{"id":11683,"date":"2019-03-09T17:07:32","date_gmt":"2019-03-09T17:07:32","guid":{"rendered":"https:\/\/ntf.hu\/?p=11683"},"modified":"2019-03-09T17:07:32","modified_gmt":"2019-03-09T17:07:32","slug":"az-ordog-uruleke-avagy-korunk-fenye-recenzio-a-zsakmany-cimu-konyvrol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/2019\/03\/09\/az-ordog-uruleke-avagy-korunk-fenye-recenzio-a-zsakmany-cimu-konyvrol\/","title":{"rendered":"Az \u201e\u00d6rd\u00f6g \u00fcr\u00fcl\u00e9ke\u201d avagy \u201ekorunk f\u00e9nye\u201d? \u2013 Recenzi\u00f3 A zs\u00e1km\u00e1ny c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvr\u0151l"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify;\"><b>Sz\u00e1zhatvan \u00e9vvel ezel\u0151tt egy makacs vas\u00fati kalauz t\u00f6bb h\u00f3napon \u00e1t tart\u00f3 \u201ebolondos k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t\u201d v\u00e9gre siker koron\u00e1zta Pennsylvani\u00e1ban: Edwin Drake f\u00far\u00e1ssal \u00e9s szivatty\u00faz\u00e1ssal olajat hozott a felsz\u00ednre. \u00c1m annak ellen\u00e9re, hogy az emberis\u00e9g az aranyl\u00e1z ut\u00e1n el\u0151sz\u00f6r \u00e9lhette \u00e1t az \u201eolajl\u00e1z izgalmait&#8221;, akkoriban a gy\u00f3gy\u00e1szaton \u00e9s vil\u00e1g\u00edt\u00e1son k\u00edv\u00fcl nem sok \u00e9rtelm\u00e9t l\u00e1tt\u00e1k ennek a fekete, ny\u00fal\u00f3s \u00e9s gy\u00fal\u00e9kony folyad\u00e9knak. Azonban az \u0151r\u00fcltnek tartott id\u0151s ember kitartott amellett, hogy olyan felfedez\u00e9st tett, amely el\u0151bb-ut\u00f3bb m\u00e9g a sz\u00e9nt is letasz\u00edtja a tr\u00f3nj\u00e1r\u00f3l \u00e9s alapjaiban fogja megv\u00e1ltoztatni a gazdas\u00e1got, a politik\u00e1t \u00e9s a t\u00e1rsadalmat. Ennek a &#8222;j\u00f3slatnak&#8221; a beteljes\u00fcl\u00e9s\u00e9t k\u00f6veti v\u00e9gig az a k\u00f6nyv, amelyr\u0151l ez a recenzi\u00f3 sz\u00f3l.\u00a0<\/b><\/p>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<p><!--more--><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Dac\u00e1ra annak, hogy a k\u0151olaj mennyire fontos szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadban, ennek a fosszilis energiahordoz\u00f3nak az emberi t\u00f6rt\u00e9nelemre gyakorolt \u2013 nemcsak gazdas\u00e1gi, hanem geopolitikai \u00e9s szociol\u00f3giai \u2013 hat\u00e1sair\u00f3l szinte alig k\u00e9sz\u00fclt egy \u00e1tfog\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti szint\u00e9zis. Akadtak ugyan r\u00e9sztanulm\u00e1nyok, kisebb monogr\u00e1fi\u00e1k, gazdas\u00e1gi elemz\u00e9sek, de az els\u0151, orsz\u00e1gokon \u00e9s korszakokon \u00e1t\u00edvel\u0151, r\u00e9szletekben gazdag \u00edr\u00e1s csak 1991-ben sz\u00fcletett meg. M\u00e9gpedig Daniel Yergin toll\u00e1b\u00f3l, aki a k\u00f6nyv\u00e9nek az igencsak kifejez\u0151\u00a0<em>A zs\u00e1km\u00e1ny\u00a0\u2013 <\/em><em>Hajsza olaj\u00e9rt, p\u00e9nz\u00e9rt \u00e9s hatalom\u00e9rt <\/em>c\u00edmet adta. Sem el\u0151tte, sem az\u00f3ta nem k\u00e9sz\u00fclt olyan m\u0171, ami ennyi szemsz\u00f6gb\u0151l j\u00e1rta k\u00f6r\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9st, primer \u00e9s szekunder forr\u00e1sok garmad\u00e1j\u00e1ra hivatkozott volta, \u00e1rnyalta a hivatalos \u00e1ll\u00e1spontokat, mik\u00f6zben ezzel p\u00e1rhuzamosan megc\u00e1folta a k\u00f6zsz\u00e1jon forg\u00f3, igaznak v\u00e9lt, de val\u00f3j\u00e1ban t\u00e9ves elk\u00e9pzel\u00e9seket meg \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9leteket. Jelent\u0151s\u00e9ge ellen\u00e9re A<em>\u00a0zs\u00e1km\u00e1ny<\/em>\u00a0magyar nyelv\u0171 v\u00e1ltozat\u00e1ra m\u00e9gis t\u00f6bb mint 25 \u00e9vet (!) kellett v\u00e1rni \u2013 a hazai k\u00f6nyvesboltokban csak 2018 v\u00e9g\u00e9n,\u00a0az Antall J\u00f3zsef Tud\u00e1sk\u00f6zpont j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l jelenhetett meg .<a href=\"#_ftn1\" name=\"_ftnref1\">[1]<\/a><\/p>\n<figure style=\"width: 311px\" class=\"wp-caption alignright\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"\" src=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/1\/11\/Daniel_Yergin_-_World_Economic_Forum_Annual_Meeting_2012.jpg\" alt=\"\" width=\"311\" height=\"472\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\">Daniel Yergin 2012-ben. K\u00e9p forr\u00e1sa: <a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Daniel_Yergin#\/media\/File:Daniel_Yergin_-_World_Economic_Forum_Annual_Meeting_2012.jpg\">Wikipedia Commons<\/a>.<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Miel\u0151tt g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1 ker\u00fclne a k\u00f6nyv, p\u00e1r mondatban sz\u00fcks\u00e9ges kit\u00e9rni a szerz\u0151 szem\u00e9ly\u00e9re. Daniel Howard Yergin 1947. febru\u00e1r 6-\u00e1n sz\u00fcletett Los Angelesben. A fels\u0151fok\u00fa \u00e9s doktori tanulm\u00e1nyainak helysz\u00ednei a Yale \u00e9s Cambridge voltak, sz\u00e1mos tekint\u00e9lyes lapba \u00e9s foly\u00f3iratba publik\u00e1lt. Kezdetben a hidegh\u00e1bor\u00fa kialakul\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9rdekelte, de a hetvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l egyre gyakrabban foglalkozott energetikai k\u00e9rd\u00e9sekkel \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a \u201efekete aranynak\u201d nevezett fosszilis \u00e1sv\u00e1nyi term\u00e9k keltette fel a figyelm\u00e9t. Hamarosan a Carter-adminisztr\u00e1ci\u00f3ban tal\u00e1lta mag\u00e1t: az 1979-es ir\u00e1ni forradalom idej\u00e9n energetikai tan\u00e1csad\u00f3 lett, \u00edgy szinte az els\u0151 k\u00e9zb\u0151l tapasztalhatta meg az akkori olajv\u00e1ls\u00e1got \u00e9s az amerikai t\u00e1rsadalom v\u00e9gigz\u00fadul\u00f3 p\u00e1nikot. Megalap\u00edtotta a Cambridge-i Energiakutat\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1got (CERA), dokumentumfilmeket k\u00e9sz\u00edtettek a m\u0171veib\u0151l, \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbi eln\u00f6k\u00f6k alatt is fontos poz\u00edci\u00f3kat, tan\u00e1csad\u00f3i szerepeket t\u00f6lt\u00f6tt be. T\u00f6bb amerikai \u00e9s nemzetk\u00f6zi egyetemen oktatott, monogr\u00e1fi\u00e1kat \u00edrt egyed\u00fcl vagy t\u00e1rsszerz\u0151k\u00e9nt, valamint d\u00edjak tucatjait zsebelte be, mint p\u00e9ld\u00e1ul az Egyes\u00fclt \u00c1llamok Energiad\u00edjat. A <em>zs\u00e1km\u00e1ny <\/em>sz\u00e1m\u00edt a legfontosabb m\u0171v\u00e9nek, amelynek kv\u00e1zi folytat\u00e1sak\u00e9nt foghat\u00f3 fel a 2011-ben kiadott <em>The Quest: Energy, Security, and the Remaking of the Modern World<\/em>.<a href=\"#_ftn2\" name=\"_ftnref2\">[2]<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A recenzion\u00e1lt k\u00f6nyv \u00e9rt\u00e9k\u00e9b\u0151l semmit nem von le, hogy t\u00f6bb mint negyed \u00e9vsz\u00e1zad ezel\u0151tt jelent meg. Egyr\u00e9szt a szerz\u0151 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sainak t\u00f6bbs\u00e9ge alig vesztettek\u00a0 valamit a \u201eszavatoss\u00e1gukb\u00f3l\u201d; m\u00e1sr\u00e9szt az \u00faj kiad\u00e1sban (ezt ford\u00edtott\u00e1k le magyarra) m\u00e1r r\u00f6viden kit\u00e9rt az 1991-es \u00d6b\u00f6lh\u00e1bor\u00fa \u00f3ta eltelt \u00e9vekre is. Yergin l\u00e9nyeg\u00e9ben h\u00e1rom nagy t\u00e9m\u00e1t j\u00e1r k\u00f6rbe: az egyik a kapitalizmus \u00e9s a modern \u00fczleti \u00e9let felemelked\u00e9se; a m\u00e1sik az olaj egybefon\u00f3d\u00e1sa a nemzeti strat\u00e9gi\u00e1kkal, glob\u00e1lis politik\u00e1val \u00e9s a hatalommal; a harmadik pedig a \u201esz\u00e9nhidrog\u00e9nember\u201d \u00e9s a \u201esz\u00e9nhidrog\u00e9n-t\u00e1rsadalom\u201d megsz\u00fclet\u00e9se \u00e9s f\u00fcgg\u0151s\u00e9ge a nyersanyagt\u00f3l.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Pont ezekb\u0151l kifoly\u00f3lag a recenzion\u00e1lt k\u00f6nyvet rengetegf\u00e9lek\u00e9ppen lehet olvasni. Egyr\u00e9szt a huszadik sz\u00e1zadi diplom\u00e1cia- \u00e9s nemzetk\u00f6zi kapcsolatok t\u00f6rt\u00e9netek\u00e9nt. A szerz\u0151 r\u00e1mutat arra, hogy a k\u0151olajhoz f\u0171z\u0151d\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek mik\u00e9pp alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t a nyugati orsz\u00e1gok k\u00fcl-\u00e9s biztons\u00e1gpolitik\u00e1j\u00e1t; mi\u00e9rt v\u00e1ltak hirtelen els\u0151dleges priorit\u00e1s\u00fav\u00e1 az egyes k\u00f6zel-keleti, latin-amerikai \u00e9s szubszaharai \u00e1llamokkal fenntartott kapcsolatok; \u00e9s milyen \u2013 gyakran v\u00e9res puccsokba \u00e9s h\u00e1bor\u00fakba torkoll\u00f3 \u2013 harcok folytak a &#8222;fekete arany\u00e9rt&#8221;.\u00a0 Yergin sokszor (de nem mindig) el\u00e9g kritikusan szeml\u00e9li a k\u0151olaj szerep\u00e9t: gyakran felh\u00edvja a figyelmet arra, hogy az olaj nem minden esetben volt a nyugati \u2013 f\u0151leg az amerikai \u2013 k\u00fclpolitika f\u0151 hajt\u00f3ereje, mivel m\u00e1s geopolitikai, gazdas\u00e1gi \u00e9s n\u00e9ha ideol\u00f3giai t\u00e9nyez\u0151k \u00e9pp\u00fagy domin\u00e1ltak a d\u00f6nt\u00e9sekn\u00e9l.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">M\u00e1sr\u00e9szt ezt a m\u0171vet lehet egyfajta v\u00e1llalkoz\u00e1s- \u00e9s v\u00e1llalatt\u00f6rt\u00e9netk\u00e9nt olvasni. Yergin bemutatja a \u201eh\u00e9t n\u0151v\u00e9rnek\u201d nevezett nagy angolsz\u00e1sz k\u0151olajt\u00e1rsas\u00e1g \u2013 mai nev\u00fck\u00f6n ExxonMobil (egykor ez k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1llalat volt, Exxon \u00e9s Socony), Chevron, Texaco, Gulf, Royal Dutch Shell, British Petrol \u2013 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Term\u00e9szetesen rajtuk k\u00edv\u00fcl m\u00e1s energetikai birodalmak szint\u00fagy ter\u00edt\u00e9kre ker\u00fclnek, mint a sza\u00fadi Aramco, az olasz ENI, vagy a m\u00e1ra megsz\u0171nt c\u00e9gek, mint a Sohio. Ugyanakkor a szerz\u0151 sz\u00e1mos p\u00e9ld\u00e1t hoz fel arra vonatkoz\u00f3an, hogy a nagy olajv\u00e1llalatok kor\u00e1ntsem voltak olyan er\u0151sek, hogy kiz\u00e1r\u00f3lagosan \u0151k hat\u00e1rozt\u00e1k volna meg a nagyhatalmak k\u00fclpolitik\u00e1j\u00e1t. Nem egyszer pont ellenkez\u0151leg t\u00f6rt\u00e9nt: hi\u00e1ba fogtak \u00f6ssze, legt\u00f6bbsz\u00f6r semmif\u00e9le hat\u00e1ssal nem tudtak lenni a nemzetk\u00f6zi t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sekre, de gyakran m\u00e9g a saj\u00e1t korm\u00e1nyaikra \u00e9s politikai vezet\u0151ikre sem. P\u00e9ld\u00e1ul b\u00e1rhogyan is szerett\u00e9k volna, hogy Franklin D. Roosevelt b\u00fcntesse meg kem\u00e9nyen L\u00e1zaro C\u00e1rdenas mexik\u00f3i eln\u00f6k\u00f6t, ami\u00e9rt 1938-ban \u00e1llamos\u00edtotta az olajszektort, az amerikai eln\u00f6k a \u201ej\u00f3szomsz\u00e9ds\u00e1gi\u201d politik\u00e1j\u00e1b\u00f3l kifoly\u00f3lag \u00e9s att\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelm\u00e9ben, hogy esetleg Mexik\u00f3 ny\u00edltan a tengelyhatalmakhoz csatlakozna, gyenge embarg\u00f3kat vezetett be.<a href=\"#_ftn3\" name=\"_ftnref3\">[3]<\/a> Vagy a hidegh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n a Chevron, az Exxon, a Texaco b\u00e1rhogy is igyekezett megv\u00e1ltoztatni Washington k\u00f6zel-keleti politik\u00e1j\u00e1t, hogy ink\u00e1bb a k\u0151olajban gazdag arab orsz\u00e1gokhoz igazodjon \u00e9s szignifik\u00e1nsan cs\u00f6kkentse az Izraelnek ny\u00fajtott t\u00e1mogat\u00e1s nagys\u00e1g\u00e1t, ezt egyetlen adminisztr\u00e1ci\u00f3 sem tette meg, m\u00e9g az arab-izraeli h\u00e1bor\u00fak idej\u00e9n vagy az OPEC \u00e1ltal bevetett embarg\u00f3k idej\u00e9n sem<a href=\"#_ftn4\" name=\"_ftnref4\">[4]<\/a><\/p>\n<figure id=\"attachment_11684\" aria-describedby=\"caption-attachment-11684\" style=\"width: 850px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-11684\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/1979_40.jpg\" alt=\"\" width=\"850\" height=\"526\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/1979_40.jpg 850w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/1979_40-300x186.jpg 300w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/1979_40-768x475.jpg 768w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/1979_40-700x433.jpg 700w\" sizes=\"auto, (max-width: 850px) 100vw, 850px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-11684\" class=\"wp-caption-text\">Az 1979-es OPEC olaj\u00e1remel\u00e9s\u00e9r\u0151l k\u00e9sz\u00fclt Wright-karikat\u00fara a The Miami News j\u00faniusi sz\u00e1m\u00e1nak has\u00e1bjain. A k\u00e9p forr\u00e1sa: <a href=\"http:\/\/mideastcartoonhistory.com\/1977to1988\/1979B.html\">Link.<\/a><\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Yergin k\u00f6nyv\u00e9t azok is nyugodtan a kez\u00fckbe vehetik, akiket nem az orsz\u00e1gok, korm\u00e1nyok, v\u00e1llalatok sorsa, hanem egyes szem\u00e9lyek \u00e9lete \u00e9rdekel. A szerz\u0151 els\u0151sorban az ismertebb nagy olajb\u00e1r\u00f3k (J. Paul Getty, John D. Rockefeller vagy a \u201eJoiner apu\u201d) t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re t\u00e9r ki, de nem maradnak el a kev\u00e9sb\u00e9 ismert m\u00e1gn\u00e1sok sem, mint az \u00f6rm\u00e9ny sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Calouste Gulbenkian, g\u00fanynev\u00e9n az \u201e\u00d6t Sz\u00e1zal\u00e9kos ember\u201d. Vagy az olyan politikusok, mint a k\u00f6zel 25 \u00e9ven \u00e1t a sza\u00fadi olaj\u00fcgyi miniszt\u00e9rium \u00e9l\u00e9n \u00e1ll\u00f3 Ahmed Zaki Jamani, akit egykoron egyszerre csod\u00e1ltak \u00e9s \u00e1tkoztak Nyugaton, mivel l\u00e9nyeg\u00e9ben \u0151 mutatta meg el\u0151sz\u00f6r, hogy mire k\u00e9pes az OPEC \u00e9s mit jelent az &#8222;olajfegyver&#8221; a gyakorlatban. A k\u00f6nyvben a politikusokon, az olajb\u00e1r\u00f3kon \u00e9s az \u00fczletembereken k\u00edv\u00fcl nem hi\u00e1nyozhatnak az egyes olajipari szakemberek, m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k, vegy\u00e9szek kulcsfontoss\u00e1g\u00fa munk\u00e1iknak, meglep\u0151 m\u00f3dszereiknek \u00e9s nagy felfedez\u00e9seiknek ismertet\u00e9se sem. P\u00e9ld\u00e1ul val\u00f3s\u00e1gos f\u00f6ldreng\u00e9st id\u00e9zett el\u0151 az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, amikor Everette Lee DeGolyer a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt az al\u00e1bbi \u00fczenetet k\u00fcldte Washingtonba: \u201e<em>a\u00a0vil\u00e1g olajtermel\u00e9s\u00e9nek s\u00falypontja Mexik\u00f3i-\u00f6b\u00f6l \u00e9s a Karibi-ter\u00fclet\u00e9r\u0151l a Perzsa-\u00f6b\u00f6lbe tol\u00f3dik el\u201d.<\/em><a href=\"#_ftn5\" name=\"_ftnref5\">[5]<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Ugyan\u00fagy az is megtal\u00e1lhatja a sz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1t, akit\u00a0a humoros, de n\u00e9ha egyenesen groteszk t\u00f6rt\u00e9nelmi anekdot\u00e1k \u00e9rdekelnek, hiszen Yergin egy\u00e1ltal\u00e1n nem sp\u00f3rol vel\u00fck. P\u00e9ld\u00e1ul az\u00a01919-ben ind\u00edtott transz-amerikai konvoj \u00fatja, amely eredetileg demonstr\u00e1lni k\u00edv\u00e1nta a g\u00e1zolajra m\u0171k\u00f6d\u0151 j\u00e1rm\u0171vek erej\u00e9t, viszont gyakorlatilag lej\u00e1ratta azt \u2013 mindez a k\u00e9s\u0151bbi h\u00edres t\u00e1bornok \u00e9s eln\u00f6k Dwight D. Eisenhower szavainak tolm\u00e1csol\u00e1s\u00e1ban olvashat\u00f3, mivel \u0151 (m\u00e9g sz\u00e1zadosk\u00e9nt) szint\u00e9n r\u00e9szt vett a misszi\u00f3ban.<a href=\"#_ftn6\" name=\"_ftnref6\">[6]<\/a> Vagy ott van az a t\u00f6rt\u00e9net, amikor 1933-ban csak az\u00e9rt vizsg\u00e1lt\u00e1k \u00e1t egyes\u00e9vel a sza\u00fadiaknak kifizetni k\u00edv\u00e1nt \u00f6tvenezer aranytall\u00e9rt, hogy egyiken se legyen rajta Vikt\u00f3ria kir\u00e1lyn\u0151 k\u00e9pe, ez\u00e1ltal megs\u00e9rtve a muszlim \u00fcgyfeleiket.\u00a0<a href=\"#_ftn7\" name=\"_ftnref7\">[7]<\/a> P\u00e9rez Alfonzo egykori venezuelai olaj\u00fcgyi miniszter \u00e9s egyik OPEC-alap\u00edt\u00f3 \u00e9let\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9nete szint\u00e9n tele van abszurd \u00e9s ironikus elemekkel \u2013 am\u00fagy \u0151 az \u00e9lete v\u00e9g\u00e9n annyira megundorodott a fosszilis energiahordoz\u00f3t\u00f3l, hogy a hivatalos f\u00f3rumokon is \u201e\u00f6rd\u00f6g \u00fcr\u00fcl\u00e9k\u00e9nek\u201d nevezte.<a href=\"#_ftn8\" name=\"_ftnref8\">[8]\u00a0<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Yergin ezeket az anekdot\u00e1kat, ahogyan az esem\u00e9nyeket, id\u00e9zeteket, p\u00e1rbesz\u00e9deket \u00e9s sz\u00e1madatokat, hivatkoz\u00e1sokkal t\u00e1masztotta al\u00e1 \u2013 sz\u00e1m szerint 557-el. Egy k\u00fcl\u00f6n recenzi\u00f3t lehetne \u00edrni arr\u00f3l a tetemes forr\u00e1smennyis\u00e9gr\u0151l, amelyet a szerz\u0151 a m\u0171ben felhaszn\u00e1lt. Gyakorlatilag v\u00e9gigj\u00e1rta a t\u00e9ma szempontj\u00e1b\u00f3l idev\u00e1g\u00f3 amerikai, brit \u00e9s francia lev\u00e9lt\u00e1rakat, feldolgozta az \u00f6sszes olajjal kapcsolatos korm\u00e1nyzati iratot, statisztik\u00e1kat, valamint t\u00f6bb mint sz\u00e1z szakirodalmat. R\u00e1ad\u00e1sul a m\u0171 t\u00f6bb tucatnyi interj\u00fat tartalmaz, amiket a szerz\u0151 nagyk\u00f6vetekkel, politikusokkal, szak\u00e9rt\u0151kkel, amerikai \u00e9s m\u00e1s k\u00fclf\u00f6ldi energetikai c\u00e9gek vezet\u0151ivel k\u00e9sz\u00edtett. A mell\u00e9kletekben egy kronol\u00f3gi\u00e1ban fel vannak sorolva a k\u0151olaj t\u00f6rt\u00e9nete szempontj\u00e1b\u00f3l legfontosabb esem\u00e9nyek, illetve grafikonok mutatj\u00e1k be az olaj \u00e1r\u00e1nak v\u00e1ltoz\u00e1sait a kezdetekt\u0151l eg\u00e9szen 2008. augusztus 22-ig.<\/p>\n<figure id=\"attachment_11718\" aria-describedby=\"caption-attachment-11718\" style=\"width: 343px\" class=\"wp-caption alignleft\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" wp-image-11718\" src=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/img_1539678293_1_cuyorinj7k.jpg\" alt=\"\" width=\"343\" height=\"493\" srcset=\"https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/img_1539678293_1_cuyorinj7k.jpg 600w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/img_1539678293_1_cuyorinj7k-209x300.jpg 209w, https:\/\/ntf.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/img_1539678293_1_cuyorinj7k-487x700.jpg 487w\" sizes=\"auto, (max-width: 343px) 100vw, 343px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-11718\" class=\"wp-caption-text\">Daniel Yergin: <em>A zs\u00e1km\u00e1ny &#8211; Hajsza olaj\u00e9rt, p\u00e9nz\u00e9rt \u00e9s hatalom\u00e9rt<\/em>. Antall J\u00f3zsef Tud\u00e1sk\u00f6zpont, Budapest, 2018. 1117. o.<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify;\">Annak ellen\u00e9re, hogy Yergin a legt\u00f6bb helyen igyekezett \u00e1rnyalni az olaj szerep\u00e9t a 20. sz\u00e1zad t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben, n\u00e9ha a szerz\u0151 is beleesik abba a csapd\u00e1ba, hogy egyes esetekben t\u00falzott szerepet tulajdon\u00edt a saj\u00e1t vizsg\u00e1lati t\u00e1rgy\u00e1nak. Igencsak furcs\u00e1n hangozhat egy m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat kutat\u00f3 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra, hogy \u201eHitler r\u00f6geszm\u00e9je az olaj volt\u201d \u00e9s a kauk\u00e1zusi olajmez\u0151k megszerz\u00e9se sz\u00e1m\u00edtott a Szovjetuni\u00f3 elleni hadj\u00e1rat legfontosabb gazdas\u00e1gi c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s\u00e9nek. Vagy Jap\u00e1n az\u00e9rt vesztette el a h\u00e1bor\u00fat, mert az amerikai haditenger\u00e9szet \u00e9s l\u00e9gier\u0151 megsemmis\u00edtette a szigetorsz\u00e1g szinte teljes olajtartal\u00e9k\u00e1t \u00e9s m\u00e1r nem volt mi hajtsa a jap\u00e1n hadig\u00e9pezetet.<a href=\"#_ftn9\" name=\"_ftnref9\">[9]<\/a> Ugyan\u00fagy er\u0151sen vitathat\u00f3 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sok vannak a hidegh\u00e1bor\u00fas r\u00e9szekn\u00e9l is: a szuezi v\u00e1ls\u00e1g \u201enagyr\u00e9szt az olajr\u00f3l sz\u00f3lt\u201d; Franciaorsz\u00e1g az 1956-ban felfedezett k\u0151ololaj miatt nem akart kivonulni Alg\u00e9ri\u00e1b\u00f3l; vagy az 1967. szeptember 1-j\u00e9n tartott kart\u00fami cs\u00facstal\u00e1lkoz\u00f3 legfontosabb int\u00e9zked\u00e9se az arab orsz\u00e1gok \u2013 akkor m\u00e9g kudarccal v\u00e9gz\u0151d\u0151 \u00e9s vissza\u00fct\u0151 \u2013 olajembarg\u00f3j\u00e1nak felold\u00e1sa volt.<a href=\"#_ftn10\" name=\"_ftnref10\">[10]<\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Csakhogy olyanra is akad p\u00e9lda, amikor a szerz\u0151 nem tesz eml\u00edt\u00e9st azokr\u00f3l az esem\u00e9nyekr\u0151l, ahol a k\u0151olajjal kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sek k\u00f6zponti szerepet t\u00f6lt\u00f6ttek be. P\u00e9ld\u00e1ul Yergin egy mondatban megeml\u00edti, hogy a negyvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n &#8222;Sz\u00edria konoks\u00e1ga&#8221; komoly akad\u00e1lyt jelentett a libanoni-sza\u00fadi Transz-Ar\u00e1bia Cs\u0151vezet\u00e9kre (TAP), mivel Damaszkusz \u201ecsillag\u00e1szati tranzitd\u00edjat\u201d k\u00f6vetelt.<a href=\"#_ftnref12\" name=\"_ftn12\">[11]<\/a>\u00a0Azt m\u00e1r azonban a szak\u00e9rt\u0151 kifelejtette, hogy emiatt 1949. m\u00e1rcius 29-\u00e9n \u2013 a CIA seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel\u00a0\u2013 katonai puccsot hajtottak v\u00e9gre az arab orsz\u00e1gban \u00e9s az \u00faj sz\u00edriai parlamentben m\u00e1jus 16-\u00e1n ratifik\u00e1lt\u00e1k a TAP meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 szerz\u0151d\u00e9st. Ugyan\u00fagy egyes esetekben zavar\u00f3 tud lenni a szerz\u0151 elfogult l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja \u00e9s egy-k\u00e9t \u00e1llamf\u0151 (Gamal Abden Nasszer, C\u00e1rdenas stb.) kiz\u00e1r\u00f3lag negat\u00edv tulajdons\u00e1gait kiemel\u0151 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">Azonban ezen kritik\u00e1k semmit nem vonnak le Yergin a \u201e<em>A zs\u00e1km\u00e1ny: hajsza olaj\u00e9rt, p\u00e9nz\u00e9rt \u00e9s hatalom\u00e9rt<\/em>\u201d c\u00edm\u0171 \u201emagnum opus\u201d jelent\u0151s\u00e9g\u00e9b\u0151l, amit j\u00f3l mutat, hogy Pulitzer-d\u00edjat kapott. Hetekig vezette a bestsellerlist\u00e1kat, nyolc\u00f3r\u00e1s BBC-sorozatot k\u00e9sz\u00edtettek bel\u0151le (h\u00e1rom Emmy-d\u00edjra jel\u00f6lt\u00e9k, de v\u00e9g\u00fcl a CINE Arany Sas d\u00edjat \u00edt\u00e9lt\u00e9k oda), \u00e9s mintegy tizenh\u00e9t nyelvre ford\u00edtott\u00e1k le.<a href=\"#_ftn11\" name=\"_ftnref11\">[12]<\/a> Szakirodalomnak els\u0151dleges, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik gazdas\u00e1g- \u00e9s nemzetk\u00f6zi kapcsolatok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel foglalkoznak, de a k\u00f6nyvnek a \u201esz\u00e9nhidrog\u00e9n-t\u00e1rsadalomr\u00f3l\u201d sz\u00f3l\u00f3 fejezetei m\u00e9g a szociol\u00f3gusok sz\u00e1m\u00e1ra is hasznos forr\u00e1sanyagnak bizonyulhatnak. Ugyanakkor az olvasm\u00e1nyos st\u00edlus \u2013 amelyet a ford\u00edt\u00e1s t\u00f6k\u00e9letesen visszaadott \u2013 \u00e9s a rengeteg anekdotikus t\u00f6rt\u00e9net gondoskodik arr\u00f3l, hogy egy laikus is nagy \u00e9lvezettel forgassa a &#8222;korunk f\u00e9ny\u00e9nek&#8221; bec\u00e9zett nyersanyag t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">A bor\u00edt\u00f3k\u00e9pen egy 1904-ben megjelent karikat\u00fara a Standard Oil-r\u00f3l. A k\u00e9p forr\u00e1sa:<a href=\"https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Standard_oil_octopus_loc_color.jpg\"> Wikipedia Commons.<\/a><\/p>\n<div class='code-block code-block-1' style='text-align: center; margin: 13px auto;'>\n<script async src=\"\/\/pagead2.googlesyndication.com\/pagead\/js\/adsbygoogle.js\"><\/script>\r\n<!-- oldalhirdet\u00e9s -->\r\n<ins class=\"adsbygoogle\"\r\n     style=\"display:block\"\r\n     data-ad-client=\"ca-pub-7971303320192828\"\r\n     data-ad-slot=\"5518896799\"\r\n     data-ad-format=\"auto\"><\/ins>\r\n<script>\r\n(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});\r\n<\/script><\/div>\n\n<hr \/>\n<p><strong>Az NTF T\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz M\u0171hely ingyenesen teszi mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyeit, ingyenesen bocs\u00e1tja rendelkez\u00e9sre ismeretterjeszt\u0151 cikkeit. A szerkeszt\u00e9s, t\u00f6rdel\u00e9s \u00e9s a honlap fenntart\u00e1sa azonban nek\u00fcnk is p\u00e9nzbe ker\u00fcl, k\u00e9rj\u00fck, adom\u00e1ny\u00e1val t\u00e1mogassa \u00fcgy\u00fcnket, hogy a j\u00f6v\u0151ben is el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tegy\u00fck cikkeinket olvas\u00f3ink sz\u00e1m\u00e1ra. Sz\u00edves t\u00e1mogat\u00e1sukat <a href=\"https:\/\/www.patreon.com\/ntf_hu\">Patreon oldalunkon (link)\u00a0<\/a>v\u00e1rjuk.<\/strong><\/p>\n<hr \/>\n<p><strong>Felhaszn\u00e1lt szakirodalom:<\/strong><\/p>\n<p>Daniel Yergin: <em>A zs\u00e1km\u00e1ny &#8211; Hajsza olaj\u00e9rt, p\u00e9nz\u00e9rt \u00e9s hatalom\u00e9rt<\/em>. Antall J\u00f3zsef Tud\u00e1sk\u00f6zpont, Budapest, 2018.<\/p>\n<p><strong>Hivatkoz\u00e1sok \u00e9s megjegyz\u00e9sek<\/strong><\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref1\" name=\"_ftn1\">[1]<\/a> Ugyan a k\u0151olaj magyarorsz\u00e1gi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l Szurovy Gyula \u00edrt egy k\u00f6nyvet 1993-ban (A k\u0151olaj reg\u00e9nye. H\u00edrlapkiad\u00f3 V\u00e1llalat), de a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelemr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 r\u00e9szekn\u00e9l, eg\u00e9sz fejezeteket vett \u00e1t Yergin\u00a0<em>Zs\u00e1km\u00e1ny\u00e1b\u00f3l, <\/em>mindezt\u00a0hivatkoz\u00e1s\u00a0n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref2\" name=\"_ftn2\">[2]<\/a>\u00a0Daniel Yergin: T<em>he Quest: Energy, Security, and the Remaking of the Modern World<\/em>. New York: Penguin Books, 2011.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref3\" name=\"_ftn3\">[3]<\/a>\u00a0Yergin, 2018: 315.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref4\" name=\"_ftn4\">[4]<\/a> Uo. 682.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref5\" name=\"_ftn5\">[5]<\/a>\u00a0Uo. 447.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref6\" name=\"_ftn6\">[6]<\/a>\u00a0Uo. 237 \u2013 238.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref7\" name=\"_ftn7\">[7]<\/a>\u00a0Uo. 332.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref8\" name=\"_ftn8\">[8]<\/a>\u00a0Uo. 601.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref9\" name=\"_ftn9\">[9]<\/a>\u00a0Uo. 380-831.; 412-413.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref10\" name=\"_ftn10\">[10]<\/a>\u00a0Uo. 21., 603., 637.<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref12\" name=\"_ftn12\">[11]<\/a>\u00a0Uo. 483.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"#_ftnref11\" name=\"_ftn11\">[12]<\/a>\u00a0Uo. 1065.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Sz\u00e1zhatvan \u00e9vvel ezel\u0151tt egy makacs vas\u00fati kalauz t\u00f6bb h\u00f3napon \u00e1t tart\u00f3 \u201ebolondos k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t\u201d v\u00e9gre siker koron\u00e1zta Pennsylvani\u00e1ban: Edwin Drake f\u00far\u00e1ssal \u00e9s szivatty\u00faz\u00e1ssal olajat hozott a felsz\u00ednre. \u00c1m annak ellen\u00e9re, hogy az emberis\u00e9g az aranyl\u00e1z ut\u00e1n el\u0151sz\u00f6r \u00e9lhette \u00e1t az \u201eolajl\u00e1z izgalmait&#8221;, akkoriban a gy\u00f3gy\u00e1szaton \u00e9s vil\u00e1g\u00edt\u00e1son k\u00edv\u00fcl nem sok \u00e9rtelm\u00e9t l\u00e1tt\u00e1k ennek a fekete, ny\u00fal\u00f3s \u00e9s gy\u00fal\u00e9kony folyad\u00e9knak. Azonban az \u0151r\u00fcltnek tartott id\u0151s ember kitartott amellett, hogy olyan felfedez\u00e9st tett, amely el\u0151bb-ut\u00f3bb m\u00e9g a sz\u00e9nt is letasz\u00edtja a tr\u00f3nj\u00e1r\u00f3l \u00e9s alapjaiban fogja megv\u00e1ltoztatni a gazdas\u00e1got, a politik\u00e1t \u00e9s a t\u00e1rsadalmat.&hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":19,"featured_media":11715,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[781,3,197],"tags":[1186,1185,242,1189,1190,1188,240,1193,1191,1192,1187],"class_list":["post-11683","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-20-szazad-2","category-hideghaboru","category-kultura","tag-a-zsakmany-hajsza-olajert","tag-daniel-yergin","tag-egyesult-allamok","tag-energiahordozo","tag-fekete-arany","tag-koolaj","tag-kozel-kelet","tag-mexiko","tag-olajmagnasok","tag-opec","tag-penzert-es-hatalomert"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11683","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/19"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=11683"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11683\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11790,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11683\/revisions\/11790"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/11715"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=11683"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=11683"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ntf.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=11683"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}