Müzli, a rendszerváltás eledele

Tóth Eszter Zsófia 

Abban a pillanatnyi csendben, mikor már érezni lehetett a változást, de még nem tört be Magyarországra a kanálhajlító Uri Geller, az akupunktúra és az agykontroll, vagyis a rendszerváltás kísérőjelenségei és mikor még nem hallottunk sem a Testkontrollról, se Maria Treben füveskönyvéről, megjelent a magyar piacon az egészséges étkezés egyik előhírnöke, a müzli. Egy olyan világba érkezett, ahol a zsíros kenyér, a hurka-kolbász számított alap ételnek és nem nagyon figyeltek az egészséges táplálkozásra az emberek. Viszont a feszült, stresszes életmód miatt egyre több volt a civilizációs betegség, az infarktus, a hirtelen szívhalál, így voltak érdeklődők az egészséges táplálkozás iránt.

A cikk a Napi Történelmi Forrás és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésében készült

1987-ben a Mezőgazdasági Kiadó Planétás Vgmk gondozásában kis füzetet is kiadott A müzli címmel, hogy az eledelt népszerűsítse. Ránky Edit, a kötet szerzője szerint:

„[…] a müzli fogyasztása szinte életerőbombaként hat a szervezetre: ellátja az anyagcseréhez szükséges anyagokkal. A müzli elfogyasztásával számos vitaminhoz, továbbá ásványi anyagokhoz, ezenkívül az emésztéshez szükséges ballasztanyagokhoz jutunk.”

Az ideális müzli (amely a német kása szóból eredhet) összetevői: búza, árpa, zab, köles, rozs.[1] Joghurttal és tejjel fogyasztva még laktatóbb, mert a magvak kissé megdagadnak.[2] Az eredeti, dr. Bircher-féle müzli – amelyet az újságcikk szerint magánklinikáján adott először a betegeinek – az alábbi összetevőkből állt: „2 evőkanál zabpehely 6 evőkanál víz 2 evőkanál citromlé 2 evőkanál cukrozott, sűrített tej 400 g reszelt alma 2 evőkanál darált mogyoró.”[3] A svájci előtörténetről annyit érdemes tudni, hogy korábban vacsorára ettek kását, de ez a szokás a XIX. század végére feledésbe merült és a gyümölcsökből, amit a kásába tettek korábban, inkább pálinkát készítettek.[4] 

Az első hazai müzlikben, mivel akkor még importálták a gabonapehely alapanyagot, sokszor volt árpamag, búzakorpa, köles, ami valljuk be, alapesetben nem volt olyan finom, még akkor sem, ha szárított almával, mazsolával dúsították, mint a svájci müzliket. Akkoriban ezekből a magyar müzlikből válogathattak a vásárlók: Natura Mag Müzli, Compack Müzli, a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat zabpelyhes, mazsolás müzlije, Mohai Manna (Előre Mgtsz terméke), Fehér Illés kisiparos almás müzlije.[5] A beszerzés azonban kezdetben nem volt zökkenőmenetes. Ez már nem a hiánygazdaság, de még nem is a piacgazdaság kora volt. A Képes 7 újságírója 1987 decemberében szorgos müzlikutatással töltötte napjait, ugyanis megkedvelte az egyik fajtát, de eltűnt a boltokból. A gyártó szerint azért, mert nem kapott hozzá külföldi alapanyagot.

„Ügy vagyunk tehát a müzlivel, mint egyes hazai gyártmányú kozmetikumokkal (dezodorral, hajszesszel, előborotválkozó szerrel): a kereskedelem (az ipar?) beeteti vele az állampolgárt, aki azután üzletről üzletre kutatja a neki tetszőt, de többnyire hasztalan, mert csak egy másik fajtát talál.”[6]

– összegezte tapasztalatait. A müzlievés nagy indulatokat is kiváltott, pro és kontra érvek is elhangzottak:

„Egyesek esküsznek rá és úgy vélik: isteni csoda, ha valaki egyáltalán életben marad müzli nélkül. Mások elhúzzák a szájukat és azt mondják: ők nem madarak, hogy magot egyenek, pláne nem disznók, hogy korpát.”[7]

Készült a kor hangulatához tökéletesen illeszkedő és a müzli (ma már vitatott) egészséges voltát hangsúlyozó TV-reklám is:

A Kisalföld újságírója egyenesen sonkás müzliről álmodozott:

„Nem tudom, -más hogy van vele, én végiggondoltam a müzli -magyarországi diadalútját, -és már látom, valamelyik -húsipari vállalatunk sonkás müzlivel jelenik meg az országos mezőgazdasági kiállításon.”[8]

Aztán a müzli a rendszerváltás forgatagával beköszöntött hatalmas árubőségben elveszítette különleges jellegét, bár szerencsére ma is az egészségesen, tudatosan táplálkozók gyakori reggeli eledele.

Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.

Jegyzetek, felhasznált források

[1] Szabad Föld, 1987. július 17. 18. o.

[2] Népszabadság, 1992. január 16. 13. o.

[3] Képes 7 1988. február 13. 44. o.

[4] Képes Sport, 1987. november 24. 27. o.

[5] Képes 7 1988. február 13. 44. o.

[6] Képes 7. 1987. december 5. 7. o.

[7] Képes 7. 1988. február 13. 43. o.

[8] Kisalföld, 1987. október 3. 3. o.

A nyitóképen a dr. Bircher féle müzli modern változata (Forrás)