20. század Forrás Szocializmus 

Egy kis automata mosógép-történelem

Tóth Eszter Zsófia Emlékszem, úgy 1985 táján automata mosógépet készültünk vásárolni. El is mentünk a Keravillba – az évi rendes, két hetes beutalós nyaralás előtt – amikor édesanyám látva a nagy árkülönbséget a félautomata és az automata mosógépek között, eredeti terveinkkel ellentétben a félautomata mellett döntött. Az volt az olcsóbb és azt mondta, a centrifugánk még jó, inkább átpakolja a ruhákat a félautomatából abba és még spórolunk is. Így nem lett akkor automata mosógépünk. Bár áttanulmányozva az alkatrészellátási nehézségeket az automata mosógépekhez, nem is baj. A félautomata hűségesen kitartott, bőven…

Tovább

A magyar késő középkor és az Arvisura. – Minek tekinthetjük az Arvisurát?

Bevezetés Az Arvisura egy napjainkban népszerű, ám rendkívül megosztó műnek számít. A hitelessége mellett lándzsát törők szerint a Paál Zoltán csak lejegyezte azt a tudást, amelyet 1944-ben akkor szerzett, amikor találkozott Szalaváré Turával, egy szovjet partizánnak állt manysi fősámánnal. A kritikusok két csoportra oszthatóak. Az akadémikus tudomány szerint az Arvisura valójában egyetlen ember képzeletének az eredménye, amelyet a követői egészítettek ki, lejegyzésének és keletkezésének a története számtalan sebből vérzik. A kritikusok kisebb csoportja az alternatív magyar őstörténet hívei közül kerül ki, és véleményük szerint az Arvisurát azért hozták létre, hogy…

Tovább

Dudva úr és Raszkolnyikov – A martfűi sorozatgyilkos erőszakos filmélményei

Dulai Péter 53 éve ezen a napon, 1967. augusztus 11-én vették őrizetbe Kovács Pétert, aki bizonyíthatóan négy nőt ölt meg. A tettes A Tenkes kapitányától és a Bűn és bűnhődéstől is ellenállhatatlan késztetést érzett, hogy nőkkel erőszakoskodjon. A martfűi rém bűncselekményei és a manapság sokat kárhoztatott médiaerőszak között olyan összefüggések mutathatók ki, amik rendkívül egyedivé teszik az egyik legismertebb magyar sorozatgyilkos történetét.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Miért is ne sorsjegyezzen, aki a szocializmusban él? A borítékos sorsjegy története

Tóth Eszter Zsófia Emlékszik még valaki a borítékos sorsjegyre? Igen, arra, amelynek ára öt Ft volt 1977-től, az 1980-as években pedig a fődíja 50000 Ft és utcai árusoknál is lehetett vásárolni. Anyám nővérének szerencsés keze volt ezekhez a játékokhoz, úgyhogy, amikor vele sétálunk a Váci utcában, mindig vettünk sorsjegyet. A fagyizáson kívül ezt tekintettük a séta fénypontjának. És igen, egyszer, ha nem is a fődíjat, de 1000 Ft-ot nyertünk. Amit rögtön el is költöttünk: régóta vágytam egy számológépre, azt azonnal meg is kaptam. (Lehetett 8, 10, 20,50, 100,200,500 Ft-ot is…

Tovább
19. század 1918-1939 20. század I. Világháború 

A római kérdés megoldására tett sikertelen kísérletek

Ébner Zsuzsa Ha elindulunk azon az úton, melyet a Szentszék 1870 és 1929 között bejárt, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy egy meglehetősen hosszú és rögös utazás vár ránk. Ahogy elhaladunk olyan jelentős események mérföldkövei mellett, mint a garanciális törvény, a pápánál akkreditált követek jogának megsértése, vagy az Orlandóval kötött paktum, akár még úgy is érezhetjük, hogy a római kérdés megoldása nem több puszta ábrándnál. Aztán egyszer csak elérkezünk a fasiszta hatalomátvételt jelző mérföldkőhöz, és ez a reményekkel átszőtt könnyed ábránd hirtelen valós lehetőséggé szilárdul. Mussolini színre lépésével ugyanis újra elérhető közelségbe…

Tovább
20. század Szocializmus 

Cserhát lejtőjén lefelé – a Mátrakapu Fogadó problémás évtizede

A hányattatott sorsú pásztói Cserhát Vendéglőről szóló korábbi írás azzal került lezárásra, hogy 1980-ban sikerült megfelelő üzemeltetőt találni, sőt később még fejlesztésre is sor került: 1986-ban adták át az étteremhez csatlakozó 350 fős kempinget. A következő tíz évben szintén történt innováció, azonban továbbiakban sem vált egyszerűbbé az üzemeltetés. Hogy mi állt a háttérben, annak bemutatásához ismét a megyei napilap nyújt segítséget.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Textilpelenkák és szobatisztaságra nevelés a Kádár-korszakban

Tóth Eszter Zsófia Folytatva a Kádár-korszak csecsemőgondozás, kisgyermeknevelés témáját, e cikkben a szobatisztaságra szoktatás témáját járom körül. Több tényező tekintetében is más volt az elvárás. Egyrészt, mivel eldobható pelenkák nem léteztek, az édesanyáknak nagyban könnyítette helyzetét, ha szobatiszta lett a gyermek. Másrészt a kor mai szemmel nézve szigorúbb elvárásainak megfelelt a korai szobatisztaságra szoktatás.

Tovább
1918-1939 20. század Forrás 

Egy szovjet partizán Spanyolországban

A spanyol polgárháború kitörése után 1936 őszétől sok szovjet tanácsadó érkezett az országba, akik mindent jobban tudtak, mint a spanyolok és mindenhez (is) értettek. Egyikük annyira szerencsés volt, hogy túlélte a polgárháborút, sőt az otthoni tisztogatást is és azt is megengedték, hogy megjelenjenek a visszaemlékezései. 1937 nyarán a Moszkva-Volga csatorna egyik építésvezetője, Sztanyiszlav Alekszejevics Vaupsaszov vendégeket kapott. „megkérdeztek, elmennék-e a spanyolországi háborúba. […] Csak azt tisztáztam, hogy milyen minőségben. – A profiljába vágó munkára – hangzott a válasz. […] A felkészülés több hónapig tartott […] nyelvet tanultam, ismerkedtem az ország…

Tovább
1918-1939 20. század Forrás Horthy-kor 

Klebelsberg Kuno élete és oktatáspolitikája

Ébner Anna A rengeteg áldozatot követelő vesztes világháború, a társadalmat szétziláló forradalmak, az igazságtalan trianoni békediktátum mind közrejátszottak abban, hogy hazánk tekintélye 1920-ra mélyre süllyedt és jövője bizonytalanná vált. A területeinek két harmadát elveszítő, szétzúzott iskola-, település-, közlekedés- és iparhálózattal rendelkező országnak azonban mégis sikerült kiutat találnia a nemzetkatasztrófából és a fejlődés útjára lépnie. Ebben nagy szerepe volt a Bethlen-kormány „erős emberének,” Klebelsberg Kunonak, aki a kultúra lámpásával felvértezve igyekezett pótolni a veszteségeket és biztosítani az ország talpra állítását.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Apa, gyermekkel egyedül a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia Gyermekét egyedül nevelő apa; ez az, ami ritkának számított a szocialista időszakban. Hiába voltak már modern apák, a gyermek nevelése az anya felségterületének számított. Ugyanis, ha az édesanya meghalt, az apa többnyire nőrokonokhoz – nagymama, lánytestvér – adta gyermekét és/vagy igyekezett újraházasodni, mostohaanyát hozni a házhoz. Válás esetén pedig csak akkor maradt a gyermek az apával, ha az anya lemondott róla, mentális beteg vagy alkoholista volt, vagy bűncselekmény miatt érdemtelen a gyermek nevelésére. Kíváncsi voltam mégis arra, cikkezett-e egyáltalán a sajtó, és ha igen, milyen szövegkörnyezetben írt…

Tovább