{"id":17218,"date":"2024-07-26T09:15:43","date_gmt":"2024-07-26T09:15:43","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=17218"},"modified":"2024-07-26T09:15:43","modified_gmt":"2024-07-26T09:15:43","slug":"a-tavolban-egy-viking-vekeng-eszak-fok-titok-es-a-sokadik-rokabor","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2024\/07\/26\/a-tavolban-egy-viking-vekeng-eszak-fok-titok-es-a-sokadik-rokabor\/","title":{"rendered":"A t\u00e1volban egy viking vekeng. \u00c9szak-fok, titok \u00e9s a sokadik r\u00f3kab\u0151r"},"content":{"rendered":"

A vikingek, akik az elm\u00falt \u00e9vtizedekben \u00e1tvett\u00e9k a Nyugatr\u00f3mai Birodalom v\u00e9g\u00e9t elhoz\u00f3 germ\u00e1nok kult\u00fart\u00f6rt\u00e9netben elfoglalt hely\u00e9t, napjainkra a legismertebb barb\u00e1rokk\u00e1 v\u00e1ltak. Kifejezetten n\u00e9pszer\u0171 barb\u00e1rokk\u00e1. A t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1sban, a tudom\u00e1ny vil\u00e1g\u00e1t\u00f3l messze es\u0151 m\u00e9diadiskurzusokban \u00e9s a sz\u00f3rakoztat\u00f3iparban a viking tematika jelent\u0151s\u00e9g\u00e9n t\u00falmutat\u00f3 h\u00edrn\u00e9vnek \u00f6rvend.<\/span><\/p>\n

Ennek k\u00f6zelm\u00faltbeli eklat\u00e1ns p\u00e9ld\u00e1ja a Hollandi\u00e1hoz tartoz\u00f3 Fr\u00edzf\u00f6ld sz\u00e9khelye, <\/span>Leeuwarden<\/span> m\u00fazeum\u00e1ban megrendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. A t\u00e1rlat a nyugati germ\u00e1n nyelvet besz\u00e9l\u0151 kora k\u00f6z\u00e9pkori fr\u00edzek \u00e9s az \u00e9szaki haj\u00f3sok kultur\u00e1lis k\u00f6tel\u00e9keit hangs\u00falyozta, figyelmet szentelve annak is, hogy a fr\u00edzek r\u00e9szt vettek a vikingnek nevezett csoportok katonai v\u00e1llalkoz\u00e1saiban.<\/span> A <\/span>Mi, vikingek <\/span><\/em>n\u00e9ven fut\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s hangs\u00falyos identit\u00e1spolitikai \u00fczenetet fogalmazott meg, amikor vikingek \u00e9s fr\u00edzek egy csal\u00e1dba tartoz\u00e1s\u00e1t hangs\u00falyozta.i<\/sup><\/a><\/a><\/span><\/p>\n

<\/p>\n

A t\u00f6r\u00f6k, aki ott se volt<\/span><\/strong><\/p>\n

A n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s kor\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 elbesz\u00e9l\u00e9seket ma is meghat\u00e1rozza a R\u00f3ma f\u00f6l\u00f6tt triumf\u00e1l\u00f3 germ\u00e1n kr\u00f3nik\u00e1sok \u00f6nim\u00e1zs\u00e9p\u00edt\u00e9se.ii<\/sup><\/a> <\/span>Az ut\u00f3kor kutat\u00f3ja er\u0151sen hajlik arra, hogy igaz\u00e1got szolg\u00e1ltasson a r\u00e9gm\u00falt id\u0151k barb\u00e1rjainak: a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelem nem sz\u0171k\u00edthet\u0151 le a magaskult\u00far\u00e1k, civiliz\u00e1ci\u00f3k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re. Szaktud\u00f3sok munk\u00e1iban is tal\u00e1lkozhatunk azzal az \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1ssal, miszerint az \u00f3korban \u00e9lt nom\u00e1d szk\u00edt\u00e1kiii<\/sup><\/a><\/span> vagy a k\u00f6z\u00e9pkori mongolok lehet\u0151s\u00e9geikhez m\u00e9rten magas szint\u0171 steppei m\u0171velts\u00e9get k\u00e9pviseltek. A civiliz\u00e1ci\u00f3 sz\u00f3 explicit m\u00f3don is megjelenik L\u00e1szl\u00f3 Gyula nagy m\u0171ve, <\/span>A honfoglal\u00f3 magyar n\u00e9p \u00e9lete<\/span><\/em> 1996-os angol nyelv\u0171 kiad\u00e1s\u00e1ban (The Magyars. Their Life and Civilisation<\/em>); a magyar k\u00f6nyvc\u00edmben nem szerepl\u0151 terminus a k\u00fclf\u00f6ldi olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek sz\u00f3l, a magyars\u00e1g hely\u00e9t igyekszik kijel\u00f6lni a vil\u00e1ghist\u00f3ria keretein bel\u00fcl. Ez elvezet a k\u00f6vetkez\u0151 probl\u00e9mak\u00f6rh\u00f6z: \u00c9szak \u00e9s Kelet barb\u00e1rainak kapcsolat\u00e1hoz.<\/span><\/p>\n

Az internet vil\u00e1g\u00e1ban hatalmas karriert futott be azon eszmefuttat\u00e1s, miszerint skandin\u00e1v forr\u00e1sok az \u00f3kori tr\u00f3jaiakban ismert\u00e9k fel az anat\u00f3liai t\u00f6r\u00f6k\u00f6k el\u0151deit. Mi t\u00f6bb: ebbe a gondolati k\u00f6rbe illeszkedik <\/span>Odin<\/a><\/u> \u00e9s feles\u00e9ge, Frigg kis-\u00e1zsiai illet\u0151s\u00e9ge is. M\u00e1s kommentel\u0151k Odint <\/span>K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsi\u00e1val, Ukrajn\u00e1val \u00e9s a t\u00fcrk rov\u00e1s\u00edr\u00e1ssal hozz\u00e1k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe.<\/a><\/u> Hogyan, mik\u00e9nt reag\u00e1ljon a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz ezen felt\u00e9telez\u00e9sekre?<\/span><\/p>\n

Tudjuk, hogy az izlandi Snorri Sturluson az 1220 k\u00f6r\u00fcl \u00edr\u00f3dott <\/span>P\u00f3zai Edda<\/span><\/em> prol\u00f3gus\u00e1ban <\/span>\u00f6sszek\u00f6t\u00f6tte az <\/span>\u00c6sir<\/span><\/em> n\u00e9ven ismert pog\u00e1ny istenek, k\u00f6zt\u00fck \u00d3\u00f0in t\u00f6<\/span>rt\u00e9net\u00e9t a k\u00f6z\u00e9pkori Tr\u00f3ja-mond\u00e1val; ugyan\u0151 a<\/span> Tyrkland<\/span><\/em> form\u00e1ban \u00edrt (m\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben <\/span>az 1230 k\u00f6r\u00fcl k<\/span>eletkezett, <\/span>Heimskringla<\/span><\/em> c. m\u0171v\u00e9ben is szerepl\u0151) <\/span>ter\u00fcleten helyezte el a mondabeli Tr\u00f3j\u00e1t. Minderre a magyar kutat\u00e1sban <\/span>\u2013<\/span> Omeljan Pritsak nyom\u00e1n <\/span>\u2013<\/span> Sz\u00e1nt\u00f3 Rich\u00e1rd r\u00f6vid cikke h\u00edvta fel a figyelmet.iv<\/sup><\/a><\/span> Hozz\u00e1tenn\u00e9nk, hogy a val\u00f3s\u00e1gban nem a skandin\u00e1vok kapcsolt\u00e1k \u00f6ssze el\u0151sz\u00f6r a t\u00f6r\u00f6k\u00f6ket az \u00f3kori v\u00e1ros nev\u00e9vel. <\/span><\/p>\n

A k\u00f6z\u00e9pkori kereszt\u00e9ny vil\u00e1gban a Keletr\u0151l \u00e9rkezett, antik forr\u00e1sokban nem szerepl\u0151 n\u00e9pek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t a g\u00f6r\u00f6g-r\u00f3mai f\u00f6ldrajzi keretek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9rtelmezt\u00e9k. Az<\/span> interpretatio Romana<\/span><\/em> irodalmi hagyom\u00e1nyai ment\u00e9k azonos\u00edtott\u00e1k a t\u00f6r\u00f6k n\u00e9pnevet az \u00f3kori tr\u00f3jaiakkal. Konstantin\u00e1poly oszm\u00e1n elfoglal\u00e1sa (1453) ut\u00e1n sz\u00e9les k\u00f6rben ismert az elk\u00e9pzel\u00e9s: p\u00e9lda erre az it\u00e1liai humanista, Antonius Beccadellius, aki a tr\u00f3jaiak n\u00e9vad\u00f3 \u0151se ut\u00e1n <\/span>Theukros<\/span><\/em> n\u00e9vv\u00e1ltozattal eml\u00edtette az oszm\u00e1nokat.v<\/sup><\/a><\/span> A kutat\u00e1s jelenlegi \u00e1ll\u00e1sa szerint m\u00e1r a 12. sz\u00e1zadi francia irodalomban megjelenik a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k fikt\u00edv tr\u00f3jai eredete.vi<\/sup><\/a><\/span> M\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy Eur\u00f3p\u00e1ban sz\u00e9lt\u00e9ben-hossz\u00e1ban elterjedt a tr\u00f3jai eredeztet\u00e9s, \u00edgy I. Habsburg Miksa n\u00e9met-r\u00f3mai cs\u00e1sz\u00e1r udvari reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban is, aki 16. sz\u00e1zad elej\u00e9n impoz\u00e1ns, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben <\/span>Diadalkapu<\/span><\/em>k\u00e9nt, illetve <\/span>Diadalmenet<\/span><\/em>k\u00e9nt ismert fametszeteken k\u00edv\u00e1nta \u00e1br\u00e1zolni az \u00f3kori Tr\u00f3j\u00e1ig visszany\u00fal\u00f3 csal\u00e1df\u00e1j\u00e1t.vii<\/sup><\/a><\/span><\/p>\n

L\u00e1thatjuk: a kutat\u00e1s t\u00e9vesen \u00e1llap\u00edtotta meg, hogy a <\/span>Pr\u00f3zai Edda<\/span><\/em> Tyrklandr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 tud\u00f3s\u00edt\u00e1sa <\/span>\u201ea steppei n\u00e9pekkel fenntartott kapcsolat eml\u00e9k\u00e9t \u0151rzi.\u201dviii<\/sup><\/a> Fentebb egy\u00e9rtelm\u0171en toposzr\u00f3l van sz\u00f3. Err\u0151l tan\u00faskodnak az id\u00e9zett m\u0171ben olvashat\u00f3 f\u00f6ldrajzi nevek is: a <\/span>Pr\u00f3zai Edda<\/span><\/em> prol\u00f3gus\u00e1ban az \u00e1ll, hogy Odin \u00e9s csal\u00e1dja Tr\u00f3j\u00e1b\u00f3l kindulva elfoglalta Saxland (Sz\u00e1szorsz\u00e1g), Frankland \u00e9s Reidgothland ter\u00fclet\u00e9t.ix<\/sup><\/a><\/span> A szerz\u0151 a mitikus d\u00e9li v\u00e1rost\u00f3l eltekintve Eur\u00f3pa nyugati, \u00e9szaki vid\u00e9keit sorolja fel. Odin tr\u00f3jai tart\u00f3zkod\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re viszat\u00e9rve: a fentebb id\u00e9zett internetes oldalakon az <\/span>interpretatio Nordica<\/span><\/em> t\u00edpushib\u00e1j\u00e1t figyelhetj\u00fck meg. Jellemz\u0151, hogy \u00e1ltal\u00e1nosan elterjedt k\u00f6z\u00e9pkori toposzokat, narrat\u00edv\u00e1kat, gondolati s\u00e9m\u00e1kat kapcsolnak a vikingekhez.
\n<\/span><\/p>\n

Hogyan nem tal\u00e1lkoztam Bart\u00f3k B\u00e9l\u00e1val?<\/span><\/strong><\/p>\n

\u201e<\/span>A politikai kapcsolatok lehet\u0151s\u00e9get teremthettek a viking k\u00eds\u00e9rettagok \u00e1raml\u00e1s\u00e1ra. G\u00e9za fejedelem p\u00e9ld\u00e1ul tal\u00e1lkozott a d\u00e1n K\u00e9kfog\u00fa Harald k\u00f6veteivel a 973. \u00e9vi quedlinburgi tal\u00e1lkoz\u00f3n, ahol mindk\u00e9t vez\u00e9r k\u00f6vetei jelen voltak<\/span>\u201d <\/span>\u2013 <\/span>\u00e1ll\u00edtja a 24.hu h\u00edrport\u00e1lon <\/span>2019. december 21-\u00e9n megjelent cikk.x<\/sup><\/a><\/a> <\/span>A val\u00f3s\u00e1gban nem a magyar fejedelem utazott 973-ban Quedlinburgba, hanem tizenk\u00e9t magyar el\u0151kel\u0151 (<\/span>XII primates Ungarorum<\/span><\/em>) \u00e9rkezett k\u00f6vets\u00e9gbe. <\/span>Az id\u0151zett sz\u00f6vegr\u00e9sz \u00fajfent az <\/span>interpretatio Nordica <\/span><\/em>p\u00e9ld\u00e1ja: a val\u00f3s\u00e1gban a 973-ban a n\u00e9metek fel\u00e9 k\u00f6zeled\u0151 magyar uralkod\u00f3 \u201e<\/span>nyugati nyit\u00e1s\u00e1r\u00f3l<\/span>\u201d<\/span> besz\u00e9lhet\u00fcnk, nem valamif\u00e9le viking\u2013magyar tal\u00e1lkoz\u00f3r\u00f3l.<\/span><\/p>\n

\u201eEgy\u00fctt vonultak hadba Biz\u00e1nc ellen a magyarok \u00e9s a vikingek\u201d <\/span><\/em>\u2013 hangoztatja m\u00e1s port\u00e1lok mellett az Index \u00e1ltal is \u00e1tvett prom\u00f3ci\u00f3s anyag.xi<\/sup><\/a> A r\u00f6vid \u00edr\u00e1s szerint a \u201e970-es \u00e9vekben egy Biz\u00e1nc ellen vezetett hadj\u00e1ratban\u201d magyarok \u00e9s ruszok egym\u00e1s sz\u00f6vets\u00e9gesei voltak. A fenti megfogalmaz\u00e1s t\u00f6bb ponton vitathat\u00f3. Fennmaradt-e olyan forr\u00e1sadat, amely k\u00f6zvetetten utal a vikingek \u00e9s a magyarok k\u00f6z\u00f6s hadba vonul\u00e1s\u00e1ra?<\/span><\/p>\n

T\u00f6rt\u00e9n\u00e9szk\u00f6r\u00f6kben \u00e1ltal\u00e1nosan ismert az <\/span>Annales Bertiniani<\/span><\/em> 839. \u00e9vre vonatkoz\u00f3 bejegyz\u00e9se, mely szerint a Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ba tart\u00f3 rusz k\u00f6vetek a Dnyeper vid\u00e9k\u00e9t befoly\u00e1suk alatt tart\u00f3 \u00e9s a Konstantin\u00e1polyba vezet\u0151 utat elv\u00e1g\u00f3 \u201ebarb\u00e1r \u00e9s vad n\u00e9pek\u201d miatt ker\u00fcl\u0151 \u00fatra k\u00e9nyszer\u00fcltek. A t\u00f6rt\u00e9neti irodalomban a fenti barb\u00e1rokat a 9. sz\u00e1zadi magyarokkal is \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozt\u00e1k: ez arra vall, hogy magyarok \u00e9s ruszok viszonya nem bar\u00e1ti, hanem kifejezetten ellens\u00e9ges volt. Utalnom kell ugyanakkor arra a 2004-ben megjelent publik\u00e1ci\u00f3ra, amely a k\u00e9rd\u00e9ses barb\u00e1rok \u00e9s a magyarok azonos\u00edt\u00e1s\u00e1t a pozit\u00edv bizony\u00edt\u00e9kok hi\u00e1nya miatt elveti.xii<\/sup><\/a><\/span><\/p>\n

Mi az igazs\u00e1g a 970-es \u00e9vekbeli hadj\u00e1rattal kapcsolatban? J\u00f3l ismert, hogy a 970. \u00e9vi arkadiopoliszi csat\u00e1ban magyar \u00e9s beseny\u0151 seg\u00e9dcsapatok is harcoltak a ruszok oldal\u00e1n a biz\u00e1nciak ellen, azonban a csat\u00e1r\u00f3l besz\u00e1mol\u00f3 forr\u00e1sokban sehol sem olvashatunk vikingekr\u0151l. Ekkor, 970-ben a soknemzetis\u00e9g\u0171 Kijevi Rusz \u00e9l\u00e9n a szl\u00e1v nevet visel\u0151 I. Szvjatoszl\u00e1v \u00e1llt. Szvjatoszl\u00e1v balk\u00e1ni v\u00e1llalkoz\u00e1sa sikertelen maradt, 971-ben Durustorum\/Durosztolon (Szilisztra) v\u00e1ros\u00e1ba szor\u00edtott\u00e1k a biz\u00e1nciak; hazafel\u00e9 vonulva a beseny\u0151k v\u00e9geztek sereg\u00e9vel. M\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy az arkadiopoliszi csat\u00e1t mennyiben tekinthetj\u00fck \u201e970-es \u00e9vekben\u201d zajl\u00f3 hadj\u00e1ratnak, amikor a k\u00e9rd\u00e9ses hadj\u00e1rat az \u00e9vtized elej\u00e9n \u00e9rt v\u00e9get.<\/span><\/p>\n

\u00d6sszefoglalva: vikingek \u00e9s magyarok egy\u00fcttes hadba vonul\u00e1sa vagy G\u00e9za <\/span>quedlinburgi<\/span> k\u00f6vets\u00e9ge a <\/span>Hogyan nem tal\u00e1lkoztam Bart\u00f3k B\u00e9l\u00e1val<\/span><\/em> kabar\u00e9jelenetre eml\u00e9keztet. El\u0151deink \u00e9s a kelet-eur\u00f3pai var\u00e9gok, ruszok kapcsolata legjobb esetben is semlegesnek t\u0171nhet, mintsem bar\u00e1tinak. Tov\u00e1bbi probl\u00e9ma, hogy az Index-cikk a magyarok \u00e9s a kelet-eur\u00f3pai ruszok k\u00f6zti viszonyt katonai sz\u00f6vets\u00e9gk\u00e9nt \u00edrja le, nem sz\u00e1mol azonban azzal a <\/span>j\u00f3l ismert <\/span><\/strong>adattal, amely szerint a magyarok<\/span> a Fekete-tenger partj\u00e1n elhelyezked\u0151 biz\u00e1nci v\u00e1rosba, Kercsbe (K.r.kh) viszik \u00e9s <\/span>rabszolg\u00e1nak adj\u00e1k el rusz foglyaikat<\/span><\/strong>.xiii<\/sup><\/a> <\/span>Ehhez j\u00e1rul egy forr\u00e1s\u00e9rtelmez\u00e9si probl\u00e9ma is: nem minden esetben vil\u00e1gos, kiket takar a rusz etnonim.xiv<\/sup><\/a><\/span> (T\u00e1volban egy viking vitorla?)<\/span><\/p>\n

A mund(\u00e9r) becs\u00fclete<\/span><\/strong><\/p>\n

A Duna ment\u00e9n \u00e9l\u0151 n\u00e9pek skandin\u00e1v k\u00f6t\u0151d\u00e9seit t\u00e1rgyalva nem ker\u00fclhetj\u00fck meg a nyelv\u00e9szet szerep\u00e9t. Gondoljunk a 9. sz\u00e1zadi dunai bolg\u00e1r k\u00e1nra, a 831\u2013836 k\u00f6z\u00f6tt uralkod\u00f3 Malamirra; biz\u00e1nci forr\u00e1sokban meg\u0151rz\u00f6tt neve \u039c\u03b1\u03bb(\u03bb)\u03c9\u03bc\u03b7\u03c1\u03cc\u03c2, Mal(l)omirosz volt.<\/span>xv<\/sup><\/a> A Vladimir, Volodimer n\u00e9v \u00e9szaki germ\u00e1n eredet\u0171, a Valdimar(r), Valdem\u00e1r n\u00e9vb\u0151l ered.xvi<\/sup><\/a><\/span> Ezt l\u00e1tszik al\u00e1t\u00e1masztani a \u03b2\u03bb\u03b1\u03b4\u03af\u03bc\u03b7\u03c1, Vladimer n\u00e9vv\u00e1ltozat, melyben hol Malamirt, hol a 889\u2013893 k\u00f6z\u00f6tt uralkod\u00f3 dunai bolg\u00e1r Vladimirt keresik.xvii<\/sup><\/a> Ugyanitt utalnom kell arra a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt keletkezett elm\u00e9letre is, amely a Malamirt g\u00f3t eredet\u0171 n\u00e9vnek tartja, a Malaricus, Malatheus n\u00e9vvel hozza \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe.xviii<\/sup><\/a><\/span> (Fentebb elvetik, hogy -mir<\/em> v\u00e9gz\u0151d\u00e9s\u00fa szl\u00e1v n\u00e9vr\u0151l van sz\u00f3.)<\/p>\n

Felmer\u00fclt, hogy az \u00c1rp\u00e1d-kori Magyarorsz\u00e1gon is p\u00e9lda akad \u00f3\u00e9szaki szem\u00e9lyn\u00e9vre. A 14. sz\u00e1zadi kr\u00f3nikakompoz\u00edci\u00f3 r\u00e9szletesen besz\u00e1mol III. Henrik n\u00e9met-r\u00f3mai cs\u00e1sz\u00e1r Vazul-fiak elleni hadj\u00e1ratair\u00f3l. Mind az 1051-ben, mind a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben ind\u00edtott t\u00e1mad\u00e1sa kudarccal v\u00e9gz\u0151d\u00f6tt. A 1052-es hadj\u00e1rat sor\u00e1n t\u0171nik fel a magyar forr\u00e1sanyagban <\/span>Zothmund<\/span><\/strong> neve. Egy k\u00f6zelm\u00faltban megjelent cikk Zothmund nev\u00e9nek skandin\u00e1v eredet\u00e9t val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edti: b\u00e1r ezzel megegyez\u0151 skandin\u00e1v szem\u00e9lynevet nem tal\u00e1l, a Su\u00f0mundr, \u00dej\u00f3\u00f0mundr, tov\u00e1bb S\u00f3lmundr nevek hasonl\u00f3s\u00e1g\u00e1ra ir\u00e1ny\u00edtja a figyelmet.xix<\/sup><\/a><\/a> Mi a probl\u00e9ma ezzel a hipot\u00e9zissel?<\/span><\/p>\n

Jelen sorok \u00edr\u00f3ja szerint a Zothmund n\u00e9vvel p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edthat\u00f3,<\/span> -mund<\/span><\/em><\/strong> (*mundo<\/em>, k\u00e9z, v\u00e9delmez\u0151; v\u00f6. latin <\/span>manus<\/span><\/em>) <\/span>ut\u00f3tag\u00fa nevek<\/span><\/strong> a 3. sz\u00e1zaddal kezd\u0151d\u0151en <\/span>t\u00f6megesen fordulnak el\u0151 nem skandin\u00e1v n\u00e9vanyagban.<\/span><\/strong><\/p>\n

A teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl megeml\u00edtend\u0151 a 3. sz\u00e1zadban \u00e9lt frank <\/span>Hariomund<\/span><\/em> \u00e9s <\/span>Hildemund<\/span><\/em>, <\/span>Aurelianus cs\u00e1sz\u00e1r k\u00e9t hadvez\u00e9re;<\/span>xx<\/sup><\/a><\/span>\u00a0a szv\u00e9bek \u00e9l\u00e9n \u00e1ll\u00f3, n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s kori <\/span>Hunimund <\/span><\/em>\u00e9s<\/span> Rechimund<\/span><\/em>;<\/span>xxi<\/sup><\/a><\/span> az 523<\/span>\u2013<\/span>524 k\u00f6r\u00fcl elhunyt burgund kir\u00e1ly, az ut\u00f3kor \u00e1ltal szentt\u00e9 avatott <\/span>Sigismund<\/span><\/em>;xxii<\/sup><\/a> ide soroland\u00f3 az 541-b\u0151l biz\u00e1nci hiva<\/span>talnokk\u00e9nt ismert <\/span>\u0398\u03b5\u03c5\u03b4\u03b9\u03bc\u03bf\u03cd\u03bd\u03b4\u03bf\u03c2<\/span><\/em> (Theudimundosz), akinek nagyapja <\/span>Mundus <\/span><\/em>volt;xxiii<\/sup><\/a> az 551<\/span>\u2013<\/span>552 k\u00f6r\u00fcl elesett gepida <\/span>Turismod<\/span><\/em>, esetleg fiv\u00e9re, az 567-ben elhunyt <\/span>Cunimund<\/span><\/em>.xxiv<\/sup><\/a> A <\/span>fenti <\/span>k\u00e9ttag\u00fa nevek k\u00f6z\u00e9 sorolhat\u00f3 az \u00f3angol<\/span> Edmund <\/span><\/em>\u00e9s <\/span>Osmund<\/span><\/em> f\u00e9rfin\u00e9v is. Megjegyzend\u0151, hogy Zothmunddal egy id\u0151ben \u00e9lhetett a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n Edmund <\/span>\u00e6theling<\/span><\/em> (kir\u00e1lyfi), az ut\u00f3kor \u00e1ltal Vasbord\u00e1j\u00fa Edmund n\u00e9vvel illetett angol kir\u00e1ly sz\u00e1m\u0171z\u00f6tt fia. A frank, szv\u00e9b, \u00f3angol a germ\u00e1n nyelvek nyugati germ\u00e1n csoportj\u00e1ba, a burgund, illetve gepida a keleti germ\u00e1n nyelvek k\u00f6z\u00e9 tartozott, m\u00edg a g\u00f6r\u00f6g nyelvi k\u00f6rnyezetb\u0151l ismert, <\/span>szint\u00e9n keleti germ\u00e1n<\/span> \u0398\u03b5\u03c5\u03b4\u03b9\u03bc\u03bf\u03cd\u03bd\u03b4\u03bf\u03c2 a n\u00e9vad\u00e1s divatj\u00e1ra, a nevek csal\u00e1don bel\u00fcli \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s\u00e9re p\u00e9lda.<\/span><\/p>\n

A Zothmund n<\/span>\u00e9v skandin\u00e1v eredeztet\u00e9se a fonetika \u00e9s az \u00edr\u00e1sm\u00f3d oldal\u00e1r\u00f3l is kifog\u00e1solhat\u00f3. A <\/span>S\u00f3lmundurxxv<\/sup><\/a> t\u00edpus\u00fa nevek t\u00e1volabbr\u00f3l eml\u00e9keztetnek a 11. sz\u00e1zadi vit\u00e9z nev\u00e9re, mint a jelen sorok \u00edr\u00f3ja \u00e1ltal felhozott p\u00e9ld\u00e1k. A fentebb eml\u00edtett Theudimund \u00e9vsz\u00e1zadokkal kor\u00e1bbi, mint a hasonl\u00f3 \u00dej\u00f3\u00f0mundur\/Thodmundur. \u00cdr\u00e1sm\u00f3djuk alapj\u00e1n, kiejt\u00e9s\u00fckt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl a 9. sz\u00e1zadt\u00f3l adatolhat\u00f3 nyugati germ\u00e1n Zeizmunt, valamint n\u00e9met Sigmund f\u00e9rfin\u00e9v f\u00e9lreolvas\u00e1s\u00e1b\u00f3l is kialakulhatott a Zothmund. (Ez ann\u00e1l k\u00f6nnyebben megt\u00f6rt\u00e9nhetett, mivel Luxemburgi Zsigmond 14. sz\u00e1zadi tr\u00f3nra l\u00e9pte el\u0151tt a Sigismund, Sigemund, Sigmund stb. nem tartozott legelterjedtebb k\u00f6z\u00e9pkori neveink k\u00f6z\u00e9.)<\/span><\/p>\n

A k\u00e9rd\u00e9shez hozz\u00e1tartozik, hogy a -mund<\/em> v\u00e9gz\u0151d\u00e9s\u0171 szem\u00e9lynevek t\u00f6bbsz\u00f6r romlott form\u00e1ban (l\u00e1sd p\u00e9ld\u00e1ul az <\/span>Ymnemod<\/span><\/em>, <\/span>Hymnemond<\/span><\/em> nevetxxvi<\/sup><\/a>), a lejegyz\u0151 anyanyelve \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkori egyh\u00e1zi latin \u00e1ltal is torz\u00edtva maradtak fenn. Tov\u00e1bb\u00e1 a fentebb ismertetett szem\u00e9lynevek Angli\u00e1t\u00f3l \u00e9s Franciaorsz\u00e1gt\u00f3l Magyarorsz\u00e1gig elterjedtek, l\u00e1sd a haz\u00e1nkban n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizede divatba j\u00f6tt, j\u00f3llehet kor\u00e1bban is ismert Rajmund nevet. A Meroving \u00e9s Karoling \u00f6r\u00f6ks\u00e9gb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy a k\u00f6z\u00e9pkori francia kir\u00e1lys\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171en elterjedt a nyugati germ\u00e1n n\u00e9vanyag (Odo, Hincmar, Amalric, Tankr\u00e9d, Rajnald).<\/span><\/p>\n

Hogyan lett a szk\u00edta viking?
\n<\/strong><\/p>\n

A k\u00f6zelm\u00faltban Londonban, r\u00e9g\u00e9szeti sorozatban l\u00e1tott napvil\u00e1got egy k\u00f6nyv, mely a var\u00e9gok, a Kijevi Rusz, valamint a Volga menti \u00e9s Pontus-vid\u00e9ki nom\u00e1dok \u00e9rintkez\u00e9seit t\u00e1rgyalja \u00edr\u00e1sos forr\u00e1sok \u00e9s r\u00e9g\u00e9szeti leletek alapj\u00e1n. <\/span>A 2022-ben megjelent kiadv\u00e1ny nagy hangs\u00falyt fektet a kereskedelem, k\u00f6vetj\u00e1r\u00e1sok \u00e9s a hadszervezet probl\u00e9m\u00e1ira. Ennek sor\u00e1n Szvjatoszl\u00e1v fentebb eml\u00edtett, 970\u2013<\/span>971. \u00e9vi hadj\u00e1rat\u00e1nak r\u00e9sztvev\u0151ivel foglalkozik, Karl Benedikt Hase forr\u00e1ssz\u00f6veg\u00e9nek 133. oldal\u00e1ra hivatkozva: \u201e<\/span>Leo the Deacon describes their tactics as analogous to the Viking<\/strong> shield wall.\u201d A k\u00f6nyv alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 \u00e9rtekez\u00e9sben ugyanaz a sz\u00f6vegr\u00e9sz \u00edgy hangzik: \u201eLe\u00f3n Diak\u00f3nos taktik\u00e1jukat a viking<\/strong> pajzsfalhoz anal\u00f3g m\u00f3don \u00edrta le.\u201d<\/span><\/span>xxvii<\/sup><\/a>
\n<\/span><\/p>\n

A val\u00f3s\u00e1gban az id\u00e9zett forr\u00e1s, Le\u00f3n Diakonosz biz\u00e1nci t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3 m\u0171ve sehol sem eml\u00edti a vikingeket. A Karl Benedikt Hase \u00e1ltal szerkesztett forr\u00e1skiadv\u00e1ny 133. oldal\u00e1n a r\u00f3maiakat (azaz biz\u00e1nciakat) lesz\u00e1m\u00edtva egyetlen n\u00e9pn\u00e9v szerepel, az <\/em>\u00e1ltalam az olvashat\u00f3s\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt megjel\u00f6lt szk\u00edta<\/strong>, illetve tauroszk\u00edta<\/strong>. Hogy a biz\u00e1nci t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s topiz\u00e1l\u00f3 tendenci\u00e1t ismerve besz\u00e9lhet\u00fcnk-e szk\u00edt\u00e1kr\u00f3l a 10. sz\u00e1zadban, a v\u00e1lasz nem k\u00e9rd\u00e9s. S\u00falyosabb probl\u00e9ma, hogy a k\u00f6nyv olyan kijelent\u00e9st tulajdon\u00edt a biz\u00e1nci szerz\u0151nek, ami nem szerepel az eredeti m\u0171ben, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy a tauroszk\u00edta terminus az adott sz\u00f6veg\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben val\u00f3ban a ruszokra utalhat. K\u00f6ztudom\u00e1s\u00fa: a biz\u00e1nci irodalomban sz\u00f3 szerint nem jelenik meg a viking megnevez\u00e9s. V\u00e9g\u00fcl: az id\u00e9zett szerz\u0151 neve magyarul Le\u00f3n Diakonoszk\u00e9nt \u00edrand\u00f3.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

\u00d6sszegz\u00e9s<\/span><\/strong><\/p>\n

T\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk szempontj\u00e1b\u00f3l l\u00e9nyegtelen, hogy mik\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelj\u00fck a viking korra vonatkoz\u00f3 adatokat (k\u00f6nnyen lehet, m\u00e1sok m\u00e1s k\u00f6vetkeztet\u00e9st vonnak le mindebb\u0151l); enn\u00e9l fontosabb annak megt\u00e1rgyal\u00e1sa, hogy <\/span>a t\u00e9m\u00e1ban megsz\u00f3lal\u00f3k milyen retorikai eszk\u00f6z\u00f6kkel oper\u00e1lnak, milyen vitam\u00f3dszerekkel igyekeznek legitim\u00e1lni a poz\u00edci\u00f3ikat.<\/span><\/p>\n

Gyakori elj\u00e1r\u00e1s a \u201egerm\u00e1n\u201d \u00e9s \u201eskandin\u00e1v\u201d rokon \u00e9rtelm\u0171 kifejez\u00e9sk\u00e9nt val\u00f3 haszn\u00e1lata. A k\u00e9pzett\u00e1rs\u00edt\u00e1st megk\u00f6nny\u00edti, hogy a k\u00e9t neves kr\u00f3nik\u00e1s, Jordanes \u00e9s Paulus Diaconus a messzi \u00e9szakr\u00f3l eredeztette a g\u00f3tokat, langob\u00e1rdokat. A g\u00f3t kiv\u00e9tel\u00e9vel a keleti germ\u00e1n nyelveknek nem maradt fenn \u00f6sszef\u00fcgg\u0151, nagyobb terjedelm\u0171 nyelveml\u00e9ke, \u00edgy \u00e9rthet\u0151 a viking kutat\u00e1s er\u0151sebb poz\u00edci\u00f3ja. <\/span>Visszat\u00e9r\u0151 probl\u00e9ma, hogy a vikingekre vonatkoz\u00f3 adatok gyakran l\u00e9g\u00fcres t\u00e9rben, relev\u00e1ns t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s kultur\u00e1lis h\u00e1tt\u00e9r n\u00e9lk\u00fcl szerepelnek. \u00cdgy vet\u0151dik fel tudom\u00e1nyos \u00fajdons\u00e1gk\u00e9nt, hogy a k\u00f6z\u00e9pkori skandin\u00e1voknak Tr\u00f3ja-t\u00f6rt\u00e9net\u00fck volt; vagy hogy a 11. sz\u00e1zadban magyar f\u00f6ld\u00f6n germ\u00e1n nevet visel\u0151 harcosok mutatkoztak (mint az Ib\u00e9riai-f\u00e9lszigett\u0151l Biz\u00e1ncig minden\u00fctt).<\/span><\/p>\n

A magyar\u2013viking kontaktusok t\u00e1rgyal\u00e1sakor nagy szerep jut a <\/span>k\u00f6zvetett bizony\u00edt\u00e1s<\/span><\/strong>nak. Ennek sor\u00e1n a multietnikus Kijevi Rusz magyar lovasokkal k\u00f6z\u00f6s balk\u00e1ni harca vikingek \u00e9s magyarok sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9ve transzmut\u00e1l\u00f3dik. A <\/span>viking t\u00f6rt\u00e9nelmet t\u00e1rgyal\u00f3 m\u00e9diadiskurzusban gyakran an\u00e9lk\u00fcl hivatkoznak a kapcsolatrendszer\u00fckre, hogy r\u00e9szletesebben kifejten\u00e9k az adott kapcsolatok m\u00e9lys\u00e9g\u00e9t \u00e9s mibenl\u00e9t\u00e9t. Elhangzik, hogy a vikingek a fr\u00edzekkel vagy a kelet-eur\u00f3pai nom\u00e1dokkal kereskedtek; term\u00e9szetesen hasonl\u00f3 logika ment\u00e9n az ismert vil\u00e1g minden pontja \u00f6sszek\u00f6thet\u0151: a R\u00f3mai Birodalom k\u00f6ztudottan K\u00edn\u00e1b\u00f3l import\u00e1lt selymet, tov\u00e1bb\u00e1 a T\u00e1vol-Keletr\u0151l ker\u00fclt Eur\u00f3p\u00e1ba <\/span>az els\u0151k\u00e9nt k\u00ednai forr\u00e1sokban megjelen\u0151 kengyel is.<\/span>xxviii<\/sup><\/a> <\/span>Az, amit a k\u00f6zbesz\u00e9dben orsz\u00e1gok, n\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tti <\/span>\u201ekapcsolatnak\u201d neveznek, a vikingek eset\u00e9ben a mindennapok szint\u00e9n a t\u00e1vols\u00e1gi kereskedelem volt.<\/span><\/p>\n

A fentebb ismertetett gondolatmenett\u0151l nem \u00e1ll messze a <\/span>\u201e<\/span>minden mindennel \u00f6sszef\u00fcgg<\/span>\u201d <\/span>tipol\u00f3gi\u00e1ja. <\/span>Hasonl\u00f3 probl\u00e9m\u00e1ba \u00fctk\u00f6z\u00fcnk az MNL Orsz\u00e1gos Lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1nak kutat\u00f3i blogj\u00e1n, az Aktakaland<\/em>on megjelent cikket olvasgatva, amelyben a szerz\u0151 a sz\u00e9kely \u00edr\u00e1s honfoglal\u00e1s el\u0151tti, angolsz\u00e1sz <\/span>futhorc [<\/span>\u00edgy!] \u00e1b\u00e9c\u00e9b\u0151l<\/span> val\u00f3 \u00e1tv\u00e9tel\u00e9t kommunik\u00e1lja, egy\u00fattal a sz\u00e9kelyek avar kori bek\u00f6lt\u00f6z\u00e9s\u00e9t k\u00e9pviseli.<\/span>xxix<\/sup><\/a><\/span> \u00c9rdemes megfigyelni az <\/span>\u00e1rukapcsol\u00e1st<\/span><\/strong>: \u00c9szak-Eur\u00f3pa n\u00e9pei nem puszt\u00e1n \u00f6nmagukban, saj\u00e1t jogon nevezetesek, hanem tr\u00f3jaiakkal, t\u00fcrk\u00f6kkel, avarokkal val\u00f3 rel\u00e1ci\u00f3ik miatt is.<\/span><\/p>\n

Mennyiben relev\u00e1ns ter\u00fclet a viking kapcsolatok kutat\u00e1sa? Tekintve, hogy <\/span>a 970-ben zajlott csata magyar r\u00e9sztvev\u0151ir\u0151l nem sokat tudunk, az <\/span>Annales Bertiniani<\/span><\/em> ismertetett bejegyz\u00e9s<\/span>e nem k\u00f6thet\u0151 a magyarokhoz, a Dzsajh\u00e1ni-hagyom\u00e1ny ruszokra vonatkoz\u00f3 adatai kritik\u00e1val kezelend\u0151k (a hazai sz\u00f6vegkiad\u00e1sok is vita t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pezik), a kontaktusok t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pez\u0151 kissz\u00e1m\u00fa r\u00e9g\u00e9szeti lelet pedig nem v\u00e1ltoztatja meg a nagy k\u00e9pet, a honfoglal\u00f3k \u00e9s vikingek k\u00f6zti \u00e9rintkez\u00e9sek vizsg\u00e1lata nehezen t\u00f6ltene meg egy szemin\u00e1riumi dolgozatot. Aggodalomra azonban semmi ok: k\u00e9s\u0151bb is lesznek szerz\u0151k, akik jelent\u0151s terjedelemben, Brian Herbert-i k\u00e9szs\u00e9gekkel felv\u00e9rtezve duzzasztj\u00e1k majd fel az aty\u00e1ik \u00e1ltal r\u00e1juk hagyott sz\u00f6veg-univerzumot. Ne feledj\u00fck, nincs az a Star Wars-mell\u00e9kkarakter, akir\u0151l ne k\u00e9sz\u00fclne k\u00f6nyv vagy sorozat, \u00e9s nincs \u00e9v, amikor ne jelenne meg Godzilla-film. Ak\u00e1r akarjuk, ak\u00e1r nem.<\/span>\u00a0<\/span><\/p>\n

\n

<\/a>i<\/sup><\/a> <\/span>\u00a0<\/span>Halink, Simon: \u201cAlmost Like Family. Or Were They?\u201d Vikings, Frisian Identity, and the Nordification of the Past. <\/span>Humanities <\/span><\/em>11 (2022), 125. 1-23.<\/span><\/p>\n

ii<\/sup><\/a> <\/span>Goffart, Walter: <\/span>Narrators of Barbarian History (A.D. 550\u2013800). Jordanes, Gregory of Tours, Bede, and Paul the Deacon. <\/span><\/em>Princeton, 1988.<\/span><\/p>\n

<\/a>iii<\/sup><\/a>\u00a0\u201ethe Scythians can be said to represent not only the quintessence of a horse-mounted, nomad steppe-civilization but propably also the highest degree of achievement which such a civilization my claim.\u201d Sinor, Denis: <\/span>Inner Asia.<\/span><\/em> Indiana University, Bloomington, 1997. 83<\/span>.<\/p>\n

iv<\/sup><\/a> \u00a0Sz\u00e1nt\u00f3 Rich\u00e1rd: Skandin\u00e1v forr\u00e1sok a kelet-eur\u00f3pai stepp\u00e9re. In: <\/span>A K\u00e1rp\u00e1t-medence \u00e9s a steppe.<\/span><\/em> Szerk.: M\u00e1rton Alfr\u00e9d. (Magyar \u0150st\u00f6rt\u00e9neti K\u00f6nyvt\u00e1r 14.) Balassi, Budapest, 2001. 173\u2013180., 177\u2013178. (A tov\u00e1bbiakban: Sz\u00e1nt\u00f3 2001.)<\/span><\/p>\n

v<\/sup><\/a> \u00a0Antonius Beccadellius Panorminatus 1455. augusztus-szeptember t\u00e1j\u00e9k\u00e1n a velencei szen\u00e1tusnak az oszm\u00e1nok ellen ind\u00edtand\u00f3 h\u00e1bor\u00fa \u00fcgy\u00e9ben \u00edrt (\u201ein Theucros expeditio praepeditetur,\u201d valamint \u201ebellum contra Theucros\u201d). Id\u00e9zi: Hankins, James: Renaissance Crusaders: Humanist Crusade Literature in the Age of Mehmed II. <\/span>Dumbarton Oaks Papers<\/span><\/em> 49. (1995), 111\u2013207., 184. A sz\u00f3 pluralis accusativusban \u00e1ll, eredeti alakja: Theucrus. Az \u00f3g\u00f6r\u00f6g \u03a4\u03b5\u1fe6\u03ba\u03c1\u03bf\u03c2 szem\u00e9lyn\u00e9v a k\u00f6z\u00e9pkori irodalomban t\u00f6bbnyire a latiniz\u00e1lt Teucer n\u00e9valakban \u00e9lt tov\u00e1bb, v\u00f6. Teucer. In: <\/span>Lexikon der antiken Gestalten in den deutschen Texten des Mittelalters.<\/span><\/em> Hrsg. Kern, Manfred \u2013 Ebenbauer, Alfred. Berlin\u2013New York, De Gruyter, 2003. 604.<\/span><\/p>\n

vi<\/sup><\/a> <\/span>\u00a0<\/span>Szil\u00e1gyi, Em\u0151ke Rita: <\/span>Teucri sive Turci. History of an Ideologically Laden Designation in Fifteenth-Century Latin Works. In: <\/span>Identity and Culture in Ottoman Hungary. <\/span><\/em>Ed. <\/span>Fodor, P\u00e1l <\/span>\u2013<\/span> \u00c1<\/span>cs, P\u00e1l. Klaus Schwarz Verlag, Berlin, <\/span>2017. 327<\/span>\u2013<\/span>346., 329.<\/span><\/p>\n

<\/a>vii<\/sup><\/a> \u00a0<\/span>D\u00fcrer and his Contemporaries. Monumental Woodcuts by Outstanding Artists. Triumph of Emperor Maximilian I. Museum of Fine Arts, 2005. j\u00falius 1\u2013okt\u00f3ber 9.<\/span><\/em> Budapest, 2005. Figure 15.<\/span><\/p>\n

<\/a>viii<\/sup><\/a> \u00a0Sz\u00e1nt\u00f3 2001. 177.<\/span><\/p>\n

ix<\/sup><\/a> S<\/span>norri Sturluson: <\/span>The Prose Edda.<\/span><\/em> Trans. Brodeur, Arthur Gilchrist. Scandinavian Classics Vol. V. <\/span>New York\u2013<\/span>London, Oxford University Press, 1916. 7<\/span>\u2013<\/span>8.<\/span><\/p>\n

<\/a>x<\/sup><\/a> \u00a0<\/span>https:\/\/24.hu\/tudomany\/2019\/12\/21\/viking-magyar-geza-szent-istvan\/<\/span><\/a><\/u> (A let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2024. j\u00falius 1.)<\/span><\/p>\n

<\/a>xi<\/sup><\/a> \u00a0<\/span>https:\/\/index.hu\/tudomany\/2022\/09\/16\/viking-magyar-ostortenet-honfoglalas-portyazas\/<\/span><\/a><\/u> (A let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2024. j\u00falius 1.)<\/span><\/p>\n

<\/a>xii<\/sup><\/a> <\/span>\u00a0<\/span>Boll\u00f3k \u00c1d\u00e1m: \u201eInter barbaras et nimiae feritatis gentes.\u201d Az Annales Bertiniani 839. \u00e9vi rhos k\u00f6vets\u00e9ge \u00e9s a magyarok. <\/span>Sz\u00e1zadok <\/span><\/em>138. (2004), 349\u2013380. A 349\u2013350. oldalon olvashat\u00f3 sz\u00f6veg ford\u00edt\u00e1s\u00e1t Lakatos B\u00e1lint k\u00e9sz\u00edtette.<\/span><\/p>\n

<\/a>xiii<\/sup><\/a> <\/span>\u00a0<\/span>Ibn Ruszta \u00e9s Gard\u00edz\u00ed. Ford. Czegl\u00e9dy K\u00e1roly. In: <\/span>A magyarok el\u0151deir\u0151l \u00e9s a honfoglal\u00e1sr\u00f3l. Kort\u00e1rsak \u00e9s kr\u00f3nik\u00e1sok h\u00edrad\u00e1sai. <\/span><\/em>\u00d6ssze\u00e1ll. Gy\u00f6rffy Gy\u00f6rgy. Osiris, Budapest, 2002. 84\u201393., 88. Czegl\u00e9dy fentebb egy rekonstru\u00e1lt forr\u00e1ssz\u00f6veget k\u00f6z\u00f6l. Fontos kiemelni, hogy a magyarokra vonatkoz\u00f3 arab \u00e9s perzsa nyelv\u0171 forr\u00e1sok kiad\u00e1sa nem lez\u00e1rt fejezet: <\/span>Ormos Istv\u00e1n: A magyar \u0151st\u00f6rt\u00e9net arab forr\u00e1sainak \u00fajabb irodalma. Kmosk\u00f3 Mih\u00e1ly, Hansgerd G\u00f6ckenjan \u00e9s Zimonyi Istv\u00e1n m\u0171vei. <\/span>Hadt\u00f6rt\u00e9nelmi K\u00f6zlem\u00e9nyek <\/span><\/em>118. (2005), 733\u2013781.<\/span><\/p>\n

<\/a>xiv<\/sup><\/a> \u00a0Kiss M\u00e1t\u00e9: <\/span>A magyar\u2013skandin\u00e1v \u00e9rintkez\u00e9sek k\u00e9rd\u00e9se a kezdetekt\u0151l K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n uralkod\u00e1s\u00e1ig. Doktori \u00e9rtekez\u00e9s.<\/span><\/em> Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem, Szeged, 2022. 7.<\/span><\/p>\n

xv<\/sup><\/a> \u00a0L\u00e1sd <\/span>Moravcsik, Gyula: <\/span>Byzantinoturcica II. Sprachreste der T\u00fcrkv\u00f6lker in den byzantinischen Quellen.<\/span><\/em> (Magyar\u2013g\u00f6r\u00f6g tanulm\u00e1nyok 21.) Budapest, 1943. <\/span>159. (A tov\u00e1bbiakban: Moravcsik 1943.)<\/span><\/p>\n

<\/a>xvi<\/sup><\/a> \u00a0\u041b\u0438\u0442\u0432\u0438\u043d\u0430, \u0410\u043d\u043d\u0430 \u0424\u0435\u043b\u0438\u043a\u0441\u043e\u0432\u043d\u0430 <\/span>\u2013 <\/span><\/em>\u0423\u0441\u043f\u0435\u043d\u0441\u043a\u0438\u0439, \u0424\u0451\u0434\u043e\u0440 \u0411\u043e\u0440\u0438\u0441\u043e\u0432\u0438\u0447: <\/span>\u0412\u044b\u0431\u043e\u0440 \u0438\u043c\u0435\u043d\u0438 \u0443 \u0440\u0443\u0441\u0441\u043a\u0438\u0445 \u043a\u043d\u044f\u0437\u0435\u0439 \u0432 X\u2013XVI \u0432\u0432. \u0414\u0438\u043d\u0430\u0441\u0442\u0438\u0447\u0435\u0441\u043a\u0430\u044f \u0438\u0441\u0442\u043e\u0440\u0438\u044f \u0441\u043a\u0432\u043e\u0437\u044c \u043f\u0440\u0438\u0437\u043c\u0443 \u0430\u043d\u0442\u0440\u043e\u043f\u043e\u043d\u0438\u043c\u0438\u043a\u0438.<\/span><\/em> \u0418\u043d\u0434\u0440\u0438\u043a, \u041c\u043e\u0441\u043a\u0432\u0430, 2006. 58.; Panzer, Baldur: Language contact during the Old Nordic period II: with Eastern Europe. In: <\/span>The Nordic Languages. An International Handbook of the History of the North Germanic Language,<\/span><\/em> I. Ed. Bandle, Oskar et al. Berlin, Walter de Gruyter, 2002. 1039\u20131044., 1041.<\/span><\/p>\n

<\/a>xvii<\/sup><\/a> \u00a0Moravcsik 1943. 85.<\/span><\/p>\n

<\/a>xviii<\/sup><\/a> \u00a0Detschev, Dimityr<\/span>: <\/span><\/strong>Der ostgermanische Ursprung des bulgarischen Volksnamens. <\/span>Zeitschrift f\u00fcr Ortsnamenforschung<\/span><\/em> 2. (1927), 198\u2013216. A Malaric(h)us, Mallorix n\u00e9vhez l\u00e1sd Sch\u00f6nfeld, Moritz: <\/span>W\u00f6rterbuch der Altgermanischen Personen- und V\u00f6lkernamen.<\/span><\/em> Heidelberg, 1911. 159<\/span>.<\/span><\/em> Decsev elk\u00e9pzel\u00e9se a nyolcvanas \u00e9vekben \u00fajb\u00f3l el\u0151ker\u00fclt: \u201eMalomir <\/span>\u2013 <\/span><\/em>aus gotisch *malamer in bezug auf Malariqus,\u201d l\u00e1sd Moskov, Mosko: Die protobulgarischen Sprachreste im Gegenwartsbulgarischen. In:<\/span> Bulgarien 1300. Referate der Sektion \u201eSprache et Literatur\u201d des Symposiums Bulgarien in Geschichte und Gegenwart. Hamburg 9. \u2013 17. Mai 1981<\/span><\/em>. Hrsg. Hill, Peter. Verlag Otto Sagner, M\u00fcnchen, 1982. 44\u201361, 54. <\/span><\/p>\n

<\/a>xix<\/sup><\/a> \u00a0Katona Csete: A viking, aki magyar kir\u00e1lyt \u00f6lt. Egy k\u00f6z\u00e9pkori izlandi saga magyar vonatkoz\u00e1sai. <\/span>Sz\u00e1zadok<\/span><\/em> 153. (2019), 1207\u20131232., 1225\u20131226.<\/span><\/p>\n

xx<\/sup><\/a>\u00a0 V\u00f6. <\/span>F\u00f6rstemann, Ernst: A<\/span>ltdeutsches Namenbuch.<\/span><\/em> Erster Band, <\/span>Personennamen<\/span><\/em>. <\/span>Verlag von Ferd. F\u00f6rstemann, Nordhausen, 1856. 939. (A tov\u00e1bbiakban: F\u00f6rstemann 1856.) A <\/span>Flavius Vopiscus Syracusius n\u00e9ven alkot\u00f3, feltehet\u0151en a 4. sz\u00e1zadban elhunyt r\u00f3mai t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3 a k\u00f6vetkez\u0151ket adta Valerianus cs\u00e1sz\u00e1r sz\u00e1j\u00e1ba: \u201eTecum erit [veled lesz \u2013 PK.] Hariomundus, Haldegastes, Hildemundus, Carioviscus.\u201d Divus Aurelianus<\/em>, XI. 4. <\/span><\/span>Az els\u0151 nevet <\/span>Hartomund alakban adja meg:\u00a0 <\/span><\/span>F\u00f6rstemann 1856. 604., 609. A bet\u0171hiba a Historia Augusta<\/em> kora \u00fajkori sz\u00f6vegkiad\u00e1saira megy vissza.<\/span>
\n<\/span><\/span><\/p>\n

xxi<\/sup><\/a>\u00a0 \u201eHunumundus Suavorum dux […] Hunimundus cum Suavis\u201d [Hunumund, a szv\u00e9bek vez\u00e9re; Hunimund a szv\u00e9bekkel \u2013 PK.], l\u00e1sd Jordanes: Getica<\/em>, LIII. 273\u2013274., forr\u00e1sk\u00f6zl\u00e9se: Iordanis Romana et Getica.<\/em> (<\/span>Monumenta Germaniae Historica. Auctorum antiquissimorum, Tom. V.) Rec. Mommsen, Theodorus. Apud Weidmannos,<\/span> Berolini, 1882. <\/span> 129. <\/span><\/span>\u201ecum Rechimundo\u201d, l\u00e1sd Continuatio Chronicorum Hieronymianorum<\/em>, III. 193., k\u00f6zl\u00e9se: Chronica Minora. Saec. IV. V. VI. VII.<\/em> Vol. II. (<\/span>Monumenta Germaniae Historica. Auctorum antiquissimorum, Tom. XI.)<\/span> Ed. Mommsen, Theoduros. Apud Weidmannos<\/span>, Berolini, 1894. 31.
\n<\/span><\/span><\/p>\n

<\/a>xxii<\/sup><\/a> <\/span>\u00a0<\/span>Folz, Robert: Zur Frage der heiligen K\u00f6nige: Heiligkeit und Nachleben in der Geschichte des burgundischen K\u00f6nigtums. <\/span>Deutsches Archiv f\u00fcr Erforschung des Mittelalters <\/span><\/em>14. (1958), 317\u2013344.<\/span><\/p>\n

xxiii<\/sup><\/a> \u00a0Prokop [<\/span>sic!<\/span>], 2. <\/span>Gotenkriege. Griechisch-Deutsch<\/span><\/em>. <\/span>Berlin<\/span>\u2013<\/span>Boston, De Gruyter, 1978. 1275. A k\u00e9rd\u00e9ses szem\u00e9lynevek etimol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t a szakirodalom \u00edgy t\u00e1rgyalja: \u201eDa\u00df Mundus wohl ein germanischer Name ist, zeigt die Namensgebung f\u00fcr Mundus’ Enkel: Er hie\u00df Theudimund.\u201d <\/span>Krautschick, Stefan: Die Familie der K\u00f6nige in Sp\u00e4tantike und Fr\u00fchmittelalter. In:<\/span> Das Reich und die Barbaren.<\/em> Hrsg. Chrysos, Evangelos K. \u2013 Schwarz, Andreas. (Ver\u00f6ffentlichungen des Instituts f\u00fcr \u00d6sterreichische Geschichtsforschung, Band XXIX.) B\u00f6hlau Verlag, Wien\u2013K\u00f6ln, 1989. 109\u2013142., <\/span>
\n<\/span><\/p>\n

xxiv<\/sup><\/a> <\/span>\u00a0<\/span>Kettej\u00fck hal\u00e1l\u00e1hoz l\u00e1sd<\/span> Pauli Historia Langobardorum. <\/span><\/em>In: <\/span>Scriptores rerum Langobardicarum et Italicarum saec. VI – IX. <\/span><\/em>(Monumenta Germaniae Historica. Scriptores<\/span> 3.) Ed. Bethmann, <\/span>L[<\/span>udwig<\/span>]<\/span> \u2013<\/span> Waitz, <\/span>G[<\/span>eorg<\/span>]<\/span>. Hannoverae, 1878. 61, 69.<\/span><\/p>\n

<\/a>xxv<\/sup><\/a> <\/span>\u00a0<\/span>https:\/\/en.wiktionary.org\/wiki\/S%C3%B3lmundur<\/span><\/a><\/u> (A let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2024. j\u00falis 1.)<\/span><\/p>\n

<\/a>xxvi<\/sup><\/a> \u00a0F\u00f6rstemann 1856. 779.<\/span><\/p>\n

xxvii<\/sup><\/a><\/span> Katona, Csete: <\/span>Vikings of the Steppe. Scandinavians, Rus’, and the Turkic World (c. 750-1050).<\/em> Routledge<\/span>, London, <\/span>2022. 100.; u\u0151. A var\u00e9g-ruszok \u00e9s a steppei n\u00e9pek viszonya a Viking Korban <\/em>[sic!] (9\u201311. sz\u00e1zad k\u00f6zepe).<\/em> Doktori disszert\u00e1ci\u00f3. Debrecen, 2019. 98. (Vastag bet\u0171s kiemel\u00e9s t\u0151lem.) A hivatkozott forr\u00e1s: Leonis <\/em>Diaconi Calo\u00ebnsis historiae libri decem et Liber de velitatione bellica Nicephori Augusti.<\/i> E recensione Caroli Benedicti <\/span><\/span>Hasii<\/span><\/span>. <\/span><\/span>(Corpus Scriptorum Historiae Byzantinae 11.) Weber, <\/span><\/span>Bonnae, 1828. 133.
\n<\/span><\/span><\/p>\n

xxviii<\/sup><\/a>\u00a0 <\/span>Ut\u00f3bbihoz: Dien, Albert E. <\/span>: The Stirrup and its Effect on Chinese Military History. <\/span>Ars Orientalis<\/span><\/em> 16. (1986), 33\u201356. A forr\u00e1sokhoz l\u00e1sd Zimonyi Istv\u00e1n: A vaskengyel elterjed\u00e9se a Selyem\u00fat ment\u00e9n. In: <\/span>Kult\u00far\u00e1k tal\u00e1lkoz\u00e1sa \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sa a Selyem\u00fat ment\u00e9n.<\/span><\/em> Ecsedy Ildik\u00f3 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 80. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra. <\/span> Szerk.: Dallos Edina \u2013 K\u00f3sa G\u00e1bor. <\/span>SZTE BTK Altajisztikai Tansz\u00e9k, ELTE T\u00e1vol-keleti Int\u00e9zet, Budapest<\/span>, 2018. <\/span>315<\/span>\u2013<\/span>334.<\/span>, 318.<\/span><\/p>\n

xxix<\/sup><\/a>\u00a0 <\/span>Zsupos Zolt\u00e1n: Honnan ered a sz\u00e9kely \u00edr\u00e1s? <\/em><\/span>https:\/\/aktakaland.wordpress.com\/2017\/08\/18\/honnan-ered-a-szekely-iras\/<\/span><\/a><\/u> (A let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2024. j\u00falius 1.)<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A vikingek, akik az elm\u00falt \u00e9vtizedekben \u00e1tvett\u00e9k a Nyugatr\u00f3mai Birodalom v\u00e9g\u00e9t elhoz\u00f3 germ\u00e1nok kult\u00fart\u00f6rt\u00e9netben elfoglalt hely\u00e9t, napjainkra a legismertebb barb\u00e1rokk\u00e1 v\u00e1ltak. Kifejezetten n\u00e9pszer\u0171 barb\u00e1rokk\u00e1. A t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1sban, a tudom\u00e1ny vil\u00e1g\u00e1t\u00f3l messze es\u0151 m\u00e9diadiskurzusokban \u00e9s a sz\u00f3rakoztat\u00f3iparban a viking tematika jelent\u0151s\u00e9g\u00e9n t\u00falmutat\u00f3 h\u00edrn\u00e9vnek \u00f6rvend. Ennek k\u00f6zelm\u00faltbeli eklat\u00e1ns p\u00e9ld\u00e1ja a Hollandi\u00e1hoz tartoz\u00f3 Fr\u00edzf\u00f6ld sz\u00e9khelye, Leeuwarden m\u00fazeum\u00e1ban megrendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. A t\u00e1rlat a nyugati germ\u00e1n nyelvet besz\u00e9l\u0151 kora k\u00f6z\u00e9pkori fr\u00edzek \u00e9s az \u00e9szaki haj\u00f3sok kultur\u00e1lis k\u00f6tel\u00e9keit hangs\u00falyozta, figyelmet szentelve annak is, hogy a fr\u00edzek r\u00e9szt vettek a vikingnek nevezett csoportok katonai v\u00e1llalkoz\u00e1saiban. A Mi, vikingek…<\/p>\n","protected":false},"author":27,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[1,7],"tags":[1183,1805,1803,1801,1802,1804,1625],"class_list":["post-17218","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb","category-kozepkor","tag-forraskritika","tag-kozepkori-szemelynevek","tag-nevkutatas","tag-steppei-nepek","tag-toposzok","tag-tortenelmi-tevhitek","tag-vikingek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/17218","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/27"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=17218"}],"version-history":[{"count":93,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/17218\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":17344,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/17218\/revisions\/17344"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=17218"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=17218"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=17218"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}