“Tapsolj, kopasz, különben elvisz az ÁVO!” – Az 5+2-es viccek a szocializmusban Forrás Szocializmus 

“Tapsolj, kopasz, különben elvisz az ÁVO!” – Az 5+2-es viccek a szocializmusban

Rajkort Miklós A „felszabadító” szovjet Vörös Hadsereg hivatalosan 1945. április 4-én a nyilas uralomtól és a nemzetiszocializmustól ugyan megtisztította Magyarországot, de „cserébe” hozott egy másik pusztító totalitárius politikai izmust: a (nemzetközi) szocializmust. A hitleri társától az alábbi szocializmus egyben tért el: nem faji, hanem osztályalapon likvidált, mind fizikailag, mind lelkileg. Cseberből vederbe – ahogy a magyar szólás mondaná.

Tovább
“Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk!” Forrás Szocializmus 

“Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk!”

Jó eséllyel legtöbb olvasónk számára ismert a már blogunkon is említett A tanú című film ikonikus jelenete (melyik nem az?), amelyben elhangzik a mai poszt címét adó mondat. Bár a tíz évig “pihentetett” film jelenete, a politikailag alulképzett, de ennek ellenére a Narancskutató Intézet élére kinevezett Pelikán Józseffel és a citromba magyar narancsba harapó Bástya elvtárssal nagyon abszurdnak hat, alapja valós, ugyanis a Szovjetunió példáján felbuzdulva az 1940-es évek végén Magyarországon is bősz citrustermesztésbe kezdtek, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Mai posztunkban néhány, a Magyar Nemzetben és a Népszavában a hazai…

Tovább
Egy magyar úr az űrből – 37 éve járt Farkas Bertalan a kozmoszban Forrás Hidegháború 

Egy magyar úr az űrből – 37 éve járt Farkas Bertalan a kozmoszban

1980. május 26-án indult útnak Bajkonurból a Szojuz-36 űrhajó, fedélzetén Farkas Bertalannal (1949- ), az első magyar űrhajóssal és Valerij Kubaszov parancsnokkal. Végül Magyari Béla, Farkas tartaléka a földről izgulta végig a startot és a küldetést, bár az, hogy melyikük megy, teljesen csak az utolsó percben dőlt el. Noha azóta magyar űrhajós nem járt a világűrben (“csak” magyar származású űrturista), az ország azóta is aktív részese az űrkutatásnak, elsősorban különféle mérőműszerek területén. Farkas Bertalan repülése abban is különlegesnek számított, hogy arról meglepő nyíltsággal tudósított az amúgy már-már betegesen titkolózó hazai sajtó…

Tovább
“Nem tudnánk az ügyészség fejébe észt verni?” – Szemelvények az MSZMP 1957-es küldöttgyűléséből 1956 Forrás 

“Nem tudnánk az ügyészség fejébe észt verni?” – Szemelvények az MSZMP 1957-es küldöttgyűléséből

Az 1956-os harcok elülte után, miután Kádár János újra magához ragadta a hatalmat, az MSZMP nekiállt, hogy újraszervezze a pártot és a hatalom irányítását. Az MSZMP tagsága 1956. december 1-én, a forradalom előtti csupán 4,3%-a volt, de még 1957. júniusában is csak 39,6%-át tette ki!

Tovább
A (nemzet) párt védelmében Forrás Szocializmus 

A (nemzet) párt védelmében

 Eredetileg természeti katasztrófák elhárítására, veszélyes bűnözők elfogására és tömeg rendezvények biztosítására hozták létre 1956 decemberében, hivatalos nevén, a lengyel Népi Milícia Motorizált Utóvédjét (ZOMO – Zmotoryzowane Odwody Milicji Obywatelskiej). Hamarosan azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a ZOMO tényleges feladata az államhatalom bármilyen áron való védelme volt, amely cél érdekében minden eszköz megengedett.

Tovább
Kubai katona szomáliai fogságban Forrás Hidegháború 

Kubai katona szomáliai fogságban

A háború Etiópia és Szomália között tört ki, miután 1977 júliusában Mohamed Sziad Barré szomáliai diktátor csapatai benyomultak Etiópia Ogaden nevű tartományába. A tartományban többmilliós lélekszámú szomáli lakosság élt, emellett az itt felfedezett jelentős szénhidrogén-készlet is vonzó lett Szomália számára. A támadással az etiópok súlyos helyzetbe kerültek, mivel ekkor már több mint másfél évtizede harcoltak az ország északi részén az eritreai felkelőkkel szemben. A nyár végére az etióp csapatok kimerülőben voltak, mindkét fronton sorozatos veszteségeket szenvedtek, a vezetés ezért a Szovjetunió segítségét kérte (miután korábban az USA megtagadta azt).

Tovább
Kis történeti áttekintés – A Győzelem Napja Forrás II. Világháború Szocializmus 

Kis történeti áttekintés – A Győzelem Napja

Szerző: Müller Gabriella Moszkva, és egész Oroszország számára az egyik legnagyobb állami ünnep a Szovjetunió második világháborúban aratott győzelme Németország felett. Ennek alkalmából minden év május 9-én hatalmas ünnepségeket, katonai parádét rendeznek, ahol a legújabb haditechnika mellett a veteránok is felvonulnak, igaz évről évre kevesebben. A tavalyelőtti parádé – a 70. évforduló és az Armata harcjárműcsalád bemutatkozása mellett abban is különlegesnek számít, hogy e sorok írója, a Napi Történelmi Forrás “száguldó riportereként” épp a helyszínen tartózkodott. Következzen hát egy rövid történeti áttekintés, személyes élményekkel tűzdelve… Közép-európai idő szerint 1945. május…

Tovább
Rákosi metrója – II. rész Forrás Hidegháború Szocializmus 

Rákosi metrója – II. rész

A mai 2-es metrót a Rákosi-korszakban tervezték. Ennek megfelelően – természetesen a szovjet példát követve – Budapesten is szocialista-realista stílusban kívánták felépíteni a földalatti vasút állomásait. A cikk első részében a háború előtt tervezett, valamint a budai oldalon található állomásokat mutattam be, ezúttal viszont Pesten a sor! A Duna alatt áthaladva a Kossuth térre érkezett meg a tervezett földalatti vasút. Az erre az épületre kiírt tervpályázat azonban nem volt nyilvános, csupán zárt körben hirdették azt meg. A három beérkezett pályamű szerzői, a Gádoros Lajos, Károlyi Antal és Németh Pál vezetésével…

Tovább
„A cigánykérdést a szocialista humanizmusnak megfelelően kell megoldani.”  – A szektoriális cigánypolitika végrehajtása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az 1950-es években Cigányság Forrás 

„A cigánykérdést a szocialista humanizmusnak megfelelően kell megoldani.” – A szektoriális cigánypolitika végrehajtása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az 1950-es években

Hajnáczky Tamás A hatalomátvételt követően több mint tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a pártállam megalkossa központi cigánypolitikáját, így az úgynevezett „cigánykérdés” – a Horthy-korszakhoz – hasonlóan döntően közegészségügyi és rendészeti kérdés maradt. A különböző minisztériumok továbbra is a maguk belátásai szerint jártak el, felsőbb iránymutatás hiányában a korábbi évtizedek kirekesztő gyakorlataihoz nyúltak vissza.Annak ellenére, hogy a Horthy-korszaktól mereven elhatárolódtak e téren is, sokszor az akkor fogant elgondolásokat valósították meg és terjesztették ki országosan. A Horthy-korszakban az 1940-es évektől egyes településeken cigány igazolványokat állítottak ki a csendőrök munkájának a megkönnyítése…

Tovább
“Mert a Duna jön, a Duna az mindig jön.” Forrás Szocializmus 

“Mert a Duna jön, a Duna az mindig jön.”

Bár 1956-ról legtöbbünknek a forradalom és szabadságharc jut eszébe, az év bővelkedett tragikus eseményekben és természeti katasztrófákban. Január 12-én 5,6-os erősségű földrengés rázta meg a Csepel-szigetet, nagy riadalmat okozva a gépgyárban dolgozóknak és a környék lakóinak egyaránt. “A kis-Dunán 1,5-2 méteres hullámokat okozott a rengés. (…) A Csepel Autógyárban éppen műszakváltás volt mikor megmozdultak az épületek. Az emberek fejvesztve szaladgáltak ijedtükben. A gyárban nyugat felől kitörtek az ablakok az épületekben. (…) A Csepel Autógyárban gyártott tejes autókkal hordták az ivóvizet a lakosságnak, amíg a kutakat helyre nem állították. (…) Dunaharasztiban…

Tovább