Forrás 

Kócsagőr a Kis-Balatonon, avagy a hazai természetvédelem kezdetei

Bizonyára már mindenki találkozott a természetvédelem emblémájával, a kék mezőben repülő fehér madár alakjával. A címerben látható nagy kócsag nem véletlen lett a természetvédelem jelképe. Bár ma már szerencsére kb. 3600-5500 pár fészkel Magyarországon, ez nem mindig volt így. Az első világháború idejére a faj hazai eltűnése fenyegetett, ekkoriban ugyanis csupán 25(!) pár volt a fészkelők becsült száma. A természetvédelem címermadara: a nagy kócsag korabeli ábrázolása (Kép: Aquila, 1899, 368.o.) Az állomány drasztikus megfogyatkozásának több oka is volt. Leginkább a dísztollgyűjtés fenyegette a madarat, mivel a kócsag tolla igen keresett,…

Tovább
1956 Hidegháború Szocializmus 

Páncélosok a forradalomban I.

Az 1956-os forradalomról szinte mindenkinek a lyukas zászló, a Molotov-koktél, vagy romos Nagykörút képe villan fel először. Ezek közül természetesen nem hiányozhat a harckocsi sem. A forradalomról született költeményekben leginkább az elnyomás és megszállás eszközeként jelenik meg, de hogyan játszott szerepet az eseményekben valójában? Ebben az írásban fényképek és visszaemlékezések segítségévél az alkalmazásukról igyekszem képet alkotni.

Tovább
Hidegháború 

Kádár János New Yorkban

Kádár János 1960. szeptember 19-én érkezett New Yorkba, a Baltika nevű szovjet óceánjárón Nyikita Hruscsov szovjet, Gheorghiu-Dej román, és Todor Zsivkov bolgár kommunista vezetők kíséretében, hogy részt vegyen a XV. ENSZ Kongresszuson. Ez a közgyűlés később híres lett arról, hogy Hruscsov felháborodásában állítólag a cipőjével verte a pulpitust, Fidel Castro négy és fél órás beszédet tartott, Henry Cabot Lodge amerikai szenátor pedig poloskákat mutatott be az ülésen, amelyeket egy szovjetektől kapott ajándék címerből szedett elő csipesszel. Kádár János számára is emlékezetes volt a kongresszus, és a New York-i látogatás, de…

Tovább
1956 

’56-os üzenőfalak

Az 1956-os forradalom képéhez ugyanúgy hozzátartoznak a falfeliratok, firkák, mint a T-34-es harckocsi, a mésszel leszórt elesett szovjet katona holtteste vagy a levert vörös csillag nyoma. A rengeteg röplap, újság, felhívás mellett ezekkel is üzenni akart a forradalom népe. A legáltalánosabb követelések a „Ruszkik haza!” vagy a „Halál az ávóra!” voltak, de emellett olvasható volt néhány humorosabbnak szánt szöveg is. Jelen írásomban ezekből szemezgetek a teljesség igénye nélkül.

Tovább
1956 

A kádári hatalom nyomai a falakon

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően Kádár János és kormánya minden erejével azon volt, hogy hatalmát megszilárdítsa. Szükség is volt rá, hiszen valahol még november végéhez közeledve is szóltak a fegyverek. Szinte minden fórumon igyekeztek szólni az emberekhez próbálva csitítani vagy megtörni az ellenállásukat. Többek között a forradalom üzenőfalaira is „posztoltak.” Utóbbi üzenetek nyomaiból szemezgetünk e bejegyzésben.

Tovább
1956 

„Úgy érzem, eljönnek értem” – Marosán György letartóztatása az 1956-os forradalom alatt

1956. október 28-án fordulat következett be a forradalomban. A Politikai Bizottság és a Központi Vezetőség aznapi ülését követően a kormány azonnali tűzszünetet rendelt el. Továbbá Nagy Imre bejelentette, hogy az addigi eseményeket nem ellenforradalomként, hanem „nemzeti demokratikus mozgalomként” kezelik. Teljesült a forradalom egyik követelése is, azaz a rettegett Államvédelmi Hatóságot (ÁVH) megszüntették. A feloszlatott szervezet tagjai ellen megindultak az elfogatások, de a pártvezetők sem kerülték el ezt a sorsot.

Tovább
1956 

Egyetemi érdekvédelemtől a politikai követelésekig – a szegedi MEFESZ a forradalom előtt

Ma 61 éve tartott nagygyűlést a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, a MEFESZ Szegeden. Néhány nappal korábbi létrejöttével e szervezet lett az első a kommunista hatalomátvétel után, amely nem tartozott a párt irányítása alá. Többek között ez a szervezet lett az elindítója azoknak a folyamatoknak, amelyek végül aztán a forradalomban teljesedtek ki. A mai posztunkban így e nagygyűlés apropóján mutatjuk be az 1956-os októberi események szegedi előzményeit az egyetemen, hogyan jutott el az első önálló diákszervezet a forradalom politikai követeléseihez.

Tovább
1956 

Partizánok a Kiliánban – Maléter Pál és Uszta Gyula találkozása az 1956-os forradalom alatt

Persze volt partizánokról van szó. Az ismert, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharcban a pesti srácok mellett illetve közöttük részt vettek olyan „öreg” bakák is, akik a második világháborúban szereztek tűzkeresztséget. Többségük a Magyar Királyi Honvédség valamely alakulatában küzdött, de voltak, akik az „antifasiszta” erők oldalán harcolva fejezték be a háborút. Maléter Pál, egykori partizán, 1956-ban a forradalom oldalára átállt ezredesként a Kilián laktanya védőinek parancsnoka lett, majd honvédelmi miniszter, 1958-ban a Nagy Imre és társai perben halálra ítélték és kivégezték. Partizántársa, Uszta Gyula a forradalmat követő megtorlások egyik fő…

Tovább