{"id":12557,"date":"2019-09-23T16:23:19","date_gmt":"2019-09-23T16:23:19","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=12557"},"modified":"2019-09-23T16:23:24","modified_gmt":"2019-09-23T16:23:24","slug":"hitler-nyaraloja-i-resz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2019\/09\/23\/hitler-nyaraloja-i-resz\/","title":{"rendered":"Hitler nyaral\u00f3ja &#8211; I. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify;\">Mindenki szereti kipihenni valahol a dolgos h\u00e9tk\u00f6znapokat. Az erre kiv\u00e1lasztott helysz\u00edn viszont v\u00e1ltozatos lehet: sokan a v\u00edzpartokat prefer\u00e1lj\u00e1k, m\u00e1sok viszont a hegyvid\u00e9keket r\u00e9szes\u00edtik el\u0151nyben. A fenti meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sok nem csak h\u00e9tk\u00f6znapi emberekre, hanem uralkod\u00f3kra, mi t\u00f6bb, dikt\u00e1torokra is vonatkoznak. Nem volt ez m\u00e1sk\u00e9pp a nemzetiszocialista N\u00e9metorsz\u00e1g vez\u00e9re, Adolf Hitler eset\u00e9ben sem. A Bajor-Alpokban l\u00e9v\u0151 Berchtesgaden melletti obersalzbergi nyaral\u00f3j\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nete igen ismert, azonban kevesen tudj\u00e1k, hogy mi\u00e9rt is ezt a helyet v\u00e1lasztotta a F\u00fchrer ny\u00e1ri rezidenci\u00e1j\u00e1nak.<\/p>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p><!--more--><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" wp-image-12562 aligncenter\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/09\/Berchtesgaden_Malerhuegel_1900-1-300x215.jpg\" alt=\"\" width=\"389\" height=\"279\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/09\/Berchtesgaden_Malerhuegel_1900-1-300x215.jpg 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/09\/Berchtesgaden_Malerhuegel_1900-1-768x552.jpg 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/09\/Berchtesgaden_Malerhuegel_1900-1-700x503.jpg 700w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/09\/Berchtesgaden_Malerhuegel_1900-1-240x172.jpg 240w\" sizes=\"auto, (max-width: 389px) 100vw, 389px\" \/><\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><em>Berchtesgaden 1900 k\u00f6r\u00fcl. Forr\u00e1s: Wikimedia Commons.<\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Berchtesgaden \u00e9s Obersalzberg az 1920-as \u00e9vekre m\u00e1r j\u00f3l ismert volt a n\u00e9met nyelvter\u00fcleten. Els\u0151sorban \u00fcd\u00fcl\u0151helyk\u00e9nt \u00e9s gy\u00f3gyhelyk\u00e9nt tartott\u00e1k nyilv\u00e1n, \u00e9s olyan, nemzetk\u00f6zileg is ismert csal\u00e1dok j\u00e1rtak ide felt\u00f6lt\u0151dni, mint a Bechstein zongoragy\u00e1rt\u00f3k, akik k\u00e9s\u0151bb saj\u00e1t birtokot is v\u00e1s\u00e1roltak a k\u00f6rny\u00e9ken. 1922 nyar\u00e1n Arthur Schnitzler k\u00f6lt\u0151, majd ugyanebben az \u00e9vben Sigmund Freud is b\u0151v\u00edtette az illusztris vend\u00e9gek list\u00e1j\u00e1t.<a href=\"#_ftn1\" name=\"_ftnref1\">[1]<\/a> Alig egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Adolf Hitler el\u0151sz\u00f6r l\u00e9pett az Obersalzberg ter\u00fclet\u00e9re.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az esem\u00e9nyt maga Hitler mes\u00e9lte el 1942. janu\u00e1r 16-r\u00f3l 17-re virrad\u00f3 \u00e9jszak\u00e1j\u00e1n, m\u00e9gpedig a lengyelorsz\u00e1gi Farkasod\u00fa bunker\u00e9ben. A F\u00fchrer a \u201ehegyet\u201d Dietrich Eckart \u00edr\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en ismerte meg, aki egy alkalommal, amikor 1923-ban a birodalmi eln\u00f6k, Friedrich Ebert becsm\u00e9rl\u00e9se miatt b\u00edr\u00f3s\u00e1g el\u00e9 id\u00e9zt\u00e9k, nem engedelmeskedett a parancsnak, hanem a hegyekbe menek\u00fclt, ahol p\u00e1rtt\u00e1rsa, a bajor Christian Weber seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tal\u00e1lt mened\u00e9ket. 1923 tavasz\u00e1n Weber vezet\u00e9s\u00e9vel Hitler felkereste Eckartot. A F\u00fchrer \u00edgy eml\u00e9kezett vissza az esem\u00e9nyekre:<\/p>\n<blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><span style=\"color: #800000;\"><em>\u201eFolyamatosan emelkedett az \u00fat, \u00fagy t\u0171nt, sosem \u00e9r v\u00e9get. Egy h\u00f3val bor\u00edtott, keskeny \u00f6sv\u00e9nyen ment\u00fcnk. <\/em><em>\u00bbTe \u2013 mondtam [Webernek] \u2013 elment az eszed? Ennek az \u00fatnak sosem lesz v\u00e9ge? Azt hiszed, hogy meg fogom m\u00e1szni veled a Himal\u00e1j\u00e1t? Hogy hirtelen hegyi kecske lett bel\u0151lem? Istenem, nem tudtatok enn\u00e9l jobb helyet tal\u00e1lni? Ha ez m\u00e9g egyszer ennyi ideig fog tartani, ink\u00e1bb megfordulok, lenn t\u00f6lt\u00f6m az \u00e9jszak\u00e1t, \u00e9s nappal m\u00e1szom fel!<\/em><em>\u00ab \u0150 erre azt mondta: \u00bbMindj\u00e1rt fenn vagyunk!\u00ab \u00c9s hirtelen megl\u00e1ttam egy h\u00e1zat magam el\u0151tt: a Moritz-panzi\u00f3t. M\u00e1snap reggel felkeltem, m\u00e1r eg\u00e9szen vil\u00e1gosban. Kimentem a verand\u00e1ra, \u00e9s k\u00f6rben\u00e9ztem. Ez egyszer\u0171en csod\u00e1latos. A kil\u00e1t\u00e1s az Untersbergre \u2013 le\u00edrhatatlan!\u201d<a style=\"color: #800000;\" href=\"#_ftn2\" name=\"_ftnref2\"><strong>[2]<\/strong><\/a><\/em><\/span><\/p>\n<\/blockquote>\n<p style=\"text-align: justify;\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" wp-image-12560 aligncenter\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/09\/Dietrich_Eckart-1943-wiki-212x300.jpg\" alt=\"\" width=\"309\" height=\"436\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/09\/Dietrich_Eckart-1943-wiki-212x300.jpg 212w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/09\/Dietrich_Eckart-1943-wiki-768x1087.jpg 768w\" sizes=\"auto, (max-width: 309px) 100vw, 309px\" \/><\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><em>Dietrich Eckardt 1943-ban. \u0150t l\u00e1togatta meg Hitler, amikor el\u0151sz\u00f6r j\u00e1rt az Obersalzbergen. Forr\u00e1s: Wikimedia Commons.<\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Val\u00f3ban, innent\u0151l kezdve Hitler \u00e9vr\u0151l \u00e9vre visszaj\u00e1rt Berchtesgadenbe \u00e9s az Obersalzbergre, majd r\u00f6videsen birtokot is v\u00e1s\u00e1rolt a hegyen. Ezt t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e1t\u00e9p\u00edttette \u00e9s kib\u0151v\u00edttette, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy a tervrajzokat gyakran saj\u00e1t kez\u0171leg k\u00e9sz\u00edtette, mi t\u00f6bb, a kivitelez\u00e9s munk\u00e1latait is szem\u00e9lyesen fel\u00fcgyelte. \u00cdgy k\u00e9sz\u00fclt el a Berghof, amely a F\u00fchrer nyaral\u00f3jak\u00e9nt m\u00e9g a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se el\u0151tt vil\u00e1gh\u00edrn\u00e9vre tett szert, \u00e9s amelyet a brit l\u00e9gier\u0151 csaknem teljes eg\u00e9sz\u00e9ben lebomb\u00e1zott 1945. \u00e1prilis 25-\u00e9n, mind\u00f6ssze 13 nappal az eur\u00f3pai h\u00e1bor\u00fa v\u00e9ge el\u0151tt.<a href=\"#_ftn3\" name=\"_ftnref3\">[3]<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A komplexum egyetlen \u00e9pen maradt tagja mai posztunk alanya, a Kehlsteinhaus, azaz a Kehlstein hegy cs\u00facs\u00e1n \u00e1ll\u00f3 teah\u00e1z, amelyet gyakran \u2013 els\u0151sorban angol nyelvter\u00fcleten \u2013 Sasf\u00e9szeknek (Eagle\u2019s Nest) neveznek. Mindenk\u00e9ppen \u00e9rdemes tudni, hogy az elnevez\u00e9s a ter\u00fcletet elfoglal\u00f3 nyugati sz\u00f6vets\u00e9ges katon\u00e1kt\u00f3l ered, a hitleri id\u0151kben ugyanis a teah\u00e1zat Kehlsteinhausnak vagy Teehausnak nevezt\u00e9k. De hogy juthat esz\u00e9be valakinek teah\u00e1zat \u00e9p\u00edttetni egy hegycs\u00facson? 1937 \u00e1prilis\u00e1ban Martin Bormann, mint az obersalzbergi \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek f\u0151fel\u00fcgyel\u0151je, elhat\u00e1rozta, hogy Hitler a k\u00f6zelg\u0151 50. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1ra az NSDAP-t\u00f3l valami k\u00fcl\u00f6nleges aj\u00e1nd\u00e9kot kap. Mivel tiszt\u00e1ban volt a F\u00fchrer modern technik\u00e1val \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szettel kapcsolatos rajong\u00e1s\u00e1val, tov\u00e1bb\u00e1 tudta, hogy a p\u00e1rtvezet\u0151 mennyire szeret id\u0151t t\u00f6lteni az Obersalzbergen, elhat\u00e1rozta, hogy egyes\u00edti mindezeket, \u00e9s egy olyan \u00e9p\u00fcletet h\u00fazat fel, amelyet szinte lehetetlens\u00e9g lenne t\u00falsz\u00e1rnyalni. A \u201eReichsleiter\u201d ez\u00e9rt 1937. \u00e1prilis\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n mag\u00e1hoz h\u00edvatta az obersalzbergi \u00e9p\u00fcletek tervez\u0151j\u00e9t, Roderich Ficket. A politikus r\u00f6viden el\u0151adta ig\u00e9nyeit: a Kehlstein hegy cs\u00facs\u00e1n, 1834 m\u00e9teres magass\u00e1gban szeretett volna \u00e9p\u00edttetni egy teah\u00e1zat, amely illeszkedik a k\u00f6rnyezet\u00e9be, \u00e9s term\u00e9szetesen megfelel\u0151 a F\u00fchrer \u00e9s legbens\u0151bb k\u00f6rnyezete sz\u00e1m\u00e1ra. B\u0151 egy h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb, 1937. j\u00fanius 8-\u00e1n Frick bemutatta terveit Bormannak, aki el\u00e9gedett volt a rajzokkal; k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az tetszett neki, hogy a nyolcsz\u00f6g\u0171 nagyterem remek panor\u00e1m\u00e1t biztos\u00edtott a k\u00f6rny\u00e9kre.<a href=\"#_ftn4\" name=\"_ftnref4\">[4]<\/a><\/p>\n<figure id=\"attachment_12559\" aria-describedby=\"caption-attachment-12559\" style=\"width: 302px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" wp-image-12559\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/09\/Bormann-Bundesarchiv_Bild_183-R14128A_Martin_Bormann-201x300.jpg\" alt=\"\" width=\"302\" height=\"451\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/09\/Bormann-Bundesarchiv_Bild_183-R14128A_Martin_Bormann-201x300.jpg 201w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/09\/Bormann-Bundesarchiv_Bild_183-R14128A_Martin_Bormann-468x700.jpg 468w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/09\/Bormann-Bundesarchiv_Bild_183-R14128A_Martin_Bormann.jpg 535w\" sizes=\"auto, (max-width: 302px) 100vw, 302px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-12559\" class=\"wp-caption-text\"><em>Reichsleiter Martin Bormann, aki megb\u00edz\u00e1st adott a Kehsteinhaus meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re. Forr\u00e1s: Bundesarchiv, Bild 183-R-14128A.<\/em><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">A Kehlstein azonban igen meredek, megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se csak egy sz\u0171k turista\u00faton kereszt\u00fcl volt lehets\u00e9ges. Bormann ezt nem hagyhatta annyiban, \u00edgy konzult\u00e1lt Fritz Todttal, aki a n\u00e9met Autobahnok tervez\u0151jek\u00e9nt szerzett mag\u00e1nak h\u00edrnevet. A m\u00e9rn\u00f6k \u00e9s a politikus kor\u00e1bban is egyeztetett a Kehlsteinnel kapcsolatban: a Reichsleiter eredetileg ugyanis kil\u00e1t\u00f3t tervezett a cs\u00facsra, \u00e9s az ehhez vezet\u0151 utat Todt meg is tervezte, azonban ahogy a kil\u00e1t\u00f3 terv\u00e9b\u0151l teah\u00e1z lett, a kor\u00e1bbi \u00fatvonalterv sem volt t\u00f6bb\u00e9 megfelel\u0151. 1937. nyar\u00e1n, t\u00f6bb helysz\u00edni szemle ut\u00e1n, Todt, Fick \u00e9s Bormann meg\u00e1llapodtak a v\u00e9gleges tervekben: kezdet\u00e9t vehette teh\u00e1t az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s, amelynek hat\u00e1rideje a k\u00f6zelg\u0151 \u00fcnnep miatt igen r\u00f6vidre volt szabva: az \u00e1tad\u00e1st Bormann 1938. tavasz\u00e1ra t\u0171zte ki.<a href=\"#_ftn5\" name=\"_ftnref5\">[5]<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s helysz\u00edn\u00e9re val\u00f3 eljut\u00e1shoz kulcsfontoss\u00e1g\u00fa volt az oda vezet\u0151 \u00fat meg\u00e9p\u00edt\u00e9se. A konkr\u00e9t nyomvonal tervez\u00e9s\u00e9t Todt a hegyi utak alkot\u00e1s\u00e1ban j\u00e1rtasabb osztr\u00e1k Hans Haupnerre b\u00edzta, aki figyelembe vette azt is, hogy az \u00fatr\u00f3l a lehet\u0151 legszebb kil\u00e1t\u00e1s ny\u00edljon, tov\u00e1bb\u00e1 brav\u00farosan \u00fagy oldotta meg a vonalvezet\u00e9st, hogy az mind\u00f6ssze egy hajt\u0171kanyart tartalmaz \u2013 erre az\u00e9rt volt sz\u00fcks\u00e9g, mert Hitler vesz\u00e9lyesnek tartotta ezeket az \u00edveket. A domborzati viszonyok \u00e9s a speci\u00e1lis ig\u00e9nyek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9se miatt Haupner 5 alagutat is \u00e9p\u00edttetett,<a href=\"#_ftn6\" name=\"_ftnref6\">[6]<\/a> melyek jelent\u0151sen megdr\u00e1g\u00edtott\u00e1k a beruh\u00e1z\u00e1st \u2013 ez azonban ebben az esetben nem volt szempont.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Az osztr\u00e1k m\u00e9rn\u00f6k igen \u00e9rdekes koncepci\u00f3t v\u00e1zolt fel. Az \u00e1ltala tervezett \u00fat ugyanis nem \u00e9rte el a Kehlstein cs\u00facs\u00e1t, hanem t\u00f6bb mint 100 m\u00e9terrel alatta, egy parkol\u00f3ban \u00e9rt v\u00e9get. Martin Bormann eleinte igen \u00e9lesen kritiz\u00e1lta az elk\u00e9pzel\u00e9st, azonban miut\u00e1n Haupner meggy\u0151zte, hogy az \u00fat c\u00e9lig tart\u00f3 elvezet\u00e9se igen komolyan romboln\u00e1 a t\u00e1jat \u00e9s megv\u00e1ltoztatn\u00e1 a hely hangulat\u00e1t, elfogadta a tervet; a parkol\u00f3b\u00f3l a teah\u00e1zig val\u00f3 eljut\u00e1st viszont mindenk\u00e9ppen meg kellett oldani valahogy. Az \u00f6tletet Haupner, Todt \u00e9s Fick k\u00f6z\u00f6sen v\u00e1zolta fel. Elk\u00e9pzel\u00e9s\u00fck szerint a parkol\u00f3b\u00f3l egy gyalogos alagutat vezetn\u00e9nek a hegy gyomr\u00e1ba, mely egy liftn\u00e9l \u00e9rne v\u00e9get, a felvon\u00f3 pedig egyenesen a Kehlsteinhausba vinn\u00e9 utasait. Bormannt leny\u0171g\u00f6zte a javaslat, hiszen ez olyan gondolat volt, mely felt\u00e9telez\u00e9se szerint ugyancsak a F\u00fchrer sz\u00e1ja \u00edze szerint val\u00f3 volt: k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9s \u201etechnokrata\u201d.<\/p>\n<figure id=\"attachment_12561\" aria-describedby=\"caption-attachment-12561\" style=\"width: 340px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" wp-image-12561\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/09\/Fritz-Todt-Bundesarchiv_Bild_146-1969-146-01_Fritz_Todt-227x300.jpg\" alt=\"\" width=\"340\" height=\"449\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/09\/Fritz-Todt-Bundesarchiv_Bild_146-1969-146-01_Fritz_Todt-227x300.jpg 227w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/09\/Fritz-Todt-Bundesarchiv_Bild_146-1969-146-01_Fritz_Todt-529x700.jpg 529w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/09\/Fritz-Todt-Bundesarchiv_Bild_146-1969-146-01_Fritz_Todt.jpg 600w\" sizes=\"auto, (max-width: 340px) 100vw, 340px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-12561\" class=\"wp-caption-text\"><em>Fritz Todt, az Autobahnok tervez\u0151je. Forr\u00e1s: Bundesarchiv, Bild 146-1969-01.<\/em><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">A tervek teh\u00e1t elk\u00e9sz\u00fcltek. A kivitelez\u00e9si munk\u00e1kr\u00f3l, neh\u00e9zs\u00e9gekr\u0151l, anyagi vonzatokr\u00f3l \u00e9s mag\u00e1r\u00f3l az \u00e9p\u00fcletr\u0151l pedig egy k\u00e9s\u0151bbi cikkben sz\u00e1molunk be.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><div class='code-block code-block-3' style='margin: 8px auto; text-align: center; display: block; clear: both;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- baszad\u00e9k -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:inline-block;width:336px;height:280px\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"7992097991\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n<\/p>\n<hr \/>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>Az NTF T\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz M\u0171hely ingyenesen teszi mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyeit, ingyenesen bocs\u00e1tja rendelkez\u00e9sre ismeretterjeszt\u0151 cikkeit. A szerkeszt\u00e9s, t\u00f6rdel\u00e9s \u00e9s a honlap fenntart\u00e1sa azonban nek\u00fcnk is p\u00e9nzbe ker\u00fcl, k\u00e9rj\u00fck, adom\u00e1ny\u00e1val t\u00e1mogassa \u00fcgy\u00fcnket, hogy a j\u00f6v\u0151ben is el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tegy\u00fck cikkeinket olvas\u00f3ink sz\u00e1m\u00e1ra. Sz\u00edves t\u00e1mogat\u00e1sukat <a href=\"https:\/\/www.patreon.com\/ntf_hu\"><span style=\"color: #800000;\">Patreon oldalunkon (link)<\/span><\/a>\u00a0v\u00e1rjuk.<\/strong><\/p>\n<hr \/>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong><u>Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/u><\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Beierl 2005: Beierl, Florian M.: History of the Eagle\u2019s Nest. Berchtesgaden, 2005.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Hanisch 2017: Hanisch, Ernst: A Sasf\u00e9szek \u00e9s Adolf Hitler. Bad Reichenhall, 2017.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref1\" name=\"_ftn1\">[1]<\/a> Hanisch 2017, 6.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref2\" name=\"_ftn2\">[2]<\/a> Az id\u00e9zetet k\u00f6zli: Hanisch 2017, 11.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref3\" name=\"_ftn3\">[3]<\/a> Hanisch 2017, 40.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref4\" name=\"_ftn4\">[4]<\/a> Beierl 2005, 24.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref5\" name=\"_ftn5\">[5]<\/a> Beierl 2005, 24.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref6\" name=\"_ftn6\">[6]<\/a> Beierl 2005, 55.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Mindenki szereti kipihenni valahol a dolgos h\u00e9tk\u00f6znapokat. Az erre kiv\u00e1lasztott helysz\u00edn viszont v\u00e1ltozatos lehet: sokan a v\u00edzpartokat prefer\u00e1lj\u00e1k, m\u00e1sok viszont a hegyvid\u00e9keket r\u00e9szes\u00edtik el\u0151nyben. A fenti meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sok nem csak h\u00e9tk\u00f6znapi emberekre, hanem uralkod\u00f3kra, mi t\u00f6bb, dikt\u00e1torokra is vonatkoznak. Nem volt ez m\u00e1sk\u00e9pp a nemzetiszocialista N\u00e9metorsz\u00e1g vez\u00e9re, Adolf Hitler eset\u00e9ben sem. A Bajor-Alpokban l\u00e9v\u0151 Berchtesgaden melletti obersalzbergi nyaral\u00f3j\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nete igen ismert, azonban kevesen tudj\u00e1k, hogy mi\u00e9rt is ezt a helyet v\u00e1lasztotta a F\u00fchrer ny\u00e1ri rezidenci\u00e1j\u00e1nak.<\/p>\n","protected":false},"author":23,"featured_media":12562,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[781,5],"tags":[1370,18,155,1369],"class_list":["post-12557","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-20-szazad-2","category-ii-vilaghaboru","tag-berchtesgaden","tag-epiteszet","tag-harmadik-birodalom","tag-obersalzberg"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12557","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/23"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=12557"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12557\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":12623,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12557\/revisions\/12623"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/12562"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12557"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=12557"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=12557"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}