1918-1939 – Oldal 2 – Napi Történelmi Forrás

1918-1939 20. század

A szenesember lapátja és Guttman Bubi ékszerei

2018-05-312018-05-31 Napi Történelmi Forráselső világháború, könyvismertető, Magyarország, Recenzió, Trianon0 comment

Papp István A néhány hete megjelent kötet nagyszerűsége abban áll, hogy összeállítói mélységesen tisztában voltak azzal, hogy Trianon ma már nem csupán a békeszerződést jelenti, hanem a modern magyar történelem egyik legsúlyosabb válsággócát. Ennek részét képezte az első világháborús vereség, Károlyi Mihály kormányzása és a Tanácsköztársaság, a vörösök és a fehérek vérengzései, a diplomáciai alkuk, a menekültek kálváriája, az utódállamokban rekedt magyarok sorsa és a revíziós propaganda fejezetei. Ez a nagy történet valamikor 1918 végén kezdődik, ám hogy mikor ér véget, azt már bizony bajosabb megmondani.

Tovább

1918-1939 20. század Forrás II. Világháború

A “bűnbánó” nemzetiszocialista

2018-04-282022-03-18 Kalmár MiklósBerlin, építészet, Hitler, II. világháború, Németország, nemzetiszocializmus, Speer0 comment

Albert Speer Hitler építésze, a nemzetiszocialista kormány fegyverkezési minisztere, akinek tevékenysége nélkül jóval hamarabb befejezhető lett volna a II. világháború. Nagyjából ez az a kép, ami általánosan elterjedt erről a rendkívüli személyiségről, és ami széles körben ismertté tette a nevét. De ki is volt ez az ember valójában?

Tovább

1918-1939 Forrás

Öngyilkosság dunai gőzhajón – Beketow Mátyás esete

2018-04-112018-04-25 Tinku Balázshajózás, Horthy-kor, közlekedés, Magyarország, öngyilkosság0 comment

Április 2-án, hétfőn a kora délutáni órákban egy elegánsan öltözött, 60 év körüli úr távozott a bécsi Európa Hotelből. Kezében mindössze egy kicsi utazótáska volt, amikor felült a budapesti gyorsvonatra. Felesége csak késő este érkezett vissza bécsi szállodai szobájukba, ahol már egy búcsúlevél várta. Beketow Mátyás, a sikeres vállalkozó és artista feltehetőleg aznap döntötte el, hogy nemcsak véget vet életének, hanem azt is, miként is hajtja végre tettét. 90 éve történt valami, amiről érdemes megemlékezni.

Tovább

1918-1939 20. század Forrás I. Világháború

A “fekete-tengeri tudományos katonai expedíció”

2018-03-212018-11-12 Tóth Bálintexpedíció, Györffy István, Irak, Konstantinápoly, mérnök, Teleki Pál, török, Törökország, turanizmus, Vidéky Emil1 Comment

1918. szeptember 21-én néhány magyar tudós/szakember elindul, hogy felfedezze Kis-Ázsia északi partvidékét, amelyet részletesen soha nem kutatott senki. Az expedíció egy későbbi török-magyar gazdasági kapcsolat megalapozásának céljából indul. Eközben azonban a nyugati fronton a németek már visszavonulóban voltak, a Balkánon megkezdődött az antant csapatok támadása, míg Magyarországon újabb hullámban fertőződtek meg tömegesen a spanyolnáthában. Ahogy tehát a felfedezők egyre messzebb jutottak a kis-ázsiai partvidéken, úgy került egyre távolabb az expedíció valódi célja. Ebben a posztban ennek az útnak az eseményeit igyekszünk feleleveníteni elsősorban dr. Vidéky Emil, az egyik résztvevő visszaemlékezései…

Tovább

1918-1939 20. század

Hazatérés a Nagy Háborúból

2018-03-172018-03-17 Napi Történelmi Forrás20. század, háború, I. világháború, menekült1 Comment

Pangea vendégposzt Karácsony előtti, a második világháborút követő, Egyesült Államokat érintő “katonai népvándorlást” feldolgozó írásunkhoz kapcsolódó ötletelés nyomán merült fel, hogy hogy is történt mindez egyéb emblematikus, nagy embertömegeket kontinensek között megmozgató konfliktusok esetén? Mai írásunkban megvizsgáljuk, hogy milyen békeidőben szokatlan volumenű és irányú népmozgásokra került sor, hogy sikerült megküzdeni az érintetteknek az elébük kerülő földrajzi (és politikai) akadályokkal az első világégést követően.

Tovább

1918-1939 20. század Forrás

A levegő fixfizetéses tündérei – stewardessek a harmincas években

2018-03-072020-08-28 Rapali Vivienközlekedés, repülés, sajtó1 Comment

Read in English at Expat Press. „Hiába, a hölgyek már a repülésben is megtanították a férfiakat, hogy rájuk itt is szükség van. Stewardessel, vagy anélkül való utazás aránya pontosan 1000 contra 1. Rotterdam—Wien 1937. ifj. Horthy Miklós.”[1] A polgári légiforgalom elterjedésével nem csak az utasok, de a nők is nyertek – egy (állás)lehetőséget. Az új utazási forma meghonosodásával megjelentek a fedélzeteken az utaskísérők is, akik a harmincas években már fiatal, csinos, hajadon, több nyelven beszélő nők voltak. Ezek a jól fizetetett, gépírónői vagy titkárnői kartársaikhoz képest jóval szerencsésebb hölgyek voltak…

Tovább

1918-1939 II. Világháború

A nemzetiszocializmus fővárosa

2018-02-012019-02-04 Kalmár Miklósépítészet, Hitler, II. világháború, Németország, Speer, sport, történelem1 Comment

A Harmadik Birodalom teljesen meg kívánta újítani Európát. Német, pontosabban germán vezetés alatt álló kontinenst képzelt el, amelynek középpontja a németek lakta főváros, az egykori Berlin helyét elfoglaló Germania. A főváros azonban nem találtatott méltónak a „történelmi” feladat viselésére; emiatt tehát át kellett alakulnia, hogy méltó lehessen a Birodalom központjához. A német városok rekonstrukciója, átalakítása azonban nem merült volna ki Berlin átformálásában. A kisebb vidéki, tartományi székhelyeknek szintén komoly szerepet szántak az „Új Rend” győzelme esetére.

Tovább

1918-1939 20. század Horthy-kor

A frankhamisítás és a magyar királykérdés 1925/1926

2017-12-232022-05-06 Bern AndreaAlbrecht főherceg, Apponyi Albert gróf, bajor monarchisták, Bethlen István, frankhamisítás, Genf, Gömbös Gyula, Habsburg Ottó, Horthy-kor, ifj. Andrássy Gyula gróf, királykérdés, legitimizmus, legitmisták, Nemzeti Szövetség, Népszövetség, Philippe Berthelot, Ruprecht koronaherceg, Sárvár, Teleki Pál, Töreky Géza, Windischgrätz Lajos, Zita császárné2 hozzászólás

Előszó. Németország: 1925 augusztusának végén elárasztotta a német és az osztrák sajtót, hogy néhány nappal korábban titkos találkozó zajlott az ausztriai Mondseeban, gróf Otto von Almeida kastélyában, az 1918-ban trónfosztott bajor dinasztia „trónörököse” Rupprecht Wittelsbach koronaherceg és az egykori német birodalom szintén trónvesztett trónvárományosa Wilhelm Hohenzollern porosz királyi és német császári herceg között. A hír szerint megállapodást kötöttek, hogy egymás restaurációs kísérleteit támogatják[1]

Tovább

19. század 1918-1939

Az aostai herceg és magyar királysága – I. felvonás: 1921

2017-11-102017-12-23 Bern Andreaantant, aostai herceg, Bécsi Magyar Újság, Bethlen István, budaörsi csata, Corrierre della Serra, Edvard Beneš, Gazette de Voss, Grazer Tageblatt, Hamburger Nachrichten, Horthy Miklós, IV. Károly, királykérdés, L'Action Frace, L'Écho de Paris, L'Homme Libre, Pall Mall Gazette, sajtótörténet, soproni népszavazás, Thomas Hohler, Wiener Tageblatt0 comment

Aosta – város Észak-Olaszországban, egykor veterán praetoriánusok otthona. Alig-alig kerül szóba neve a hazai történeti irodalomban. Horthy Miklós emlékirataiban egy helyen váratlanul mégis előbukkan. A volt kormányzó keleti fronton repülőbalesetet szenvedett fia, István temetésének leírását egy szövegkörnyezetétől minden szempontból eltérő bekezdéssel zárja. Felidézi, hogy akkoriban külföldön az a hír járta, hogy III. Viktor Emmanuel olasz király magyar királlyá választásáról folynak Budapesttel tárgyalások, mint ahogy korábban, írja ő: „az aostai herceget, a kelet-afrikai olasz hadvezért vették ebből a célból számításba.” „Ezzel kapcsolatban azt a nyilatkozatot teszem” – jelenti ki „hogy ilyen…

Tovább

1918-1939 Forrás Horthy-kor

„Hé Lulu, ha visszatérek Fidzsiről…” – magyar tengerészek a Távol-Keleten I.

2017-10-102020-12-21 György Sándorhajózás, Japán, Kína, Magyarország, Távol-Kelet1 Comment

A japán–kínai háború árnyékában Ahogy arról már korábban is írtunk, Magyarország és a tenger kapcsolata nem szakadt meg 1918-ban, vagyis közvetlen tengeri kijárataink elvesztésekor. A jól képzett magyar tengerészek egy része jugoszláv vagy más külföldi hajókra került, egy részük pedig a Dunára, viszont a ‛30-as évek elejétől beinduló Duna-tengerhajózás és az újrainduló „sima” tengeri hajózás révén egyre több magyar tengerész hajózott (ismét) magyar zászló alatt. A teherhajók egy része kis méretének köszönhetően Csepelig, vagy akár Komáromig is fel tudott jönni – ezek főleg a Fekete- és Földközi-tengeren közlekedtek –, de…

Tovább