{"id":16901,"date":"2023-11-08T06:42:05","date_gmt":"2023-11-08T06:42:05","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=16901"},"modified":"2023-11-08T06:42:05","modified_gmt":"2023-11-08T06:42:05","slug":"beteges-antikommunista-szolzsenyicin-es-a-gulag-szigetcsoport-a-kadar-korszak-sajtojaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2023\/11\/08\/beteges-antikommunista-szolzsenyicin-es-a-gulag-szigetcsoport-a-kadar-korszak-sajtojaban\/","title":{"rendered":"\u201eBeteges antikommunista\u201d Szolzsenyicin \u00e9s A Gulag-szigetcsoport a K\u00e1d\u00e1r-korszak sajt\u00f3j\u00e1ban"},"content":{"rendered":"

Murai Andr\u00e1s \u2013 N\u00e9meth Brigitta<\/em><\/p>\n

50 \u00e9vvel ezel\u0151tt, 1973. december\u00e9ben P\u00e1rizsban jelent meg Alekszandr Szolzsenyicin monument\u00e1lis m\u0171v\u00e9nek, A Gulag szigetcsoportnak<\/em> az els\u0151 k\u00f6tete. A Szovjetuni\u00f3b\u00f3l kicsemp\u00e9szett k\u00e9ziratot el\u0151sz\u00f6r oroszul adt\u00e1k ki, p\u00e1r h\u00f3nap m\u00falva a franci \u00e9s angol nyelv\u0171 kiad\u00e1s k\u00f6vetkezett. M\u00edg a nyugati vil\u00e1gban \u00f3ri\u00e1si sikert aratott a szovjet l\u00e1gerek borzalmait leleplez\u0151 szociogr\u00e1fia, a keleti blokkban politikai t\u00e1mad\u00e1snak \u00e9s a kommunista eszm\u00e9k elleni propagand\u00e1nak nevezt\u00e9k az akkor m\u00e1r Nobel-d\u00edjas \u00edr\u00f3 m\u0171v\u00e9t. 1974 legelej\u00e9t\u0151l \u2013 term\u00e9szetesen a szovjet p\u00e9ld\u00e1t k\u00f6vetve \u2013 a magyar sajt\u00f3ban is t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak Szolzsenyicin ellen.<\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

L\u00e1ger\u00e9let – Ivan Gyenyiszovics egy napja<\/em><\/strong><\/p>\n

Szolzsenyicint 1945-ben \u00edt\u00e9lt\u00e9k 8 \u00e9v k\u00e9nyszermunk\u00e1ra, mert egy bar\u00e1tj\u00e1nak \u00edrt level\u00e9ben b\u00edr\u00e1lta Szt\u00e1lint. \u00d6sszesen 11 \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt b\u00f6rt\u00f6nben, l\u00e1gerben \u00e9s sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sben. A generalisszimusz hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151, Nyikita Hruscsov nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett korszak nyit\u00e1st hozott a kultur\u00e1lis \u00e9letben, \u00e9s az olvad\u00e1s id\u0151szak\u00e1ban megjelenhetett Szolzsenyicin els\u0151 reg\u00e9nye: a ma m\u00e1r az orosz l\u00e1gerirodalom alapm\u0171v\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Ivan Gyenyiszovics egy napj\u00e1t<\/em> (eredeti c\u00edme SCS-854) 1962 november\u00e9ben a Novij Mir foly\u00f3irat k\u00f6z\u00f6lte. A Szovjetuni\u00f3ban v\u00e9gbement v\u00e1ltoz\u00e1sok Magyarorsz\u00e1gon is lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k a kisreg\u00e9ny megjelen\u00e9s\u00e9t, 1963-ban a Nagyvil\u00e1g 2. sz\u00e1m\u00e1ban volt olvashat\u00f3 el\u0151sz\u00f6r teljes terjedelm\u00e9ben (Wessely L\u00e1szl\u00f3 ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban). \u00c9rdekes, hogy ezt megel\u0151z\u0151en k\u00e9t megyei napilap, a Szolnok Megyei N\u00e9plap \u00e9s a Dun\u00e1nt\u00fali Napl\u00f3 1962. december v\u00e9g\u00e9t\u0151l folytat\u00e1sokban, 51 r\u00e9szben k\u00f6z\u00f6lte a reg\u00e9nyt (a ford\u00edt\u00f3k is m\u00e1sok: Peters Magda, Het\u00e9nyi P\u00e1l, Dosek Lajos, Mur\u00e1nyi Bea).<\/p>\n

\"\"
Szolzsenyicin Gul\u00e1g-rabk\u00e9nt (A k\u00e9p forr\u00e1sa<\/a>)<\/figcaption><\/figure>\n

A 60-as \u00e9vek politikai l\u00e9gk\u00f6r\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t j\u00f3l mutatja, hogy Szolzsenyicin kisreg\u00e9ny\u00e9t megel\u0151zte egy magyar Gulag-t\u00fal\u00e9l\u0151 elbesz\u00e9l\u00e9sk\u00f6tete. Lengyel J\u00f3zsef, aki 1938-t\u00f3l 17 \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt l\u00e1gerekben \u00e9s sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sben, 1961-ben megjelent Ig\u00e9z\u0151<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek n\u00e9h\u00e1ny \u00edr\u00e1sa (Norilszk kett\u0151, Nefelejcs, S\u00e1rga pipacsok<\/em>) tud\u00f3s\u00edtott el\u0151sz\u00f6r a szt\u00e1lini diktat\u00fara munkat\u00e1borair\u00f3l. Az igazi meglepet\u00e9st m\u00e9gis az Ivan Gyenyiszovics egy napja<\/em> jelentette, hiszen egy leg\u00e1lisan beszerezhet\u0151 orosz reg\u00e9ny a szovjet l\u00e1ger\u00e9letr\u0151l egy\u00e9rtelm\u0171en a politikai enyh\u00fcl\u00e9s \u00e9s a m\u00falttal val\u00f3 szemben\u00e9z\u00e9s jelek\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151. A hazai kritik\u00e1k azonban nem els\u0151sorban a szem\u00e9lyi kultusz terrorj\u00e1nak b\u00e1tor felt\u00e1r\u00e1s\u00e1\u00e9rt dics\u00e9rt\u00e9k Szolzsenyicin k\u00f6nyv\u00e9t, hanem irodalmi \u00e9rt\u00e9ke miatt. Sz\u00e1mos cikk foglalkozott a k\u00f6nyvvel \u00e9s az \u00edr\u00f3val, s volt olyan szerz\u0151 is, aki t\u00falz\u00e1snak tal\u00e1lta a \u201el\u00e1gerirodalom\u201d k\u00f6r\u00fcl kialakult \u201ehiszt\u00e9riakelt\u00e9st\u201d (Galambos Lajos: Protest\u00e1lok, Kort\u00e1rs, 1963. 3. sz\u00e1m), ezzel tov\u00e1bbi vit\u00e1t gerjesztve.<\/p>\n

\u00c9rdemes megjegyezni, hogy a \u201egul\u00e1g\u201d sz\u00f3t egy\u00e1ltal\u00e1n nem haszn\u00e1lt\u00e1k a kritik\u00e1k \u00e9s ismertet\u00e9sek sem Lengyel J\u00f3zsef elbesz\u00e9l\u00e9sei, sem az Ivan Gyenyiszovics egy napja<\/em> kapcs\u00e1n (pedig ebben egy \u00edzben szerepel, Wessely ford. 20. o.) \u2013 ez a sz\u00f3 egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt haszn\u00e1latban a szocializmusban. A kifejez\u00e9st m\u00e9g azokban a csal\u00e1dokn\u00e1l sem ismert\u00e9k, ahol szovjet l\u00e1gerekb\u0151l hazat\u00e9rt t\u00fal\u00e9l\u0151 volt. (Csal\u00e1don bel\u00fcl leggyakrabban \u00fagy fogalmaztak, hogy a sz\u00fcl\u0151 fogs\u00e1gban volt.) Ha megn\u00e9zz\u00fck a magyarorsz\u00e1gi sajt\u00f3term\u00e9keket 1957 \u00e9s 1988 k\u00f6z\u00f6tt, a \u201egul\u00e1g\u201d sz\u00f3val csak Szolzsenyicin Nyugaton kiadott m\u0171ve, A Gulag szigetcsoport<\/em> r\u00e9v\u00e9n tal\u00e1lkozhatunk, 1974-ben, a haz\u00e1nkban meg sem jelent k\u00f6nyvr\u0151l \u00edrt besz\u00e1mol\u00f3kban. Ekkor azonban az orosz \u00edr\u00f3ra m\u00e1r nem, mint a szovjet irodalom kiemelked\u0151 tehets\u00e9g\u00e9re, hanem a rendszer ellens\u00e9g\u00e9re tekintettek.<\/p>\n

L\u00e1geruniverzum – A Gulag szigetcsoport<\/em><\/strong><\/p>\n

Nyikita Hruscsovot 1964-ben lev\u00e1ltott\u00e1k, az olvad\u00e1s korszaka v\u00e9get \u00e9rt, \u00e9s a kem\u00e9nyebb p\u00e1rtir\u00e1ny\u00edt\u00e1s befagyasztotta a kultur\u00e1lis reformokat. Az \u00faj p\u00e1rtf\u0151titk\u00e1r, Leonyid Brezsnyev vezette Szovjet Kommunista P\u00e1rt \u00fagy gondolta, Szolzsenyicin vesz\u00e9lyes a kommunista rendszer sz\u00e1m\u00e1ra. Innent\u0151l munk\u00e1i haz\u00e1j\u00e1ban szamizdat kiad\u00e1sban, titokban juthattak el az olvas\u00f3khoz. Mindek\u00f6zben t\u00f6bb m\u0171v\u00e9nek, \u00edgy A pokol torn\u00e1ca<\/em> \u00e9s a R\u00e1koszt\u00e1ly<\/em> kicsemp\u00e9szett k\u00e9ziratait kiadt\u00e1k t\u00f6bb nyugat-eur\u00f3pai orsz\u00e1gban. 1970-ben neki \u00edt\u00e9lt\u00e9k az irodalmi Nobel-d\u00edjat, amit azonban nem vett \u00e1t, att\u00f3l f\u00e9lve, nem engedik vissza haz\u00e1j\u00e1ba.<\/p>\n

\"\"
A Gulag-szigetcsoport Magyarorsz\u00e1gon el\u0151sz\u00f6r 1989-ben Szente Imre ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban jelent meg (\u00daj Id\u0151, bor\u00edt\u00f3terv V\u00e1cz Tam\u00e1s)<\/figcaption><\/figure>\n

A t\u00f6bb k\u00f6tetes A Gulag szigetcsoport<\/em> a leg\u00e1tfog\u00f3bb munk\u00e1ja, a beb\u00f6rt\u00f6nz\u00e9sek \u00e9s rabszolgatelepek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t komplex m\u00f3don bemutat\u00f3 l\u00e1gerszociogr\u00e1fia. L\u00e9nyegesen elt\u00e9r az Ivan Gyenyiszovics egy napj\u00e1t\u00f3l<\/em>: m\u00edg ebben \u00fagy \u00edrja le a foglyok \u00e9let\u00e9t, hogy egy sz\u00f3t sem eml\u00edt a kommunista rendszerr\u0151l, addig a Szigetvil\u00e1gnak az a c\u00e9lja, hogy saj\u00e1t \u00e9lm\u00e9nyei, t\u00f6bb mint 250 rabt\u00e1rs\u00e1nak besz\u00e1mol\u00f3i \u00e9s egy\u00e9b feljegyz\u00e9sek alapj\u00e1n a szovjet l\u00e1gerek teljes t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t bemutassa. Szolzsenyicin mindv\u00e9gig az ir\u00f3nia eszk\u00f6z\u00e9t haszn\u00e1lja az \u00e9p \u00e9sszel szinte felfoghatatlan l\u00e1gerk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek \u00e9s az egy\u00e9ni szenved\u00e9st\u00f6rt\u00e9netek le\u00edr\u00e1sakor, amivel feler\u0151s\u00edti a kommunista rendszer abszurdit\u00e1s\u00e1t. Ebben a k\u00f6nyvben der\u00fcl el\u0151sz\u00f6r f\u00e9ny arra, hogy m\u00e1r Szt\u00e1lin el\u0151tt, a Lenin vezet\u00e9s\u00e9vel \u00e9p\u00fcl\u0151 kommunista diktat\u00fara l\u00e9trehozott k\u00e9nyszermunkat\u00e1borokat. Szolzsenyicin a kommunista ideol\u00f3gia elker\u00fclhetetlen k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9nek tartotta a szovjet l\u00e1gerrendszer ki\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9t, a sokmilli\u00f3 ember szenved\u00e9s\u00e9t \u00e9s hal\u00e1l\u00e1t. \u201eAz ideol\u00f3gia! Az adja meg az \u00e1h\u00edtott igazol\u00e1st a gaztettekhez \u2026\u201d (A Gulag szigetvil\u00e1g. I. Helikon Kiad\u00f3, Budapest, 2018. 195.), \u00edrja, p\u00e1rhuzamot vonva a n\u00e1cizmus \u00e9s a kommunizmus k\u00f6z\u00f6tt. A grandi\u00f3zus m\u0171 teh\u00e1t teljes t\u00e1mad\u00e1s nem csak a szt\u00e1lini t\u00edpus\u00fa diktat\u00fara, hanem a \u201el\u00e9tez\u0151 szocializmus\u201d ellen, s erre nincs bocs\u00e1nat: a keleti blokk kommunista p\u00e1rtjai, k\u00f6vetve a Szovjetuni\u00f3 \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t, a n\u00e9p ellens\u00e9g\u00e9nek ki\u00e1ltott\u00e1k ki Szolzsenyicint.<\/p>\n

\u201eBeteges antikommunista\u201d – A magyarorsz\u00e1gi fogadtat\u00e1s<\/strong><\/p>\n

A \u201eSzolzsenyicin \u00fcggyel\u201d 1974. janu\u00e1r 2. \u00e9s febru\u00e1r v\u00e9ge k\u00f6z\u00f6tt a hazai orsz\u00e1gos napilapok t\u00f6bb tucat cikkben foglalkoztak. Az olvas\u00f3k \u00fagy alak\u00edthattak v\u00e9lem\u00e9nyt Szolzsenyicin munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l, hogy az eredeti m\u0171vet nem foghatt\u00e1k k\u00e9zbe. Az els\u0151 magyar nyelv\u0171 kiad\u00e1s ugyanis M\u00fcnchenben jelent meg, 1975-ben, A Gulag szigetcsoport<\/em> c\u00edmmel (Szente Imre ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban), ami Magyarorsz\u00e1gon 1989-ben ker\u00fclt k\u00f6nyvesboltokba. Az MSZMP Politikai Bizotts\u00e1ga 1974 febru\u00e1r 12-i \u00fcl\u00e9s\u00e9n foglalkozott a t\u00e9m\u00e1val. Acz\u00e9l Gy\u00f6rgy t\u00e1j\u00e9koztatta a jelenlev\u0151ket, hogy elk\u00e9sz\u00fclt A Gulag szigetcsoport<\/em>r\u00f3l egy ismertet\u0151, amelyet eljuttatnak a PB tagjainak, valamint hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 teszik a K\u00f6zponti Bizotts\u00e1g, \u00e9s a megyei p\u00e1rtbizotts\u00e1gok els\u0151 titk\u00e1rai sz\u00e1m\u00e1ra is. (MNL OL 288. f. 5\/630 \u00f6. e.)<\/p>\n

\"\"
Szolzsenyicin 1974-ben, emigr\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n, Nyugat-N\u00e9metorsz\u00e1gban (Wikip\u00e9dia)<\/figcaption><\/figure>\n

A lapok el\u0151sz\u00f6r a TASZSZ (szovjet h\u00edr\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g) \u00e9s a Pravda komment\u00e1rjait vett\u00e9k \u00e1t. Ezek \u00e1ll\u00e1spontja nem k\u00e9ts\u00e9ges: a k\u00f6nyvet a \u201eszovjetellenes propaganda szennyes \u00e1radat\u00e1nak\u201d nevezik (Magyar H\u00edrlap 1974. janu\u00e1r 15. 2. o.), Szolzsenyicint a nyugati propaganda eszk\u00f6z\u00e9nek \u00e9s a szovjet n\u00e9p \u00e1rul\u00f3j\u00e1nak tekintik. A magyar \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k l\u00e9nyeg\u00e9ben a szovjet lapok \u00e1ll\u00edt\u00e1sait bontj\u00e1k ki, fejtik tov\u00e1bb.\u00a0 A propaganda cikkek egyik k\u00f6z\u00f6s pontja szerint a k\u00f6nyv nyugati megjelen\u00e9s\u00e9nek c\u00e9lja a hidegh\u00e1bor\u00fa er\u0151s\u00edt\u00e9se, a k\u00e9t vil\u00e1grend k\u00f6z\u00f6tti enyh\u00fcl\u00e9s akad\u00e1lyoztat\u00e1sa, a nemzetk\u00f6zi fesz\u00fclts\u00e9g fokoz\u00e1sa. Az orosz nyelv\u0171 kiad\u00e1s P\u00e1rizsban zsebk\u00f6nyv alakban jelent meg, a Magyar H\u00edrlap \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3ja szerint az\u00e9rt, mert \u00edgy viszonylag k\u00f6nnyebb illeg\u00e1lisan becsemp\u00e9szni a Szovjetuni\u00f3ba (B\u00f6g\u00f6s L\u00e1szl\u00f3: Hecckapm\u00e1ny a nemzetk\u00f6zi enyh\u00fcl\u00e9s ellen Magyar H\u00edrlap 1974. 15. sz\u00e1m 2. o.) Szinte valamennyi \u00edr\u00e1s kiemeli, hogy nem irodalmi m\u0171r\u0151l van sz\u00f3, mintha besorolhatatlans\u00e1ga eleve hiba volna, amir\u0151l felismerni a b\u0171n\u00f6st. A \u201enem irodalmi m\u0171\u201d meghat\u00e1roz\u00e1s seg\u00edti az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3kat az \u00e9rvel\u00e9sben, mely szerint A Gulag szigetcsoport<\/em> politikai m\u0171. Nevezik \u201eszovjetellenes politikai pamfletnek\u201d (Vajda P\u00e9ter, N\u00e9pszabads\u00e1g, 1974. janu\u00e1r 13. 2. o.), \u00e9s \u201epolitikai r\u00f6piratnak\u201d (n\u00e9v n\u00e9lk\u00fcl: Egy id\u0151z\u00edtett \u201ek\u00f6nyvbomba\u201d Magyar Nemzet, 1974. janu\u00e1r 16. 4. o.). \u201eIrodalmi szempontb\u00f3l selejt\u201d, \u00edrja a N\u00e9pszabads\u00e1g h\u00e9tv\u00e9gi mell\u00e9klet\u00e9tben megjelent hossz\u00fa elemz\u00e9s\u00e9ben a szerz\u0151. A k\u00f6nyv irodalmi jelleg\u00e9nek elutas\u00edt\u00e1s\u00e1t m\u00e1r a cikk elej\u00e9n lesz\u00f6gezi: \u201enem is lehet irodalmi kateg\u00f3ri\u00e1kat alkalmazni meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben. Politikai \u00fcgyr\u0151l van sz\u00f3.\u201d (N\u00e9pszabad\u00e1s, 1974. febru\u00e1r 24. Nemes J\u00e1nos: Szolzsenyicin szigete. 4. o.)<\/p>\n

Szolzsenyicin tal\u00e1n legnagyobb b\u0171ne, legal\u00e1bbis a hazai lapok szerint, hogy nem csup\u00e1n a szt\u00e1lini \u00f6nk\u00e9ny vissza\u00e9l\u00e9seit leplezi le, hanem alapvet\u0151en elutas\u00edtja a szocialista rendszer l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t. A l\u00e1gereket nem a szt\u00e1lini \u00f6nk\u00e9ny eredm\u00e9ny\u00e9nek, hanem a megval\u00f3sult kommunista ideol\u00f3gia velej\u00e1r\u00f3j\u00e1nak tekinti. Azzal, hogy az 1917-es forradalmat \u00e9s Lenin munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t is t\u00e9ved\u00e9snek tartja, a fenn\u00e1ll\u00f3 szocialista rendszer alapjait t\u00e1madja. Ez\u00e9rt nevezik a hazai lapok \u201ebeteges antikommunist\u00e1nak\u201d, aki bemocskolja \u201ea szovjet t\u00edpus\u00fa demokr\u00e1ci\u00e1t\u201d.<\/p>\n

Az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k Szolzsenyicint m\u00falthamis\u00edt\u00e1ssal is v\u00e1dolj\u00e1k. \u201eA szerz\u0151t a besz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1gig nem \u00e9rdeklik a t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9nyek.\u201d, olvashat\u00f3 az egyik b\u00edr\u00e1latban (Nemes J\u00e1nos: Szolzsenyicin szigete. 4. o.). \u201eHallom\u00e1sb\u00f3l nem lehet t\u00f6rt\u00e9nelmet \u00edrni\u201d, b\u00edr\u00e1lja Szolzsenyicint az egyik cikk, arra utalva, hogy az orosz \u00edr\u00f3 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bb sz\u00e1z Gulagot megj\u00e1rt egykori fogoly besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1ra \u00e9s visszaeml\u00e9kez\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00edtette m\u0171v\u00e9t. Val\u00f3ban, Szolzsenyicin m\u00e1r a k\u00f6nyv elej\u00e9n tiszt\u00e1zza, hogy sok-sok elbesz\u00e9l\u00e9st felhaszn\u00e1l ahhoz, hogy a Szigeteket t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben a leg\u00e1tfog\u00f3bb m\u00f3don mutathassa meg. \u00c9pp ezek a r\u00f6videbb-hosszabb terjedelemben k\u00f6z\u00f6lt \u00e9letutak, \u00e9letmorzs\u00e1k teszik igaz\u00e1n \u00e1t\u00e9lhet\u0151v\u00e9 \u00e9s hiteless\u00e9 Szolzsenyicin \u00edr\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

A hazai napilapok szerint a Gulag-k\u00f6nyv a m\u00faltnak azzal a szakasz\u00e1val foglalkozik, ami lez\u00e1rult h\u00fasz \u00e9vvel ezel\u0151tt (Szt\u00e1lin hal\u00e1l\u00e1val), \u00e9s amelyet az SZKP m\u00e1r r\u00e9gen felt\u00e1rt \u00e9s felsz\u00e1molt. Val\u00f3ban voltak hib\u00e1k, \u00edrj\u00e1k az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k, de ezeket felnagy\u00edtja a k\u00f6nyv, \u201e\u00f6sszemossa alattomos kital\u00e1l\u00e1saival\u201d (n\u00e9v n\u00e9lk\u00fcl, A szezon v\u00e9ge el\u0151tt, N\u00e9pszabads\u00e1g, 1974. febru\u00e1r 19.) Mindezzel egy\u00fctt a Gulag t\u00e1borrendszer l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t is c\u00e1folj\u00e1k. \u201eK\u00e1r lenne a vil\u00e1g t\u00e9rk\u00e9p\u00e9n keresni ezt a szigetcsoportot. Ilyen nincs.\u201d (K\u00f3r\u00f3di J\u00f3zsef: Mi van a Gulag szigetcsoport m\u00f6g\u00f6tt? N\u00e9pszava, 1974. janu\u00e1r 23. 2. o.)<\/p>\n

Mik\u00f6zben idehaza is folyt a sajt\u00f3t\u00e1mad\u00e1s Szolzsenyicin ellen, 1974 febru\u00e1rj\u00e1ban megfosztott\u00e1k \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1g\u00e1t\u00f3l \u00e9s kiutas\u00edtott\u00e1k a Szovjetuni\u00f3b\u00f3l. Az \u00edr\u00f3 az NSZK-n kereszt\u00fcl Sv\u00e1jcba utazott, majd az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban telepedett le. 1994-ben t\u00e9rt haza Oroszorsz\u00e1gba.<\/p>\n

\"\"
Szolzsenyicin 1994-ben visszat\u00e9rt Oroszorsz\u00e1gba \u00e9s besz\u00e9det mondott a Dum\u00e1ban (Wikipedia)<\/figcaption><\/figure>\n

A Gulag szigetcsoport<\/em> el\u0151sz\u00f6r 1989-ben jelent meg Magyarorsz\u00e1gon. A teljes, t\u00f6bb mint 2000 oldalas kiad\u00e1snak az 1993-as Soproni Andr\u00e1s-f\u00e9le ford\u00edt\u00e1st tekinthetj\u00fck, amelynek A Gulag szigetvil\u00e1g<\/em> a c\u00edme. A rendszerv\u00e1ltoz\u00e1s ut\u00e1n a \u201egul\u00e1g\u201d sz\u00f3 lassan be\u00e9p\u00fclt a k\u00f6ztudatba \u2013 jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben Szolzsenyicin m\u0171veinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Murai Andr\u00e1s \u2013 N\u00e9meth Brigitta 50 \u00e9vvel ezel\u0151tt, 1973. december\u00e9ben P\u00e1rizsban jelent meg Alekszandr Szolzsenyicin monument\u00e1lis m\u0171v\u00e9nek, A Gulag szigetcsoportnak az els\u0151 k\u00f6tete. A Szovjetuni\u00f3b\u00f3l kicsemp\u00e9szett k\u00e9ziratot el\u0151sz\u00f6r oroszul adt\u00e1k ki, p\u00e1r h\u00f3nap m\u00falva a franci \u00e9s angol nyelv\u0171 kiad\u00e1s k\u00f6vetkezett. M\u00edg a nyugati vil\u00e1gban \u00f3ri\u00e1si sikert aratott a szovjet l\u00e1gerek borzalmait leleplez\u0151 szociogr\u00e1fia, a keleti blokkban politikai t\u00e1mad\u00e1snak \u00e9s a kommunista eszm\u00e9k elleni propagand\u00e1nak nevezt\u00e9k az akkor m\u00e1r Nobel-d\u00edjas \u00edr\u00f3 m\u0171v\u00e9t. 1974 legelej\u00e9t\u0151l \u2013 term\u00e9szetesen a szovjet p\u00e9ld\u00e1t k\u00f6vetve \u2013 a magyar sajt\u00f3ban is t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak Szolzsenyicin ellen.<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[781,6],"tags":[231,495,581,1782],"class_list":["post-16901","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-20-szazad-2","category-kommunizmus","tag-gulag","tag-kadar-kor","tag-sajtotortenet","tag-szolzsenyicin"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/16901","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=16901"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/16901\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":16911,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/16901\/revisions\/16911"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=16901"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=16901"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=16901"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}