{"id":14123,"date":"2020-09-24T06:03:03","date_gmt":"2020-09-24T06:03:03","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=14123"},"modified":"2020-09-24T06:39:54","modified_gmt":"2020-09-24T06:39:54","slug":"egy-burzsoa-illuzio-az-egyetemi-autonomia-ugye-egykor-es-maskor","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2020\/09\/24\/egy-burzsoa-illuzio-az-egyetemi-autonomia-ugye-egykor-es-maskor\/","title":{"rendered":"Egy burzso\u00e1 ill\u00fazi\u00f3 – Az egyetemi auton\u00f3mia \u00fcgye egykor \u00e9s m\u00e1skor"},"content":{"rendered":"

R\u00e9v\u00e9sz S\u00e1ndor<\/i><\/p>\n

Az \u00e1llam korm\u00e1nyz\u00f3 ig\u00e9nye \u00e9s az egyetemek auton\u00f3mia ig\u00e9nye mindig \u00f6sszes\u00farl\u00f3dott, de az egyetemi auton\u00f3mia brut\u00e1lis eltipr\u00e1sa csak az abszolutista hatalmakat jellemezte. <\/em><\/strong><\/p>\n

\n

„\u00c9s meg vagyok gy\u0151z\u0151dve, hogy az egyetemi auton\u00f3mi\u00e1nak m\u00e9g akkor is, ha valamikor \u00e1llamf\u00e9rfi\u00fai t\u00e9ved\u00e9sek ez orsz\u00e1gban a t\u00f6bbi auton\u00f3mi\u00e1kat mind megsz\u00fcntetn\u00e9k, fenn kellene maradnia. Kellene, mert ilyen egyetemek mellett sz\u00f3l a k\u00f6zel ezred\u00e9ves tapasztalat Angol- s N\u00e9methonban; ilyeneket \u00e1ll\u00edt a megt\u00f6rt Franciaorsz\u00e1g, az ily egyetemek elleni b\u0171neinek s\u00faly\u00e1t viseli monarchi\u00e1nk, \u00e9s mert nem ilyen volt a mi egyetem\u00fcnk, az\u00e9rt nem lett nagyobb jelent\u0151s\u00e9g\u0171v\u00e9 haz\u00e1nkra. \/..\/ \u00c9s kell az egyetemi antonomia, mert mily vissz\u00e1ss\u00e1g lenne a haza \u00e9s nemzet f\u00f6lvir\u00e1goztat\u00e1s\u00e1ra \u00fcdv\u00f6s, nagy hat\u00e1st v\u00e1rni azon egyetemi test\u00fcletekt\u0151l, melyekre saj\u00e1t \u00fcgyeik vezet\u00e9s\u00e9t sem bizhatni! Mik\u00e9p, mi alapon fejl\u0151dj\u00e9k m\u00e9lyebb f\u00f6lfog\u00e1s, \u00cdt\u00e9let, tudom\u00e1ny \u00e9s igazs\u00e1gszeretet, tiszta polg\u00e1ri jellem \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g azon f\u0151tanoda n\u00f6vend\u00e9keiben, mely \u00e1llamint\u00e9zm\u00e9nyileg kiskor\u00fak\u00e9nt vezettetik?”<\/p>\n<\/blockquote>\n

\u00cdgy sz\u00f3lott Kov\u00e1cs J\u00f3zsef, a Kir\u00e1lyi Magyar Tudom\u00e1nyegyetem rektora 1875. j\u00fanius 25-\u00e9n az egyetem alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak eml\u00e9k\u00e9re rendezett \u00fcnneps\u00e9gen. (Egyetemi besz\u00e9dek, 1874-1875. tan\u00e9v, Kir\u00e1lyi Magyar Tudom\u00e1nyegyetem<\/a>)<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A Kir\u00e1lyi Magyar Tudom\u00e1nyegyetem f\u0151\u00e9p\u00fclete az Egyetem t\u00e9ren a dualizmus kor\u00e1ban. (<\/em>Hungaricana<\/em><\/a>)<\/em><\/p>\n

1848 el\u0151tt \u00e9s 1849 ut\u00e1n a Habsburg abszolutizmus nyomta el az egyetemi auton\u00f3mi\u00e1t, amely a dualizmus idej\u00e9n \u00fajra \u00e9rv\u00e9nyre jutott, de persze a helyzet sohasem volt ide\u00e1lis. Szinte minden kultuszminisztert megv\u00e1doltak azzal, hogy nem tartja el\u00e9gg\u00e9 tiszteletben az egyetemek auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t, \u00e9s szinte minden kultuszminiszter megv\u00e1dolta az egyetemeket, hogy vissza\u00e9lnek azzal. Ez volt a dolgok rendes menete.<\/p>\n

Az \u0151szir\u00f3zs\u00e1s forradalom azonban m\u00e1s szintre emelte \u00e1llam \u00e9s egyetem konfliktus\u00e1t. A forradalom vezet\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra term\u00e9szetes volt, hogy a forradalom szellemis\u00e9g\u00e9t megtestes\u00edt\u0151 jeles \u00e9rtelmis\u00e9giek (Babits Mih\u00e1ly, J\u00e1szi Oszk\u00e1r, V\u00e1mb\u00e9ry Rusztem, Soml\u00f3 B\u00f3dog, F\u00fclep Lajos, Luk\u00e1cs Gy\u00f6rgy stb.) \u00e9s az addig mell\u0151z\u00f6tt ir\u00e1nyzatok \u00e9s tudom\u00e1ny\u00e1gak v\u00e9gre megkapj\u00e1k az \u0151ket megillet\u0151 hely\u00fcket a tudom\u00e1ny \u00e9s az egyetemek vil\u00e1g\u00e1ban. Ez a t\u00f6rekv\u00e9s azonban bele\u00fctk\u00f6z\u00f6tt az egyetemi auton\u00f3mi\u00e1ba. Az egyetemek \u00e9s f\u0151iskol\u00e1k tan\u00e1rai sz\u00f6vets\u00e9gbe t\u00f6m\u00f6r\u00fcltek \u00e9s egy\u00fcttesen tiltakoztak az „oktroj” ellen. „Kunfi Zsigmond miniszter a forradalmi id\u0151kh\u00f6z m\u00e9lt\u00f3 er\u00e9lylyel \u00e9s elhat\u00e1rozotts\u00e1ggal egyszer\u0171en t\u00faltette mag\u00e1t az egyetemi auton\u00f3mi\u00e1n, hiszen a forradalom nagyobb b\u00e1lv\u00e1nyokat is led\u00f6nt\u00f6tt, az \u00e1llamform\u00e1t is megv\u00e1ltoztatta, s \u00f3sdi int\u00e9zm\u00e9nyek, papiros forrn\u00e1k nem akad\u00e1lyozhatj\u00e1k meg a forradalmi vivm\u00e1nyoknak a val\u00f3 \u00e9letbe val\u00f3 \u00e1tvitel\u00e9t.”<\/em> (Vil\u00e1g, 1919. janu\u00e1r 29.<\/a>) Kunfi K\u00e1rolyi Mih\u00e1ly egyet\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel f\u00f6lf\u00fcggesztette az egyetemek auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t, \u00e9s \u00e9rdekes hivatkoz\u00e1si alapot tal\u00e1lt erre:<\/p>\n

\n

„Maga Kmety profosszor, aki valami t\u00falheves forradalm\u00e1rnak nem nevezhet\u0151, \u00e1llapitja meg azt hogy ‘a budapesti egyetem auton\u00f3m hat\u00f3s\u00e1gainak a miniszterhez val\u00f3 viszonya ’tiszt\u00e1z\u00e1st ig\u00e9nyl\u0151 k\u00e9rd\u00e9s’, \u00e9s azt irja, hogy amellett a f\u00f6lfog\u00e1s mellett ‘amelyn\u00e9l fogva az egyetemi auton\u00f3mia nem valami \u00e1truh\u00e1zott \u00e1llami hat\u00e1sk\u00f6r, hanem mint saj\u00e1t hatalom a korm\u00e1ny \u00e1ltal csak ellen\u0151rizhet\u0151’, ‘az ujabb t\u00e9teles jogi fejl\u0151d\u00e9s nem bizony\u00edt’. S\u0151t, id\u00e9zi Lechner jegyzeteit amelyek szerint ‘az egyetem felekezeti jelleg n\u00e9lk\u00fcli \u00e1llami int\u00e9zet amelynek k\u00f6zvetlen igazgat\u00e1s\u00e1t a karok, a rektor, az egyetemi tan\u00e1cs, a miniszternek teljes al\u00e1vetetts\u00e9gben viszik’.” (N\u00e9pszava, 1919. janu\u00e1r 30.<\/a>)<\/p>\n<\/blockquote>\n

Kmety K\u00e1roly t\u00e9nyleg nem t\u00falheves forradalm\u00e1r, hanem k\u0151konzervat\u00edv jogtud\u00f3s volt.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A Kunfi \u00e1ltal hivatkozott Kmety K\u00e1roly portr\u00e9j\u00e1t az 1919 j\u00faniusi ellenforradalmi l\u00e1zad\u00e1s kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1gai k\u00f6z\u00f6tt szerepeltette a<\/em> K\u00e9pes Kr\u00f3nika (1920. \u00e1prilis 27.)<\/em><\/a><\/p>\n

Mik\u00f6zben Kunfi a t\u0151le t\u00e1vol\u00e1ll\u00f3 Kmetyre hivatkozott, a hozz\u00e1 k\u00f6zel\u00e1ll\u00f3 \u00dcgyv\u00e9dek Lapja (1919. febru\u00e1r 1.)<\/a> elmarasztalta \u0151t:<\/p>\n

\n

„\u0150szint\u00e9n sajn\u00e1ljuk, hogy a k\u00f6zoktat\u00e1si korm\u00e1ny azoknak az elveknek, amelyek a mi elveink is, az egyetemi auton\u00f3mia teljes mell\u0151z\u00e9s\u00e9vel szerzett \u00e9rv\u00e9nyt. J\u00f3l tudjuk, hogy az auton\u00f3mia nem \u00f6nc\u00e9l, hanem csak eszk\u00f6ze egy magasabb c\u00e9lnak: a tudom\u00e1ny szabads\u00e1g\u00e1nak. Azt is tudjuk, hogy az egyetem siralmas \u00e1llapot\u00e1t \u00e9ppen az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny id\u00e9zte el\u0151, hogy a tan\u00e1ri kar t\u00f6bbs\u00e9ge az auton\u00f3mi\u00e1val nem helyesen \u00e9lt \u00e9s azt nem annak a c\u00e9lnak az \u00e9rdek\u00e9ben \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtette, amelynek az auton\u00f3mia csak eszk\u00f6ze, nem a tan\u00edt\u00e1s szabads\u00e1g\u00e1t propag\u00e1lta, hanem \u00e9ppen ellenkez\u0151leg szem\u00e9lyi \u00e9s t\u00e1rgyi v\u00e1laszfalakat \u00e1ll\u00edtott fel… a konzervativizmusnak exponense lett.\/…\/ \u00c9s m\u00e9gis \u00fagy \u00e9rezz\u00fck, hogy a k\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi korm\u00e1ny helytelen\u00fcl j\u00e1rt el, amikor az egyetem auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t megs\u00e9rtette. Ez a t\u00e9ny nem a jog t\u00e9nye, hanem a hatalom\u00e9. Jog\u00e1sz pedig soha sem h\u00f3dolhat annak az elvnek, hogy: ‘sei der Kaiser absolut, wenn er meinen Willen thut’.” (Lehet a cs\u00e1sz\u00e1r teljhatalm\u00fa, ha azt teszi, amit \u00e9n tenn\u00e9k.)”<\/p>\n<\/blockquote>\n

A felf\u00fcggesztett egyetemi auton\u00f3mi\u00e1t azut\u00e1n a Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g alatt teljesen \u00e9s „v\u00e9glegesen” fel is sz\u00e1molt\u00e1k.<\/p>\n

Term\u00e9szetesen a di\u00e1kok \u00e9s a tan\u00e1rok sz\u00e1rmaz\u00e1s \u00e9s felekezet szerinti \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t \u00e1llamilag meghat\u00e1roz\u00f3 numerus clausus t\u00f6rv\u00e9ny \u00e9s a zsid\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyek is s\u00e9rtett\u00e9k az egyetemi auton\u00f3mi\u00e1t.<\/p>\n

A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni Magyarorsz\u00e1g els\u0151 heteiben a Szabads\u00e1g (1945. \u00e1prilis 15.)<\/a> ezt \u00edrta: „Nem lehet a reakci\u00f3 fedez\u00e9ke az egyetemi auton\u00f3mia \/…\/ Nagy \u00e1talakul\u00e1sunkban az egyetemi auton\u00f3mia \u00e9rintetlen maradt. De az egyetemi auton\u00f3mia nem szolg\u00e1lhat fedez\u00e9k\u00fcl a demokratikus meg\u00fajhod\u00e1s el\u0151l. Sajnos, egyetemeink \u00e9ppen az auton\u00f3mia v\u00e9delme alatt, a reakci\u00f3s gondolat meleg\u00e1gyai voltak.”<\/em> Ugyanez\u00a0 lap a k\u00f6vetkez\u0151 h\u00e9ten<\/a> kicsit m\u00e1r tov\u00e1bb l\u00e9pett: „Az Egyetem ma \u00e1llam az \u00e1llamban, \u00f6nkorm\u00e1nyzata van, ter\u00fcletenk\u00edv\u00fclis\u00e9get \u00e9lvez. Az elm\u00falt rendszerek alatt tan\u00fas\u00edtott \u2014 legjobb esetben \u2014 k\u00f6z\u00f6ny\u00f6s magatart\u00e1s\u00e1t megbocs\u00e1totta a fiatal, magyar demokr\u00e1cia. Abban a hitben, hogy az egyetemek saj\u00e1t kebel\u00fckben megind\u00edtj\u00e1k a meg\u00fajhod\u00e1s folyamat\u00e1t.<\/em>” Az egyetemeknek saj\u00e1t kebel\u00fckben mindenkit ki kellett volna ebrudalniuk, akiket a korm\u00e1nyp\u00e1rtok lapjai okkal vagy ok n\u00e9lk\u00fcl megv\u00e1doltak, azokkal egy\u00fctt, akik csup\u00e1n „m\u00e1sk\u00e9pp gondolkodtak”. A Magyar Nemzet vez\u00e9rcikke egy h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb<\/a> m\u00e1r az auton\u00f3mia felf\u00fcggeszt\u00e9s\u00e9t s\u00fcrgette:<\/p>\n

\n

„Az auton\u00f3mia nem lehet akad\u00e1lya az igazol\u00e1soknak \u00e9s ha m\u00e1s m\u00f3d nincs, az igazoltat\u00e1sok idej\u00e9re fel kell f\u00fcggeszteni az egyetemi auton\u00f3mi\u00e1t! Olyan pillanatot \u00e9l\u00fcnk, amikor a m\u00falt sz\u00e9p hagyom\u00e1nyain\u00e1l t\u00f6bbre kell becs\u00fclni a boldog j\u00f6v\u0151 biztos\u00edt\u00e9kait. Nincs mit f\u00e9lni az auton\u00f3mia ideiglenes sz\u00fcneteltet\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az egyetem tekint\u00e9lyben \u00e9s szellemiekben csak nyerni fog, ha \u00e1tmenetileg lemond \u00f6nkorm\u00e1nyzat\u00e1r\u00f3l \u00e9s nem ny\u00fajt alkalmat arra, hogy a levit\u00e9zlett rendszer egyn\u00e9mely katon\u00e1ja annak s\u00e1ncai m\u00f6g\u00e9 b\u00fajva v\u00e9dje par\u00e1nyi irh\u00e1j\u00e1t. S a tisztogat\u00e1s befejezt\u00e9vel vissza\u00e1ll a r\u00e9gi rend, s\u0151t m\u00e9g szebb lesz ann\u00e1l: demokratikus Magyarorsz\u00e1gon \u2014 demokratikus egyetem, a tudom\u00e1ny eddig \u00fcld\u00f6z\u00f6tt \u00e9s f\u00e9lre\u00e1ll\u00edtott munk\u00e1sainak r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel! Ez lesz az igazi auton\u00f3mia.”<\/p>\n<\/blockquote>\n

\"\"<\/p>\n

Magyar Nemzet, 1945. m\u00e1jus 19.<\/em><\/a><\/p>\n

Az egyetemi auton\u00f3mia v\u00e9delmez\u0151inek \u00e9l\u00e9n Mo\u00f3r Gyula jogtud\u00f3s, jogfiloz\u00f3fus, ekkor a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia ideiglenes eln\u00f6ke, a Budapesti Tudom\u00e1nyegyetem rektora \u00e1llt: „Egyes hib\u00e1k miatt azonban nem igazs\u00e1gos az eg\u00e9sz int\u00e9zm\u00e9ny felett megkond\u00edtani a hal\u00e1lharangot: meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem szerint az egyetemi auton\u00f3mi\u00e1ra \u2014 amely n\u00e9lk\u00fcl szabad int\u00e9zm\u00e9nyb\u0151l b\u00fcrokratikus szakiskol\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik az egyetem \u2014 a demokratikus Magyarorsz\u00e1gnak is sz\u00fcks\u00e9ge lesz, s szomor\u00fa volna, ha fels\u0151oktat\u00e1sunk demokratikus megreform\u00e1l\u00e1s\u00e1nak az egyetemi auton\u00f3mia elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9vel vagy sz\u0171k\u00edt\u00e9s\u00e9vel kellene kezd\u0151dnie.”<\/em> (Kossuth N\u00e9pe, 1945. augusztus 12.)<\/a> Mo\u00f3rt 1948-ban kir\u00fagt\u00e1k az egyetemr\u0151l, 1949-ben pedig akad\u00e9miai tags\u00e1g\u00e1t is megsz\u00fcntett\u00e9k. De m\u00e9g mindig jobban j\u00e1rt, mint az egyetemi auton\u00f3mi\u00e1t a leg\u00e9lesebben t\u00e1mad\u00f3 szoci\u00e1ldemokrata Justus P\u00e1l, akit ugyanebben az \u00e9vben \u00edt\u00e9lt\u00e9k \u00e9letfogytiglani b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9sre a Rajk-perben. „Az egyetemi auton\u00f3mia kulissz\u00e1ja m\u00f6g\u00f6tt a magyar demokr\u00e1cia hal\u00e1los ellens\u00e9gei zavartalanul m\u0171k\u00f6dhetnek”<\/em> – \u00edrta Justus a „Nagytakar\u00edt\u00e1st a kultuszminiszt\u00e9riumban” c\u00edm\u0171 cikk\u00e9ben (N\u00e9pszava, 1946. j\u00fanius 20.)<\/a> Ezt pedig a Vil\u00e1goss\u00e1g 1947. janu\u00e1r 19-i<\/a> sz\u00e1m\u00e1ban: „\u0150szint\u00e9n f\u00f6l kell vetn\u00fcnk a k\u00e9rd\u00e9st: vajjon az \u00fagynevezett egyetemi auton\u00f3mia csak a demokratiz\u00e1l\u00e1s elleni elz\u00e1rk\u00f3z\u00e1s k\u00ednai fala-e? S vajjon k\u00f6teles-e az eg\u00e9sz dolgoz\u00f3 n\u00e9p korm\u00e1nya jobbam respekt\u00e1lni ezt az \u00e1l-auton\u00f3mi\u00e1t, mint az respekt\u00e1lta \u00f6nmag\u00e1t a f\u00e9lfasiszta reakci\u00f3 diktat\u00far\u00e1ja idej\u00e9n?”<\/em><\/p>\n

A N\u00e9pszava (1946. november 21.)<\/a> n\u00e9vtelen cikk\u00edr\u00f3j\u00e1nak javaslata: „Tegye azt a miniszter, amit egyik hivatali el\u0151dje, Kunfi Zsigmond tett. N\u00e9zzen ut\u00e1na. Nem halt bele az auton\u00f3mia. Megmaradt tov\u00e1bbra is, amellett j\u00f3 tan\u00e1rok, brili\u00e1ns nevel\u0151k ker\u00fcltek az egyetemekre. A J\u00e1szi Oszk\u00e1rok, a V\u00e1mb\u00e9ry Rusztemek, a Varga Jen\u0151k.”<\/em> Mint l\u00e1ttuk, az auton\u00f3mia akkor (is) belehalt. A felf\u00fcggeszt\u00e9sb\u0151l megsemmis\u00edt\u00e9s lett. Kunfi maga 1919 j\u00fanius\u00e1ban lemondott \u00e9s k\u00f6vetelte a diktat\u00fara felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1t, amelynek ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben maga is r\u00e9szt vett. A felsorolt brilli\u00e1ns nevel\u0151k egyike sem maradhatott meg a magyar fels\u0151oktat\u00e1sban, de m\u00e9g az orsz\u00e1gban sem. 1949-ben J\u00e1szi \u00e9s V\u00e1mb\u00e9ry m\u00e1r ism\u00e9t a n\u00e9p ellens\u00e9g\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtott, de Varga sem k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt haza. Kunfi emigr\u00e1ci\u00f3ja pedig \u00f6ngyilkoss\u00e1ggal v\u00e9gz\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Mo\u00f3r Gyula a Magyar-Jugoszl\u00e1v T\u00e1rsas\u00e1g \u00fcnnepi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9n Rajk L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s a Rajk-per m\u00e1sik leend\u0151 v\u00e1dlottja, Lazar Brankov t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. (<\/em>K\u00e9pes Figyel\u0151, 1947. janu\u00e1r 18.<\/em><\/a>)<\/em><\/p>\n

Miut\u00e1n az egyetemi auton\u00f3mia kiiktat\u00e1s\u00e1val a koal\u00edci\u00f3s p\u00e1rtok k\u00fcld\u00f6tteib\u0151l \u00e1ll\u00f3 igazol\u00f3bizotts\u00e1gok v\u00e9grehajtott\u00e1k a tisztogat\u00e1sokat az egyetemeken is, teh\u00e1t az egyetemi auton\u00f3mia felf\u00fcggeszt\u00e9s\u00e9nek eredeti indoka okafogyott\u00e1 v\u00e1lt, Zseb\u0151k Zolt\u00e1n, a kultuszminiszt\u00e9rium egyetemi \u00fcgyoszt\u00e1ly\u00e1nak vezet\u0151je 1946 november\u00e9ben kijelentette, hogy \u0151 a programj\u00e1t csak az egyetemi auton\u00f3mia lerombol\u00e1s\u00e1val tudja v\u00e9grehajtani. Erre v\u00e1laszolta \u00e9lesen Mo\u00f3r Gyula a nagyon kev\u00e9s f\u00f3rumok egyik\u00e9n, ahol m\u00e9g megtehette, Supka G\u00e9za – 1949-ben felsz\u00e1molt – polg\u00e1ri demokrata lapj\u00e1ban, a Vil\u00e1gban (1946. november 27.):<\/a><\/p>\n

\n

„Az egyetemi \u00fcgyoszt\u00e1ly \u00faj vezet\u0151j\u00e9nek nyilatkozat\u00e1b\u00f3l annyira kir\u00ed a t\u00e1j\u00e9kozatlans\u00e1g, a hozz\u00e1nem\u00e9rt\u00e9s \u00e9s a demag\u00f3gia, hogy nem tartom \u00e9rdemesnek vele r\u00e9szletesebben foglalkozni. Csup\u00e1n arra az \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra k\u00edv\u00e1nok reflekt\u00e1lni, hogy ‘az egyetemi auton\u00f3mia megakad\u00e1lyozza, hogy politikai nagytakar\u00edt\u00e1st tartsanak az egyetemeken’\/…\/ A fiatal beregsz\u00e1szi f\u0151orvosb\u00f3l hirtelen\u00e9ben felel\u0151ss\u00e9gteljes \u00e1llamf\u00e9rfiv\u00e1 lett \u00fcgyoszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6k term\u00e9szetesen nem tudja, hogy az auton\u00f3mi\u00e1nak semmi k\u00f6ze sincsen a politikai nagytakar\u00edt\u00e1shoz. A politikai nagytakar\u00edt\u00e1st az egyetemen elv\u00e9gezt\u00e9k az igazol\u00f3bizotts\u00e1gok \u00e9s a B-lista-bizotts\u00e1gok.\/…\/ am\u00edg az egyetemi auton\u00f3mia fenn\u00e1ll, lehetetlen lesz az, hogy olyan valaki ker\u00fclj\u00f6n katedr\u00e1ra, akinek erre nincsen m\u00e1s k\u00e9pes\u00edt\u00e9se, mint a p\u00e1rtigazolv\u00e1nya. Az egyetemi \u00fcgyoszt\u00e1ly f\u0151n\u00f6k\u00e9nek viszont a magas kult\u00far\u00e1nak t\u0151le elfoglalt \u0151rhely\u00e9n, \u00fagy l\u00e1tszik, nincs m\u00e1s kapcsolata a magas kult\u00far\u00e1hoz, mint ez a p\u00e1rtigazolv\u00e1ny.”<\/p>\n<\/blockquote>\n

Zseb\u0151k doktor egy\u00e9bk\u00e9nt k\u00e9s\u0151bb nemzetk\u00f6zileg elismert radiol\u00f3gusk\u00e9nt sok k\u00fclf\u00f6ldi tudom\u00e1nyos t\u00e1rsas\u00e1g tagja lett, itthon pedig a reform\u00e1tus egyh\u00e1z vil\u00e1gi eln\u00f6k\u00e9nek v\u00e1lasztotta.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

\u00c1d\u00e1m Lajost, a h\u00edrneves (zsid\u00f3) seb\u00e9szt, a helyi \u00e9rz\u00e9stelen\u00edt\u00e9s magyarorsz\u00e1gi elterjeszt\u0151j\u00e9t 1927-ben Klebelsberg Kun\u00f3 rendk\u00edv\u00fcli egyetemi tan\u00e1rnak \u00e9s a seb\u00e9szeti klinika igazgat\u00f3j\u00e1nak nevezte ki. Kinevez\u00e9se ellen hevesen tiltakoztak fajv\u00e9d\u0151 di\u00e1k- \u00e9s orvosszervezetek az egyetemi auton\u00f3mi\u00e1ra hivatkozva. (<\/em>Az Ojs\u00e1g, 1927. \u00e1prilis 24.<\/em><\/a>)<\/em><\/p>\n

„Habozni nem kell \u00e9s nem is szabad. Az egyetemi auton\u00f3mia babon\u00e1j\u00e1t f\u00e9lre kell hessegetni…”<\/em> \u00cdgy biztatta a Halad\u00e1s 1947. m\u00e1jus elsej\u00e9n<\/a> az \u00faj kultuszminisztert, Ortutay Gyul\u00e1t, akinek sok b\u00edztat\u00e1s nem kellett.<\/p>\n

Form\u00e1lisan az 1951-ben hat\u00e1lyba l\u00e9pett \u00faj egyetemi szab\u00e1lyzat sz\u00fcntette meg az egyetemi auton\u00f3mi\u00e1t. Ekkor az egyetemi auton\u00f3mia kifejez\u00e9s a sz\u00e9lesebb f\u00f3rumokr\u00f3l m\u00e1r teljesen elt\u0171nt. A szakfoly\u00f3iratokban emlegett\u00e9k a feud\u00e1lis m\u00falt eltakar\u00edtott rekvizitumak\u00e9nt. Orb\u00e1n L\u00e1szl\u00f3, a K\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium csoportf\u0151n\u00f6ke a Fels\u0151oktat\u00e1si Szemle 1952\/5-6. sz\u00e1m\u00e1ban <\/a>kifejtette: „Ma is r\u00e9szben \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl m\u00e9g az az elv, hogy minden tansz\u00e9k azt adja el\u0151, amit akar. Ez az elv \u00e9s ez a gyakorlat m\u00e9g k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl a burzso\u00e1 egyetem, az \u00fagynevezett ‘egyetemi auton\u00f3mia’ k\u00e1ros maradv\u00e1nya. Itt az ideje felsz\u00e1molni az egyetemi auton\u00f3mia ezen maradv\u00e1nyait \u00e9s \u00e1llamilag j\u00f3v\u00e1hagyott, k\u00f6telez\u0151 programokon kereszt\u00fcl biztos\u00edtani, hogy a tananyag a szocializmus \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00fcgy\u00e9t, a szocialista szak-k\u00e1derk\u00e9pz\u00e9s \u00fcgy\u00e9t a legjobban szolg\u00e1lja.” \u00cdgy fogalmazott Kov\u00e1cs Ferenc a Fels\u0151oktat\u00e1si Szemle 1954\/4.<\/a> sz\u00e1m\u00e1ban: „Elker\u00fclhetetlen sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g k\u00f6vetelte meg az egyetemi reform bevezet\u00e9s\u00e9vel egyid\u0151ben a h\u00e1trah\u00faz\u00f3, fejl\u0151d\u00e9st akad\u00e1lyoz\u00f3 egyetemi auton\u00f3mia lerombol\u00e1s\u00e1t, hogy ez\u00e1ltal az egyetemi oktat\u00f3-nevel\u0151munk\u00e1t is bekapcsoljuk az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s, majd a szocializmus fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek nagy munk\u00e1j\u00e1ba.”<\/p>\n

1956 \u0151sz\u00e9n v\u00e1ltozott v\u00e1ltozott az \u00e1llamp\u00e1rt \u00e1ll\u00e1spontja. S\u0151t\u00e9r Istv\u00e1n oktat\u00e1s\u00fcgyi miniszterhelyettes m\u00e9g a forradalom el\u0151tt „besz\u00e9lt a tudom\u00e1nyos munka els\u0151dleges fontoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, az \u00e9rtelmis\u00e9g megn\u00f6vekedett szerep\u00e9r\u0151l, az egyetemi auton\u00f3mia sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9r\u0151l”<\/em>. (Viharsarok, 1956. szeptember 19.<\/a>)<\/p>\n

A forradalom el\u0151tti napokban a r\u00e9gi \u00e9s \u00faj di\u00e1kszervezetek legfontosabb k\u00f6vetel\u00e9sei k\u00f6z\u00f6tt szerepelt mindenhol az egyetemi auton\u00f3mia. Az okt\u00f3ber 23-\u00e1n megjelent valamennyi lapban \u00edrtak err\u0151l.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A k\u00f6zgazd\u00e1sz hallgat\u00f3k k\u00f6vetel\u00e9sei az egyetemi auton\u00f3mi\u00e1val kezd\u0151dnek! (<\/em>Esti Budapest, 1956. okt\u00f3ber 23.<\/em><\/a>)<\/em><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A N\u00e9pszava 1956. okt\u00f3ber 30-i<\/em><\/a> sz\u00e1m\u00e1ban az ELTE oktat\u00f3i \u00f6sszefoglalt\u00e1k, mit jelentsen az egyetemi auton\u00f3mia: „Sz\u00fcks\u00e9gesnek tartj\u00e1k az egyetemi auton\u00f3mia megteremt\u00e9s\u00e9t, annak biztos\u00edt\u00e1s\u00e1t, hogy a tudom\u00e1nyos \u00e9s oktat\u00e1si k\u00e9rd\u00e9sekben, valamint az egyetemi \u00e1ll\u00e1sok bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9ben az egyetem d\u00f6nts\u00f6n. Vissza kell \u00e1ll\u00edtani az egyetemi \u00e9s kari tan\u00e1csok teljes, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 jogk\u00f6r\u00e9t, biztos\u00edtani kell e test\u00fcletekben az ifj\u00fas\u00e1g val\u00f3di k\u00e9pviselet\u00e9t. Helyre kell \u00e1ll\u00edtani az egyetemi tan\u00e1rok elmozd\u00edthatatlans\u00e1g\u00e1t \u00e9s \u00e1thelyezhetetlens\u00e9g\u00e9t. Az igazs\u00e1gtalanul elt\u00e1volitott professzorokat halad\u00e9ktalanul helyezz\u00e9k vissza \u00e1ll\u00e1sukba. A tudom\u00e1nyos fokozatok adom\u00e1nyoz\u00e1sa az egyetemek kiz\u00e1r\u00f3lagos joga legyen.”\u00a0 <\/em><\/p>\n

A forradalmat eltipr\u00f3 korm\u00e1ny a n\u00e9p \u00e9s az ifj\u00fas\u00e1g jogos k\u00f6vetel\u00e9sei k\u00f6z\u00f6tt elismerte az egyetemi auton\u00f3mi\u00e1t is. A K\u00e1d\u00e1r-korm\u00e1ny oktat\u00e1s\u00fcgyi korm\u00e1nybiztosa, majd minisztere, K\u00f3nya Albert is kiemelte az egyetemi auton\u00f3mia, a tanszabads\u00e1g fontoss\u00e1g\u00e1t (N\u00e9pszabads\u00e1g, 1956. december 1.<\/a>).<\/p>\n

\n

„Az egyetemi auton\u00f3mia \u00fcgye \u2014 err\u0151l besz\u00e9l most mindenki az Egyetem utc\u00e1ban, a M\u00fazeum k\u00f6r\u00faton, a Pesti Barnab\u00e1s utc\u00e1ban. Helyes, ezt meg kell teremteni. Megteremteni \u2014 \u00e9s nem \u00fajj\u00e1teremteni, hiszen val\u00f3j\u00e1ban Magyarorsz\u00e1gon m\u00e9g sosem volt. Sem a k\u00f6zelm\u00faltban, sem a t\u00e1volabbiban. Most v\u00e9gre meg kell val\u00f3s\u00edtani azt, ami az okt\u00f3ber 23-\u00e1n b\u00e9k\u00e9sen t\u00fcntet\u0151 egyetemi ifj\u00fas\u00e1g egyik legf\u0151bb, k\u00f6zvetlen k\u00f6vetel\u00e9se volt: az egyetemi \u00f6nkorm\u00e1nyzatot.” (N\u00e9pakarat, 1956. december 31.<\/a>)<\/p>\n<\/blockquote>\n

Az Esti H\u00edrlap 1957. janu\u00e1r 9-\u00e9n h<\/a>\u00edr\u00fcl adta, hogy az ELT\u00c9-n „munk\u00e1hoz l\u00e1ttak a rehabilit\u00e1ci\u00f3s bizotts\u00e1gok. B\u0151ven akad j\u00f3v\u00e1tenni val\u00f3. A kari \u00fcl\u00e9s ezzel kapcsolatban elvi hat\u00e1rozatot hozott. \u00dagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy azokat a professzorokat, akiket 1948 ut\u00e1n az egyetemi auton\u00f3mia s\u00e9relm\u00e9vel, vil\u00e1gn\u00e9zeti okokb\u00f3l t\u00e1vol\u00edtottak el az egyetemr\u0151l, visszahelyezi tiszt\u00e9be.”<\/em><\/p>\n

1957 janu\u00e1rj\u00e1ban megkezd\u0151d\u00f6tt az oktat\u00e1s a Sz\u00ednh\u00e1z- \u00e9s Filmm\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n is: „Hossz\u00fa sz\u00fcnet ut\u00e1n nyitotta meg kapuit a Sz\u00ednh\u00e1z- \u00e9s Filmm\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola. Az ideiglenes vezet\u0151s\u00e9g nev\u00e9ben Gy\u00e1rf\u00e1s Mikl\u00f3s, az iskola k\u00f6zszeretetben \u00e1ll\u00f3 tan\u00f3ra bejelentette, hogy az \u00fajra indul\u00f3 tan\u00e9v nem egyszer\u0171en az okt\u00f3ber 23-\u00e1n f\u00e9lbemaradt oktat\u00e1s folytat\u00e1sa, hanem egy \u00faj, reformokban gazdag, a hallgat\u00f3k \u00e9s tan\u00e1rok k\u00f6z\u00f6s . tan\u00e1cskoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e9s elk\u00e9pzel\u00e9seib\u0151l sz\u00fcletett demokratikus \u00e9s auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szeti oktat\u00e1s megind\u00edt\u00e1sa.”<\/em> (N\u00e9pakarat, 1957. janu\u00e1r 8.<\/a>)<\/p>\n

1956 december\u00e9ben sz\u00e9tk\u00fcldt\u00e9k \u00e9s 1957 els\u0151 h\u00f3napjaiban minden egyetemen megvitatt\u00e1k az egyetemi auton\u00f3mia helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t tartalmaz\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nytervezetet, amely azonban leker\u00fclt a napirendr\u0151l, amikor a di\u00e1ksztr\u00e1jk vesz\u00e9lye elm\u00falt.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

K\u00e1lv\u00e1ria. Egyetemi hallgat\u00f3k \u00e9s tan\u00e1rok az Epreskert K\u00e1lv\u00e1ri\u00e1j\u00e1n\u00e1l (Ter\u00e9zv\u00e1ros) 1925-ben. (<\/em>Hungaricana<\/em><\/a>)<\/em><\/p>\n

1957. szeptember 16-\u00e1n, az ELTE tan\u00e9vnyit\u00f3 k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9n Sz\u00e9kely Gy\u00f6rgy rektorhelyettes meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy „a B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Karon k\u00fcl\u00f6n neh\u00e9zs\u00e9geket okozott az egyetemi auton\u00f3mia k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek felel\u0151tlen, demag\u00f3g sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa felvet\u00e9se”<\/em>. (Az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem \u00e9rtes\u00edt\u0151je, 1957-1958<\/a>) H\u00e1y L\u00e1szl\u00f3, a Marx K\u00e1roly K\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi Egyetem \u00faj rektora lesz\u00f6gezte: „Hat\u00e1rozottan el kell utas\u00edtani az olyan auton\u00f3mi\u00e1t, amely szembe akarja \u00e1ll\u00edtani az egyetemet a n\u00e9pi demokratikus \u00e1llamhatalommal, \u00e9s el kell utas\u00edtanunk az olyan tan- szabads\u00e1got, amely ellentmond a szocialista t\u00e1rsadalom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 oktat\u00e1snak \u00e9s nevel\u00e9snek.”<\/em> (N\u00e9pszabads\u00e1g, 1957. szeptember 15.<\/a>) Ha valaki esetleg arra gondolt, hogy lehets\u00e9ges lenne olyan egyetemi auton\u00f3mia, amelynek a felvet\u00e9se nem felel\u0151tlen demag\u00f3gia \u00e9s amely nem \u00e1ll\u00edtja szembe az egyetemet az \u00e1llamhatalommal, azt ki\u00e1br\u00e1nd\u00edtotta Szigeti J\u00f3zsef miniszterhelyettes: „A kommunist\u00e1kkal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9snek h\u00e1tat ford\u00edt\u00f3, polg\u00e1ri eml\u00e9keiket feleleven\u00edt\u0151 szem\u00e9lyek eg\u00e9sz sora t\u00e1mogatta m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny tudatos ellenforradalm\u00e1r t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9t, akik pajzsk\u00e9nt tartva maguk el\u0151tt az egyetemi auton\u00f3mia jelszav\u00e1t, aff\u00e9le reakci\u00f3s rezerv\u00e1tumot, ‘v\u00e9dett ter\u00fcletetet’ akartak csin\u00e1lni egyetemeinkb\u0151l, hogy az ellenforradalmi n\u00e9zetek \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9g teny\u00e9sztelepei maradjanak.”<\/em> (N\u00e9pszabads\u00e1g, 1957. szeptember 15.<\/a>)<\/p>\n

Az auton\u00f3mia sz\u00f3 ism\u00e9t id\u00e9z\u0151jelbe ker\u00fclt: „Az ottlev\u0151 ellenforradalmi er\u0151k tov\u00e1bbra is hely\u00fck\u00f6n maradtak, nem nyugodtak meg, legfeljebb taktik\u00e1t v\u00e1ltoztattak: az \u00e9rv\u00e9nyes korm\u00e1nyzati rendelkez\u00e9seket sutba dobva arra t\u00f6rekedtek, hogy a fels\u0151oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyeket a tervezett egyetemi ‘auton\u00f3mia’ megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1val ‘s\u00fcndiszn\u00f3 \u00e1ll\u00e1sokk\u00e1’ \u00e9p\u00edts\u00e9k ki a szocialista \u00e1llammal szemben.”<\/em> (Magyar Nemzet, 1957. szeptember 29.<\/a>)<\/p>\n

A korm\u00e1ny decemberi t\u00f6rv\u00e9nytervezete is „h\u00edrhedtt\u00e9” min\u0151s\u00fclt. N\u00e9vai L\u00e1szl\u00f3 (aki 1952-ben megalak\u00edtotta az ELT\u00c9-n a „szovjetjogi” tansz\u00e9ket, \u00edgy foglalta \u00f6ssze a helyzetet a Fels\u0151oktat\u00e1si Szemle 1957\/6. sz\u00e1m\u00e1ban:<\/a><\/p>\n

\n

„A k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szervezeti, oktat\u00e1si \u00e9s tudom\u00e1nyos reformk\u00f6vetel\u00e9sek legpregn\u00e1nsabb megjelen\u00e9si form\u00e1ja az 1956. decemberi h\u00edrhedt egyetemi auton\u00f3mia t\u00f6rv\u00e9nytervezet volt. Ez a tervezet, amely komoly zavart okozott az egy\u00e9bk\u00e9nt is zil\u00e1lt egyetemi \u00e9letben, \u00faj rem\u00e9nys\u00e9geket t\u00e1masztott a fels\u0151oktat\u00e1s ellenforradalmi elemeiben; hossz\u00fa ideig elh\u00faz\u00f3dott megvitat\u00e1sa nagym\u00e9rt\u00e9kben g\u00e1tolta az ellenforradalmi l\u00e9gk\u00f6r felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1t. Az akkori Oktat\u00e1s\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium is s\u00falyos hib\u00e1t k\u00f6vetett el az ellenforradalmi szellemet lehel\u0151 els\u0151 tervezet vit\u00e1rabocs\u00e1t\u00e1s\u00e1val. Fokozta a neh\u00e9zs\u00e9geket az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, hogy a m\u00faltbeli \u00e1llami vezet\u00e9s egyes b\u00fcrokratikus hib\u00e1i miatt viszonylag k\u00f6nnyen lehetett hangulatot teremteni az egyetemi \u00f6nkorm\u00e1nyzat gondolata mellett.”<\/p>\n<\/blockquote>\n

1958-59-re helyre\u00e1llt az egyetemi auton\u00f3mia k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben a R\u00e1kosi-korszak rendje. Ezt a fogalmat ism\u00e9t szinte csak sz\u0171k k\u00f6r\u0171 kiadv\u00e1nyokban emlegett\u00e9k \u00fagy, mint ami \u00f6nmag\u00e1ban is \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban is elvetend\u0151. Ortutay Gyula rektor (az egyetemi auton\u00f3mi\u00e1t eltipr\u00f3 egykori miniszter) az ELTE megalak\u00edt\u00e1s\u00e1nak 325. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n tartott \u00fcnnepi besz\u00e9d\u00e9ben kijelentette: „A sokat emlegetett egyetemi auton\u00f3mia is f\u0151k\u00e9nt arra szolg\u00e1lt, hogy k\u00f6r\u00fclb\u00e1sty\u00e1zza s v\u00e9dje az universit\u00e1st a halad\u00f3 gondolattal szemben.”<\/em> (Az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem \u00e9rtes\u00edt\u0151je, 1959-1960<\/a>)<\/p>\n

A M\u0171egyetem rektora, Rados Korn\u00e9l egy\u00e9rtelm\u0171en lesz\u00f6gezte, hogy „\u00fagyneveztett” egyetemi auton\u00f3mia a j\u00f6v\u0151ben sem lesz, mert az csup\u00e1n burzso\u00e1 ill\u00fazi\u00f3:<\/p>\n

\n

„az egyetemeinken m\u00e9g \u00e9l\u0151 burzso\u00e1 ill\u00fazi\u00f3k k\u00f6r\u00e9b\u0151l kell egy k\u00e9rd\u00e9st kiragadnom. Ez pedig n\u00e9h\u00e1ny gondolat az \u00fan. egyetemi auton\u00f3mia k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel kapcsolatban.\/…\/ Meg\u00edt\u00e9l\u00e9sem szerint ma ott tartunk, ahol m\u00e1r az ellenforradalom eszmei el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek peri\u00f3dusa el\u0151tt tartottunk: a tov\u00e1bbi fejl\u0151d\u00e9s el\u0151mozd\u00edt\u00e1sa \u00e9s meggyors\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben az egyetemeknek bizonyos \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gra lesz sz\u00fcks\u00e9g\u00fck mindenekel\u0151tt az oktat\u00e1si folyamat \u00e9s a tudom\u00e1nyos munka szervez\u00e9s\u00e9ben \u00e9s tartalmi alak\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Ennek int\u00e9zm\u00e9nyes biztos\u00edt\u00e1sa meg is fog t\u00f6rt\u00e9nni, mihelyt az objekt\u00edv \u00e9s szubjekt\u00edv felt\u00e9teleket biztos\u00edtottuk. Hogy mikor lesz ez, az els\u0151sorban az egyetemeken bek\u00f6vetkezend\u0151 fejl\u0151d\u00e9s \u00fctem\u00e9t\u0151l \u00e9s eredm\u00e9nyeit\u0151l, teh\u00e1t t\u0151l\u00fcnk magunkt\u00f3l f\u00fcgg. Ez azonban nem az ellenforradalomt\u00f3l k\u00edv\u00e1nt \u00fan. auton\u00f3mia lesz, hanem az egyetemek \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1nak olyan m\u00e9ret\u0171 \u00e9s tartalm\u00fa b\u0151v\u00edt\u00e9se, amelyet szocialista fejl\u0151d\u00e9s\u00fcnk eredm\u00e9nyeinek megszil\u00e1rd\u00edt\u00e1sa \u00e9s tov\u00e1bbi fellend\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00f6vetelm\u00e9nyei sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tesznek.” (Fels\u0151oktat\u00e1si Szemle, 1959\/10.<\/a>)<\/p>\n<\/blockquote>\n

\"\"<\/p>\n

Eles\u0151 egyetemista. Az 1930-ban az Egyetem t\u00e9ren fel\u00e1ll\u00edtott egyetemi h\u0151si eml\u00e9km\u0171 egyik alakja. Zala Gy\u00f6rgy alkot\u00e1sa. (<\/em>Hungaricana<\/em><\/a>)<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

R\u00e9v\u00e9sz S\u00e1ndor Az \u00e1llam korm\u00e1nyz\u00f3 ig\u00e9nye \u00e9s az egyetemek auton\u00f3mia ig\u00e9nye mindig \u00f6sszes\u00farl\u00f3dott, de az egyetemi auton\u00f3mia brut\u00e1lis eltipr\u00e1sa csak az abszolutista hatalmakat jellemezte. „\u00c9s meg vagyok gy\u0151z\u0151dve, hogy az egyetemi auton\u00f3mi\u00e1nak m\u00e9g akkor is, ha valamikor \u00e1llamf\u00e9rfi\u00fai t\u00e9ved\u00e9sek ez orsz\u00e1gban a t\u00f6bbi auton\u00f3mi\u00e1kat mind megsz\u00fcntetn\u00e9k, fenn kellene maradnia. Kellene, mert ilyen egyetemek mellett sz\u00f3l a k\u00f6zel ezred\u00e9ves tapasztalat Angol- s N\u00e9methonban; ilyeneket \u00e1ll\u00edt a megt\u00f6rt Franciaorsz\u00e1g, az ily egyetemek elleni b\u0171neinek s\u00faly\u00e1t viseli monarchi\u00e1nk, \u00e9s mert nem ilyen volt a mi egyetem\u00fcnk, az\u00e9rt nem lett nagyobb jelent\u0151s\u00e9g\u0171v\u00e9 haz\u00e1nkra. \/..\/…<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[781,1,6],"tags":[1093,1600,1599,715,1598,404,506],"class_list":["post-14123","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-20-szazad-2","category-egyeb","category-kommunizmus","tag-egyetem","tag-egyetemi-autonomia","tag-kunfi-zsigmond","tag-oktatas","tag-oszirozsas-forradalom","tag-rakosi-kor","tag-tanacskoztarsasag"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/14123","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=14123"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/14123\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":14127,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/14123\/revisions\/14127"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=14123"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=14123"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=14123"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}