Megszállás? Felszabadítás? – Révai József és a háború utáni világrend Forrás Hidegháború II. Világháború 

Megszállás? Felszabadítás? – Révai József és a háború utáni világrend

1989-tól kezdve élénk történeti és közéleti vita folyik arról, hogy a Vörös Hadsereg 1944-45-ös magyarországi tevékenységét milyen fogalommal illessük. Ennek a diskurzusnak a legfőbb nehézségét az adja, hogy 1945-től minden, a náci Németországgal szövetséges vagy általa megszállt ország – illetve utódállamai – viszonyítási pontjául az 1944-45-ös esztendők szolgálnak, ezáltal történettudományon túlmutatóan máig legitimációs funkciókat is ellát az angolszász és szovjet csapatok bevonulásának megítélése. A hidegháború során mindkét hatalmi tömb azzal kívánta csökkenteni a másik szuperhatalom legitimitását, hogy elvitatta annak felszabadító szerepét, s azt hangsúlyozta ki, hogy a másik fél saját politikai és társadalmi…

Tovább
Mari néni, az ágyellenőr; légi partizánok a Donnál, a Csendes-óceánon és Koreában Forrás II. Világháború 

Mari néni, az ágyellenőr; légi partizánok a Donnál, a Csendes-óceánon és Koreában

Korábban már két írásunk is foglalkozott a hadászat pár fontosabb alapelvével, nevesül a megelőző csapással és az ellenség megtévesztésével. Na de mi a helyzet akkor, ha éppenséggel sem megelőzni, sem megtéveszteni nem tudjuk az ellenséget, amely ráadásul (ideiglenesen legalább is) fölényben van? Bosszantsuk ott, ahol csak lehet, romboljuk katonái morálját és fosszuk meg a lehető legtöbb utánpótlástól is! Ennek a korábban “kisháborúsnak” nevezett harcmodornak volt mestere Kováts Mihály és Hadik András, de a huszárcselekről az 1809-ben Nyugat-Magyarországon járó francia katonák is pont eleget tudtak mesélni.

Tovább
Kis történeti áttekintés – A Győzelem Napja Forrás II. Világháború Szocializmus 

Kis történeti áttekintés – A Győzelem Napja

Szerző: Müller Gabriella Moszkva, és egész Oroszország számára az egyik legnagyobb állami ünnep a Szovjetunió második világháborúban aratott győzelme Németország felett. Ennek alkalmából minden év május 9-én hatalmas ünnepségeket, katonai parádét rendeznek, ahol a legújabb haditechnika mellett a veteránok is felvonulnak, igaz évről évre kevesebben. A tavalyelőtti parádé – a 70. évforduló és az Armata harcjárműcsalád bemutatkozása mellett abban is különlegesnek számít, hogy e sorok írója, a Napi Történelmi Forrás “száguldó riportereként” épp a helyszínen tartózkodott. Következzen hát egy rövid történeti áttekintés, személyes élményekkel tűzdelve… Közép-európai idő szerint 1945. május…

Tovább
Éhezők diadala – Az egyiptomi kenyérintifáda Forrás Hidegháború 

Éhezők diadala – Az egyiptomi kenyérintifáda

Egyiptomban idén januárban nemcsak a nílusi forradalom kitörésének (2011. január 25) volt az évfordulója, hanem egy negyven évvel ezelőtt kirobbant lázadásnak is. Egyes helyeken “kenyérintifádának”, máshol “tolvajforradalomnak” nevezett eseménysorozat volt az “arab tavasz” előtt az egyik legnagyobb, legvéresebb és legkiterjedtebb rendszerellenes megmozdulás a közel-keleti országban. Jelen szakcikk célja az 1977. január 18. és 21. közötti történések bemutatása és az éhséglázadást kiváltó politika-gazdasági okok elemzése. A nagy hátraarc A negyedik arab-izraeli – vagy más névvel a jom kippuri – háború (1973) után az egyiptomi gazdaság nehéz helyzetbe került, ami miatt jelentős változások vették…

Tovább
“Olyan még nem fordult elő a történelemben, hogy öt perc alatt át lehessen menni békéből háborúba” – a kassai bombázásról mégegyszer Forrás II. Világháború 

“Olyan még nem fordult elő a történelemben, hogy öt perc alatt át lehessen menni békéből háborúba” – a kassai bombázásról mégegyszer

Mint ismeretes, Magyarország az 1941. június 26-án Kassát ért légitámadásra válaszul deklarált hadiállapotot a Szovjetunióval. A támadó gépek hovatartozása máig tisztázatlan. Oldalunk sem fog erre biztos választ adni, megpróbálja viszont megválaszolni, hogy kik azok, akik biztosan nem vettek részt az akcióban. Az 1941 június 22-én hajnalban meginduló Barbarossa hadműveletet másnapján Kristóffy József moszkvai magyar követ a következő táviratot küldte külügyminisztériumának Budapestre: „Molotov ma délelőtt kéretett. Kérdést intézett Magyarország állásfoglalásával kapcsolatban német-orosz konfliktust illetően. Közölte velem, hogy a szovjet kormánynak, mint már több ízben kijelentette, nincs követelése vagy támadó szándéka Magyarországgal…

Tovább
“Az Úristennek van humora” Oloffson Placid atya túlélésről, az élet apró örömeiről, és arról, hogy került Lenin és Sztálin WC-ülőkére Forrás Szocializmus 

“Az Úristennek van humora” Oloffson Placid atya túlélésről, az élet apró örömeiről, és arról, hogy került Lenin és Sztálin WC-ülőkére

“Többször elmondtam: jegyezzék meg, az Úristennek van humora! A Szovjetunió tíz évig mindent megtett, hogy tönkretegyen. Én mégis itt vagyok 91 évesen, de hol van a Szovjetunió?” Oloffson Placid, 2007 Bencés diák, szerzetes-pap, tábori lelkész, politikai elítélt, festő, faipari segédmunkás, mosodás, majd mosodavezető; ez csak néhány állomás a nem sokkal 100. születésnapja után elhunyt Oloffson Károly, ismertebb (szerzetesi) nevén Placid atya életéből. A svéd származású családban született bencés pap emellett volt vidéki plébános, és tanított a  rend budapesti gimnáziumában is. 1946-ban, tehát még vastagon a Rákosi-korszak előtt, koholt vádakkal, szovjet…

Tovább
“Fasiszta söpredékek” és “Hitler-bérencek” a bíróság előtt – szovjet felelősségre vonás a második világháború alatt és után Forrás II. Világháború Szocializmus 

“Fasiszta söpredékek” és “Hitler-bérencek” a bíróság előtt – szovjet felelősségre vonás a második világháború alatt és után

A második világháború befejeződése újfajta következményekkel járt a legyőzöttek számára. Nem csupán a győztes hatalmak fegyverszüneti feltételeit, megszállását, jóvátételi követeléseit kellett elfogadniuk, hanem a világ legvéresebb háborúját követően a legyőzött rendszerek vezetőinek bíróság előtt is felelniük kellett tetteikért. Nürnberg egy máig élő precedenst teremtett a háborús bűnösök elítélésében, viszont az már kevéssé ismert, hogy szinte az összes háborút viselt országban perek sorozata indult tengelyhatalmi vezetők és katonák ellen. Cikkemben ennek egy szeletére, a szovjet bíráskodásra kívánok betekintést engedni a szovjet háborús megtorlás alapdokumentumának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége 1943. április…

Tovább
Paks 50. Fél évszázada írták alá a szovjet-magyar atomerőmű egyezményt Forrás Szocializmus 

Paks 50. Fél évszázada írták alá a szovjet-magyar atomerőmű egyezményt

Mai posztunk a pontosan ma 50 éve aláírt paksi atomerőmű egyezmény megkötésével és annak előzményeivel foglalkozik. Ez a nemzetközi megállapodás fontos eleme a 20. századi magyar történelemnek, mivel a paksi atomerőmű megépítése volt a múlt század legnagyobb hazai ipari beruházása, valamint az erőmű a mai napig jelentősen meghatározza országunk energetikáját. 1949. január 25-én létre jött a Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsa (KGST, alapító tagjai: Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia) a közép- és kelet-európai szocialista országok között, célja ezen országok gazdasági együttműködése volt. A KGST országok megállapodásokat kötöttek egymással, amelynek értelmében…

Tovább
Marsall fehér lovon: Zsukov a moszkvai győzelmi parádén Forrás II. Világháború 

Marsall fehér lovon: Zsukov a moszkvai győzelmi parádén

Alig több, mint 120 éve, 1896. december 1-jén Sztrelkovkában született Georgij Konsztantyinovics Zsukov, aki pár évtizeddel később a Szovjetunió ha nem is legtehetségesebb, de legismertebb tábornoka, majd marsallja lett. Kulcsszerepe volt a sztálingrádi csatában, majd az 1944-es lengyelországi és kelet-németországi hadműveletekben, és ő vezette a Berlin elleni offenzívát is. 1942 augusztusától a Vörös Hadsereg élén Sztálin helyettese lett, és jelent volt a második világháborút lezáró fegyverszünet (hivatalos) aláírásánál 1945. május 9-én. Ezt követően 1946-ig a Németországban állomásozó szovjet csapatok főparancsnoka volt, majd miután összekülönbözött Sztálinnal, az odesszai, majd az ukrán…

Tovább
“Keleten és Nyugaton a hatalomért küzdenek” – Hidegháborús punk nóta Hidegháború Szocializmus 

“Keleten és Nyugaton a hatalomért küzdenek” – Hidegháborús punk nóta

Az 1980-as évek legelején egy új szakaszba lépett a hidegháború. Az 1962-es kubai rakétaválság után ekkor ismét megnőtt a feszültség a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Eközben valahol Európa közepén néhány szegedi srác a húrok közé csapott és felcsendült egy dal, melynek címe az akkori szovjet hadigépezet egyik elrettentő eszközének nevét viseli. E posztban ez a szám fog megszólalni. T-72-es harckocsik egy szovjet katonai parádén 1983-ban (Forrás) A szovjetek már 1979 óta “nyújtottak segítséget” Afganisztánban a helyi kommunista erőknek, mely beavatkozás nagy felháborodást keltett és a…

Tovább