Forrás kora-újkor 

“Semmi kétség afelől, hogy a magasságos Isten […] vigasztalni akarja népét” – Olasz újságlap a 15 éves háború idejéből

A tizenöt éves háború alatt az olasz államokból és a császárságból is érkezett ember és pénz a török elleni harcokra. Hogyan, milyen forrásokból és mennyire megbízhatóan értesülhettek ezekben az országokban a harcok részleteiről? Mekkora volt az érdeklődés és hogyan teremtett piacot a híreknek? Vajon megtalálhatóak voltak-e az újságírók ma ismert fogásai a korabeli híradásokban? A cikk egy XVI. század végi olasz újságlapot vizsgálva próbál választ adni ezekre a kérdésekre.

Tovább
Forrás kora-újkor 

“…Hegyesdet meghágták az terekek”, avagy a részeges porkoláb, a vakmerő aga és a legszörnyűbb öklelés története

Köztudott, hogy az 1526-os mohácsi csatavesztést követő évtizedekben Magyarország három részre szakadt. A Királyi Magyarország, a török hódoltsági területek és Erdély határvidékein mintegy 150 évre lényegében állandósultak a harcok; a nagyobb hadjáratok szüneteiben a végvári katonaság napi szinten folytatta portyáit (nem egyszer a rendre akadozó zsold kiegészítése miatt), bosszantották az ellenséget és gyakoriak voltak a szigorú szabályok között lefolytatott párviadalok is.

Tovább
Forrás kora-újkor Középkor 

Történelmi áttekintés a törökök ellen vívandó háborúhoz

A De Bello Contra Turcas Suscipiendo Commentatio elemzése Varga Kristóf Johannes Lauterbach von Noskowitz (~1550 – 1616) áttekintő művét, értekezését, melynek témája az oszmánok Európába való betörése, mindenképpen figyelemreméltó alkotásnak tartom összetettsége miatt.  A De Bello Contra Turcas egy bizonyos Juan Andrés (15. század második fele – 16. század eleje), katolikus hitre áttért – eredetileg muszlim – bírának a Confusión o confutación de la secta Mahomética y del Alcorán c. alkotásán alapszik. Bár a két mű közti részletesebb összefüggés feltérképezése szintén egy érdekes kérdés – ugyanis erről igen kevés információ áll rendelkezésünkre – a célom most csak a…

Tovább
Forrás kora-újkor 

Hadijelentés a tizenöt éves háborúból

Korábban már esett szó arról, hogy a tizenöt éves háború hadisikereiről hogyan értesülhetett a közvélemény. Az információ áramlása azonban ezzel egy időben „felfelé” is működött. A bécsi kancelláriába beérkezett (és onnét minden bizonnyal a császári székvárosba, Prágába továbbított) napi jelentések révén Rudolf császár mindig tisztában volt a helyzettel.  A távolból követhette nyomon Esztergom 1595-ös ostromát is. 1595 elején meghalt III. Murád szultán, így a trónváltozás és a háborús erőviszonyok alakulása (Erdély és a román vajdaságok csatlakozása) arra késztette az új nagyvezírt, Ferhát pasát, hogy békét ajánljon. A tárgyalások végül kudarcba fulladtak, ugyanis…

Tovább