{"id":11950,"date":"2019-05-01T09:42:55","date_gmt":"2019-05-01T09:42:55","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=11950"},"modified":"2019-06-15T15:10:42","modified_gmt":"2019-06-15T15:10:42","slug":"rak-osi-kor-vagy-a-modern-kor-betegsege","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2019\/05\/01\/rak-osi-kor-vagy-a-modern-kor-betegsege\/","title":{"rendered":"R\u00e1k: \u0150si k\u00f3r vagy a modern kor betegs\u00e9ge?"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: right;\"><em>Balogh Andrea Johanna<\/em><\/p>\n<p><strong>Felvet\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mikor jelent meg a r\u00e1k a f\u00f6ld\u00f6n? Egy \u0151si k\u00f3rr\u00f3l van sz\u00f3 vagy a modern kor betegs\u00e9g\u00e9r\u0151l? A gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l igencsak relev\u00e1ns a t\u00e9mak\u00f6r, mivel ha tudjuk, hogy mikort\u00f3l van jelen a betegs\u00e9g az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk annak kialakul\u00e1si k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeire, valamint a f\u0151 okoz\u00f3ira is.<\/strong><\/p>\n<p>A kutat\u00e1sok meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy maga a r\u00e1k m\u00e9g az emberis\u00e9gn\u00e9l is id\u0151sebb, \u00e9s m\u00e1r egyes dinoszaurusz maradv\u00e1nyokon is fedeztek fel daganatokat. B\u00e1r nem egy\u00e9rtelm\u0171en bizony\u00edthat\u00f3, de van olyan 1,5 milli\u00f3 \u00e9ves Homo erectus lelet, amelynek \u00e1llkapcsa daganatos betegs\u00e9gre utalhat,<a href=\"#_ftn1\" name=\"_ftnref1\">[1]<\/a> \u00e9s vannak olyan egy\u00e9b Homo erectus fossz\u00edli\u00e1k, amelyek combcsontjain tal\u00e1ltak daganatot.<a href=\"#_ftn2\" name=\"_ftnref2\">[2]<\/a> A paleopatol\u00f3gia s\u00falyos probl\u00e9m\u00e1ja, hogy a 10 ezer \u00e9vesn\u00e9l r\u00e9gebbi, prehisztorikus leletek eset\u00e9ben szinte lehetetlen egy\u00e9rtelm\u0171en eld\u00f6nteni, hogy az adott betegs\u00e9g val\u00f3ban a r\u00e1k volt-e, \u00edgy csak val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edteni lehet.<a href=\"#_ftn3\" name=\"_ftnref3\">[3]<\/a> A m\u00e1sik neh\u00e9zs\u00e9get az okozza, hogy a r\u00e1kos megbeteged\u00e9sek t\u00f6bbs\u00e9ge az 50 \u00e9v felettieket \u00e9rinti, m\u00edg az adott korban \u2013 \u00e9s m\u00e9g igen sok\u00e1ig \u2013 az \u00e1tlag\u00e9letkor meg sem k\u00f6zel\u00edtette ezt a sz\u00e1mot, a 60 vagy ak\u00e1r 70 \u00e9vesek ar\u00e1nya pedig majdhogynem eleny\u00e9sz\u0151 volt. Ennek tudat\u00e1ban \u00e9rdekes t\u00e9ny, hogy a felt\u00e1rt paleopatol\u00f3giai leletek 22 daganatt\u00edpusra utalnak (12 j\u00f3-, 10 rosszindulat\u00fa), amelyek k\u00f6z\u00fcl 21 kifejezetten a fiatalokra vagy minden koroszt\u00e1lyra jellemz\u0151, \u00e9s csup\u00e1n egy van, amely az 50 \u00e9v felettiekre.<a href=\"#_ftn4\" name=\"_ftnref4\">[4]<\/a><\/p>\n<div class='code-block code-block-3' style='margin: 8px auto; text-align: center; display: block; clear: both;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- baszad\u00e9k -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:inline-block;width:336px;height:280px\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"7992097991\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p><!--more--><\/p>\n<p>J\u00f3val egyszer\u0171bb bizony\u00edtani a r\u00e1k jelenl\u00e9t\u00e9t az \u00f3kori civiliz\u00e1ci\u00f3k eset\u00e9ben, amikor a r\u00e9g\u00e9szeti leletekhez m\u00e1r \u00edr\u00e1sos forr\u00e1sok is p\u00e1rosulnak. Vannak olyan egyiptomi m\u00fami\u00e1k, amelyeken csont\u00e1tt\u00e9tekre utal\u00f3 destrukci\u00f3kat fedeztek fel.<a href=\"#_ftn5\" name=\"_ftnref5\">[5]<\/a> A m\u00fami\u00e1k tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelent\u0151s\u00e9g\u0171, hogy ezek az els\u0151 leletek, amelyn\u00e9l nem csak a csontokat, hanem azokat a l\u00e1gysz\u00f6veteket is vizsg\u00e1lni lehet, amelyekb\u0151l egyed\u00fclik\u00e9nt lehet k\u00f6vetkeztetni bizonyos daganatos elv\u00e1ltoz\u00e1sokra, de ezekre utal\u00f3 jelek is csak nagyon ritk\u00e1n fordultak el\u0151.<a href=\"#_ftn6\" name=\"_ftnref6\">[6]<\/a> Fontosabb azonban az i.e. 2500 k\u00f6r\u00fcl az \u00f3kori Egyiptomban keletkezett Edwin Smith papirusz, a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelem legr\u00e9gebbi ismert orvosi szakk\u00f6nyve, amelyet egyes elm\u00e9letek a polihisztor f\u0151paphoz, Imhotephez k\u00f6tnek. Ebben az orvosi sz\u00f6vegben anat\u00f3miai megfigyel\u00e9sek, betegs\u00e9gek \u00e9s gy\u00f3gym\u00f3djaik le\u00edr\u00e1sa szerepel, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a mellben kialakul\u00f3 csom\u00f3kr\u00f3l, azok seb\u00e9szeti elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u2013 gyakorlatilag egyszer\u0171 kiv\u00e1g\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u2013, \u00e9s gy\u00f3gy\u00edthatatlans\u00e1g\u00e1r\u00f3l.<a href=\"#_ftn7\" name=\"_ftnref7\">[7]<\/a> Ugyanakkor \u00e9rdemes azon elgondolkozni, hogy ez a le\u00edr\u00e1s egyben a r\u00e1k felfedez\u00e9s\u00e9t is jelenti-e, mivel a puszta megfigyel\u00e9s \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g nem jelenti mag\u00e1nak a betegs\u00e9gnek a meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t. A r\u00e1k felfedez\u00e9s\u00e9re is igazak Szent-Gy\u00f6rgyi Albert gondolatai: <em>\u201eFelfedezni valamit annyit tesz, mint l\u00e1tni, amit mindenki l\u00e1t, \u00e9s k\u00f6zben arra gondolni, amire m\u00e9g senki.\u201d<a href=\"#_ftn8\" name=\"_ftnref8\"><strong>[8]<\/strong><\/a><\/em><\/p>\n<figure id=\"attachment_11953\" aria-describedby=\"caption-attachment-11953\" style=\"width: 2550px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-11953 size-full\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/05\/Edwin_Smith_Papyrus_v2.jpg\" alt=\"\" width=\"2550\" height=\"1954\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/05\/Edwin_Smith_Papyrus_v2.jpg 2550w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/05\/Edwin_Smith_Papyrus_v2-300x230.jpg 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/05\/Edwin_Smith_Papyrus_v2-768x588.jpg 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/05\/Edwin_Smith_Papyrus_v2-700x536.jpg 700w\" sizes=\"auto, (max-width: 2550px) 100vw, 2550px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-11953\" class=\"wp-caption-text\"><a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/F%C3%A1jl:Edwin_Smith_Papyrus_v2.jpg\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">Az Edwin Smith papirusz, a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelem els\u0151 ismert orvosi szakk\u00f6nyve<\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p>Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l n\u00e9zve a r\u00e1k felfedez\u0151j\u00e9nek ink\u00e1bb az \u201eorvostudom\u00e1ny atyja\u201d, Hippokrat\u00e9sz tekinthet\u0151, aki t\u00f6bbfajta r\u00e1kbetegs\u00e9get jegyzett fel, \u00e9s megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztette a j\u00f3 \u00e9s a rosszindulat\u00fa daganatokat. El\u0151z\u0151eket \u201eonkosz\u201d-nak nevezte,<a href=\"#_ftn9\" name=\"_ftnref9\">[9]<\/a> amelynek a jelent\u00e9se duzzanat, \u00e9s ebb\u0151l a sz\u00f3b\u00f3l eredeztethet\u0151 a mai onkol\u00f3gia kifejez\u00e9s, ut\u00f3bbiaknak a \u201ekarcinosz\u201d nevet adta, ami g\u00f6r\u00f6g\u00fcl r\u00e1kot, mint \u00e1llatot jelent, utalva ezzel arra, hogy a daganat hasonl\u00edt az \u00e1llat fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez, mivel a k\u00f6zponti r\u00e9szb\u0151l \u00fagy n\u0151nek ki a ny\u00falv\u00e1nyok, mint a r\u00e1k test\u00e9b\u0151l a l\u00e1bai. Szint\u00e9n ebb\u0151l a sz\u00f3b\u00f3l alakult ki a karcin\u00f3ma kifejez\u00e9s.<a href=\"#_ftn10\" name=\"_ftnref10\">[10]<\/a> Hippokrat\u00e9sz alapelve \u2013 amelyet a r\u00f3mai Gal\u00e9nosz vitt tov\u00e1bb \u2013 az volt, hogy a test minden betegs\u00e9g\u00e9t a n\u00e9gy testnedv (v\u00e9r, ny\u00e1lka, s\u00e1rga epe, fekete epe) ar\u00e1nytalan kevered\u00e9se okozza, teh\u00e1t ez volt a r\u00e1k ok\u00e1nak els\u0151 magyar\u00e1zata, amely m\u00e9g hossz\u00fa \u00e9vsz\u00e1zadokig, minden betegs\u00e9g tekintet\u00e9ben meghat\u00e1rozta az orvostudom\u00e1nyt.<a href=\"#_ftn11\" name=\"_ftnref11\">[11]<\/a><\/p>\n<p>Az \u00f3kori G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban a gyakorl\u00f3 orvosok betegeiket alaposan kik\u00e9rdezt\u00e9k a t\u00fcneteikr\u0151l, igyekeztek mindent megtudni \u00e9let\u00fckr\u0151l \u00e9s k\u00f6rnyezet\u00fckr\u0151l, aminek szerepe lehetett eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapotuk alakul\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n<p>Az \u00f3kori R\u00f3ma j\u00f3l k\u00e9pzett orvosai ismert\u00e9k a <em>De Medicina<\/em> (Az orvostudom\u00e1nyr\u00f3l) c\u00edm\u0171 nyolck\u00f6tetes munk\u00e1t, amelyet az \u00f3ri\u00e1si tud\u00e1s\u00fa Cornelius Celsus \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze az I. sz\u00e1zadban. A r\u00f3mai orvos, \u00edr\u00f3 Celsus volt az, aki a \u201ekarcinosz\u201d kifejez\u00e9st latinra ford\u00edtotta, ezzel bevezetve a \u201ecancer\u201d (r\u00e1k) elnevez\u00e9st.<a href=\"#_ftn12\" name=\"_ftnref12\">[12]<\/a><\/p>\n<figure id=\"attachment_11954\" aria-describedby=\"caption-attachment-11954\" style=\"width: 803px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-11954 size-full\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/05\/Detail_of_a_Roman_fresco_depicting_Hippocrates.jpg\" alt=\"\" width=\"803\" height=\"1168\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/05\/Detail_of_a_Roman_fresco_depicting_Hippocrates.jpg 803w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/05\/Detail_of_a_Roman_fresco_depicting_Hippocrates-206x300.jpg 206w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/05\/Detail_of_a_Roman_fresco_depicting_Hippocrates-768x1117.jpg 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/05\/Detail_of_a_Roman_fresco_depicting_Hippocrates-481x700.jpg 481w\" sizes=\"auto, (max-width: 803px) 100vw, 803px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-11954\" class=\"wp-caption-text\"><a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/F%C3%A1jl:Detail_of_a_Roman_fresco_depicting_Hippocrates.jpg\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">Hippokrat\u00e9szt, az &#8222;orvostudom\u00e1ny atyj\u00e1t&#8221; \u00e1br\u00e1zol\u00f3 r\u00f3mai fresk\u00f3r\u00e9szlet<\/a><\/figcaption><\/figure>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p>Mivel azonban val\u00f3di \u2013 vagy az orvosok \u00e1ltal val\u00f3snak v\u00e9lt \u2013 ellenszer nem volt a r\u00e1kra, az egyes lejegyzett gy\u00f3gyul\u00e1sokat ink\u00e1bb isteni csodak\u00e9nt defini\u00e1lt\u00e1k. Ilyen m\u00f3don kapcsolhat\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ul csod\u00e1s gy\u00f3gyul\u00e1s a r\u00e1kb\u00f3l a III. sz\u00e1zadi Szent Kozma \u00e9s Domj\u00e1n orvosokhoz, akik egy mellr\u00e1kban szenved\u0151 zsid\u00f3 n\u0151nek azt tan\u00e1csolt\u00e1k, hogy mivel nem ehet diszn\u00f3t, ez\u00e9rt fek\u00fcdj\u00f6n annak nyers h\u00fas\u00e1n. A p\u00e1ciens meggy\u00f3gyult (\u00e9s megkeresztelkedett), ezt k\u00f6vet\u0151en pedig m\u00e9g a XIX. sz\u00e1zadban is voltak olyan orvosok, akik daganatos p\u00e1cienseiknek a nyersh\u00fason val\u00f3 fekv\u00e9st javasolt\u00e1k.<a href=\"#_ftn13\" name=\"_ftnref13\">[13]<\/a><\/p>\n<p>A k\u00f6z\u00e9pkor id\u0151szak\u00e1t vizsg\u00e1lva m\u00e1r a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9b\u0151l is fontos forr\u00e1sok \u00e1llnak a kutat\u00f3 rendelkez\u00e9s\u00e9re. Egy a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem Embertani Tansz\u00e9k\u00e9n v\u00e9gzett kutat\u00e1s keret\u00e9ben mintegy 12.500, d\u00f6nt\u0151en avar- \u00e9s honfoglal\u00e1s kori csontv\u00e1zat vizsg\u00e1ltak meg, amelyekb\u0151l 41-ben voltak felfedezhet\u0151ek r\u00e1kos elv\u00e1ltoz\u00e1sra utal\u00f3 jelek.<a href=\"#_ftn14\" name=\"_ftnref14\">[14]<\/a> K\u00fcl\u00f6n kiemelend\u0151ek egy X\u2013XI. sz\u00e1zadi, 50\u201360 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti f\u00e9rfi Homokm\u00e9gyr\u0151l el\u0151kert\u00fcl maradv\u00e1nyai, amelyek s\u00falyos elt\u00e9r\u00e9seket mutatnak. A destrukci\u00f3k (\u00fajcsont k\u00e9pz\u0151d\u00e9s \u00e9s csont\u00e1t\u00e9p\u00fcl\u00e9s) az alkar \u00e9s az als\u00f3 v\u00e9gtag kiv\u00e9tel szinte a teljes csontv\u00e1zat \u00e9rintett\u00e9k. A folyamatok legink\u00e1bb a medenc\u00e9t \u00e9rintett\u00e9k, \u00edgy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ez lehetett a betegs\u00e9g kiindul\u00f3pontja. A csontk\u00e9pz\u0151 \u00e1tt\u00e9tekb\u0151l arra lehet k\u00f6vetkeztetni, hogy a vizsg\u00e1lt szem\u00e9ly prosztatar\u00e1kban \u00e9s annak \u00e1tt\u00e9tes k\u00f6vetkezm\u00e9nyeiben szenvedett. Val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151, hogy a f\u00e9rfi betegs\u00e9ge hossz\u00fa lefoly\u00e1s\u00fa volt, amelynek ideje alatt t\u00e1rsai seg\u00edts\u00e9g\u00e9re szorult. Erre utal az is, hogy a t\u00e9rs\u00e9gben felt\u00e1rt 186 s\u00edrb\u00f3l egyed\u00fcl ebben fedeztek fel \u00e9telmaradv\u00e1nyokat, ebb\u0151l pedig levonhatunk egy m\u00e1sik fontos k\u00f6vetkeztet\u00e9st: a korabeli magyar t\u00e1rsadalom szoci\u00e1lisan \u00e9rz\u00e9keny volt a r\u00e1szorul\u00f3k ir\u00e1ny\u00e1ban.<a href=\"#_ftn15\" name=\"_ftnref15\">[15]<\/a><\/p>\n<p>B\u00e1r a r\u00e9g\u00e9szeti leletek sz\u00e1ma magasabb, igen kev\u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkori \u00edr\u00e1sos forr\u00e1s a daganatos betegs\u00e9gekkel kapcsolatban. A reichenaui kolostor egyik IX. sz\u00e1zadi, c\u00edm n\u00e9lk\u00fcli k\u00f3dex\u00e9ben csup\u00e1n egy r\u00f6vid sz\u00f6veg tal\u00e1lhat\u00f3:<\/p>\n<blockquote><p><em>\u201eA r\u00e1k sz\u00e1mos testr\u00e9szben megjelenhet, f\u0151leg a mellekben, amint megjelenik, ki kell v\u00e1gni \u00e9s t\u00fczes vassal minden ir\u00e1nyb\u00f3l lez\u00e1rni.\u201d<a href=\"#_ftn16\" name=\"_ftnref16\"><strong>[16]<\/strong><\/a><\/em><\/p><\/blockquote>\n<p>Ebb\u0151l a r\u00f6vid le\u00edr\u00e1sb\u00f3l \u2013 valamint a k\u00f3dexben tal\u00e1lhat\u00f3 utal\u00e1sb\u00f3l \u2013 j\u00f3l l\u00e1tszik, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00faj m\u00f3dszerr\u0151l van sz\u00f3, hanem az \u00f3kori sz\u00f6vegek \u00e1tirat\u00e1r\u00f3l, amely nem t\u00e9r ki a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajta daganatokra. Hasonl\u00f3 forr\u00e1s maradt fent a X. sz\u00e1zadi arab fennhat\u00f3s\u00e1g\u00fa Hisp\u00e1ni\u00e1b\u00f3l is, ahol a tizenh\u00e1rom k\u00f6tetes m\u0171v\u00e9t szint\u00e9n \u00f3kori forr\u00e1sokra alapoz\u00f3 vil\u00e1gh\u00edr\u0171 orvos, Al-Zahrawi a r\u00e1kkal kapcsolatban szomor\u00faan jegyezte meg, hogy soha nem tudott senkit kigy\u00f3gy\u00edtani a betegs\u00e9gb\u0151l, \u00e9s nem is ismer egy orvost sem, akinek siker\u00fclt volna.<a href=\"#_ftn17\" name=\"_ftnref17\">[17]<\/a><\/p>\n<p>A k\u00f6z\u00e9pkori m\u00f3dszerek az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n nem nagyon v\u00e1ltoztak, ennek legf\u0151bb oka \u2013 amellett, hogy a r\u00e1k m\u00e9g mindig igen ritka volt \u2013, hogy a r\u00f6vid \u00e1tlag\u00e9letkor miatt a betegek \u00e1ltal\u00e1ban m\u00e9g azel\u0151tt meghaltak, hogy a daganat kialakulhatott vagy val\u00f3di vesz\u00e9lyt okozott volna, \u00edgy ink\u00e1bb nem foglalkoztak vele. A XIII\u2013XIV. sz\u00e1zadban az orvosok \u00e9s kirurgusok<a href=\"#_ftn18\" name=\"_ftnref18\">[18]<\/a> nagy r\u00e9sze daganatos betegeiket ink\u00e1bb az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9letm\u00f3d fel\u00e9 terelt\u00e9k, azt tan\u00e1csolt\u00e1k, hogy tart\u00f3zkodjanak bizonyos \u00e9telekt\u0151l, stresszt\u0151l, kem\u00e9ny fizikai munk\u00e1t\u00f3l. Elvetett\u00e9k a seb\u00e9szeti beavatkoz\u00e1st \u00e9s ink\u00e1bb ken\u0151cs\u00f6ket, gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyeket, porokat alkalmaztak, nem t\u00fal sok sikerrel.<a href=\"#_ftn19\" name=\"_ftnref19\">[19]<\/a><\/p>\n<p>Tov\u00e1bbi probl\u00e9ma jelentett, hogy az orvosok az esetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben nem, illetve csak titokban boncolhatt\u00e1k fel a holtakat. Amikor az 1530-as \u00e9vekben, teh\u00e1t m\u00e1r az \u00fajkor hajnal\u00e1n, a modern anat\u00f3mia megteremt\u0151j\u00e9nek is tartott Andreas Vesalius elkezdte orvosi tanulm\u00e1nyait P\u00e1rizsban, az emberi testr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 tananyag m\u00e9g mindig Gal\u00e9nosz II. sz\u00e1zadi munk\u00e1ja volt. Vesalius ez\u00e9rt saj\u00e1t anat\u00f3miai munk\u00e1ja elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9hez \u2013 amely jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rult az emberi test \u00e9s \u00edgy az olyan betegs\u00e9gek, mint a r\u00e1k megismer\u00e9s\u00e9hez \u2013 a holttesteket a temet\u0151kb\u0151l \u00e9s az akaszt\u00f3f\u00e1r\u00f3l szerezte be. Vesalius els\u0151sorban azt a \u201efekete ep\u00e9t\u201d kereste, amelyr\u0151l Hippokrat\u00e9sz \u00e9s Gal\u00e9nosz, mint minden betegs\u00e9g okoz\u00f3j\u00e1r\u00f3l \u00edrt, amikor pedig nem tal\u00e1lta, r\u00e1\u00e9bredt az emberi test bonyolults\u00e1g\u00e1ra.<a href=\"#_ftn20\" name=\"_ftnref20\">[20]<\/a><\/p>\n<p>A r\u00e1k kezel\u00e9se azonban nem fejl\u0151d\u00f6tt jelent\u0151sen. A XVII. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben Johannes Scultetus n\u00e9met kirurgus magyar\u00e1z\u00f3 sz\u00f6veggel \u00e9s rajzokkal ell\u00e1tott metszeteket k\u00e9sz\u00edtett a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 seb\u00e9szi beavatkoz\u00e1sokr\u00f3l. Eszerint a mellben tal\u00e1lt daganat kezel\u00e9s\u00e9re az egyetlen lehets\u00e9ges \u201egy\u00f3gym\u00f3d\u201d egyfajta igen kezdetleges masztekt\u00f3miai elj\u00e1r\u00e1s, amely a mell lev\u00e1g\u00e1s\u00e1b\u00f3l, a seb savval \u00e9s t\u00fczes vassal val\u00f3 lez\u00e1r\u00e1s\u00e1b\u00f3l, \u00e9s b\u0151r k\u00f6t\u00e9sekkel val\u00f3 befed\u00e9s\u00e9b\u0151l \u00e1llt.<a href=\"#_ftn21\" name=\"_ftnref21\">[21]<\/a> Teh\u00e1t egy h\u00e9tsz\u00e1z \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bbi orvosi metszet gyakorlatilag ugyanazt az elj\u00e1r\u00e1st javasolta, mint a IX. sz\u00e1zadi k\u00f3dex, amely egy \u00f3kori k\u00f6nyv m\u00e1solata volt. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy jelen esetben nem csup\u00e1n az orvosl\u00e1s lass\u00fa fejl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s a k\u00f3rbonctani vizsg\u00e1latok mell\u0151z\u00e9s\u00e9r\u0151l van sz\u00f3, hanem a vizsg\u00e1lhat\u00f3 daganatos megbeteged\u00e9sek csek\u00e9ly sz\u00e1m\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n<figure id=\"attachment_11956\" aria-describedby=\"caption-attachment-11956\" style=\"width: 365px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-11956 size-full\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/05\/Scultetus.jpg\" alt=\"\" width=\"365\" height=\"607\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/05\/Scultetus.jpg 365w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/05\/Scultetus-180x300.jpg 180w\" sizes=\"auto, (max-width: 365px) 100vw, 365px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-11956\" class=\"wp-caption-text\">Johannes Scultetus XVII. sz\u00e1zadi \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa a masztekt\u00f3miai elj\u00e1r\u00e1sr\u00f3l (Forr\u00e1s: Skuse, Alanna: Constructions of Cancer in Early Modern England. Palgrave Macmillan, New York, 2015. 136.)<\/figcaption><\/figure>\n<p>A r\u00e1kkutat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben \u00e9vezredeket k\u00f6vet\u0151en az \u00fajabb m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6veket a XVIII. sz\u00e1zad hozta el. Giovanni Morgagni Padov\u00e1ban kialak\u00edtotta a boncol\u00e1s rutinj\u00e1t, ezzel felfedezve sz\u00e1mos betegs\u00e9g ok\u00e1t, \u00e9s megadva a mai onkol\u00f3gia alapjait.<a href=\"#_ftn22\" name=\"_ftnref22\">[22]<\/a> Fontosabb azonban a sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben John Hunter sk\u00f3t seb\u00e9sz munk\u00e1ss\u00e1ga, aki el\u0151sz\u00f6r k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztette meg az elt\u00e1vol\u00edthat\u00f3 \u00e9s a nem oper\u00e1lhat\u00f3 daganatokat:<\/p>\n<blockquote><p><em>\u201eEl\u0151sz\u00f6r meg kell gy\u0151z\u0151dn\u00fcnk arr\u00f3l, hogy a teljes betegs\u00e9g kiirthat\u00f3-e. Ha igen, az oper\u00e1ci\u00f3 a megfelel\u0151 m\u00f3dszer. N\u00e9h\u00e1ny esetben nem lehets\u00e9ges a daganat biztons\u00e1gos kiirt\u00e1sa, p\u00e9ld\u00e1ul, ha a r\u00e1k a v\u00e9gtagokat t\u00e1madja, kiv\u00e9ve, ha a teljes testr\u00e9sz elt\u00e1vol\u00edthat\u00f3. K\u00e9rd\u00e9ses esetekben az amput\u00e1ci\u00f3t mindig el kell v\u00e9gezni. De valamikor a mellben l\u00e9v\u0151 daganat olyan er\u0151sen kapcsol\u00f3dik a bord\u00e1khoz, hogy nem lehet teljesen elt\u00e1vol\u00edtani. Most, hogy m\u00e1r tudjuk a r\u00e1kot lehet oper\u00e1lni, k\u00e9t dolgot kell figyelembe venni: mag\u00e1t a r\u00e1kot \u00e9s minden lehets\u00e9ges k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit. Nagy figyelmet kell szentelni a daganatra, ak\u00e1r elt\u00e1vol\u00edthat\u00f3, ak\u00e1r nem. Mivel a betegs\u00e9g tov\u00e1bb terjedhet, a testr\u00e9szek jobban egyes\u00fclhetnek a daganattal. Ha ez el\u00e9r egy olyan testr\u00e9szt, amely nem elt\u00e1vol\u00edthat\u00f3, mint p\u00e9ld\u00e1ul a cs\u00edp\u0151t, vagy t\u00f6bb testr\u00e9szt, amelyek teljes m\u00e9rt\u00e9kben nem t\u00e1vol\u00edthat\u00f3ak el amput\u00e1ci\u00f3val, nincs mit tenni. De ha nem csak a tumor, hanem maga a testr\u00e9sz is term\u00e9szetes m\u00f3don elt\u00e1vol\u00edthat\u00f3, akkor nincs semmi helytelen az oper\u00e1ci\u00f3 v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ban. De miel\u0151tt nekil\u00e1tunk a daganatos testr\u00e9sz vagy v\u00e9gtag elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1nak, sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba kell venn\u00fcnk minden lehets\u00e9ges k\u00f6vetkezm\u00e9nyt.\u201d<a href=\"#_ftn23\" name=\"_ftnref23\"><strong>[23]<\/strong><\/a><\/em><\/p><\/blockquote>\n<p>Szint\u00e9n ebben az id\u0151szakban, 1775-ben jutott egy m\u00e1sik brit seb\u00e9sz, Percivall Prott egy m\u00e1sik fontos felismer\u00e9sre: \u0151 volt az els\u0151, aki ok\u2013okozati viszonyt fedezett fel a daganatos betegs\u00e9gekn\u00e9l, amikor azt bizony\u00edtotta, hogy a herer\u00e1k sokkal gyakoribb a k\u00e9m\u00e9nysepr\u0151k k\u00f6r\u00e9ben.<a href=\"#_ftn24\" name=\"_ftnref24\">[24]<\/a><\/p>\n<p>A XIX. sz\u00e1zad t\u00f6bb szempontb\u00f3l is v\u00e1laszt\u00f3vonal volt. Az orvostechnika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a mikroszk\u00f3p feltal\u00e1l\u00e1sa \u2013 a kutat\u00f3k egyre t\u00f6bbet tudtak meg a daganatos betegs\u00e9gekr\u0151l. Ennek \u00e9s az ekkorra m\u00e1r nagy sz\u00e1m\u00fa megfigyel\u00e9seknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, a sz\u00e1zad folyam\u00e1n az id\u0151ben felfedezett, els\u0151 st\u00e1diumban l\u00e9v\u0151 r\u00e1kos megbeteged\u00e9sekn\u00e9l az elt\u00e1vol\u00edt\u00f3 m\u0171t\u00e9t (3\u20135 \u00e9ves oper\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1ni vizsg\u00e1latok szerint) az esetek 70%-ban sikeres volt \u00e9s teljes gy\u00f3gyul\u00e1st hozott.<a href=\"#_ftn25\" name=\"_ftnref25\">[25]<\/a> Jelen munka keretei nem teszik lehet\u0151v\u00e9, hogy a modern r\u00e1kkutat\u00e1s minden ir\u00e1ny\u00e1t feldolgozza. Ugyanakkor azt meg kell eml\u00edteni, hogy a legt\u00f6bb kutat\u00f3 egyet\u00e9rt abban, ekkor v\u00e1lt a r\u00e1k n\u00e9pbetegs\u00e9gg\u00e9, ami m\u00e1ra el\u00e9rte azt a szintet, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban \u00e9s az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban minden \u00e9vben 1.350.000 \u00faj beteget diagnosztiz\u00e1lnak, \u00e9s 165.000 p\u00e1ciens hal meg.<a href=\"#_ftn26\" name=\"_ftnref26\">[26]<\/a> Ez egyben v\u00e1laszt is ad a fejezet elej\u00e9n feltett k\u00e9rd\u00e9sre: \u0151si k\u00f3rr\u00f3l vagy a modern kor betegs\u00e9g\u00e9r\u0151l van-e sz\u00f3?<\/p>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p>Ugyanis k\u00e9t dolog gy\u00f6keresen megv\u00e1ltozott az emberek \u00e9let\u00e9ben a XIX. sz\u00e1zadra: a v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam \u00e9s az \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek.<\/p>\n<p>A sz\u00fclet\u00e9skor v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9letkor megn\u0151tt. Am\u00edg a kor\u00e1bbi t\u00f6rt\u00e9nelmi korokban az emberek csak ritk\u00e1n \u00e9rt\u00e9k el azt az id\u0151sebb, 50 vagy 60 \u00e9v feletti \u00e9letkort, amikor a r\u00e1k az esetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben kialakul, az 1800-as \u00e9vekre \u2013 k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a gy\u00f3gy\u00e1szat fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek \u00e9s az \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak \u2013 az \u00e1tlag\u00e9letkor megn\u0151tt. Andreas Nerlich \u00e9s munkat\u00e1rsai ezt tartj\u00e1k a legink\u00e1bb befoly\u00e1sol\u00f3 t\u00e9nyez\u0151nek, \u00e9s \u00fagy gondolj\u00e1k, hogy az egyes korok popul\u00e1ci\u00f3iban fellelhet\u0151 daganatos betegek ar\u00e1nya, ha sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba vessz\u00fck az \u00e9letkort is, nagyj\u00e1b\u00f3l hasonl\u00f3. Az elm\u00e9let szerint teh\u00e1t a r\u00e1k megjelen\u00e9se sokkal ink\u00e1bb az el\u00e9rt \u00e9letkort\u00f3l, \u00e9s nem a k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sokt\u00f3l f\u00fcgg.<a href=\"#_ftn27\" name=\"_ftnref27\">[27]<\/a> N\u00e9mileg hasonl\u00f3 \u00e1ll\u00e1spontot fogalmazott meg Mel Graves, aki szerint az ember biol\u00f3giailag \u00e9lete el\u0151re haladt\u00e1val fokozottabban sebezhet\u0151bb lesz a r\u00e1kkal szemben.<a href=\"#_ftn28\" name=\"_ftnref28\">[28]<\/a> Ezt az elm\u00e9letet n\u00e9mileg gyeng\u00edti, hogy a r\u00e1kos megbeteged\u00e9sek magas sz\u00e1ma sokkal ink\u00e1bb k\u00f6thet\u0151 a k\u00f6rnyezeti v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz, mint a magasabb \u00e9letkorhoz. A XIX. sz\u00e1zadi Angli\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00fclet\u00e9skor v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9letkor m\u00e9g mindig csup\u00e1n 40 \u00e9v volt, ami j\u00f3val magasabb ugyan a 100 \u00e9vvel azel\u0151ttre jellemz\u0151 30\u201335 \u00e9vn\u00e9l, de nagyj\u00e1b\u00f3l megegyezik a XVI. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9nek \u00e1tlagos \u00e9letkor\u00e1val, amikor a r\u00e1k m\u00e9g mindig igen ritka betegs\u00e9g volt.<a href=\"#_ftn29\" name=\"_ftnref29\">[29]<\/a> Az igaz\u00e1n gyors n\u00f6veked\u00e9s a XX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben kezd\u0151d\u00f6tt, amikor a sz\u00fclet\u00e9skor v\u00e1rhat\u00f3 \u00e1tlag\u00e9letkor 1960-as 52 \u00e9vr\u0151l 2010-re 72 \u00e9vre emelkedett.<a href=\"#_ftn30\" name=\"_ftnref30\">[30]<\/a> Ezzel szemben a r\u00e1kosok sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se m\u00e1r kor\u00e1bban elkezd\u0151d\u00f6tt, Nagy-Britanniai p\u00e9ld\u00e1val \u00e9lve \u00e9pp abban a korszakban, amikor az \u00e1tlag\u00e9letkor m\u00e9g nem volt olyan magas, de a k\u00f6rnyezeti \u00e9s \u00e9letm\u00f3dbeli drasztikus v\u00e1ltoz\u00e1sok az ipari forradalom hat\u00e1s\u00e1ra m\u00e1r megindultak.<\/p>\n<p>Ez\u00e9rt tal\u00e1n fontosabb a m\u00e1sik megv\u00e1ltozott t\u00e9nyez\u0151: az ipari forradalom, a n\u00f6veked\u0151 k\u00f6rnyezetszennyez\u00e9s, az olyan r\u00e1kkelt\u0151 anyagok mindennapi haszn\u00e1lata, mint az azbeszt, a k\u00e1ros szenved\u00e9lyek elterjed\u00e9se. Ezek az eg\u00e9sz vil\u00e1gon \u00f3ri\u00e1si m\u00e9rt\u00e9kben megn\u00f6velt\u00e9k a daganatos megbeteged\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1t. \u00cdgy v\u00e1lhatott a r\u00e1k az iparosodott t\u00e1rsadalmakban m\u00e1sodik leggyakoribb betegs\u00e9g okozta hal\u00e1lokk\u00e1.<a href=\"#_ftn31\" name=\"_ftnref31\">[31]<\/a><\/p>\n<p>Gy\u00f3gy\u00edthat\u00f3-e a r\u00e1k? Susan Sontaghoz hasonl\u00f3an Dr. Di\u00f3sszil\u00e1gyi S\u00e1muel arr\u00f3l \u00edrt tudom\u00e1nyos cikk\u00e9ben, hogy a tubercolosishoz hasonl\u00f3 viszonyok k\u00f6zt \u00e9ltek a r\u00e1kos betegs\u00e9gben szenved\u0151k is, s ekk\u00e9ppen folytatta: <em>\u201ea kik pedig fokozott m\u00e9rt\u00e9kben meg\u00e9rdemlik r\u00e9szv\u00e9t\u00fcnket, mert ez a betegs\u00e9g sokkal k\u00ednz\u00f3bb \u00e9s f\u00e1jdalmasabb, mint a t\u00fcd\u0151v\u00e9sz s a betegeknek \u00e1pol\u00e1sa m\u00e9g az orvos el\u0151tt is terhes feladatnak bizonyul.\u201d<a href=\"#_ftn32\" name=\"_ftnref32\"><strong>[32]<\/strong><\/a><\/em><\/p>\n<p>1909-b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00edr\u00e1s\u00e1ban r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott arra is, hogy milyen jelent\u0151s szerepe van a megel\u0151z\u00e9snek, az \u00e1rt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u00e9s\u00e9nek:<\/p>\n<blockquote><p><em>\u201eFel kell vil\u00e1gos\u00edtani mindenkit, hogy kett\u0151z\u00f6tt gonddal vigy\u00e1zzon eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9re s minden el\u0151tte gyan\u00fas esetben k\u00e9rje ki szakember v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t. A puszt\u00edt\u00f3 bajok kezdeti t\u00fcneteire pedig egyenesen fel kell h\u00edvni mindenkinek a figyelm\u00e9t. Viszont nem szabad elhallgatnunk azt sem, hogy milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rhat az a nemt\u00f6r\u0151d\u00f6ms\u00e9g a melyet kezd\u0151d\u0151 bajukkal szemben sokan tan\u00fas\u00edtanak.\u201d<a href=\"#_ftn33\" name=\"_ftnref33\"><strong>[33]<\/strong><\/a><\/em><\/p><\/blockquote>\n<p>Di\u00f3sszil\u00e1gyi m\u00e9rlegeli, hogy mennyi inform\u00e1ci\u00f3 \u00e1tad\u00e1sa eredm\u00e9nyezi azt, hogy a lakoss\u00e1got t\u00e1j\u00e9koztass\u00e1k, akik a t\u00fcnetek felismer\u00e9se k\u00f6vetkezt\u00e9ben orvoshoz fordulnak. V\u00e9lem\u00e9nye szerint az igazs\u00e1g k\u00f6z\u00e9pen van. A t\u00falzott, elrettent\u0151 figyelemfelh\u00edv\u00e1s sem c\u00e9lravezet\u0151.<\/p>\n<blockquote><p><em>\u201eNe ijeszt\u00e9s, hanem higgadt felvil\u00e1gos\u00edt\u00e1s, oktat\u00e1s legyen a fegyver\u00fcnk! S a megind\u00edtott k\u00fczdelem is sokkal ink\u00e1bb eredm\u00e9nyre vezet\u0151bb lesz, ha a harcos t\u00e1bor mindegyik tagja tudat\u00e1ban lesz annak, hogy tulajdonk\u00e9ppen mi\u00e9rt is harcol, mi\u00e9rt hoz anyagi \u00e1ldozatokat avagy ny\u00fajtja oda szellemi t\u0151k\u00e9j\u00e9t.\u201d<a href=\"#_ftn34\" name=\"_ftnref34\"><strong>[34]<\/strong><\/a><\/em><\/p><\/blockquote>\n<p>Az akkori angol statisztikai adatok is \u00e1rulkodtak arr\u00f3l, hogy Damoklesz kardjak\u00e9nt minden tizedik ember feje felett f\u00fcgg\u00f6tt a r\u00e1k. Di\u00f3sszil\u00e1gyi ezt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st ugyan oktalan ijesztget\u00e9snek titul\u00e1lta, de azt lesz\u00f6gezte, hogy megmutatkozik a r\u00e1kos betegs\u00e9gek sz\u00e1m\u00e1nak cs\u00f6kken\u00e9se. Kifejtette, hogy m\u00e1r sok mindent tudnak \u00e9s ez a fejlett, el\u0151rehaladott tud\u00e1s a kezdeti st\u00e1diumban felfedezett betegs\u00e9gek tekintet\u00e9ben a felismer\u00e9st k\u00f6vet\u0151en v\u00e9gleges gy\u00f3gyul\u00e1st eredm\u00e9nyez a beteg sz\u00e1m\u00e1ra. Hossz\u00fa \u00e9rvel\u00e9ssel j\u00e1rta k\u00f6rbe azt a felvet\u00e9st, miszerint a r\u00e1k fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9g lenne.<a href=\"#_ftn35\" name=\"_ftnref35\">[35]<\/a><\/p>\n<p>Ugyanakkor azt is kiemeli, hogy <em>\u201ea r\u00e1k szaporod\u00e1s\u00e1n\u00e1l nem bels\u0151, hanem k\u00fcls\u0151 okoknak kell k\u00f6zbej\u00e1tszaniok \u00e9s ha egyszer siker\u00fclni fog ezen okok pontos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa, ezzel egy\u00fattal a megbeteged\u00e9s gyakoris\u00e1g\u00e1nak cs\u00f6kkent\u00e9se is megold\u00e1st nyer.\u201d<a href=\"#_ftn36\" name=\"_ftnref36\"><strong>[36]<\/strong><\/a> <\/em>Majd pedig azt a t\u00e9nyt emeli ki, hogy a seb\u00e9szeti megold\u00e1s, teh\u00e1t a rosszindulat\u00fa daganat azonnali elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa a c\u00e9lravezet\u0151. Csod\u00e1latos dolognak nevezi Di\u00f3sszil\u00e1gyi, hogy a kutat\u00f3k l\u00e1zasan keresik a r\u00e1k ok\u00e1t, s csak elhanyagolt \u00e1llapotban gy\u00f3gy\u00edthatatlan, kor\u00e1n felismerve azonban gy\u00f3gy\u00edthat\u00f3. R\u00e1mutat arra, hogy megalakult a nemzetk\u00f6zi r\u00e1kbizotts\u00e1g, amely \u00e1lland\u00f3an a felsz\u00ednen tartja a r\u00e1kk\u00e9rd\u00e9st.<a href=\"#_ftn37\" name=\"_ftnref37\">[37]<\/a> Kutatva a r\u00e1k okoz\u00f3j\u00e1t, azt is le\u00edrja, hogy az akkori adatok szerint a r\u00e1kos megbeteged\u00e9sek 69%-a t\u00e1pcsatorn\u00e1ra szor\u00edtkozik.<a href=\"#_ftn38\" name=\"_ftnref38\">[38]<\/a> Emellett kiemeli, hogy a \u201evad\u201d n\u00e9pekn\u00e9l sokkal ritk\u00e1bb megbeteged\u00e9s a r\u00e1k.<a href=\"#_ftn39\" name=\"_ftnref39\">[39]<\/a> Tudom\u00e1nyos \u00edr\u00e1s\u00e1t buzd\u00edt\u00f3 sorokkal z\u00e1rja:<\/p>\n<blockquote><p><em>\u201e\u00bbSeg\u00edts magadon, az Isten is megseg\u00edt.\u00ab \u00d3vd eg\u00e9szs\u00e9gedet \u00e9s kiker\u00fcl\u00f6d a Hal\u00e1l orsz\u00e1g\u00fatj\u00e1t. A nagy \u00e9s nemes cz\u00e9l \u00e9rdek\u00e9ben pedig dolgozz\u00e9k mindenki tehets\u00e9ge szerint. Az el\u0151s\u00e1nczok m\u00e1r birtokunkban vannak; hogy mik\u00e9nt vessz\u00fck be a v\u00e1rat, csak id\u0151 k\u00e9rd\u00e9se.\u201d<a href=\"#_ftn40\" name=\"_ftnref40\"><strong>[40]<\/strong><\/a><\/em><\/p><\/blockquote>\n<p>Di\u00f3sszil\u00e1gyi cikk\u00e9ben \u00edr a seb\u00e9szeti \u00e9s a k\u00e9miai kezel\u00e9sr\u0151l a R\u00f6ntgen-sugarak gy\u00f3gy\u00edt\u00e1sban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9re viszont a hazai szakirodalomban els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt Alexander Bern\u00e1t \u00e9s Lenhoss\u00e9k Mih\u00e1ly 1907-ben kiadott k\u00f6nyve utal: <em>\u201eDe amilyen veszedelmesek a R\u00f6ntgen-sugarak avatatlan kez\u00e9ben, olyan gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 erej\u0171 \u00e9s \u00e1ldand\u00f3 orvoss\u00e1gok, ha szakember dolgozik vel\u00fck. Eddig megk\u00f6zel\u00edthetetlen b\u0151rbajokat \u00e9s rosszindulat\u00fa daganatokat, s\u0151t mag\u00e1t a r\u00e1kbetegs\u00e9get is sz\u00e9pen gy\u00f3gy\u00edtj\u00e1k vel\u00fck.\u201d<\/em><a href=\"#_ftn41\" name=\"_ftnref41\">[41]<\/a><\/p>\n<p>De mikort\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk arr\u00f3l, hogy az onkol\u00f3gia be\u00e9p\u00fclt a magyarorsz\u00e1gi betegell\u00e1t\u00e1s rendszer\u00e9be? Az 1910-es \u00e9vekt\u0151l kezdve indult el a folyamat, f\u0151leg a sug\u00e1rter\u00e1pia \u00e9s m\u0171t\u00e9ti alkalmaz\u00e1sok tekintet\u00e9ben. Gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9sekr\u0151l az 1960-as 1970-es \u00e9vekig nem besz\u00e9lhet\u00fcnk. Nagyon visszavetette az onkol\u00f3gi\u00e1t, hogy az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, \u2013 mivel vesztes orsz\u00e1g voltunk \u2013, nem sz\u00e1ll\u00edtottak izot\u00f3pokat eg\u00e9szen 1936-ig, holott 1914-ben \u2013 a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt \u2013 a t\u0171zdel\u00e9ses elj\u00e1r\u00e1s alkalmaz\u00e1s\u00e1ban Magyarorsz\u00e1g jelen volt a vil\u00e1g \u00e9lvonal\u00e1ban. Akkor m\u00e9g nem k\u00fcls\u0151 besug\u00e1rz\u00e1ssal gy\u00f3gy\u00edtottak, hanem brachyter\u00e1pi\u00e1val, sz\u00f6vetk\u00f6zi besug\u00e1rz\u00e1ssal. Az izot\u00f3pok \u00fajb\u00f3li megjelen\u00e9se ut\u00e1n, 1936-ban kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a rendk\u00edv\u00fcl korszer\u0171 E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd R\u00e1dium- \u00e9s R\u00f6ntgen Int\u00e9zet Budapesten.<a href=\"#_ftn42\" name=\"_ftnref42\">[42]<\/a><\/p>\n<figure id=\"attachment_11958\" aria-describedby=\"caption-attachment-11958\" style=\"width: 875px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-11958 size-full\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/05\/8f29ad50-c457-48b8-8b42-c0b734c1aa3c.jpg\" alt=\"\" width=\"875\" height=\"1024\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/05\/8f29ad50-c457-48b8-8b42-c0b734c1aa3c.jpg 875w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/05\/8f29ad50-c457-48b8-8b42-c0b734c1aa3c-256x300.jpg 256w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/05\/8f29ad50-c457-48b8-8b42-c0b734c1aa3c-768x899.jpg 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/05\/8f29ad50-c457-48b8-8b42-c0b734c1aa3c-598x700.jpg 598w\" sizes=\"auto, (max-width: 875px) 100vw, 875px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-11958\" class=\"wp-caption-text\">Az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd R\u00e1dium- \u00e9s R\u00f6ntgen Int\u00e9zet r\u00e1dium\u00e1gy\u00faja egy 1943-as felv\u00e9telen (Forr\u00e1s: F\u0151v\u00e1rosi Szab\u00f3 Ervin K\u00f6nyvt\u00e1r, Budapest Gy\u0171jtem\u00e9ny, AN500260)<\/figcaption><\/figure>\n<p>1944 sor\u00e1n az Int\u00e9zet bombatal\u00e1latot kapott, amelynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a felszerel\u00e9s jelent\u0151s r\u00e9sze haszn\u00e1lhatatlann\u00e1 v\u00e1lt, \u00edgy \u00e1prilisban be kellett z\u00e1rni a k\u00f3rh\u00e1zat. A sug\u00e1rz\u00f3anyag egy r\u00e9sz\u00e9t az Int\u00e9zet vezet\u0151je, Czunft Vilmos akarata ellen\u00e9re elvitt\u00e9k. A megmaradt 1500 mg r\u00e1diumot Czunft az ostrom idej\u00e9n saj\u00e1t t\u00e1sk\u00e1j\u00e1ban, mindig maga mellett tartotta, tudva azt, hogy ezzel kiteszi mag\u00e1t a v\u00e9gzetes d\u00f3zis\u00fa sug\u00e1rz\u00e1snak. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa befejez\u00e9sekor m\u00e1r jelentkeztek n\u00e1la a t\u00fcnetek, a t\u00f6r\u00e9keny testalkat\u00fa orvos \u00e1llapota pedig rohamos roml\u00e1snak indult, hamarosan m\u00e1r j\u00e1rni is alig tudott. 1945. j\u00falius 16-\u00e1n, miut\u00e1n nem b\u00edrta tov\u00e1bb a szenved\u00e9seket, megm\u00e9rgezte mag\u00e1t.<a href=\"#_ftn43\" name=\"_ftnref43\">[43]<\/a><\/p>\n<p>M\u00e1ra a magyar r\u00e1kkutat\u00e1s \u00e9s gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s \u2013 ha olyan nagy \u00e1ldozatok \u00e1r\u00e1n is, amelyeket Czunft Vilmos hozott \u2013 nemzetk\u00f6zi elismerts\u00e9gnek \u00f6rvend, szerves r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi a nemzetk\u00f6zi folyamatoknak, \u00e9s tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyeivel nagyban hozz\u00e1j\u00e1rul az onkol\u00f3gi\u00e1ban tapasztalhat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9shez.<\/p>\n<p>V\u00e9gigtekintve a daganatos betegs\u00e9gek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9n, meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy az alapk\u00e9rd\u00e9sre, miszerint egy \u0151si k\u00f3rr\u00f3l van sz\u00f3 vagy a r\u00e1k a modern kor betegs\u00e9ge, el\u00e9g \u00f6sszetett v\u00e1lasz adhat\u00f3. Ha m\u00e9gis le szeretn\u00e9nk egyszer\u0171s\u00edteni, r\u00f6viden a k\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1laszt adhatjuk: A r\u00e1k nem a modern kor betegs\u00e9ge, ugyanakkor a daganatos betegs\u00e9gek sz\u00e1ma szinte eleny\u00e9sz\u0151 volt a prehisztorikus \u00e9s a kor\u00e1bbi t\u00f6rt\u00e9nelmi korokban. A daganatos megbeteged\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1nak ugr\u00e1sszer\u0171 megemelked\u00e9se els\u0151sorban a mai kor megn\u00f6vekedett v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam\u00e1nak, \u00e9s a megv\u00e1ltozott, eg\u00e9szs\u00e9gtelen \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151.<\/p>\n<p>B\u00e1r a daganatos betegs\u00e9gek sz\u00e1ma rendk\u00edv\u00fcl magas, bizakod\u00e1sra ad okot, hogy az elm\u00falt 1,5\u20132 \u00e9vsz\u00e1zadban mennyit fejl\u0151d\u00f6tt az orvostudom\u00e1ny a t\u00e9m\u00e1ban, m\u00edg kor\u00e1bban az i.e. III. \u00e9vezredt\u0151l a XIX. sz\u00e1zadig alig v\u00e1ltozott b\u00e1rmi a daganatos betegs\u00e9gekr\u0151l alkotott k\u00e9pben \u00e9s az alkalmazott kezel\u00e9si m\u00f3dokban.<\/p>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<hr \/>\n<p><strong>Az NTF T\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz M\u0171hely ingyenesen teszi mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyeit, ingyenesen bocs\u00e1tja rendelkez\u00e9sre ismeretterjeszt\u0151 cikkeit. A szerkeszt\u00e9s, t\u00f6rdel\u00e9s \u00e9s a honlap fenntart\u00e1sa azonban nek\u00fcnk is p\u00e9nzbe ker\u00fcl, k\u00e9rj\u00fck, adom\u00e1ny\u00e1val t\u00e1mogassa \u00fcgy\u00fcnket, hogy a j\u00f6v\u0151ben is el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tegy\u00fck cikkeinket olvas\u00f3ink sz\u00e1m\u00e1ra. Sz\u00edves t\u00e1mogat\u00e1sukat <a href=\"https:\/\/www.patreon.com\/ntf_hu\">Patreon oldalunkon (link)\u00a0<\/a>v\u00e1rjuk.<\/strong><\/p>\n<hr \/>\n<p><a href=\"#_ftnref1\" name=\"_ftn1\">[1]<\/a> Illy\u00e9s Andr\u00e1s: Csak a modern kor betegs\u00e9ge a r\u00e1k? Interj\u00fa Moln\u00e1r Erik\u00e1val. \u00c9let \u00e9s Tudom\u00e1ny, 2015. janu\u00e1r 19. (<a href=\"http:\/\/www.eletestudomany.hu\/csak_a_modern_kor_betegsege_a_rak_\">http:\/\/www.eletestudomany.hu\/csak_a_modern_kor_betegsege_a_rak_<\/a>, 2019. febru\u00e1r 14.)<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref2\" name=\"_ftn2\">[2]<\/a> David, A. Rosalie \u2013 Zimmerman, Michael R.: Cancer: An Old Disease, a New Disease or Something Between? Nature Reviews Cancer, Volume 10. (2010) 728\u2013733. 728.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref3\" name=\"_ftn3\">[3]<\/a> Brothwell, Don: Tumors. Problems of Differential Diagnosis in Paleopathology. In: A Companion to Paleopathology. Szerk.: Grauer, Anne L. Wiley-Blackwell, Chicester, 2012. 420\u2013433. 421\u2013423.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref4\" name=\"_ftn4\">[4]<\/a> Brothwell (2012) 425.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref5\" name=\"_ftn5\">[5]<\/a> Nerlich, Andreas G. \u2013 Rohrbach, Helmut \u2013 Bachmeier, Beatrice \u2013 Zink, Albert: Malignant Tumors in Two Ancient Populations: An Approach to Historical Tumor Epidemiology. Oncology Reports, Volume 16. (2006) 197\u2013202.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref6\" name=\"_ftn6\">[6]<\/a> Rosalie \u2013 Zimmerman (2010) 729\u2013730.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref7\" name=\"_ftn7\">[7]<\/a> The Edwin Smith Surgical Papyrus. Published in Facsimile and Hieroglyphic Transliteration with Translation and Commentary in Two Volumes. I. k\u00f6tet. Szerk.: Breasted, James Henry. The University of Chicago Press, Chicago, 1930. 363\u2013369.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref8\" name=\"_ftn8\">[8]<\/a> Id\u00e9zi eredeti angol nyelven: Search and Discovery. A Tribute to Albert Szent-Gy\u00f6rgyi. Szerk.: Kaminer, Benjamin. Academic Press, New York \u2013 San Francisco \u2013 London, 1977. 286.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref9\" name=\"_ftn9\">[9]<\/a> Egyes elm\u00e9letek szerint az \u201eonkosz\u201d kifejez\u00e9s a r\u00f3mai Gal\u00e9noszt\u00f3l sz\u00e1rmazik a II. sz\u00e1zadb\u00f3l. Ezt az elm\u00e9letet gyeng\u00edti, hogy a kifejez\u00e9s g\u00f6r\u00f6g, teh\u00e1t val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e1r Gal\u00e9nosz is csak \u00e1tvette.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref10\" name=\"_ftn10\">[10]<\/a> Mi k\u00f6ze a r\u00e1knak a r\u00e1khoz? Nyelv \u00e9s Tudom\u00e1ny, 2013. j\u00falius 15. (<a href=\"https:\/\/www.nyest.hu\/hirek\/mi-koze-a-raknak-a-rakhoz\">https:\/\/www.nyest.hu\/hirek\/mi-koze-a-raknak-a-rakhoz<\/a>, 2019. febru\u00e1r 14.)<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref11\" name=\"_ftn11\">[11]<\/a> R\u00e9vai nagy lexikona. X. k\u00f6tet. R\u00e9vai, Budapest, 1914. 376. Humor\u00e1lpatol\u00f3gia.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref12\" name=\"_ftn12\">[12]<\/a> Celsus hatalmas enciklop\u00e9di\u00e1t k\u00e9sz\u00edtett a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9sr\u0151l, a hal\u00e1szatr\u00f3l \u00e9s az orvostudom\u00e1nyr\u00f3l. Ezek k\u00f6z\u00fcl csak az orvostudom\u00e1nnyal foglalkoz\u00f3 nyolc k\u00f6nyv maradt fent. Ennek modern, latin \u00e9s angol nyelv\u0171 kiad\u00e1s\u00e1t l\u00e1sd: Celsus, Aulus Cornelius: De Medicina. I\u2013III. k\u00f6tet. William Heinemann \u2013 Harvard University Press, London \u2013 Cambridge, Massachusetts, 1938.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref13\" name=\"_ftn13\">[13]<\/a> De Moulin, Daniel: A Short History of Breast Cancer. Kluwer, Bordrecht, 1989. 12.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref14\" name=\"_ftn14\">[14]<\/a> Illy\u00e9s (2015)<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref15\" name=\"_ftn15\">[15]<\/a> Moln\u00e1r Erika \u2013 Marcsik Ant\u00f3nia \u2013 Schultz, Michael \u2013 P\u00e1lfi Gy\u00f6rgy: Osteoplasticus metastasis nyomai egy 10\u201311. sz\u00e1zadi csontv\u00e1zleleten. Anthropologiai K\u00f6zlem\u00e9nyek, 52. k\u00f6tet. (2011) 33\u201340.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref16\" name=\"_ftn16\">[16]<\/a> De Moulin (1989) 10.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref17\" name=\"_ftn17\">[17]<\/a> De Moulin (1989) 13\u201314.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref18\" name=\"_ftn18\">[18]<\/a> A k\u00f6z\u00e9pkorban \u00e9s az \u00fajkor jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9ben meg kell k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetn\u00fcnk orvosokat \u00e9s kirurgusokat. El\u0151bbiek voltak a tud\u00f3sok, egyetemi tan\u00e1rok, akik \u00e1ltal\u00e1ban nem gy\u00f3gy\u00edtottak. A p\u00e1ciensekkel szem\u00e9lyesen a kirurgusok tal\u00e1lkoztak, akik els\u0151sorban a sebkezel\u00e9sekhez \u00e9rtettek. A kirurgusok orvosokt\u00f3l tanultak, de csak ritk\u00e1n lettek \u0151k is akad\u00e9mikusok. A k\u00e9t hivat\u00e1s k\u00e9pvisel\u0151i \u00e1ltal\u00e1ban igen rossz viszonyban voltak egym\u00e1ssal.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref19\" name=\"_ftn19\">[19]<\/a> Wagener, D. J. Th.: The History of Oncology. Springer, Houten, 2009. 63\u201365.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref20\" name=\"_ftn20\">[20]<\/a> Mukherjee, Siddhartha: The Emperor of all Maladies. A Biography of Cancer. Scribner, New York, 2010. 51\u201353.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref21\" name=\"_ftn21\">[21]<\/a> Park, Roswell: An Epitome of the History of Medicine. F. A. Davis, Philadelphia \u2013 New York \u2013 Chicago, 1897. 187.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref22\" name=\"_ftn22\">[22]<\/a> Wagener (2009) 23\u201324.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref23\" name=\"_ftn23\">[23]<\/a> The Works of John Hunter, F.R.S. with Notes. Szerk.: Palmer, James F. Longman \u2013 Rees \u2013 Orme \u2013 Brown \u2013 Green, London, 1835. 626\u2013627.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref24\" name=\"_ftn24\">[24]<\/a> Kipling, M. D. \u2013 Waldron, H. A.: Percivall Prott and Cancer Scroti. British Journal of Industrial Medicine, 32. \u00e9vf. (1975) 3. sz. 244\u2013246.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref25\" name=\"_ftn25\">[25]<\/a> Di\u00f3sszil\u00e1gyi S\u00e1muel: Gy\u00f3gy\u00edthat\u00f3-e a r\u00e1k? Ur\u00e1nia, 10. \u00e9vf. (1909) 4. sz. 176\u2013184. 182.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref26\" name=\"_ftn26\">[26]<\/a> Rosalie \u2013 Zimmermann (2010) 727.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref27\" name=\"_ftn27\">[27]<\/a> Nerlich, Andreas G. \u2013 Bachmeier, Beatrice E.: Paleopathology of malignant tumors supports the concept of human vulnerability to cancer. Nature Reviews Cancer, Volume 7. (2007) 563.; Nerlich \u2013 Rohrbach \u2013 Bachmeier \u2013 Zink (2006) 197.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref28\" name=\"_ftn28\">[28]<\/a> Graves, Mel: Darwinian medicie: A Case of Cancer. Nature Reviews Cancer, Volume 7. (2007) 2013\u2013221.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref29\" name=\"_ftn29\">[29]<\/a> Galor, Oded \u2013 Moav, Omer: Natural Selection and the Evolution of Life Expectancy. Minerva Center for Economic Growth Paper No. 02\u201305. (http:\/\/sticerd.lse.ac.uk\/seminarpapers\/dg09102006.pdf, 2019. febru\u00e1r 20.)<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref30\" name=\"_ftn30\">[30]<\/a> Life expectation at birth. The World Bank Data. (https:\/\/data.worldbank.org\/indicator\/SP.DYN.LE00.IN, 2019. febru\u00e1r 20.)<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref31\" name=\"_ftn31\">[31]<\/a> Rosalie \u2013 Zimmermann (2010) 727.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref32\" name=\"_ftn32\">[32]<\/a> Di\u00f3sszil\u00e1gyi (1909) 176.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref33\" name=\"_ftn33\">[33]<\/a> Di\u00f3sszil\u00e1gyi (1909) 177.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref34\" name=\"_ftn34\">[34]<\/a> Di\u00f3sszil\u00e1gyi (1909) 177.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref35\" name=\"_ftn35\">[35]<\/a> Di\u00f3sszil\u00e1gyi (1909) 181.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref36\" name=\"_ftn36\">[36]<\/a> Di\u00f3sszil\u00e1gyi (1909) 182.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref37\" name=\"_ftn37\">[37]<\/a> Di\u00f3sszil\u00e1gyi (1909) 183.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref38\" name=\"_ftn38\">[38]<\/a> Di\u00f3sszil\u00e1gyi (1909) 184.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref39\" name=\"_ftn39\">[39]<\/a> Di\u00f3sszil\u00e1gyi (1909) 184.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref40\" name=\"_ftn40\">[40]<\/a> Di\u00f3sszil\u00e1gyi (1909) 184.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref41\" name=\"_ftn41\">[41]<\/a> Alexander Bern\u00e1t \u2013 Lenhoss\u00e9k Mih\u00e1ly: Az ember. Testi \u00e9s lelki \u00e9lete, egy\u00e9ni \u00e9s faji saj\u00e1ts\u00e1gai. Athenaeum, Budapest, 1907. 480.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref42\" name=\"_ftn42\">[42]<\/a> A magyar onkol\u00f3gia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l l\u00e1sd b\u0151vebben: Eml\u00e9kk\u00f6nyv. 75 \u00e9ves az Orsz\u00e1gos Onkol\u00f3giai Int\u00e9zet. Szerk.: Sz\u00fccs G\u00e1bor. Orsz\u00e1gos Onkol\u00f3giai Int\u00e9zet, Budapest, 2011. 41\u201373.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref43\" name=\"_ftn43\">[43]<\/a> Bugyi Bal\u00e1zs: Egy elfeledett orvos-h\u0151s: dr. Czunft Vilmos. Budapest, 15. \u00e9vf. (1977) 4. sz. 29.; El\u0151terjeszt\u00e9s n\u00e9hai dr. Czunft Vilmos k\u00f6zk\u00f3rh\u00e1zi f\u0151orvos \u00f6zvegye r\u00e9sz\u00e9re nyugd\u00edjat kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 ell\u00e1t\u00e1s enged\u00e9lyez\u00e9se t\u00e1rgy\u00e1ban. F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zl\u00f6ny, 57. \u00e9vf. (1946) 27. sz. 726.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Balogh Andrea Johanna Felvet\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mikor jelent meg a r\u00e1k a f\u00f6ld\u00f6n? Egy \u0151si k\u00f3rr\u00f3l van sz\u00f3 vagy a modern kor betegs\u00e9g\u00e9r\u0151l? A gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l igencsak relev\u00e1ns a t\u00e9mak\u00f6r, mivel ha tudjuk, hogy mikort\u00f3l van jelen a betegs\u00e9g az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk annak kialakul\u00e1si k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeire, valamint a f\u0151 okoz\u00f3ira is. A kutat\u00e1sok meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy maga a r\u00e1k m\u00e9g az emberis\u00e9gn\u00e9l is id\u0151sebb, \u00e9s m\u00e1r egyes dinoszaurusz maradv\u00e1nyokon is fedeztek fel daganatokat. B\u00e1r nem egy\u00e9rtelm\u0171en bizony\u00edthat\u00f3, de van olyan 1,5 milli\u00f3 \u00e9ves Homo erectus lelet, amelynek \u00e1llkapcsa daganatos betegs\u00e9gre&hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":11951,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[443,781,157,7,223,943],"tags":[1226,373,936,937,1225,1257],"class_list":["post-11950","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-19-szazad","category-20-szazad-2","category-kora_ujkor","category-kozepkor","category-okor","category-oskor","tag-betegseg","tag-egeszsegugy","tag-orvoslas","tag-orvostortenet","tag-rak","tag-rakkutatas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11950","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=11950"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11950\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":12200,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11950\/revisions\/12200"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/11951"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=11950"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=11950"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=11950"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}