Forrás kora újkor 

„…Ki ne örvendjen az olly ember’ kegyességének, a’ kivel a’ haza kevélykedhetik?”[1]

Zsidai Réka Korábbi cikkünkben már bemutattuk Festetics György reprezentatív udvartartását. Mostani írásunk mintegy az előző folytatásaként a presztízsidőszak végét kívánja reprezentálni. A 18-19. század fordulójára ugyanis Keszthely és a dunántúli Festetics család keszthelyi ágának történetében új időszak köszöntött be, melynek prominens személyisége volt Festetics György (1755-1819). A gróf a főúri, főnemesi létformának, társadalmi státusnak megfelelően az állandó lakhelyként funkcionáló reprezentatív főúri lakókörnyezetet a 18-19. század fordulójára, több generáció elképzeléseinek megfelelően a keszthelyi kastély többszöri átépítésével alakította ki, méghozzá a barokkon túllépő copf, s empire stílusjegyeit ötvözve.[[1]] Mindez természetesen együtt járt…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Budapesttől Moszkváig

Teleki Géza mellett más is megemlékezett arról, hogy miként zajlottak 1944 őszén a moszkvai fegyverszüneti tárgyalások: Szent-Iványi Domokos, a magyar delegáció vezetője nemcsak a tárgyalásokról, hanem a Moszkváig vezető veszélyekkel teli útról is részletesen jegyzetelt. Szent-Iványi részvétele a küldöttségben egyfajta elégtételnek is vehető személye felé, mivel Teleki Pál miniszterelnöksége idején a Miniszterelnökség egyfajta “árnyék külügyminisztériumában,” a Tájékoztatási Osztályon dolgozott, azonban a kormányfő halála után az osztály megszűnt, amelynek egyik oka volt az is, hogy a “hivatalos” külügy nem igazán szimpatizált Szent-Iványi osztályával, így a Kállay Miklós idején a kiugrási tárgyalások…

Tovább
Forrás Középkor 

Vetélkedő Jagellók: interregnum és polgárháború

Hunyadi Mátyás, középkori történelmünk egyik legnagyobb formátumú uralkodója 1490. április 6-án hunyt el a bécsi Burgban. Négy trónjelölt szállt harcba a magyar koronáért: Mátyás törvénytelen fia, Corvin János jelentős birtokállományára támaszkodott, Miksa, III. Frigyes fia az 1463-as bécsújhelyi egyezményt tekintette jogalapnak, IV. Kázmér lengyel király két fia, Ulászló és János Albert pedig rokonságban állt a Mátyást megelőző uralkodókkal. Ugyan Ulászló megválasztásával és szeptember 21-i megkoronázásával az interregnum véget ért, a harcok tovább folytatódtak. A Magyar Királyság tekintélyes része hadszíntérré vált, országos jelentőségű városok (Eger, Eperjes, Fehérvár, Zágráb) vesztek el átmenetileg.…

Tovább
Forrás 

Esküvő a kora újkori Magyarországon – Thököly István udvartartójának feljegyzései

Kiss-Kozslik Eszter A kora-újkori Magyarországon az ünnepek, családi események, mint amilyenek például a keresztelők, temetések, mind társasági találkozásra adtak alkalmat, amelyeken lehetőség nyílt arra, hogy a közösség kötelékeit is újra és újra megerősítsék. Ezeket az alkalmakat a vallási hovatartozás és liturgia is keretbe foglalta, és a kötött szertartások kiemelték ezeket az eseményeket a mindennapokból, hasonlóan a mai alkalmakhoz.[1]

Tovább
Forrás Középkor 

Magyarország legrégebbi temploma: Mátyás levele IV. Sixtus pápához

Mátyás király (1458-1490) szívén viselte az egyházzal való kapcsolatát, így rendszeresen levelezett a pápákkal, akik eleinte tetemes összegeket folyósítottak neki a török elleni háború céljából, utóbb azonban ezt az összeget folyamatosan csökkentették, mikor látták, hogy a király más háborúira költi el a neki juttatott aranyakat. Ennek ellenére számtalan intézményt alapított vagy újított fel, ahogy az alábbi levelében is írta. A címben szereplő Fehéregyháza sokáig a magyar történeti és régészeti kutatások fókuszpontjában állt, mivel Anonymus gesztája szerint itt temették el Árpád vezért.

Tovább
Forrás Középkor 

Nyelvtársak – Mátyás király és a lingvicídium meséje

Perényi Károly Történt, hogy 1459. februárjában magyar főurak egy Mátyással szemben kritikus csoportja III. Frigyesnek tett hűségesküt. A német-római császár felvette a magyar királyi címet, majd serege nemsokára a Dunántúl nyugati peremén nézett farkasszemet Mátyáséval. Ennek eseménytörténeti részletei jól feltártak,[1] diplomáciai háttere is jól ismert, akárcsak a konfliktust lezáró 1463-as bécsújhelyi egyezmény pontjai.

Tovább
Középkor 

Lovaglás a halálba – Tíz különös halál a magyar történelemből VI.

Magyarország első királynőjének nem jutott hosszú és szerencsés élet. Mária királynő korai éveit a I. (Nagy) Lajos uralkodását követő trónharcok határozták meg, és ebben neki a bábu szerep jutott, különösen az anyjának, Kotromanić Erzsébet királynénak köszönhetően. A fordulatoktól sem mentes korai éveket a Zsigmond oldalán eltöltött nyugodtabb időszak követte. Ennek vetett egy Vértesben történt baleset, amikor leesett a lováról, és a koraszülés következtében ő is, és a gyermeke is meghalt. Bár a történelemkönyvekben az szerepel, hogy a halálakor magányosan lovagolt, ám az a helyzet, hogy az egyetlen forrás, amely a…

Tovább
Forrás kora újkor 

„A birodalom védőbástyája” – A török háború kérdése az 1594-es regensburgi birodalmi gyűlésen

A török háborúkra költött pénz egyik forrása a császárságból érkező „töröksegély” volt, ugyanis a Magyar Királyság nemhogy önmagában, hanem a csehekkel és az örökös tartományokkal együtt sem tudott eleget összeszedni. A propagandával alaposan megdolgozott császári alattvalók lelkesen (vagy kevésbé lelkesen) fizettek és később talán azért is kapkodták el az újságlapokat, mert látni szerették volna, kapnak-e valamit a pénzükért.

Tovább
forrás: Origo Forrás II. Világháború 

„Mától fogva Magyarország hadiállapotban levőnek tekinti magát Németországgal.” – Egy soha el nem hangzott mondat története

1944 szeptember 28-án három tagból álló, vadásztársaságnak álcázott küldöttség érkezett Horthy Miklós kormányzó szóbeli meghatalmazásával Zichy Ladomér gróf birtokán át a magyar-szlovák határra. Faragho Gábor vezérezredes, gróf Teleki Géza (a néhai miniszterelnök fia), és Szent Iványi Domonkos. Egy partizánfiú, Vincent várta, és Jevgenyij Fjodorovics Voljanszkij és Makarov ezredesek szállására kísérte őket. Érdekes módon utóbbit gondolták a partizánosztag parancsnokának, s előbbit a helyettesének. Bőséges vacsorát kaptak, amit vodkával öblítettek le. [i]Szeptember 30-án, vasárnap, a delegáció megérkezett a szovjet fővárosba, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek.

Tovább
Forrás Középkor 

Így keresték Árpádot

Manapság a bulvársajtóban, valamint az álhírgyártó oldalakon újra és újra megjelenik egy hír, hogy az ország, vagy a világ különböző pontjain felfedezni vélték Attila sírját. Nemcsak a hun uralkodó az egyetlen, akinek a végső nyughelyét lankadatlan kitartással keresték az amatőr és a profi kutatók. A honfoglaló Árpád fejedelem sírja ugyanis századok óta izgatja a magyar történelem iránt érdeklődők fantáziáját. Dévénytől Orsováig számos településen találták meg azt a helyet, ahol Árpádot eltemették. Névtelen kezdetek Talán kissé furcsának hat, de az a helyzet, hogy ha a történeti forrásokat tekintjük át, akkor bármennyire…

Tovább