1918-1939 – Oldal 3 – Napi Történelmi Forrás

„Hé Lulu, ha visszatérek Fidzsiről…” – magyar tengerészek a Távol-Keleten I.

2017-10-102020-12-21 György Sándorhajózás, Japán, Kína, Magyarország, Távol-Kelet1 Comment

A japán–kínai háború árnyékában Ahogy arról már korábban is írtunk, Magyarország és a tenger kapcsolata nem szakadt meg 1918-ban, vagyis közvetlen tengeri kijárataink elvesztésekor. A jól képzett magyar tengerészek egy része jugoszláv vagy más külföldi hajókra került, egy részük pedig a Dunára, viszont a ‛30-as évek elejétől beinduló Duna-tengerhajózás és az újrainduló „sima” tengeri hajózás révén egyre több magyar tengerész hajózott (ismét) magyar zászló alatt. A teherhajók egy része kis méretének köszönhetően Csepelig, vagy akár Komáromig is fel tudott jönni – ezek főleg a Fekete- és Földközi-tengeren közlekedtek –, de…

Tovább

1918-1939 Forrás II. Világháború

A túlkoros hajósinas és a sárba tiport tengeri jog – a Duna gőzös két élete

2017-10-052017-10-05 György SándorFekete-tenger, hajózás, közlekedés, Magyarország3 hozzászólás

Ha nem is váltunk soha klasszikus hajósnéppé, magyar tengerészek – többnyire kétfejű sasos zászló alatt – azért szép számmal fordultak meg expedíciókon, és az első világháború adriai harcaiban is komoly szerepet vállaltak. 1918-ban azonban az ország elvesztette tengeri kijáratait (is), ami azért igencsak megnehezítette a magyar tengerhajózás helyzetét. Sok tengerész külföldi hajókra szerződött, néhányan pedig folyami hajósnak nyergeltek át. A politikai helyzet és a gazdasági nehézségek ellenére sem tettek le ugyanakkor arról, hogy újraindítsák a magyar tengerhajózást; néhány elvetélt próbálkozás (például az 1922 és 1927 között működő Oceana Rt.) után…

Tovább

1918-1939 Forrás Horthy-kor

A Horthy-korszak legszegényebb emberei

2017-09-202022-01-31 Balogh-Ebner MártonMagyarország, ONCSA, szegénység, szociálpolitika0 comment

A Horthy-korszak megítélése a második világháborút követően rendkívül kedvezőtlen volt. A Kommunista Párt ideológusai, politikusai olyan sötét képet festettek le róla, amely akkor teljességgel ellehetetlenítette a korszak valós értékelését. A háborús vereség, az ország pusztulása mellett az 1920-as, 1930-as évek eredményei eltörpülni látszódtak. A hatalmas szociális feszültségek és létező problémák miatt a kommunista elit által is szeretettel használt „három millió koldus országa” kifejezés olyannyira elterjedt, hogy a mai napig elevenen él a köztudatban, megnehezítve a korszak értékelését.

Tovább

1918-1939 Forrás II. Világháború képes történelem

„A Führer akaratából lényegi átalakulások lesznek a Birodalomi Fővárosban” – Berlin képekben, 1938

2017-09-172018-09-04 Balogh-Ebner MártonBerlin, építészet, fényképészet, Harmadik Birodalom1 Comment

Berlin a német egység megteremtése előtt is nagy városnak számított Európában, azonban igazi világvárossá való válása az első világháborút megelőző évtizedekre tehető. Az első világégés alatt a lakosság száma némileg visszaesett, de a két világháború közötti, közel húsz évben a főváros népessége megduplázódott. Németország az első világháborút követően rendkívül súlyos gazdasági és társadalmi válságokat élt át, így noha Berlinben ez nem szüntette meg teljesen a beruházásokat az építőiparban, s számos új épület nőtt ki a földből, de meghatározó városkép átalakulás nem következett be a népességrobbanással párhuzamosan.

Tovább

1918-1939 Forrás Horthy-kor

„Bombamerénylet transzban?” – Matuska Szilveszter a sajtóban és a városi legendákban

2017-09-092020-09-13 György SándorBiatorbágy, bűneset, Horthy-kor, Magyarország, merénylet1 Comment

Bár Matuska Szilveszterre emlékezhetnénk feltalálóként, vagy háborús hősként, neve – nem véletlenül – az 1931 őszi biatorbágyi sínrobbantással fonódott össze, amelyről hónapokig cikkeztek hazai és külföldi lapok, de a robbantó írókat, filmeseket, zenészeket és képzőművészeket is megihletett. De tényleg magányos merénylőként robbantott? Vagy egy nagyobb összeesküvés részeként tevékenykedett? És egyáltalán mennyire volt beszámítható? Ezek a kérdések már a kortársakat, például a tárgyalásról tudósító Márai Sándort is erőteljesen foglalkoztatták.

Tovább

1918-1939 Forrás Horthy-kor

A Giustizia per l’Ungheria kelet-magyarországi fogadtatása

2017-09-052021-04-05 Napi Történelmi ForrásDebrecen, Horthy-kor, Mussolini, Nyíregyháza, Olaszország, repülés, revízió0 comment

Topor István Olasz-magyar kapcsolatok a ’20-as évek végén ’30-as évek elején A huszadik századi magyar-olasz kapcsolatok történetében mérföldkőnek számított az 1927. április 5-én Olaszország és Magyarország között megkötött barátsági szerződés. A magyar külpolitika legfontosabb irányvonalaként a kisantant gyűrűjéből való kitörést jelölte meg. Ezért megkezdődött a szorosabb együttműködés Jugoszláviával. Olaszország azonban nem nézte jó szemmel a közeledést, hiszen jugoszláv-ellenes törekvéseihez szüksége lett volna Magyarországra. Ezért magyar szempontból kecsegtető ajánlattal kereste meg hazánkat. A bűvös szó Fiume volt. Mussolini olyan egyezményt ajánlott, amely biztosította volna, hogy a magyar kereskedelem Fiumén keresztül…

Tovább

1918-1939 I. Világháború

A hétnapos háború és következményei

2017-08-152017-08-15 Napi Történelmi Forráscsehek, Csehszlovákia, határincidensek, lengyelek, Lengyelország, Pangea0 comment

Ha hazánk északi határán Komáromra, vagy Sátoraljaújhelyre gondolunk, szinte az első ami eszünkbe jut, a városok természetellenes és brutális kettévágása a határral. Ugyanakkor nem is olyan messze innen van egy másik régió, ahol települések tömegét sikerült mindenféle etnikai elvet mellőzve, pusztán stratégiai alapon kettévágni, pont ugyanekkor. Ráadásul minderre egy rövid (hét napos), de csúnya határháborút követően került sor, a következmények pedig világpolitikai jelentőségre tettek szert. Csehszlovákia és Lengyelország határán járunk, Cieszyn/Těšín/Teschen környékén.

Tovább

1918-1939 Forrás Horthy-kor

Murder Me! – A Steinherz Rudolf-gyilkosság

2017-08-032021-03-28 György Sándorbűnügy, Kecskemét, sajtótörténet0 comment

Bár a betyárvilágnak ekkorra már rég bealkonyult, az Alföld az 1930-as években sem volt mentes a brutális és rejtélyes bűnügyektől. Ezek közül az egyik legfurcsább a Steinherz Rudolf-ügy, amely a hazai mellett a külföldi sajtó figyelmét is felkeltette. Ez nem is csoda, hiszen az eset minden további nélkül szerepelhetne egy CSI epizód forgatókönyveként is, ugyanis az 51 éves kecskeméti borkereskedő önmaga ellen fogadott bérgyilkost…

Tovább

1918-1939 Forrás

Holttest a Parlamentben; Hogy kerültek Lenin-fiúk a Felsőházba?

2017-06-292021-03-21 György Sándorkönyv, Magyarország, parlament, Tanácsköztársaság1 Comment

A pesti Duna-partot uraló Országház minden bizonnyal a főváros, és egyben az egész ország legismertebb épületeinek egyike. Kevés az olyan Budapest-kalauz vagy útikönyv, amelynek ne figyelne címlapján a valóban impozáns kupolás épület. Elkészülése, vagyis a 19. század vége óta a Parlament a városkép mellett a magyar történelemre is döntő hatást gyakorolt. Bár a sok-sok unalmas, vitával és különféle törvények megszavazásával eltelt hétköznapot időnként feldobta egy kis obstrukció, illetve hatósági beavatkozást is igénylő agresszív véleménycsere, a ház megmaradt annak, aminek szánták, vagyis a törvényhozás épületének és a magyar függetlenség (egyik) jelképének.

Tovább

1918-1939 Forrás

A Madách tér házai és az Erzsébet sugárút – egy torzóban maradt nagyberuházás

2017-06-182021-07-29 Balogh-Ebner MártonBudapest, építészet, Magyarország, urbanisztika1 Comment

A Sugárút (1885 óta Andrássy) megépítése után a Fővárosi Közmunkatanács kijelölte a következő megvalósítandó célt, miszerint a Wesselényi és a Dob utca kiváltására egy a Kerepesi (mai Rákóczi) és az új Sugár út közé új, párhuzamos sugárútra van szükség. 1908-ra a Dob utca kiszélesítése mellett már felmerült az Erzsébet Sugárút megvalósítása.

Tovább