{"id":15431,"date":"2022-01-14T08:16:00","date_gmt":"2022-01-14T08:16:00","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=15431"},"modified":"2022-01-14T14:16:53","modified_gmt":"2022-01-14T14:16:53","slug":"fegyvert-barmi-aron-a-kovetkezmenyek-nem-fontosak-konyvismerteto","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2022\/01\/14\/fegyvert-barmi-aron-a-kovetkezmenyek-nem-fontosak-konyvismerteto\/","title":{"rendered":"Fegyvert b\u00e1rmi \u00e1ron, a k\u00f6vetkezm\u00e9nyek nem fontosak \u2013 K\u00f6nyvismertet\u0151"},"content":{"rendered":"

1956 kapcs\u00e1n k\u00f6zismert t\u00e9ny, hogy az okt\u00f3beri magyarorsz\u00e1gi esem\u00e9nyekkel p\u00e1rhuzamosan zajlott a szuezi v\u00e1ls\u00e1g, amelynek kiv\u00e1lt\u00f3 oka volt, hogy az egyiptomi vezet\u00e9s \u00e1llamos\u00edtotta a Szuezi-csatorn\u00e1t m\u0171k\u00f6dtet\u0151 t\u00e1rsas\u00e1got. Hogy Magyarorsz\u00e1gon milyen el\u0151zm\u00e9nyei voltak az okt\u00f3ber 23-\u00e1n kirobbant forradalomnak, az nemcsak k\u00f6zismert, hanem egyenesen iskolai tananyag. Kev\u00e9sb\u00e9 ismert ugyanakkor, hogy a Nasszer-f\u00e9le Egyiptom mi\u00e9rt sz\u00e1nta el mag\u00e1t az \u00e1llamos\u00edt\u00e1sra. Krajcs\u00edr Luk\u00e1cs k\u00f6nyve ebbe a folyamatba enged betekint\u00e9st.<\/strong><\/p>\n

<\/p>\n

A Napi T\u00f6rt\u00e9nelmi Forr\u00e1s szerz\u0151je, Krajcs\u00edr Luk\u00e1cs<\/a> t\u00f6bb alkalommal is foglalkozott az oldal has\u00e1bjain a hidegh\u00e1bor\u00fa alatti arab vil\u00e1ggal \u2013 sz\u0171kebben v\u00e9ve a K\u00f6zel-Kelettel \u2013 \u00edr\u00e1saiban. A t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1s nem v\u00e9letlen: a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetemen 2019-ben sikeresen megv\u00e9dett doktori disszert\u00e1ci\u00f3ja is er\u0151sen k\u00f6t\u0151dik az id\u0151k\u00f6rh\u00f6z \u00e9s (politika)f\u00f6ldrajzi k\u00f6rnyezethez. Els\u0151 k\u00f6nyve, a V\u00e1ls\u00e1gb\u00f3l v\u00e1ls\u00e1gba<\/em> pedig, ha lehet, m\u00e9g t\u00f6bb sz\u00e1llal k\u00f6t\u0151dik az \u00e9rtekez\u00e9shez, mivel annak a f\u0151 t\u00e9m\u00e1j\u00e1t, az 1955-ben megk\u00f6t\u00f6tt csehszlov\u00e1k-egyiptomi fegyverv\u00e1s\u00e1rl\u00e1si szerz\u0151d\u00e9st, illetve annak k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit mutatja be. Egyben r\u00e1mutat egy kev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6zismert elk\u00e9pzel\u00e9sre: lehets\u00e9ges, hogy a szerz\u0151d\u00e9s ind\u00edtotta el a domin\u00f3kat, amelyek k\u00f6z\u00fcl az utols\u00f3ra a szuezi v\u00e1ls\u00e1g felirat volt v\u00e9sve?<\/p>\n

A szerz\u0151 emellett az elk\u00e9pzel\u00e9s mellett teszi le a voks\u00e1t, de miel\u0151tt m\u00e9g ezt al\u00e1t\u00e1masztan\u00e1 (vagyis miel\u0151tt m\u00e9g a k\u00f6nyv val\u00f3j\u00e1ban elkezd\u0151dne), az el\u0151sz\u00f3ban kifejti, hogy mik\u00e9nt jutott erre a konkl\u00fazi\u00f3ra kor\u00e1bbi kutat\u00e1sai sor\u00e1n. Csak ezt k\u00f6vet\u0151en kezd\u0151dik el maga a f\u0151sz\u00f6veg, a l\u00e9nyegi r\u00e9sz. B\u00e1r a f\u0151 esem\u00e9nyek 1955-1956 sor\u00e1n t\u00f6rt\u00e9ntek, a t\u00f6rt\u00e9net hosszabb felvezet\u00e9se kifejezetten fontos ahhoz, hogy \u00e9rteni lehessen a felbukkan\u00f3 aktorok cselekedeteit. \u00cdgy ker\u00fcl bemutat\u00e1sra, hogy mik\u00e9nt ker\u00fclt hatalomra a Szabad Tisztek csoportosul\u00e1sa, majd hogy milyen m\u00f3don v\u00e1lt minisztereln\u00f6kk\u00e9 Gamal Abden-Nasszer ezredes. Ennek el\u0151zm\u00e9nyek\u00e9nt pedig a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa, majd az els\u0151 izraeli-arab h\u00e1bor\u00fat is \u00e9rdemes volt bemutatni, mint h\u00e1tteret.<\/p>\n

\"\"
A k\u00f6tet ismerteti, hogy a nyugati nagyhatalmak milyen biztons\u00e1gi szervezeteket hoztak l\u00e9tre a K\u00f6zel-Keleten. Ezek k\u00f6z\u00fcl az egyik volt a Bagdadi Paktum al\u00e1\u00edr\u00e1sa ut\u00e1n l\u00e9trej\u00f6tt METO – Forr\u00e1s: National Archives Catalog<\/a><\/figcaption><\/figure>\n

M\u00e1r itt, a k\u00f6tet elej\u00e9n (a f\u0151 esem\u00e9nyt, vagyis a csehszlov\u00e1k-egyiptomi fegyver\u00fczlet megk\u00f6t\u00e9s\u00e9t megel\u0151z\u0151 id\u0151kb\u0151l) megismerheti az olvas\u00f3, hogy milyen korabeli \u00e9rdekek ir\u00e1ny\u00edtottak egyes hatalmakat a K\u00f6zel-Keleten. Illetve, hogy milyen \u00e9rdekek nem ir\u00e1ny\u00edtottak egyes hatalmakat: a Szovjetuni\u00f3 (\u00e9s az \u00e9rdekk\u00f6r\u00e9be tartoz\u00f3 \u00e1llamok) ugyanis Szt\u00e1lin hal\u00e1l\u00e1ig nem igaz\u00e1n foglalkoztak a r\u00e9gi\u00f3val, ugyanakkor a nyugati nagyhatalmak tartottak t\u0151le, hogy Moszkva jelenl\u00e9te itt is gondot okozhat r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl.<\/p>\n

Hogyan tal\u00e1lt egym\u00e1sra Kair\u00f3 \u00e9s Pr\u00e1ga? A Nasszer vezette orsz\u00e1g mindenk\u00e9ppen fejl\u0151dni k\u00edv\u00e1nt \u2013 ez pedig a hadsereget fokozottan \u00e9rintette. Krajcs\u00edr Luk\u00e1cs m\u0171v\u00e9ben (t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt magyar lev\u00e9lt\u00e1ri forr\u00e1sok alapj\u00e1n) r\u00e1mutat: az egyiptomiak gyakorlatilag b\u00e1rkit\u0151l<\/em> vettek volna fegyvert az 1950-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n, mivel hadsereg\u00fck gyeng\u00e9n \u00e9s javar\u00e9szt elavult fegyverekkel volt felszerelve \u2013 erre legink\u00e1bb az egyre gyakoribb izraeli hat\u00e1rincidensek mutattak r\u00e1.<\/p>\n

A k\u00f6tetb\u0151l kider\u00fcl: 1955-re \u00e9rett meg a helyzet keleten arra, hogy levantei orsz\u00e1gokban is legyen keresnival\u00f3ja a Szovjetuni\u00f3nak \u00e9s az \u00e9rdekszf\u00e9r\u00e1j\u00e1ba tartoz\u00f3 orsz\u00e1goknak. Csehszlov\u00e1kia k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00f6tt fegyvergy\u00e1rt\u00e1si potenci\u00e1lja miatt. S\u0151t, az orsz\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 harceszk\u00f6z\u00f6k sem voltak ismeretlenek a t\u00e9rs\u00e9gben, mivel (akkoriban m\u00e9g m\u00e1s volt a nagypolitikai sz\u00e9lj\u00e1r\u00e1s) az \u00e9ppen csak megsz\u00fclet\u0151 Izraelt Pr\u00e1ga is ell\u00e1tta fegyverekkel. Az 1955. szeptember 12-\u00e9n al\u00e1\u00edrt fegyverv\u00e1s\u00e1rl\u00e1si szerz\u0151d\u00e9ssel (amelyre Moszkva az \u00e1ld\u00e1s\u00e1t adta) gyakorlatilag minden f\u00e9l j\u00f3l j\u00e1rt \u2013 \u00e9s b\u00e1r titokban k\u00edv\u00e1nt\u00e1k tartani a felek az \u00fczletet, m\u00e9gis maga Nasszer volt az, aki vil\u00e1gg\u00e1 k\u00fcrt\u00f6lte nem sokkal k\u00e9s\u0151bb azt.<\/p>\n

Term\u00e9szetesen a h\u00edr felbor\u00edtotta a K\u00f6zel-Kelet am\u00fagy is labilis \u00e1ll\u00f3viz\u00e9t. Nem elv\u00e9ve ugyanakkor az \u00e9rdekl\u0151d\u0151k kedv\u00e9t az olvas\u00e1st\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151 spoiler miatt, a k\u00f6tetb\u0151l kider\u00fcl, hogy az ekkoriban ism\u00e9t az izraeli politikai \u00e9let s\u0171r\u0171j\u00e9be cs\u00f6ppen\u0151 D\u00e1vid Ben-G\u00fari\u00f3nnak lett igaza, aki hidegv\u00e9rrel nyugtatta honfit\u00e1rsait, hogy nem eszik olyan forr\u00f3n a fegyverv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s nyom\u00e1n a k\u00e1s\u00e1t a N\u00edlus partj\u00e1n: nem v\u00e1rhat\u00f3 egyiptomi t\u00e1mad\u00e1s. S hogy mi\u00e9rt nem? A szerz\u0151 ezt is r\u00e9szletesen kifejti: a f\u0151 oka ennek (amir\u0151l akkor volt tudom\u00e1sa Izraelnek) az volt, hogy az eszk\u00f6z\u00f6k sz\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, de m\u00e9g ink\u00e1bb a katonatisztek kik\u00e9pz\u00e9se finoman sz\u00f3lva sem ment z\u00f6kken\u0151mentesen. Az pedig szint\u00e9n probl\u00e9m\u00e1t jelentett, hogy a csehszlov\u00e1k f\u00e9l nem a keleti blokk cs\u00facstechnik\u00e1j\u00e1t jelent\u0151 T-54-es p\u00e1nc\u00e9losokat \u00e9s MiG-17-es rep\u00fcl\u0151g\u00e9peket adta el Egyiptomnak, hanem az akkor m\u00e1r m\u00e1sodik vonalat k\u00e9pvisel\u0151 T-43\/85-\u00f6s \u00e9s MiG-15-\u00f6s\u00f6ket. Ez pedig a kifel\u00e9 hangoztatott nagy (fegyver)bar\u00e1ts\u00e1got is \u00e1rnyaltabb\u00e1 teszi.<\/p>\n

\"\"
Az els\u0151 egyiptomi csoport a Brnoban l\u00e9v\u0151 Anton\u00edn Z\u00e1potock\u00fd Hadm\u00e9rn\u00f6ki Akad\u00e9mi\u00e1n (Vojensk\u00e1 technick\u00e1 akademie Anton\u00edna Z\u00e1potock\u00e9ho) – Forr\u00e1s: Univerzita obrany Brno<\/figcaption><\/figure>\n

Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy Csehszlov\u00e1kia sz\u00e1m\u00e1ra ennyiben is maradt a k\u00f6zel-keleti fegyverexport: Egyiptom l\u00e9p\u00e9s\u00e9t m\u00e9g a nyugati nagyhatalmakhoz k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 arab \u00e1llamok (Jord\u00e1nia, Sza\u00fad-Ar\u00e1bia) is helyeselt\u00e9k, m\u00edg Sz\u00edria egy hasonl\u00f3 ad\u00e1sv\u00e9teli szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6z\u00f6tt a pr\u00e1gai korm\u00e1nnyal. Igaz, ezt megel\u0151zte egy m\u00e1sik Pr\u00e1ga-Damaszkusz k\u00f6zt l\u00e9trej\u00f6tt tranzakci\u00f3, amelyr\u0151l a k\u00f6nyvb\u0151l kider\u00fcl, hogy speci\u00e1lisnak nevezhet\u0151 \u00e1rut kapott a sz\u00edriai hadsereg: a csehszlov\u00e1kiai hadirakt\u00e1rakban maradt m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas n\u00e9met gy\u00e1rt\u00e1s\u00fa k\u00f6zepes harckocsikat (Panzer IV) \u00e9s \u00f6nj\u00e1r\u00f3 l\u00f6vegeket (StuG III) vehettek \u00e1t. S\u0151t, a m\u0171ben m\u00e9g egy \u00e9rdekess\u00e9get lehet tal\u00e1lni \u2013 igaz, ez t\u00e9nyleg nem k\u00e9pezi a f\u0151 t\u00e9ma r\u00e9sz\u00e9t \u2013 az 1945 ut\u00e1n alkalmazott n\u00e9met harcj\u00e1rm\u0171vekkel kapcsolatban. Egyiptom ugyanis Sv\u00e1jcot is megkereste fegyverv\u00e1s\u00e1rl\u00e1si sz\u00e1nd\u00e9kkal, hogy G-13 t\u00edpusjellel rendszeres\u00edtett Jagdpanzer 38(t) Hetzereket v\u00e1s\u00e1roljon.<\/p>\n

\"\"
Az izraeli hadsereg \u00e1ltal elfogott sz\u00edriai Panzer IV Ausf J Tel-Avivban – Forr\u00e1s: wwiiafterwwii.wordpress.com<\/a><\/figcaption><\/figure>\n

A k\u00f6tetet gazdagabb\u00e1 teszi tov\u00e1bb\u00e1 n\u00e9h\u00e1ny, a t\u00e1rgyalt t\u00e9ma szempontj\u00e1b\u00f3l kulcsfontoss\u00e1g\u00fa dokumentum ismertet\u00e9se, a j\u00f3l hasznos\u00edthat\u00f3 n\u00e9v- \u00e9s t\u00e1rgymutat\u00f3, valamint a t\u00e9rk\u00e9pmell\u00e9klet, amely helyben is seg\u00edti az olvas\u00f3t eligaz\u00edtani a sok egyiptomi-izraeli hat\u00e1rincidens k\u00f6z\u00f6tt. Egy-k\u00e9t apr\u00f3 szerkeszt\u00e9si figyelmetlens\u00e9g azonban ebben a m\u0171ben is el\u0151fordul (egy-egy f\u00e9lben maradt mondat, vagy \u00e9ppen nem der\u00fcl ki, hogy Mohammed Moszadeket pontosan hol buktatt\u00e1k meg puccsal) \u2013 ezek az apr\u00f3s\u00e1gok szinte nem is befoly\u00e1solj\u00e1k az olvashat\u00f3s\u00e1got. Ezt a tulajdons\u00e1got ugyanakkor m\u00e1r jobban \u00e9rinti az, hogy a m\u0171 szerkeszt\u00e9se a l\u00e1bjegyzet vagy v\u00e9gjegyzet h\u00edv\u00f3szav\u00fa, r\u00e9g\u00f3ta ismert vit\u00e1t egy nagyon furcsa megold\u00e1ssal oldja fel. A v\u00e9gjegyzetben a bibliogr\u00e1fiai hivatkoz\u00e1sok szerepelnek, m\u00edg a l\u00e1bjegyzetben a biogr\u00e1fiai adatok \u00e9s \u00e9rdekess\u00e9gek \u2013 ez a megold\u00e1s m\u00e1r ront az olvashat\u00f3s\u00e1gon.<\/p>\n

A tartalmat n\u00e9zve is egy kis hi\u00e1ny\u00e9rzete az olvas\u00f3nak: p\u00e9ld\u00e1ul a brit csapatot Csatorna-\u00f6vezetb\u0151l val\u00f3 kivon\u00e1s\u00e1nak h\u00e1tt\u00e9rben marad\u00e1sa kapcs\u00e1n. Tov\u00e1bb\u00e1 a t\u00e9rk\u00e9pmell\u00e9kleten r\u00e9szletesen fel van t\u00fcntetve, hogy a csehszlov\u00e1k szakemberek hova telep\u00edtettek (\u00e9s hova terveztek telep\u00edteni) P-8-as radarokat, azonban ennek mi\u00e9rtj\u00e9re a f\u0151sz\u00f6veg nem ad v\u00e1laszt. Ugyan\u00edgy marad a hi\u00e1ny\u00e9rzet a m\u0171 v\u00e9g\u00e9n is: a f\u0151 t\u00e9ma t\u00e1rgyal\u00e1sa ugyanis v\u00e9get \u00e9r azzal, hogy Egyiptom \u00e1llamos\u00edtja 1956. j\u00falius 30-\u00e1n a Szuezi-csatorn\u00e1t. Ez pedig \u2013 ha nem is a fegyveres konfliktus eszkal\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak szempontj\u00e1b\u00f3l, de \u2013 az arab \u00e1llamok szempontj\u00e1b\u00f3l mondhatni az \u201e\u00f6ntudatra \u00e9bred\u00e9s\u201d t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanata, mint azt Krajcs\u00edr Luk\u00e1cs is interpret\u00e1lja. A szigor\u00fa cez\u00far\u00e1t k\u00f6vet\u0151en csup\u00e1n az ut\u00f3sz\u00f3ban esik r\u00f6viden arr\u00f3l sz\u00f3, hogy a fegyver\u00fczlet a tov\u00e1bbiakban mik\u00e9nt hatott ki az egyre forr\u00f3bb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 politikai helyzethez, amely v\u00e9g\u00fcl fegyveres konfliktusba torkollott 1956 okt\u00f3ber\u00e9ben.<\/p>\n

Jelen sorok \u00edr\u00f3ja ugyanakkor tiszt\u00e1ban van azzal, hogy n\u00e9ha er\u0151s cez\u00far\u00e1t kell h\u00fazni egy t\u00e9m\u00e1n\u00e1l, amely kapcs\u00e1n sokan k\u00e9rdezik, hogy ez vagy az az alt\u00e9ma mi\u00e9rt nem szerepel r\u00e9szletesebben az adott munk\u00e1ban. Ilyen esetben a szerz\u0151nek meg kell vil\u00e1gosan magyar\u00e1znia, hogy ezek az\u00e9rt nem kaphattak helyt, mivel nem ezekr\u0151l sz\u00f3l az adott \u00edr\u00e1s. Krajcs\u00edr Luk\u00e1cs sem tesz m\u00e1sk\u00e9nt: lesz\u00f6gezi, hogy az \u00e1llamos\u00edt\u00e1shoz vezet\u0151 utat k\u00edv\u00e1nta bemutatni (ezt pedig nagy alaposs\u00e1ggal siker\u00fclt teljes\u00edtenie). Tal\u00e1n azonban szerencs\u00e9sebb lett volna, ha az ut\u00f3sz\u00f3ban szerepl\u0151, az \u00e1llamos\u00edt\u00e1s ut\u00e1nra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kitekint\u00e9sek egy k\u00fcl\u00f6n lez\u00e1r\u00f3 fejezetben kaptak volna helyt.<\/p>\n

Az el\u0151z\u0151 \u00e9szrev\u00e9telek ink\u00e1bb \u00e9p\u00edt\u0151 jelleg\u0171 kritik\u00e1k k\u00edv\u00e1nnak lenni, mintsem hogy az \u00e9rdekl\u0151d\u0151ket elt\u00e1ntor\u00edtsa a k\u00f6tet elolvas\u00e1s\u00e1t\u00f3l. Tartalmilag ugyanis egy alapos tudom\u00e1nyos kutat\u00f3munk\u00e1n alapul\u00f3, j\u00f3l fel\u00e9p\u00edtett \u00e9s olvasm\u00e1nyos sz\u00f6veggel van dolga annak, aki a k\u00f6nyvet a kez\u00e9be veszi. Emellett a jegyzet\u00e1llom\u00e1ny is kifejezetten inform\u00e1ci\u00f3gazdag, \u00e9s sz\u00e1mos \u00e9rdekess\u00e9ggel eg\u00e9sz\u00edti ki a f\u0151sz\u00f6veget. Egyben egy haz\u00e1nkban kev\u00e9sb\u00e9 ismert korszak fontos esem\u00e9nyeire mutat r\u00e1, amellyel nem \u00e1rthat jobban tiszt\u00e1ban lenni: \u00e9rtve ez alatt ak\u00e1r azt, hogy a Szovjetuni\u00f3 hogyan viszonyult Egyiptomhoz, illetve Magyarorsz\u00e1ghoz, amelynek 1956 folyam\u00e1n mindk\u00e9t orsz\u00e1gban meglett a mark\u00e1ns eredm\u00e9nye.<\/p>\n

\"\"
A k\u00f6tet bor\u00edt\u00f3ja – A szerz\u0151 felv\u00e9tele<\/figcaption><\/figure>\n

Krajcs\u00edr Luk\u00e1cs: V\u00e1ls\u00e1gb\u00f3l v\u00e1ls\u00e1gba. A Szuezhez vezet\u0151 \u00fat, 1955-1956. Antall J\u00f3zsef Tud\u00e1sk\u00f6zpont, Budapest 2021, 408 sz\u00e1mozott oldal<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

A bor\u00edt\u00f3k\u00e9pen csehszlov\u00e1k katonai oktat\u00f3k \u00e9s egy egyiptomi raj parancsnok egy MiG-17-es el\u0151tt. A k\u00e9p forr\u00e1sa: Vojensk\u00fd Historick\u00fd \u00dastav Praha<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1956 kapcs\u00e1n k\u00f6zismert t\u00e9ny, hogy az okt\u00f3beri magyarorsz\u00e1gi esem\u00e9nyekkel p\u00e1rhuzamosan zajlott a szuezi v\u00e1ls\u00e1g, amelynek kiv\u00e1lt\u00f3 oka volt, hogy az egyiptomi vezet\u00e9s \u00e1llamos\u00edtotta a Szuezi-csatorn\u00e1t m\u0171k\u00f6dtet\u0151 t\u00e1rsas\u00e1got. Hogy Magyarorsz\u00e1gon milyen el\u0151zm\u00e9nyei voltak az okt\u00f3ber 23-\u00e1n kirobbant forradalomnak, az nemcsak k\u00f6zismert, hanem egyenesen iskolai tananyag. Kev\u00e9sb\u00e9 ismert ugyanakkor, hogy a Nasszer-f\u00e9le Egyiptom mi\u00e9rt sz\u00e1nta el mag\u00e1t az \u00e1llamos\u00edt\u00e1sra. Krajcs\u00edr Luk\u00e1cs k\u00f6nyve ebbe a folyamatba enged betekint\u00e9st.<\/p>\n","protected":false},"author":10,"featured_media":6858,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[781,3],"tags":[26,469,738,693,829,224,699,1044,272,462,1254,1688,115,248],"class_list":["post-15431","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-20-szazad-2","category-hideghaboru","tag-26","tag-arab-hideghaboru","tag-csehszlovak-egyiptomi-fegyvervasarlasi-egyezmeny","tag-csehszlovak-egyiptomi-fegyvervasarlasi-szerzodes","tag-david-ben-gurion","tag-egyiptom","tag-fegyverexport","tag-gamal-abden-nasszer","tag-hideghaboru","tag-izrael","tag-konyvajanlo","tag-konyvbemutato","tag-szovjetunio","tag-szuezi-valsag"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/15431","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/10"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=15431"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/15431\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15439,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/15431\/revisions\/15439"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/6858"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=15431"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=15431"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=15431"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}