20. század Forrás Szocializmus 

A “bontott csirke” reklám nyomában

Tóth Eszter Zsófia „Nem megmondtam, hogy bontott csirkét hozzál!” A szocialista időszak népszerű reklámja volt a bontott csirkés, amelyben a férjet azért vonja felelősségre a felesége, mert az nem bontott csirkét hozott. A korszakban ez szállóigévé vált, olyanformán, hogy a mindennel elégedetlen, elsárkányosodott feleség jelképe is lett a mondás. Másrészt a pipogya, nem jól bevásárló férj pedig nem modern férj. A feleség modern nő, már nem szeretne bontatlan csirkével bíbelődni, a férj háztartási feladata a bevásárlást lenne, azonban nem jól teljesíti. E cikkemben a bontott csirke korabeli sajtómegjelenésének jártam utána. E…

Tovább
19. század 

Háború „alulnézetből” – Benjamin Randell Harris visszaemlékezése

Kocsis Annamária Jelen írás célja egy angol gyalogos katona, Benjamin Randell Harris visszaemlékezése alapján bemutatni a napóleoni háború eseményeit egy közlegény szemszögéből. Nem célunk a teljes visszaemlékezés ismertetése, csupán néhány jelenet kiemelése: borszerzés egy felettes számára, valamint egy-egy ütközet utáni zsákmányolás, amelynek egy francia és egy brit katona volt az áldozata.

Tovább
Forrás I. Világháború 

“Móni”, a vaslady, avagy vendégjáték a flottillánál

Amikor 1914. július 29-én a Monarchia megkezdte Szerbia elleni hadjáratát, nem hogy világháborúra, de még hosszabb hadjáratra sem számítottak. Az pár nap alatt világossá vált, hogy az igencsak puskaporos helyzetben majdnem minden európai (és később sok Európán kívüli) állam veszett mozgósításba és hadüzenet-küldözgetésbe kezd. Kicsivel több idő kellett ahhoz, hogy rádöbbenjenek, a szerbek sem adják olcsón a bőrüket. Ez utóbbiban az is közrejátszott, hogy az osztrák-magyar haderő csak korlátozott erőkkel kezdte meg az offenzívát, mert az egységek többségét a keleti frontra tartalékolták. A szerbiai hadjárat során hatalmas hangsúlyt kapott a…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Fecske, Munkás, Sopiane, Astor és a többiek – dohányzás a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia A dohányzásellenes kampány, a cigaretta egészségre káros hatása elleni küzdelem inkább már az 1980-as évekre volt jellemző. Korábban dohányfüstös presszók és lakások is jellemzőek voltak, sőt dohányozni egyfajta közösségi érzést is jelenthetett, a nőknél pedig az egyenjogúság kifejezését is. A munkásnők cigarettaszünetre vonultak ki a gyárakban és közben ott beszélték meg az őket igazán foglalkoztató dolgokat. A kiskorúak számára tilos volt a dohányzás, így a középiskolai vécében stikában elszívott cigi a felnőttség szimbóluma, egyfajta lázadásnak számított. Melyek voltak a szocialista időszak jellemző cigarettamárkái? Mielőtt erről lenne szó,…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

Az utolsó tárogató

A hadseregekhez ősidők óta hozzátartozik a zene; annak ütemére menetelnek a katonák, és sokáig a csatákban is általában valamiféle fúvós hangszer lelkesítette őket. A különféle indulók ugyanakkor segítették az ellenség-barát felismerést, és nem mellesleg komoly identitásképző szereppel bírtak-bírnak az egyes egységeknél. Erre tökéletes példa a különféle skót ezredek duda-zenéje, de nálunk is ismert például a fehérvári huszárok dala. A zene nem hivatalos vonalon is nagy jelentőséggel bírt: a hangszeren játszó katonák sokszor “koncerteztek” társaiknak, megidézve kissé az otthon hangulatát. Mai cikkünkben egy első világháborús zenész katonáról lesz szó, aki pedig…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Az abortusz bizottság a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia „Éva tegnap volt az abortusz bizottság előtt Téli kabátomra hasztalan keresek vevőt” Cseh Tamás: Budapest Gyerekkoromban, az 1980-as években volt egy nagyon kedves gyermekorvosunk, akit 200 Ft-ért ki lehetett hívni házhoz is. A doktornéni, amikor kész volt az éppen aktuális gyermekbetegségem kivizsgálásával, megírta a receptet, majd végtelen nyugalommal leült, elszívott egy cigarettát és beszélgetett a szüleimmel. Egy alkalommal egy olyan történetet mesélt el, amelyről éreztem, hogy titkos és beavat bennünket. Azt mesélte el, hogy az 1950-es években kezdte a pályáját és a kórházba, ahol akkoriban dolgozott, behoztak…

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború 

A honvéd hét szerencséje

Kazári József volt híradó őrmester azon kevesek között van, akik megjárták a Don-kanyart és az 1944/45-ös harcokat, majd a szovjet fogságot is, és mindenhonnan sikerült ép bőrrel hazajutniuk. Emlékeit, amelyek nagyrészt az 1942/43-as harcokról szólnak, 2001-ben vetette papírra, és azokban “hét szerencsét” emel ki, vagyis hét olyan helyzetet, amikor az amúgy is húzós helyzet még húzósabbra váltott, de valami miatt a nagyobb bajt sikerült elkerülnie (vagy a nagyobb baj kerülte el őt). Mostani írásomban ezt a hét szerencsét mutatom be, kiegészítve azokkal, amiket 2013-as beszélgetésünk során mondott el.

Tovább
19. század Forrás 

Egy francia katona Moszkvában

Napóleon 1812-ben hatalmas hadsereggel indult meg Oroszország ellen. Katonái között akadt egy altiszt, aki nem csupán nagy adag szerencsével rendelkezett (ugyanis túlélte a megpróbáltatásokat), hanem az utókor szerencséjére jó emlékezőtehetséggel is. Először a rákövetkező évben, porosz fogságban vetette papírra az emlékeit, ezt két évtizeddel később kiegészítette. A teljes szöveg először 1896-ban jelent meg, az olvasók pedig képet kaphattak arról, milyen is volt a híres hadjárat „alulnézetből”.

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Az utolsó ostrom

Budapest 1944/45-ös ostroma a főváros történetének egyik legjelentősebb, és egyben legtragikusabb időszaka is. Az 52 napon át tartó városharc katonák és civilek tízezreinek életét követelte, és akkor még nem beszéltünk a várost ért borzalmas károkról. Elpusztult az összes híd, a közműhálózat nagy része, több belövést kapott a Parlament is. A legkomolyabb károkat a Várnegyed szenvedte el, ami nem csoda, hisz itt volt a védők központja, és ez a városrész tartott ki a legtovább. A vár, illetve az akkori I. kerület ostromtörténetét (van ilyen szó?) dolgozta fel a Mihályi Balázs, Tóth…

Tovább