20. század II. Világháború 

Kéri Kálmán pozsonyi katonai attaséi szolgálata

Keller-Deák Kristóf Kéri Kálmán (1901-1994) a II. világháborút közvetlenül megelőző események miatt újonnan létrejött önálló Szlovákia területén lévő magyar külképviseletre, a pozsonyi magyar követségre került katonai attasénak 1941 augusztusában. Feladata volt a szlovák hadvezetéssel való kapcsolattartás, a szlovák hadseregről információk szerzése és bármilyen a két ország közötti katonai jellegű ügyekben intézkedés.

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Zsebkalauz Németországhoz

Aki külföldön járt, sokszor találkozhatott az útikönyvüket (mostanában már inkább a telefonjukon) lapozgató turistákkal. No de hogyan igazodnak el idegenben a katonák? Természetesen nekik is van mit lapozgatniuk – és nem pusztán a térképet, hiszen a hadvezetésnek beléjük kellett sulykolni, miért vannak ott és hogyan kell viselkedniük. Ezt a kettős célt szolgálta egy 1944-ben megjelent amerikai kiadvány. A „Pocket Guide” sorozat sorra vette az országokat, ahová amerikai katonák eljutottak vagy eljuthatnak. Amikor tudni lehetett, hogy a sereg valahova megy vagy már ott van, a katonák kaptak egy könyvet Egyiptomról, Észak-Afrikáról,…

Tovább
20. század Hidegháború II. Világháború 

Hosszú emlékek – George F. Kennan: Emlékiratok című memoárjáról

Egy személyes emlék: jelen sorok írója még korábbi kutatásai során botlott bele a szerző From Prague after Munich – Diplomatic papers 1938-1940 című munkájába, amelyben nemcsak prágai szolgálati idejére emlékezett vissza, hanem a meglehetősen turbulens időszakból származó diplomáciai jelentéseket, magán- és félhivatalos leveleit is publikálta. Már akkor feljegyzésre került, hogy érdemes lenne a hazánkban akkor csak angolul fellelhető emlékiratainak utánanézni. Ez a megjegyzés akkor talonba került, mivel a kutatási folyamat más irányba haladt, azonban az amerikai diplomata visszaemlékezései immáron magyarul is hozzáférhetővé váltak.

Tovább
Horthy-kor II. Világháború 

Két emigráns egy minisztertanácson – Eckhardt Tibor és Vámbéry Rusztem állampolgárságának ügye

A második világháború alatt több olyan magyar emigráns csoportosulás is alakult, amelyek erősen ellenezték a budapesti kormány tevékenységét. 1941-ben a Bárdossy-kabinet ezért több személyt is megfosztott az állampolgárságától. Volt köztük Londonban és az USA-ban tartózkodó, polgári konzervatív és polgári radikális egyaránt. Közülük ketten, Eckhardt Tibor és Vámbéry Rusztem az Újvilágban próbálták megszervezni éppen a saját csoportosulásukat. Sajátos életútjuk azonban nemcsak Keresztes-Fischer belügyminiszter  előterjesztésénél keresztezte egymást ugyanebben az évben.

Tovább
20. század II. Világháború 

A Milotay Istvánnal fémjelezhető kormányzati szélsőjobb irányvonala 1941-ben

Varga Ágnes Milotay István (1883-1963) a két világháború Magyarországának meghatározó radikális jobboldali újságírója, lapszerkesztője, kormánypárt parlamenti képviselője. Egyetértett a német-magyar revíziós érdekekkel való sorsközösség vállalásával, a radikalizálódó tengelypárti szövetségi politikával, valamint a Szovjetunió ellen való háborúba lépéssel. 1945-ben emigrált az országból. Bárdossy László miniszterelnöksége idején Magyarország már a hitleri Németország felé elkötelezett, a háborúba is belépett katonai szövetségesnek számított. Az országra egyre inkább két diktatúra árnyéka vetült, a keleti bolsevizmusé és a német nácizmusé. A szovjetekkel szembeni háború magyar „vállalását” a keleti fronton lévő helyzet már rövid időn belül megcáfolta.…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború II. Világháború képes történelem Szocializmus 

Csizmák a talapzaton – Szobordöntések- és eltávolítások Budapesten

László Andor Mostanában egyre gyakrabban olvassuk, látjuk a hírekben, ahogy az Egyesült Államok és Nyugat-Európa városaiban sokan a szobrok ellen fordulnak, több évszázaddal ezelőtt élt személyiségek válnak a gyűlölet célpontjaivá. Köztük olyanok, mint Amerika felfedezője, Kolumbusz Kristóf vagy éppen a Napóleon ellen győztes angol Nelson admirális. Budapesten nemrégiben Winston Churchill angol miniszterelnök városligeti szobrának talapzatát festették le. Londonban létrehozták a Közterek Sokszínűségéért Bizottságot, amely áttekinti a város összes köztéri szobrát és utcanevét, és javaslatot tesz majd a változtatásokra. Az új keletűnek tűnő mozgalom azok emlékműveit kifogásolja, akiket gyarmatosítóknak, rasszistáknak, a…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Az 1944 októberi hajdúszováti vérengzések

Topor István  1944. október 8-án 4. gárda-lovashadtest hadosztályai a 6. gárda-lovashadtest 13. gárda-lovashadosztályával karöltve birtokba vették Hajdúszoboszlót, majd támadásukat Hajdúszováton keresztül délkeleti irányban folytatták. A német és a velük együtt harcoló magyar 16. rohamtüzérosztály egységei a Debrecentől hat kilométerre délnyugatra kiépített légvédelmi lövegekből álló reteszállásig vonultak vissza.[1] Hans Friessner[2] ezredes visszaemlékezései szerint október 10-ére az észak felé előre nyomuló három szovjet gyorshadtestet sikerült elvágniuk a nyomukban haladó csapatoktól. A 13. és az 1. német harckocsihadosztály Püspökladánynál elvágta a szovjet gépesített rohamcsapatok ékjét. A bekerített szovjet egységek dühösen védekeztek, igyekeztek kitörni…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Az SOE angol titkosszolgálati szerv ügynökei

Hajabácsné Dobos Dóra A Special Operations Executive (Különleges Műveletek Bizottsága – röviden SOE) angol titkosszolgálati szervet 1940 júliusában alapította Hugh Dalton (Gazdasági hadviselés minisztere) Winston Churchill miniszterelnök megbízásából.1 A titkosszolgálat célja volt, hogy az ellenséges országokkal kapcsolatos hírszerzést és propagandát biztosítsa. A titkosszolgálat tevékenységének több feladata volt; a háború alatt szabotázs révén katonailag, politikailag és gazdaságilag ártson az ellenségnek, ellenállási- és partizánmozgalmakat szervezzen, amennyiben utóbbit talál, azzal a kapcsolatot kiépítse és az ellenállók támogatását biztosítsa, az átállást és kiugrást megfelelően előkészítse és lebonyolítsa, illetve az egyes országokban a háború után…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború képes történelem 

Bécsi Ferenc határvadász szakaszvezető második világháborús füzetei, II. rész

Topor István A Vörös Hadsereg 1943 végén indított offenzívája 1944 február elején folytatódott. A kialakult helyzetben a Honvéd Vezérkar február 13-án elrendelte a kárpátaljai erődítési munkálatokhoz már januárban mozgósított alakulatok teljes hadiállományra emelését. Sor került az 1. hadsereg néhány seregtestének, így a 16. és 24. gyaloghadosztálynak, valamint a 2. hegyidandárnak a részleges mozgósítására is. Felvonultatásuk március elején vette kezdetét. A 16. gyaloghadosztály Kőrösmező és Ökörmező között, tőlük északnyugatra az Uzsoki-hágó előteréig pedig a 24. gyaloghadosztály látta el a határok védelmét. A 2. hegyidandár alakulatait Szolyva környékén vonták össze.[1]

Tovább