{"id":17620,"date":"2025-05-29T07:20:04","date_gmt":"2025-05-29T07:20:04","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=17620"},"modified":"2025-07-02T05:37:11","modified_gmt":"2025-07-02T05:37:11","slug":"laszlo-es-lancelot-egy-tarthatatlan-tetel-tortenete","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2025\/05\/29\/laszlo-es-lancelot-egy-tarthatatlan-tetel-tortenete\/","title":{"rendered":"L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Lancelot. Egy tarthatatlan t\u00e9tel t\u00f6rt\u00e9nete."},"content":{"rendered":"

N\u00e9h\u00e1ny napja egy hat\u00e1svad\u00e1sznak t\u0171n\u0151, nem kell\u0151en al\u00e1t\u00e1masztott cikk<\/a> l\u00e1tott napvil\u00e1got, amely \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st v\u00e9lt felfedezni a 11. sz\u00e1zadban \u00e9lt I. (Szent) L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkori lovagi irodalom k\u00f6zismert h\u0151se, Lancelot k\u00f6z\u00f6tt, feleleven\u00edtve egy r\u00e9gebbi elk\u00e9pzel\u00e9st. A k\u00f6vetkez\u0151kben a k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r historiogr\u00e1fi\u00e1t t\u00e1rgyaljuk, bemutatva az elk\u00e9pzel\u00e9s m\u00falt sz\u00e1zadi megjelen\u00e9seit.<\/p>\n

J\u00f3l ismert, hogy a szl\u00e1v eredet\u0171 L\u00e1szl\u00f3, Ladislaus, m\u00e1sk\u00e9nt Ladiszl\u00e1v szem\u00e9lyn\u00e9v k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori nyugat-eur\u00f3pai forr\u00e1sokban Lancelotk\u00e9nt fordul el\u0151. A k\u00f6z\u00e9pkori francia\u2013magyar kapcsolatok szak\u00e9rt\u0151i, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Eckhardt S\u00e1ndor, G\u00e1briel Asztrik \u00e9s Csernus S\u00e1ndor kifejezetten k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori humanista fikci\u00f3k\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelik a L\u00e1szl\u00f3\u2013Lancelot azonos\u00edt\u00e1st.[1]<\/a> Nem fogadta el azonban a szakma a L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Lancelot n\u00e9v k\u00f6z\u00f6s etimol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t, amit Ballagi Alad\u00e1r \u201eLancelot <\/span>francia <\/span>kiejt\u00e9ssel <\/span>annyi <\/span>mint <\/span>L\u00e1(n)szl\u00f3\u201d<\/span>[2]<\/a> sz\u00f3fejt\u00e9se k\u00e9pviselt. Meglep\u0151 koncepci\u00f3val jelentkezett az ut\u00f3kor szem\u00e9ben sz\u00e9ls\u0151jobboldali ideol\u00f3gusk\u00e9nt ismert t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, M\u00e1ln\u00e1si \u00d6d\u00f6n, aki a hatvanas \u00e9vek elej\u00e9n az emigr\u00e1ns sajt\u00f3ban k\u00f6z\u00f6lt \u00fajs\u00e1gcikk\u00e9ben Szent L\u00e1szl\u00f3 nev\u00e9t a \u201enormann<\/span>\u201d <\/span>Lancelot n\u00e9vb\u0151l magyar\u00e1zta[3]<\/a> (figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyva, hogy egykor\u00fa, 11. sz\u00e1zadi bizony\u00edt\u00e9kok nem ismertek).<\/p>\n

<\/p>\n

P\u00e1lfy Mikl\u00f3s 2006-os tanulm\u00e1nya<\/a> hasonl\u00f3 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171nek v\u00e9li a Szent L\u00e1szl\u00f3-legenda \u00e9s a Lancelot ou le Chevalier de la charrette<\/i> c\u00edm\u0171 lovagreg\u00e9ny \u00fcld\u00f6z\u0151s-kiszabad\u00edt\u00f3s jelenet\u00e9t. Pontokba szedve: a legnemesebb lovag az emberrabl\u00f3t k\u00f6veti; a lovag a f\u00e9nyt, a l\u00e1nyrabl\u00f3 a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9get jelk\u00e9pezi; a lovag \u00e9s az emberrabl\u00f3 p\u00e1rbaja; a n\u0151 a lovag seg\u00edts\u00e9g\u00e9re siet; a megmentett h\u00f6lgy \u00e9s lovag meghitt egy\u00fcttl\u00e9te.[4]<\/a> A szerz\u0151 a l\u00e1nyrabl\u00f3 kunnal val\u00f3 viaskod\u00e1s kapcs\u00e1n a neves r\u00e9g\u00e9sz, L\u00e1szl\u00f3 Gyula meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sait id\u00e9zi.[5]<\/a> Egy m\u00e1sik r\u00e9g\u00e9sz, a 2023-ban elhunyt Makkay J\u00e1nos az 1996. \u00e9vi Sz\u00e1zadok <\/i>has\u00e1bjain a Szent L\u00e1szl\u00f3-hagyom\u00e1ny \u00e9s az Arthur-mondak\u00f6r k\u00f6z\u00f6tti mot\u00edvumbeli egyez\u00e9sekre<\/a> h\u00edvta fel a figyelmet. Elk\u00e9pzel\u00e9se, miszerint \u201eA sir Malory \u00e1ltal \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt Morte d’Arthur 6. \u00e9nek\u00e9nek v\u00e9g\u00e9n le\u00edrt jelenet t\u00f6k\u00e9letesen, szinte sz\u00f3r\u00f3l-sz\u00f3ra egyezik a v\u00e1radi cs\u00e9szecsod\u00e1val,\u201d[6]<\/a> sajn\u00e1latos m\u00f3don visszhang n\u00e9lk\u00fcl maradt. Nem utols\u00f3sorban az\u00e9rt, mivel az \u00e1ltala k\u00f6z\u00f6lt ir\u00e1ni, kauk\u00e1zusi, sztyeppei p\u00e1rhuzamok az akad\u00e9miai tudom\u00e1nyoss\u00e1g hat\u00e1rait feszegett\u00e9k.<\/p>\n

A L\u00e1szl\u00f3\u2013Lancelot azonos\u00edt\u00e1snak tov\u00e1bbi, ritk\u00e1n eml\u00edtett irodalma van. Burchard-B\u00e9lav\u00e1ry Marcel 1913-ban megjelent, Un chevalier hongrois \u00e1 la cour du roi Arthur<\/i> (Egy magyar lovag Arthur kir\u00e1ly udvar\u00e1ban) c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1ban amellett \u00e9rvelt, hogy Lancelot lovag alakj\u00e1t I. (Szent) L\u00e1szl\u00f3 magyar kir\u00e1ly ihlette. A szerz\u0151 a nevek hasonl\u00f3s\u00e1ga[7]<\/a> mellett III. B\u00e9la francia kapcsolataira hivatkozott: L\u00e1szl\u00f3 \u00fckunoka\u00f6ccs\u00e9nek VII. Lajos francia kir\u00e1ly l\u00e1nya, Margit lett a feles\u00e9ge. Burchard-B\u00e9lav\u00e1ry felh\u00edvta a figyelmet, hogy Margit f\u00e9ltestv\u00e9re, M\u00e1ria champagne-i gr\u00f3fn\u00e9 volt a Lancelot ou le Chevalier de la charrette<\/i> c\u00edm\u0171 12. sz\u00e1zadi lovagreg\u00e9nyt szerz\u0151 Chr\u00e9tien de Troyes p\u00e1rtfog\u00f3ja. Lancelot t\u00f6rt\u00e9nete nem m\u00e1s, mint ennek a francia\u2013magyar sz\u00f6vets\u00e9gnek a lek\u00e9pez\u0151d\u00e9se.[8]<\/a>\u00a0<\/a><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A francia nyelven \u00edrt cikk III.\u00a0 B\u00e9la h\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u00e9se mellett \u00fajabb szempontot vont be a kutat\u00e1sba: a l\u00e1nyrabl\u00e1s mot\u00edvum\u00e1t. L\u00e1szl\u00f3 herceg a l\u00e1nyt elrabl\u00f3 kun lovas ut\u00e1n eredt, ami a szerz\u0151 szerint p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edthat\u00f3 azzal, ahogy a kord\u00e9 lovagja, Lancelot az elrabolt Geni\u00e8vre kiszabad\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt v\u00edvott p\u00e1rbajt.[9]<\/sup><\/a><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Az 1913-as cikk szerz\u0151je tov\u00e1bbi p\u00e9ld\u00e1t hoz L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Lancelot kapcsolat\u00e1ra. Szerinte Lancelot du Lac <\/i>vezet\u00e9kneve, melynek interpret\u00e1ci\u00f3ja nem egy\u00e9rtelm\u0171, \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1ll Szent L\u00e1szl\u00f3 lengyelorsz\u00e1gi tart\u00f3zkod\u00e1s\u00e1val, ugyanis Lengyelorsz\u00e1g kor\u00e1bban haszn\u00e1lt neve a Lech<\/i> vagy Leck <\/i>volt.[10]<\/a><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Megjegyzend\u0151, hogy a budapesti tudom\u00e1nyegyetem b\u00f6lcs\u00e9szkar\u00e1nak oktat\u00f3ja, Arthur Battishill Yolland (akit a magyar olvas\u00f3 nyelvk\u00f6nyvek szerz\u0151jek\u00e9nt, tov\u00e1bb\u00e1 a Trianonr\u00f3l megjelent angol nyelv\u0171 kiadv\u00e1nya miatt is ismerhet, emellett neve a sportt\u00f6rt\u00e9nelem szempontj\u00e1b\u00f3l sem ismeretlen) \u00e9rint\u0151legesen foglalkozott Burchard-B\u00e9lav\u00e1ry Marcel elm\u00e9let\u00e9vel. A magyarorsz\u00e1gi brit-amerikai irodalmi t\u00e1rsas\u00e1g k\u00f6zl\u00f6nye, a Hungarian Spectator<\/em> has\u00e1bjain k\u00e9t oldalas cikkben, tov\u00e1bb\u00e1 saj\u00e1t, 1917-ben megjelent orsz\u00e1gt\u00f6rt\u00e9neti m\u0171v\u00e9ben egy bekezd\u00e9s erej\u00e9ig utalt a Szent L\u00e1szl\u00f3ban Lancelot modellj\u00e9t keres\u0151 felt\u00e9telez\u00e9sre.<\/a>[11]<\/a><\/p>\n

<\/a>\"\"<\/p>\n

T\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk annyiban is maradna, ha a kanadai Stephen Pow 2017-ben nem jelentkezett volna azon hipot\u00e9zissel, hogy Lancelot lovag alakj\u00e1t I. (Szent) L\u00e1szl\u00f3 magyar kir\u00e1ly ihlette. A CEU doktorandusza a nevek hasonl\u00f3s\u00e1ga mellett III. B\u00e9la francia kapcsolataira hivatkozott: az uralkod\u00f3 VII. Lajos francia kir\u00e1ly l\u00e1ny\u00e1t, Margitot vette el. Margit f\u00e9ltestv\u00e9re, M\u00e1ria champagne-i gr\u00f3fn\u00e9 volt annak a Chr\u00e9tien de Troyesnek a p\u00e1rtfog\u00f3ja, aki Lancelot alakj\u00e1t a 12. sz\u00e1zadban megalkotta. Lancelot t\u00f6rt\u00e9nete ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben nem m\u00e1s, mint e francia\u2013magyar sz\u00f6vets\u00e9g lecsap\u00f3d\u00e1sa. A kanadai t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz III. B\u00e9la h\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u00e9se mellett a l\u00e1nyrabl\u00e1s mot\u00edvum\u00e1ra ir\u00e1ny\u00edtotta a figyelmet: Lancelot ugyan\u00fagy az elrabolt h\u00f6lgy megment\u00e9s\u00e9re indult, mint a l\u00e1nyrabl\u00f3 kunt \u00fcld\u00f6z\u0151 L\u00e1szl\u00f3.[12]<\/a> \u00dagy v\u00e9li<\/a>, Lancelot du Lac<\/i> vezet\u00e9kneve \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1ll Szent L\u00e1szl\u00f3 lengyelorsz\u00e1gi tart\u00f3zkod\u00e1s\u00e1val, mivel Lengyelorsz\u00e1g kor\u00e1bbi elnevez\u00e9se Lech<\/i> volt.<\/p>\n

A Burchard-B\u00e9lav\u00e1ry cikke \u00e9s Stephen Pow hipot\u00e9zise k\u00f6z\u00f6tti tartalmi \u00e9s sz\u00f6veg szerinti egyez\u00e9sek vit\u00e1n fel\u00fcl \u00e1llnak. Sokatmond\u00f3, hogy a L\u00e1szl\u00f3\u2013Lancelot azonoss\u00e1g melletti \u00e9rvek egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 sorrendje is t\u00f6k\u00e9letesen megegyezik: 1) a Lancelot n\u00e9v L\u00e1szl\u00f3b\u00f3l val\u00f3 eredeztet\u00e9se; 2) Chr\u00e9tien de Troyes lovagreg\u00e9ny\u00e9nek a 12. sz\u00e1zadi francia\u2013magyar politikai kapcsolatokb\u00f3l levezetett keletkez\u00e9se; 3) a l\u00e1nyrabl\u00e1s mot\u00edvum\u00e1nak t\u00e1rgyal\u00e1sa; v\u00e9g\u00fcl 4) a Lech <\/i>\u00e9s a Lac <\/i>kapcsolata.<\/p>\n

Felt\u0171n\u0151 az is, hogy Stephen Pow sem Burchard-B\u00e9lav\u00e1ry Marcel, sem Arthur Battishill Yolland, sem Makkay J\u00e1nos, sem P\u00e1lfy Mikl\u00f3s \u00edr\u00e1s\u00e1ra nem hivatkozik. Holott Eckhardt S\u00e1ndor 1937-es tanulm\u00e1nya, melyre Pow cikk\u00e9nek 17. jegyzete is utal, egy\u00e9rtelm\u0171en hivatkozik az 1913-ban megjelent cikkre.[13]<\/a> Mind az 1913-as, mind a 2006-os tanulm\u00e1ny adatgazdagabb, mint Pow 2018-as cikke. Elgondolkodtat\u00f3, hogy egy t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, aki a sajt\u00f3ban a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem szak\u00e9rt\u0151jek\u00e9nt nyilatkozik, ne ismerje a Sz\u00e1zadok <\/i>c\u00edm\u0171 szakfoly\u00f3iratot. Pow \u00edr\u00e1s\u00e1ban Csernus S\u00e1ndor cikkeire sem t\u00f6rt\u00e9nik utal\u00e1s, aki L\u00e1szl\u00f3\u2013Lancelot azonos\u00edt\u00e1s utols\u00f3 \u00e1tfog\u00f3 elemz\u00e9s\u00e9t k\u00e9sz\u00edtette.<\/p>\n

Stephen Pow a saj\u00e1t felfedez\u00e9s\u00e9nek tartja a Szent L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Lancelot k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s felismer\u00e9s\u00e9t. A fentebb ismertetett bizony\u00edt\u00e9kok f\u00e9ny\u00e9ben a kijelent\u00e9se egy\u00e9rtelm\u0171en c\u00e1folhat\u00f3: a kanadai szerz\u0151 elk\u00e9pzel\u00e9seit \u00e1ltala nem hivatkozott munk\u00e1kb\u00f3l mer\u00edtette.<\/p>\n

\n

Az NTF T\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz M\u0171hely ingyenesen teszi mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyeit, ingyenesen bocs\u00e1tja rendelkez\u00e9sre ismeretterjeszt\u0151 cikkeit. A szerkeszt\u00e9s, t\u00f6rdel\u00e9s \u00e9s a honlap fenntart\u00e1sa azonban nek\u00fcnk is p\u00e9nzbe ker\u00fcl, k\u00e9rj\u00fck, adom\u00e1ny\u00e1val t\u00e1mogassa \u00fcgy\u00fcnket, hogy a j\u00f6v\u0151ben is el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tegy\u00fck cikkeinket olvas\u00f3ink sz\u00e1m\u00e1ra. Sz\u00edves t\u00e1mogat\u00e1sukat\u00a0<\/span>Patreon oldalunkon (link)<\/span>\u00a0<\/a>v\u00e1rjuk.<\/strong><\/p>\n

\n

Bibliogr\u00e1fia:<\/b><\/p>\n

[1]<\/a> Eckhardt\u00a0 Lancelot magyar kir\u00e1ly<\/i><\/a> c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nya a L\u00e1szl\u00f3\u2013Lancelot azonos\u00edt\u00e1s forr\u00e1sak\u00e9nt a 15. sz\u00e1zadban \u00e9lt V\u00e1rdai Istv\u00e1nt nevezi meg, aki a francia udvarban V. L\u00e1szl\u00f3 k\u00f6vetek\u00e9nt fordult meg: Eckhardt S\u00e1ndor: Lancelot magyar kir\u00e1ly. Magyar Nyelv<\/i> 33. (1937) 151\u2013157.; u\u0151: V\u00e1rdai Istv\u00e1n besz\u00e9de a francia kir\u00e1ly el\u0151tt. Archivum Philologicum LXII. Egyetemes Philologiai K\u00f6zl\u00f6ny<\/i> 1938.<\/a> 100\u2013104.; Eckhardt, S\u00e1ndor: De Sicambria \u00e0 Sans-Souci. Histoires et l\u00e9gendes franco-hongroises.<\/i><\/a> Paris, Presses Universitaires de France, 1943. 125\u2013137. V\u00f6. Gabriel, Asztrik: Les rapports dynastiques franco-hongrois au Moyen-\u00c2ge.<\/i> Budapest, 1944. 72\u201377. Csernus S\u00e1ndor t\u00f6bb szempontb\u00f3l \u00e1rnyalja Eckhardt meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1t, felh\u00edvva a figyelmet, hogy a francia historiogr\u00e1fi\u00e1ban N\u00e1polyi L\u00e1szl\u00f3t (uralkodott: 1386\u20131414) tekintik az els\u0151 magyar Lancelotnak; r\u00e1ad\u00e1sul egyetlen szem\u00e9ly, V\u00e1rdai Istv\u00e1n besz\u00e9d\u00e9vel nem magyar\u00e1zhat\u00f3 a L\u00e1szl\u00f3\u2013Lancelot azonos\u00edt\u00e1s sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 elterjed\u00e9se: Csernus S\u00e1ndor: Lancelot kir\u00e1ly \u00e9s Magyarorsz\u00e1g mint a \u201ekereszt\u00e9nys\u00e9g v\u00e9d\u0151b\u00e1sty\u00e1ja” a 15. sz.-i francia t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1sban. In: Jankovics J\u00f3zsef \u2013 Monok Istv\u00e1n \u2013 Nyerges Judit (szerk.): A magyar m\u0171vel\u0151d\u00e9s \u00e9s a kereszt\u00e9nys\u00e9g. La civilt\u00e1 ungherese e il cristianesimo. II. k\u00f6tet.<\/i> Budapest\u2013Szeged, Nemzetk\u00f6zi Magyar Filol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g, 1998. 580\u2013596., 588.<\/p>\n

[2]<\/a> Ballagai Alad\u00e1r: A K\u00e1rolyi gr\u00f3fok lev\u00e9lt\u00e1ra. Protest\u00e1ns egyh\u00e1zi \u00e9s iskolai lap<\/em> 30. (1887) 299\u2013305., 301.<\/p>\n

[3]<\/a> M\u00e1ln\u00e1si \u00d6d\u00f6n: Szent L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly \u00e9s a magyar h\u0151s\u00f6k eml\u00e9ke. <\/a>\u00a0Szabad Magyars\u00e1g<\/i> VII. \u00e9vf., 1962. j\u00fanius 24., 2.<\/p>\n

[4]<\/a> P\u00e1lfy Mikl\u00f3s: L\u00e1szl\u00f3 et Lancelot.<\/a> In: P\u00e1lfy, Mikl\u00f3s \u2013 Kov\u00e1cs, Katalin (szerk.): „Prismes iris\u00e9s”: textes recueillis sur les litt\u00e9ratures classiques et modernes pour Olga Penke qui f\u00eate ses soixante ann\u00e9es.<\/i> Szeged, Klebelsberg Kuno Egyetemi Kiad\u00f3, 2006. 153\u2013157., 155\u2013156.<\/p>\n

[5]<\/a> L\u00e1szl\u00f3 Gyula: A Szent L\u00e1szl\u00f3-legenda k\u00f6z\u00e9pkori falk\u00e9pei.<\/em> Budapest, T\u00e1jak-Korok-M\u00fazeumok Egyes\u00fclet, 1993.<\/p>\n

[6]<\/a>\u00a0Makkay J\u00e1nos: A s\u00e1rk\u00e1ny meg a kincsek.<\/a> Sz\u00e1zadok<\/i> 130. (1996) 733\u2013822., 764.; u\u0151: Indul a magyar Attila f\u00f6ldj\u00e9re.<\/i><\/a> 2. \u00e1tdolgozott \u00e9s b\u0151v\u00edtett kiad\u00e1s. Budapest [mag\u00e1nkiad\u00e1s], 2009. 90\u201394.; angol nyelven (u\u0151): Iranian elements in early Mediaeval heroic poetry. The Arthurian cycle and the Waltharius.<\/em> Budapest [mag\u00e1nkiad\u00e1s], 1998. 24\u201327.<\/p>\n

[7]<\/a> Burchard B\u00e9lav\u00e1ry, Marcel: Un chevalier hongrois \u00e0 la cour du roi Arthur. (\u00c9tude sur un po\u00e8me de la Table-Ronde.) [A tanulm\u00e1ny els\u0151 r\u00e9sze.] Revue de Hongrie <\/i>6. \u00e9vf.<\/a> (1913) 12. sz. 273\u2013285., 275\u2013276. (A szerz\u0151 csal\u00e1dnev\u00e9t k\u00f6t\u0151jellel, Burchard-B\u00e9lav\u00e1ry v\u00e1ltozatban \u00edrta, fenti \u00edr\u00e1s\u00e1t azonban Burchard B\u00e9lav\u00e1ryk\u00e9nt jegyezte.)<\/p>\n

[8]<\/a> Uo. 276\u2013278.<\/p>\n

[9]<\/a> Uo. 280\u2013285.<\/p>\n

[10]<\/a> Burchard B\u00e9lav\u00e1ry, Marcel: Un chevalier hongrois \u00e0 la cour du roi Arthur. (\u00c9tude sur un po\u00e8me de la Table-Ronde.) [A tanulm\u00e1ny befejez\u0151 r\u00e9sze.] Revue de Hongrie <\/i>6. \u00e9vf.<\/a> (1913) 12. sz. 371\u2013385., 385.<\/p>\n

[11]<\/a> Y [Yolland, Arthur Battishill]: Lancelot = St. Ladislas of Hungary? Hungarian Spectator<\/em> (1913) 80\u201381.; Yolland, Arthur B.: Hungary.<\/em><\/a> (The Nations’ Histories.) London\u2013New York, T. C. & E. C. Jack, 48.<\/p>\n

[12]<\/a>\u00a0 Pow, Stephen: Evolving Identities: A Connection between Royal Patronage of Dynastic Saints\u2019 Cults and Arthurian Literature in the Twelfth Century.<\/a> Annual of Medieval Studies at CEU<\/i> 24. (2018) 65\u201374.<\/p>\n

[13]<\/a> Echkhardt S\u00e1ndor tanulm\u00e1ny\u00e1ban a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrja: \u201eBurchard B\u00e9lav\u00e1ry Marcel […] t\u00e9tele, hogy Szent L\u00e1szl\u00f3 \u00e9lete lett volna Chr\u00e9tien de Troyes Lancelot-t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek alapja, \u00e9s hogy maga a Lancelot<\/em> n\u00e9v is a L\u00e1szl\u00f3 <\/em>n\u00e9vb\u0151l ered, teljesen tarthatatlan.\u201d Eckhardt S\u00e1ndor: Lancelot magyar kir\u00e1ly. Magyar Nyelv<\/i> 33. (1937) 151\u2013157., 152. 3. jegyzet. (D\u0151lt bet\u0171s kiemel\u00e9s az eredetiben.)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

N\u00e9h\u00e1ny napja egy hat\u00e1svad\u00e1sznak t\u0171n\u0151, nem kell\u0151en al\u00e1t\u00e1masztott cikk l\u00e1tott napvil\u00e1got, amely \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st v\u00e9lt felfedezni a 11. sz\u00e1zadban \u00e9lt I. (Szent) L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkori lovagi irodalom k\u00f6zismert h\u0151se, Lancelot k\u00f6z\u00f6tt, feleleven\u00edtve egy r\u00e9gebbi elk\u00e9pzel\u00e9st. A k\u00f6vetkez\u0151kben a k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r historiogr\u00e1fi\u00e1t t\u00e1rgyaljuk, bemutatva az elk\u00e9pzel\u00e9s m\u00falt sz\u00e1zadi megjelen\u00e9seit. J\u00f3l ismert, hogy a szl\u00e1v eredet\u0171 L\u00e1szl\u00f3, Ladislaus, m\u00e1sk\u00e9nt Ladiszl\u00e1v szem\u00e9lyn\u00e9v k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori nyugat-eur\u00f3pai forr\u00e1sokban Lancelotk\u00e9nt fordul el\u0151. A k\u00f6z\u00e9pkori francia\u2013magyar kapcsolatok szak\u00e9rt\u0151i, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Eckhardt S\u00e1ndor, G\u00e1briel Asztrik \u00e9s Csernus S\u00e1ndor kifejezetten k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori humanista fikci\u00f3k\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelik a L\u00e1szl\u00f3\u2013Lancelot azonos\u00edt\u00e1st.[1] Nem fogadta…<\/p>\n","protected":false},"author":27,"featured_media":17661,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[1,7],"tags":[1824,92,1823],"class_list":["post-17620","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egyeb","category-kozepkor","tag-i-szent-laszlo","tag-kozepkor","tag-lancelot"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/17620","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/27"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=17620"}],"version-history":[{"count":76,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/17620\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":17732,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/17620\/revisions\/17732"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/17661"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=17620"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=17620"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=17620"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}