Forrás kora újkor 

Valóságos daruország vagyunk!

László Andor Alig több mint egy évszázada Somlyódi István szegedi járásbíró kis füzetet jelentetett meg, amelyben azt bizonygatta, hogy a turul valójában a darumadárral azonos.1 Elmélete a későbbiekben nem keltett különösebb visszhangot, a turult általában valamilyen ragadozómadárral szokták azonosítani.2 Néhány évvel később Takáts Sándor történész már „szembeállítja” őket: a turul szerinte „mondvacsinált” madár, amelynek a 16-17. századi forrásokban nem lelhetjük nyomát, szemben a daruval, melyről gyakran megemlékeznek a régiek, ezért „a magyar nép lelkivilágában állandó fészket vert.” Alapos tanulmánya szerint „a magyar lelkéhez ez a madár állt a legközelebb”, „szeretetét…

Tovább

Botcsinálta felkelővezér? Bocskai István 1604-es felkelésének kezdetei; A hamis hírek történelemformáló erejéről

László Andor A politikai élet szereplői gyakran élnek nem kifejezetten lovagias eszközökkel, és sokszor a körülmények szerencsés vagy éppen szerencsétlen alakulása is meghatározó szerepet kaphat egy-egy történelmi esemény alakulásában. Igaz ez a három részre szakadt Magyarország időszakára is, amelyben sok szempontból fordulatot hozott a Bocskai-felkelés. Kezdetekor, az elhúzódó törökök elleni háború utolsó éveiben, széleskörű elégedetlenség uralkodott az országban, ám ennek ellenére a véletlennek is jelentős szerep jutott a sikeresnek bizonyuló szabadságharc kitörésében. A szükséges szikra meglehetősen furcsa körülmények között pattant ki.1

Tovább
Forrás kora újkor Középkor 

Virtuális városnézés: a brassói Fehér-torony

Brassó (románul Brasov, németül Kronstadt/Kronen, latinul Brassovia vagy Corona), az erdélyi szászok egykori központja évszázadokon át kiemelkedő szereppel bírt (legyen szó történelemről vagy gazdaságról-kereskedelemről), és ma is Románia egyik fontos nagyvárosa. Ennek megfelelően a közép- és újkorban komoly erődítmény-rendszer védte, amelynek a városfalakon kívül jó pár, többé-kevésbé önálló tagja is volt. Kellett is a védelem, mert a város fekvése katonai szempontból igen kedvezőtlen; egy völgykatlanban található, két oldalról is belátható-belőhető. Ez utóbbi tény eredményezte mai főszereplőnk, a Fehér-torony felépítését is. A Fekete-toronnyal együtt észak-északnyugatról biztosították a városfalat a Bácsél/Raupenberg (Hernyó-hegy)/Warte…

Tovább
Forrás kora újkor Középkor 

Embert tolláról – A dísztollak szerepe a kora újkori Magyarországon I.

László Andor A madártollakat fejdíszként már az ókori ember is előszeretettel használta. E szokásban felfedezhetjük akár „a művészet változatos és isteni beszédének” egyik első dadogását is.1 Emellett amulettként is alkalmazták, mely megóvja viselőjét a kimerültségtől: az egyiptomiak például nemcsak magukat, lovaikat is ékesítették a strucctollakkal,2 melyeket később a középkorban Európa-szerte hordtak. Nálunk e szokás az ősi totemkultuszban gyökerezhet.3 Eleink valószínűleg már a honfoglalás idején viseltek tollat, amit megfigyelhetünk az egyik nagyszentmiklósi aranykorsón. A strucctollat láthatjuk a legrégebbi (1500 körüli) huszár-ábrázoláson csakúgy, mint egy korabeli címeren. A tolldísz évszázadokon keresztül szinte…

Tovább
Forrás kora újkor 

Lippa 1606-os visszafoglalása

László Andor Lippa vára a Maros mentén Erdélybe vivő egyik legfontosabb útvonalat őrizte, birtoklása a 16. században kulcsfontosságúvá vált a kialakuló Erdélyi Fejedelemség és a Temesköz védelmében. Buda török kézre kerülését követően 1541-ben Izabella királyné gyermekével és Fráter Györggyel ide költözött, itt őrizték a Szent Koronát is mindaddig, amíg udvarukat Dévára, majd Gyulafehérvárra nem helyezték át.1 Stratégiai fontossága dacára egy évtized múlva „sikerült” egy éven belül két ízben egyetlen kardcsapás nélkül átengedni a törököknek. Elsőként 1551 őszén Gersei Pethő János vonult ki belőle, majd néhány hónap múlva Fráter György csapatai…

Tovább
Forrás kora újkor 

Bocskai István fejedelem végrendelete

László Andor Bocskai István végrendelete egy nálunk korábban ismeretlen műfajt honosít meg, és fontos, meghatározó lépést, egyesek szerint fordulatot jelent a magyar politikai gondolkodás történetében.[1] A fejedelem mintát adott: a hagyományos kereteken túlmenve Magyarországon elsőként használta a testamentumot politikai nézetei összefoglalására, iránymutatásra az utódok számára. Ismerünk külföldi példákat, amelyekben egy uralkodó kizárólag örököseihez szól, ám ezek a személyes és bizalmas iratok sohasem a nyilvánosság számára készültek. Bocskai viszont egyértelműen szélesebb közönségnek szánta végrendeletét, tanácsait az erdélyi és magyarországi rendek számára fogalmazta meg. Amikor testét temetésére Kassáról Gyulafehérvárra szállították, a kolozsvári…

Tovább
Forrás kora újkor 

Műveljük kertjeinket! Lippay György esztergomi érsek pozsonyi kertje

László Andor Az 1650-es évek vége és az 1660-as évek eleje mozgalmas és tragikus Erdély és a Királyi Magyarország számára. Előbb a fejedelemség kerül szembe a Portával: pusztító török-tatár betörések, Gyulafehérvár feldúlása, majd Várad eleste után „aranykora” véget ért. A harcias török nagyvezír ezt követően Magyarország ellen fordul, elfoglalja például Nógrádot és Érsekújvárt, lerombolja Zrínyiújvárt, és csupán európai összefogással sikerül megállítani Bécs felé tartó előrenyomulását a szentgotthárdi csatában 1664 nyarán. A háborús időszaknak néhány héttel később a szégyenteljesnek mondott vasvári fegyverszünet vet véget.

Tovább
Forrás kora újkor 

Darvak a csatatéren

László Andor Ibn Fadlan arab író (ő a 13. harcos, akit Antonio Banderas alakít egy húszéves filmben) a 10. század első felében a baskírok földjén járva feljegyzi, hogy egyesek közülük tisztelik a darvakat, fohászkodnak hozzájuk, mert „egyszer az ellenségtől megfutamítva, darvakat hallottak krúgatni maguk mögött, mire megfordulva nekibátorodtak, s az ellenséget megszalasztották.”[1] A magyarság egyik feltételezett őshazájából feljegyzett mesés történet mosolyogni való lenne, hacsak nem bukkannánk hasonló esetre történelmünkben!

Tovább
Forrás kora újkor 

Útleírások a török kori Budáról

Buda a török kézre kerülés után 145 éven át bevehetetlen volt, az ismételt próbálkozások ellenére is. Az ostromló csapatok legfeljebb Pestet láthatták testközelből, ha szerencséjük volt. A túlparton csak a magyar királyok Sztambulba tartó küldöttei nézhettek körül alaposan. Milyennek láthatták a török kori Budát? Útleírások a XVI. századból.

Tovább
Forrás kora újkor 

Oszmán faluhódoltatás a 17. századi királyi Magyarországon, és a hódító levelek tipológiája

Illik Péter Az oszmánok folyamatosan hódoltattak falvakat a magyar végvárrendszer mögött, hiszen az nem volt „hermetikusan” lezárt fal, amelyen ne lehetett volna áthatolni.1 A faluhódoltatás és a hódoltsági peremvidék kiterjesztésének fő eszköze természetesen a falusiak megfenyegetése vagy megrablása volt.2 Ezután a „megpuhított” falu már egyezkedésre kényszerült: általában a falubíró és esküdtei mentek tárgyalni a szpáhival (török földbirtokos). A török adók megfizetése viszonylagos védelmet biztosított a falusiaknak, de egyrészt nem mentesítette őket az emelkedő adók terhe alól, másrészt gyakran bújtatott adókat is kellett fizetniük, például az oszmánok falusiakat raboltak el, akiket…

Tovább