Forrás II. Világháború 

„Vagy vaskereszt, vagy fakereszt” – Suta Gyula hadnagy nyomában

Mivel a második világháborús honvédségi iratanyag jelentős része elpusztult – vagy még a háborúban, vagy az 1950-es években, selejtezés miatt – az alakulattörténettel foglalkozó kutatók általában nehéz helyzetben vannak. Emiatt (is) értékelődnek fel a visszaemlékezések, amelyek hatalmas értékük mellett számos további kérdést is felvetnek. A memória sajátságos dolog, így néha azok is tévesen emlékeznek, akiknek amúgy semmi mentegetni/titkolnivalójuk nem lenne. Különösen igaz ez akkor, ha az események és a visszaemlékezés között több évtized is eltelt, ami az 1945 utáni légkör ismeretében egyáltalán nem ritka.

Tovább
Forrás II. Világháború 

A magyar kézifegyverek Király-a

Az első világháború, a hadászati és harcászati változások mellett elhozta az egyéni lőfegyverek forradalmát is. A háború második felében megjelenő rohamharcászat teljesen új, nagy tűzerejű és tűzgyorsaságú, könnyű, kis méretű, alacsonyabb lőtávolságú fegyvereket igényelt. Ezt az igényt eleinte megnövelt tárkapacitású pisztolyokkal igyekeztek kielégíteni, de ez csak részben sikerült.

Tovább
Forrás II. Világháború 

Az életmentő „fagyhalál”

A fagyhalálról, sőt már a téli hidegről sem az életmentésre szokás asszociálni; eszünkbe juthatnak szerencsétlenül járt hegymászók, sarkkutatók, eltévedt túrázók, vagy a Don-kanyar jeges poklában – nem egyszer – 40 °C-ban – szenvedő magyar honvédek. Bár az 1943 január-februári visszavonulás során több ezer katona fagyott halálra (jóval kisebb számban, de korábban is történtek ilyen esetek) és tízezrek szenvedtek valamilyen fokú fagyást, akadt olyan is, akinek az életét mentette meg az extrém hideg.  Az 1918-ban született Kersey Vilmos póttartalékos őrvezető, aki 1942 áprilisától a 4. gyalogezred I. zászlóaljának kötelékében teljesített szolgálatot a…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

„Csak a kurva hideg tél jön” – versek a Don-kanyarból

A világtörténelemben számos példa akadt és akad arra, hogy valaki egy személyben legyen költő/író és katona. Elég csak a sokak által a történetírás egyik atyjaként emlegetett Xenophónra, vagy a hadvezér és filozófus Marcus Aurelius császárra gondolni. A hazai pályán is találunk jó példákat; Balassi Bálint és az ifjabbik Zrínyi Miklós óta tudjuk milyen, ha kard és toll tökéletes egységet alkot. A helyzet a későbbiekben sem változott, több írónk, költőnk – Petőfi Sándor, Jókai Mór – vett részt az 1848/49-es szabadságharcban majd később az első világháborúban (Molnár Ferenc, Somogyváry Gyula).

Tovább
Holokauszt II. Világháború 

Partizánvadászat a zsidók ellen III. – A zsidó partizán képe a honvédségben

A Magyar Királyi Honvédség Németország szövetségeseként résztvevőjévé vált Hitler Vernichtungskriegjének. Részt vettek a magyar csapatok a megszállási szervezet kiépítésében, a szovjet hadifoglyok kiéheztetésében és a lakosság elleni büntető akciókban. A magyar katonák szovjetunióbeli tevékenységének egyik legsötétebb fejezete, hogy több magyar alakulat is az ukrajnai zsidóság megsemmisítésének résztvevőjévé vált. Előző cikkeimben a német hadsereg zsidóellenes politikáját és gyakorlatát vizsgáltam, az elkövetkező két bejegyzésemben pedig a Magyar Királyi Honvédség szerepét vizsgálom az ukrajnai zsidók megsemmisítésében.

Tovább
Forrás I. Világháború 

Gáza – ahol magyar tüzérek brit tankokkal találkoztak

Jogosan vetődhet fel a kérdés, hol találkozhattak magyar katonák tankokkal az első világháború során? Hiszen a Monarchia nem gyártott harckocsit, illetve nem harcolt olyan fronton, ahol farkasszemet nézhetett volna a világégés egyik haditechnikai újításával. (Jegyezzük itt azért meg, hogy 1918-ban, a háború végén néhány osztrák–magyar egység harcolt a nyugati hadszíntéren is, elképzelhető tehát, hogy „összefutothattak” ott is tankokkal.) Mit keresett tehát néhány száz magyar katona 1916-ban török szövetségese oldalán a palesztin fronton? Nos, az osztrák–magyar csapatok látványa nem volt szokatlan a hadszíntéren, hiszen már az 1915-ös Gallipoli-hadműveletben is segédkeztek a…

Tovább
I. Világháború 

A miskolci háziezred hadifestője – Kövér Gyula az első világháborúban

Miskolc háziezredével, a m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezreddel a magyarosi rohamtámadás kapcsán érintőlegesen már foglalkoztunk. Az alakulat háborús szerepvállalásáról igen gazdag anyag maradt fenn, köszönhetően a 10-es Honvéd tábori újságnak, illetve Sassy Csabának, aki egy naplóban és egy emlékalbumban gyűjtötte össze a miskolci katonákkal történteket. Az ezred soraiban tudhatta Kövér Gyula festőt, akinek köszönhetően további egy karikatúraalbum és számos grafika maradt az utókorra, mai cikkünkben Kövér munkásságából válogattunk.

Tovább