Tóth Bálint – Oldal 2 – Napi Történelmi Forrás

„A zsivány sírján nem nő fű” – Renkó Kálmán futóbetyár halála

2017-08-282017-08-28 Tóth BálintBakony, betyár, Csendőrség, Magyar Királyság, Úrkút0 comment

A 19. századi Magyarországon szinte minden tájegység életre hívta a maga betyáralakját. Így beszélhetünk dél-alföldi betyárokról, kiskunságiakról, vagy bakonyi betyárokról. E poszt „főhőse” akár több helyen is szerepelhetne, mivel a „pályafutását” délen, a Bácska vidéken kezdte, míg a halál végül a Bakony erdejében érte. Ekkor már 144 bűneset és 18 börtönév volt mögötte, illetve az a több mint 100 csendőr, akik őt és társait üldözték.

Tovább

képes történelem Szocializmus

A temetőn épült lakótelep – Leninváros Kecskeméten

2017-08-252018-09-13 Tóth BálintKecskemét, lakótelep, szobor, temető, urbanisztika, város, várostervezés0 comment

A „hírös város” első lakótelepének építése 1961-ben kezdődött meg az égető lakáshiány enyhítésére. A lakónegyed a Zománcipari Művek szomszédságában terül el, és a katolikus Szentháromság temető egy részét is elfoglalta. Természetesen az új városrész a kommunizmus legnagyobb alakjáról, Leninről kapta a nevét. Ebben posztunkban erről a lakótelepről mutatunk képeket.

Tovább

19. század Forrás

„A civilizációnak még sok kivánnivalója van Magyarországon” – Postakocsirablás Soroksáron

2017-08-162021-12-02 Tóth Bálintbűnözés, bűnügy, Csendőrség, Magyar Királyi Posta, posta, postakocsi, rablógyilkosság, Soroksár1 Comment

„Simára akarok megborotválkozni. Sietek. Hajamat sem süttetni sem nyiratni nem akarom, hanem csak fésülje simán hátra. Az egyiptomi híreket nem hallottam, de nem is akarok róluk semmit sem tudni. Engem sem a politika, sem a soroksári postarablás, sem a legújabb párbajok nem érdekelnek.”[1] A Békés című lap híre szerint ezekkel a mondatokkal tért be egy úriember az egyik borbélyüzletbe 1886-ban, előre megkímélve magát a borbélyok felesleges fecsegésétől. Ekkor már közel négy év telt el azóta, hogy 1882. december 2-án este a Soroksárról Budapestre tartó postakocsit kirabolták, a kocsist és kísérőjét…

Tovább

19. század Forrás

A betyárok üldözői, avagy a „Hírös Város” pandúrszervezete az 1867-es kiegyezés környékén

2017-07-042022-07-06 Tóth Bálintbetyár, dualizmus, Kecskemét2 hozzászólás

Vidéken a nemesi vármegyékben a csendbiztosi- vagy pandúrszervezet volt a rendvédelem alapja. A betyárok, haramiák velük találták szembe magukat a legtöbbször az ellenük indított nyomozások, üldözések során. A betyártörténetekben és a népi emlékezetben e szervezetről igen negatív képet festettek, ahol hanyagnak, könnyen megvesztegethetőnek, és olykor gyávának tüntették fel tagjait. Hogy ez így volt-e a valóságban is, arra az alábbiakban próbálok meg választ adni. A következőkben Kecskemét város pandúrszervezetét igyekszem röviden bemutatni a kiegyezés környékén a levéltári és más korabeli források alapján.

Tovább

Forrás Szocializmus

„Aki kihúzza a mezsgyekarót, azt agyonverjük” – Békési parasztok „ellenállása” az 1950-es években

2017-05-172020-09-16 Tóth BálintBékéscsaba, beszolgáltatás, kollektivizálás, kommunizmus, mezőgazdaság, Rákosi-kor, termelőszövetkezet, TSZ0 comment

Békés megye az ország éléskamrája, tartja a mondás. S valóban ma is a megyében a legnagyobb a mezőgazdasági termelés. Így volt ez akkoriban is, amikor Rákosi Mátyás került hatalomba, s megindult a nehézipar aránytalan fejlesztése, hogy létre jöhessen a „vas és acél országa”. Szomorú világ jött a gazdálkodókra, parasztokra, mely világból sokan nem kértek. A térségben működött a Fehér Gárda illetve a Magyar Ellenállási Mozgalom is, de a „szervezett” ellenálláson kívül is felfedezhetők voltak az elégedetlenség jelei. A Magyar Dolgozók Pártja Békés megyei Bizottságának küldött ÁVH jelentések között is találhatunk…

Tovább

Forrás Hidegháború

Kubai katona szomáliai fogságban

2017-05-142017-05-14 Tóth Bálintinternacionalista segítség, Kuba, Ogaden, szocializmus, Szomália0 comment

A háború Etiópia és Szomália között tört ki, miután 1977 júliusában Mohamed Sziad Barré szomáliai diktátor csapatai benyomultak Etiópia Ogaden nevű tartományába. A tartományban többmilliós lélekszámú szomáli lakosság élt, emellett az itt felfedezett jelentős szénhidrogén-készlet is vonzó lett Szomália számára. A támadással az etiópok súlyos helyzetbe kerültek, mivel ekkor már több mint másfél évtizede harcoltak az ország északi részén az eritreai felkelőkkel szemben. A nyár végére az etióp csapatok kimerülőben voltak, mindkét fronton sorozatos veszteségeket szenvedtek, a vezetés ezért a Szovjetunió segítségét kérte (miután korábban az USA megtagadta azt).

Tovább

1956 Forrás

Karhatalmi erőpróba – Nyugati tér, 1956. december 6.

2017-02-102020-12-08 Tóth Bálint1956, Budapest, forradalom, Kádár János, karhatalom, sortűz0 comment

1956. november 4-i szovjet támadással a forradalmat nem sikerült egy csapásra leverni. A fegyveres felkelők még napokig harcoltak a megszállókkal szemben, majd a harcok elcsitultával sem szűnt meg az ellenállás, hanem más eszközökkel igyekezett elutasítani a szovjet fegyverek árnyékában megalakult Kádár-kormány hatalmát. A forradalom alatt létrejött intézmények, mint a munkástanácsok és a forradalmi bizottságok még sokáig útját állták a kádári konszolidációnak sztrájkokat és tüntetéseket szervezve. Ezenkívül még számos ellenálló csoport szervezkedett és terjesztette szovjet- és kádárellenes röplapjait. Sokáig keresték a visszatérés lehetőségét és egy esetleges újabb felkelés kirobbantásának esélyét a…

Tovább

Forrás

Az igazi barbárok – Kecskeméti betyárok rablógyilkossága

2016-11-252021-04-19 Tóth Bálintbetyárvilág, börtön, Kecskemét, Szeged2 hozzászólás

1867 márciusában a szélfútta szarkási homokbuckák közül két holttest került elő. A véletlenül megtalált két holttest Bodri Péter juhászé és annak fiáé volt. Két évvel azelőtt Szent György napján tűntek el nyomtalanul 185 birkával, 115 báránnyal, 3 szamárral és a kutyáikkal együtt. Bodri nyakán kötél volt, míg a fia koponyája be volt törve. Kecskemét város tisztiügyészi hivatala rablógyilkosságot állapított meg és megindította a nyomozást, de a tetteseket ekkor még nem sikerült kideríteni. „Bomlott utána az asszonynép” (Forrás) Az eset csak 1869-ben került elő újra. A gróf Ráday Gedeon irányította szegedi…

Tovább

Forrás

Az utolsó híres alföldi betyár – Farkas Jancsi kapcabetyár*

2016-10-212018-02-26 Tóth Bálintbetyárvilág, Csendőrség, Hódmezővásárhely, Osztrák-Magyar Monarchia1 Comment

Farkas Jancsi Hódmezővásárhelyen született 1838-ban. A Ráday-kort követően, az 1880-as években tevékenykedett, s talán ennek köszönhetően a róla szóló népi emlékek a folklór helyett már mindinkább a valóságot tükrözik. Bár nevét nem tartották olyan nagyra, mint Rózsa Sándorét vagy Bogár Imréét mégis hírhedté vált a Dél-Alföldön.

Tovább

Forrás

„Lelküket a pokol várja” – Babáj Gyurka és bandájának „tündöklése” és bukása

2016-10-212017-12-19 Tóth Bálintbetyárvilág, gyilkosság, Osztrák-Magyar Monarchia, pandúr, Szeged, vasút1 Comment

Babáj Gyurka és rablóbandája rövid idő alatt nagy hírnévre tett szert. A vezér nevét, Rózsa Sándor „betyárkirállyal” vagy Bogár Imrével szokták egy lapon emlegetni. Nem véletlen, hisz öt vármegye perzekutorai üldözték. Története abból a szempontból is érdekes, hogy tetteikkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Szegeden felálljon a Ráday Gedeon vezette királyi biztosság, amely aztán hozzá láthatott a Szeged környéki rablóvilág felszámolásához. Ő maga ezt azonban két társával együtt már nem érhette meg, miután a pandúrok rajtuk ütöttek Csorváson.

Tovább