Forrás Szocializmus 

Trapper farmer

Tóth Eszter Zsófia A Trapper farmer olyan volt a szocialista fogyasztástörténetben mint a magyar narancs: kicsit savanyú, de legalább a mienk. Bár sokan hordták – olcsóbb is volt és kapható is a boltokban – de igazán menőnek a Levi’s és más külföldi márkás farmer – például Wrangler – számított a szocialista időszakban. Ahogy Hammer Ferenc szociológus kutatásaiból tudjuk,a Trapper farmer a hazai válasz volt a Levi’s-re. 1977-ben mutatta be a Buda-Flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat az őszi BNV-n a Trapper fantázianévre hallgató szövetet és a belőle készült nadrágokat. Egy gyermeknadrág ára…

Tovább
Forrás Szocializmus 

„Már képeslapokat látok tőle. Ez kábítószer!” – A Coca-Cola Magyarországon a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia Mára már kultikussá vált a Gothár Péter rendezte Megáll az idő című filmnek az a jelenete, amikor a házibulin Coca-Colát isznak a fiatalok. „– Pierre, Pierre, ezt kóstold meg! Már mindenki ivott egy csöppet. Teljesen kikészít. Pierre, én már nem látok. Már képeslapokat látok tőle. Ez kábítószer! – Mi a szar ez? – Coca-Cola. – Honnan van? – Az apámék hoztak Londonból egy egész üveggel. Őrület, Pierre!”

Tovább
Forrás Szocializmus 

Csokis mesesajt és más furcsaságok a szocialista tejiparban

Tóth Eszter Zsófia A szocialista időszak tejipari termékei közül talán a legmegosztóbb a csokis mesesajt: félzsíros, ömlesztett csokoládés sajt sztaniolpapírba csomagolva. Mindenkinek, aki megkóstolta, határozott véleménye van róla, pozitív és negatív is. 1967-ben vezették be a piacra a csokis mesesajtot. Az Esti Hírlap tudósítása szerint a tejipari vállalat gyári óvodájában próbálták ki a terméket: az óvodások közül “négy otthagyta, három engedelmesen, de minden lelkesedés nélkül megette, három pedig nem tudta abbahagyni.” [1] A 30%-os tetszésindexet elegendőnek gondolták a termék bevezetéséhez. Volt nálunk is az 1980-as évek elején a lakótelepi óvodánkban. Nekem nagyon…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A “bátaszéki vasutaskirály” – újratöltve

Bár a cím önmagában is megtévesztő lehet, a mostani posztban nem egy újabb iparmágnásról, hanem egy “mezei”, egész pontosan bátaszéki állomásfőnökről lesz szó, aki a Népszava tudósítása szerint olyannyira nem átallotta sutba dobni “a szocialista törvényességet”, hogy visszaélései híre a minisztériumig, sőt a fent említett országos napilap hasábjaiig is eljutottak. A napilap két hónapon át, összesen három cikkben foglalkozott Vajda Gyulával és tevékenységével; az utolsó írás elégedetten számol be a “vasutaskirály” menesztéséről. A történet azonban korántsem ilyen egyszerű; a Népszava cikkein alapuló írásom 2015 októberében jelent meg blogunkon, 2016 végén…

Tovább
Cigányság Forrás Holokauszt 

A “felszabadult” cigányság. Magyarok cigányokról 1945-1949.

A magyarországi cigányság történetének egyik legkevésbé kitárgyalt fejezete kétségtelenül az 1945 és 1956 közötti korszak. Úgy vélem, hogy a Rákosi-rendszer feltárása mellett nem sikkadhat el az úgynevezett koalíciós évek bemutatása sem, ez az időszak talán a diktatúra éveinél is kisebb figyelmet kapott a rendszerváltás óta eltelt időszakban. Írásomban ezen időszakban keletkezett újságcikkeket mutatok be. Egy rövid szakcikk természetesen alkalmatlan arra, hogy nagyobb ívű következtetéseket vonjuk le a korszakra vonatkozóan, s a bemutatásra kiválasztott cikkek nem képzik az adott években keletkezett írások összességét, ennek ellenére igyekeztem reprezentatív írásokat kiválasztani. A háború…

Tovább
1956 Forrás 

Dióhéjban: Hatvanegy éve volt az asszonyok tüntetése

1956. december 4-én, a Hősök terén több ezer nő vonult fel, hogy megemlékezzen az egy hónappal korábban megindult szovjet intervencióról, amellyel kezdetét vette a forradalom és szabadságharc leverése. A megmozdulást Péterfy kórház alagsorában szervezkedő csoport kezdeményezte, és hatására több nagyvárosban, például Pécsen és Veszprémben is sor került hasonló felvonulásokra. A felhívás az Élünk című illegális lapban, illetve stencilezett lapokon jelent meg. Az első csoportok 11 órakor jelentek meg a Hősök terén, nemzeti zászlókkal, virágcsokrokkal, sokan bevásárlószatyrokkal. A teret biztosító szovjet alakulatok eleinte nem engedték át a tömeget, amely így a…

Tovább
Forrás 

A fiumei cápa; uborkaszezoni sajtókacsa vagy vérengző fenevad?

Amióta csak a napi és egyéb hírlapok (ide véve az online médiumokat is) szerves részei lettek a mindennapoknak, rendre felbukkannak hírlapi kacsák, divatos angol szóval élve hoax-ok is. Mindannyian találkoztunk már szekérderéknyi dinnyékről, soha ki nem fogyó energiaforrásokról, kávét főző kutyákról, sztárok (igazából sosem)viselt dolgairól és “éveken át húzódó terhességéről” szóló hírekkel. Természetesen ezeknél fajsúlyosabb hírek és összeesküvés-elméletek is keringenek, de mivel nem törünk a Konteóblog babérjaira, elégedjünk meg annyival, hogy sem az összeesküvés-elmélet, sem a hírlapi kacsa nem mai találmány, és hatásuk alól persze Magyarország – történetünk idején az…

Tovább
1956 

Budapesti háziasszonyok és a nyugalmazott postarabló – röplapok 1956

Az 1956-os forradalom legtöbb eseménye jól dokumentált és alaposan feltárt, ugyanakkor léteznek kevésbé ismert, vagy kevésbé látványos mozzanatok is. Az egyik ilyen a röplapok kérdése, amelyeket mindkét oldal használt, sokszor azért, hogy minél több emberhez jussanak el, sokszor pedig a hagyományos információs csatornák hiányában. Mostani posztunkban ezekből szemezgetünk néhány darabot, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Tovább