{"id":1946,"date":"2017-01-30T09:05:10","date_gmt":"2017-01-30T09:05:10","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=1946"},"modified":"2021-11-08T07:41:41","modified_gmt":"2021-11-08T07:41:41","slug":"ketes_orokseg_az_eisenhower_doktrina","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2017\/01\/30\/ketes_orokseg_az_eisenhower_doktrina\/","title":{"rendered":"K\u00e9tes \u00f6r\u00f6ks\u00e9g: Hatvanegy \u00e9ves az Eisenhower-doktr\u00edna"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify;\"><strong>Az 1957. janu\u00e1r 5-\u00e9n meghirdetett\u00a0Eisenhower-doktr\u00edna a kev\u00e9sb\u00e9 ismert amerikai doktr\u00edn\u00e1k k\u00f6z\u00e9 tartozik, amely hivatalosan r\u00f6vid ideig volt \u00e9rv\u00e9nyben, nem terelte \u00faj mederbe az amerikai k\u00fclpolitik\u00e1t \u00e9s igaz\u00e1b\u00f3l az \u00f6tvenes \u00e9vek nemzetk\u00f6zi esem\u00e9nyeire adott \u2013 egyes t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek szerint \u2013 megk\u00e9sett v\u00e1laszt. Azonban a doktr\u00edn\u00e1val v\u00e1lt a K\u00f6zel-Kelet a k\u00e9t szuperhatalom k\u00f6z\u00f6tt d\u00fal\u00f3 hidegh\u00e1bor\u00fas \u00f6sszecsap\u00e1s\u00e1nak egyik legfontosabb helysz\u00edn\u00e9v\u00e9. Tov\u00e1bb\u00e1<\/strong><strong>\u00a0olyan k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rt az amerikai-arab viszonyra n\u00e9zve, amelyek hat\u00e1sai a mai napig \u00e9rezhet\u0151ek a r\u00e9gi\u00f3ban.<\/strong><\/p>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p><!--more--><\/p>\n<p><em>Szovjet expanzi\u00f3t\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem <\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Szt\u00e1lin uralma idej\u00e9n a Szovjetuni\u00f3 nem \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt t\u00fals\u00e1gosan a K\u00f6zel-Kelet ir\u00e1nt. Egyetlen c\u00e9lja volt Nagy-Britannia poz\u00edci\u00f3j\u00e1nak meggyeng\u00edt\u00e9se a r\u00e9gi\u00f3ban, de azzal m\u00e1r kev\u00e9sb\u00e9 t\u00f6r\u0151d\u00f6tt, hogy a szigetorsz\u00e1g szerep\u00e9t fokozatosan az Egyes\u00fclt \u00c1llamok veszi \u00e1t.<a href=\"#_ftn1\" name=\"_ftnref1\">[1]<\/a> \u00c9pp ez\u00e9rt Washington nyugodtan tudott olyan katonai szervezetet \u00e9p\u00edtgetni a K\u00f6zel-Keleten \u00e9s K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsi\u00e1ban, amivel k\u00f6rbe lehetett volna z\u00e1rni az eg\u00e9sz keleti t\u00f6mb\u00f6t, valamint t\u00f6k\u00e9letes felvonul\u00e1si-ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1si ter\u00fclet lett volna egy Szovjetuni\u00f3 elleni h\u00e1bor\u00fa eset\u00e9n.<a href=\"#_ftn2\" name=\"_ftnref2\">[2]<\/a>El\u0151sz\u00f6r \u00fagy t\u0171nt, hogy ez az elk\u00e9pzel\u00e9s 1955-re megval\u00f3sul: Irak \u00e9s T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g megk\u00f6t\u00f6tte a Bagdadi Paktumot, amihez ugyanabban \u00e9vben csatlakozott Nagy-Britannia, Pakiszt\u00e1n \u00e9s Ir\u00e1n is. Ez a r\u00e1\u00e9bresztette a Szovjetuni\u00f3t a kiszolg\u00e1ltatott helyzet\u00e9re, s azonnal hozz\u00e1l\u00e1tott k\u00f6zel-keleti sz\u00f6vets\u00e9geseket keresni. Hamarosan megtal\u00e1lta a legf\u0151bb partnert, Gamal Abden Nasszer szem\u00e9ly\u00e9ben, aki ekkor m\u00e1r Egyiptom teljhatalm\u00fa vezet\u0151je volt.<a href=\"#_ftn3\" name=\"_ftnref3\">[3]<\/a><\/p>\n<figure id=\"attachment_1971\" aria-describedby=\"caption-attachment-1971\" style=\"width: 582px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-1971\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/01\/1955_18.jpg\" alt=\"Karikat\u00fara a Bagdadi Paktumr\u00f3l. Vicky, 'The Daily Mirror', November 24, 1955\" width=\"582\" height=\"550\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-1971\" class=\"wp-caption-text\">Karikat\u00fara a Bagdadi Paktumr\u00f3l.\u00a0K\u00e9p forr\u00e1sa: <a href=\"http:\/\/mideastcartoonhistory.com\/1953to1964\/1955.html\">Link<\/a>.<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Igaz, kezdetben nem kis bizalmatlans\u00e1g jellemezte mindk\u00e9t felet, hiszen Moszkva szem\u00e9ben\u00a0Egyiptom m\u00e9giscsak egy \u201ekapitalista \u00e9s nacionalista\u201d (a szocialista orsz\u00e1gok sajt\u00f3iban gyakran bonapartista \u00e9s fasiszta jelz\u0151vel illetett) harmadik vil\u00e1gbeli orsz\u00e1gnak t\u0171nt. Kair\u00f3 aspektus\u00e1b\u00f3l Szovjetuni\u00f3 pedig egy olyan ideol\u00f3gi\u00e1t export\u00e1l\u00f3 nagyhatalom volt, aminek er\u0151sen ateista \u00e9s nemzetellenes karaktere elfogathatatlan volt\u00a0egy egyiptomi, egy arab \u00e9s egy muszlim sz\u00e1m\u00e1ra (\u00e9pp ez\u00e9rt is \u00fcld\u00f6zte kem\u00e9nyen Nasszer az egyiptomi kommunist\u00e1kat). V\u00e9g\u00fcl a jeget az 1955. szeptember 12-\u00e9n al\u00e1\u00edrt csehszlov\u00e1k-egyiptomi fegyverv\u00e1s\u00e1rl\u00e1si szerz\u0151d\u00e9s t\u00f6rte meg. Kair\u00f3 eset\u00e9ben az egyre m\u00e9ly\u00fcl\u0151 egyiptomi-izraeli v\u00e1ls\u00e1g (1955. febru\u00e1ri \u00e9s augusztusi g\u00e1zai \u00f6sszecsap\u00e1sok) \u00e9s egy \u00fct\u0151k\u00e9pes, a kor k\u00edv\u00e1nalmainak megfelel\u0151en felszerelt arab hadsereg megteremt\u00e9se vezetett a kor\u00e1bbi Szovjetuni\u00f3r\u00f3l kialak\u00edtott k\u00e9p megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1hoz. Moszkva eset\u00e9ben \u2013 a nyugati katonai t\u00f6mb\u00f6k \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9n k\u00edv\u00fcl \u2013 a harmadik vil\u00e1ggal kapcsolatos rugalmasabb k\u00fclpolitika j\u00e1rult hozz\u00e1 az Egyiptommal val\u00f3 viszony javul\u00e1s\u00e1hoz.<a href=\"#_ftn4\" name=\"_ftnref4\">[4]<\/a><\/p>\n<figure id=\"attachment_1952\" aria-describedby=\"caption-attachment-1952\" style=\"width: 848px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-1952\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/01\/Csehszlov\u00e1k-MiG-19-ek-egyiptomi-rep\u00fcl\u0151tereken.png\" alt=\"Csehszlov\u00e1k MiG-19-ek egyiptomi katonai rep\u00fcl\u0151t\u00e9ren, m\u00e9g az \u00e1tfest\u00e9s el\u0151tt. A t\u00f6bb mint 250 milli\u00f3 doll\u00e1r \u00e9rt\u00e9k\u0171 fegyverv\u00e1s\u00e1rl\u00e1si szerz\u0151d\u00e9sben foglalta fegyvereket k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl k\u00e9tharmad\u00e1t Csehszlov\u00e1kia sz\u00e1ll\u00edtotta le, csup\u00e1n azokat a Szovjetuni\u00f3 \u00e9s Lengyelorsz\u00e1g, amiket a hadiipara nem gy\u00e1rtott vagy csak saj\u00e1t haszn\u00e1latra. Forr\u00e1s: Historie a vojenstv\u00ed, 2012\/3. \" width=\"848\" height=\"388\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-1952\" class=\"wp-caption-text\">Csehszlov\u00e1k MiG-19-ek egyiptomi katonai rep\u00fcl\u0151t\u00e9ren, m\u00e9g az \u00e1tfest\u00e9s el\u0151tt. A t\u00f6bb mint 250 milli\u00f3 doll\u00e1r \u00e9rt\u00e9k\u0171 fegyverv\u00e1s\u00e1rl\u00e1si szerz\u0151d\u00e9sben foglalt fegyverek k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl k\u00e9tharmad\u00e1t Csehszlov\u00e1kia sz\u00e1ll\u00edtotta le, kiv\u00e9ve azokat, \u00a0amiket az orsz\u00e1g hadiipar nem gy\u00e1rtott vagy csak saj\u00e1t haszn\u00e1latra \u00e1ll\u00edtott el\u0151. Azokat ugyanis a Szovjetuni\u00f3 \u00e9s Lengyelorsz\u00e1g biztos\u00edtotta. K\u00e9p forr\u00e1sa: Historie a vojenstv\u00ed, 2012\/3.<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">A fegyverv\u00e1s\u00e1rl\u00e1si szerz\u0151d\u00e9ssel a Szovjetuni\u00f3nak siker\u00fclt megvetnie a l\u00e1b\u00e1t a K\u00f6zel-Keleten. Egyiptom k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel hamarosan m\u00e1s arab \u00e1llamok (Jemen, Sz\u00edria) szint\u00e9n elkezdtek akt\u00edvan \u00e9rdekl\u0151dni a szocialista orsz\u00e1gok ir\u00e1nt. Moszkva pedig nem hagyta veszni hagyni ez a szimp\u00e1ti\u00e1t: a SZKP XX. kongresszus\u00e1n (1956. febru\u00e1r 14-25.) a szt\u00e1linizmus b\u0171neinek elismer\u00e9se mellett kiemelt k\u00fclpolitikai priorit\u00e1snak jel\u00f6lt\u00e9k meg a harmadik vil\u00e1ggal val\u00f3 kapcsolatok elm\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9t. Ett\u0151l kezdve \u201ea szocializmusba nemzeti \u00faton is el lehetett jutni\u201d, s gyarmati uralomb\u00f3l kiszakad\u00f3 \u00e1llamok imm\u00e1ron a \u201eb\u00e9ket\u00e1bor\u201d tagjainak sz\u00e1m\u00edtottak\u201d.<a href=\"#_ftn5\" name=\"_ftnref5\"><sup>[5]<\/sup><\/a> Ez gyakorlatban azt jelentette, hogy a szocialista orsz\u00e1goknak (k\u00f6zt\u00fck Magyarorsz\u00e1gnak) minden diplom\u00e1ciai, gazdas\u00e1gi, propaganda \u00e9s sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n fegyver t\u00e1mogat\u00e1st kell adniuk annak a nyugati \u00e1llammal szemben kritikus vagy ellens\u00e9ges harmadik vil\u00e1gbeli orsz\u00e1gnak, esetleg f\u00fcggetlens\u00e9gi mozgalomnak, amely a keleti t\u00f6mbh\u00f6z fordul seg\u00edts\u00e9g\u00e9rt. \u00c9pp ez\u00e9rt 1955 v\u00e9g\u00e9t\u0151l val\u00f3s\u00e1gos diplom\u00e1ciai hadj\u00e1ratba kezdtek a szocialista orsz\u00e1gok a K\u00f6zel-Keleten: felvett\u00e9k vagy nagyk\u00f6veti szintre emelt\u00e9k diplom\u00e1ciai kapcsolatokat az arab orsz\u00e1gokkal, t\u00f6bb region\u00e1lis orsz\u00e1g is elismerte a Mao Ce-tung vezette K\u00ednai N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1got, valamint ekkor sz\u00fclettek meg az els\u0151 jelent\u0151sebb kereskedelmi, technikai \u00e9s kultur\u00e1lis szerz\u0151d\u00e9sek a szocialista orsz\u00e1gok \u00e9s az arab \u00e1llamok k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Azonban a legjelent\u0151sebb v\u00edzv\u00e1laszt\u00f3vonalat a\u00a0k\u00e9t r\u00e9gi\u00f3 kapcsolat\u00e1ban az 1956-os szuezi-v\u00e1ls\u00e1g jelentette. Azonk\u00edv\u00fcl, hogy elterelte a figyelmet a magyarorsz\u00e1gi forradalom lever\u00e9s\u00e9r\u0151l, a Szovjetuni\u00f3 hatalmas preszt\u00edzsn\u00f6veked\u00e9st k\u00f6nyvelhetett el a \u00a0harmadik vil\u00e1gban. Moszkva ugyanis ki\u00e1llt Kair\u00f3 mellett: felsz\u00f3l\u00edtotta a brit-francia-izraeli er\u0151ket, hogy m\u0171k\u00f6djenek egy\u00fctt az ENSZ Biztons\u00e1gi Tan\u00e1cs\u00e1val \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok seg\u00edts\u00e9g\u00e9t k\u00e9rte a sz\u00f6vets\u00e9gesei visszafog\u00e1s\u00e1ban. S\u0151t, a szovjet vezet\u00e9s k\u00f6zvetlen katonai er\u0151 alkalmaz\u00e1s\u00e1val fenyegette meg az Egyiptomot megt\u00e1mad\u00f3 orsz\u00e1gokat .<a href=\"#_ftn6\" name=\"_ftnref6\">[6]<\/a> Ez az arab nacionalist\u00e1k szem\u00e9ben t\u00f6k\u00e9letes bizony\u00edt\u00e9ka volt annak, hogy Moszkva ki\u00e1ll nemcsak Egyiptom, hanem az eg\u00e9sz arab n\u00e9p mellett. A Szovjetuni\u00f3 ezzel a l\u00e9p\u00e9s\u00e9vel a n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge cs\u00facs\u00e1ra \u00e9rt az arab vil\u00e1gban, mik\u00f6zben a Nyugat preszt\u00edzse a m\u00e9lyponton volt, annak ellen\u00e9re, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok el\u00edt\u00e9lte \u00e9s megv\u00e9t\u00f3zta a sz\u00f6vets\u00e9geseit az ENSZ-ben. Ezekben a hetekben az egyiptomiak a szovjet \u00e9s a k\u00ednai r\u00e1di\u00f3ad\u00f3k arab nyelv\u0171 ad\u00e1sait hallgatt\u00e1k, s csak ezeket fogadt\u00e1k el hiteles h\u00edrforr\u00e1snak. Terjengtek pletyk\u00e1k kelet-eur\u00f3pai \u00e9s k\u00ednai \u00f6nk\u00e9ntesekr\u0151l, akik m\u00e1r \u00faton vannak Egyiptomba, hogy \u201eharcoljanak az agresszorok ellen\u201d.<a href=\"#_ftn7\" name=\"_ftnref7\"><sup>[7]<\/sup><\/a>Teh\u00e1t 1956 v\u00e9g\u00e9re a Szovjetuni\u00f3 K\u00f6zel-Keleten t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elszigetel\u0151d\u00e9s\u00e9re tett nyugati k\u00eds\u00e9rletek kudarcot vallottak. Pont ellenkez\u0151leg t\u00f6rt\u00e9nt: nemcsak a szovjet befoly\u00e1s megjelen\u00e9s\u00e9t, hanem annak meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9t id\u00e9zt\u00e9k el\u0151. \u00c9pp ez\u00e9rt Washingtonban \u00fagy l\u00e1tt\u00e1k, hogy itt az ideje cselekedni, k\u00fcl\u00f6nben r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl az eg\u00e9sz r\u00e9gi\u00f3 a Szovjetuni\u00f3 sz\u00f6vets\u00e9gese lesz.<\/p>\n<p><em>A \u201enemzetk\u00f6zi kommunizmus \u00fcgyn\u00f6kei\u201d<\/em><\/p>\n<figure id=\"attachment_1956\" aria-describedby=\"caption-attachment-1956\" style=\"width: 366px\" class=\"wp-caption alignright\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" wp-image-1956\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/01\/1958_16.jpg\" alt=\"P\u00e1narabizmus terjed\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 karikat\u00fara. Forr\u00e1s:llingworth, 'The Daily Mail', February 5, 1958\" width=\"366\" height=\"391\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-1956\" class=\"wp-caption-text\">P\u00e1narabizmus terjed\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 karikat\u00fara.<br \/>Forr\u00e1s:llingworth, &#8216;The Daily Mail&#8217;, February 5, 1958<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az Eisenhower-doktr\u00edna megsz\u00fclet\u00e9shez a \u201eK\u00f6zel-Kelet vezet\u0151 nagyhatalma&#8221; c\u00edm\u00e9rt folytatott region\u00e1lis verseny is hozz\u00e1j\u00e1rult. Ugyanis Gamal Adben Nasszer egyiptomi eln\u00f6k kiemelt c\u00e9lja volt, hogy a t\u00e9rs\u00e9g vezet\u0151 \u00e1llam\u00e1v\u00e1 tegye meg Egyiptomot, \u00e9s el\u0151seg\u00edtse a p\u00e1narabizmus eszm\u00e9j\u00e9nek terjed\u00e9s\u00e9t a szomsz\u00e9dos arab orsz\u00e1gokban. \u00a0Miut\u00e1n pedig ez megval\u00f3sul, akkor majd az arab orsz\u00e1gok egyetlen uni\u00f3ba t\u00f6m\u00f6r\u00fclnek, egyfajta egyes\u00fclt arab k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gba, amelynek Kair\u00f3 lenne a k\u00f6zpontja. Ez az elk\u00e9pzel\u00e9s nemcsak Izraelt t\u00f6lt\u00f6tte el nyugtalans\u00e1ggal, hanem a szomsz\u00e9dos arab monarchi\u00e1kat is. Az uralkod\u00f3k magukra \u00e9s a kir\u00e1lys\u00e1gukra n\u00e9zve nagy vesz\u00e9lyt l\u00e1ttak Nasszerben \u00e9s az arab nacionalizmusban, s \u00e9pp ez\u00e9rt igyekeztek a p\u00e1narabizmus eszm\u00e9j\u00e9t elnyomni \u00e9s Kair\u00f3 region\u00e1lis t\u00f6rekv\u00e9seit visszanyesni. Csakhogy nem volt k\u00f6nny\u0171 dolguk: A csehszlov\u00e1k-egyiptomi fegyverv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s ut\u00e1n Nasszer n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9nek szinte semmi nem szabhatott g\u00e1tat. Egyre b\u00e1trabban t\u00e1mogatta a f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9rt harcol\u00f3 antikolonialista mozgalmakat (Alg\u00e9ria) \u00e9s az arab monarchi\u00e1kban m\u0171k\u00f6d\u0151 nacionalista ellenz\u00e9ket, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az egyiptomi mint\u00e1ra szervezked\u0151 Szabad Tisztek Mozgalm\u00e1t (Jord\u00e1nia, Sza\u00fad-Ar\u00e1bia). A kair\u00f3i Arabok Hangja r\u00e1di\u00f3ad\u00e1saib\u00f3l folyamatosan \u00f6ml\u00f6tt a nacionalista propaganda, ami teljesen lej\u00e1ratta, szembeford\u00edtotta \u00e9s v\u00e9g\u00fcl fell\u00e1z\u00edtotta a helyi lakoss\u00e1got a saj\u00e1t, t\u00falzottan Nyugat-bar\u00e1tnak tartott korm\u00e1nyukkal szemben.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Nasszer\u00a0rohamosan n\u00f6vekv\u0151 befoly\u00e1sa m\u00e1r Egyes\u00fclt \u00c1llamokat \u00e9s Nagy-Britanni\u00e1t is aggasztani kezdte, mivel ez kihat\u00e1ssal volt a nyugati-arab kapcsolatokra is.<a href=\"#_ftn8\" name=\"_ftnref8\">[8]<\/a>\u00a0Kezdetben az amerikai \u00e9s a brit k\u00fclpolitika igyekezett \u201evisszacs\u00e1b\u00edtani\u201d Kair\u00f3t a nyugati \u00e9rdekszf\u00e9r\u00e1ba: p\u00e9ld\u00e1ul az Alfa-terv keret\u00e9ben ki akart\u00e1k b\u00e9k\u00edteni Egyiptomot \u00e9s Izraelt, vagy a Vil\u00e1gbankkal egy\u00fctt 200 milli\u00f3 doll\u00e1rt aj\u00e1nlottak fel Kair\u00f3nak az Asszu\u00e1ni-g\u00e1t meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re. Azonban ezek mind kudarcot vallottak, v\u00e9g\u00fcl Washingtonban \u201ementhetetlennek\u201d \u00edt\u00e9lt\u00e9k a Nasszer-rendszert \u00e9s elind\u00edtott\u00e1k az Omega-tervet.<a href=\"#_ftn9\" name=\"_ftnref9\">[9]<\/a>\u00a0\u00c1m ezek a tervek sem tudt\u00e1k megf\u00e9kezni Nasszert: a\u00a0szuezi-v\u00e1ls\u00e1g ut\u00e1n az egyiptomi eln\u00f6k n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge kor\u00e1bban soha nem l\u00e1tott magass\u00e1gokba emelkedett belf\u00f6ld\u00f6n \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n egyar\u00e1nt, mivel az arab k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny szerint Izrael \u00e9s az\u00a0egykori nyugati gyarmattart\u00f3k m\u00e9g egy\u00fctt sem tudt\u00e1k legy\u0151zni Nasszert, akit val\u00f3ban \u201eAllah k\u00fcld\u00f6tt\u201d, hogy megval\u00f3s\u00edtsa a p\u00e1narabista elk\u00e9pzel\u00e9seit. Ekkoriban szinte minden arab orsz\u00e1gban Nasszer-p\u00e1rti t\u00fcntet\u00e9seket tartottak, az arab nacionalista ellenz\u00e9k ereje rohamosan n\u0151tt, \u00e9s az arab monarchi\u00e1k hadseregeiben (p\u00e9ld\u00e1ul iraki, jemeni) is elindultak azok a szervez\u0151d\u00e9sek, amelyek k\u00e9s\u0151bb puccsokhoz vezettek. \u00c9pp ez\u00e9rt 1956 v\u00e9g\u00e9re az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00fagy \u00e9rezte, hogy &#8211; John Foster Dulles amerikai k\u00fcl\u00fcgyminisztert id\u00e9zve &#8211; \u201eimm\u00e1ron semmi akad\u00e1lya sincs annak, hogy Nasszer mag\u00e1nak k\u00f6vetelje a K\u00f6zel-Keletet\u201d.<a href=\"#_ftn10\" name=\"_ftnref10\">[10]<\/a> \u00c9pp ez\u00e9rt Washingtonnak \u00fagy v\u00e9lte, hogy a szovjet expanzi\u00f3val egy\u00fctt az arab nacionalizmus terjeszked\u00e9s\u00e9t is meg kell akad\u00e1lyoznia, m\u00e9g akkor is, ha a k\u00e9t eszme nem felt\u00e9tlen\u00fcl ideol\u00f3giai sz\u00f6vets\u00e9gesei egym\u00e1snak.<\/p>\n<figure id=\"attachment_1957\" aria-describedby=\"caption-attachment-1957\" style=\"width: 616px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-1957\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/01\/nasszer-\u00fcnnepl\u00e9se.jpg\" alt=\"Nasszer \u00fcnnepl\u00e9se a szuezi-v\u00e1ls\u00e1g ut\u00e1n. Forr\u00e1s: link. \" width=\"616\" height=\"448\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-1957\" class=\"wp-caption-text\">Nasszer \u00fcnnepl\u00e9se a szuezi-v\u00e1ls\u00e1g ut\u00e1n. Forr\u00e1s: <a href=\"http:\/\/home.bt.com\/news\/world-news\/november-5-1956-british-and-french-forces-invade-egypt-in-dispute-over-suez-canal-11364014642456\">link<\/a>.<\/figcaption><\/figure>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>A \u201e<em>v\u00e1kuum bet\u00f6lt\u00e9se\u201d<\/em><\/p>\n<figure id=\"attachment_1958\" aria-describedby=\"caption-attachment-1958\" style=\"width: 334px\" class=\"wp-caption alignright\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-1958 \" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/01\/1956_49.jpg\" alt=\"1956_49\" width=\"334\" height=\"503\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-1958\" class=\"wp-caption-text\">Harold Maples, &#8216;The Fort Worth Star-Telegram&#8217;, November 13, 1956. Forr\u00e1s: <a href=\"http:\/\/mideastcartoonhistory.com\/1953to1964\/1956b.html\">Link<\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az Eisenhower-doktr\u00edna megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek harmadik oka az volt, hogy a szuezi-v\u00e1ls\u00e1g ut\u00e1n a Nyugat kor\u00e1bbi k\u00f6zel-keleti befoly\u00e1sa teljesen megsz\u0171nt. Eg\u00e9szen addig az 1950-ben k\u00f6t\u00f6tt h\u00e1romoldal\u00fa deklar\u00e1ci\u00f3 keret\u00e9ben az Egyes\u00fclt \u00c1llamok, Nagy-Britannia \u00e9s Franciaorsz\u00e1g egy\u00fcttesen hat\u00e1rozta meg a r\u00e9gi\u00f3 politik\u00e1j\u00e1t. A nyugati orsz\u00e1gok igyekeztek mindent megtenni ennek a status quonak a fenntart\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben: region\u00e1lis katonai sz\u00f6vets\u00e9gek hoztak l\u00e9tre, felfegyverezt\u00e9k Izraelt, gazdas\u00e1gi seg\u00e9lyprogramokkal gyakoroltak nyom\u00e1st, puccsokat \u00e9s mer\u00e9nyletek szerveztek. Nasszer eset\u00e9ben egyik sem \u00e9rt c\u00e9lt \u00e9s \u00edgy a k\u00f6zvetlen katonai er\u0151 bevet\u00e9se mellett d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy ez\u00e1ltal d\u00f6nts\u00e9k meg a nacionalista rendszert. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok nem \u00e9rtett egyet a katonai \u00faton t\u00f6rt\u00e9n\u0151 rendszerv\u00e1lt\u00e1ssal, ez\u00e9rt a brit \u00e9s francia vezet\u00e9s Izraelt kereste meg az aj\u00e1nlat\u00e1val, s\u00a01956. okt\u00f3ber 29-\u00e9n k\u00f6z\u00f6sen megindultak Egyiptom ellen a Szuezi-csatorna t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben. \u00c1m hi\u00e1ba voltak a katonai hadm\u0171veletek sikeresek, politikai szempontb\u00f3l veres\u00e9get szenvedtek el az &#8222;agresszorok&#8221;. Nemcsak nem tudt\u00e1k Nasszert megbuktatni, de m\u00e9g Washington sem \u00e1llt ki mellett\u00fck. \u00cdgy v\u00e9g\u00fcl felf\u00fcggesztett\u00e9k a t\u00e1mad\u00e1st, Franciaorsz\u00e1g \u00e9s Nagy-Britannia december 3-\u00e1n elfogadta a felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli kivonul\u00e1st Egyiptomb\u00f3l, amit az \u00e9v v\u00e9g\u00e9re teljes\u00edtettek is. A k\u00e9t orsz\u00e1gnak nemcsak a Csatorna ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9r\u0151l, hanem gyakorlatilag minden k\u00f6zel-keleti amb\u00edci\u00f3j\u00e1r\u00f3l le kellett mondania. A Nyugat-bar\u00e1t arab \u00e1llamok megszak\u00edtott\u00e1k vel\u00fck a diplom\u00e1ciai kapcsolatokat, brit \u00e9s francia \u00e1llampolg\u00e1rokat t\u00e1madtak meg az arab orsz\u00e1gokban \u00e9s bojkott\u00e1lt\u00e1k az \u00e1ruikat. L\u00e1tva a nyugati gyarmattart\u00f3k meggyeng\u00fcl\u00e9s\u00e9t, hirtelen sokkal intenz\u00edvebb\u00e9 v\u00e1ltak a f\u00fcggetlens\u00e9gi harcok az \u00e1ltaluk uralt arab ter\u00fcleteken, vagyis a franci\u00e1knak Alg\u00e9ri\u00e1ban, briteknek az Arab-f\u00e9lszigeten (\u00c1den k\u00f6rny\u00e9ke \u00e9s Om\u00e1n). S\u0151t, ezut\u00e1n m\u00e1r a szocialista orsz\u00e1gok sem fogt\u00e1k magukat vissza, ha az antikolonialista csoportok felfegyverz\u00e9s\u00e9r\u0151l vagy diplom\u00e1ciai t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1r\u00f3l volt sz\u00f3. Az Eisenhower-adminisztr\u00e1ci\u00f3 \u00fagy v\u00e9lte, hogy \u201eF<em>ranciaorsz\u00e1g soha t\u00f6bb\u00e9 nem fog tudni konstrukt\u00edv szerepet j\u00e1tszani a K\u00f6zel-Keleten, Nagy-Britannia pedig teljesen diszkredit\u00e1lta mag\u00e1t az egyiptomi akci\u00f3j\u00e1val m\u00e9g a sz\u00f6vets\u00e9gesei el\u0151tt is. Nagyhatalmi v\u00e1kuum van kialakul\u00f3ban, \u00e9pp ez\u00e9rt az Egyes\u00fclt \u00c1llamoknak kell \u00e1tvennie a vezet\u0151 szerepet, hogy bet\u00f6ltse azt<\/em>.\u201d<a href=\"#_ftn11\" name=\"_ftnref11\"><sup>[11]<\/sup><\/a><\/p>\n<p><em>Eisenhower-doktr\u00edna <\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Dwight D. Eisenhowert 1956.november 6-\u00e1n \u00fajra megv\u00e1lasztott\u00e1k eln\u00f6knek \u00e9s szinte azonnal arra utas\u00edtotta a k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00e9t, hogy dolgozzanak ki egy \u00faj k\u00f6zel-keleti k\u00fclpolitik\u00e1t. A h\u00f3nap v\u00e9g\u00e9re m\u00e1r megvoltak a doktr\u00edna f\u0151bb pontjai: Szovjetuni\u00f3 feltart\u00f3ztat\u00e1sa, Nasszer elszigetel\u00e9se \u00e9s sz\u00f6vets\u00e9ges arab orsz\u00e1gok megseg\u00edt\u00e9se. Az amerikai t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s vezet\u0151it 1957 \u00e9v els\u0151 napj\u00e1n a Feh\u00e9r H\u00e1zba rendelt\u00e9k, \u00e9s n\u00e9gy \u00f3r\u00e1n \u00e1t tart\u00f3 besz\u00e9lget\u00e9s sor\u00e1n elmagyar\u00e1zt\u00e1k az \u00faj elv l\u00e9nyeg\u00e9t. Ugyanakkor Eisenhower m\u00e9g v\u00e1rt a hivatalos bejelent\u00e9ssel: sz\u00e1nd\u00e9kosan 1957. janu\u00e1r 5-re, a 85-ik kongresszusi nyit\u00f3\u00fcnneps\u00e9gre id\u0151z\u00edtette a doktr\u00edna ismertet\u00e9s\u00e9t. <em>\u201eAz eg\u00e9sz vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra \u00f3ri\u00e1si katasztr\u00f3fa lenne, ha a t\u00e9rs\u00e9g a nemzetk\u00f6zi kommunizmus \u00e1ldozat\u00e1ul esne\u201d \u2013 <\/em>kezdte az eln\u00f6k.\u00a0 A besz\u00e9d tov\u00e1bbi r\u00e9sz\u00e9ben az Egyes\u00fclt \u00c1llamokkal sz\u00f6vets\u00e9gben l\u00e9v\u0151 arab orsz\u00e1gok meg\u00f3v\u00e1s\u00e1t jel\u00f6lte meg, \u201enehogy a szovjet agresszi\u00f3 \u00e1ldozat\u00e1ul essenek, mint ahogyan Magyarorsz\u00e1g\u201d. Most el\u0151sz\u00f6r jelent meg a hivatalos amerikai k\u00fclpolitik\u00e1ban az is, hogy mindent meg kell tenni a k\u00f6zel-keleti k\u0151olaj biztos\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt, hiszen ennek nyersanyagnak az eln\u00f6k szavai szerint \u201ecsak a szabad orsz\u00e1gok tudnak megfelel\u0151 piacot biztos\u00edtani\u201d.<a href=\"#_ftn12\" name=\"_ftnref12\">[12]<\/a><\/p>\n<p>Az Eisenhower-doktr\u00edna n\u00e9gy cselekv\u00e9si lehet\u0151s\u00e9get k\u00edn\u00e1lt az Egyes\u00fclt \u00c1llamok sz\u00e1m\u00e1ra:<\/p>\n<ol>\n<li>Szorosabb politikai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s az arab orsz\u00e1gokkal a nemzetk\u00f6zi t\u00e9rben<\/li>\n<li>A Marshall-tervhez hasonl\u00f3, mintegy 200 milli\u00f3 doll\u00e1rnyi seg\u00e9lycsomag felaj\u00e1nl\u00e1sa a r\u00e9gi\u00f3 orsz\u00e1gainak.<\/li>\n<li>N\u00f6vekv\u0151 fegyversz\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s modern nyugati hadieszk\u00f6z\u00f6k \u00e1tad\u00e1sa.<\/li>\n<li>Katonai beavatkoz\u00e1s akkor, ha az Amerika-sz\u00f6vets\u00e9ges orsz\u00e1g ezt k\u00e9ri, mert \u00fagy \u00e9rzi, hogy a \u201enemzetk\u00f6zi kommunizmus \u00e1ltal\u201d ellen\u0151rz\u00f6tt \u00e1llam ny\u00edlt vagy burkolt agresszi\u00f3j\u00e1nak van kit\u00e9ve.<\/li>\n<\/ol>\n<p style=\"text-align: justify;\">A Feh\u00e9r H\u00e1z azonnal hozz\u00e1l\u00e1tott az amerikai Kongresszus \u00e9s K\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z meggy\u0151z\u00e9s\u00e9hez, de ez egy\u00e1ltal\u00e1n nem ment k\u00f6nnyen. Az amerikai belpolitik\u00e1ban hatalmas vit\u00e1t gerjesztett Eisenhower besz\u00e9de. Mind a Republik\u00e1nus P\u00e1rt, mind a Demokrata P\u00e1rt fel\u0151l hevesen b\u00edr\u00e1lt\u00e1k az \u00faj k\u00fclpolitikai elvet.<a href=\"#_ftn13\" name=\"_ftnref13\">[13]<\/a> Egyesek azt kifog\u00e1solt\u00e1k, hogy az amerikai eln\u00f6k\u00f6t t\u00fal nagy hatalommal ruh\u00e1zt\u00e1k volna fel \u00e9s szabadon d\u00f6nthetett volna a hadsereg k\u00fclf\u00f6ldi bevet\u00e9s\u00e9r\u0151l, mell\u0151zve ezzel a Kongresszust. M\u00e1sok szerint ez az \u00faj amerikai k\u00fclpolitika sokkal agressz\u00edvebb l\u00e9p\u00e9sekre sarkallta volna a Szovjetuni\u00f3t \u00e9s Egyiptomot, vagyis ahogyan a brit-francia-izraeli t\u00e1mad\u00e1s 1956-ban, \u201eaz Eisenhower-doktr\u00edna majd\u00a0ford\u00edtva fog els\u00fclni.\u201d Ugyan\u00fagy voltak olyanok is, akik kifog\u00e1solt\u00e1k Izrael \u201ekihagy\u00e1s\u00e1t\u201d a doktr\u00edn\u00e1b\u00f3l. Att\u00f3l tartottak ugyanis, hogy az arab \u00e1llamok, miut\u00e1n az Egyes\u00fclt \u00c1llamok megfelel\u0151en felfegyverezte \u0151ket, azonnal megt\u00e1madj\u00e1k Izraelt. Azonban az eln\u00f6knek v\u00e9g\u00fcl siker\u00fclt kereszt\u00fclvinnie az elk\u00e9pzel\u00e9seit. Janu\u00e1r 30-\u00e1n a K\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z (355-61 ar\u00e1nyban) r\u00e1b\u00f3lintott, majd k\u00e9t h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb a Kongresszus (72 igen \u00e9s 19 nem szavazattal) elfogadta.<a href=\"#_ftn14\" name=\"_ftnref14\">[14]<\/a>\u00a0Walter LaFeber amerikai t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz szavaival \u00e9lve \u201e<em>az Eisenhower-doktr\u00edna az antikommunizmus Monore-doktr\u00edn\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltozott, vagyis az amerikai k\u00fclpolitika a T\u00e1vol-Kelett\u0151l a K\u00f6zel-Keleten \u00e1t Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ig terjed\u0151 ter\u00fcletet a saj\u00e1t \u00e9rdekszf\u00e9r\u00e1j\u00e1ba tartoz\u00f3nak min\u0151s\u00edtette<\/em>.<a href=\"#_ftn15\" name=\"_ftnref15\">[15]<\/a><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<figure id=\"attachment_1959\" aria-describedby=\"caption-attachment-1959\" style=\"width: 489px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" wp-image-1959\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/01\/Eisenhower-al\u00e1\u00edrja-a-szerz\u0151d\u00e9st.jpg\" alt=\"Eisenhower m\u00e1rcius 9-\u00e9n \u00edrta al\u00e1 a doktr\u00edn\u00e1t. Forr\u00e1s: History.com \" width=\"489\" height=\"276\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-1959\" class=\"wp-caption-text\">Eisenhower m\u00e1rcius 9-\u00e9n \u00edrta al\u00e1 a doktr\u00edn\u00e1t. Forr\u00e1s: History.com<\/figcaption><\/figure>\n<p><em>Alkalmaz\u00e1sa gyakorlatban<\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Term\u00e9szetesen nem kellett sokat v\u00e1rni a k\u00fclf\u00f6ldi b\u00edr\u00e1latokra, amelyek sokkal hevesebbek voltak az amerikai belpolitik\u00e1ban elhangzott v\u00e1dakn\u00e1l.\u00a0 Szinte mindenki azt kifog\u00e1solta, hogy Washington sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171en \u00e9rtelmezte a \u201enemzetk\u00f6zi kommunizmus\u201d vesz\u00e9ly\u00e9t, ami az amerikai n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l lehetett fegyveres t\u00e1mad\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge, felforgat\u00e1s, bizonytalans\u00e1g kelt\u00e9se, roml\u00f3 gazdas\u00e1gi helyzet, vagy a v\u00e1laszt\u00e1sokba val\u00f3 beavatkoz\u00e1s. Nem volt egy\u00e9rtelm\u0171 az sem, hogy milyen m\u00e9rt\u00e9kben avatkozhat be az Egyes\u00fclt \u00c1llamok, ha vesz\u00e9lyben l\u00e1tja a k\u00f6zel-keleti sz\u00f6vets\u00e9geseinek f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t: a titkosszolg\u00e1lati akci\u00f3kt\u00f3l kezdve, az arab hadseregeknek ny\u00fajtott k\u00f6zvetett t\u00e1mogat\u00e1son \u00e1t eg\u00e9szen az ENSZ-felhatalmaz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli katonai beavatkoz\u00e1sig bez\u00e1r\u00f3lag, szinte minden eszk\u00f6zt lehets\u00e9gesnek tartottak. Kicsit k\u00e9s\u0151bb bukkant fel az a v\u00e9leked\u00e9s, hogy ebbe a doktr\u00edn\u00e1ba beletartozott az is, hogy Washington b\u00e1rmilyen bels\u0151, az arab nacionalista rendszerrel szembehelyezked\u0151 csoportot akt\u00edvan t\u00e1mogathat, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy ezeknek a csoportoknak mi a v\u00e9lem\u00e9ny az Egyes\u00fclt \u00c1llamokr\u00f3l vagy a Nyugatr\u00f3l. Vagyis ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok az iszlamista szervezeteknek (Muszlim Testv\u00e9ris\u00e9g) mindennem\u0171 t\u00e1mogat\u00e1st megadott, hogy harcoljanak \u201eateista \u00e9s az iszl\u00e1mot el\u00e1rul\u00f3 nacionalista mozgalmak ellen\u201d. <a href=\"#_ftn16\" name=\"_ftnref16\">[16]<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Legel\u0151sz\u00f6r Jord\u00e1ni\u00e1ban ker\u00fclt \u00a0erre sor az Eisenhower-doktr\u00edna alkalmaz\u00e1s\u00e1ra, nem eg\u00e9szen egy h\u00f3nappal annak \u00e9letbel\u00e9p\u00e9se ut\u00e1n. Huszein jord\u00e1niai kir\u00e1ly nem tudta\u00a0megakad\u00e1lyozni, hogy egy baloldali, Egyiptommal \u00e9s Szovjetuni\u00f3val er\u0151sen szimpatiz\u00e1l\u00f3, britellenes korm\u00e1ny ker\u00fclj\u00f6n hatalomra az orsz\u00e1gban. Miut\u00e1n 1957 m\u00e1rcius\u00e1ban Szulejm\u00e1n N\u00e1bulszi felmondta a brit-jord\u00e1n szerz\u0151d\u00e9st, sokan \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, hogy \u201e<em>a jord\u00e1niai uralkod\u00f3 napjai meg vannak sz\u00e1ml\u00e1lva, hamarosan ugyanolyan sorsra jut, mint az egyiptomi Far\u00fak kir\u00e1ly \u00e9s a jor\u00e1dniai hadsereg \u00a0\u00e1tveszi a hatalmat<\/em>\u201d.<a href=\"#_ftn17\" name=\"_ftnref17\"><sup>[17]<\/sup><\/a> Ez\u00e9rt Huszein olyan dokumentumokat hozott nyilv\u00e1noss\u00e1gra, amelyek szerint N\u00e1bulszi minisztereln\u00f6k egy puccsra k\u00e9sz\u00fclt az uralkod\u00f3 ellen. \u00cdgy a kir\u00e1lyi udvarnak megvolt a jogalapja a korm\u00e1ny feloszlat\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a miniszterek\u00a0letart\u00f3ztat\u00e1s\u00e1ra, de ez nem ment k\u00f6nnyen, s \u00fagy t\u0171nt hamarosan\u00a0polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa t\u00f6r ki az orsz\u00e1gban. Amm\u00e1n ez\u00e9rt az Egyes\u00fclt \u00c1llamok seg\u00edts\u00e9g\u00e9t k\u00e9rte, amit Eisenhower meg is adott: a CIA seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megtiszt\u00edtott\u00e1k a jord\u00e1niai politikai \u00e9s katonai vezet\u00e9st a baloldali \u00e9s Nasszer-p\u00e1rti elemekt\u0151l.<a href=\"#_ftn18\" name=\"_ftnref18\">[18]<\/a>\u00a0Jord\u00e1ni\u00e1nak m\u00e1jus v\u00e9g\u00e9ig t\u00f6bb, mint 20 milli\u00f3 doll\u00e1rt utaltak \u00e1t, a Hatodik Flott\u00e1t a libanoni partokhoz k\u00fcldt\u00e9k \u00e9s Husszein ny\u00edltan elk\u00f6telezte mag\u00e1t \u00a0az Eisenhower-doktr\u00edna mellett.<\/p>\n<figure id=\"attachment_1962\" aria-describedby=\"caption-attachment-1962\" style=\"width: 524px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-1962\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/01\/Karikat\u00fara-1.jpg\" alt=\"karikatura-1\" width=\"524\" height=\"351\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-1962\" class=\"wp-caption-text\">Vicky, &#8216;The Daily Mirror&#8217;, September 13, 1957. Forr\u00e1s: <a href=\"http:\/\/mideastcartoonhistory.com\/1953to1964\/1957.html\">link<\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ezut\u00e1n m\u00e9g k\u00e9t k\u00f6zel-keleti orsz\u00e1gban ker\u00fclt sor az Eisenhower-doktr\u00edna alkalmaz\u00e1s\u00e1ra: Sz\u00edri\u00e1ban \u00e9s Libanonban. (Ezekre most csak p\u00e1r mondatban t\u00e9rek ki, mivel a k\u00e9t v\u00e1ls\u00e1g k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n is meg\u00e9r egy r\u00e9szletesebb elemz\u00e9st, amit majd a j\u00f6v\u0151ben, azok hatvanadik \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l fogok elk\u00e9sz\u00edteni).\u00a0 Sz\u00edri\u00e1ban 1957 nyar\u00e1n \u00f3ri\u00e1si belpolitikai v\u00e1ls\u00e1g bontakozott ki, amiben nem kis szerepe volt a CIA-nak, s a helyzet nemcsak egy region\u00e1lis h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9vel, hanem a szuperhatalmak k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6zvetlen \u00f6sszecsap\u00e1ssal is fenyegetett.<a href=\"#_ftn19\" name=\"_ftnref19\"><sup>[19]<\/sup><\/a> A m\u00e1sik eset, \u00e9s az Eisenhower-doktr\u00edna szempontj\u00e1b\u00f3l a l\u00e9nyegesebb, a libanoni partrasz\u00e1ll\u00e1s volt. Ez volt az els\u0151 eset az amerikai t\u00f6rt\u00e9nelemben, hogy k\u00f6zvetlen\u00fcl sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00a0csapatokkal avatkozott be egy k\u00f6zel-keleti orsz\u00e1g bel\u00fcgyeibe \u00e9s r\u00f6vid id\u0151re, mintegy 14\u00a0000 katon\u00e1val megsz\u00e1ll\u00e1s alatt tartott egy orsz\u00e1got a r\u00e9gi\u00f3ban. A libanoni inv\u00e1zi\u00f3 a maronita kereszt\u00e9ny Kam\u00edl Sam\u00fan (CamilleChamoun) libanoni eln\u00f6k k\u00e9r\u00e9s\u00e9re t\u00f6rt\u00e9nt, aki \u00edgy akarta elker\u00fclni, hogy a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fas helyzet (1958 m\u00e1jusa) miatt \u00f6sszeomoljon a rendszer \u00e9s egy arab nacionalista, Nasszer-szimpatiz\u00e1ns korm\u00e1ny ker\u00fclj\u00f6n hatalomra.<\/p>\n<figure id=\"attachment_1979\" aria-describedby=\"caption-attachment-1979\" style=\"width: 900px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-1979\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/01\/v\u00e1ratlan-l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g-a-libanoni-tengerparton-amerikai-katon\u00e1k.jpg\" alt=\"V\u00e1ratlan l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1got hozott a libanoni tengerparton az amerikai katon\u00e1k partrasz\u00e1ll\u00e1sa.\" width=\"900\" height=\"595\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-1979\" class=\"wp-caption-text\">V\u00e1ratlan l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g \u00a0a libanoni tengerparton 1958. j\u00falius 15-\u00e9n: amerikai katon\u00e1k felbukkan\u00e1sa. Forr\u00e1s: Stripers.com<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\"><em>A doktr\u00edna vil\u00e1gos&#8230;<\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A l\u00e1tv\u00e1nyos libanoni siker ellen\u00e9re a doktr\u00edna nem volt hossz\u00fa \u00e9let\u0171, l\u00e9nyeg\u00e9ben Eisenhower m\u00e1sodik eln\u00f6ki ciklusa alatt m\u00e1r nem is ker\u00fclt alkalmaz\u00e1sra. Vajon az\u00e9rt, mert el\u00e9rte a kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9ljait? Vagy pont ellenkez\u0151leg: kudarcot vallott? Ez mai napig komoly vita t\u00e1rgya a t\u00f6rt\u00e9nelemtudom\u00e1nyban. A doktr\u00edna t\u00e1mogat\u00f3i szerint Eisenhower ezzel t\u00f6k\u00e9letesen bizony\u00edtotta, hogy hajland\u00f3 volt ak\u00e1r a katonai beavatkoz\u00e1sig is elmenni, ha amerikai \u00e1llampolg\u00e1rok, \u00e9rdekek \u00e9s a sz\u00f6vets\u00e9gesek ker\u00fcltek vesz\u00e9lybe. Jord\u00e1nia megseg\u00edt\u00e9se \u00e9s a libanoni v\u00e1ls\u00e1g korl\u00e1tozott mederben val\u00f3 tart\u00e1sa szint\u00e9n elnyerte &#8211; legal\u00e1bbis kezdetben &#8211;\u00a0a Nyugat-bar\u00e1t k\u00f6zel-keleti orsz\u00e1gok (k\u00f6zt\u00fck Izrael) tetsz\u00e9s\u00e9t is. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok a nyugati gyarmattart\u00f3kkal ellent\u00e9tben nem viselkedett megsz\u00e1ll\u00f3 hatalomk\u00e9nt, Libanonb\u00f3l m\u00e1r 1958 okt\u00f3ber\u00e9ben kivonult, \u00e1tadva a terepet ENSZ-nek \u00e9s az Arab Lig\u00e1nak. S\u0151t, ami k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 tette a libanoni beavatkoz\u00e1s az amerikai k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny el\u0151tt, hogy egyetlen amerikai katona sem vesztette \u00e9let\u00e9t az inv\u00e1zi\u00f3 alatt \u00e9s k\u00f6zvetlen katonai \u00f6sszet\u0171z\u00e9sre se ker\u00fclt sor. A libanoni partrasz\u00e1ll\u00e1s visszafogotts\u00e1gra k\u00e9sztette a Szovjetuni\u00f3t \u00e9s az arab nacionalist\u00e1kat is. Ellent\u00e9tben a szuezi-v\u00e1ls\u00e1ggal, a szovjet vezet\u00e9s t\u00e9tlen\u00fcl n\u00e9zte v\u00e9gig, m\u00e9g Hruscsov is sokkal enyh\u00e9bb b\u00edr\u00e1latokat fogalmazott meg. Ezzel megsz\u0171nt az a v\u00e9leked\u00e9s az arabok k\u00f6z\u00f6tt, hogy Moszkva minden esetben megv\u00e9di a harmadik vil\u00e1g n\u00e9peit a \u201enyugati imperializmussal\u201d szemben. Tov\u00e1bb\u00e1 a Szovjetuni\u00f3 t\u00e9tlens\u00e9ge komoly \u00e9ket vert a szocialista orsz\u00e1gok \u00e9s a nacionalista \u00e1llamok k\u00f6z\u00e9, ami v\u00e9g\u00fcl nemcsak a viszony megroml\u00e1s\u00e1hoz, hanem az \u00f6tvenes \u00e9s hatvanas \u00e9vek nagy kommunista\u00fcld\u00f6z\u00e9s kit\u00f6r\u00e9s\u00e9hez vezetett Egyiptomban, Irakban \u00e9s Sz\u00edri\u00e1ban. Ezzel p\u00e1rhuzamosan Nasszernek is le kellett mondania egy id\u0151re az arab nacionalizmus terjeszt\u00e9s\u00e9r\u0151l, hiszen Jord\u00e1nia \u00e9s Libanon esete bizony\u00edtotta, hogy kudarcot vallott az itteni arab nacionalist\u00e1knak ny\u00fajtott t\u00e1mogat\u00e1st. Mivel Kair\u00f3ban tartottak att\u00f3l, hogy Eisenhower legk\u00f6zelebb Egyiptommal szemben fogja k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni a doktr\u00edn\u00e1t, ez\u00e9rt ism\u00e9t t\u00e1rgyal\u00e1sba kezdetek Washingtonnal, amelyek f\u0151 t\u00e9m\u00e1i az amerikai \u00e9lelmiszerseg\u00e9lyek folytat\u00e1sa \u00e9s a nyugati k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6k felv\u00e9tele volt.<\/p>\n<p>&#8230; <em>\u00e9s \u00e1rny\u00e9kos oldala<\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ugyanakkor az Eisenhower-doktr\u00edn\u00e1val kapcsolatos kritik\u00e1kb\u00f3l \u00e9s negat\u00edv v\u00e9lem\u00e9nyekb\u0151l sincs hi\u00e1ny. John Lukacs t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz p\u00e9ld\u00e1ul egyenesen \u00fagy fogalmazott, hogy \u201eEisenhower eln\u00f6ks\u00e9gei az elszalasztott lehet\u0151s\u00e9gek jegy\u00e9ben teltek\u201d, mik\u00f6zben \u201ea k\u00fclpolitika a Dulles-fiv\u00e9rek \u00e1ltal kijel\u00f6lt ir\u00e1nyvonal fogs\u00e1g\u00e1ban volt.<a href=\"#_ftn20\" name=\"_ftnref20\">[20]<\/a> A nyugat-eur\u00f3pai sz\u00f6vets\u00e9gesek sz\u00e1m\u00e1ra szint\u00e9n negat\u00edvan csap\u00f3dott le az amerikai k\u00fclpolitikai elv. M\u00e9g az Eisenhowerrel j\u00f3 viszonyt \u00e1pol\u00f3 brit minisztereln\u00f6k, Harold MacMillan is csak annyit mondott, hogy a doktr\u00edna \u201et\u00fal kev\u00e9s \u00e9s t\u00fal k\u00e9s\u0151n\u201d \u00e9rkezett.<a href=\"#_ftn21\" name=\"_ftnref21\"><sup>[21]<\/sup><\/a> Ugyan\u00fagy az sem tetszett Londonnak, hogy ezek ut\u00e1n Washington a \u201esaj\u00e1t feje ut\u00e1n fog menni\u201d majd a K\u00f6zel-Keleten, vagyis alig vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem egyeztetett a brit vezet\u00e9ssel a region\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l. Franciaorsz\u00e1g szint\u00fagy nehezm\u00e9nyezte, hogy \u0151t m\u00e1r Washington nem tartja megb\u00edzhat\u00f3 partnernek a K\u00f6zel-Keleten. S\u0151t, a sz\u00edriai \u00e9s a libanoni v\u00e1ls\u00e1g r\u00e1mutatott arra, hogy Eisenhower P\u00e1rizs &#8222;megk\u00e9rdez\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl&#8221;\u00a0avatkozott be olyan orsz\u00e1gokba, amelyek egykoron a francia gyarmatbirodalom r\u00e9szei voltak. Izrael \u201ecserbenhagy\u00e1snak\u201d min\u0151s\u00edtette az Eisenhower-doktr\u00edn\u00e1t. Hab\u00e1r Washington felaj\u00e1nlotta, hogy csatlakozhat a doktr\u00edn\u00e1hoz, de Ben Gurion izraeli eln\u00f6k szem\u00e9lyes k\u00e9r\u00e9sei ellen\u00e9re sem tudott Eisenhower biztons\u00e1gi garanci\u00e1kat adni, hogy az arabok nem fogj\u00e1k az amerikai fegyvereket Izrael ellen felhaszn\u00e1lni.<a href=\"#_ftn22\" name=\"_ftnref22\"><sup>[22]<\/sup><\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ugyan\u00fagy a sz\u00f6vets\u00e9ges arab monarchi\u00e1k k\u00f6r\u00e9ben sem volt egys\u00e9ges az \u00f6r\u00f6m az \u00faj amerikai k\u00fclpolitikai elv ir\u00e1nt. Eisenhower II. Sza\u00fadot, Sza\u00fad-Ar\u00e1bia uralkod\u00f3j\u00e1t k\u00edv\u00e1nta megtenni \u201eNasszer ellenp\u00f3lus\u00e1nak\u201d, aki majd feltart\u00f3ztatja a p\u00e1narabizmus terjed\u00e9s\u00e9t, \u00e9s megfelel\u0151 ellens\u00falyt k\u00e9pez majd Egyiptommal szemben. Azonban hamarosan le kellett mondania err\u0151l az elk\u00e9pzel\u00e9sr\u0151l: a kir\u00e1ly m\u00e9g a saj\u00e1t orsz\u00e1g\u00e1ban is komoly n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9sbe ker\u00fclt, nemhogy a k\u00f6rnyez\u0151 orsz\u00e1gokkal (Irak, Jord\u00e1nia), akik nem akartak egy meger\u0151s\u00f6d\u0151 Rij\u00e1dot riv\u00e1lisuknak. Ugyan\u00fagy az amerikaiak \u00e1ltal \u201emegseg\u00edtett\u201d orsz\u00e1gok, mint Jord\u00e1nia \u00e9s Libanon sem k\u00e9rt\u00e9k egyhamar Washington seg\u00edts\u00e9g\u00e9b\u0151l. Jord\u00e1ni\u00e1ban nem siker\u00fclt teljesen megtiszt\u00edtani a hadsereget a Nasszer-p\u00e1rti elemekt\u0151l \u00e9s az iraki forradalom (1958. j\u00falius 14.) ut\u00e1n Huszein m\u00e1r nem amerikai, hanem brit csapatokat k\u00e9rt a belpolitikai v\u00e1ls\u00e1g rendez\u00e9s\u00e9hez.<a href=\"#_ftn23\" name=\"_ftnref23\"><sup>[23]<\/sup><\/a>A libanoni partrasz\u00e1ll\u00e1s minden sikeress\u00e9ge ellen\u00e9re ink\u00e1bb \u00f3vatoss\u00e1gra, mintsem k\u00f6vetend\u0151 magatart\u00e1sra\u00a0intette az Amerika-bar\u00e1t arab vezet\u0151ket. Hi\u00e1ba k\u00e9rt ugyanis Sam\u00fan seg\u00edts\u00e9get az amerikaiakt\u00f3l, Eisenhower nem engedte vissza \u0151t a hatalomba, hiszen az eln\u00f6ki mand\u00e1tuma lej\u00e1rt \u00e9s nem is jel\u00f6lhette volna mag\u00e1t \u00fajra, s hely\u00e9re Fu\u00e1d Abdall\u00e1h Seh\u00e1b t\u00e1bornokot nevezt\u00e9k ki. Ez pedig azt az \u00fczenetet hordozta mag\u00e1val, hogyha net\u00e1n az arab vezet\u0151k is amerikai seg\u00edts\u00e9get k\u00e9rn\u00e9nek egy v\u00e1ls\u00e1gos id\u0151szakban, akkor sem biztos, hogy megtarthatj\u00e1k a hatalmukat, hiszen annak v\u00e9gezt\u00e9vel Washington lecser\u00e9li a saj\u00e1t, h\u0171s\u00e9gesebbnek tartott ember\u00e9t \u00e1ll\u00edtja az orsz\u00e1g \u00e9l\u00e9re. Sz\u00edri\u00e1ban kirobbantott v\u00e1ls\u00e1g \u00e9s kudarcos CIA puccs csak m\u00e9g k\u00f6zelebb l\u00f6kte az orsz\u00e1got a Szovjetuni\u00f3 karjaiba. Ezzel p\u00e1rhuzamosan pedig a sz\u00edriai tisztogat\u00e1sok sor\u00e1n minden nyugati szimpatiz\u00e1ns katonatisztet \u00e9s politikust elt\u00e1vol\u00edtottak a politikai \u00e9letb\u0151l. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00edgy l\u00e9nyeg\u00e9ben hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy 1958-ban Sz\u00edria \u00e9s Egyiptom egy k\u00f6z\u00f6s \u00e1llamban \u2013 az Egyes\u00fclt Arab K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gban \u2013 egyes\u00fclj\u00f6n.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00c1m mind k\u00f6z\u00fcl az Eisenhower-doktr\u00edna \u201ealapgondolat\u00e1t\u201d\u00e9rte a legt\u00f6bb kritika: a val\u00f3s\u00e1gban nem a kommunizmus, hanem az arab nacionalizmus ellen lett meghirdetve. A kommunista \u00e9s az arab sajt\u00f3 ezt t\u00f6k\u00e9letesen kihaszn\u00e1lta \u00e9s m\u00e9g \u00e9vekig, \u00e9vtizedekig \u00fagy emlegett\u00e9k az Eisenhower-doktr\u00edn\u00e1t, mint a \u201enyugati hegem\u00f3nia \u00faj k\u00f6nt\u00f6s\u00e9t\u201d, amelynek a c\u00e9ljai voltak az arab egys\u00e9g\u00e1llam megakad\u00e1lyoz\u00e1sa, a k\u00f6zel-keleti olaj v\u00e9delme, a \u201ehalad\u00f3 szellemis\u00e9g\u0171 mozgalmak\u201d helyet sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges vall\u00e1si csoportok t\u00e1mogat\u00e1sa, valamint az arabok megoszt\u00e1sa, hogy ne tudjanak k\u00f6z\u00f6sen egyes\u00fclni Izrael ellen. Ezt a hib\u00e1t Eisenhower nem sokkal k\u00e9s\u0151bb felismerte \u00e9s 1958. okt\u00f3ber v\u00e9g\u00e9n kiadott Nemzetbiztons\u00e1gi Tan\u00e1cs dokumentum\u00e1ban (NSC 5820\/1) m\u00e1r nem tett egyenl\u0151s\u00e9gjelet a kommunizmus \u00e9s az arab nacionalizmus k\u00f6z\u00e9.<a href=\"#_ftn24\" name=\"_ftnref24\">[24]<\/a>\u00a0Azonban ezzel sem tudt\u00e1k m\u00e1r a negyvenes \u00e9s \u00f6tvenes \u00e9vekre jellemz\u0151 pozit\u00edv Amerika-k\u00e9pet m\u00e1r nem tudt\u00e1k vissza\u00e1ll\u00edtani az arabok k\u00f6r\u00e9ben. Ett\u0151l kezdve szinte minden k\u00f6zel-keleti probl\u00e9m\u00e1\u00e9rt az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat okolt\u00e1k, amelyet Washington az\u00e9rt gener\u00e1lt, hogy megv\u00e9dje Izraelt \u00e9s a k\u0151olajsz\u00e1ll\u00edt\u00f3 partnereit.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Teh\u00e1t \u00f6sszegezve az \u00edr\u00e1st: az Eisenhower-doktr\u00edna r\u00f6vid \u00e9let\u0171 volt, m\u00e9gis jelent\u0151sen rajta hagyta a nyom\u00e1t nemcsak az Egyes\u00fclt \u00c1llamok, hanem a K\u00f6zel-Kelet k\u00e9s\u0151bbi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. 1957-ben sz\u00fcletett meg az amerikai vezet\u00e9sben a k\u00f6zel-keleti katonai intervenci\u00f3k \u201esz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9nek\u201d a gondolata, amelyet az amerikai \u00e1llampolg\u00e1rok, \u00e9rdekek \u00e9s sz\u00f6vets\u00e9gesek v\u00e9delm\u00e9ben hajtanak v\u00e9gre.<\/p>\n<div class='code-block code-block-3' style='margin: 8px auto; text-align: center; display: block; clear: both;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- baszad\u00e9k -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:inline-block;width:336px;height:280px\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"7992097991\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<hr \/>\n<p><strong>Bibliogr\u00e1fia: <\/strong><\/p>\n<p>Aburish,Said K:\u00a0<em>Nasser: The Last Arab<\/em>. New York: Thomas Dunne Books, 2004.<\/p>\n<p>Golan, Galia:\u00a0<em>Soviet policies in the Middle East from World War Two to Gorbatchev.<\/em>\u00a0Cambridge: Cambridge University Press, 1990<\/p>\n<p>J.Nagy L\u00e1szl\u00f3: <em>Magyarorsz\u00e1g \u00e9s az Arab T\u00e9rs\u00e9g<\/em>. Szeged: JATEPress, 2006.<\/p>\n<p>J.Nagy L\u00e1szl\u00f3: <em>Magyar-egyiptomi kapcsolatok a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n (1947-1970)<\/em>. Szeged: JATEPress, 2015.<\/p>\n<p>Ligeti Lajos:\u00a0<em>Keleti nevek magyar helyes\u00edr\u00e1sa.\u00a0<\/em>Budapest: Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, 1981<em>.<\/em><\/p>\n<p>Lugosi Gy\u0151z\u0151 (szerk.): <em>Dokumentumok a K\u00f6zel-Kelet XX. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez<\/em>. Budapest: L&#8217;Harmattan Kiad\u00f3, 2006.<\/p>\n<p>Lukacs, John: <em>Az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamok XX. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9nete<\/em>. Budapest: Eur\u00f3pa K\u00f6nyvkiad\u00f3, 2002.<\/p>\n<p>Magyarics Tam\u00e1cs: <em>Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok k\u00fclpolitik\u00e1j\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nete<\/em>. Budapest: Antal J\u00f3zsef Tud\u00e1sk\u00f6zpont. 2014.<\/p>\n<p>Takeyh, Ray : <em>The Origins of the Eisenhower Doctrine The US, Britain and Nasser\u2019s Egypt, 1953-1957. <\/em>New York: St. Martin&#8217;s Press, 2000.<\/p>\n<p>Wanner, Jan: <em>Ve st\u00ednu Studen\u00e9 V\u00e1lky<\/em>. Praha: N\u00e1kladatelstv\u00ed lidov\u00e9 noviny. 2011.<\/p>\n<p>Wilford, Hugh: <em>The C.I.A.\u2019s Secret Arabists and the Shaping of the Modern Middle East.<\/em>\u00a0 New York: Basic Books, 2013.<\/p>\n<p>Yaqub, Salim: <em>Containing Arab Nationalism: The Eisenhower Doctrine and the MiddleEast.\u00a0<\/em>Chapel Hill: UNC Press Books, 2004.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref1\" name=\"_ftn1\">[1]<\/a>Moszkva egy ideig a legfontosabb k\u00f6zel-keleti sz\u00f6vets\u00e9ges\u00e9nek tartotta Izraelt, amelynek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben \u00e9s az els\u0151 arab-izraeli h\u00e1bor\u00faban kiv\u00edvott gy\u0151zelm\u00e9ben n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen szerepet j\u00e1tszott a t\u00f6bbi szocialista orsz\u00e1ggal (f\u0151leg Csehszlov\u00e1ki\u00e1val) egy\u00fctt. Azonban 1952-t\u0151l ennek az izraeli-szovjet viszony s\u00falyosan megromlott Szt\u00e1lin \u201ecionista orvosok leleplez\u00e9s\u00e9r\u0151l\u201d sz\u00f3l\u00f3 koncepci\u00f3s pereknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u00e9s gyakorlatilag megsz\u0171nt minden kor\u00e1bbi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s a k\u00e9t orsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt..<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref2\" name=\"_ftn2\">[2]<\/a> Ilyen tervek voltak az \u00f6tvenes \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben a K\u00f6zel-Keleti Parancsnoks\u00e1g (MiddieEastCommand- MEC), a K\u00f6zel-Keleti V\u00e9delmi Parancsnoks\u00e1g (MiddleEastDefense Organization \u2013 MEDO), vagy az \u00c9szaki Sorfal (NorthernTier) elk\u00e9pzel\u00e9sek. Ezek l\u00e9nyege az volt, hogy a nyugati \u00e1llamok vezet\u00e9s\u00e9vel Ir\u00e1n, Pakiszt\u00e1n, T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g \u00e9s az arab \u00e1llamok egy NATO-hoz hasonlatos region\u00e1lis katonai szervezet \u00e1ll\u00edtottak volna fel, term\u00e9szetesen nyugati parancsnoks\u00e1g alatt \u00e9s nyugati fegyverekkel felszerelve. Azonban ezen elk\u00e9pzel\u00e9sek k\u00f6z\u00fcl egyik sem val\u00f3sult meg: a region\u00e1lis orsz\u00e1gok ellen\u00e1ll\u00e1sa (legink\u00e1bb az egyiptomi monarchia r\u00e9sz\u00e9r\u0151l), az amerikai-brit ellent\u00e9tek, az amerikai v\u00e1laszt\u00e1sok,valamint az arabokkal szembeni nyugati fegyverelad\u00e1sok korl\u00e1toz\u00e1sa, mind hozz\u00e1j\u00e1rultak a kudarcokhoz. Ashton, Nigel John:\u00a0<em>Eisenhower, Macmillan and the Problem of Nasser Anglo-American Relations and Arab Nationalism<\/em>,<em>\u00a0<\/em><em>1955-59.<\/em><em>\u00a0<\/em>New York: St. Martin&#8217;s Press, 1996. 39-42.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref3\" name=\"_ftn3\">[3]<\/a>A cikkben az arab nevek, kifejez\u00e9sek \u00e9s szavak \u00e1t\u00edr\u00e1sa sor\u00e1n a Ligeti Lajos: <em>Keleti nevek magyar helyes\u00edr\u00e1sa.<\/em> Budapest: Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, 1981. c\u00edm\u0171 m\u0171vet haszn\u00e1ltam fel.\u00a0 Kiv\u00e9telt k\u00e9peznek a magyarban m\u00e1r m\u00e1sk\u00e9pp meghonosodott \u00e9s elterjedt nevek, mint GamalAbden Nasszer vagy Kadhafi.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref4\" name=\"_ftn4\">[4]<\/a>1947-ben elfogadott Zsdanovi-doktr\u00edna a vil\u00e1got k\u00e9t (reakci\u00f3s \u00e9s progressz\u00edv) r\u00e9szre osztatta \u00e9s tagadta a\u00a0 \u201eharmadik \u00fat l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t\u201d. \u00c9pp ez\u00e9rt l\u00e9nyeg\u00e9ben minden nem Moszkv\u00e1b\u00f3l ir\u00e1ny\u00edtott, kommunista sz\u00ednezet\u0171 mozgalmat \u00e9s csoportot, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy antikolonialist\u00e1k vagy Nyugat-ellenesek voltak, egyszer\u0171en \u201ereakci\u00f3snak, kapitalist\u00e1nak, fasiszt\u00e1nak, imperailist\u00e1knak\u201d titul\u00e1lt, amelyekkel egy &#8222;halad\u00f3 szellemis\u00e9g\u0171 n\u00e9pi demokr\u00e1cia&#8221; nem tarthat fenn semmif\u00e9le j\u00f3 viszonyt.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref5\" name=\"_ftn5\">[5]<\/a>J. Nagy L\u00e1szl\u00f3: <em>Magyarorsz\u00e1g \u00e9s az Arab T\u00e9rs\u00e9g<\/em>. Szeged: JATEPress, 2006. 24-25.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref6\" name=\"_ftn6\">[6]<\/a> Ez volt h\u00edres \u201eBulganyin-bomba\u201d. A szovjet minisztertan\u00e1cs eln\u00f6ke november 5-\u00e9n \u00edrt leveleiben \u201e\u00e1llami l\u00e9t\u00e9nek elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9vel\u201d fenyegette meg Izraelt, \u00e9s Franciaorsz\u00e1g, valamint Nagy-Britannia v\u00e1rosai elleni \u201erak\u00e9tatechnika alkalmaz\u00e1st\u201dhelyezett kil\u00e1t\u00e1sba. L\u00e9nyeg\u00e9ben ez nem volt m\u00e1s, mint egy diplom\u00e1ciai bl\u00f6ff, de el\u00e9rte a c\u00e9lj\u00e1t \u00e9s visszakoz\u00e1sra k\u00e9sztette a t\u00e1mad\u00f3kat, mik\u00f6zben a harmadik vil\u00e1ggal is elhitett\u00e9k, hogy Moszkva megv\u00e9di \u0151ket a \u201enyugati gyarmatos\u00edt\u00e1st\u00f3l\u201d. Bulganyin mindh\u00e1rom orsz\u00e1g (brit, francia, izraeli) vezet\u0151nek \u00edrt levele magyarul olvashat\u00f3: Lugosi Gy\u0151z\u0151 (szerk.): <em>Dokumentumok a K\u00f6zel-Kelet XX. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez<\/em>. Budapest: L&#8217;Harmattan Kiad\u00f3, 2006.\u00a0 355-359.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref7\" name=\"_ftn7\">[7]<\/a> J. Nagy L\u00e1szl\u00f3: <em>Magyar-egyiptomi kapcsolatok a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n (1947-1970)<\/em>. Szeged: JATEPRess, 2015.\u00a0 52-53.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref8\" name=\"_ftn8\">[8]<\/a> Ilyen volt p\u00e9ld\u00e1ul, hogy 1957 elej\u00e9re Jord\u00e1ni\u00e1ban olyan kiterjedt\u00e9 v\u00e1ltak Husszein uralkod\u00f3 elleni t\u00fcntet\u00e9sek, hogy v\u00e9g\u00fcl le kellett mondania a Bagdadi Paktumt\u00f3l val\u00f3 csatlakoz\u00e1sr\u00f3l \u00e9s menesztenie kellett a hadseregb\u0151l a britp\u00e1rti Glubb pas\u00e1t. Ez komoly riadalmat keltett Londonban. Egyes\u00fclt \u00c1llamok eset\u00e9ben Nasszernek a libanoni \u00e9s a sza\u00fadi politik\u00e1ra tett hat\u00e1sa volt r\u00e9miszt\u0151. Franciaorsz\u00e1g pedig az nehezm\u00e9nyezte, hogy az egyiptomi eln\u00f6k nemcsak szavakban, hanem a fegyverekben (t\u00f6bbek k\u00f6zt a csehszlov\u00e1kokt\u00f3l kapottakkal) l\u00e1tja el az alg\u00e9riai felkel\u0151ket.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref9\" name=\"_ftn9\">[9]<\/a>Ez l\u00e9nyeg\u00e9ben Nasszer hatalm\u00e1nak megd\u00f6nt\u00e9s\u00e9t jelentette volna. A t\u00e9rs\u00e9g \u00e1llamait felhaszn\u00e1lva (f\u0151leg Sza\u00fad-Ar\u00e1bi\u00e1t) elszigetelt\u00e9k volna Egyiptomot a K\u00f6zel-Keleten. Azut\u00e1n gazdas\u00e1gi szankci\u00f3kkal meggyeng\u00edtett\u00e9k volna az orsz\u00e1got, s azt v\u00e1rt\u00e1k, hogy a s\u00falyos anyagi helyzet miatt felkel\u00e9sek robbannak ki az \u00e9szak-afrikai orsz\u00e1gban. Ezut\u00e1n pedig a CIA a r\u00e9gi elittel (monarchist\u00e1k), az \u00fcld\u00f6z\u00f6tt iszlamist\u00e1kkal (Muszlim Testv\u00e9ris\u00e9g) \u00e9s a hadsereg esetleges Nasszer-ellenes tagjaival puccsot hajtott volna v\u00e9gre az orsz\u00e1gban. Azonban a programnak t\u00fal sok buktat\u00f3ja volt, t\u00f6bbek k\u00f6zt, hogy al\u00e1becs\u00fclt\u00e9k Nasszer n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t nemcsak Egyiptomban, hanem az eg\u00e9sz arab vil\u00e1gban. M\u00e1sodszor pedig \u00a0a britek gyorsan \u00a0akartak megszabadulni az egyiptomi eln\u00f6kt\u0151l, ez\u00e9rt \u0151k ink\u00e1bb a k\u00f6zvetlen katonai t\u00e1mad\u00e1s mellett d\u00f6nt\u00f6ttek. Ray Takeyh: <em>The Origins of the Eisenhower Doctrine The US, Britain and Nasser\u2019s Egypt, 1953-1957. <\/em>New York: St. Martin&#8217;s Press, 2000. 12-13; 105.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref10\" name=\"_ftn10\">[10]<\/a>Aburish ,Said K: Nasser<em>: The Last Arab<\/em>. New York: Thomas Dunne Books, 2004. 84.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref11\" name=\"_ftn11\">[11]<\/a>Jan Wanner: <em>Ve st\u00ednu Studen\u00e9 V\u00e1lky.<\/em> Praha: N\u00e1kladatelstv\u00ed lidov\u00e9 noviny. 2011.\u00a0 25.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref12\" name=\"_ftn12\">[12]<\/a> A teljes besz\u00e9d megtal\u00e1lhat\u00f3 Lugosi Gy\u0151z\u0151 (szerk.): <em>Dokumentumok a K\u00f6zel-Kelet XX. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez.<\/em>Budapest: L&#8217;Harmattan Kiad\u00f3, 2006.\u00a0 377- 380.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref13\" name=\"_ftn13\">[13]<\/a> K\u00f6zt\u00fck volt John F. Kennedy szen\u00e1tor is, aki l\u00e9nyeg\u00e9ben politikai h\u00edrn\u00e9vre \u00e9s orsz\u00e1gos ismerts\u00e9gre a doktr\u00edna kapcsolatos kijelent\u00e9seivel tett szert. Legink\u00e1bb azt hi\u00e1nyolta, hogy teljesen ki lettek hagyva a demokrat\u00e1k a doktr\u00edna megsz\u00fclet\u00e9sekor. M\u00e1sr\u00e9szt \u00fagy v\u00e9lte, hogy ezzel csak tov\u00e1bb romlik az Egyes\u00fclt \u00c1llamok meg\u00edt\u00e9l\u00e9se a harmadik vil\u00e1gban, ha Washington \u00fagy kezd el viselkedni, mint az egykori gyarmattart\u00f3k \u00e9s beavatkoznak m\u00e1s orsz\u00e1gok bel\u00fcgyeibe, mik\u00f6zben nincs is ott kommunistavesz\u00e9ly.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref14\" name=\"_ftn14\">[14]<\/a>Wanner i.m. 33.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref15\" name=\"_ftn15\">[15]<\/a>Magyarics Tam\u00e1cs: <em>Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok k\u00fclpolitik\u00e1j\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nete<\/em>. Budapest: Antal J\u00f3zsef Tud\u00e1sk\u00f6zpont. 2014. 503.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref16\" name=\"_ftn16\">[16]<\/a> \u201e<em>Mindent meg kell tenn\u00fcnk az\u00e9rt, hogy a szent h\u00e1bor\u00fa aspektust helyezz\u00fck el\u0151t\u00e9rbe<\/em>\u201d \u2013 mondta Eisenhower egy CIA-val \u00e9s K\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9riummal folytatott megbesz\u00e9l\u00e9sen 1957 szeptember\u00e9ben, a sz\u00edriai v\u00e1ls\u00e1g idej\u00e9n.Ugyan\u00fagy felmer\u00fclt az amerikai d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben az \u201eiszl\u00e1m p\u00e1pa\u201d elk\u00e9pzel\u00e9s is, amelynek l\u00e9nyege, hogy az arabok vall\u00e1soss\u00e1g\u00e1t kihaszn\u00e1lva II. Sza\u00fadb\u00f3l egy vall\u00e1si-politikai vezet\u0151t csin\u00e1lnak a K\u00f6zel-Keleten, aki v\u00e9gs\u0151 soron minden muszlim sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6telez\u0151 dzsih\u00e1dot hirdet Nasszer \u00e9s az arab nacionalist\u00e1k ellen. Azonban a sza\u00fadi uralkod\u00f3 nem \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt t\u00fals\u00e1gosan \u201eEisenhower-dzsih\u00e1dja&#8221; ir\u00e1nt. Yaqub, Salim: <em>Containing Arab Nationalism: The Eisenhower Doctrine and theMiddleEast<\/em>. Chapel Hill: UNC Press Books, 2004. 162.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref17\" name=\"_ftn17\">[17]<\/a>Hugh Wilford:<em>The C.I.A.\u2019s Secret Arabists and the Shaping of the Modern Middle East<\/em>.\u00a0 New York: Basic Books, 2013., 112.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref18\" name=\"_ftn18\">[18]<\/a> Egyes v\u00e9leked\u00e9sek (Said Aburish, Hugh Wilford) \u00a0szerint az eg\u00e9sz \u201e\u00e1lpuccsot\u201d az amerikai titkosszolg\u00e1lat szervezte, hogy \u00edgy szabaduljanak meg N\u00e1bulszi-korm\u00e1nyt\u00f3l.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref19\" name=\"_ftn19\">[19]<\/a>Ahogyan a sz\u00edriai-t\u00f6r\u00f6k hat\u00e1ron egyre s\u00falyosabb\u00e1 v\u00e1ltak a harcok, Hruscsov kijelentette, hogyha az amerikaiak \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k folytatj\u00e1k Sz\u00edria destabiliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, sz\u00e1m\u00edthatnak \u201ea szovjet reakci\u00f3kra\u201d. Az\u00e9rt, hogy nyomat\u00e9kos\u00edtsa a fenyeget\u00e9seit, Latakia sz\u00edriai kik\u00f6t\u0151v\u00e1rosba szovjet hadihaj\u00f3k k\u00f6t\u00f6ttek ki \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k-szovjet hat\u00e1ron l\u00e1tv\u00e1nyos mozg\u00f3s\u00edt\u00e1s vette kezdet\u00e9t, ami miatt Washington \u00e9s Ankara (nem kev\u00e9s nyugati r\u00e1besz\u00e9l\u00e9s \u00e1r\u00e1n) visszakozott. Golan i.m. 141.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref20\" name=\"_ftn20\">[20]<\/a>John Lukacs: <em>Az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamok XX. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9nete<\/em>. Budapest: Eur\u00f3pa K\u00f6nyvkiad\u00f3, 2002. 118.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref21\" name=\"_ftn21\">[21]<\/a>Wanner i.m. 34.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref22\" name=\"_ftn22\">[22]<\/a>Magyarics i.m. 503.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref23\" name=\"_ftn23\">[23]<\/a> J\u00falius 17-\u00e9n 1500 Cipruson \u00e1llom\u00e1soz\u00f3 brit katon\u00e1t ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k \u00e1t Jord\u00e1ni\u00e1ba, akik megsz\u00e1llt\u00e1k az orsz\u00e1g fontos \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nyeit, rep\u00fcl\u0151tereit \u00e9s kik\u00f6t\u0151it. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok csup\u00e1n logisztikai t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajtott.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref24\" name=\"_ftn24\">[24]<\/a>Yaqub i.m. 256.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az 1957. janu\u00e1r 5-\u00e9n meghirdetett\u00a0Eisenhower-doktr\u00edna a kev\u00e9sb\u00e9 ismert amerikai doktr\u00edn\u00e1k k\u00f6z\u00e9 tartozik, amely hivatalosan r\u00f6vid ideig volt \u00e9rv\u00e9nyben, nem terelte \u00faj mederbe az amerikai k\u00fclpolitik\u00e1t \u00e9s igaz\u00e1b\u00f3l az \u00f6tvenes \u00e9vek nemzetk\u00f6zi esem\u00e9nyeire adott \u2013 egyes t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek szerint \u2013 megk\u00e9sett v\u00e1laszt. Azonban a doktr\u00edn\u00e1val v\u00e1lt a K\u00f6zel-Kelet a k\u00e9t szuperhatalom k\u00f6z\u00f6tt d\u00fal\u00f3 hidegh\u00e1bor\u00fas \u00f6sszecsap\u00e1s\u00e1nak egyik legfontosabb helysz\u00edn\u00e9v\u00e9. Tov\u00e1bb\u00e1\u00a0olyan k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rt az amerikai-arab viszonyra n\u00e9zve, amelyek hat\u00e1sai a mai napig \u00e9rezhet\u0151ek a r\u00e9gi\u00f3ban.<\/p>\n","protected":false},"author":19,"featured_media":1948,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[1,3,6],"tags":[246,38,242,224,241,243,245,251,98,240,249,244,247,250,248],"class_list":["post-1946","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egyeb","category-hideghaboru","category-kommunizmus","tag-arab-nacionalizmus","tag-diplomacia","tag-egyesult-allamok","tag-egyiptom","tag-eisenhower","tag-haboruk","tag-huszein","tag-ii-szaud","tag-kommunizmus","tag-kozel-kelet","tag-libanoni-partraszallas","tag-nasszer","tag-panarabizmus","tag-sziriai-valsag","tag-szuezi-valsag"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1946","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/19"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1946"}],"version-history":[{"count":27,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1946\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15321,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1946\/revisions\/15321"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1948"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1946"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1946"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1946"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}