoni h\u00e1bor\u00fak \u00e9s az 1823-as francia inv\u00e1zi\u00f3 \u00f3ta valahogy nem lelkesedtek Franciaorsz\u00e1g\u00e9rt. Az ellen\u00e9rz\u00e9sben osztozott az egyh\u00e1z is, de az \u0151 aggodalmuk \u00fajabb kelet\u0171 volt: a francia mint\u00e1j\u00fa, szekulariz\u00e1lt \u00e1llam ir\u00e1nti ellen\u00e9rz\u00e9sb\u0151l fakadt. Mondjuk nem egy esetleges francia-spanyol sz\u00f6vets\u00e9g lett volna az els\u0151 p\u00e9lda a t\u00f6rt\u00e9nelemben arra, hogy a hajdani ellenfelek sz\u00f6vetkeznek (ilyen volt p\u00e9ld\u00e1ul az eur\u00f3pai politika nagy fordulata a h\u00e9t\u00e9ves h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt).<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><span style=\"color: #800000;\">\u201e A politik\u00e1t Spanyolorsz\u00e1gban sem a n\u00e9p, hanem a korm\u00e1ny alak\u00edtja, \u00e9s Romanones gr\u00f3f [a korm\u00e1nyf\u0151] minden k\u00e9ts\u00e9get kiz\u00e1r\u00f3an minden eszk\u00f6zzel ezen c\u00e9l el\u00e9r\u00e9s\u00e9\u00e9rt k\u00fczd [\u2026] a liber\u00e1lis p\u00e1rt sz\u00e1m\u00e1ra egy ilyen szerz\u0151d\u00e9s lehet\u0151v\u00e9 tenn\u00e9 jelenleg meglehet\u0151sen ingatag hatalm\u00e1nak meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t [\u2026] rem\u00e9li [a gr\u00f3f], hogy id\u0151vel a m\u00e9g ellen\u00e1ll\u00e1st tan\u00fas\u00edt\u00f3 k\u00f6r\u00f6ket is meggy\u0151zheti a k\u00e9t nyugati hatalommal, de mindenekel\u0151tt Franciaorsz\u00e1ggal k\u00f6t\u00f6tt meg\u00e1llapod\u00e1s el\u0151nye[ir\u0151l]. A spanyolok b\u00fcszkes\u00e9g\u00e9re apell\u00e1lva \u2013 \u00e9s ezzel csak ritk\u00e1n lehet kudarcot vallani \u2013 a m\u00e9g ellen\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rsadalmi csoportoknak legink\u00e1bb azt lehetne szugger\u00e1lni, hogy Spanyolorsz\u00e1g ez\u00e1ltal ism\u00e9t egyre nagyobb befoly\u00e1sra tehetne szert az eur\u00f3pai politika alak\u00edt\u00e1s\u00e1ban.\u201d<\/span><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<figure id=\"attachment_2197\" aria-describedby=\"caption-attachment-2197\" style=\"width: 395px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-2197 size-full\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/02\/\u00c1lvaro_Figueroa_y_de_Torres_Mendieta_y_Romo_de_Kaulak.jpg\" alt=\"Romanones gr\u00f3f. Dalton Kaulak (Antonio C\u00e1novas del Castillo y Vallejo) felv\u00e9tele, 1911. =Wikipedia)\" width=\"395\" height=\"536\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-2197\" class=\"wp-caption-text\">Romanones gr\u00f3f. Dalton Kaulak (Antonio C\u00e1novas del Castillo y Vallejo) felv\u00e9tele, 1911. (Wikipedia)<\/figcaption><\/figure><\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">Melyek voltak \u201ea m\u00e9g ellen\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rsadalmi csoportok\u201d? Pierre Vilar francia t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz a hadba (nem) l\u00e9p\u00e9s k\u00f6r\u00fcli bels\u0151 konfliktust a jobb-\u00e9s baloldal, illetve az autoriter korm\u00e1nyz\u00e1s \u00e9s a demokr\u00e1cia h\u00edvei k\u00f6zti \u00f6sszecsap\u00e1sk\u00e9nt \u00edrja le, ahol az els\u0151 t\u00e1bor a n\u00e9meteket, a m\u00e1sik az antantot t\u00e1mogatta. A helyzet persze bonyolultabb enn\u00e9l, mindk\u00e9t t\u00e1borban akadt ilyen is, olyan is. A konzervat\u00edvok egy r\u00e9sze (Eduardo Dat\u00f3val az \u00e9len) Franciaorsz\u00e1got t\u00e1mogatta. Itt sorakoztak fel a liber\u00e1lisok, a polg\u00e1ri republik\u00e1nusok \u00e9s a szoci\u00e1ldemokrat\u00e1k is, akik a Spanyolorsz\u00e1gban \u00e9get\u0151en sz\u00fcks\u00e9ges reformok bevezet\u00e9s\u00e9hez j\u00f3 kezd\u0151l\u00f6k\u00e9st akartak adni azzal, hogy a mint\u00e1nak tekintett angolok \u00e9s franci\u00e1k mellett k\u00f6telezik el magukat. A szocialist\u00e1k kisebbs\u00e9ge \u00e9s az anarchist\u00e1k a semlegess\u00e9get t\u00e1mogatt\u00e1k. A konzervat\u00edvok m\u00e1sik t\u00e1bora, az egyh\u00e1z \u00e9s a hadsereg a k\u00f6zponti hatalmak mellett \u00e1llt, de nem konkr\u00e9t politikai k\u00e9rd\u00e9sek miatt, ink\u00e1bb elvi okokb\u00f3l (t\u00fal \u201ebalosnak\u201d tartott\u00e1k az antantorsz\u00e1gokat, illetve t\u00f6rt\u00e9nelmi okb\u00f3l nem rokonszenveztek a franci\u00e1kkal). Andal\u00fazia, Navarra \u00e9s Baszkf\u00f6ld n\u00e9metp\u00e1rti volt, Katal\u00f3nia (a kultur\u00e1lis \u00e9s gazdas\u00e1gi kapcsolatok miatt) franciabar\u00e1t. Kett\u00e9szakadt a spanyol \u00e9rtelmis\u00e9g is. Az orvosok, m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k (akik nagyr\u00e9szt N\u00e9metorsz\u00e1gban tanultak) ink\u00e1bb a k\u00f6zponti hatalmakkal szimpatiz\u00e1ltak. A megosztotts\u00e1g m\u00e9g a kir\u00e1lyi csal\u00e1dot sem hagyta \u00e9rintetlen\u00fcl: az anyakir\u00e1lyn\u00e9 Habsburg volt, a kir\u00e1lyn\u00e9 viszont angol. A kir\u00e1ly nagyb\u00e1tyja az olasz fronton szolg\u00e1lt a Monarchia hadsereg\u00e9ben, ap\u00f3sa angol tengernagy volt, k\u00e9t s\u00f3gora pedig angol katonatiszt XIII. Alfonz meg is tiltotta, hogy csal\u00e1di k\u00f6rben sz\u00f3ba hozz\u00e1k a h\u00e1bor\u00fat.<\/p>\n<figure id=\"attachment_2196\" aria-describedby=\"caption-attachment-2196\" style=\"width: 438px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-2196\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/02\/3b38657r.jpg\" alt=\"XIII. Alfonz 1914 k\u00f6r\u00fcl. Library of Congress, LC-USZ62-92348\" width=\"438\" height=\"640\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-2196\" class=\"wp-caption-text\">XIII. Alfonz 1914 k\u00f6r\u00fcl. Library of Congress, LC-USZ62-92348<\/figcaption><\/figure>\n<p>Egy h\u00f3nappal a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n, 1914. szeptember 3-\u00e1n (m\u00e1r konzervat\u00edv korm\u00e1ny volt hatalmon) a kir\u00e1ly megnyugtatta az esetleges francia-angol t\u00e9rnyer\u00e9s miatt agg\u00f3d\u00f3 osztr\u00e1k-magyar nagyk\u00f6vetet.<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><span style=\"color: #800000;\">\u0150fels\u00e9ge a spanyol kir\u00e1ly kihallgat\u00e1son fogadott, ahol tudtomra adta, hogy Spanyolorsz\u00e1g semmilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt sem adja fel semlegess\u00e9g\u00e9t. [\u2026] a kir\u00e1lynak nagyon neh\u00e9z tartani mag\u00e1t ehhez a sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1hoz, hab\u00e1r korm\u00e1nya is teljess\u00e9ggel t\u00e1mogatja ezt az \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t [\u2026] Az orsz\u00e1g n\u00e9h\u00e1ny befoly\u00e1sos politikusa \u2013 mint pl. Romanones gr\u00f3f, a liber\u00e1lisok vezet\u0151je, \u00e9s [Alejandro] Lerroux, a katal\u00e1n radik\u00e1lisok vez\u00e9re \u2013 azonban minden lehet\u0151s\u00e9get megragad annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy hangs\u00falyozza, Spanyolorsz\u00e1g \u00e9rdeke azt k\u00edv\u00e1nja, hogy ny\u00edltan k\u00f6telezze el mag\u00e1t Franciaorsz\u00e1g mellett\u2026\u201d<\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az orsz\u00e1g\u00e9rt nem folyt olyan diplom\u00e1ciai<span style=\"color: #800000;\"> <a style=\"color: #800000;\" href=\"http:\/\/napitortenelmiforras.blog.hu\/2016\/09\/09\/az_antant_titkos_szerzodesei_az_elso_vilaghaboru_alatt\">versenyfut\u00e1s<\/a><\/span> a k\u00e9t sz\u00f6vets\u00e9gi rendszer k\u00f6z\u00f6tt, mint Rom\u00e1ni\u00e1\u00e9rt, Olaszorsz\u00e1g\u00e9rt vagy Bulg\u00e1ri\u00e1\u00e9rt. Az antant legfeljebb azzal r\u00e1nthatta volna be, hogy engedm\u00e9nyeket tesz Gibralt\u00e1r vagy Marokk\u00f3 kapcs\u00e1n, de a Szikla a britek sz\u00e1m\u00e1ra a nemzeti b\u00fcszkes\u00e9g szimb\u00f3luma volt, a franci\u00e1k pedig Marokk\u00f3t l\u00e1tt\u00e1k ugyan\u00edgy. A ter\u00fcletet a XX. sz\u00e1zad elej\u00e9n felosztott\u00e1k egy spanyol \u00e9s egy francia r\u00e9szre, de a spanyol uralom ellen kit\u00f6r\u0151 felkel\u00e9sek miatt a gyarmat t\u00f6bb k\u00e1rral j\u00e1rt, mint haszonnal. 1909-ben ker\u00fclt sor egy ilyenre, akkor a fokoz\u00f3d\u00f3 helyzet miatt megemelt\u00e9k az afrikai hadsereg l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1t \u00e9s a tartal\u00e9kosok \u00e9s a felmentettek beh\u00edv\u00e1sa miatt zavarg\u00e1sok t\u00f6rtek ki Barcelon\u00e1ban \u2013 az esem\u00e9nyt \u201etragikus h\u00e9tnek\u201d keresztelt\u00e9k.\u00a0 A n\u00e9metek nyugodtan oda\u00edg\u00e9rhett\u00e9k volna mindk\u00e9t ter\u00fcletet, de nem l\u00e1tt\u00e1k \u00e9rtelm\u00e9t. Az orsz\u00e1g katonai \u00e9s gazdas\u00e1gi ereje egyszer\u0171en nem \u00e9rte meg az \u00edg\u00e9rget\u00e9st. Mindk\u00e9t f\u00e9l tudom\u00e1sul vette, hogy Spanyolorsz\u00e1g kimaradt a h\u00e1bor\u00fab\u00f3l. Persze az\u00e9rt suttyomban megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k n\u00f6velni a befoly\u00e1sukat, a \u201esemleges, de az\u00e9rt minket jobban szeret\u201d szint el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez, itt azonban (az el\u0151bb id\u00e9zett szeptemberi jelent\u00e9s szerint) az antantnak nehezebb dolga volt.<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><span style=\"color: #800000;\">&#8222;Tovar gr\u00f3f, Romanones gr\u00f3f \u00f6ccse n\u00e9met koll\u00e9g\u00e1m \u00e9rt\u00e9s\u00e9re adta, hogy amennyiben a spanyol korm\u00e1ny m\u00e9gis kil\u00e9pne semlegess\u00e9g\u00e9b\u0151l, akkor sz\u00e1molni kellene egy esetleges forradalom vesz\u00e9ly\u00e9vel, melynek sor\u00e1n a franci\u00e1k beavatkoz\u00e1sa a spanyol hadseregben jelent\u0151s ellen\u00e1ll\u00e1st eredm\u00e9nyezne. A minisztereln\u00f6k [Dato] is hasonl\u00f3an v\u00e9lekedett, egy eddig meg nem c\u00e1folt interj\u00faban arra utalt, hogy a konzervat\u00edvok, a jaimist\u00e1k [egy kir\u00e1lyp\u00e1rti csoport, amely a spanyol Bourbonok m\u00e1sik \u00e1g\u00e1t akarta tr\u00f3nra \u00fcltetni] \u00e9s a birodalom egy\u00e9b meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151i is felt\u00e9tlen\u00fcl a semlegess\u00e9g felad\u00e1sa ellen vannak, \u00e9s amennyiben Spanyolorsz\u00e1g az antant oldal\u00e1ra \u00e1llna [\u2026] komoly l\u00e1zad\u00e1sokkal kellene az orsz\u00e1gnak szemben\u00e9zni.\u201d<\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<figure id=\"attachment_2198\" aria-describedby=\"caption-attachment-2198\" style=\"width: 800px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-2198\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/02\/large_000000.jpg\" alt=\" Sir Henry Rawlinson t\u00e1bornok, a 2. angol hadsereg parancsnoka (a s\u00e9tabotos) egy zs\u00e1km\u00e1nyolt n\u00e9met mozs\u00e1rral p\u00f3zol spanyol tisztek el\u0151tt 1917 \u00e1prilis\u00e1ban. Imperial War Museum Q 2225\" width=\"800\" height=\"585\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-2198\" class=\"wp-caption-text\">Sir Henry Rawlinson t\u00e1bornok, a 2. angol hadsereg parancsnoka (a s\u00e9tabotos) egy zs\u00e1km\u00e1nyolt n\u00e9met mozs\u00e1rral p\u00f3zol spanyol tisztek el\u0151tt 1917 \u00e1prilis\u00e1ban. Imperial War Museum, Q 2225<\/figcaption><\/figure>\n<p>Amikor november elej\u00e9n a minisztereln\u00f6k a nemzetgy\u0171l\u00e9sben hivatalosan is bejelentette az orsz\u00e1g semlegess\u00e9g\u00e9t, egyed\u00fcl Lerroux tiltakozott, de \u0151 is azt mondta, hogy elhamarkodott a semlegess\u00e9g kimond\u00e1sa, de a d\u00f6nt\u00e9st el kell fogadni. Az egyik vezet\u0151 konzervat\u00edv politikus, Antonio de Maura unok\u00e1ja \u00edgy \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg a politikai l\u00e9gk\u00f6rt az eml\u00e9kirataiban (a k\u00f6nyv a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, az emigr\u00e1ci\u00f3ban sz\u00fcletett, innen az oszt\u00e1lyharcos hangnem)<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><span style=\"color: #800000;\">\u201eA korm\u00e1ny kev\u00e9ssel azut\u00e1n, hogy Eur\u00f3p\u00e1ban kit\u00f6rt a h\u00e1bor\u00fa, semlegess\u00e9gi nyilatkozatot tett. A liber\u00e1lisok, a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g[p\u00e1rt]iak \u00e9s a szocialist\u00e1k egyes\u00fcltek az ellenz\u00e9kben, s ezt ki\u00e1ltott\u00e1k: \u2019A sz\u00f6vets\u00e9gesek [az antant] gy\u0151zelme a mi gy\u0151zelm\u00fcnk, veres\u00e9ge a mi veres\u00e9g\u00fcnk!\u2019 De a nemzet t\u00f6bbi r\u00e9sze \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen a burzso\u00e1zia, \u00e9l\u00e9n a hadsereggel, ellene voltak annak, hogy Spanyolorsz\u00e1g a sz\u00f6vets\u00e9gesek oldal\u00e1n bel\u00e9pjen a h\u00e1bor\u00faba. Ezek a r\u00e9tegek \u2019semlegess\u00e9gr\u0151l\u2019 besz\u00e9ltek, de val\u00f3j\u00e1ban N\u00e9metorsz\u00e1g mellett \u00e1lltak minden erej\u00fckkel, mert a k\u00f6zponti hatalmakban l\u00e1tt\u00e1k a reakci\u00f3 v\u00e9d\u0151b\u00e1sty\u00e1j\u00e1t a n\u00e9p egyre n\u00f6vekv\u0151 szabads\u00e1g\u00e1val szemben.&#8221;<\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az egyik n\u00e9metbar\u00e1t csoporthoz k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy rem\u00e9nyeket f\u0171ztek a k\u00f6zponti hatalmak. Egy 1914. november 18-\u00e1n kelt jelent\u00e9s foglalkozik a Bourbon tr\u00f3nk\u00f6vetel\u0151 t\u00e1mogat\u00f3ival, igaz itt a nagyk\u00f6vet karlist\u00e1knak nevezi \u0151ket (Carlos volt a mozgalom alap\u00edt\u00f3ja, az \u0151 lesz\u00e1rmazottja Jaime, a nagyk\u00f6vet kort\u00e1rsa) \u00e9s remek eszk\u00f6zt l\u00e1t benn\u00fck. Nem tudni, a tr\u00f3nk\u00f6vetel\u0151 mit nyert volna az \u00fczleten, de sokat tudott felk\u00edn\u00e1lni.<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><span style=\"color: #800000;\">\u201e\u2026 a karlista p\u00e1rt rendelkezik katonai szervezettel, \u00e9s abban a helyzetben van, hogy mintegy 100.000 j\u00f3l felfegyverzett katon\u00e1t ki\u00e1ll\u00edtson, akiket els\u0151sorban az \u00e9szaki tartom\u00e1nyokb\u00f3l \u2013 ahol sz\u00e1mos fegyverrakt\u00e1r tal\u00e1lhat\u00f3 \u00e9s nagyon sok karlista \u00e9l \u2013 \u00e9s Katal\u00f3ni\u00e1b\u00f3l toboroznak [\u2026] kiemelend\u0151 azon p\u00e1rttagok szerepe, akik a spanyol hadsereg vez\u00e9rkar\u00e1nak tagjai. Mindehhez hozz\u00e1j\u00e1rul, hogy a karlista p\u00e1rtot m\u00e9g mindig \u00e1thatja az \u0151si harcos szellem, \u00e9s vezet\u0151i, akik bizonyosak szervezet\u00fck \u00fct\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9ben \u00e9s engedelmess\u00e9g\u00e9ben, minden megnyilv\u00e1nul\u00e1suk alkalm\u00e1val fitogtatj\u00e1k ebb\u0151l ered\u0151 \u00f6nbizalmukat. [\u2026] a karlista p\u00e1rt minden [tekint\u00e9ly]vesztes\u00e9ge ellen\u00e9re ma is figyelmet \u00e9rdeml\u0151 t\u00e9nyez\u0151, mellyel valamennyi spanyol korm\u00e1nynak sz\u00e1molni kell&#8230;\u201d<\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n<figure id=\"attachment_2199\" aria-describedby=\"caption-attachment-2199\" style=\"width: 465px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-2199\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/02\/05278r.jpg\" alt=\"Don Jaime, 1920. Library of Congress, LC-B2- 1080-14 \" width=\"465\" height=\"640\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-2199\" class=\"wp-caption-text\">Don Jaime, 1920. Library of Congress, LC-B2- 1080-14<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Itt persze felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogyan engedhette meg a kir\u00e1ly egy t\u0151le f\u00fcggetlen \u00e9s a politikai programja szerint hatalom\u00e1tv\u00e9telre k\u00e9sz\u00fcl\u0151 mozgalom \u00e9s fegyveres er\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t? Nos, legink\u00e1bb \u00fagy, hogy tudta, nem jelentenek vesz\u00e9lyt. A nagyk\u00f6vet \u00e1ltal eml\u00edtett \u201evesztes\u00e9g\u201d, amely cs\u00f6kkentette a karlista p\u00e1rt \u00e9rt\u00e9k\u00e9t, \u00e9ppen abb\u00f3l fakadt, hogy nem folytattak val\u00f3s tev\u00e9kenys\u00e9get, ez\u00e9rt a kem\u00e9nyvonalasok egy r\u00e9sze elp\u00e1rtolt t\u0151l\u00fck. Cs\u00f6kken\u0151 t\u00e1mogat\u00e1s ide vagy oda, hiba lett volna elszalasztani egy ilyen lehet\u0151s\u00e9get, ez\u00e9rt<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><span style=\"color: #800000;\">&#8222;a n\u00e9met nagyk\u00f6vets\u00e9g [hajland\u00f3 volt] elfogadni azt a javaslatot, melyet a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9sekor a karlista p\u00e1rt feje tett arra vonatkoz\u00f3an, hogy a k\u00f6zponti hatalmak \u00e9rdekeit Spanyolorsz\u00e1gban mindenk\u00e9ppen t\u00e1mogatj\u00e1k. Ezt [\u2026] ahhoz a felt\u00e9telhez k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k, hogy a n\u00e9met korm\u00e1nyzat, amennyiben Br\u00fcsszel a hatalmukba ker\u00fcl, a kiv\u00e9gzett szocialista vez\u00e9r, Ferrer [Francisco Ferrer, a \u201etragikus h\u00e9t\u201d b\u0171nbakjak\u00e9nt kiv\u00e9gzett katal\u00e1n anarchista] ott fel\u00e1ll\u00edtott szobr\u00e1t elt\u00e1vol\u00edtja. [\u2026]\u00a0 a karlista p\u00e1rt vez\u00e9re Llorens \u00far nemr\u00e9g s\u00fcrgette a fent eml\u00edtett felt\u00e9tel teljes\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s\u00a0 [\u2026] kil\u00e1t\u00e1sba helyezte [ellenkez\u0151 esetben] k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hadianyagok csemp\u00e9sz\u00e9s\u00e9t Spanyolorsz\u00e1gb\u00f3l Franciaorsz\u00e1gba. Eddig ugyanis [\u2026] minden titkos, Franciaorsz\u00e1gba ir\u00e1nyul\u00f3 fegyver, mun\u00edci\u00f3, l\u00f3 stb. sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nyt megakad\u00e1lyozott [\u2026]\u00a0 De nem sokkal ezel\u0151tt [\u2026] azt az utas\u00edt\u00e1st adta, hogy n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z lovat, valamint fegyvereket engedjenek \u00e1t a hat\u00e1ron.\u00a0 [\u2026] Llorens \u00far mindezek ut\u00e1n arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy amennyiben N\u00e9metorsz\u00e1g nem teljes\u00edti a vele szemben t\u00e1masztott k\u00f6vetel\u00e9seket, ebben az esetben elveszti a karlist\u00e1k t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t, \u00e9s \u00edgy neki sem esne nehez\u00e9re Franciaorsz\u00e1got N\u00e9metorsz\u00e1ggal szemben jelent\u0151s anyagi t\u00e1mogat\u00e1shoz juttatni [\u2026] a mi \u00e9rdekeink v\u00e9delm\u00e9nek szempontj\u00e1b\u00f3l [ez] megsemmis\u00edt\u0151 d\u00f6f\u00e9st jelentene.&#8221;<\/span><\/p>\n<figure id=\"attachment_2202\" aria-describedby=\"caption-attachment-2202\" style=\"width: 675px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-2202\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/02\/Aplec_Jaimista_1919.jpg\" alt=\"Jaimista nagygy\u0171l\u00e9s Katal\u00f3ni\u00e1ban, 1919 (Wikipedia)\" width=\"675\" height=\"414\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-2202\" class=\"wp-caption-text\">Jaimista nagygy\u0171l\u00e9s Katal\u00f3ni\u00e1ban, 1919 (Wikipedia)<\/figcaption><\/figure><\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\">A n\u00e9metek meg is pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k lebontani a szobrot, de a legkisebb nyom\u00e1sra visszakoztak \u00e9s be\u00e9rt\u00e9k az \u00e1thelyez\u00e9s\u00e9vel. A spanyolorsz\u00e1gi befoly\u00e1suk n\u00f6vel\u00e9s\u00e9vel ezut\u00e1n is k\u00eds\u00e9rleteztek. Fennmaradt 1915 j\u00fanius\u00e1b\u00f3l a madridi osztr\u00e1k-magyar nagyk\u00f6vet besz\u00e1mol\u00f3ja egy helyi lobbist\u00e1val folytatott megbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9r\u0151l. Az illet\u0151 pap volt \u00e9s a don Diego nevet (vagy \u00e1lnevet) viselte. A nagyk\u00f6vet szerint <em>\u201e\u2026 az inform\u00e1ci\u00f3kat minden \u00e9rdek n\u00e9lk\u00fcl bocs\u00e1jtotta rendelkez\u00e9s\u00fcnkre, egyszer\u0171en csak az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia \u2013ahol \u0151 18 \u00e9vig \u00e9lt, \u00e9s ahol a mai napig j\u00f3 kapcsolatai vannak \u2013 ir\u00e1nti szimp\u00e1tia vezette\u2026\u201d<\/em> A pap \u00fagy gondolta, a kir\u00e1ly ink\u00e1bb a k\u00f6zponti hatalmakkal szimpatiz\u00e1l.\u00a0 XIII. Alfonz nem ellenezn\u00e9, ha a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny nyom\u00e1s\u00e1ra r\u00e1k\u00e9nyszer\u00fclne a hadba l\u00e9p\u00e9sre, ez\u00e9rt aj\u00e1nlatos lenne megdolgozni a sajt\u00f3t (ahogy az antant\u00e1llamok is megtett\u00e9k), ami szerinte 4-5 milli\u00f3b\u00f3l kij\u00f6nne (nem der\u00fcl ki, m\u00e1rk\u00e1ra, peset\u00e1ra, vagy koron\u00e1ra gondolt-e). A berlini nagyk\u00f6vet jelent\u00e9se szerint a n\u00e9metek sz\u00edvesen fizetn\u00e9nek. Nem tudni, \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt-e, de a jelek szerint a karlist\u00e1k kib\u00e9k\u00fcltek a n\u00e9metekkel, mert egy 1915 j\u00falius\u00e1ban kelt jelent\u00e9s szerint az egyik k\u00e9pvisel\u0151j\u00fck, Vasquez de Mella (akire don Diego n\u00e9v szerint utalt, azzal, hogy \u0151 a kulcsfigura, ha meg kell nyerni a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt) heves angolellenes besz\u00e9det tartott, mondv\u00e1n, az angolok ki akarj\u00e1k saj\u00e1t\u00edtani a F\u00f6ldk\u00f6zi-tengert, Gibralt\u00e1rt is elvett\u00e9k \u00e9s a diplom\u00e1ci\u00e1juk az\u00f3ta is folyton keresztbetesz Spanyolorsz\u00e1gnak. A jelent\u00e9s szerint XIII. Alfonz <em>\u201efenntart\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcli egyet\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek adott hangot mindarra vonatkoz\u00f3lag, amit a [\u2026] karlista vez\u00e9r Angli\u00e1val kapcsolatban elmondott.\u201d<\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Rokonszenv ide vagy oda (az antantorsz\u00e1gok val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u00fals\u00e1gosan k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1giak, illetve nem el\u00e9gg\u00e9 monarchist\u00e1k voltak Alfonz \u00edzl\u00e9s\u00e9nek \u00e9s nem akarta, hogy az \u00e9szaki kapcsolattal egy\u00fctt az eszm\u00e9k is besziv\u00e1rogjanak), Spanyolorsz\u00e1g megmaradt a semlegess\u00e9g mellett. Ez j\u00f3l is j\u00f6tt a gazdas\u00e1gnak a h\u00e1bor\u00fas konjunkt\u00fara miatt (ami azt\u00e1n a h\u00e1bor\u00faval egy\u00fctt v\u00e9get is \u00e9rt). \u00a0A kir\u00e1ly csak az orsz\u00e1g egyens\u00faly\u00e1nak megtart\u00e1s\u00e1ra \u00e9s b\u00e9kek\u00f6zvet\u00edt\u0151-humanit\u00e1rius szerepre szor\u00edtkozott.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a01915 janu\u00e1rj\u00e1ban \u00e9s 1916 elej\u00e9n, majd ny\u00e1ron is a k\u00f6zponti hatalmakat \u00e9s az oroszokat pr\u00f3b\u00e1lta a t\u00e1rgyal\u00f3asztal mell\u00e9 \u00fcltetni, de ebb\u0151l nem lett semmi. 1916 okt\u00f3ber\u00e9ben a Monarchia \u00a0m\u00e1r hajland\u00f3 volt \u00a0egy b\u00e9kekonferencia \u00f6sszeh\u00edv\u00e1s\u00e1ra, ahol az annexi\u00f3 \u00e9s hadisarc n\u00e9lk\u00fcli b\u00e9k\u00e9r\u0151l t\u00e1rgyaltak volna. Ezzel csak az volt a probl\u00e9ma, hogy a hadvisel\u0151 felek egyike sem \u00e9rezte mag\u00e1t annyira legy\u0151z\u00f6ttnek, hogy elfogadjon ilyesmit. 1917 janu\u00e1rj\u00e1ban folytat\u00f3dott a b\u00e9ketapogat\u00f3z\u00e1s. Czernin, az \u00faj k\u00f6z\u00f6s k\u00fcl\u00fcgyminiszter arr\u00f3l \u00edrt a madridi nagyk\u00f6vetnek, hogy Romanones <em>\u201en\u00e9h\u00e1ny milli\u00f3val felt\u00e9tlen\u00fcl megnyerhet\u0151 \u00fcgy\u00fcnknek\u201d<\/em>. Persze egy el\u0151ny\u00f6s b\u00e9k\u00e9nek az lett volna az el\u0151felt\u00e9tele, hogy az er\u0151 poz\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l t\u00e1rgyaljanak, vagy legal\u00e1bbis ezt hitess\u00e9k el az antanttal. Czernin szerint ezzel nem lesz baj, <em>\u201eelj\u00f6n az id\u0151, amikor az antant bel\u00e1tja, nem tud minket megsemmis\u00edteni, \u00e9s ez lehet a pszichol\u00f3giai pillanat, amikor semleges oldalr\u00f3l a b\u00e9keakci\u00f3t sikeresen kezdem\u00e9nyezni lehet.\u201d<\/em> A katonai siker lett volna a megold\u00e1s Romanones zavar\u00f3 befoly\u00e1s\u00e1ra is, az antant ir\u00e1nti szimp\u00e1ti\u00e1ja mindj\u00e1rt kev\u00e9sb\u00e9 t\u0171nik megalapozottnak, ha a fronton becs\u00faszik p\u00e1r veres\u00e9g.<\/p>\n<figure id=\"attachment_2201\" aria-describedby=\"caption-attachment-2201\" style=\"width: 200px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-2201\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/02\/200px-Ottokar_Graf_Czernin_-_Project_Gutenberg_eText_17998.jpg\" alt=\"Czernin Ottok\u00e1r gr\u00f3f (Wikipedia)\" width=\"200\" height=\"317\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-2201\" class=\"wp-caption-text\">Czernin Ottok\u00e1r gr\u00f3f (Wikipedia)<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">1917 febru\u00e1rj\u00e1ban (m\u00e1r a korl\u00e1tlan tengeralattj\u00e1r\u00f3-h\u00e1bor\u00fa meghirdet\u00e9se ut\u00e1n) osztr\u00e1k r\u00e9szr\u0151l a \u201egy\u0151ztesek \u00e9s legy\u0151z\u00f6ttek n\u00e9lk\u00fcli b\u00e9ke\u201d megk\u00f6t\u00e9s\u00e9re akartak kongresszust \u00f6sszeh\u00edvni. Amikor nyilv\u00e1nval\u00f3 lett, hogy az antant nem vev\u0151 az ilyesmire, Spanyolorsz\u00e1g kih\u00e1tr\u00e1lt a javaslatok m\u00f6g\u00fcl, mert a gazdas\u00e1gi \u00e9rdekei miatt fenn akarta tartani a j\u00f3 viszonyt az antanttal. A korl\u00e1tlan tengeralattj\u00e1r\u00f3-h\u00e1bor\u00fa bevezet\u00e9se ut\u00e1n egy\u00e9bk\u00e9nt is nehezebb lett meg\u00e9rtetni a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nnyel, mi\u00e9rt f\u00e1radozzon a spanyol diplom\u00e1cia a k\u00f6zponti hatalmak \u00e9rdek\u00e9ben. A tengeralattj\u00e1r\u00f3k miatt Spanyolorsz\u00e1g 140 ezer tonna haj\u00f3teret vesztett, ez a kereskedelmi flotta egyhatoda volt. R\u00e1ad\u00e1sul nemcsak a tengeren akadt gond, hanem sz\u00e1razon is: a h\u00e1bor\u00fas konjunkt\u00fara az export felfut\u00e1s\u00e1hoz vezetett, Spanyolorsz\u00e1gban pedig l\u00e1zad\u00e1sok t\u00f6rtek ki az \u00e1ruhi\u00e1ny \u00e9s az \u00e9h\u00edns\u00e9g miatt.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a01917 nyar\u00e1n a m\u00e1sik oldalr\u00f3l bukkant fel egy k\u00fcl\u00f6nb\u00e9ke-aj\u00e1nlat, de ez egy n\u00e9met sz\u00fclet\u00e9s\u0171 angol diplomatafeles\u00e9g, Lady Walburga Paget mag\u00e1nakci\u00f3ja volt, hivatalos t\u00e1mogat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. Paget \u00far Budapesten volt diplomata, ez\u00e9rt a feles\u00e9ge ismerte \u00e9s kedvelte a Monarchi\u00e1t \u00e9s \u00fagy l\u00e1tta, csak a n\u00e9metek tartj\u00e1k \u0151ket a h\u00e1bor\u00faban, egy\u00e9bk\u00e9nt sz\u00edvesen kisz\u00e1lln\u00e1nak. Persze az is lehet, hogy nem az idealizmus hajtotta, csak meg akarta osztani Anglia ellenfeleit. Ebben az esetben kudarcot vallott, a Monarchia ugyanis csak egy \u00e1ltal\u00e1nos b\u00e9ket\u00e1rgyal\u00e1sban vett volna r\u00e9szt. Erre viszont a k\u00f6zponti hatalmak nem hajlottak, mert (amerikai had\u00fczenet ide vagy oda) \u00fagy \u00edt\u00e9lt\u00e9k meg, nem \u00e1llnak veszt\u00e9sre. XIII. Alfonz (a nagyk\u00f6vet szeptemberi jelent\u00e9se alapj\u00e1n) \u00fagy l\u00e1tta, Oroszorsz\u00e1g \u00e9s Rom\u00e1nia k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9re k\u00e9nyszer\u00fcl, Franciaorsz\u00e1got meg lehetne nyerni azzal, hogy Elz\u00e1szb\u00f3l \u00e9s Lotaringi\u00e1b\u00f3l f\u00fcggetlen orsz\u00e1got csin\u00e1ln\u00e1nak (p\u00e9ld\u00e1ul egy spanyol Bourbon uralma alatt), akkor pedig Anglia \u00e9s Amerika mag\u00e1ra marad. 1917 \u0151sz\u00e9n spanyol k\u00f6zvet\u00edt\u00e9ssel a n\u00e9metek is megpr\u00f3b\u00e1lkoztak egy b\u00e9keaj\u00e1nlattal, alighanem azon az alapon, hogyha az amerikaiak megj\u00f6nnek, m\u00e1r nem lesz alkalom ilyen el\u0151ny\u00f6s poz\u00edci\u00f3b\u00f3l t\u00e1rgyalni. K\u00fchlmann n\u00e9met k\u00fcl\u00fcgyminiszter terve azon bukott meg, hogy az angolok is ugyanezt gondolt\u00e1k, vagyis meg kell v\u00e1rni az amerikaiakat \u00e9s akkor a n\u00e9metek mindj\u00e1rt szer\u00e9nyebbek lesznek. 1918 tavasz\u00e1n a Monarchia az \u201e\u00faj j\u00e1t\u00e9kosn\u00e1l\u201d, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokn\u00e1l pr\u00f3b\u00e1lkozott, spanyol k\u00f6zvet\u00edt\u00e9ssel. Ez alapvet\u0151en azon bukott meg, hogy egyr\u00e9szt kisziv\u00e1rgott a t\u00e1rgyal\u00e1sok h\u00edre, m\u00e1sr\u00e9szt Wilson nagy hangs\u00falyt fektetett arra, hogy K\u00e1roly juttasson valamit az olaszoknak, csakhogy az \u0151 ig\u00e9nyeik t\u00fal nagyok voltak a cs\u00e1sz\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A k\u00e9rd\u00e9st v\u00e9g\u00fcl a h\u00e1bor\u00fa alakul\u00e1sa d\u00f6nt\u00f6tte el. Az addig ismert Eur\u00f3pa alapjaiban rend\u00fclt meg, nagynev\u0171 dinaszti\u00e1k buktak meg. A z\u0171rzavar k\u00f6zepette Alfonz el\u00e9gedett lehetett volna mag\u00e1val, hogy kimaradt mindebb\u0151l, de h\u00e1t a h\u00e1bor\u00fa n\u00e9lk\u00fcl is \u00e9pp el\u00e9g gondja akadt az orsz\u00e1gnak.<\/p>\n<div class='code-block code-block-3' style='margin: 8px auto; text-align: center; display: block; clear: both;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- baszad\u00e9k -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:inline-block;width:336px;height:280px\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"7992097991\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<hr \/>\n<p><strong>Az NTF T\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz M\u0171hely ingyenesen teszi mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyeit, ingyenesen bocs\u00e1tja rendelkez\u00e9sre ismeretterjeszt\u0151 cikkeit. A szerkeszt\u00e9s, t\u00f6rdel\u00e9s \u00e9s a honlap fenntart\u00e1sa azonban nek\u00fcnk is p\u00e9nzbe ker\u00fcl, k\u00e9rj\u00fck, adom\u00e1ny\u00e1val t\u00e1mogassa \u00fcgy\u00fcnket, hogy a j\u00f6v\u0151ben is el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tegy\u00fck cikkeinket olvas\u00f3ink sz\u00e1m\u00e1ra. Sz\u00edves t\u00e1mogat\u00e1sukat <span style=\"color: #800000;\"><a style=\"color: #800000;\" href=\"https:\/\/www.patreon.com\/ntf_hu\">Patreon oldalunkon (link)\u00a0<\/a><\/span>v\u00e1rjuk.<\/strong><\/p>\n<hr \/>\n<p><strong>Forr\u00e1s<\/strong><\/p>\n<p><span style=\"color: #800000;\"><a style=\"color: #800000;\" href=\"http:\/\/digit.bibl.u-szeged.hu\/00000\/00072\/00060\/doc_060.pdf\">Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9s a spanyol semlegess\u00e9g. A dokumentumokat sajt\u00f3 al\u00e1 rendezte \u00e9s a bevezet\u0151t \u00edrta PALLAGI M\u00e1ria. Documenta Historica 60., Szeged, 2003<\/a><\/span><\/p>\n<p><strong>Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/strong><\/p>\n<p>GARC\u00cdA, Jos\u00e9: Spanyolorsz\u00e1g a XX. sz\u00e1zadban. Kossuth K\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest, 1973.<\/p>\n<p>MORA, Constancia de la: V\u00e9rz\u0151 Spanyolorsz\u00e1g. Szikra, Budapest, 1949.<\/p>\n<p><span style=\"color: #800000;\"><a style=\"color: #800000;\" href=\"http:\/\/epa.oszk.hu\/00800\/00861\/00029\/pdf\/pallagi.pdf\"><strong>PALLAGI M\u00e1ria: Spanyol b\u00e9kek\u00f6zvet\u00edt\u00e9si k\u00eds\u00e9rletek az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt. Aetas 19. (2004) \u00e9vfolyam 3-4. sz\u00e1m 190-210. oldal<\/strong><\/a><\/span><\/p>\n<p><span style=\"color: #800000;\"><a style=\"color: #800000;\" href=\"http:\/\/www.academia.edu\/804644\/_Le_monument_Ferrer_ou_lhistoire_dune_statue_mal_aim\u00e9e_A._Morelli_and_J._Lemaire_eds._Francisco_Ferrer_cent_ans_apr\u00e8s_son_ex\u00e9cution._Les_avatars_dune_image_Bruxelles_La_Pens\u00e9e_et_les_Hommes_2011_pp._199_-_222_La_Pens\u00e9e_et_les\"><strong>TYSSENS, Jeffrey: Le monument Ferrer ou l&#8217;histoire d&#8217;une statue mal aim\u00e9e<\/strong><\/a><\/span><\/p>\n<p>VILAR, Pierre: Spanyolorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete. Gondolat, Budapest, 1984.<\/p>\n<p>A nyit\u00f3k\u00e9pen a madridi kir\u00e1lyi palota (Library of Congress,\u00a0LC-USZ62-108628)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Mi\u00e9rt maradt semleges Spanyolorsz\u00e1g az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban? K\u00eds\u00e9rletezett-e a k\u00e9t hatalmi t\u00f6mb a spanyolok megnyer\u00e9s\u00e9vel vagy legal\u00e1bb a k\u00f6zhangulat befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1val? Milyen szerepet j\u00e1tszott az orsz\u00e1g a b\u00e9keaj\u00e1nlatok k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9ben? Hogyan l\u00e1tt\u00e1k mindezt az osztr\u00e1k-magyar diplomat\u00e1k? \u00c9s hogy ker\u00fclt a k\u00f6zponti hatalmak \u00e9s spanyol t\u00e1mogat\u00f3ik viszony\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba egy br\u00fcsszeli szobor?<\/p>\n","protected":false},"author":17,"featured_media":2203,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[1,4],"tags":[38,42,270],"class_list":["post-2191","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egyeb","category-i-vilaghaboru","tag-diplomacia","tag-osztrak-magyar-monarchia","tag-spanyolorszag"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2191","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/17"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2191"}],"version-history":[{"count":16,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2191\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11201,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2191\/revisions\/11201"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2203"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2191"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2191"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2191"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}