20. század Forrás Kult Szocializmus 

Sandokan Budapesten

Tóth Eszter Zsófia Miért szerettük a Sandokan, a maláji tigris című sorozatot az 1980-as évek elején? Talán azért, mert a maláji tigris, a képzeletbeli kalóz – aki eredetileg hercegnek született, de az angolok megfosztották vagyonától – egy ismeretlen távoli, XIX. századi világba kalauzolt el bennünket, és a sorozatban végig az igazságért harcolt. Hihettünk abban, miközben izgultunk érte, hogy az igazság – ha nehézségek árán is – de végül mindig győz. És mi ebben a küzdelemben ott lehetünk vele.

Tovább
Forrás Szocializmus 

Árvízi kiskirályok és szocialista operett; egy gátszakadás utóélete

1947/48 telén hatalmas jeges árhullám vonult le a Tiszán, amely súlyos károkat okozott, főleg a beregi szakaszon. Előbb a szovjet (a mai ukrán) részen, majd Magyarország területén is átszakadtak a gátak, a december 31-én tetőző folyó pedig több települést elöntött. Különösen súlyos volt a helyzet Tivadarnál, ahol az év utolsó napján adták meg magukat a védművek, és a károkat csak hosszú hónapok alatt sikerült helyrehozni. Az árvíz súlyos csapás volt a háborús sokkból épp csak magához térő országnak és a már akkor sem a leggazdagabbak közé tartozó régiónak is. A…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A nagy havazás 1987-ben

Tóth Eszter Zsófia A havazás, amelynek emlékezete pozitív. Csupa rendkívüli, életre szóló élmény. E cikk kapcsán közzétett felhívásomra még korabeli naplót is kaptam. Maradandó élmény annak, aki átélte. Elsősorban a korabeli sajtóvisszhangot nézem meg, ezen felül megkértem ismerőseimet, emlékezzenek vissza a nagy havazásra. A szolidaritás, az összefogás élményei dominánsak, a rendkívüli helyzet szülte különleges élmények maradtak meghatározóak. A hóban rekedteket kiszabadító szovjet katonai járművek kiestek az emlékezetből. 1987. január 12-én arra ébredt az ország, hogy szinte teljesen járhatatlanok lettek az utak. Három napig megállás nélkül hullott a hó.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A törökbálinti zendülés, avagy ki védi meg a hazát?

A zendülések, már amelyiket nem próbálják meg agyonhallgatni, mindig is komoly érdeklődésre tarthattak számot, pláne ha olyan időszakban estek meg, mint az 1989 és 1991 közötti rendszerváltás/rendszerváltoztatás/átmenet (nem kívánt törlendő). Az ország állapota, illetve a társadalmi változások nagyon hamar leszűrődnek a hadseregbe, főleg ha sorozott haderőről van szó, így az 1989-es, de főleg 1990-es változások komolyan befolyásolták a Magyar Néphadsereg (majd Honvédség) képét és harci szellemét, hiszen a behívott újoncok magukkal vitték, az “új idők új dalait”, amelyeket a legéberebb kapuőrség sem volt képes megállítani a laktanyakerítésnél. Ehhez járult még…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Az aerobikláz az 1980-as évek Magyarországán

Tóth Eszter Zsófia Táplálkozzunk egészségesen! Ostromoljuk meg a testünket! Szakítsunk a gyengébb nem mítoszával!- ezek voltak Jane Fonda színésznő, az aerobik feltalálójának jelszavai. Az 1980-as évek elejére egyre egészségtudatosabbak lettek az emberek Magyarországon is. Az egészségkampány egyik háttere a szívinfarktusok okozta korai halálesetek megelőzésének célja volt. Az 1980-as évek elején már – hála a gulyáskommunizmus hatásának is – a fogyókúrák is előtérbe kerültek. A test tudatosabb kezelése, a női szépségelvárásoknak való megfelelési szándék egyik formája volt az aerobik is. E cikkben az aerobik korabeli sajtóvisszhangját tekintem át.

Tovább
Forrás Szocializmus 

Banán – a szocialista időszak áhított gyümölcse

Tóth Eszter Zsófia A szocialista időszakban alig lehetett banánt kapni – szemben a kubai naranccsal, amit előfordult, hogy úgy dobáltak utánunk a piaci árusok. Ha banán érkezett, azonnal elterjedt a híre a fővárosban és rohantunk sorban állni. Annak ellenére, hogy csak egy kilót vehetett egy ember egyszerre, még így is megérte a várakozás. Ugyanis a kereslet mindig nagyobb volt, mint a kínálat banánból. Tudósított-e minderről a szocialista sajtó és ha igen, hogyan?

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Sátánisták és a rendszerváltás

Tóth Eszter Zsófia A nagy társadalmi kataklizmák, így a rendszerváltás idején is felerősödnek a félelmek az emberekben az újtól, az ismeretlentől. Ennek a félelemnek az egyik megjelenési formája volt az ún. sátánista veszély, mint morális pánik is, amely az 1980-as évek végén, 1990-es évek volt a legerősebb. Ma is emlékszem arra, mikor 1990 fagyos telén egy alkalommal izgatottan állított be angoltanárnőm: sátánista veszély van, ami azt jelenti, hogy minden olyan kamasz lány veszélyben van, akinek szerepel 6-os a személyi számában. Ugyanis az érintetteket elviszik a sátánisták, és orgiákban való részvételre kötelezik…

Tovább
20. század Forrás 

Az Est és az orosz forradalmak

Farkas Ádám “Új fejezete kezdődött a világtörténet egyik legnagyobb drámájának, az orosz forradalomnak.”[i]— írta az Az Est 1917. november 10-én a vezércikkében. A magyar sajtó nagy érdeklődéssel fogadta az orosz forradalmak kitörését, márciusban a cár bukását pedig nem egy lap rokonszenvvel fogadta — a Monarchia ekkor már évek óta háborúban állt Oroszországgal, a cári birodalom bukásában a béke lehetősége is felmerült egy rövid ideig. Az újságok közül pedig külön érdekes Az Est napilap és az forradalom “kapcsolata”.  

Tovább
Forrás Szocializmus 

Szentgyörgyi Dezső utolsó repülése – az MA-731-es járat katasztrófája

1971. augusztus 28-án Koppenhágánál, nem sokkal a leszállás előtt tengerbe csapódott a Malév Oslóból érkező Il-18-asa. A fedélzeten tartózkodók közül csak hárman élték túl a katasztrófát, a többiek – köztük a gép kapitánya, a legeredményesebb magyar vadászpilóta, Szentgyörgyi Dezső – vagy a becsapódáskor, vagy azt követően a roncsba szorulva életüket vesztették. A három évig elhúzódó vizsgálat megállapította, hogy mind a személyzettel, mind a géppel minden rendben volt, és bár az idő zivataros volt, annyira nem esett, hogy korlátozást kellett volna elrendelni. De akkor mégis mi okozhatta a tragédiát?

Tovább

Zsiga bácsi és a szocialista nemzeti egység

 Az 1970-es évek elejétől, igaz korlátozottan, és a korabeli politikai sallangokat nem mellőzve, de lehetővé vált az 1945 előtti időszak hivatalos szempontoktól némileg eltérő kutatása is. Elég csak Nemeskürty István 1972-ben megjelent Requiem egy hadseregért című könyvére gondolni, amely azóta több esetben is túlhaladott nézetei mellett korszakalkotó műnek számít. Megszólalhattak benne egykori tisztek és honvédek, és közel 30 év után újra lehetett beszélni a Don-kanyarban elesett honvédekről. Természetesen ennek is ára volt, a megszólalók nem kerülhettek el bizonyos sztereotípiákat (pl.: “a hadsereget meghalni küldték a frontra”), amelyek közül sok ma…

Tovább