20. század Forrás Szocializmus 

A nagy havazás 1987-ben

Tóth Eszter Zsófia A havazás, amelynek emlékezete pozitív. Csupa rendkívüli, életre szóló élmény. E cikk kapcsán közzétett felhívásomra még korabeli naplót is kaptam. Maradandó élmény annak, aki átélte. Elsősorban a korabeli sajtóvisszhangot nézem meg, ezen felül megkértem ismerőseimet, emlékezzenek vissza a nagy havazásra. A szolidaritás, az összefogás élményei dominánsak, a rendkívüli helyzet szülte különleges élmények maradtak meghatározóak. A hóban rekedteket kiszabadító szovjet katonai járművek kiestek az emlékezetből. 1987. január 12-én arra ébredt az ország, hogy szinte teljesen járhatatlanok lettek az utak. Három napig megállás nélkül hullott a hó.

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

“Megiszunk mindent, ami ég, megbaszunk mindent, ami mozog” – emlékmorzsák egy elfelejtett háborúból

Rendhagyó könyvismertető Afganisztán ma is gyakorta szerepel a hírekben, és szinte mindig valami tragédiával, támadással vagy robbantással kapcsolatban. Sajnos ez nem szokatlan dolog ütközőállamok esetében, az ugyanakkor példátlan, hogy az ország megszállásába/felszabadításába (nem kívánt törlendő) az elmúlt kétszáz évben három nagyhatalomnak is beletörött a bicskája. Először Nagy-Britannia, majd a Szovjetunió, később pedig az USA és szövetségesei próbáltak meg “rendet rakni” az afgán hegyek között, de sikerrel egyikük sem járt. Több tízezerre tehető azon európai katonák száma, akik valamilyen sérülést, legyen az lelki vagy fizikai, szereztek az országban, sokan képtelenek voltak…

Tovább
Forrás Horthy-kor 

„Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a Söp-kéz” – Műegyetemista voltam a húszas években

„Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a Söp-kéz” – mondogatták annak idején a gépészmérnök hallgatók. Söpkéz Sándor az elektromotorok és elektromos vasutak tanárának nehézkes stílusa, és már-már kínosan jó ipari (és családi) kapcsolatai miatt sosem tudta megkedveltetni magát diákjaival. Ez pontosan így történt Varga László esetében is, aki 1922-1926 között koptatta a BME padjait és szívből utálta Söpkéz óráit. Mai posztunk az általa feljegyzett diákélményekből táplálkozik, s elsősorban az Ő és a mindenkori gépészmérnök hallgatók tiszteletére íródott.

Tovább
Forrás Hidegháború 

„Brüsszel valahol félúton van az Északi Sark felé” – költözködés NATO módra

Baranyi Tamás Péter Sokszor hallani odavetett félmondatokban, hogy 1966-ban Franciaország kilépett a NATO katonai parancsnoksága alól, és az atlanti szövetség főhadiszállásának is ajtót mutatott – a SHAPE így került Párizs környékéről Brüsszel környékére. Viszonylag kevés kép, dokumentum stb. forog azonban közkézen magáról a költözésről, pedig alaposabb vizsgálat után látszik, hogy milyen sok dimenziója és voltak a világ legdrágább költözésének. Olyasmik, mint sokunk saját költözésénél: pakolás, drága búcsúparty, új boltok keresése, vagy akár a vigyázatlanul elől hagyott értékek eltűnése.

Tovább
Forrás I. Világháború 

“Az ellenség előtt tanúsított bátor és vitéz magatartásáért”; Egy csendőr az 1916-os lucki áttörésnél

A Budapesti Közlöny 1917. május 9-i számában a címhez hasonló mondat – „Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül” – alatt felsorolt kitüntettek között dédnagyapám, Z. Tóth Károly neve is szerepelt, aki tábori csendőrként szolgált az első világháborúban. Szolgálatáért idézve az újság sorait: „Ő császári és apostoli királyi Felsége által erre felhatalmazott parancsnoksága által” az ezüst vitézségi érem II. osztályát adományozták neki, amit ma is őriz a család. Amióta ezt elolvastam az a kérdés foglalkoztatott, hogy milyen cselekmény van e kifejezés mögött, mi lehetett az a “vitéz magatartás”? Ebben az…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A csehszlovákiai magyar katonai bevonulás emlékezete

Tóth Eszter Zsófia – Murai András 1968. augusztus 21-én Magyarország a Varsói Szerződés tagjaként részt vett Csehszlovákia katonai megszállásában. Az események politikatörténete mára ismert, azonban kevésbé ismert, hogyan élték meg a sorkatonák azt, hogy részt kellett venniük a katonai akcióban. Balogh Zsolt 1989-es, e témában készült dokumentumfilmjét elevenítjük fel írásunkban. Balogh Zsolt 1968-ról szóló dokumentumfilmjét 1989-ben mutatták be. A dokumentumfilm három fő szálon fut: részleteket láthatunk az 1968-as táncdalfesztiválról – ennek kapcsán megszólal Szörényi Levente is -, megismerhetjük azoknak a magyar sorkatonáknak, katonaorvosoknak és tiszteknek a visszaemlékezéseit, akik 1968-ban bevonultak Csehszlovákiába…

Tovább
Forrás Hidegháború 

Bazi nagy görög mentőcsomag; Marshall harvardi beszédétől a korinthoszi csatornáig

Baranyi Tamás Péter 70 évvel ezelőtt indult útjára minden idők legnagyobb amerikai mentőcsomagja, a Marshall-terv. Görögország egy kicsit mindig a tönk szélén állt, de a világháború és a polgárháború után tényleg nem látszott a fény az alagút végén. 1947-ben Nagy-Britannia jelezte az USA-nak, hogy nem tudják tovább finanszírozni az országot. Amerika először a Truman-elv, majd a Marshall-terv keretében próbált meg életet lehelni a görög gazdaságba. Ennek sokan örültek, sokan pedig panaszkodtak – ez 2008 és 2015 után aligha meglepő. A harvardi beszéd 70. évfordulóján forrásokat közlünk a Marshall-terv egyik legfontosabb…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Akinek Jackie Kennedy küldetett menyasszonyi ruhát – Halottlátó a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia A szocialista időszakban a halottlátás tűrt tevékenység volt, néprajzi elemzés tárgya lehetett. Azonban az állami ateista propagandával, a vallás háttérbe szorulásával az embereknek még inkább szükségük volt, az élet olyan fordulópontjainál is, mint a hozzátartozó halála. A halottlátóhoz járás része a gyász rituáléjának is. A hozzátartozók megnyugvást, az elhunyt utolsó üzenetét, vitás kérdéseik lezárását várják a halottlátótól. A szocialista állam beavatkozását egy putnoki asszony esetében a halottlátás jövedelmének megadóztatása jelentette. Fontos, hogy a halottlátás tudománya egyházi támogatást nem élvezett: „Ne forduljatok halottlátókhoz, ne keressétek fel a jósokat,…

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború 

Hogyan robbanthattam volna ki egy háborút?

1938-1939 a magyar diplomácia számára nagy sikerekkel és veszélyekkel is kecsegtetett: az etnikai revízió, a lengyel-magyar határ létrejötte kétségtelenül az eredmények közé sorolandó, azonban Csehszlovákia megszűnéséig egy fegyveres konfliktus lehetősége mindig valószínű maradt (ennek egyfajta változata mégiscsak megtörtént: a “kis háború” Szlovákia és Magyarország között, de ez nem képezi jelen bejegyzés tárgyát). Magyarország számára a puskaporos napok 1939 tavaszával együtt elmúltak egy időre. Lengyelország számára azonban nem, Varsóban már a háború napjaiban Hory András magyar követ egy érdekes történettel lett gazdagabb, ahol nem Gregorz Brzęczyszczykiewicz, de egy korábbi kollégája akár…

Tovább
1956 Forrás II. Világháború 

“A muszka beorgonáz a faluba…” – Háborús hangverseny Hitlerfurulyára és Sztálinorgonára

Általánosan elfogadott, hogy a modern hadviselés alapjait az első világháborúban rakták le, bár az építkezés már korábban, az amerikai polgárháborúban és a búr háborúban elkezdődött, de néhány szempontból ide vehetjük az 1848/49-es szabadságharcot is. Az 1914 őszétől állandósult lövészárok-hadviselés, avagy állásháború új kihívások elé állította a katonákat és fegyvertervezőket; a hatalmas számban alkalmazott automata fegyverek (ekkor még csak géppuskák, majd kis számban géppisztolyok) és egyre korszerűbb lövegek mellett reneszánszukat kezdték élni a magas röppályán tüzelő fegyverek is. Bár a mozsarak ekkor már évszázados múltra tekinthettek vissza, a légaknavetők és aknavetők…

Tovább