20. század Forrás Szocializmus 

+18!!! „Amíg a tettesek nevét nem közölhetik” – Szocialista szemérem a sajtóban egy család meggyilkolása után

Dulai Péter „Rozsi János Paprika utcai lakost és családját ismeretlen tettes megölte. A rendőrség a nyomozást folytatja.” A Kádár-korszakból három olyan többrendbeli emberölés került be a hazai kriminalisztika történetébe, amikor egy egész családdal végeztek. Figyelemreméltó, hogy ez a három kiemelt tárgyi súlyú bűncselekmény viszonylag rövid idő, mindössze öt év leforgása alatt történt. [1] A szegedi Paprika utcában 1961. április 25-én elkövetett ötösgyilkosság a szakmai kihívások mellett a kirívóan brutális módszer miatt okozta a legnagyobb fejtörést a rendőrségnek. Hogyan kell kommunikálni egy ilyen esetet a közvélemény felé egy olyan országban, ahol…

Tovább
19. század Forrás 

A 86 éves Kossuth Lajos a Tisza-szabályozásról

László Andor 1888 tavaszán a Pesti Napló éppen Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését közli folytatásokban, mikor megjelenik ott Kossuth cikke a Tisza-szabályozásról. A majdnem negyven éve száműzetésben élő aggastyán figyelemmel kíséri az otthoni eseményeket, a maga módján részt vesz a magyar közéletben. A volt kormányzó folyamatosan a fennálló berendezkedés ellen érvelt, elsősorban a végzetesnek ítélt dualista államforma aggasztotta, amely Magyarország jövőjét a menthetetlenül felbomlásra ítélt Ausztria sorsával köti össze. E mellett számos egyéb ügyben nyilvánított véleményt, érdeklődése a kiegyezés után sem szűkült le pusztán a közjogi vitákra.

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború 

Visszatért a Délvidék! Szegedi sajtóvisszhang

Rátfai Emese Judit A II. világháború eseményei 1941. március–április fordulóján még nem érintették Szegedet, de a fenyegetettség már érzékelhető volt. 1941. április 3-án felhívás jelent meg a Délmagyarország című „keresztény politikai napilapban”: „Felhívás a város közönségéhez! A lakóházak légoltalmának szabályozása ügyében kiadott 81.800/1940. évi honvédelmi miniszteri rendelet alapján a város légoltalmi parancsnoka felhívja a város közönségét, hogy az elsötétítéshez szükséges eszközöket és anyagokat azonnal helyezze kész állapotba, hogy az elsötétítésre vonatkozó rendelet kiadásától számított két órán belül a lakóházak és egyéb építmények elsötétítése végrehajtható legyen. Aki ennek a rendelkezésnek nem…

Tovább
Forrás 

Az igazi barbárok – Kecskeméti betyárok rablógyilkossága

1867 márciusában a szélfútta szarkási homokbuckák közül két holttest került elő. A véletlenül megtalált két holttest Bodri Péter juhászé és annak fiáé volt. Két évvel azelőtt Szent György napján tűntek el nyomtalanul 185 birkával, 115 báránnyal, 3 szamárral és a kutyáikkal együtt. Bodri nyakán kötél volt, míg a fia koponyája be volt törve. Kecskemét város tisztiügyészi hivatala rablógyilkosságot állapított meg és megindította a nyomozást, de a tetteseket ekkor még nem sikerült kideríteni. „Bomlott utána az asszonynép” (Forrás) Az eset csak 1869-ben került elő újra. A gróf Ráday Gedeon irányította szegedi…

Tovább
Forrás 

„Lelküket a pokol várja” – Babáj Gyurka és bandájának „tündöklése” és bukása

Babáj Gyurka és rablóbandája rövid idő alatt nagy hírnévre tett szert. A vezér nevét, Rózsa Sándor „betyárkirállyal” vagy Bogár Imrével szokták egy lapon emlegetni. Nem véletlen, hisz öt vármegye perzekutorai üldözték. Története abból a szempontból is érdekes, hogy tetteikkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Szegeden felálljon a Ráday Gedeon vezette királyi biztosság, amely aztán hozzá láthatott a Szeged környéki rablóvilág felszámolásához. Ő maga ezt azonban két társával együtt már nem érhette meg, miután a pandúrok rajtuk ütöttek Csorváson.

Tovább
1956 

Egyetemi érdekvédelemtől a politikai követelésekig – a szegedi MEFESZ a forradalom előtt

Ma 61 éve tartott nagygyűlést a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, a MEFESZ Szegeden. Néhány nappal korábbi létrejöttével e szervezet lett az első a kommunista hatalomátvétel után, amely nem tartozott a párt irányítása alá. Többek között ez a szervezet lett az elindítója azoknak a folyamatoknak, amelyek végül aztán a forradalomban teljesedtek ki. A mai posztunkban így e nagygyűlés apropóján mutatjuk be az 1956-os októberi események szegedi előzményeit az egyetemen, hogyan jutott el az első önálló diákszervezet a forradalom politikai követeléseihez.

Tovább