19. század Forrás 

„Kis Amerika” a Tatai-medencében; az első tatabányai bányamunkások összetétele a munkásanyakönyv tükrében 1896-1900

Macher Péter „Kis Amerika”. A metaforát Kónya Lajos felsőgallai születésű író jegyezte le önéletrajzi regényében (Kónya 1970, 177.). Elbeszélése szerint édesapja katonatársai ezzel csábították bajtársukat Tatabányára 1912 táján. Írásomban az első tatabányai munkások kilétét vizsgálom: kik voltak ők, honnan jöttek, milyen viszonyban álltak a helyi őslakossággal. A szocialista időszak tatabányai történetírása munkásmozgalmi történetté degradálta a város, így a bányanyitás történetét is. A rendszerváltást követően pedig üzemépítések sorozataként értékelték a helyi bányászat történetét. A hétköznapi bányászok kevés figyelmet kaptak. Ez az írás róluk szól.

Tovább
Forrás 

Tatabánya-legendák – Tévhitek Tatabánya 1945 előtti történetéből

Macher Péter Még a 2000-es évek elején gyakran töltöttem a szünidőt nagyszüleimnél, akik a Tatabányához tartozó bánhidai erőműi lakótelepen éltek. Nagypapámmal sokat sétáltunk az 1920-as évek végén épült lakótelepen, esténként pedig megnéztük a David Suchet-féle Poirot sorozat éppen aktuális epizódját. Már akkor feltűnt, hogy a sorozatban látható korabeli angol épületek és az erőműi lakótelepi házai hasonló stílusban épülhettek.  Ez különösen igaz volt az egykori főmérnöki villára. Ezért sokáig teljesen hihetőnek tartottam azon állítást, hogy a bánhidai erőmű 1945 előtt angol tulajdonú üzemként működött. Később kutatóként azonban rá kellett jönnöm, hogy…

Tovább
Forrás Kult 

Simonik Péter: Szénporos emlékkavicsok. – Recenzió a tatabányai zsidóság egy történetéről

Macher Péter Tatabánya 120 éves történetében kevés olyan témát találunk, amiről eddig tudományos igényű monografikus feldolgozás született.[1] A város múltja jórészt még mindig feltáratlan. A tatabányai zsidóság története pedig különösen elkerülte a helytörténészek figyelmét, ugyanakkor a helyi közvéleményben elég sok a témával kapcsolatos tévhit és helytelen információ.  Simonik Péter könyvének célja a hiányt pótolni, valamint a téves adatokat korrigálni. A kötet a „Jó szerencsét! Emlékév” pályázati program keretében jelent meg. Itt szükséges megjegyezni, hogy korábban azért sem jelenhettek meg monografikus feldolgozások Tatabánya történetéről, mert egyszerűen nem volt biztosítva hozzá a…

Tovább
1918-1939 Forrás II. Világháború 

Szabó Ignác és utódai. Egy bányaorvos család története Tatabányán 1898—1945

Macher Péter 2016. december 22-én, Tatabányán Schmidt Csaba polgármester hivatalosan is megnyitotta a Jó szerencsét! Emlékévet. A város a bányanyitás 120., valamint a várossá egyesítés 70. évfordulójára egyaránt emlékezik. A jubileum alkalmából érdemes olyan személyiségek életútjával foglalkozni, akik munkásságukkal hozzájárultak a modern Tatabánya létrejöttéhez, illetve a nemzetközi porondon jó hírét vitték a városnak. Írásom egy bányaorvos család történetét beszéli el a dualizmus korától a II. világháború végéig. A család tagja Szabó István, az első magyar Oscar-díjas (Mephisto, 1982) filmrendező, akinek egyes filmjeiben megtalálhatók tatabányai/családtörténeti vonatkozások is. A témában már született…

Tovább