{"id":17101,"date":"2024-04-05T09:47:15","date_gmt":"2024-04-05T09:47:15","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=17101"},"modified":"2024-04-05T19:50:50","modified_gmt":"2024-04-05T19:50:50","slug":"nagy-ferenc-es-a-szovjet-gyarmatositas-az-1955-os-bandungi-konferencian","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2024\/04\/05\/nagy-ferenc-es-a-szovjet-gyarmatositas-az-1955-os-bandungi-konferencian\/","title":{"rendered":"Nagy Ferenc \u00e9s a szovjet gyarmatos\u00edt\u00e1s az 1955-\u00f6s bandungi konferenci\u00e1n"},"content":{"rendered":"

Ginelli Zolt\u00e1n<\/em><\/p>\n

(Mai \u00edr\u00e1sunk a Magyar Gyarmat<\/a> oldallal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben jelenik meg, a rovat tov\u00e1bbi \u00edr\u00e1sai ITT<\/a> \u00e9rhet\u0151ek el)<\/p>\n

1992-ben a \u201eszovjet birodalom\u201d megsz\u0171n\u00e9s\u00e9nek alkalm\u00e1b\u00f3l egy magyar szerz\u0151 a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrta: \u201eazt, hogy a cs\u00e1sz\u00e1r val\u00f3j\u00e1ban meztelen, egy szeg\u00e9ny parasztfi\u00fab\u00f3l lett magyar politikai emigr\u00e1ns ki\u00e1ltotta vil\u00e1gg\u00e1\u201d, ugyanis \u201ea harmadik vil\u00e1g szervezked\u00e9s\u00e9t megind\u00edt\u00f3 1955-\u00f6s bandungi konferenci\u00e1n Nagy Ferenc volt magyar minisztereln\u00f6k dobta be a vil\u00e1gk\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nybe a \u00bbszovjet kolonializmus\u00ab fogalm\u00e1t\u201d.[1]<\/sup><\/a> E figyelemrem\u00e9lt\u00f3 sorok \u00edr\u00f3ja Nagy Ferenc egykori munkat\u00e1rsa, Csicsery-R\u00f3nay Istv\u00e1n, aki egy 1994-es dokumentumfilmben m\u00e1s munkat\u00e1rsakkal egy\u00fctt sz\u00e1molt be az esetr\u0151l, s\u0151t a filmben a minisztereln\u00f6k hangfelv\u00e9telen besz\u00e9l amerikai t\u00e1rgyal\u00e1sainak a r\u00e9szleteir\u0151l.[2]<\/sup><\/a> M\u00e9gis, Nagy Ferenc emigr\u00e1ci\u00f3s k\u00fclpolitikai tev\u00e9kenys\u00e9ge \u00e9s Bandungban bet\u00f6lt\u00f6tt szerepe m\u00e1ig feldolgozatlan: az afro\u00e1zsiai dekoloniz\u00e1ci\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 szakirodalomb\u00f3l, illetve a magyar t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l, tank\u00f6nyvekb\u0151l \u00e9s nemzeti eml\u00e9kezetb\u0151l is teljesen hi\u00e1nyzik.[3]<\/sup><\/a><\/p>\n

De ki volt ez a \u201eszeg\u00e9ny parasztfi\u00fa\u201d, a baranyai Bisse falub\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, magyar n\u00e9pmes\u00e9be ill\u0151 kisgazda minisztereln\u00f6k? A sz\u00fcl\u0151falva \u00e9s haz\u00e1ja ir\u00e1nt elk\u00f6telezett, reform\u00e1tus Nagy Ferenc (1903\u20131979) m\u00e1r igen fiatalon, az 1920-as \u00e9vek sor\u00e1n k\u00f6zel ker\u00fclt a politik\u00e1hoz \u00e9s a parasztmozgalomhoz.[4]<\/sup><\/a> 1930-ban Tildy Zolt\u00e1nnal megalap\u00edtott\u00e1k a F\u00fcggetlen Kisgazdap\u00e1rtot, k\u00e9s\u0151bb pedig kezdem\u00e9nyezte a Magyar Parasztsz\u00f6vets\u00e9g (1941) l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t. Meggy\u0151z\u0151d\u00e9ses pacifistak\u00e9nt a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt a h\u00e1bor\u00fab\u00f3l val\u00f3 kil\u00e9p\u00e9s\u00e9rt \u00e9s a zsid\u00f3t\u00f6rv\u00e9nyek visszavon\u00e1s\u00e1\u00e9rt k\u00fczd\u00f6tt.<\/p>\n

<\/p>\n

Azonban politikai fordulat sz\u00e1m\u00e1ra csak a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n j\u00f6tt el, amikor az els\u0151 demokratikus parlamenti v\u00e1laszt\u00e1sokon a F\u00fcggetlen Kisgazdap\u00e1rt hatalmas t\u00f6bbs\u00e9get (57%) szerzett. Miut\u00e1n Tildy Zolt\u00e1n lemondott minisztereln\u00f6ks\u00e9gi kinevez\u00e9s\u00e9r\u0151l a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi eln\u00f6ki c\u00edm\u00e9rt, Magyarorsz\u00e1g \u00faj minisztereln\u00f6k\u00e9v\u00e9 Nagy Ferencet v\u00e1lasztott\u00e1k, \u00e9s 1946. febru\u00e1r 4-\u00e9n megalakult a Nagy Ferenc-korm\u00e1ny. A helyzet v\u00e9gre adottnak t\u0171nt, hogy a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti t\u00e1rsadalmi reformt\u00f6rekv\u00e9sek, a t\u00f6meges vid\u00e9ki szeg\u00e9nys\u00e9g felsz\u00e1mol\u00e1sa, a n\u00e9pi \u00edr\u00f3k \u00e9s szociogr\u00e1fusok \u00e1ltal r\u00e9g\u00f3ta s\u00fcrgetett f\u00f6ldreform, a magyar \u201egyarmati sors\u201d lek\u00fczd\u00e9se \u2013 ahogyan egyes kort\u00e1rsak nevezt\u00e9k \u2013 v\u00e9gre lend\u00fcletet vegyen egy f\u00fcggetlen \u00e9s demokratikus magyar k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gban. \u00c1m igen balj\u00f3s k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny volt, hogy az \u00faj korm\u00e1ny minisztereln\u00f6k-helyettese, R\u00e1kosi M\u00e1ty\u00e1s a Magyar Kommunista P\u00e1rt f\u0151titk\u00e1rak\u00e9nt a megsz\u00e1ll\u00f3 szovjetek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t \u00e9lvezte.<\/p>\n

A v\u00e9szesen fokoz\u00f3d\u00f3 szovjet befoly\u00e1s \u00e9s a kommunist\u00e1k egyre agressz\u00edvabb \u201eszal\u00e1mitaktik\u00e1ja\u201d miatt a frissen v\u00e1lasztott minisztereln\u00f6k mozg\u00e1stere fokozatosan besz\u0171k\u00fclt. A washingtoni, p\u00e1rizsi \u00e9s moszkvai korm\u00e1nyl\u00e1togat\u00e1s ugyan rendezni l\u00e1tszott az orsz\u00e1g k\u00fclpolitikai helyzet\u00e9t, hazahozt\u00e1k a magyar arany- \u00e9s ez\u00fcsttartal\u00e9kokat az USA-b\u00f3l, bevezett\u00e9k a dr\u00e1mai infl\u00e1ci\u00f3t\u00f3l el\u00e9rt\u00e9ktelenedett peng\u0151 helyett a forintot, \u00e9s az agr\u00e1rreform amerikai mint\u00e1j\u00e1t k\u00edv\u00e1nt\u00e1k \u00e1t\u00fcltetni Magyarorsz\u00e1gra, v\u00e9g\u00fcl azonban R\u00e1kosi\u00e9k koncepci\u00f3s pereket provok\u00e1ltak \u00e9s egy \u201ekoal\u00edci\u00f3s v\u00e1ls\u00e1got\u201d okoztak. Amikor a szovjet hat\u00f3s\u00e1gok a F\u00fcggetlen Kisgazdap\u00e1rt f\u0151titk\u00e1r\u00e1t, Kov\u00e1cs B\u00e9l\u00e1t a mentelmi joga ellen\u00e9re letart\u00f3ztatt\u00e1k \u00e9s a Gul\u00e1gra hurcolt\u00e1k, az orsz\u00e1g sorsa is megpecs\u00e9tel\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n

A kommunist\u00e1k k\u00edm\u00e9letlen lej\u00e1rat\u00f3 kamp\u00e1nyba kezdtek az \u201e\u00f6sszeesk\u00fcv\u0151 haza\u00e1rul\u00f3k\u201d ellen. A minisztereln\u00f6k\u00f6t 1947. m\u00e1jus 30-\u00e1n, sv\u00e1jci tart\u00f3zkod\u00e1sa alatt lemond\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k. Kisfi\u00e1val, Lacik\u00e1val zsarolt\u00e1k, akit elraboltak. Buchsban, a sv\u00e1jci hat\u00e1rn\u00e1l az \u0151t sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 aut\u00f3 motorh\u00e1ztetej\u00e9n \u00edrta al\u00e1 lemond\u00e1s\u00e1t, majd megfosztott\u00e1k \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1g\u00e1t\u00f3l is. Az \u00fajraegyes\u00edtett csal\u00e1d Londonba menek\u00fclt, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban telepedett le. Itt \u00edrta meg Nagy Ferenc k\u00e9nyszer\u0171 emigr\u00e1ci\u00f3ban a K\u00fczdelem a vasf\u00fcgg\u00f6ny m\u00f6g\u00f6tt<\/em> (1948) c\u00edm\u0171, angol ford\u00edt\u00e1sban megjelent k\u00f6nyv\u00e9t, \u00e9s a kommunista rendszert leleplez\u0151 sz\u00f6vegeinek bev\u00e9tel\u00e9b\u0151l hitelre f\u00f6ldet v\u00e1s\u00e1rolt a Virginia \u00e1llambeli Herndonban.[5]<\/sup><\/a> A minisztereln\u00f6k traktorra \u00fclt, \u00e9s \u00fajra gazd\u00e1lkod\u00e1sba kezdett.<\/p>\n

\"\"
Nagy Ferenc saj\u00e1t farmj\u00e1n gazd\u00e1lkodik Herndonban (Virginia, USA). Life Magazine, 1948.02.28<\/figcaption><\/figure>\n

\u00c1m \u00faj otthon\u00e1ban sem vonult vissza a politik\u00e1t\u00f3l. A vil\u00e1gban sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3d\u00f3 kelet-eur\u00f3pai politikai menek\u00fcltek elkezdt\u00e9k megszervezni az antikommunista ellen\u00e1ll\u00e1st, \u00e9s kitart\u00f3 propagandakamp\u00e1nyba fogtak, amelyben Nagy Ferencnek, mint a legmagasabb rang\u00fa magyar k\u00f6zjogi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gnak kiemelked\u0151 szerep jutott. M\u00e1r kimenek\u00edt\u00e9s\u00e9ben is seg\u00e9dkezett az amerikai titkosszolg\u00e1lat, amelynek Nagy Ferenc fontos inform\u00e1tor\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n

A kelet-eur\u00f3pai menek\u00fcltek az USA-ban a CIA \u00e1ltal fel\u00fcgyelt Szabad Eur\u00f3p\u00e1\u00e9rt Nemzeti Bizotts\u00e1g (k\u00e9s\u0151bb Szabad Eur\u00f3pa Bizotts\u00e1g) kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re 1949-ben Nemzeti Bizottm\u00e1nyokat alap\u00edtottak, 1954-ben pedig l\u00e9trehozt\u00e1k a Eur\u00f3pai Rab Nemzetek K\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9t, amely vil\u00e1gszint\u0171 propagand\u00e1t is folytatott. Nagy Ferenc ezeknek a szervezeteknek alap\u00edt\u00f3, akt\u00edv tagja, s\u0151t a sorsford\u00edt\u00f3nak t\u0171n\u0151 1955\u201356-os id\u0151szakban a Magyar Nemzeti Bizottm\u00e1ny aleln\u00f6ke is volt.[6]<\/sup><\/a><\/p>\n

M\u00e1s szerevezeteken kereszt\u00fcl is globaliz\u00e1lta politikai poz\u00edci\u00f3j\u00e1t: az emigr\u00e1ci\u00f3ban a Nemzetk\u00f6zi Parasztuni\u00f3 (1947) t\u00e1rsalap\u00edt\u00f3ja \u00e9s vezet\u0151 alakja volt (1948\u201364-ig aleln\u00f6ke, 1964\u201370-ig eln\u00f6ke), amit diplom\u00e1ciai kapcsolat\u00e9p\u00edt\u00e9sre is felhaszn\u00e1lt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen India eset\u00e9ben. Mint l\u00e1tni fogjuk, Nagy Ferenc a magyar \u00e9s kelet-eur\u00f3pai paraszts\u00e1g \u00e9lettapasztalatainak, a t\u00e9rs\u00e9g agr\u00e1rreformjainak \u00e9s a \u201en\u00e9pi \u00edr\u00f3k\u201d vid\u00e9ki forradalm\u00e1nak a gondolatis\u00e1g\u00e1t igyekezett a Harmadik Vil\u00e1gon kereszt\u00fcl globaliz\u00e1lni.<\/p>\n

\"\"
Nagy Ferenc a Nemzetk\u00f6zi Parasztuni\u00f3 egyik \u00fcl\u00e9s\u00e9n. Immigration History Research Center, University of Minnesota, Martin Nekola j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l.<\/figcaption><\/figure>\n

A magyar emigr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a dekoloniz\u00e1ci\u00f3<\/h2>\n

Az 1950-es \u00e9vekben a vil\u00e1g forrongott, a geopolitikai viszonyok pedig pattan\u00e1sig fesz\u00fcltek: a legkegyetlenebb vil\u00e1g\u00e9g\u00e9s ut\u00e1n r\u00f6gt\u00f6n m\u00e1r a harmadik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa vesz\u00e9lye fenyegetett. Afrik\u00e1ban \u00e9s \u00c1zsi\u00e1ban a r\u00e9g\u00f3ta bomladoz\u00f3 gyarmati vil\u00e1g, amely mindk\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa eld\u00f6nt\u00e9s\u00e9ben kulcsszerepet t\u00f6lt\u00f6tt be, most teljesen \u00e1trajzolta a \u201chidegh\u00e1bor\u00fa\u201d vil\u00e1gt\u00e9rk\u00e9p\u00e9t \u00e9s geopolitikai t\u00e9tjeit. Szt\u00e1lin meghalt (1953), a brit mand\u00e1tum\u00fa Palesztina ter\u00fclet\u00e9n alap\u00edtott Izrael \u00e1llam (1948) az arab-izraeli h\u00e1bor\u00fak sorozat\u00e1t hozta mag\u00e1val, fokoz\u00f3dott az atomh\u00e1bor\u00fa vesz\u00e9lye \u00e9s tesztelt\u00e9k a hidrog\u00e9nbomb\u00e1t (1952), kit\u00f6rt a koreai h\u00e1bor\u00fa (1950\u201353), a Mau Mau-felkel\u00e9s (1952\u201360), az 1945-\u00f6s francia m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1s folyom\u00e1nyak\u00e9nt az alg\u00e9riai h\u00e1bor\u00fa (1954\u201362), a szuezi v\u00e1ls\u00e1g (1956), majd a k\u00e9s\u0151bb vietn\u00e1mik\u00e9nt ismert indok\u00ednai h\u00e1bor\u00fa(k) is (1955\u201375).<\/p>\n

Hab\u00e1r a gyarmati n\u00e9pek jogosan f\u0171ztek rem\u00e9nyeket a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti gyarmatbirodalmi reformokhoz, vagy a trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9st is megalapoz\u00f3 n\u00e9pszuverenit\u00e1s Wilson-f\u00e9le elv\u00e9hez, illetve mindk\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban bet\u00f6lt\u00f6tt szolg\u00e1lataikhoz, m\u00e9gis az 1950-es \u00e9vek az er\u0151forr\u00e1sok\u00e9rt folytatott, v\u00e9res gyarmati h\u00e1bor\u00fak sorozat\u00e1t hozta. S\u0151t, a p\u00e1neur\u00f3pai mozgalom \u00e9s az \u201eEur\u00f3pa b\u00e9k\u00e9j\u00e9t\u201d hirdet\u0151 1957-es Eur\u00f3pai Gazdas\u00e1gi K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g integr\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rekv\u00e9se is val\u00f3j\u00e1ban az afrikai \u00fajkolonializmus terv\u00e9t rejtette mag\u00e1ban.[7]<\/sup><\/a><\/p>\n

Az egy\u00e9rtelm\u0171 glob\u00e1lis \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sok ellen\u00e9re m\u00e9gis ritk\u00e1n n\u00e9zik egy\u00fctt a magyar \u00e9s a gyarmati vil\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Ez a nyugatorient\u00e1lt \u201eeml\u00e9kezetkies\u00e9s\u201d, amely Magyarorsz\u00e1got ki\u00e1gyazta a gyarmati er\u0151szak t\u00e1gabb t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9b\u0151l, \u00e9s az a szovjet diktat\u00far\u00e1t elszenved\u0151, magyar kommunistaellenes \u00e1ldozatis\u00e1g \u00e9s a nyugati cserbenhagy\u00e1s elismer\u00e9s\u00e9nek a v\u00e1gy\u00e1val cser\u00e9lte fel, val\u00f3j\u00e1ban egy eurocentrikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot t\u00fckr\u00f6z.[8]<\/sup><\/a> Az 1989-es rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n az Eur\u00f3p\u00e1hoz val\u00f3 \u201evisszat\u00e9r\u00e9s\u201d propagand\u00e1ja elfeledtette Magyarorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelmi kapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1t az afro\u00e1zsiai vil\u00e1g dekoloniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz.<\/p>\n

Amikor az ENSz tags\u00e1ga hirtelen felduzzadt a f\u00fcggetlenn\u00e9 v\u00e1l\u00f3 afro\u00e1zsiai \u00e1llamokt\u00f3l, az USA \u00e9s a Szovjetuni\u00f3 egy t\u00f6bbk\u00f6zpont\u00fa vil\u00e1ggal tal\u00e1lt\u00e1k szemben magukat. A gyarmatellenes \u00e9s p\u00e1nafrikai mozgalmakb\u00f3l kibontakoz\u00f3 \u201eel nem k\u00f6telezett\u201d orsz\u00e1gok sz\u00f6vets\u00e9ge egy kapitalista \u201eEls\u0151\u201d \u00e9s egy szocialista \u201eM\u00e1sodik\u201d k\u00f6z\u00f6tti \u201eHarmadik Vil\u00e1g\u201d kialakul\u00e1s\u00e1hoz vezetett. Ennek a hosszas politikai folyamatnak lett a gy\u00fajt\u00f3pontja az els\u0151 nagyszab\u00e1s\u00fa \u00e1zsiai-afrikai konferencia, amelyet 1955. \u00e1prilis 18. \u00e9s 24. k\u00f6z\u00f6tt tartottak meg az indon\u00e9ziai Bandungban, \u00e9s amelyen a vil\u00e1gn\u00e9pess\u00e9g 54%-\u00e1t k\u00e9pvisel\u0151 29 \u00e1zsiai \u00e9s afrikai orsz\u00e1g vett r\u00e9szt, amelyek sok esetben m\u00e9g gyarmati st\u00e1tuszban voltak. A t\u00e9t a kolonializmus politikai fogalm\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1sa volt, \u00e9s hogy az egykori gyarmatokb\u00f3l kialakul\u00f3 Harmadik Vil\u00e1g melyik oldalra fog \u00e1llni a hidegh\u00e1bor\u00faban.<\/p>\n

A kommunizmus kezdeti sikereit l\u00e1tva az amerikaiak Szt\u00e1lin hal\u00e1la ut\u00e1n politikai t\u00e1mad\u00e1sba lend\u00fcltek. Eisenhower eln\u00f6ks\u00e9g\u00e9t m\u00e1r egy t\u00e1mad\u00f3 k\u00fclpolitikai propaganda jellemezte: a \u201ev\u00f6r\u00f6s kolonializmus\u201d v\u00e1dj\u00e1val kezdt\u00e9k illetni a dekoloniz\u00e1ci\u00f3 bajnokak\u00e9nt tetszelg\u0151 Szovjetuni\u00f3t, mondv\u00e1n, hogy m\u00edg a nyugati orsz\u00e1gok nagylelk\u0171 m\u00f3don gyarmatokat \u201eszabad\u00edtottak fel\u201d, addig a Szovjetuni\u00f3 kegyetlen \u201egyarmatbirodalmi terjeszked\u00e9sbe\u201d kezdett. \u00c1m Bandungban ny\u00edlt szerepl\u00e9st \u00e9s k\u00f6zvetlen befoly\u00e1sol\u00e1si k\u00eds\u00e9rletet sem az USA, sem a Szovjetuni\u00f3 nem v\u00e1llalhatott fel \u2013 nem is voltak megh\u00edvva. Az amerikaiak sz\u00e1m\u00e1ra a hiteless\u00e9get t\u00fckr\u00f6z\u0151 kelet-eur\u00f3pai menek\u00fcltek lettek a megold\u00e1s.<\/p>\n

Ebben a helyzetben Nagy Ferenc, mint a kommunist\u00e1k \u00e1ltal er\u0151szakkal \u00e9s jogtalanul lev\u00e1ltott magyar minisztereln\u00f6k, kimagasl\u00f3 preszt\u00edzst k\u00e9pviselt. A poz\u00edci\u00f3j\u00e1val tudatosan \u00e9lt is akkor, amikor els\u0151 k\u00e9zb\u0151l t\u00e1j\u00e9koztatta a vil\u00e1got a szovjet fenyeget\u00e9sr\u0151l \u00e9s R\u00e1kosi kommunista rezsimj\u00e9nek hatalmi m\u00f3dszereir\u0151l. Az emigr\u00e1ci\u00f3 l\u00e9p\u00e9sel\u0151nybe ker\u00fclt, ugyanis a kommunista Magyarorsz\u00e1g k\u00fclpolitikailag szinte megb\u00e9nult: a turbulens \u00e9s er\u0151szakos szovjetiz\u00e1ci\u00f3 (1947\u20131953), a szovjet katonai \u00e9s politikai megsz\u00e1ll\u00e1s, a k\u00fclpolitikai szak\u00e9rt\u0151k lev\u00e1lt\u00e1sa, az orsz\u00e1g elad\u00f3sod\u00e1sa (1952), illetve Szt\u00e1lin hal\u00e1la ut\u00e1n a h\u00e1rom Nagy Imre-korm\u00e1ny (1953\u20131956) reformt\u00f6rekv\u00e9sei \u00e9s a kirobban\u00f3 forradalom sem tettek lehet\u0151v\u00e9 akt\u00edv k\u00fclpolitik\u00e1t. Moszkva ekkor m\u00e9g h\u00e1tr\u00e1ltatta is az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9seket.<\/p>\n

\"\"
\u201eA nyugati kolonializmus hanyatl\u00e1sa \u00e9s a kommunizmus terjeszked\u00e9se 1939 \u00f3ta. A nyugati kolonializmus \u00e9s a kommunist\u00e1k \u00bb\u00faj kolonializmusa\u00ab k\u00f6zponti t\u00e9m\u00e1k voltak m\u00falt h\u00e9ten az indon\u00e9ziai Bandungban tartott afro\u00e1zsiai konferenci\u00e1n.\u201d S\u00f6t\u00e9t: a nyugati gyarmati uralom \u00e1ltal felszabad\u00edtva 1939 \u00f3ta. Keresztvonalaz\u00e1s: a kommunist\u00e1k \u00e1ltal elfoglalva 1939 \u00f3ta. F\u00fcgg\u0151leges vonalaz\u00e1s: tov\u00e1bbra is nyugati gyarmati uralom alatt. \u00c1tl\u00f3s vonalaz\u00e1s: Szovjetuni\u00f3. The New York Times, 24 April, 1955<\/figcaption><\/figure>\n

Az amerikaiak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel Nagy Ferenc viszont mozg\u00e1sba lend\u00fclhetett. N\u00e9gy \u00e1zsiai k\u00f6r\u00fatj\u00e1t az amerikai k\u00fcl\u00fcgy szervezte, illetve a Rockefeller\u00e9k befoly\u00e1sa \u00e9s a CIA fel\u00fcgyelete al\u00e1 tartoz\u00f3 \u00c1zsia Alap\u00edtv\u00e1ny (Asia Foundation) fizette. El\u0151sz\u00f6r jap\u00e1n k\u00f6r\u00fatra ment 1954. m\u00e1rcius 28. \u00e9s m\u00e1jus 24. k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s az ENSz-en K\u00edv\u00fcli Orsz\u00e1gok Konferenci\u00e1j\u00e1n vett r\u00e9szt Toki\u00f3ban. A m\u00e1sodik alkalommal egy b\u0151 egy h\u00f3napos, f\u0151leg indiai k\u00f6r\u00fatra utazott a Nemzetk\u00f6zi Parasztuni\u00f3 megh\u00edv\u00e1s\u00e1b\u00f3l 1954 november\u00e9ben \u00e9s december elej\u00e9n: sz\u00e1mtalan telep\u00fcl\u00e9st, falut is bej\u00e1rt; diplomat\u00e1kkal, k\u00fcl\u00fcgyi attas\u00e9kkal, szakszervezeti k\u00e9pvisel\u0151kkel \u00e9s parasztmozgalmi vezet\u0151kkel is egyeztetett; politikai esem\u00e9nyeken, \u00fczemekben \u00e9s r\u00e1di\u00f3kban is mondott besz\u00e9det.[9]<\/sup><\/a> A m\u00e1sodik \u00fatj\u00e1n szerzett kapcsolatai alapozt\u00e1k meg harmadik, imm\u00e1r h\u00e1rom h\u00f3napos kik\u00fcldet\u00e9s\u00e9t, amelynek c\u00e9lja a bandungi konferencia kimenetel\u00e9nek befoly\u00e1sol\u00e1sa volt 1955-ben.<\/p>\n

Bandung \u00e9s a szovjet gyarmatos\u00edt\u00e1s<\/h2>\n

A bandungi misszi\u00f3 terv\u00e9t a forr\u00e1sok szerint Nagy Ferenc tal\u00e1lta ki \u00e9s k\u00e9sz\u00edtette el\u0151, \u00e9s ezt az \u00c1zsia Alap\u00edtv\u00e1ny 1955 janu\u00e1rj\u00e1ban j\u00f3v\u00e1hagyta.[10]<\/sup><\/a> C\u00e9lja a magyar \u00e9s kelet-eur\u00f3pai \u00fcgy mellett az amerikai k\u00fclpolitikai \u00e9rdekek \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se volt, de \u201eker\u00fclni kell a beavatkoz\u00e1s l\u00e1tszat\u00e1t\u201d, jegyezte meg Nagy, hogy \u00fagy jelenjen meg, \u201emint minden nagyhatalmi politik\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen mag\u00e1nember\u201d.[11]<\/sup><\/a> Csicsery-R\u00f3nay m\u00e9lt\u00e1n nevezte ezt \u201ea legfontosabb v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1nak\u201d.[12]<\/sup><\/a><\/p>\n

M\u00e1rcius 15-\u00e9n kezd\u0151d\u0151, h\u00e1rom h\u00f3napos \u00fatiterv\u00e9ben a F\u00fcl\u00f6p-szigetek, Jap\u00e1n, India, Pakiszt\u00e1n, Hong Kong, Thaif\u00f6ld, Burma \u00e9s Ceylon szerepelt. Egyeztetett a bandungi konferenci\u00e1n r\u00e9sztvev\u0151 orsz\u00e1gok k\u00e9pvisel\u0151ivel, \u00e9s elk\u00fcldte felh\u00edv\u00e1s\u00e1t Sir John Kotelawala ceyloni minisztereln\u00f6knek is, mert Ceylonba v\u00e9g\u00fcl nem jutott el. Azoknak az orsz\u00e1goknak a vezet\u0151it akarta meggy\u0151zni, amelyek potenci\u00e1lisan az USA sz\u00f6vets\u00e9gesei \u00e9s K\u00edna ellenfelei lehettek, de sz\u00e1m\u00edtott a szovjet terjeszked\u00e9st\u0151l tart\u00f3 muszlimokra is. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sz\u00e1m\u00edtott a \u201esemleges\u201d India szerep\u00e9re annak nagy \u00e1zsiai riv\u00e1lis\u00e1val, a kommunista K\u00edn\u00e1val szemben. Hosszan id\u0151z\u00f6tt Pakiszt\u00e1n f\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, Karacsiban, mert minden nyugatabbr\u00f3l Bandungba igyekez\u0151 deleg\u00e1ci\u00f3 itt \u00e1llt meg \u00e1tutaz\u00f3ban. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag Bandungba is volt megh\u00edv\u00e1sa, de\u00a0\u201enem akarta az esem\u00e9nyeket a karzatr\u00f3l figyelni\u201d.[13]<\/sup><\/a><\/p>\n

\"\"
Az 1955-\u00f6s \u00e1zsiai-afrikai konferencia \u00f3ri\u00e1splak\u00e1tja Bandungban. Indon\u00e9ziai K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g K\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9riuma, Wikimedia Commons.<\/figcaption><\/figure>\n

A k\u00fcldet\u00e9s c\u00e9lja az volt, hogy a szovjetek \u00e1ltal megsz\u00e1llt Kelet-Eur\u00f3p\u00e1t bevonj\u00e1k a kolonializmus t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9be \u00e9s a dekoloniz\u00e1ci\u00f3 folyamat\u00e1ba. Nagy \u00e9s csapata az amerikai propaganda \u00e9rvel\u00e9s\u00e9hez illeszkedve azt k\u00edv\u00e1nta bizony\u00edtani, hogy \u201ea nyugati hatalmak felszabad\u00edt\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t a Szovjetuni\u00f3 koloniz\u00e1l\u00f3 terjeszked\u00e9se \u00e1ll\u00edtotta meg.\u201d[14]<\/sup><\/a> H\u0151gye Mih\u00e1ly, Pisky-Schmidt Frigyes \u00e9s Csicsery-R\u00f3nay Istv\u00e1n seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtottak egy propagandaf\u00fczetet a magyar politikai helyzetr\u0151l \u00e9s Kelet-Eur\u00f3pa \u201eszovjet gyarmatos\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l\u201d, amely egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 m\u00f3don, glob\u00e1lis t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 szeml\u00e9letben vezette le az orosz \u00e9s szovjet kolonializmust, \u00e9s amelyet 200 p\u00e9ld\u00e1nyban terjesztettek az \u00e1zsiai \u00e9s afrikai vezet\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra.[15]<\/sup><\/a> Csicsery-R\u00f3nay err\u0151l \u00edgy \u00edrt: \u201eNagy Ferenc ezzel egy \u00faj fogalmat vezetett be a vil\u00e1gpolitik\u00e1ba \u2013 hiszen eddig feh\u00e9reknek feh\u00e9rek ellen v\u00e9grehajtott h\u00f3d\u00edt\u00e1sait nem h\u00edvt\u00e1k kolonializmusnak!\u201d[16]<\/sup><\/a><\/p>\n

A sz\u00e1m\u0171z\u00f6tt minisztereln\u00f6k m\u00e1r az 1954-es indiai utaz\u00e1sakor megfogalmazta:<\/p>\n

\n

\u201eTanulm\u00e1nyozva India k\u00fclpolitikai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t, \u00fagy tal\u00e1ltam, hogy annak k\u00e9t f\u0151 vonala van. Az egyik a \u00bbb\u00e9k\u00e9s egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s\u00ab, a m\u00e1sik a kolonializmus elleni harc. Azt gondoltam, hogy ha erre a k\u00e9t vonalra tudok \u00e1llani, mindk\u00e9t c\u00e9lomat szolg\u00e1lhatom: nyilv\u00e1nos el\u0151ad\u00e1saimban t\u00e1madhatom a kommunizmust, mag\u00e1nbesz\u00e9lget\u00e9seimben pedig v\u00e9dhetem Amerik\u00e1t a kritik\u00e1kkal szemben. (…) A kolonializmus elleni hangulatot \u00fagy haszn\u00e1ltam fel, hogy a Szovjetuni\u00f3t a legkegyetlenebb koloniz\u00e1l\u00f3 hatalomnak \u00e1ll\u00edtottam be, amely t\u00edz orsz\u00e1got koloniz\u00e1lt ugyanakkor, amikor a nyugati hatalmak t\u00f6bb mint t\u00edz orsz\u00e1got felszabad\u00edtottak a kolonializmus al\u00f3l. Minden gy\u0171l\u00e9sen \u00e9s sajt\u00f3konferenci\u00e1n kijelentettem, hogy Indi\u00e1nak a kolonializmus elleni harcba bele kell foglalnia a kelet-eur\u00f3pai orsz\u00e1gok felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1t is. Az indiai sajt\u00f3 elfogadta ezt az \u00e9rvel\u00e9semet s nagy nyilv\u00e1noss\u00e1got adott a szovjet kolonializmus elleni k\u00f6vetel\u00e9seimnek.\u201d[17]<\/sup><\/a><\/p>\n<\/blockquote>\n

Nehru Nagynak arra a k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re, hogy \u201eMinisztereln\u00f6k \u00dar, amikor harcol a kolonializmus ellen, mi\u00e9rt nem foglalja bele ebbe a k\u00fczdelembe a kelet-eur\u00f3pai orsz\u00e1gokat is, melyek a legkegyetlenebb szovjet kolonializmus alatt szenvednek?\u201d<\/em> \u2013 \u00edgy v\u00e1laszolt: \u201eBizonyos k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek vannak a kelet-eur\u00f3pai orsz\u00e1gok st\u00e1tusa \u00e9s a r\u00e9gi kol\u00f3nia st\u00e1tusa k\u00f6z\u00f6tt. B\u00e1rhogy nevezz\u00fck is azokat, a Szovjetuni\u00f3 kizs\u00e1km\u00e1nyolja \u00e9s elnyomja Magyarorsz\u00e1got \u00e9s a kelet-eur\u00f3pai orsz\u00e1gokat, \u00e9s \u00e9n soha ennek a politik\u00e1nak a jogoss\u00e1g\u00e1t el nem ismertem s a j\u00f6v\u0151ben sem fogom elismerni.\u201d<\/em>[18]<\/sup><\/a><\/p>\n

Az 1955-\u00f6s \u00fatj\u00e1n az \u00fczenetnek m\u00e1r komoly politikai t\u00e9tje volt, ugyanis a magyarok optimista sz\u00e1m\u00edt\u00e1sai szerint a sikeres propaganda hat\u00e1s\u00e1ra egy kommunistaellenes blokk alakulhat ki. Kotelawal\u00e1nak \u00edrt level\u00e9ben Nagy Ferenc \u00edgy \u00e9rvelt:<\/p>\n

\n

\u201e…Meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy s\u00falyos hiba lenne ezt a harcot a r\u00e9gi nyugati gyarmatokra korl\u00e1tozni \u00c1zsi\u00e1ban \u00e9s Afrik\u00e1ban, \u00e9s figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyni azt a t\u00fals\u00e1gosan is nyilv\u00e1nval\u00f3 t\u00e9nyt, hogy egy \u00faj \u00e9s m\u00e9g kegyetlenebb gyarmati hatalom terjeszkedik a vil\u00e1gban: a szovjet. A f\u0151 oka annak, hogy a nyugati hatalmak \u00e1ltal a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n megkezdett gyarmatos\u00edt\u00e1si folyamat hirtelen meg\u00e1llt, az volt, hogy m\u00edg ezek a nemzetek 600 milli\u00f3 embert szabad\u00edtottak fel \u00c1zsi\u00e1ban, addig a szovjet 100 milli\u00f3t nyomott el \u00e9s gyarmatos\u00edtott Eur\u00f3p\u00e1ban.<\/p>\n

Teljesen nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy am\u00edg az \u00faj szovjet kommunista imperializmus terjeszkedik a vil\u00e1gban, addig a nyugati hatalmak nem gondolhatnak \u00e9s nem is fognak arra gondolni, hogy lemondjanak birtokaikr\u00f3l. Ez\u00e9rt felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ges, hogy a szovjetet is gyarmatos\u00edt\u00f3 hatalomnak b\u00e9lyegezz\u00e9k \u00e9s tekints\u00e9k, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mivel ugyanazok az er\u0151k, amelyek a kelet-eur\u00f3pai nemzetek buk\u00e1s\u00e1t okozt\u00e1k, \u00c1zsi\u00e1ban is minden\u00fctt munk\u00e1lkodnak, \u00e9s felforgat\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fckkel \u00c1zsia esetleges \u00fajb\u00f3li gyarmatos\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00e9sz\u00edtik el\u0151.\u201d[19]<\/sup><\/a><\/p>\n<\/blockquote>\n

Nagy v\u00e9g\u00fcl sikerrel j\u00e1rt. A szocialista oldal abban rem\u00e9nykedett, hogy Nehru egys\u00e9ges\u00edt\u0151 t\u00f6rekv\u00e9sei r\u00e9v\u00e9n a szocialista K\u00edna \u00e9s Vietn\u00e1m, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a tapasztalt \u00e9s ambici\u00f3zus k\u00ednai diplomata \u00e9s k\u00fcl\u00fcgyminiszter Csou En-laj szerepl\u00e9se a szocialista orsz\u00e1gok fel\u00e9 billenti majd az afro\u00e1zsiai orsz\u00e1gokat. Azonban a konzervat\u00edv Sir John Kotelawala \u201ebotr\u00e1nyt kelt\u0151\u201d besz\u00e9d\u00e9ben hangot adott a kommunista vil\u00e1ggal szemben kritikus orsz\u00e1goknak:<\/p>\n

\n

\u00a0<\/em>\u201eA gyarmattart\u00e1snak t\u00f6bb form\u00e1ja van. Az els\u0151 a legnyilv\u00e1nval\u00f3bb: a nyugati kolonializmus. De van m\u00e1s megjelen\u00e9si form\u00e1ja is. Gondoljunk p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s kelet-eur\u00f3pai csatl\u00f3s\u00e1llamokra kommunista uralom alatt \u2013 Magyarorsz\u00e1gra, Rom\u00e1ni\u00e1ra, Bulg\u00e1ri\u00e1ra, Lengyelorsz\u00e1gra, Alb\u00e1ni\u00e1ra, Csehszlov\u00e1ki\u00e1ra, \u00c9sztorsz\u00e1gra, Lettorsz\u00e1gra \u00e9s Litv\u00e1ni\u00e1ra. Nem \u00e9ppolyan gyarmatok ezek, mint b\u00e1rmelyik gyarmati ter\u00fclet Afrik\u00e1ban vagy \u00c1zsi\u00e1ban? \u00c9s ha mi egys\u00e9gesek vagyunk a kolonializmus elutas\u00edt\u00e1s\u00e1ban, nem k\u00f6teless\u00e9g\u00fcnk-e ny\u00edltan kifejezni elutas\u00edt\u00e1sunkat a szovjet kolonializmussal szemben \u00e9pp\u00fagy, mint a nyugati imperializmussal szemben?\u201d[20]<\/sup><\/a><\/p>\n<\/blockquote>\n

\"\"
Nagy Ferenc t\u00e1virata Sir John Kotelawala ceyloni minisztereln\u00f6k sz\u00e1m\u00e1ra: \u201eElnyomott n\u00e9pem, valamint a t\u00f6bbi k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s kelet-eur\u00f3pai szovjet gyarmat n\u00e9pe nev\u00e9ben szeretn\u00e9m kifejezni legm\u00e9lyebb h\u00e1l\u00e1mat Excellenci\u00e1d b\u00e1tor \u00e9s b\u00f6lcs kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9\u00e9rt, hogy a gyarmatos\u00edt\u00e1ssal mint \u00e1tfog\u00f3 probl\u00e9m\u00e1val foglalkozik. T\u00e1mogatom az \u00d6n elm\u00e9let\u00e9t az ENSZ gy\u00e1ms\u00e1g\u00e1r\u00f3l a gyarmatos\u00edt\u00e1s al\u00f3l felszabad\u00edtand\u00f3 n\u00e9pek felett, \u00e9s tisztelettel k\u00e9rem \u00d6nt \u00e9s koll\u00e9g\u00e1it, hogy ezt az elm\u00e9letet terjessz\u00e9k ki a szovjet gyarmatokra is. Eset\u00fckben a nemzetk\u00f6zi fel\u00fcgyelet alatt tartott szabad v\u00e1laszt\u00e1sok elegend\u0151ek lenn\u00e9nek a szabads\u00e1guk helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. \u00dcdv\u00f6zl\u00f6m Excellenci\u00e1dat, mint az elnyomott n\u00e9pek \u00fcgy\u00e9nek igazi bajnok\u00e1t a vil\u00e1gon minden\u00fctt.\u201d Ferenc Nagy Papers, 1940\u20131979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.<\/figcaption><\/figure>\n

A hossz\u00fa vit\u00e1k ellen\u00e9re az \u00e9rtekezleten elfogadott nyilatkozatban az szerepelt, hogy a \u201er\u00e9gi\u201d \u00e9s az \u201e\u00faj\u201d kolonializmus minden form\u00e1j\u00e1t el\u00edt\u00e9lik. B\u00e1r nyilv\u00e1nosan nem ismert\u00e9k el a magyarok el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 szerep\u00e9t, Nagy Ferenc jelent\u00e9se szerint a ceyloni nagyk\u00f6vet telefonon \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt: \u201eEl\u00e9gedett volt?<\/em>\u201d[21]<\/sup><\/a><\/p>\n

\"\"
Nagy Ferenc nyilatkozata a \u201ekommunista kolonializmusr\u00f3l\u201d 1955. \u00e1prilis 23-\u00e1n, a bandungi konferencia v\u00e9g\u00e9n. Ferenc Nagy Papers, 1940\u20131979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.<\/figcaption><\/figure>\n

M\u00edg az amerikai h\u00edrad\u00f3 arr\u00f3l harsogott, hogy \u201ea Nyugat gy\u0151zelmet aratott a bandungi konferenci\u00e1n<\/em>\u201d, addig a szocialista oldalon ennek \u00e9pp ellenkez\u0151je hangzott el. A magyar sajt\u00f3ban \u201eharmadik f\u00e9lnek\u201d a \u201eszabot\u00e1l\u00e1si\u201d akci\u00f3j\u00e1r\u00f3l \u00edrtak, de Nagy Ferencet nem eml\u00edtett\u00e9k, holott a magyar k\u00fcl\u00fcgy nyilv\u00e1n \u00e9rtes\u00fclt k\u00fclf\u00f6ldi lobbitev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l. Bandung hat\u00e1s\u00e1ra megkezd\u0151d\u00f6tt a magyarok k\u00f6z\u00f6tti verseny a gyarmatelleness\u00e9g hiteles poz\u00edci\u00f3j\u00e1\u00e9rt. Az emigr\u00e1ci\u00f3 pedig l\u00e9p\u00e9sel\u0151nybe ker\u00fclt.<\/p>\n

\"\"
Nagy Ferenc jegyzetei: \u201eMi lesz Bandung ut\u00e1n? 1. Nem mutatni s\u00e9rt\u0151d\u00f6tts\u00e9get 2. Biztos\u00edtani \u00c1zsi\u00e1t \u00e9s Afrik\u00e1t a legteljesebb bar\u00e1ts\u00e1gr\u00f3l; 3. Kimutatni, hogy Amerika mag\u00e1ra vette az elmaradott n\u00e9pek gondj\u00e1t; 4. Nagyvonal\u00fa gazdas\u00e1gi seg\u00e9ly. Priv\u00e1t organiz\u00e1ci\u00f3k bekapcsol\u00e1sa; 5. Priv\u00e1t v\u00e1llalkoz\u00e1sok \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1sa. 6. A legteljesebb garancia a t\u00e1mogatott orsz\u00e1gok f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9re; 7. A sz\u00f6vets\u00e9ges orsz\u00e1gok \u00f3vatos, de radik\u00e1lis demokratiz\u00e1l\u00e1sa; 8. Harc a kolonializmus ellen.\u201d Ferenc Nagy Papers, 1940\u20131979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.<\/figcaption><\/figure>\n

Az 1956-os forradalom, India \u00e9s a bandungi \u201eharmadik \u00fat\u201d lehet\u0151s\u00e9ge<\/h2>\n

Azonban a kezdeti sikereket v\u00e9g\u00fcl nem siker\u00fclt learatni. Az 1956-os forradalom m\u00e9g lehet\u0151s\u00e9get teremthetett volna a politikai fordulatra. Nagy Ferenc tervezte a hazat\u00e9r\u00e9st, de Ausztria semlegess\u00e9g\u00e9re hivatkozva nem engedte a hat\u00e1rhoz \u2013 ezt a britek \u00e9s az amerikaiak sem t\u00e1mogatt\u00e1k. \u00c9ppen ez\u00e9rt a bandungi \u201eharmadik utas\u201d gondolat, a gyarmati kritika \u00e9s az indiaiakkal kialakult kapcsolat fontos politikai jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrt.<\/p>\n

\"\"
\u201eNagy Ferenc, Magyarorsz\u00e1g egykori minisztereln\u00f6ke az 1956-os budapesti felkel\u00e9s idej\u00e9n, tegnap 14 m\u00e1sik vil\u00e1gh\u00edr\u0171 szabads\u00e1gharcossal egy\u00fctt \u00e9rkezett ide, hogy r\u00e9szt vegyen az orsz\u00e1g holnapi nemzeti \u00fcnnepi \u00fcnneps\u00e9g\u00e9n. Most vettek r\u00e9szt az \u00c1zsiai N\u00e9pi Antikommunista Liga nyolc \u00e9ves kongresszus\u00e1n, amelyet nemr\u00e9g Toki\u00f3ban tartottak. H\u00e9t napig maradnak itt, hogy megismerj\u00e9k az orsz\u00e1g politikai, katonai \u00e9s gazdas\u00e1gi fejlem\u00e9nyeit. A 15 vend\u00e9ggel egy\u00fctt ugyanazon a rep\u00fcl\u0151g\u00e9pen \u00e9rkezett Ku Cseng-kang, a Szabad K\u00edna Seg\u00e9lyszervezet eln\u00f6ke, aki a k\u00ednai k\u00fcld\u00f6tts\u00e9g vezet\u0151jek\u00e9nt vett r\u00e9szt az APACL toki\u00f3i kongresszus\u00e1n. A k\u00ednai k\u00fcld\u00f6tts\u00e9g ugyanebben az id\u0151ben t\u00e9rt vissza. A k\u00e9pen Nagy (balra) \u00e9s Ku, valamint a t\u00f6bbi \u00e9rkez\u0151 l\u00e1that\u00f3.” China Post, 1962.10.9.<\/figcaption><\/figure>\n

Nagy Imre reformprogramja kiemelte a \u201esemlegess\u00e9gre\u201d t\u00f6rekv\u0151 szocialista \u00fat indiai p\u00e9ldak\u00e9p\u00e9t, m\u00e9ghozz\u00e1 a Bandungban elfogadott alapelvek t\u00e9teles t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1val.[22]<\/sup><\/a> A forradalom alatt a Nagy Imre-korm\u00e1ny t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t \u00e9lvez\u0151 Bib\u00f3 Istv\u00e1n \u00e1llamminiszter \u00e9s k\u00f6re, k\u00f6zt\u00fck a fiatal kisgazdap\u00e1rti G\u00f6ncz \u00c1rp\u00e1d (aki a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke lett), az \u201eel nem k\u00f6telezetts\u00e9ghez\u201d \u00e9s a jugoszl\u00e1viai szocialista \u00fathoz csatlakoz\u00e1s mellett India k\u00f6zbeavatkoz\u00e1s\u00e1t k\u00e9rte. Budapesten az elhivatott indiai konzul, Mohamed Ataur Rahman r\u00e9szletesen t\u00e1j\u00e9koztatta az indiai k\u00fcl\u00fcgyet a magyar forradalom esem\u00e9nyeir\u0151l \u00e9s bizalmas k\u00f6zvet\u00edt\u0151 kapcsolatot tartott fenn az egykori kisgazd\u00e1kkal, Bib\u00f3val \u00e9s G\u00f6nczcel is.[23]<\/sup><\/a><\/p>\n

Rahman hat\u00e1s\u00e1ra Nehru k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen komolyan vette orsz\u00e1g\u00e1nak k\u00f6zvet\u00edt\u0151 szerep\u00e9t a t\u00e9rs\u00e9gben, ez\u00e9rt a forradalom miatt megn\u00f6velte India budapesti k\u00fclk\u00e9pviselet\u00e9t \u00e9s nagyk\u00f6vett\u00e9 tette a legend\u00e1s indiai diplomat\u00e1t, K. P. S. Menont. Mindek\u00f6zben a forradalom alatt Indi\u00e1ban tart\u00f3zkod\u00f3 h\u00edres orientalista, Baktay Ervin a kapcsolatait kihaszn\u00e1lva bizalmasan t\u00e1j\u00e9koztatta Nehru k\u00f6reit a kommunista propagand\u00e1val szemben.[24]<\/sup><\/a> A \u201en\u00e9pi \u00edr\u00f3k\u201d k\u00f6z\u00fcl N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3 a szuver\u00e9n nemzeti \u00fat k\u00f6vet\u00e9s\u00e9hez kapcsol\u00f3d\u00f3an \u201ea sz\u00ednes nemzetek vil\u00e1g\u00e1nak\u201d p\u00e9ldak\u00e9p\u00e9r\u0151l besz\u00e9lt, amelyek \u201e\u0151si eszm\u00e9ik alapj\u00e1n, de a szocializmussal rokon rendszerek fel\u00e9 haladnak, mint India.\u201d[25]<\/sup><\/a> A k\u00fclhonba szakadt \u201en\u00e9piek\u201d k\u00f6z\u00fcl Kov\u00e1cs Imre, aki \u00e1zsiai \u00fatj\u00e1n besz\u00e9lt az indiai k\u00e9pviselettel, szint\u00e9n propag\u00e1lta India szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1t \u00e9s a szovjet gyarmatos\u00edt\u00e1s kritik\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

India, Burma, Ceylon \u00e9s Indon\u00e9zia m\u00e9g a forradalom alatt \u00daj-Delhiben elfogadott nyilatkozatukban k\u00f6vetelt\u00e9k a szovjet csapatok kivon\u00e1s\u00e1t a bandungi elvekre hivatkozva, mondv\u00e1n az afrikai \u00e9s \u00e1zsiai orsz\u00e1gokat \u201ekomoly aggodalommal t\u00f6lti el a kolonializmus szellem\u00e9nek \u00e9s m\u00f3dszereinek \u00fajj\u00e1\u00e9led\u00e9se.\u201d[26]<\/sup><\/a> Bib\u00f3t \u00e9s G\u00f6ncz\u00f6t a hal\u00e1lb\u00fcntet\u00e9st\u0151l Nehru fell\u00e9p\u00e9se, t\u00f6bbek k\u00f6zt Nagy Ferencnek (\u00e9s Kov\u00e1cs Imr\u00e9nek) a sz\u00e1m\u00e1ra k\u00fcld\u00f6tt telegramja mentette meg. A bandungi gondolat jelent\u0151s\u00e9g\u00e9ben viszont kulcsszerepe volt Nagy Ferenc misszi\u00f3j\u00e1nak.<\/p>\n

\"\"
\u201eENSZ: \u00edt\u00e9lje el a szovjet kolonializmust. N. Hruscsov Indon\u00e9zi\u00e1ban 1960 febru\u00e1rban. \u00bbSzoros k\u00f6tel\u00e9kben \u00e9rezz\u00fck magunkat a gyarmati n\u00e9pekkel…\u00ab Eur\u00f3pai Rab Nemzetek K\u00f6rgy\u0171l\u00e9se.\u201d Life Magazine, 1960.<\/figcaption><\/figure>\n

Azonban az 1956-os szuezi v\u00e1ls\u00e1g \u00e9s a szovjet katonai beavatkoz\u00e1s let\u00f6rte ezeket a rem\u00e9nyeket. Hab\u00e1r az ENSz-ben a szovjet beavatkoz\u00e1s el\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9re felvetett \u201emagyar k\u00e9rd\u00e9s\u201d m\u00e9g \u00e9vekig napirenden volt, t\u00f6bbek k\u00f6zt a \u201eszovjet kolonializmus\u201d \u00e9rve miatt, az amerikaiak 1963-ban v\u00e9g\u00fcl kiegyeztek Magyarorsz\u00e1ggal, \u00e9s K\u00e1d\u00e1r J\u00e1nos amneszti\u00e1t adott a politikai foglyoknak. Az 1960-as \u00e9vekre elj\u00f6tt az enyh\u00fcl\u00e9s (d\u00e9tente<\/em>) id\u0151szaka: a fel\u00edvel\u0151 glob\u00e1lis gazdas\u00e1gi ciklus \u00e9s az \u00faj posztkoloni\u00e1lis \u00e1llamok beruh\u00e1z\u00e1sig\u00e9nye vil\u00e1gkereskedelmi konszolid\u00e1ci\u00f3t hozott, \u00e9s a Hruscsov-f\u00e9le k\u00fclpolitikai nyit\u00e1s mellett sok afro\u00e1zsiai orsz\u00e1g a nyugati f\u00fcgg\u0151s\u00e9g\u00fck ellens\u00falyoz\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben a szocialista orsz\u00e1gok seg\u00edts\u00e9g\u00e9re sz\u00e1m\u00edtottak.<\/p>\n

\"\"
Az Eur\u00f3pai Rab Nemzetek K\u00f6zgy\u0171l\u00e9se \u00e1ltal rendezett \u201eSzovjet Birodalom\u201d ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s New Yorkban a k\u00f6zponti vas\u00fat\u00e1llom\u00e1sn\u00e1l 1958-ban. Immigration History Research Center, University of Minnesota, Martin Nekola j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l.<\/figcaption><\/figure>\n

Az amerikaiak v\u00e1rakoz\u00e1sa, hogy a bandungi nyilatkozat kolonializmuskritik\u00e1ja az \u201eel nem k\u00f6telezett\u201d Harmadik Vil\u00e1g orsz\u00e1gait a kommunista orsz\u00e1gok ellen ford\u00edtja, nem v\u00e1lt val\u00f3ra. Pedig az emigr\u00e1ci\u00f3 kitart\u00f3an kamp\u00e1nyolt: Kov\u00e1cs Imre (Nemzeti Paraszt P\u00e1rt volt f\u0151titk\u00e1ra), Pfeiffer Zolt\u00e1n (Magyar F\u00fcggetlens\u00e9gi P\u00e1rt volt eln\u00f6ke), Barankovics Istv\u00e1n (Demokrata N\u00e9pp\u00e1rt volt eln\u00f6ke), Varga L\u00e1szl\u00f3 (Demokrata N\u00e9pp\u00e1rt k\u00e9pvisel\u0151je), Kir\u00e1ly B\u00e9la (forradalom nemzet\u0151rs\u00e9g\u00e9nek f\u0151parancsnoka), K\u0151v\u00e1g\u00f3 J\u00f3zsef (Budapest volt f\u0151polg\u00e1rmestere) \u00e9s Varga B\u00e9la (pr\u00e9post \u00e9s a Nemzetgy\u0171l\u00e9s volt eln\u00f6ke) ugyanebben a kamp\u00e1nyban hirdett\u00e9k D\u00e9l-Amerik\u00e1ban vagy \u00c1zsi\u00e1ban a \u201eszovjet kolonializmus\u201d eszm\u00e9j\u00e9t. Nagy Ferenc is kitart\u00f3an kamp\u00e1nyolt: az 1956-os forradalom ut\u00e1n mintegy n\u00e9gysz\u00e1z nyilv\u00e1nos el\u0151ad\u00e1st tartott az USA-ban, \u00e9s 1962-ben a Rab Eur\u00f3pai Nemzetek K\u00f6zgy\u0171l\u00e9se vil\u00e1gszint\u0171 kamp\u00e1ny\u00e1nak keret\u00e9ben \u00fajabb \u00e1zsiai k\u00f6r\u00fatra indult. Ekkor az \u00c1zsiai N\u00e9pek Antikommunista L\u00edg\u00e1j\u00e1nak rendezv\u00e9nyein vett r\u00e9szt Jap\u00e1nban \u00e9s Tajvanban.<\/p>\n

Azonban az 1960-as \u00e9vekre a kommunistaellenes kelet-eur\u00f3pai menek\u00fcltek k\u00f6z\u00f6tti politikai \u00e9s szem\u00e9lyi ellent\u00e9tek elm\u00e9rgesedtek \u2013 egyesek milit\u00e1ns jobboldaliak, fasiszt\u00e1k vagy egykori n\u00e1ci kollabor\u00e1nsok voltak. A \u201eszovjet gyarmatos\u00edt\u00e1s\u201d diskurzusa pedig felold\u00f3dott a hidegh\u00e1bor\u00fa nagyhatalmi \u00e9rdekharcaiban.<\/p>\n

\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/strong><\/p>\n

[1]<\/a> Csicsery-R\u00f3nay Istv\u00e1n (1992): Aki el\u0151sz\u00f6r sz\u00f3lt a szovjet gyarmatos\u00edt\u00e1sr\u00f3l: Nagy Ferenc misszi\u00f3ja a bandungi konferencia idej\u00e9n. Heti Magyarorsz\u00e1g,<\/em> janu\u00e1r 31., 24\u201325. 24. o.<\/p>\n

[2]<\/a> A parasztpolitikusb\u00f3l lett \u00e1llamf\u00e9rfi: Eml\u00e9km\u0171sor Nagy Ferenc minisztereln\u00f6kr\u0151l. Rendezte: K\u00edgy\u00f3s S\u00e1ndor. MTV1, 1994. j\u00fanius 11.<\/p>\n

[3]<\/a> Jelen szerz\u0151 Kov\u00e1cs Zolt\u00e1n \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 \u00e9s filmrendez\u0151 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel Nagy Ferenc Minisztereln\u00f6k Kutat\u00f3csoport alap\u00edt\u00f3jak\u00e9nt \u00e9s t\u00e1rsvezet\u0151jek\u00e9nt dolgozza fel Nagy Ferenc \u00e9let\u00fat-t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, illetve enged\u00e9lyt kapott a jogut\u00f3dokt\u00f3l a Columbia Egyetemen l\u00e9v\u0151 hagyat\u00e9k digitaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. A szerz\u0151 a t\u00e9m\u00e1t feldolgozta az OFF-Bienn\u00e1l\u00e9 \u201eTranszperif\u00e9ria Mozgalom: Glob\u00e1lis Kelet-Eur\u00f3pa \u00e9s Glob\u00e1lis D\u00e9l\u201d ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n is, amely 2021-ben Budapesten \u00e9s Kijevben is bemutat\u00e1sra ker\u00fclt. https:\/\/transperiphery.com\/Anti-Communists<\/a>.<\/p>\n

[4]<\/a> Szal\u00e1nczi Kriszti\u00e1n, Kiss Zolt\u00e1n, Farkas \u00c1kos (2023): A bissei kisgazda, aki Magyarorsz\u00e1g minisztereln\u00f6ke lett: Nagy Ferenc (1903\u20131979) csal\u00e1dt\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s \u00e9let\u00e9nek baranyai vonatkoz\u00e1sai. <\/em>P\u00e9cs: D\u00e9l-dun\u00e1nt\u00fali T\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s Sajt\u00f3t\u00f6rt\u00e9neti Egyes\u00fclet.<\/p>\n

[5]<\/a> Nagy Ferenc (1990): K\u00fczdelem a vasf\u00fcgg\u00f6ny m\u00f6g\u00f6tt.<\/em> 1\u20132. k\u00f6tet. Budapest: Eur\u00f3pa K\u00f6nyvkiad\u00f3.<\/p>\n

[6]<\/a> Mazurkiewicz, Anna (2020): Voices of the Silenced Peoples in the Global Cold War: The Assembly of Captive European Nations, 1954\u20131972.<\/em> Oldenbourg: De Gruyter.<\/p>\n

[7]<\/a> Hansen, Peo \u2013 Jonsson, Stefan (2014): Eurafrica: The Untold History of European Integration and Colonialism.<\/em> London: Bloomsbury.<\/p>\n

[8]<\/a> Melegh Attila (2012): A magyar \u00e9s a glob\u00e1lis \u00f6tvenes \u00e9vek. \u00c9let \u00e9s Irodalom, <\/em>okt\u00f3ber 19; Melegh Attila (2015): Glob\u00e1lis \u00f6tvenes \u00e9vek. Eszm\u00e9let, <\/em>27(105): 182\u2013191; Melegh Attila (2016): Gyarmatis\u00e1g, rasszizmus \u00e9s er\u0151szak az 1950-es \u00e9vekben: Megjegyz\u00e9sek \u00e9s dokumentumok 1956 glob\u00e1lis \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seir\u0151l. Eszm\u00e9let, <\/em>28(111): 170\u2013175.<\/p>\n

[9]<\/a> Dr. Ferenc Nagy\u2019s Tour in India: A brief report.<\/em> Ferenc Nagy Papers, 1940\u20131979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.<\/p>\n

[10]<\/a> James L. Stewart (\u00c1zsia Alap\u00edtv\u00e1ny) levele Nagy Ferenchez, 1955. janu\u00e1r 26. <\/em>Ferenc Nagy Papers, 1940\u20131979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.<\/p>\n

[11]<\/a> Ferenc Nagy: Thoughts and Recommendations.<\/em> 2. o. Ferenc Nagy Papers, 1940\u20131979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.<\/p>\n

[12]<\/a> Csicsery-R\u00f3nay Istv\u00e1n (2003): Bevezet\u00e9s. In: Csicsery-R\u00f3nay Istv\u00e1n (szerk.): Nagy Ferenc. Csillagos \u00f3r\u00e1k, sorsford\u00edt\u00f3 magyarok (K\u00f6zelm\u00faltunk k\u00f6zelr\u0151l), XIV\u2013XV. <\/em>Budapest: Occidental Press. 7\u201312. o., 12. o.<\/p>\n

[13]<\/a> Csicsery-R\u00f3nay Istv\u00e1n (1992): Aki el\u0151sz\u00f6r sz\u00f3lt a szovjet gyarmatos\u00edt\u00e1sr\u00f3l: Nagy Ferenc misszi\u00f3ja a bandungi konferencia idej\u00e9n. Heti Magyarorsz\u00e1g,<\/em> janu\u00e1r 31., 24\u201325. 25. o.<\/p>\n

[14]<\/a> Ferenc Nagy: Thoughts and Recommendations.<\/em> 8. o. Ferenc Nagy Papers, 1940\u20131979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.<\/p>\n

[15]<\/a> Csicsery-R\u00f3nay Istv\u00e1n (2001): Nagy Ferenc \u00e9s a bandungi konferencia. In: Csicsery-R\u00f3nay Istv\u00e1n (szerk.): A harmadik magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi emigr\u00e1ci\u00f3. Csillagos \u00f3r\u00e1k, sorsford\u00edt\u00f3 magyarok (K\u00f6zelm\u00faltunk k\u00f6zelr\u0151l), V. <\/em>Budapest: Occidental Press. 40\u201358. p., 44. o.; Nagy Ferenc: Appeal to the Governments of the Free Nations. (1955 March, Herndon). <\/em>Ferenc Nagy Papers, 1940\u20131979, Box 38. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.<\/p>\n

[16]<\/a> Csicsery-R\u00f3nay Istv\u00e1n (1992): Aki el\u0151sz\u00f6r sz\u00f3lt a szovjet gyarmatos\u00edt\u00e1sr\u00f3l: Nagy Ferenc misszi\u00f3ja a bandungi konferencia idej\u00e9n. Heti Magyarorsz\u00e1g,<\/em> janu\u00e1r 31., 24\u201325. 24. o.<\/p>\n

[17]<\/a> Nagy Ferenc: Indiai jelent\u00e9s. <\/em>Ferenc Nagy Papers, 1940\u20131979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives; Nagy Ferenc: Indiai jelent\u00e9s. In: Csicsery-R\u00f3nay Istv\u00e1n (szerk.)(2003): Nagy Ferenc. Csillagos \u00f3r\u00e1k, sorsford\u00edt\u00f3 magyarok (K\u00f6zelm\u00faltunk k\u00f6zelr\u0151l), XIV\u2013XV. <\/em>Budapest: Occidental Press. 89\u201394. o., 90\u201391. o.<\/p>\n

[18]<\/a> Nagy Ferenc \u00c1zsi\u00e1ban. H\u00edr\u00fcnk a vil\u00e1gban,<\/em> 1955. janu\u00e1r\u2013\u00e1prilis, 5(1\u20134): 11\u201313. o., 12. o.; H\u00edr\u00fcnk a vil\u00e1gban k\u00f6zlem\u00e9nyei. In: Csicsery-R\u00f3nay Istv\u00e1n (szerk.)(2003): Nagy Ferenc. Csillagos \u00f3r\u00e1k, sorsford\u00edt\u00f3 magyarok (K\u00f6zelm\u00faltunk k\u00f6zelr\u0151l), XIV\u2013XV. <\/em>Budapest: Occidental Press. 95\u2013105. o., 99. o.<\/p>\n

[19]<\/a> Nagy Ferenc levele Sir John Kotelawal\u00e1nak, 1955. \u00e1prilis 8. <\/em>Ferenc Nagy Papers, 1940\u20131979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.<\/p>\n

[20]<\/a> Kotelawala, Sir John L. (1956): An Asian Prime Minister\u2019s Story. <\/em>Sri Lanka: G. G. Harrap. 190. o. https:\/\/archive.org\/details\/dli.ernet.524581\/page\/189\/mode\/2up<\/a><\/p>\n

[21]<\/a> Ferenc Nagy: The Bandung Conference: Report and Recommnendations. <\/em>6\u20137. o. Ferenc Nagy Papers, 1940\u20131979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.<\/p>\n

[22]<\/a> Nagy Imre (1984): \u201eA magyar n\u00e9p v\u00e9delm\u00e9ben\u201d: Vitairatok \u00e9s besz\u00e9dek, 1955\u20131956. <\/em>P\u00e1rizs: Magyar F\u00fczetek.<\/p>\n

[23]<\/a> Ezekr\u0151l l\u00e1sd: Rahman, Mohamed A. (2006): Magyarorsz\u00e1g 1956\u20131959: Egy indiai diplomata eml\u00e9kei. <\/em>Budapest: Hamvas Int\u00e9zet; Bethlenfalvy G\u00e9za (szerk.)(2006): India \u00e9s a magyar forradalom: Dokumentumok az Indiai K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g K\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9rium\u00e1nak arch\u00edvum\u00e1b\u00f3l. <\/em>Budapest: Argumentum.<\/p>\n

[24]<\/a> Baktay Ervin magyar indol\u00f3gus New Delhiben, 1956. november 23-\u00e1n kelt \u00e9s Rahman \u00fcgyviv\u0151nek c\u00edmzett levele Nehru minisztereln\u00f6kkel t\u00f6rt\u00e9nt tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l. In: Bethlenfalvy G\u00e9za (szerk.)(2006): India \u00e9s a magyar forradalom: Dokumentumok az Indiai K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g K\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9rium\u00e1nak arch\u00edvum\u00e1b\u00f3l. <\/em>Budapest: Argumentum. 41\u201343. o.<\/p>\n

[25]<\/a> N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3 (1956): P\u00e1rtok \u00e9s egys\u00e9g. \u00daj Magyarorsz\u00e1g,<\/em> november 2.<\/p>\n

[26]<\/a> R\u00e9szletek India, Burma, Ceylon \u00e9s Indon\u00e9zia korm\u00e1nyf\u0151inek k\u00f6z\u00f6s nyilatkozat\u00e1b\u00f3l, melyet az 1956. november 12. \u00e9s 14. k\u00f6z\u00f6tt New Delhiben tartott tan\u00e1cskoz\u00e1son fogadtak el a magyarorsz\u00e1gi helyzetr\u0151l. In: Bethlenfalvy G\u00e9za (szerk.)(2006): India \u00e9s a magyar forradalom: Dokumentumok az Indiai K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g K\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9rium\u00e1nak arch\u00edvum\u00e1b\u00f3l. <\/em>Budapest: Argumentum. 96\u201398. o.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ginelli Zolt\u00e1n (Mai \u00edr\u00e1sunk a Magyar Gyarmat oldallal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben jelenik meg, a rovat tov\u00e1bbi \u00edr\u00e1sai ITT \u00e9rhet\u0151ek el) 1992-ben a \u201eszovjet birodalom\u201d megsz\u0171n\u00e9s\u00e9nek alkalm\u00e1b\u00f3l egy magyar szerz\u0151 a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrta: \u201eazt, hogy a cs\u00e1sz\u00e1r val\u00f3j\u00e1ban meztelen, egy szeg\u00e9ny parasztfi\u00fab\u00f3l lett magyar politikai emigr\u00e1ns ki\u00e1ltotta vil\u00e1gg\u00e1\u201d, ugyanis \u201ea harmadik vil\u00e1g szervezked\u00e9s\u00e9t megind\u00edt\u00f3 1955-\u00f6s bandungi konferenci\u00e1n Nagy Ferenc volt magyar minisztereln\u00f6k dobta be a vil\u00e1gk\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nybe a \u00bbszovjet kolonializmus\u00ab fogalm\u00e1t\u201d.[1] E figyelemrem\u00e9lt\u00f3 sorok \u00edr\u00f3ja Nagy Ferenc egykori munkat\u00e1rsa, Csicsery-R\u00f3nay Istv\u00e1n, aki egy 1994-es dokumentumfilmben m\u00e1s munkat\u00e1rsakkal egy\u00fctt sz\u00e1molt be az esetr\u0151l, s\u0151t…<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":17105,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[781,1792],"tags":[1795,1796,97,1791,1793,1794,115],"class_list":["post-17101","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-20-szazad-2","category-magyar-gyarmat","tag-bandung","tag-dekolonizacio","tag-kisgazdapart","tag-magyar-gyarmat","tag-nagy-ferenc","tag-nemzetkozi-parasztunio","tag-szovjetunio"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/17101","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=17101"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/17101\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":17160,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/17101\/revisions\/17160"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/17105"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=17101"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=17101"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=17101"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}