20. század Forrás Szocializmus 

Bedeco, Leo és Limo – szocialista gasztrocsodák

Tóth Eszter Zsófia Mi volt a közös e két termékben? Népszerűségük és az, hogy instant italporok voltak. Míg a Limo pezsgőport vízben oldva lehetett inni, de a történetek szerint rendeltetésszerűen a legkevesebben itták, addig a Bedeco népszerűségét a korabeli reklámnak köszönhette. A Limót gyakorlatilag a legtöbben úgy fogyasztották, hogy nem oldották fel vízben. Az 1970-es években a magyar fogyasztók osztrák, jugoszláv és szovjet jégkrémeket vásárolhattak, amíg be nem indult a hazai gyártás.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A hagyományos szódapatron tündöklése és bukása

Tóth Eszter Zsófia 2018. január 1-től vonták ki a forgalomból a hagyományos szóda szifonpatront és habpatront, helyette szódavíz készítésére eldobható terméket vezetnek be. Ezen írásomban e termék történetének járok utána, korabeli sajtóforrások alapján. A tízes kiszerelésben árusított patronokat az élelmiszerboltokban lehetett beváltani és a szódásszifonba becsavarva a patront előállítani belőle szódavizet, habszifonnal pedig tejszínhabot. Míg a szódát mindennap használták, a habszifon rendkívülinek, néhol luxusnak számított. Az első autoszifonok még üvegből készültek s acélhálóval védték. Az alumíniumipar fejlődésével vált lehetővé az alumínium szódásszifon kifejlesztése.

Tovább
20. század Forrás Hidegháború Szocializmus 

“Távoli, s mégis oly közeli barát” Kim Ir-Szen Budapesten

Koreával, már csak a földrajzi távolság, illetve a mindenkori magyar állam nem túl nagy gyarmatosítási vágya/lehetőségei miatt sem volt túl szoros kapcsolatunk. A helyzet a 19. század végén változott, ekkor látogatott el a Zrínyi korvett az “elzárt országba“, amelyet nem sokkal később megszálltak a japánok, majd jó 20 év múlva a monarchia is felbomlott, ami megint csak nem tett jót a diplomáciai kapcsolatoknak. 1945 után ismét új helyzet állt elő; lett újra független Korea, ráadásul egyből kettő is, ezek közül a északival hozta össze Magyarországot a történelem. Az 1950 és…

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

Ufóláz a rendszerváltás környékén

Tóth Eszter Zsófia „Hamarosan az osztályban mindenki jókat kuncogott, amikor Katus tanár úr belekezdett a „földönkívüliekkel kapcsolatos legfrissebb kutatások” eredményeinek taglalásába. Valaki elnevezte Ufó Karcsinak, és ez a gúnynév hamarosan az egész iskolában elterjedt. Habár gyermekkori álmomat – űrhajós szerettem volna lenni – már rég feladtam, nagy érdeklődéssel hallgattam a titokzatos idegenekről szóló előadásait, s ahogy teltek a hetek-hónapok, egyre inkább a hatása alá kerültem.”– ábrázolta Kötter Tamás az 51-es körzet című novellájában egy tanárt, aki kifejezetten intenzíven érdeklődött a földönkívüliek iránt. Katus tanár úr lelkesedése nem számított egyedi esetnek…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A magyar atom

A hazánkban Pakson épült első és eddig egyetlen atomerőmű létesítését szervesen átszőtte a szocialista tervgazdaság legtöbb jellemzője. Korábbi cikkünkben olvasóink már megismerhették a szovjet-magyar atomerőmű egyezmény létrejöttét és az ahhoz vezető utat, ám az Paks megépüléséhez még csak az első lépés volt. A 60-as és 70-es évek változó gazdasági körülményei és a hazai döntéshozatal mind jelentősen beleszóltak az első magyar nukleáris erőmű építésébe, sőt még a jelenleg folyamatban lévő Paks II bővítéssel is kapcsolatban állnak.

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

“Fald fel Amerikát! I. rész”- Az első hazai McDonald’s megnyitása

Nehéz lenne megmondani, hogy a gorbacsovi peresztrojka vagy a glasznoszty reformpolitikai kategóriába sorolható az 1988. április 29-ei első magyarországi McDonald’s megnyitása. Az V. kerületi Régiposta utcában nyílt hazai gyorsétterem óriási sikert aratott már a legelső napon a „legvidámabb barakkban”. A szocialista blokkban Magyarország – Jugoszlávia után – volt a második ország, ahol megnyílhatott a népszerű amerikai gyorsétterem.

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

Sandokan Budapesten

Tóth Eszter Zsófia Miért szerettük a Sandokan, a maláji tigris című sorozatot az 1980-as évek elején? Talán azért, mert a maláji tigris, a képzeletbeli kalóz – aki eredetileg hercegnek született, de az angolok megfosztották vagyonától – egy ismeretlen távoli, XIX. századi világba kalauzolt el bennünket, és a sorozatban végig az igazságért harcolt. Hihettünk abban, miközben izgultunk érte, hogy az igazság – ha nehézségek árán is – de végül mindig győz. És mi ebben a küzdelemben ott lehetünk vele.

Tovább
Forrás Horthy-kor Szocializmus 

A klebelsbergi oktatási siker másik olvasata. A Horthy-korszak oktatásának megjelenése a szocialista korszak (1945–1989) pedagógiai szakirodalmában

Illik Péter „[…] az országgyarapító Horthy Miklós, kinek még hosszú, boldog, zavartalan életéhez s dicső kormányzásához minden magyar embernek hő óhajtása fűződik.”ii (1940) „A Horthy-korszakban a morális követelések előtérbe helyezése, egy etikai célokért indított tömegmozgalom egyet jelentett volna teljes feladásukkal. E téren változást csak a társadalmi rend megdöntése után lehetett remélni. Ezért a kommunista párt a fasiszta rendszer elleni politikai harc elsődlegességét hirdeti, és a közoktatás átszervezésével kapcsolatos kérdéseket, valamint az antiklerikális propagandát ezen harc részének tekinti.”iii (1973) Hogyan látta a szocialista magyar pedagógia elődjét, a Horthy-korszak oktatását? A szocialista…

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

A Donald rágó és a négercsók- az áhított Nyugat és a hungarikum édességekben elbeszélve az 1980-as években

Tóth Eszter Zsófia Donald rágó és négercsók, mindkét termék az 1980-as évek ízvilágához tartozott. Míg a Donald rágó az áhított Nyugatot szimbolizálta kis képregényeivel együtt, addig a négercsók egy váratlanul nagy sikert aratott, egy téesz melléküzemágában gyártott termék volt. Az 1980-as évek elején a buszvégállomáson állt Kriszta néni és Lajos bácsi trafikja, ahol mindent lehetett kapni: törökmézet, de áhított nyugati édességeket is, így Donald rágót, Tic Tac-ot és Mamba cukorkát is. A Mamba és a Tic Tac mára már tömegcikk lett, a Donald rágó azonban eltűnt az üzletek és kocsmák polcairól.

Tovább
Forrás Szocializmus 

A feledhetetlen Surda

Tóth Eszter Zsófia Ljubisa Samardzic, sorozatbeli nevén röviden Surda (Borivej Surdilovic), a népszerű sorozat főszereplője a napokban hunyt el. A kiváló színész optimizmusa, kedvessége feledhetetlen. Többször járt Magyarországon és filmbeli fejfedője is népszerű viseletté vált. Nemzedéki élmény lett a leeső vérnyomása miatt kanapén fekvő Surda is. A filmsorozatot Siniéa Pavic írta, Aleksandar Djordjevic rendezte. 1984-ben mutatták be Magyarországon. 10 részes, 50 perces epizódokból állt. Emlékére készült ez a cikk, mely a sorozat 1980-as, 90-es évek sajtóvisszhangjából tallózunk.

Tovább