{"id":14316,"date":"2021-01-18T07:54:22","date_gmt":"2021-01-18T07:54:22","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=14316"},"modified":"2022-12-07T08:54:04","modified_gmt":"2022-12-07T08:54:04","slug":"a-vinland-terkeprol-kerdojelek-egy-kulonos-kompilacio-korul","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2021\/01\/18\/a-vinland-terkeprol-kerdojelek-egy-kulonos-kompilacio-korul\/","title":{"rendered":"A Vinland-t\u00e9rk\u00e9pr\u0151l \u2013 k\u00e9rd\u0151jelek egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s kompil\u00e1ci\u00f3 k\u00f6r\u00fcl"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify;\"><strong>A\u00a0 h\u00e1romsz\u00e1zezer doll\u00e1r\u00e9rt megv\u00e1s\u00e1rolt, majd a Yale Egyetem sz\u00e1m\u00e1ra adom\u00e1nyozott t\u00e9rk\u00e9p <\/strong><strong>az els\u0151, vele kapcsolatos tudom\u00e1nyos kiadv\u00e1ny 1965-\u00f6s megjelen\u00e9se<\/strong><strong> \u00f3ta megosztja a kutat\u00e1st<\/strong><strong>.<\/strong> <strong>Az <\/strong><strong>1957-ben el\u0151ker\u00fclt, <\/strong><strong>\u00c9szak-Amerika \u00e9s Gr\u00f6nland partjait felt\u00fcntet\u0151 Vinland-t\u00e9rk\u00e9pet t\u00f6bben Amerika legkor\u00e1bbi \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak tartj\u00e1k.<\/strong><strong> A kutat\u00e1sban a legut\u00f3bbi id\u0151kig hagyom\u00e1nyosan a 15. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9re tett\u00e9k k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek kor\u00e1t, azonban a fenti dat\u00e1l\u00e1s k\u00e9ts\u00e9geket \u00e9breszt: igen val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy hamis\u00edtv\u00e1nnyal van dolgunk.<\/strong><\/p>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p><!--more--><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Sz\u00f6gezz\u00fck le, hogy nem egyed\u00fcl a t\u00e9rk\u00e9p hiteless\u00e9ge k\u00e9rd\u0151jeles, hanem az el\u0151ker\u00fcl\u00e9se is; legkor\u00e1bbi \u0151rz\u00e9si hely\u00e9r\u0151l, eredeti tulajdonosair\u00f3l nem sokat tudunk. A Vinland-t\u00e9rk\u00e9p k\u00f6ztudottan egy olasz k\u00f6nyvkeresked\u0151, a k\u00f6nyvlop\u00e1s miatt b\u00fcntetett el\u0151\u00e9let\u0171 Enzo Ferrajoli de Ry kez\u00e9b\u0151l val\u00f3, aki pontos felvil\u00e1gos\u00edt\u00e1s helyett kit\u00e9r\u0151 v\u00e1laszt adott port\u00e9k\u00e1i eredet\u00e9r\u0151l, ugyanakkor az 1950-es \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9rt\u00e9kes k\u00f3dexeket tulajdon\u00edtott el a spanyolorsz\u00e1gi zaragozai katedr\u00e1lis k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1b\u00f3l, melyeket az eur\u00f3pai m\u0171kincspiacon \u00e9rt\u00e9kes\u00edtett.<a href=\"#_edn1\" name=\"_ednref1\"><sup>[I]<\/sup><\/a> <span class=\"selected\" data-canvas-width=\"80.3432064732143\">Hozz\u00e1 kell tenn\u00fcnk, hogy sem Enzo Ferrajoli, sem a k\u00f6nyvvel a Yale Egyetem t\u00e9rk\u00e9pgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t megkeres\u0151 Laurence <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"56.81438130252102\">Witten nem volt k\u00e9pzett t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz.<\/span><a href=\"#_edn1\" name=\"_ednref1\"><\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Meg kell jegyezn\u00fcnk, hogy a t\u00e9rk\u00e9p k\u00f6z\u00e9pkori keletkez\u00e9se, illetve modern kori hamis\u00edtv\u00e1ny mivolta nem z\u00e1rja ki egym\u00e1st. Ha a t\u00e9rk\u00e9p keletkez\u00e9si k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl k\u00f6z\u00e9pkori sz\u00f6veges le\u00edr\u00e1sokra, k\u00f6z\u00e9pkori kartogr\u00e1fiai hagyom\u00e1nyokra megy vissza, \u00fagy bizonyos forr\u00e1s\u00e9rt\u00e9k akkor sem tagadhat\u00f3 meg t\u0151le, ha a k\u00f6z\u00e9pkorn\u00e1l k\u00e9s\u0151bbi kompil\u00e1ci\u00f3val van dolgunk. Tov\u00e1bb\u00e1 az sem elk\u00e9pzelhetetlen, hogy az \u00d3vil\u00e1gr\u00f3l m\u00e9g a k\u00f6z\u00e9pkorban k\u00e9sz\u00fclt, eredeti t\u00e9rk\u00e9phez illesztett\u00e9k hozz\u00e1 a modern id\u0151kben a Gr\u00f6nlandot \u00e9s Vinlandot felt\u00fcntet\u0151 r\u00e9szt.<a href=\"#_edn2\" name=\"_ednref2\"><\/a><a href=\"#_edn2\" name=\"_ednref2\"><sup>[<\/sup><\/a><a href=\"#_edn2\" name=\"_ednref2\"><sup>II]<\/sup><\/a><\/p>\n<h2 style=\"text-align: justify;\">R\u00f3ma a Balk\u00e1non?<\/h2>\n<p style=\"text-align: justify;\">Mivel a Vinland-t\u00e9rk\u00e9p Eur\u00f3pa-centrikus, nyugati kartogr\u00e1fi\u00e1ba illeszkedik (noha koncepci\u00f3ja miatt el is t\u00e9r att\u00f3l), a hiteless\u00e9g\u00e9t vall\u00f3k szerint \u00e9szak- \u00e9s nyugat-eur\u00f3pai trad\u00edci\u00f3kat k\u00e9pvisel, valamint latin nyelv\u0171 f\u00f6ldrajzi neveket \u00e9s sz\u00f6veges le\u00edr\u00f3 r\u00e9szeket tartalmaz, c\u00e9lszer\u0171 a t\u00e9rk\u00e9peken olvashat\u00f3 adatokat a nyugati kult\u00fark\u00f6r, az <em>Orbis Latinus<\/em> t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s f\u00f6ldrajzi ismereteivel egybevetni. A Vinland-t\u00e9rk\u00e9p eredetis\u00e9ge ellen sz\u00f3l anakronisztikus, ahistorikus n\u00e9vhaszn\u00e1lata. Mik\u00f6zben a t\u00e9rk\u00e9p R\u00f3ma v\u00e1ros\u00e1t (<em>Urbs Roma<\/em> n\u00e9ven) It\u00e1li\u00e1ban helyezi el, addig meglep\u0151 m\u00f3don az \u00c9szak-Balk\u00e1n ter\u00fclet\u00e9n, a n\u00e9v szerint fel nem t\u00fcntetett Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g hat\u00e1rait\u00f3l d\u00e9lre lokaliz\u00e1lja a R\u00f3mai Birodalmat, <em>Imperium Romanorum<\/em> n\u00e9ven. Ezzel a terminussal kapcsolatban k\u00e9t probl\u00e9ma van.<\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-full wp-image-14327\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/terkep.png\" alt=\"\" width=\"789\" height=\"510\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/terkep.png 789w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/terkep-300x194.png 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/terkep-700x452.png 700w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/terkep-768x496.png 768w\" sizes=\"auto, (max-width: 789px) 100vw, 789px\" \/><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">El\u0151sz\u00f6r is: az \u00e9rett \u00e9s k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkor folyam\u00e1n a nyugati kereszt\u00e9nys\u00e9g ter\u00fclet\u00e9n a N\u00e9met-r\u00f3mai Cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1got tekintett\u00e9k a k\u00e9s\u0151 antik R\u00f3mai Birodalom \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00e9nek. M\u00e1rpedig a korabeli univerzalista felfog\u00e1s \u00e9rtelm\u00e9ben R\u00f3mai Birodalomb\u00f3l csakis <em>egy<\/em> lehetett, nem pedig kett\u0151. (M\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy a N\u00e9met-r\u00f3mai Cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1got a k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori t\u00e9rk\u00e9pek lapjain <em>Germania<\/em> n\u00e9vvel t\u00fcntett\u00e9k fel, s ezt az elnevez\u00e9st vett\u00e9k \u00e1t a kora \u00fajkorban k\u00e9sz\u00fclt <em>cart\u00e1<\/em>k, nyomtatv\u00e1nyok, metszetek is.)<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Tov\u00e1bbi probl\u00e9ma, hogy ha l\u00e9tezett is egy m\u00e1sik Imp\u00e9rium, az v\u00e9letlen\u00fcl sem a Balk\u00e1non l\u00e9tezhetett. A retroakt\u00edv k\u00e1non \u00e1ltal <strong>Biz\u00e1ncnak<\/strong> nevezett \u00e1llamalakulatot az \u00e9rett \u00e9s k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori latin vil\u00e1gban <strong>senki sem azonos\u00edtotta a R\u00f3mai Birodalommal<\/strong> (f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy a \u201ebiz\u00e1nciak\u201d k\u00f6vetkezetesen r\u00f3maiaknak tartott\u00e1k magukat, enn\u00e9lfogva a mindenkori biz\u00e1nci cs\u00e1sz\u00e1r a \u201er\u00f3maiak bazileusza \u00e9s autokr\u00e1tora\u201d, \u03b2\u03b1\u03c3\u03b9\u03bb\u03b5\u1f7a\u03c2 \u03ba\u03b1\u1f76 \u03b1\u1f50\u03c4\u03bf\u03ba\u03c1\u03ac\u03c4\u03c9\u03c1 \u1fec\u03c9\u03bc\u03b1\u03af\u03c9\u03bd volt). A Konstantin\u00e1polyban sz\u00e9kel\u0151 mindenkori bazileusz a nyugati kult\u00fark\u00f6rbe tartoz\u00f3k szem\u00e9ben <em>Imperator Graecorum<\/em>, azaz a \u201eg\u00f6r\u00f6g\u00f6k cs\u00e1sz\u00e1ra\u201d volt, ilyen titulussal fordul el\u0151 diplom\u00e1ciai eml\u00e9kekben \u00e9s a narrat\u00edv forr\u00e1sokban.\u00a0 A k\u00f6z\u00e9pkori Biz\u00e1nc a nyugati k\u00fatf\u0151kben a <em>Graecia<\/em>, <em>Imperium Graecorum<\/em>, olykor az <em>Imperium Constantinopolitanum <\/em>nevet viselte,<a href=\"#_edn3\" name=\"_ednref3\"><sup>[III]<\/sup><\/a> de nem tekintett\u00e9k R\u00f3m\u00e1nak. A \u201ebiz\u00e1nciak\u201d g\u00f6r\u00f6g nev\u00e9re sz\u00e1mtalan forr\u00e1st f\u00f6lhozhatunk, legyen sz\u00f3 Nagy K\u00e1roly kor\u00e1r\u00f3l, az I. Ott\u00f3 k\u00f6vetek\u00e9nt Konstantin\u00e1polyban megfordul\u00f3 Liutprandr\u00f3l, a keresztes hadj\u00e1ratok francia \u00e9s n\u00e9met r\u00e9sztvev\u0151ir\u0151l, magyar oldalr\u00f3l B\u00e9la kir\u00e1ly n\u00e9vtelen geszta\u00edr\u00f3j\u00e1r\u00f3l, ak\u00e1rcsak K\u00e9zai Simonr\u00f3l. A \u201ebiz\u00e1nciak\u201d g\u00f6r\u00f6g\u00f6kk\u00e9nt val\u00f3 emleget\u00e9se visszamen\u0151legesen is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt: K\u00e9zai<em> Gesta Hunnorum et Hungarorum<\/em>a Biz\u00e1ncot G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gnak tekinti, m\u00edg a 19. \u00e9s 22. caput Honorius keletr\u00f3mai cs\u00e1sz\u00e1rt a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k cs\u00e1sz\u00e1rak\u00e9nt eml\u00edti.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ha felt\u00e9telez\u00e9sek gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ba fogunk, nem z\u00e1rhat\u00f3 ki, hogy a Balk\u00e1n-f\u00e9lszigetre lokaliz\u00e1lt R\u00f3mai Birodalom az 1204\u20131261 k\u00f6z\u00f6tt fenn\u00e1llott, \u00fan. Latin Cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1gra utalhat, esetleg biz\u00e1nci vagy muszlim \u00edr\u00e1shagyom\u00e1nyr\u00f3l (ut\u00f3bbihoz l\u00e1sd R\u00fbm, Rum\u00e9lia) van sz\u00f3. Azonban felt\u00e9t\u00e9telez\u00e9sekre nem \u00e9p\u00edthet\u00fcnk felt\u00e9telez\u00e9seket. A fentiek miatt \u00fagy v\u00e9lem, hogy a fentebb ismertetett f\u00f6ldrajzi elt\u00e9velyed\u00e9s nyom\u00f3s \u00e9rv a Vinland-t\u00e9rk\u00e9p modern kori k\u00e9sz\u00edt\u00e9se mellett, hisz \u2013<small> <\/small>valljuk be \u2013<small> <\/small>k\u00f6z\u00e9pkorban \u00e9l\u0151 nyugati szerz\u0151 nem keverte volna egym\u00e1ssal R\u00f3m\u00e1t \u00e9s Biz\u00e1ncot.<\/p>\n<h2 style=\"text-align: justify;\">A t\u00e9rk\u00e9p inform\u00e1ci\u00f3tartalma \u00e9s dat\u00e1l\u00e1sa<\/h2>\n<p style=\"text-align: justify;\">A Vinland-t\u00e9rk\u00e9p els\u0151 r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre a k\u00f6z\u00e9pkorban \u00e9lt eur\u00f3pai ember horizontj\u00e1nak kisz\u00e9lesed\u00e9s\u00e9t mutatja \u2013<small> <\/small>de nem csup\u00e1n Nyugat fel\u00e9, melyet Gr\u00f6nland \u00e9s Vinland szigeteinek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, tov\u00e1bb\u00e1 a Leif Eriksson felfedez\u00e9s\u00e9r\u0151l tud\u00f3s\u00edt\u00f3, a t\u00e9rk\u00e9p bal fels\u0151 sark\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 sz\u00f6veges le\u00edr\u00f3 r\u00e9sz jelez, hanem Kelet fel\u00e9 is, az eur\u00e1zsiai nom\u00e1d vil\u00e1g ir\u00e1ny\u00e1ba.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Vannak kutat\u00f3k, akik a tat\u00e1rok, mongolok emleget\u00e9s\u00e9re alapozz\u00e1k a Vinland-t\u00e9rk\u00e9p eredetis\u00e9g\u00e9t. Eszerint a t\u00e9rk\u00e9p mongol vonatkoz\u00e1s\u00fa adatai a 13. sz\u00e1zadban \u00e9lt minorita bar\u00e1t, egyben p\u00e1pai k\u00f6vet C. de Bridia tat\u00e1rokr\u00f3l \u00edrott jelent\u00e9s\u00e9re, az 1247-ben \u00edr\u00f3dott <span class=\"selected\" data-canvas-width=\"89.14609151957022\"><em>Hystoria<\/em> [\u00edgy!] <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"102.7990279163469\"><em>Tartarorum<\/em>ra<\/span> vezethet\u0151k vissza. Tov\u00e1bbi k\u00f6z\u00f6s von\u00e1s, melyre els\u0151k\u00e9nt a Yale Egyetem 1965-ben megjelent kiadv\u00e1nya h\u00edvta fel a figyelmet, miszerint a Vinland-t\u00e9rk\u00e9p, a tat\u00e1rokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 jelent\u00e9s, tov\u00e1bb\u00e1 a <em>Speculum Historiale<\/em> c. munka egyazon, 15. sz\u00e1zadi k\u00f3dexbe volt bek\u00f6tve. Az Eur\u00f3pa sz\u00e1m\u00e1ra a 13. sz\u00e1zadban megjelen\u0151 tat\u00e1rokra vonatkoz\u00f3 adatok a Vinland-t\u00e9rk\u00e9p szempontj\u00e1b\u00f3l <em>terminus post quem<\/em> dat\u00e1l\u00e1st tesznek lehet\u0151v\u00e9.<a href=\"#_edn4\" name=\"_ednref4\"><sup>[IV]<\/sup><\/a> (Tegy\u00fck hozz\u00e1: Bridia tud\u00f3s\u00edt\u00e1sa jelent\u0151s \u00e1tfed\u00e9st mutat mind az 1245\u201347 k\u00f6z\u00f6tt a mongol udvart megj\u00e1r\u00f3, Plano Carpini vezette p\u00e1pai k\u00f6vets\u00e9g jelent\u00e9s\u00e9vel, mind Benedictus Polonus hasonl\u00f3 alkot\u00e1s\u00e1val.<a href=\"#_edn5\" name=\"_ednref5\"><sup>[V]<\/sup><\/a> A sz\u00f6veghagyom\u00e1nyoz\u00f3d\u00e1s k\u00e9rd\u00e9seire terjedelmi korl\u00e1tok miatt nem t\u00e9rhetek ki.)<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Al\u00e1t\u00e1masztja-e a t\u00e9rk\u00e9p tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa a fenti felt\u00e9telez\u00e9seket? Ami els\u0151 r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre is felt\u0171n\u0151: a t\u00e9rk\u00e9p n\u00e9vanyag\u00e1nak t\u00e9rbeli eloszl\u00e1sa egyenl\u0151tlen, sz\u00e1mos, a k\u00f6z\u00e9pkori Eur\u00f3p\u00e1ban j\u00f3l ismert f\u00f6ldrajzi r\u00e9gi\u00f3, illetve orsz\u00e1g nincs felt\u00fcntetve rajta. \u00cdgy Kis-\u00c1zsia \u00e9s a Kauk\u00e1zus t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben, valamint a Fekete-tenger k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u00e9s Nyugat-\u00c1zsi\u00e1ban kev\u00e9s f\u00f6ldrajzi n\u00e9v tal\u00e1lhat\u00f3. Anat\u00f3lia \u00e9s a Kauk\u00e1zus egybemosott ter\u00fclet\u00e9n a <em>Samaca<\/em> helyn\u00e9v lelhet\u0151 fel, a rosszul elhelyezett Tanais [Don] foly\u00f3t\u00f3l \u00e9szakra az <em>Imperiu[m] Tartarorum<\/em> l\u00e1that\u00f3, k\u00f6zvetlen\u00fcl a Fekete-tengert\u0151l keletre, illetve Kaszpi-tengert\u0151l \u00e9szakra a <em>magnus kan<\/em>, magyarul: nagyk\u00e1n titulus felt\u00fcntet\u00e9se utal a mongol h\u00f3d\u00edt\u00e1s kiterjed\u00e9s\u00e9re, a Kaszpi-tengert\u0151l keletre <em>Tartaria Magalica<\/em> olvashat\u00f3. A Biz\u00e1nc, Jeruzs\u00e1lem \u00e9s Indica [\u00edgy!] k\u00f6z\u00f6tti kiterjedt ter\u00fcletet a mongolokra vonatkoz\u00f3, 13. sz\u00e1zadb\u00f3l val\u00f3 anekdotikus adatokkal t\u00f6lti meg a t\u00e9rk\u00e9p k\u00e9sz\u00edt\u0151je.<\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter wp-image-14372 size-large\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/kepmetszo-700x677.png\" alt=\"\" width=\"640\" height=\"619\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/kepmetszo-700x677.png 700w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/kepmetszo-300x290.png 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/kepmetszo-768x743.png 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/kepmetszo-45x45.png 45w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/kepmetszo.png 850w\" sizes=\"auto, (max-width: 640px) 100vw, 640px\" \/><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Tanuls\u00e1gos, ha a Vinland-t\u00e9rk\u00e9pet \u00f6sszevetj\u00fck az 1420-ban elhunyt Pierre d\u2019Ailly <em>Imago Mundi<\/em> (1410) c. kozmogr\u00e1fiai, asztron\u00f3miai munk\u00e1j\u00e1ban fellelhet\u0151 vil\u00e1gt\u00e9rk\u00e9ppel:<\/p>\n<p><a href=\"#_edn1\" name=\"_ednref1\"><strong><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-full wp-image-14367\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/Septima_figura_Imago_mundi_Pierre_dAilly_1483.png\" alt=\"\" width=\"676\" height=\"831\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/Septima_figura_Imago_mundi_Pierre_dAilly_1483.png 676w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/Septima_figura_Imago_mundi_Pierre_dAilly_1483-244x300.png 244w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/Septima_figura_Imago_mundi_Pierre_dAilly_1483-569x700.png 569w\" sizes=\"auto, (max-width: 676px) 100vw, 676px\" \/><\/strong><\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Els\u0151 r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre felt\u0171n\u0151, hogy b\u00e1r Pierre d\u2019Ailly merev kateg\u00f3ri\u00e1kban gondolkodik, amire j\u00f3 p\u00e9lda a F\u00f6ld z\u00f3n\u00e1kra oszt\u00e1sa, kl\u00edm\u00e1kra tagol\u00e1sa (egyben t\u00fal is l\u00e9p a k\u00f6z\u00e9pkori s\u00e9m\u00e1kon, hisz \u00e1br\u00e1ja a keleti t\u00e1jol\u00e1s\u00fa T-O t\u00e9rk\u00e9pekt\u0151l ellent\u00e9tben \u00e9szaki t\u00e1jol\u00e1s\u00fa, tov\u00e1bb\u00e1 antikvit\u00e1sbeli f\u00f6ldrajzi elm\u00e9leteket hasznos\u00edt, felt\u00fcntetve az Egyenl\u00edt\u0151t\u0151l d\u00e9lre es\u0151, n\u00e9v szerint nem ismert ter\u00fcleteket),\u00a0 \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben prec\u00edzebb adatokat k\u00f6z\u00f6l, mint a Vinland-t\u00e9rk\u00e9p, valamint a n\u00e9vanyaga is megb\u00edzhat\u00f3bb, p\u00e9ld\u00e1ul felt\u00fcnteti a kauk\u00e1zusi Alb\u00e1ni\u00e1t, Kiliki\u00e1t \u00e9s Arm\u00e9ni\u00e1t.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Egy k\u00e9rd\u00e9s megt\u00e1rgyal\u00e1sa h\u00e1tra maradt: honnan val\u00f3k a Vinland-t\u00e9rk\u00e9p \u00e1zsiai adatai? \u00dagy t\u0171nhet, hogy a Vinland-t\u00e9rk\u00e9pnek j\u00f3val k\u00e9zzelfoghat\u00f3bb p\u00e1rhuzama, el\u0151zm\u00e9nye van, mint <span class=\"selected\" data-canvas-width=\"89.14609151957022\"><em>Hystoria<\/em> <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"102.7990279163469\"><em>Tartarorum<\/em> le\u00edr\u00e1sa. Pietro Vesconte 1320\u20131321 k\u00f6r\u00fcl k\u00e9sz\u00fclt, keletre t\u00e1jolt <em>mappa mundi<\/em>ja, mely az id\u0151sebbik Marino Sanuto \u00e1ltal szerzett<em> Liber secretorum fidelium crucis<\/em>ban szemrev\u00e9telezhet\u0151, a Kaszpi-tengert\u0151l \u00e9szakra az \u201eitt tal\u00e1lhat\u00f3 a nagyk\u00e1n\u201d (eredetiben \u201eh stat magn canis\u201d, saj\u00e1t interpret\u00e1ci\u00f3mban \u201ehic stat magnus canus\u201d) sz\u00f6vegr\u00e9szt helyezte el. (Hogy a latinul <em>kuty\u00e1<\/em>t jelent\u0151 <em>canis<\/em> sz\u00f3 haszn\u00e1lata v\u00e9letlen el\u00edr\u00e1s a k\u00e1n helyett, vagy a \u201ekutyafej\u0171 tat\u00e1rok\u201d k\u00f6zkelet\u0171 k\u00e9p\u00e9vel \u00e1ll \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben, m\u00e1s lapra tartozik.)<br \/>\n<\/span><\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-full wp-image-14448\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/nagykan.png\" alt=\"\" width=\"432\" height=\"251\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/nagykan.png 432w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/nagykan-300x174.png 300w\" sizes=\"auto, (max-width: 432px) 100vw, 432px\" \/><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">M\u00e1sfel\u0151l \u00e9pp a mongolokra\/ tat\u00e1rokra vonatkoz\u00f3 adatok sz\u00f3lnak a Vinland-t\u00e9rk\u00e9p korai keltez\u00e9se ellen. A k\u00f6z\u00e9pkori t\u00e9rk\u00e9pek, orsz\u00e1gle\u00edr\u00e1sok, f\u00f6ldrajzi glossz\u00e1k saj\u00e1toss\u00e1ga a <strong>n\u00e9vanyag nagyfok\u00fa konzervativizmusa<\/strong>, sz\u00edv\u00f3ss\u00e1ga, tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9se. A S<span class=\"selected\" data-canvas-width=\"122.96980698105965\">cythia, Sarmatia, Pannonia nevek akkor is haszn\u00e1latban vannak, amikor a szk\u00edt\u00e1k, szarmat\u00e1k \u00e9s pannonok r\u00e9g kihaltak. <\/span>Hosszabb id\u0151 is eltelhetett, m\u00edg a topikus n\u00e9pnevek elt\u0171ntek a t\u00e9rk\u00e9pekr\u0151l, illetve az \u00faj n\u00e9pek \u00e9s orsz\u00e1gok neve meghonosodott.\u00a0<span class=\"selected\" data-canvas-width=\"122.96980698105965\"> Sokatmond\u00f3, hogy Pierre d\u2019Ailly fentebb m\u00e1r ismertetett, <strong>1410-ben<\/strong> keletkezett t\u00e9rk\u00e9p\u00e9nek \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n\u00a0<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"122.96980698105965\">fejjel lefel\u00e9 olvashat\u00f3an<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"122.96980698105965\"> <strong>felt\u00fcnteti a <em>Cumania<\/em> orsz\u00e1gnevet is <\/strong><a href=\"#_edn6\" name=\"_ednref6\"><\/a><\/span><a href=\"#_edn6\" name=\"_ednref6\"><\/a><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"122.96980698105965\">(Franciaorsz\u00e1ggal \u00e9s [H]yrcani\u00e1val azonos z\u00f3n\u00e1ban<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"122.96980698105965\">; az \u00e9szaki sarkk\u00f6r fel\u00e9 haladva <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"122.96980698105965\">Ruthenia \u00e9s a <em>Regio inhabitabilis<\/em>, lakhatatlan ter\u00fclet k\u00f6veti),<\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"122.96980698105965\"><a href=\"#_edn6\" name=\"_ednref6\"><sup>[VI]<\/sup><\/a> ellenben <strong>nem \u00edr tat\u00e1rokr\u00f3l, mongolokr\u00f3l.<\/strong> M\u00e1s szerz\u0151k mellett Pietro Vesconte fentebb m\u00e1r eml\u00edtett, 14. sz\u00e1zadi vil\u00e1gt\u00e9rk\u00e9pe is utal a kunokra, ahogy a 14. sz\u00e1zadban \u00e9lt John Mandeville \u00fatle\u00edr\u00e1sa is megeml\u00edti az eln\u00e9ptelenedett Cumani\u00e1t.<\/span><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A politikai \u00e9rtelemben m\u00e1r a 13. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben megsz\u0171nt Kum\u00e1nia nyugati t\u00e9rk\u00e9peken f\u00f6ldrajzi fogalomk\u00e9nt a 16. sz\u00e1zad derek\u00e1t is meg\u00e9lte, igaz, ekkor m\u00e1r az \u00faj h\u00f3d\u00edt\u00f3k, a tat\u00e1rok orsz\u00e1g\u00e1val azonos\u00edtott\u00e1k. \u00c9rdekess\u00e9gk\u00e9nt eml\u00edten\u00e9m meg, hogy Robert Thorne 1527-es vil\u00e1gt\u00e9rk\u00e9pe mag\u00e1ban foglalja <em>Tartaria Cumani\u00e1<\/em>t is.<a href=\"#_edn7\" name=\"_ednref7\"><sup>[VII]<\/sup><\/a><\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-full wp-image-14451\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/Thorne.png\" alt=\"\" width=\"305\" height=\"263\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/Thorne.png 305w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/12\/Thorne-300x259.png 300w\" sizes=\"auto, (max-width: 305px) 100vw, 305px\" \/><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Tov\u00e1bbi ellentmond\u00e1shoz vezet a Vinland-t\u00e9rk\u00e9p egyh\u00e1zi, latin m\u0171velts\u00e9gen bel\u00fcli elhelyez\u00e9se. Amennyiben a Vinland-t\u00e9rk\u00e9p inform\u00e1ci\u00f3i r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1zi szem\u00e9lyekre vezethet\u0151k vissza, akik felhaszn\u00e1lt\u00e1k a Keletre ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00e9r\u00edt\u00e9sek, valamint a mongol k\u00e1ni udvarba eljut\u00f3, 1245\u201347 k\u00f6z\u00f6tti p\u00e1pai k\u00f6vetk\u00fcld\u00e9s sor\u00e1n megszerzett adatokat, ahogy azt\u00a0 Skelton \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i hangs\u00falyozt\u00e1k, probl\u00e9mak\u00e9nt vet\u0151dhet fel, hogy a k\u00e9sz\u00edt\u0151k mikor, mik\u00e9nt \u00e9s legf\u0151k\u00e9ppen: mi\u00e9rt t\u00e9veszthett\u00e9k \u00f6ssze R\u00f3ma birodalm\u00e1t Biz\u00e1nccal. Nem lep\u0151d\u00fcnk meg azon, hogy a Gr\u00f6nlandot \u00e9s Vinlandot emleget\u0151 t\u00e9rk\u00e9p latin nyelven \u00edr\u00f3dott; ugyanakkor k\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt mer\u00fcl fel, hogy Gr\u00f6nland mi\u00e9rt romlott sz\u00f6veggel, <em>Gronelada<\/em> n\u00e9ven szerepel rajta.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">K\u00f6vetkeztet\u00e9s\u00fcnk: b\u00e1r a Vinland-t\u00e9rk\u00e9p adatgazdagnak t\u0171nhet, ez az adatgazdags\u00e1g <strong>egyoldal\u00fa \u00e9s relat\u00edv<\/strong>. F\u00fcggetlen\u00fcl az eredetis\u00e9g k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t\u0151l, <strong>a Vinland-t\u00e9rk\u00e9p \u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtett ismeretanyag minim\u00e1lis<\/strong>;\u00a0 l\u00e1tsz\u00f3lag impoz\u00e1ns helyn\u00e9vanyaga a helys\u00e9gnevek megt\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6z\u00e9s\u00e9nek \u00e9s k\u00e9tes hiteless\u00e9g\u0171 helynevek haszn\u00e1lat\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, az Eur\u00f3p\u00e1t\u00f3l keletre fekv\u0151 t\u00e9rs\u00e9gekre vonatkoz\u00f3 adatmennyis\u00e9ge <strong>elnagyolt<\/strong>, kev\u00e9ss\u00e9 hasznos\u00edthat\u00f3, az \u00e9rett \u00e9s k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori t\u00e9rk\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt nem tartozik a sz\u00ednvonalasabbak k\u00f6z\u00e9. A tat\u00e1rok egyoldal\u00fa szerepeltet\u00e9se, tov\u00e1bb\u00e1 a 14\u201315. sz\u00e1zadi nyugati forr\u00e1sokban is megeml\u00edtett kunok teljes hi\u00e1nya jobb esetben k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori k\u00e9sz\u00edt\u00e9sre, rosszabb esetben k\u00f6z\u00e9pkorn\u00e1l k\u00e9s\u0151bbi kompil\u00e1ci\u00f3ra enged k\u00f6vetkeztetni. Abb\u00f3l kiindulva, hogy a Vinland-t\u00e9rk\u00e9p felt\u0171n\u0151en kevesebbet mond az Eur\u00f3p\u00e1hoz k\u00f6zelebbi, a k\u00f6z\u00e9pkori kartogr\u00e1fia szem\u00e9ben j\u00f3l ismert kis-\u00e1zsiai, pontuszi \u00e9s kauk\u00e1zusi r\u00e9gi\u00f3kr\u00f3l, mint az Eur\u00f3p\u00e1t\u00f3l t\u00e1volabbra es\u0151 vid\u00e9kekr\u0151l (jeles\u00fcl Gr\u00f6nland, Vinland, \u00e9s a Mongol Birodalom), tov\u00e1bb\u00e1 a k\u00e9sz\u00edt\u0151 a t\u00e9rk\u00e9pen jelzett tat\u00e1r ter\u00fcleteket egyszer\u0171en, \u00e1tmenet n\u00e9lk\u00fcl\u00a0 <em>hozz\u00e1csapja<\/em> Eur\u00f3p\u00e1hoz, <strong>vitathat\u00f3 forr\u00e1s\u00e9rt\u00e9k\u0171 fabrik\u00e1ci\u00f3ra vall. A t\u00e9rk\u00e9p k\u00e9sz\u00edt\u0151je olyan, modern korban \u00e9lt szem\u00e9ly lehetett, <\/strong>aki nem sz\u00e1m\u00edtott a k\u00f6z\u00e9pkori Eur\u00f3pa szak\u00e9rt\u0151j\u00e9nek. A t\u00e9rk\u00e9p kialak\u00edt\u00e1sa, inform\u00e1ci\u00f3tartalma, ar\u00e1nytalans\u00e1gai miatt ink\u00e1bb t\u0171nik di\u00e1kcs\u00ednynek, mint magas sz\u00ednvonal\u00fa hamis\u00edtv\u00e1nynak.<\/p>\n<h2 style=\"text-align: justify;\">Ut\u00f3sz\u00f3 helyett z\u00e1r\u00f3 gondolatok<\/h2>\n<p style=\"text-align: justify;\">Mind a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szt\u00e1rsadalom, mind\u00a0 a t\u00f6rt\u00e9nelem ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151 nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g felfigyelhetett <strong>a t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s bulv\u00e1rosod\u00e1s\u00e1ra.<\/strong> \u00c1lland\u00f3 jelens\u00e9g az akad\u00e9miai kutat\u00e1sok mediatiz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa, ahol a t\u00f6megm\u00e9di\u00e1ban val\u00f3 megjelen\u00e9snek, a k\u00f6zbesz\u00e9d tematiz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak, a figyelem ural\u00e1s\u00e1nak gyakran nagyobb s\u00falya van, mint a t\u00e9nyleges szakmai teljes\u00edtm\u00e9nynek. Itt nem ker\u00fclhet\u0151 meg az internetes oldalak, ak\u00e1rcsak az ismeretterjeszt\u0151, n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 irodalom felel\u0151ss\u00e9ge sem. Elgondolkodtat\u00f3, hogy a hatvanas \u00e9vek \u00f3ta h\u00e1nyszor eleven\u00edtett\u00e9k fel a \u201eviking vil\u00e1gt\u00e9rk\u00e9p\u201d keltette m\u00e9diaszenz\u00e1ci\u00f3t, a sokadik r\u00f3kab\u0151rt ny\u00fazva le ugyanarr\u00f3l a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l. Nem is besz\u00e9lve azokr\u00f3l, akik m\u00e1sok h\u00e1t\u00e1n akarnak a tudom\u00e1ny vil\u00e1g\u00e1ban el\u0151re jutni.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A v\u00e9lem\u00e9nyform\u00e1l\u00f3 m\u00e9dia, illetve a n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 irodalom j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l terjedt el a \u201evikingek \u00e1ltal rajzolt\u201d, \u201eKolumbusz el\u0151tt \u00f6tsz\u00e1z \u00e9vvel k\u00e9sz\u00edtett t\u00e9rk\u00e9p\u201d fikci\u00f3ja is. A tat\u00e1rok szerepeltet\u00e9se azonban kiz\u00e1rja a fenti, alapjaiban k\u00e9tes keltez\u00e9st.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Tov\u00e1bbi \u00e9rdekess\u00e9g, hogy a t\u00e9rk\u00e9p hiteless\u00e9g\u00e9t vall\u00f3 szerz\u0151k az objekt\u00edv tudom\u00e1ny k\u00e9pvisel\u0151inek t\u00fcntett\u00e9k fel\u00a0 magukat, mik\u00f6zben a forr\u00e1s k\u00f6z\u00e9pkorn\u00e1l k\u00e9s\u0151bbi keletkez\u00e9s\u00e9t hangoztat\u00f3 kutat\u00f3kat feleslegesen perleked\u0151, a szakm\u00e1val szemben \u00e1ll\u00f3 alakoknak \u00e1ll\u00edtott\u00e1k be. A fenti esetben <em>pont az ellenkez\u0151je t\u00f6rt\u00e9nt<\/em>, mint amit megszokhattunk: ugyanis akad\u00e9miai k\u00f6r\u00f6kben az \u00f6r\u00f6k k\u00e9tely \u00e9s a k\u00f6vetkezetes hiperkritika jegy\u00e9ben \u00e9pp a t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sok, \u00edr\u00e1shagyom\u00e1nyok k\u00e9tes mivolt\u00e1t, megb\u00edzhatatlans\u00e1g\u00e1t szok\u00e1s hangs\u00falyozni, mik\u00f6zben rendszerint a forr\u00e1sokhoz makacsul ragaszkod\u00f3kat v\u00e1dolj\u00e1k tudom\u00e1nytalans\u00e1ggal. A Vinland-\u00fcgy kapcs\u00e1n az egyetemi vil\u00e1g tud\u00f3s k\u00e9pvisel\u0151i viselkedtek \u201ealternat\u00edv \u0151st\u00f6rt\u00e9n\u00e9szk\u00e9nt.\u201d<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A m\u00e1sodlagos irodalomban mai napig \u00fagy hivatkoznak a Yale Egyetem 1965-ben megjelent, a Vinland-t\u00e9rk\u00e9p hiteless\u00e9g\u00e9t tiszt\u00e1z\u00f3 kiadv\u00e1ny\u00e1ra, illetve annak harminc \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1995-ben megjelent m\u00e1sodik kiad\u00e1s\u00e1ra, mintha megd\u00f6nthetetlen \u00e1ll\u00e1spontr\u00f3l volna sz\u00f3. B\u00e1r a k\u00f6nyvben megsz\u00f3l\u00f3 tud\u00f3sok kompetenci\u00e1ja nem k\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151 meg (gondoljunk arra, hogy az amerikai egyetem k\u00f6tel\u00e9k\u00e9be nem tartoz\u00f3, f\u00fcggetlen szak\u00e9rt\u0151ket is bevontak a t\u00e9rk\u00e9p kutat\u00e1s\u00e1ba, mint Raleigh <span class=\"selected\" data-canvas-width=\"80.81599632352942\">Skeltont, <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"8.65520168067227\">a<\/span> <span class=\"selected\" data-canvas-width=\"57.588037421218495\">British <\/span><span class=\"selected\" data-canvas-width=\"69.60431128545169\">Museum munkat\u00e1rs\u00e1t)<\/span> felmer\u00fclhet, hogy a dokumentum eredetis\u00e9g\u00e9t vall\u00f3 kutat\u00f3k a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vtizedekben a mund\u00e9r becs\u00fclet\u00e9t v\u00e9dt\u00e9k, hisz kellemetlen lett volna annak kimond\u00e1sa, hogy egy hamis\u00edtv\u00e1nyt ismertek el hitelesnek. K\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt mer\u00fclhet fel, hogy egy k\u00f6nyvtolvaj kez\u00e9b\u0151l kiker\u00fclt, bizonytalan, hom\u00e1lyos eredet\u0171 dokumentum mik\u00e9nt t\u00e9r\u00edthette el \u00e9vtizedeken \u00e1t a nemzetk\u00f6zi kutat\u00e1st. Ennek p\u00e1rhuzamak\u00e9nt eml\u00edthetj\u00fck, hogy nem is olyan r\u00e9gen egy Galileinek tulajdon\u00edtott k\u00f6nyvhamis\u00edtv\u00e1ny \u00e9veken kereszt\u00fcl megt\u00e9vesztette a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek kr\u00e9mj\u00e9t, tov\u00e1bb\u00e1 ebben az \u00fcgyben is \u00e9rintett volt egy not\u00f3rius k\u00f6nyvtolvaj.<a href=\"#_edn8\" name=\"_ednref8\">[VIII]<\/a><a href=\"#_edn3\" name=\"_ednref3\"><\/a><a href=\"#_edn2\" name=\"_ednref2\"><\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Fentebb r\u00e1mutattam, hogy az eredetis\u00e9g, illetve dat\u00e1l\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se tiszt\u00e1n a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny eszk\u00f6zeivel is eld\u00f6nthet\u0151. A k\u00e9zzelfoghat\u00f3 tanuls\u00e1g m\u00e9gis az, hogy az \u00edrott k\u00fatf\u0151kkel foglalkoz\u00f3, int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclt t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s poz\u00edci\u00f3i a k\u00f6zelm\u00faltban l\u00e1tv\u00e1nyosan, tal\u00e1n j\u00f3v\u00e1tehetetlen\u00fcl visszaszorultak. A t\u00e9rk\u00e9ppel kapcsolatos szakmai vit\u00e1ban az \u00e9rdekelt felek hossz\u00fa \u00e9vtizedek \u00f3ta term\u00e9szettudom\u00e1nyos alapon \u00e9rvelnek. Nevezetesen: az egym\u00e1ssal szemben \u00e1ll\u00f3 tud\u00f3sok hol a t\u00e9rk\u00e9p anyag\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 pergamen r\u00f6ntgenvizsg\u00e1lat\u00e1ra, hol a dokumentum radiokarbonos kormeghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra hivatkoznak (mintha a pergamen 1423<span class=\"controlblock\">\u2013<\/span>1445 k\u00f6z\u00e9 val\u00f3 dat\u00e1l\u00e1sa nem z\u00e1rn\u00e1 ki az \u00edr\u00e1s modern kori keletkez\u00e9s\u00e9t!), hol a t\u00e9rk\u00e9p k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l haszn\u00e1lt tinta vegyi \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1ra alapozz\u00e1k az \u00e9rveiket.\u00a0 A fenti gondolkod\u00e1sb\u00f3l az k\u00f6vetkezik, hogy az objekt\u00edvebbnek tartott term\u00e9szettudom\u00e1nyok fel\u00fcl\u00edrhatj\u00e1k a szubjekt\u00edv b\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyok meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sait. Hasonl\u00f3 gondolatokra lel\u00fcnk a magyar \u0151st\u00f6rt\u00e9net kapcs\u00e1n is: nem v\u00e9letlen\u00fcl hangoztatj\u00e1k, hogy a b\u00f6lcs\u00e9szek saj\u00e1t ter\u00fclet\u00fck\u00f6n el\u00e9rt\u00e9k kutat\u00e1suk hat\u00e1rait, t\u00f6bb eredm\u00e9ny nem v\u00e1rhat\u00f3 t\u0151l\u00fck, \u00e9s k\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt mer\u00fcl fel, hogy a j\u00f6v\u0151ben mi sz\u00fcks\u00e9g van filoszokra. Ennek megt\u00e1rgyal\u00e1sa azonban nem jelen sorok \u00edr\u00f3j\u00e1nak feladata.<\/p>\n<p><strong><span class=\"controlblock\">\u00a0<\/span>A jelen cikkben k\u00f6z\u00f6lt t\u00e9rk\u00e9pek forr\u00e1sa a Wikimedia Commons.<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><div class='code-block code-block-3' style='margin: 8px auto; text-align: center; display: block; clear: both;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- baszad\u00e9k -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:inline-block;width:336px;height:280px\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"7992097991\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n<\/p>\n<hr \/>\n<p style=\"text-align: justify;\" align=\"justify\"><strong>Az NTF T\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz M\u0171hely ingyenesen teszi mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyeit, ingyenesen bocs\u00e1tja rendelkez\u00e9sre ismeretterjeszt\u0151 cikkeit. A szerkeszt\u00e9s, t\u00f6rdel\u00e9s \u00e9s a honlap fenntart\u00e1sa azonban nek\u00fcnk is p\u00e9nzbe ker\u00fcl, k\u00e9rj\u00fck, adom\u00e1ny\u00e1val t\u00e1mogassa \u00fcgy\u00fcnket, hogy a j\u00f6v\u0151ben is el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tegy\u00fck cikkeinket olvas\u00f3ink sz\u00e1m\u00e1ra. Sz\u00edves t\u00e1mogat\u00e1sukat <span style=\"color: #800000;\"><a style=\"color: #800000;\" href=\"https:\/\/www.patreon.com\/ntf_hu\">Patreon oldalunkon (link)\u00a0<\/a><\/span>v\u00e1rjuk.<\/strong><\/p>\n<hr \/>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ednref1\" name=\"_edn1\">[I]<\/a><span class=\"fn\"><span dir=\"ltr\"> Seaver, Kirsten A.: <em>Maps, Myths and Men. Story of the Vinland Map.<\/em> Stanford, 2004. 98., 91. Ismeretterjeszt\u0151 ig\u00e9ny\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban felveti, hogy Ferrajoli k\u00f6nyvek \u00e9s k\u00e9ziratok <em>sz\u00e1zainak<\/em> eltulajdon\u00edt\u00e1sa miatt \u00fclt b\u00f6rt\u00f6nben: <a href=\"#_edn1\" name=\"_ednref1\"><\/a>Williams, Robert C.: <em>The Forensic Historian<\/em><\/span><\/span><em>. <\/em><span class=\"subtitle\"><span dir=\"ltr\"><em>Using Science to Reexamine the Past.<\/em> Routledge, 2015. 16<span class=\"controlblock\">\u2013<\/span>17.<br \/>\n<\/span><\/span><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ednref2\" name=\"_edn2\">[II]<\/a> A szakmai tisztess\u00e9g megk\u00f6veteli, hogy hozz\u00e1tegy\u00fck: m\u00e1r j\u00f3val jelen sorok \u00edr\u00f3ja el\u0151tt, 1997-ben megfogalmazt\u00e1k ezt az \u00e1ll\u00edt\u00e1st: \u201eThe authors do not consider the possibility that somebody may have tampered with a genuine medieval map by adding new details to it, thus forging a small but essential part of it: the Vinland part. And yet this is the simplest, most logical way to explain the strange mixture of modern and medieval thinking that characterizes this map.\u201d L\u00f6nnroth, Lars: Raleigh A. Skelton, Thomas E. Marston, and George D. Painter. The Vinland Map and the \u201cTartar Relation,\u201d Foreword by Alexander O. Vietor, New Edition, with an Introduction by George D. Painter and Essays by Wilcomb E. Washburn, Thomas A. Cahill and Bruce H. Kusko, and Laurence C. Witten II. New Haven: Yale Univ. Press, 1995. 395 pages. <em>Alv\u00edssm\u00e1l<\/em> 7. (1997), 115\u2013200., 117.<a href=\"#_ednref2\" name=\"_edn2\"><\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><span class=\"controlblock\"><a href=\"#_ednref3\" name=\"_edn3\">[III]<\/a> V\u00f6. <\/span>Robert de Clari: <em>Konstantin\u00e1poly h\u00f3doltat\u00e1sa. <\/em>A k\u00f6z\u00e9pkori francia irodalom remekei. I. Ford. Csernus S\u00e1ndor \u2014 Cs. T\u00f3th Annam\u00e1ria. Budapest, Balassi Kiad\u00f3, 2013. 17\u201318., 3. jegyz.<cite id=\"CITEREFSkeltonMarstonPainter1995\" class=\"citation book cs1\"><\/cite><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ednref4\" name=\"_edn4\">[IV]<\/a> Skelton, Raleigh A. \u2013 Marston, Thomas E. \u2013 Painter, George D.: <em>The Vinland Map and The Tartar Relation.<\/em> Yale University Press, 1965., 19952<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ednref5\" name=\"_edn5\">[V]<\/a> Ligeti Lajos: <span id=\"pdfview-pdfcontents\"><span title=\"Ligeti Lajos: Joannes Ungarus \u00e9s az 1262. \u00e9vi mongol k\u00f6vetj\u00e1r\u00e1s\"><span class=\"content-link\">Joannes Ungarus \u00e9s az 1262. \u00e9vi mongol k\u00f6vetj\u00e1r\u00e1s<\/span><\/span><\/span>. In: <i>MTA Nyelv- \u00e9s Irodalomtudom\u00e1nyi Oszt\u00e1ly\u00e1nak K\u00f6zlem\u00e9nyei<\/i> XXXII. (1981), 117<span class=\"controlblock\">\u2013<\/span>137., 126<span class=\"controlblock\">\u2013<\/span>127.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ednref6\" name=\"_edn6\">[VI]<\/a> \u201e<em>VII<\/em>. (scil. <em>clima<\/em>) nennt: links <em>francia<\/em>: rechts <em>yrcania<\/em>; sein Aush\u00e4ngeschild <em>montes riphei<\/em> wirkt n\u00f6rdlich verschoben. Der anschlie\u00dfende breite G\u00fcrtel vor dem <em>Circulus articus<\/em> ist links wiederum einem Text zur Bewohnbarkeit postklimatischer Zonen gef\u00fcllt, es folgen noch die Legenden <em>Ruthenia<\/em>; <em>Cumania<\/em>; rechts<em> Regio inhabitabilis propter algorem<\/em>.\u201d V. den Brincken, Anna<span class=\"controlblock\">\u2013<\/span>Dorothee: <em>Occeani Angustior Latitudo.<\/em> Die \u00d6kumene auf der Ktimatenkarte des Pierre d&#8217;AiIIy. In: <em>Studien zum 15. Jahrhundert. Festschrift f\u00fcr Erich Meuthen.<\/em> Hrsg. von Johannes Helmrath und Heribert M\u00fcller in Zusammenarbeit mit Helmut Wolff. M\u00fcnchen, R. Oldenbourg Verlag, 1994. 565<span class=\"controlblock\">\u2013<\/span>581., 572.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ednref7\" name=\"_edn7\">[VII]<\/a> Mindez a hazai historiogr\u00e1fi\u00e1ban sem ismeretlen. Ut\u00f3bbihoz l\u00e1sd V\u00e1s\u00e1ry Istv\u00e1n sz\u00ednvonalas kiadv\u00e1ny\u00e1t: V\u00e1s\u00e1ry Istv\u00e1n: <i>Cumans and Tatars: Oriental Military in the pre-Ottoman Balkans, 1185-1365.<\/i> Cambridge Universitiy Press, 2005. 141., illetve uo. a 27. jegyz.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><span class=\"controlblock\"><a href=\"#_ednref8\" name=\"_edn8\">[VIII]<\/a> Viskolcz No\u00e9mi: \u00d3, ez m\u00e9gsem Galilei! \u2013<small>\u00a0<\/small>Egy hamis\u00edt\u00e1s \u00e9s a k\u00f6vetkezm\u00e9nyei. <\/span><span class=\"controlblock\"><em>Buksz<\/em> 27. (2015), 3\u20134. sz., 259\u2013265.<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A\u00a0 h\u00e1romsz\u00e1zezer doll\u00e1r\u00e9rt megv\u00e1s\u00e1rolt, majd a Yale Egyetem sz\u00e1m\u00e1ra adom\u00e1nyozott t\u00e9rk\u00e9p az els\u0151, vele kapcsolatos tudom\u00e1nyos kiadv\u00e1ny 1965-\u00f6s megjelen\u00e9se \u00f3ta megosztja a kutat\u00e1st. Az 1957-ben el\u0151ker\u00fclt, \u00c9szak-Amerika \u00e9s Gr\u00f6nland partjait felt\u00fcntet\u0151 Vinland-t\u00e9rk\u00e9pet t\u00f6bben Amerika legkor\u00e1bbi \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak tartj\u00e1k. A kutat\u00e1sban a legut\u00f3bbi id\u0151kig hagyom\u00e1nyosan a 15. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9re tett\u00e9k k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek kor\u00e1t, azonban a fenti dat\u00e1l\u00e1s k\u00e9ts\u00e9geket \u00e9breszt: igen val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy hamis\u00edtv\u00e1nnyal van dolgunk.<\/p>\n","protected":false},"author":27,"featured_media":14566,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[1,7],"tags":[92,1623,1622,280,1537,1621,608,1625,1624],"class_list":["post-14316","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egyeb","category-kozepkor","tag-kozepkor","tag-mongolok","tag-tatar","tag-tatarok","tag-terkep","tag-terkepeszet","tag-viking","tag-vikingek","tag-vinland"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/14316","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/27"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=14316"}],"version-history":[{"count":245,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/14316\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":16012,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/14316\/revisions\/16012"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/14566"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=14316"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=14316"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=14316"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}