Forrás kora újkor 

Batthyány Lajos, az utolsó nemzeti nádor – könyvismertető

Zsidai Réka „A Batthyány család története évszázadokon át összefonódott Magyarország és Körmend történetével. Az ország és városunk számos kiemelkedő személyisége származik e főúri famíliából. «Az egyetlen család mely nádort, miniszterelnököt, bíboros hercegprímást és szentet adott a hazának.»” – írja Bebes István, Körmend város polgármestere köszöntő szövegének első soraiban [1]. E rövid bevezető előrevetíti, hogy egy impozáns múlttal rendelkező történelmi család kultúra- és identitásformáló hatásáról nem feledkezhetünk meg.

Tovább
Forrás 

Műveltség és társadalmi szerepek: arisztokraták Magyarországon és Európában. Learning, Intellect and Social Roles: Aristocrats in Hungary and Europe

Zsidai Réka A tanulmánykötet a Speculum Historiae Debreceniense (A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete Kiadványai) sorozat keretein belül jelent meg 2014-ben, immár a sorozat 18. darabjaként. A szerkesztők értelemszerűen a Debreceni Egyetem munkatársai, a sorozatszerkesztő, s egyben a kötet egyik szerkesztője Papp Klára. A sorozat korábbi darabjai foglalkoztak többek között arisztokrata életpályákkal és életviszonyokkal (2009), a jobbágyvilág megszűnésével Magyarországon (2010), majd Debrecen 650 éves évfordulója alkalmából jelentek meg várostörténeti tanulmányok (2011), továbbá a középkori francia–magyar kapcsolattörténetnek is szenteltek egy kötetet (2012), de az identitás problematikájáról is tettek közzé tanulmánykötetet (2013). Jelen…

Tovább
Forrás kora újkor 

„…Ki ne örvendjen az olly ember’ kegyességének, a’ kivel a’ haza kevélykedhetik?”[1]

Zsidai Réka Korábbi cikkünkben már bemutattuk Festetics György reprezentatív udvartartását. Mostani írásunk mintegy az előző folytatásaként a presztízsidőszak végét kívánja reprezentálni. A 18-19. század fordulójára ugyanis Keszthely és a dunántúli Festetics család keszthelyi ágának történetében új időszak köszöntött be, melynek prominens személyisége volt Festetics György (1755-1819). A gróf a főúri, főnemesi létformának, társadalmi státusnak megfelelően az állandó lakhelyként funkcionáló reprezentatív főúri lakókörnyezetet a 18-19. század fordulójára, több generáció elképzeléseinek megfelelően a keszthelyi kastély többszöri átépítésével alakította ki, méghozzá a barokkon túllépő copf, s empire stílusjegyeit ötvözve.[[1]] Mindez természetesen együtt járt…

Tovább