Forrás Hidegháború 

Bazi nagy görög mentőcsomag; Marshall harvardi beszédétől a korinthoszi csatornáig

Baranyi Tamás Péter 70 évvel ezelőtt indult útjára minden idők legnagyobb amerikai mentőcsomagja, a Marshall-terv. Görögország egy kicsit mindig a tönk szélén állt, de a világháború és a polgárháború után tényleg nem látszott a fény az alagút végén. 1947-ben Nagy-Britannia jelezte az USA-nak, hogy nem tudják tovább finanszírozni az országot. Amerika először a Truman-elv, majd a Marshall-terv keretében próbált meg életet lehelni a görög gazdaságba. Ennek sokan örültek, sokan pedig panaszkodtak – ez 2008 és 2015 után aligha meglepő. A harvardi beszéd 70. évfordulóján forrásokat közlünk a Marshall-terv egyik legfontosabb…

Tovább
1956 Forrás 

Városi harcmodor az 1956-os forradalom idején

Az 1956. október 23-i események nem indultak erőszakosan. A Rádiónál eldördülő sortüzet követően azonban az első meglepetéséből felocsúdó tömeg egy része elindult fegyverért, hogy erővel szerezzen érvényt a követeléseinek és védekezni tudjon az erőszakkal szemben. A fegyverek beszerzése elsősorban laktanyákból, rendőrségekből, Budapest környéki fegyver- és lőszerraktárakból, illetve a nagyobb üzemek fegyverkészleteiből történt.

Tovább
Forrás Hidegháború Szocializmus 

Világsztár a Szovjetunióból

Az 1960-as évek elejére a hidegháborús nyomás meglehetősen nagy volt úgy a nyugati, mint a kommunista országokon. Igaz ugyan, hogy Sztálin 1953-ban meghalt, de utóda, Nyikita Szergejevics Hruscsov csak három évvel a diktátor halála után vehette át a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának főtitkári posztját – ez a tény pedig önmagában is elég bizonyíték arra, hogy az újdonsült vezető helyzete korántsem volt stabil, és párton belüli ellenfeleit csak igen lassan tudta legyőzni.

Tovább
Forrás Hidegháború 

A sosemvolt lázadás, avagy vadászat a Sztorozsevoj fregattra

Hivatalosan a Szovjetunióban minden annyira szép és jó volt, hogy teljesen okafogyottá váltak a tüntetések és lázadások. Ez alól természetesen kivételt képeztek azon esetek, amikor – még a kezdet kezdetén – az osztályharcos eszméket magukévá tevő munkások és katonák fellázadtak gonosz elnyomóik ellen; ez esetben a lázadás egy teljesen elfogadott eszköznek minősült. A tengerészek – részben mert viszonylag sokan vannak kis helyen összezárva, és a hadviselés módszerei miatt unatkozni is szoktak – amúgy is “hajlamosabbak” a lázadásra, ezt akár a cattarói matrózlázadás, illetve a Német Császárságot alapjaiban megrengető kieli matrózfelkelés is…

Tovább
1918-1939 Forrás Hidegháború II. Világháború Szocializmus 

Sztálin grandiózus álma

A Szovjetunió főépületének tekintett, a sztálini időszak építészeti szimbólumává emelkedő Szovjetpalota a hatalmas birodalom legtöbb polgára szemében egyértelmű és könnyen érthető képet rajzolt az újonnan létrejött rendszerről. A tervek, a tervezés irányítása és annak egész folyamata éppúgy, ahogy a stílusválasztás a lehető legtökéletesebb formában testesítette meg mindazt, ami összefoglalóan a sztálini diktatúra hatalmi reprezentációjáról elmondható. Az építészettörténészek egybehangzó véleménye szerint a palota utolsó tervpályázatát lezáró eredményhirdetés szinte szimbolikus formában vetett véget az avantgárd építészetnek nemcsak a Szovjetunióban, hanem Európában is.[1] A tervezési munkára Sztálin kezdettől fogva közvetlenül befolyást gyakorolt.

Tovább
Forrás Holokauszt II. Világháború 

Hitler helyzetértékelése 1941 szeptemberéből

1941. szeptember 8. és 10. között került sor Magyarország hadba lépését követően az első Horthy-Hitler találkozóra Hitler főhadiszállásán, Rastenburgban. Habár a találkozóról tudásunk máig sem teljes – a találkozóról készült jegyzőkönyvek eddig még nem kerültek elő –, Szent-Iványi Domokos kéziratban lévő külpolitika történetén kívül,[1] Hóman Bálintnak a Szálasi-perhez csatolt naplójában olvashatunk részletes leírást a tárgyalásokról. A találkozó alapvetően három téma köré összpontosult: a Honvéd Vezérkar új főnökének, Szombathelyi Ferencnek a bemutatkozása a német politikai és katonai elit előtt; döntés a Gyorshadtest és a Kárpát-csoport hazahozataláról, illetve megszálló dandároknak a keleti frontra…

Tovább
Forrás Hidegháború 

Elfuserált blöff? – Viták a hatnapos háború eredetéről

A háború, ami örökre megváltoztatta a Közel-Keletet. A háború, ami megteremtette a mai Közel-Keletet. A háború, ami még további ötven évig meg fogja határozni a Közel-Keletet. Mostanában ilyen és ehhez hasonló megnevezésekkel lehet találkozni a hatnapos háborúval, avagy a harmadik arab-izraeli konfliktussal kapcsolatban, amelynek most van a fél évszázados évfordulója. Ugyanakkor ez az ötven év sem von le semmit annak aktualitásából, hiszen a háború a „rövidsége” ellenére közkedvelt téma, amit már számtalan aspektusból – katonai hadműveletektől kezdve, a nagyhatalmak hozzáállásán át, egészen a hosszútávú politikai-ideológiai következményekig bezárólag – vizsgáltak meg….

Tovább
Forrás Hidegháború Szocializmus 

A német hitelezés a szovjet csapatkivonás során

Herczeg Adrienn Németország[1] kapcsolatát Oroszországgal széles körben Európa biztonsága szempontjából alapvető fontosságúnak tekintik.[2] Európa két legnagyobb nemzete sosem volt teljesen közömbös egymás irányába. A két ország viszonyát mindig is ellentmondásos érzelmek alakították: ellenszenv, csodálat és félelem folytonos váltakozása.[3]

Tovább
Forrás Hidegháború II. Világháború 

Megszállás? Felszabadítás? – Révai József és a háború utáni világrend

1989-tól kezdve élénk történeti és közéleti vita folyik arról, hogy a Vörös Hadsereg 1944-45-ös magyarországi tevékenységét milyen fogalommal illessük. Ennek a diskurzusnak a legfőbb nehézségét az adja, hogy 1945-től minden, a náci Németországgal szövetséges vagy általa megszállt ország – illetve utódállamai – viszonyítási pontjául az 1944-45-ös esztendők szolgálnak, ezáltal történettudományon túlmutatóan máig legitimációs funkciókat is ellát az angolszász és szovjet csapatok bevonulásának megítélése. A hidegháború során mindkét hatalmi tömb azzal kívánta csökkenteni a másik szuperhatalom legitimitását, hogy elvitatta annak felszabadító szerepét, s azt hangsúlyozta ki, hogy a másik fél saját politikai és társadalmi…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Mari néni, az ágyellenőr; légi partizánok a Donnál, a Csendes-óceánon és Koreában

Korábban már két írásunk is foglalkozott a hadászat pár fontosabb alapelvével, nevesül a megelőző csapással és az ellenség megtévesztésével. Na de mi a helyzet akkor, ha éppenséggel sem megelőzni, sem megtéveszteni nem tudjuk az ellenséget, amely ráadásul (ideiglenesen legalább is) fölényben van? Bosszantsuk ott, ahol csak lehet, romboljuk katonái morálját és fosszuk meg a lehető legtöbb utánpótlástól is! Ennek a korábban “kisháborúsnak” nevezett harcmodornak volt mestere Kováts Mihály és Hadik András, de a huszárcselekről az 1809-ben Nyugat-Magyarországon járó francia katonák is pont eleget tudtak mesélni.

Tovább