{"id":14096,"date":"2020-09-17T16:37:40","date_gmt":"2020-09-17T16:37:40","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=14096"},"modified":"2020-09-17T16:37:40","modified_gmt":"2020-09-17T16:37:40","slug":"frank-tibor-viktoria-kiralyno-kezeihez-az-osztrak-magyar-kiegyezes-brit-tukorben-1865-1870-cimu-konyvehez-recenzio","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2020\/09\/17\/frank-tibor-viktoria-kiralyno-kezeihez-az-osztrak-magyar-kiegyezes-brit-tukorben-1865-1870-cimu-konyvehez-recenzio\/","title":{"rendered":"Frank Tibor: \u201eVikt\u00f3ria kir\u00e1lyn\u0151 kezeihez – Az osztr\u00e1k-magyar kiegyez\u00e9s brit t\u00fck\u00f6rben 1865-1870\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9hez (recenzi\u00f3)"},"content":{"rendered":"
\"\"
Vikt\u00f3ria kir\u00e1lyn\u0151 kezeihez. Az osztr\u00e1k-magyar kiegyez\u00e9s brit t\u00fck\u00f6rben 1856-1870<\/figcaption><\/figure>\n

 <\/p>\n

Frank Tibor m\u0171veit olvasni mindig \u00e9rdemes. Nincs ez m\u00e1sk\u00e9pp legut\u00f3bb megjelent k\u00f6nyve eset\u00e9n sem.<\/p>\n

Frank Tibor az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem Amerikanisztika Tansz\u00e9k\u00e9nek professzora 1997-t\u0151l. Az Egyetem Angol-Amerikai Int\u00e9zet\u00e9nek igazgat\u00f3ja is volt. Egyetemre az orsz\u00e1gos k\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyi verseny megnyer\u00e9se ok\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l felv\u00e9teli n\u00e9lk\u00fcl ker\u00fclt be. Tanulm\u00e1nyait t\u00f6rt\u00e9nelem-angol szakon v\u00e9gezte az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetemen \u00e9s Cambridge-ben a Christ\u2019s College-ban, majd a Darwin College-ban. A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia doktora (1998), az MTA levelez\u0151 (2013), majd rendes tagja (2019). Nemzetk\u00f6zileg is jegyzett kutat\u00f3. Vend\u00e9gprofesszorkodott a University of California Santa Barbara-i campus\u00e1n; Los Angelesben; a New York-i Columbia Egyetemen; a University of Nevada-Reno-n; valamint a berlini Max-Planck-Institut f\u00fcr Wissenschaftsgeschichte-n. Rendszeresen tan\u00edt k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai \u00e9s magyar t\u00f6rt\u00e9nelmet, hossz\u00fa ideje B\u00e9csben. Ezekb\u0151l is l\u00e1tszik, hogy rendk\u00edv\u00fcl akt\u00edv t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szr\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk. Az USA-ban kev\u00e9ss\u00e9 ismert magyar \u00e9s k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai t\u00f6rt\u00e9nelem tan\u00edt\u00e1s\u00e1t rendk\u00edv\u00fcl fontosnak tartjuk.<\/p>\n

A szerz\u0151 nem csup\u00e1n az egyetemi oktat\u00e1s ter\u00e9n rendelkezik kiemelked\u0151 tapasztalattal \u00e9s renom\u00e9val, hanem a szakfoly\u00f3iratok szerkeszt\u00e9s\u00e9ben is. 2015-t\u0151l a Sz\u00e1zadok f\u0151szerkeszt\u0151je. K\u00fclf\u00f6ldi vonatkoz\u00e1sban olyan elismerts\u00e9ggel rendelkezik, amivel kev\u00e9s magyar t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz b\u00fcszk\u00e9lkedhet. Tagja t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Historical Abstracts (Santa Barbara-Oxford), a Nationalities Papers (New York,), a European Journal of American Culture (Nottingham) szerkeszt\u0151 bizotts\u00e1g\u00e1nak.<\/p>\n

A szerz\u0151 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t jelent\u0151s d\u00edjakkal ismert\u00e9k el. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a Magyar Anglisztikai T\u00e1rsas\u00e1g, illetve a Debreceni Egyetem (a h\u00edres sz\u00f3t\u00e1rszerkeszt\u0151r\u0151l elnevezett) Orsz\u00e1gh L\u00e1szl\u00f3-d\u00edja. Szent-Gy\u00f6rgyi Albert-d\u00edjat is kapott, az ELTE Szen\u00e1tusa pedig E\u00f6tv\u00f6s-gy\u0171r\u0171vel t\u00fcntette ki.<\/p>\n

Frank Tibor mindig nemzetk\u00f6zi be\u00e1gyazotts\u00e1g\u00fa kutat\u00e1sokat v\u00e9gzett, m\u0171vei ennek megfelel\u0151en tizenegy orsz\u00e1gban jelentek meg. Kimagasl\u00f3an magas sz\u00e1m ez a mai magyar t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szt\u00e1rsadalomban, ahol sajnos csak kevesek alkot\u00e1s\u00e1t lehet t\u00f6bb nyelven is olvasni. Mi lehet ennek a nemzetk\u00f6zi elfogadotts\u00e1gnak a titka? Kurrens \u00e9s \u00e9rdekes t\u00e9m\u00e1kr\u00f3l kell magas sz\u00ednvonalon, nyelveket ismerve \u00e9s alkalmazva, alapos t\u00e1j\u00e9kozotts\u00e1ggal, de k\u00f6z\u00e9rthet\u0151en \u00edrni. Ez lehet a szerz\u0151 egyik titka. Jelen k\u00f6nyve is meger\u0151s\u00edti ezt az \u00e1ll\u00edt\u00e1st.<\/p>\n

Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t lehetetlen lenne itt csak \u00e9rint\u0151legesen is bemutatni, hiszen a Magyar Tudom\u00e1nyos M\u0171vek t\u00e1ra a nev\u00e9n\u00e9l 408 tal\u00e1latot jelez (az els\u0151 1964-ben keletkezett \u00e9s Thomas Mann ismeretlen magyar t\u00e1rgy\u00fa level\u00e9r\u0151l sz\u00f3l), ebb\u0151l csak az idei \u00e9s a tavalyi \u00e9vre n\u00e9zve 19 a vonatkoz\u00f3 sz\u00e1m.<\/p>\n

Jelen m\u0171ve el\u0151zm\u00e9nyei m\u00e9g 1976-ba ny\u00falnak vissza, amikor meg\u00edrta a \u201eThe British Image of Hungary 1865-1870<\/span>\u201d c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t, melyet az ELTE jelentetett meg. Hasonl\u00f3nak tekinthet\u0151 a \u201ePicturing Austria-Hungary: The British Perception of the Habsburg Monarchy 1865\u20141870<\/span>\u201d, amit a New Yorki Columbia University Press jelentett meg 2005-ben. Az el\u0151z\u0151t 369, ez ut\u00f3bbit 444 oldalon.<\/p>\n

Az angolsz\u00e1sz ter\u00fclet visszat\u00e9r\u0151 mot\u00edvum a szerz\u0151 \u00e9let\u00e9ben. Ezeket bizony\u00edtja k\u00e9t nemr\u00e9g publik\u00e1lt m\u0171ve, a \u201eBritannia vonz\u00e1s\u00e1ban<\/span>\u201d (Budapest: Gondolat, 2018); illetve az \u201eAmerika vil\u00e1gai<\/span>\u201d (Budapest: Gondolat, 2018) is. A t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s angol szak elv\u00e9gz\u00e9se szerencs\u00e9s v\u00e1laszt\u00e1snak bizonyult. A t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s az angolsz\u00e1sz kult\u00fara mindv\u00e9gig t\u00e1rsk\u00e9nt vonultak v\u00e9gig Frank Tibor szakmai \u00e9let\u00e9n. P\u00e1rhuzamk\u00e9nt esz\u00fcnkbe juthat Magyarics Tam\u00e1s, aki szint\u00e9n angol \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelem szakon v\u00e9gzett, osztozik Frank Tiborral az amerikanisztika ir\u00e1nti vonzalm\u00e1ban, s\u0151t ugyanazon a tansz\u00e9ken dolgoztak mindketten, valamint ugyanazon a kaliforniai egyetemen vend\u00e9gprofesszorkodtak. M\u00edg azonban Magyarics Tam\u00e1s a 20. sz\u00e1zadra koncentr\u00e1lt, Frank Tibor a 19. \u00e9s a 20. sz\u00e1zad k\u00f6z\u00f6tt osztja meg figyelm\u00e9t. A k\u00e9t kutat\u00f3 angol nyelv\u0171 brit t\u00f6rt\u00e9nelmi tank\u00f6nyvet is kiadott \u201eHandouts for British History: A Study Guide and Workbook<\/span>\u201d c\u00edmmel. A k\u00f6tet n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9re jellemz\u0151, hogy 1994 ut\u00e1n 1999-ben \u00e9s 2018-ban \u00fajra kiadt\u00e1k.<\/p>\n

A szerz\u0151 f\u0151bb kutat\u00e1si ter\u00fcletei a 19. sz\u00e1zad vonatkoz\u00e1s\u00e1ban a nemzetk\u00e9p, a sztereot\u00edpi\u00e1k, az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia brit \u00e9s amerikai meg\u00edt\u00e9l\u00e9se, a k\u00fclf\u00f6ldi Magyarorsz\u00e1g-k\u00e9p befoly\u00e1sol\u00e1sa (gondoljunk itt Kossuth Lajosra), ez ut\u00f3bbival \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben az 1848-49-es emigr\u00e1ci\u00f3, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel Kossuth szerep\u00e9re.<\/p>\n

Jelen k\u00f6nyve 2019-ben jelent meg a Gondolat Kiad\u00f3n\u00e1l, 352 oldalon. Az angol \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00f6sszekapcsol\u00e1s ebben a m\u0171ben is megjelenik. Mint ahogy az az ujkor.hu tudom\u00e1nyos internetes foly\u00f3irat 2017-ben a szerz\u0151vel Sz\u0151ts Zolt\u00e1n Oszk\u00e1r \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett interj\u00faj\u00e1b\u00f3l kider\u00fcl, Frank Tibor a k\u00e9t t\u00e1rgy\u00e1t, a t\u00f6rt\u00e9nelmet \u00e9s az angolt tudatosan kapcsolta \u00f6ssze m\u00e1r szakdolgozati t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1sakor, amikor a Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l az angol k\u00f6zgondolkod\u00e1sban \u00e9l\u0151 k\u00e9pet vizsg\u00e1lta a kiegyez\u00e9s kor\u00e1ban. A 2019-es k\u00f6tet teh\u00e1t e r\u00e9g\u00f3ta prefer\u00e1lt t\u00e9m\u00e1j\u00e1nak kurrens \u00e1tdolgoz\u00e1sa. A szerz\u0151 maga \u00e1ll\u00edtja saj\u00e1t mag\u00e1r\u00f3l, hogy r\u00e1 jellemz\u0151, hogy sohasem z\u00e1rja le v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen a felmer\u00fcl\u0151 t\u00e9m\u00e1it, hanem mindegyikhez tov\u00e1bb gy\u0171jt anyagot, \u00e9s \u00e1tgondolja k\u00f6vetkeztet\u00e9seit. Szebben neh\u00e9z is lenne \u00f6sszefoglalni a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz p\u00e1lya egyik f\u0151 kih\u00edv\u00e1s\u00e1t, miszerint neh\u00e9z \u00e1lland\u00f3an aktu\u00e1lisnak maradni, de t\u00f6rekedni kell r\u00e1.<\/p>\n

Sajnos probl\u00e9ma a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem megjelen\u00edt\u00e9se a k\u00fclf\u00f6ldi, p\u00e9ld\u00e1ul angol nyelv\u0171 olvas\u00f3k el\u0151tt. A szerz\u0151 v\u00e9lem\u00e9nye szerint abb\u00f3l kell kiindulni, hogy mi \u00e9rdekli a k\u00fclf\u00f6ldi olvas\u00f3t, \u00e9s ehhez kell igaz\u00edtani a t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1st. Ugyancsak probl\u00e9ma, hogy a magyar szerz\u0151k ritk\u00e1n helyezik egyetemes keretbe a munk\u00e1jukat. Frank Tibor eme, a magyar t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz szakma szempontj\u00e1b\u00f3l hihetetlen\u00fcl fontos probl\u00e9m\u00e1nak az enyh\u00edt\u00e9s\u00e9n f\u00e1radozott eddig is.<\/p>\n

Jelen k\u00f6nyv komoly forr\u00e1sfelt\u00e1r\u00f3 munka. A szerz\u0151 maga ford\u00edtotta le a \u00a0diplom\u00e1ciai jelent\u00e9seket. Kit\u00e9rt a sajt\u00f3ra is, melyet k\u00fcl\u00f6n fontos hangs\u00falyozni. Egyes angol \u00fajs\u00e1gok k\u00f6vetend\u0151 p\u00e9ldak\u00e9nt tekintettek a kiegyez\u00e9sre. Emellett p\u00e1rhuzamokat v\u00e9ltek felfedezni az \u00edr-angol \u00e9s a magyar-osztr\u00e1k helyzet tekintet\u00e9ben. Az ilyen parallelizmus nem felt\u00e9tlen l\u00e9gb\u0151l kapott. A recenzensnek engedtess\u00e9k meg annyi szubjektivit\u00e1s, hogy err\u0151l esz\u00e9be jusson G\u00f6rgei Art\u00far, aki az angol-b\u00far h\u00e1bor\u00fa \u00e9s 1848-49-es magyar szabads\u00e1gharc k\u00f6z\u00f6tt vont p\u00e1rhuzamot visegr\u00e1di mag\u00e1ny\u00e1ban az \u0151t megl\u00e1togat\u00f3 \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 el\u0151tt.<\/p>\n

A Gondolat Kiad\u00f3 gondoz\u00e1s\u00e1ban megjelent k\u00f6tet nagy er\u00e9nye, hogy k\u00f6z\u00e9rthet\u0151en, logikusan \u00e9s soksz\u00edn\u0171en mutatja be az angol-magyar politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi kapcsolatok fel\u00edvel\u0151 korszak\u00e1t, valamint a kiegyez\u00e9s kor\u00e1nak nemzetk\u00f6zi meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

A k\u00f6nyv \u00f6t fejezetre plusz a prec\u00edzen kidolgozott f\u00fcggel\u00e9kre \u00e9s bibliogr\u00e1fi\u00e1ra oszlik. Az els\u0151 egy r\u00f6vid kitekint\u00e9s Eur\u00f3p\u00e1ra \u00e9s a kiegyez\u00e9sre. A m\u00e1sodik fejezet a Monarchia ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sr\u0151l, attit\u0171dr\u0151l ad t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1st. A legterjedelmesebb r\u00e9sz a harmadik \u00e9s a negyedik fejezet. A harmadikban tal\u00e1lhatunk egy alfejezetet \u201eKossutht\u00f3l Vukovicsig<\/span>\u201d c\u00edmmel, mely tartalmazza Kossuthnak a politikai marketing ter\u00e9n el\u00e9rt m\u00falhatatlan \u00e9rdemeit. A korm\u00e1nyz\u00f3 k\u00fclf\u00f6ldi siker\u00e9t annak tudja be a szerz\u0151, hogy \u201ecsak egyetlenegy \u00fcggyel azonos\u00edtotta mag\u00e1t, annak v\u00e1lt jelk\u00e9p\u00e9v\u00e9, \u00e9s ez Magyarorsz\u00e1g szabads\u00e1g\u00e1nak \u00e9s f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9nek az \u00fcgye volt. Egy sor t\u00e9m\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lt\u2026 de v\u00e9g\u00fcl is mindegyik t\u00e9ma Magyarorsz\u00e1g sors\u00e1nak k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9se k\u00f6r\u00fcl forgott. Azonosult Magyarorsz\u00e1ggal\u2026 \u00e1ltal\u00e1ban \u00fagy sz\u00f3lt \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l, mintha \u0151 maga lett volna Magyarorsz\u00e1g<\/em>.<\/span>\u201d Shakespeare Kossuth-ra gyakorolt hat\u00e1s\u00e1ra, valamint angol nyelv\u0171 besz\u00e9deinek kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1g\u00e1ra is kit\u00e9r. Indokoltan utal arra, hogy Kossuth egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3an fontos szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be haz\u00e1nk nemzetk\u00f6zi meg\u00edt\u00e9l\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l. Ezen alfejezet egy\u00e9bk\u00e9nt r\u00e9gebben szint\u00e9n m\u00e1r feldolgoz\u00e1sra ker\u00fclt (pl. a Sz\u00e1zadok has\u00e1bjain, vagy a \u201eKossuth Lajos, \u201ea magyarok M\u00f3zese\u201d c\u00edm\u0171, 2006-os k\u00f6tetben), viszont indokoltnak tarthat\u00f3 e k\u00f6nyvben val\u00f3, \u00f6sszefoglal\u00f3 jelleg\u0171 szerepeltet\u00e9se a Kiegyez\u00e9ssel kapcsolatos Kossuth-De\u00e1k vita kapcs\u00e1n is.<\/p>\n

Az utols\u00f3 fejezet, mely az \u201eOrsz\u00e1gim\u00e1zs \u00e9s k\u00e9palkot\u00e1s<\/span>\u201d c\u00edmet viseli, ugyan csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny oldal, de a k\u00f6nyv l\u00e9nyeg\u00e9t foglalja \u00f6ssze. A brit k\u00fclpolitika f\u0151bb kulcsszavait emeli ki, a \u201ehatalmi egyens\u00faly\u201d \u00e9s a \u201ebe nem avatkoz\u00e1s\u201d elv\u00e9t. (Ez ut\u00f3bbi bizonyos \u00e9rtelemben ellent\u00e9te Kossuth \u201eintervention for non-intervention\u201d-koncepci\u00f3j\u00e1nak.) Domin\u00e1ns brit \u00e9rtelmez\u00e9sben 1867 tulajdonk\u00e9ppen 1848 eszm\u00e9inek megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa. 1867 rendszer\u00e9t a brit liber\u00e1lisok saj\u00e1t kereteik k\u00f6z\u00f6tt \u00e9rtelmezt\u00e9k. Gyakran vontak p\u00e1rhuzamot magukkal, illetve v\u00e9lt vagy val\u00f3s anal\u00f3gi\u00e1t l\u00e1ttak az angol-\u00edr \u00e9s az osztr\u00e1k-magyar kapcsolatok k\u00f6z\u00f6tt. Frank Tibor r\u00e1vil\u00e1g\u00edt arra, hogy nem ezen anal\u00f3gi\u00e1k val\u00f3s\u00e1galapja a l\u00e9nyeg, hanem az, hogy ez\u00e1ltal a Magyarorsz\u00e1g-k\u00e9p pozit\u00edv ir\u00e1nyba mozdult el.<\/p>\n

Ugyanakkor az el\u0151sz\u00f3, valamint az \u00f6sszefoglal\u00e1sk\u00e9nt funkcion\u00e1l\u00f3 \u00f6t\u00f6dik fejezet t\u00f6bb bekezd\u00e9se (\u00edgy az els\u0151, valamint a Monarchi\u00e1nak a Nagy-Britannia t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t megszerezni sz\u00e1nd\u00e9koz\u00f3 attit\u0171dj\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3) megegyezik. Szerencs\u00e9sebb lett volna n\u00e9mik\u00e9pp \u00fajra fogalmazni. Mindk\u00e9t szerkezeti elem egy\u00e9bk\u00e9nt a funkci\u00f3j\u00e1nak megfelel. Az el\u0151sz\u00f3ban olvashatunk p\u00e9ld\u00e1ul a szerz\u0151 c\u00e9ljair\u00f3l, valamint mag\u00e1nak a kiegyez\u00e9snek az angol megfelel\u0151j\u00e9vel (compromise versus settlement) kapcsolatos vit\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

A f\u00fcggel\u00e9k szint\u00e9n \u00e9rt\u00e9kes r\u00e9sze a m\u0171nek. R.B.D. Morier diplom\u00e1ciai jelent\u00e9seit tartalmazza. J\u00f3 \u00f6tlet volt primer forr\u00e1sokat magyar ford\u00edt\u00e1sban k\u00f6z\u00f6lni, mivel kieg\u00e9sz\u00edtik a megel\u0151z\u0151 r\u00e9szeket, el\u0151seg\u00edtik a meg\u00e9rt\u00e9st.<\/p>\n

\u00c9rdekes lenne p\u00e9ld\u00e1ul egy hasonl\u00f3 m\u0171vet is elolvasni a kiegyez\u00e9sr\u0151l francia, spanyol vagy skandin\u00e1v t\u00fck\u00f6rben. A precedens adva van.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  Frank Tibor m\u0171veit olvasni mindig \u00e9rdemes. Nincs ez m\u00e1sk\u00e9pp legut\u00f3bb megjelent k\u00f6nyve eset\u00e9n sem. Frank Tibor az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem Amerikanisztika Tansz\u00e9k\u00e9nek professzora 1997-t\u0151l. Az Egyetem Angol-Amerikai Int\u00e9zet\u00e9nek igazgat\u00f3ja is volt. Egyetemre az orsz\u00e1gos k\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyi verseny megnyer\u00e9se ok\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l felv\u00e9teli n\u00e9lk\u00fcl ker\u00fclt be. Tanulm\u00e1nyait t\u00f6rt\u00e9nelem-angol szakon v\u00e9gezte az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetemen \u00e9s Cambridge-ben a Christ\u2019s College-ban, majd a Darwin College-ban. A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia doktora (1998), az MTA levelez\u0151 (2013), majd rendes tagja (2019). Nemzetk\u00f6zileg is jegyzett kutat\u00f3. Vend\u00e9gprofesszorkodott a University of California Santa Barbara-i campus\u00e1n; Los Angelesben;…<\/p>\n","protected":false},"author":31,"featured_media":14098,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[443,1],"tags":[386,62,784,1593,658,1594,42,492,13,581,703],"class_list":["post-14096","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-19-szazad","category-egyeb","tag-anglia","tag-brit-birodalom","tag-brit-kulugyminiszterium","tag-frank-tibor","tag-kiegyezes","tag-liberalizmus","tag-osztrak-magyar-monarchia","tag-recenzio","tag-sajto","tag-sajtotortenet","tag-viktoria-kiralyno"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/14096","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/31"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=14096"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/14096\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":14109,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/14096\/revisions\/14109"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/14098"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=14096"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=14096"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=14096"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}