I. Világháború 

Az antant (titkos) szerződései az első világháború alatt

Románia 1916. augusztus 17-én a bukaresti titkos szerződéssel csatlakozott az antanthoz, tíz nappal később, augusztus 27-én pedig elrendelték a román hadsereg mozgósítását és még aznap megérkezett a hadüzenet is. Bár a világháború kitörésekor Románia még a hármasszövetség tagja volt, 1916-ig azonban semleges államként kimaradt az addigi csatározásokból. Milyen ígéretekkel rántotta be az antant a háborúba az országot, és milyen további szerződéseket kötött a világégés során? Mit tartott be ezekből az 1919–1920-as párizsi békekonferencia idején?

Tovább
1918-1939 Forrás 

“A Népszövetség oldaláról nem várható zavar” – az olasz-etióp háború és a Népszövetség

Finnország megtámadása miatt a Szovjetuniót 1939 decemberében kizárták a Népszövetségből. Hogyan reagált a nemzetközi szervezet néhány évvel korábban, amikor ugyancsak egy fegyveres konfliktussá fajult „belügyben” kellett döntenie és a támadó fél itt is egy diktatúra volt? És mennyiben érintette az eljárás Magyarország érdekeit?

Tovább
Középkor 

“Tudom, hogy a cseh miért eretnek” – egy diplomáciai akció a XV. századból

“Tudom, Róma mit alkotott, Tudom, hogy a cseh miért eretnek” François Villon A résztvevő felek egyenrangúságán alapuló államszövetség, ahol a vitás kérdésekről szavazással döntenek. Nemzetközi konfliktusokban játszott békeközvetítő szerep. A szövetségi rendszeren belül működő nemzetközi bíróság. Az államszövetségnek nincs állandó székhelye, hanem meghatározott időközönként költözik egy másik városba.  Persze – mondhatnánk: ezek az 1945 utáni nemzetközi kapcsolatrendszer elemei. De hogyan kerülhettek egy értekezésbe, amely a cseh király megbízásából készült 1464-ben?  Milyen problémák késztették az uralkodót arra, hogy előálljon egy ilyen ötlettel és mire jutott vele?

Tovább