Kategória: 1918-1939

1918-1939 Forrás Hidegháború II. Világháború Szocializmus 

Sztálin grandiózus álma

Kalmár Miklós, , , 0 comment

A Szovjetunió főépületének tekintett, a sztálini időszak építészeti szimbólumává emelkedő Szovjetpalota a hatalmas birodalom legtöbb polgára szemében egyértelmű és könnyen érthető képet rajzolt az újonnan létrejött rendszerről. A tervek, a tervezés irányítása és annak egész folyamata éppúgy, ahogy a stílusválasztás a lehető legtökéletesebb formában testesítette meg mindazt, ami összefoglalóan a sztálini diktatúra hatalmi reprezentációjáról elmondható. Az építészettörténészek egybehangzó véleménye szerint a palota utolsó tervpályázatát lezáró eredményhirdetés szinte szimbolikus formában vetett véget az avantgárd építészetnek nemcsak a Szovjetunióban, hanem Európában is.[1] A tervezési munkára Sztálin kezdettől fogva közvetlenül befolyást gyakorolt.

Tovább
1918-1939 Forrás 

„Majd nemes haraggal rohanunk előre, vérkeresztet festünk majd a határkőre”

György Sándor, , , 3 hozzászólás

1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést/békediktátumot, amelyet bár 1947-ben felülírt a párizsi béke, hatásai ma is erősen érezhetők. A Magyar Királyság – addig jóformán példa nélküli módon – elvesztette területének kétharmadát, lakosságának pedig közel egyharmada került idegen fennhatóság alá. Az elcsatolt területen voltak az ország főbb ásványkincs-lelőhelyei, erdőinek jelentős része és több folyójának forrása is. A döntésre egy rövid összefoglalóval és egy József Attila verssel emlékezünk.

Tovább
1918-1939 Forrás képes történelem Szocializmus 

Az első kommunista május 1. – légi felvételeken

Balogh-Ebner Márton2 hozzászólás

Az 1919-es magyarországi Tanácsköztársaság rövid létezése alatt igyekezett az új rendszer ideológiája szerint átalakítani a társadalmi berendezkedést. Ehhez természetesen hozzátartoztak az új hősök és új ünnepek is; a második világháború utáni rendszer szóhasználata szerint a „dicsőséges 133 nap” legnagyobb seregszemléje 1919. május 1. volt. Noha a nemzetközi munkásság napjának gyökerei nem Szovjet-Oroszországból és s Lenintől eredtek, a legnagyobb kultusz talán Kelet-, és Közép-Európában övezte. Mostani képválogatásunk első gyümölcse a Napi Történelmi Forrás és a Magyar Közlekedési Múzeum között létrejött megállapodásnak, s olyan képeket mutatunk be amelyek az 1919 májusi eseményeket meglehetősen szokatlan…

Tovább
1918-1939 Forrás II. Világháború 

Magyarország háborúja

Miklós Dániel, 4 hozzászólás

Márciusban már említettük Miloš Kobr Hungary’s War című pamfletét Kánya Kálmán magyar külügyminiszter kapcsán. A mostani bejegyzésben az írás részletesebb bemutatása következik, amelynek célja volt, hogy az olvasó számára felvilágosítást adjon, hogy Magyarország miért is vesz részt a második világháborúban. A nézőpont a csehszlovák emigráns kormányé volt,  amely így azt is be tudta mutatni a művön keresztül, hogy mit gondol Magyarországról, illetve milyen a saját világlátása.

Tovább
1918-1939 Forrás képes történelem 

17 fotó a városkép átalakulásáról: hogyan lett Pozsonyból Bratislava

Napi Történelmi Forrás, , , , , , , 2 hozzászólás

Pozsony, a mai szlovák főváros, 100 évvel ezelőtt még egy német-magyar többségű város volt. Lakossága alig haladta meg 1910-ben a 75 000 főt. Egy korábbi cikkünkben kitértünk arra, hogy nem kis részben a szlovák nacionalisták tevékenységének következtében miként változott meg a város etnikai összetétele az 1940-es években. Mostani cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy a betelepítések következtében több százezresre nőtt város képének átalakulását mutassuk be. A mostani rövid fényképes válogatás alapját, a máshonnan hivatkozott képeken kívül, pozsonyi gyökerű szerzőként saját családi fényképgyűjteményemmel illusztrálom – a teljesség igénye nélkül. Frissítés: 1910-ben a…

Tovább
1918-1939 Forrás Szocializmus 

Egy orosz-ellenes lengyel dal, ami a Szovjetunióban nagy karriert futott be

Balogh-Ebner Márton1 Comment

Az idősebb korosztály biztosan ismeri a munkásmozgalmi dalok egyik legtöbb nyelvre lefordított opuszát, a Varsaviankát. Az újkor egyik legmeghatározóbb jellegzetessége a tömegmozgalmak létrejötte, a tömegmozgalmakat pedig az ezeket kísérő forradalmi vagy mozgalmi dalok színesítették. Kétségkívül az egyik legszélesebb körben ismert forradalmi dal a francia himnusz, a La Marseillaise. Az 1905-ös orosz forradalmat kísérő, 1905-1907-es lengyel szabadságharc ikonikus dala pedig nem más, mint az orosz-ellenes Varsavianka. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy lett a lengyel dalból a szovjet korszak egyik jelképe. A feltett kérdésre többféle válasz adható, azonban a probléma komplexitása…

Tovább
1918-1939 1956 Forrás képes történelem Szocializmus 

„A Margit-híd nem visz sehonnan sehová” – 22 kép a változó Budapestről

Balogh-Ebner Márton, , 1 Comment

I. rész: A Jászai Mari tér Mivel Budapest fejlődése a 19. században rendkívül felgyorsult, a század vége felé a lakosság száma rohamos növekedésnek indult, és így a város képe jelentős változásokon ment át. A város terjeszkedése során olyan területeket is bekebelezett, amelyek korábban jóval a városon kívül estek, mezőgazdasági, vagy ipari területek voltak. Budapest második hídját már az egyesülés (1873) előtt, 1872-ben elkezdték megépíteni, befejezése 1876-ig tartott. Megépítése idején azonban sokak számára egyáltalán nem volt evidens annak kijelölt helye. Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) vezetése – bár a közvélemény ellenezte –…

Tovább
1918-1939 Forrás I. Világháború 

5,2 millió dollárt adományozott New Yorknak az első közkönyvtár megépítésére

Napi Történelmi Forrás0 comment

Napra pontosan, 1901. március 12-én, egy amerikai vállalkozó 5,2 millió dollárt adományozott New Yorknak az első közkönyvtár megépítésére.  Az 1838-ban Skóciában született Carnegie szüleivel 1848-ban vándorolt ki az Egyesült Államokba. Kezdetben egy orsógyárban vállalt állást, majd hírvivőnek állt. A skót származású Andrew Carnegie, az amerikai acélbirodalom megalapítója, iskolába alig járt, de minden alkalmat megragadott a tanulásra. Hamar kiderült, hogy hangról is meg tudja különböztetni a távírász betűket, ezért a pennsylvaniai vasúttársaságnál villámgyorsan haladt felfelé a ranglétrán. Feletteseitől tehetségesen leste el az üzleti, menedzselési, befektetési fogásokat, így 12 év elteltével ő lett…

Tovább
1918-1939 Forrás II. Világháború 

Szabó Ignác és utódai. Egy bányaorvos család története Tatabányán 1898—1945

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Macher Péter 2016. december 22-én, Tatabányán Schmidt Csaba polgármester hivatalosan is megnyitotta a Jó szerencsét! Emlékévet. A város a bányanyitás 120., valamint a várossá egyesítés 70. évfordulójára egyaránt emlékezik. A jubileum alkalmából érdemes olyan személyiségek életútjával foglalkozni, akik munkásságukkal hozzájárultak a modern Tatabánya létrejöttéhez, illetve a nemzetközi porondon jó hírét vitték a városnak. Írásom egy bányaorvos család történetét beszéli el a dualizmus korától a II. világháború végéig. A család tagja Szabó István, az első magyar Oscar-díjas (Mephisto, 1982) filmrendező, akinek egyes filmjeiben megtalálhatók tatabányai/családtörténeti vonatkozások is. A témában már született…

Tovább
1918-1939 Forrás 

Fogadatlan prókátor, avagy a csehszlovák diplomata, aki majdnem megdicsérte Kánya Kálmánt

Miklós Dániel, , , , 1 Comment

Az első bécsi döntés létrejöttében nagy szerepet vállaló veterán diplomata, Kánya Kálmán nem úszott dicsfényben az etnikai elv alapján meghúzott határ miatt, mivel a magyar politikumban élesen támadták őt többek között azért, mert nem a trianoni béke értelmében elvesztett terület (vagyis az akkor már éppen autonóm kormánnyal rendelkező Szlovákia) visszaszerzéséért küzdött. A külügyminiszterségtől a még ballhausplatz-i szellemiségű Kánya kevesebb, mint egy hónappal a bécsi döntés aláírása után, 1938. november 28-án elköszönt, utóda korábbi kabinetfőnöke, Csáky István lett, aki inkább megfelelt Imrédy Béla miniszterelnök elképzeléseinek. Kánya búcsúzását azonban egy meglepő személy…

Tovább